2019. május 28., kedd

SEGÉDMUNKÁS APÁNAK SEGÉDMUNKÁS LESZ A GYEREKE IS

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2019.05.28. 


Ha megnézzük, milyen családból származik valaki, szinte tökéletes biztonsággal megtippelhetjük, mivel foglalkozik, mennyit keres és mit gondol a világról. Ez valamennyire minden országban igaz, de Magyarországon különösen nehéz egy alsóbb társadalmi csoportból feljebb lépni, pláne felülről leesni. Az emberek mégsem érzik ezeket a merev határokat, sőt többségében úgy látják, előreléptek a szüleikhez képest. Hogy lehet ez? 

Jó lenne azt hinni, hogy a kemény munkán és a tehetségen múlik, mire viszi az ember az életben, de valójában rengeteg dolgot a származás dönt el. Azt, hogy mekkora esélye van egy szegénységbe született embernek felemelkedni, a társadalomtudományokban mobilitásnak hívják. Ha egy országban viszonylag könnyű előrelépni, ott magas a mobilitás, ilyenek például a skandináv országok. Ahol viszont merevebbek a falak, ott alacsony a mobilitás, Nyugat-Európában Németország és Franciaország is ebbe a körbe tartozik.

Eddig is lehetett tudni, hogy Magyarországon alacsony a mobilitás, de egy friss kutatásból most látványosan kiderült, hogy egy erősen hierarchizált társadalomban élünk, ahol nagyon nehéz áttörni az ember előtt magasodó falakat. Ez azt jelenti, hogy ha megnézzük, milyen családból jön valaki, szinte teljes bizonyossággal meg tudjuk mondani a foglalkozását, anyagi helyzetét és általában a társadalmi pozícióját.

Mindez egy tavaly ősszel végzett országos, reprezentatív felmérésből derült ki, amiből általános következtetéseket lehet levonni a felnőtt magyar népességre nézve. Az erről szóló kötet egy évek óta tartó, átfogó kutatás részeként készült, amiben az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja és az ELTE mellett a Debreceni Egyetem kutatói is részt vesznek. A Mobilitás Kutatási Centrumban elsősorban a társadalmi integráció kérdésével foglalkoznak, 2012-ben jelent meg az első könyvük, majd 2017-ben a következő, ami egy 2015-ös, szintén reprezentatív felmérésen alapult.

Idén két újabb kötetet adtak ki, az egyikben a magyarok és a politika viszonyáról derültek ki érdekes dolgok, például, hogy a gazdagabbak egyre nyitottabbak lennének egy diktatúrára. A másik a “Származás és integráció a mai magyar társadalomban” címet kapta, és erre is igaz, hogy elsősorban adatokat tartalmaz, a mélyebb elemzéseket a következő hónapokban fogják elkészíteni. (A magyar társadalom és a politika, 2019 című könyvről írt összefoglalónkat itt olvashatja. A teljes köteteket pedig itt töltheti le)...

INDUL AZ UNIÓS TRÓNOK HARCA, ÉS ORBÁNNAK NEM OSZTANAK BENNE LAPOT

HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2019.05.28.


Az EP-választás csak a kezdet volt, most kezdődik igazán a harc az európai politikusok között. A tét: kik kerüljenek az EU három vezető testületének az élére.

Van egy sajátos magyar perspektíva, amelyből az EU-t szemlélhetjük, pláne, ha még a Fidesz szemüvegét is felvesszük. Innen úgy látszik, mintha minden a bevándorlásról szólna, ha pedig másról, akkor azokat a kormányokat büntetik, amelyek nem szállnak be a brüsszeli kánonba, és azokat jutalmazzák, amelyek a nemzetükre törve behódolnak a brüsszeli akaratnak.

De van egy másik perspektíva, amelyből egészen más játék rajzolódik ki: az európai szlengben már csak Trónok harcaként emlegetett hatalmi vetélkedés, amely abban a pillanatban elrajtolt, hogy vasárnap este kiderült az új Európai Parlament összetétele. A Trónok harca analógia nem túlzás: a következő hónapokban az EU valamennyi vezető pozíciójára új embert kell találni. Ilyen negyvenévente fordul elő – tehát most először –, ráadásul egy olyan felállásnál, amikor a nyertesek előnye nem meggyőző, a vesztesek pedig minden korábbinál nagyobb hatalommal bírnak...

OLAF-JELZÉSEK: A NAV NEM NYILATKOZIK A ROGÁN FELTALÁLÓTÁRSAIVAL KAPCSOLATOS NYOMOZÁSRÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.05.28.


Rogán Antal miniszter két társával együtt egy olyan digitális aláírással kapcsolatos találmányt jegyzett, amelyhez hasonló, és amellyel szinte megegyező nevű, a feltalálótársai cége által felvett uniós támogatással megvalósult fejlesztéssel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal büntetőeljárás megindítását javasolta. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a NAV nyomoz az ügyben, de az adóhivatal nem válaszolt a megkeresésünkre.

Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatta, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye. A cikksorozat korábbi részeit itt lehet elérni.

- Rogán Antal, az Orbán-kormány egyik fontos alakja, aki a politikán kívül más tevékenységgel korábban nem nyilvánult meg, 2015-ben váratlanul feltalálóként jelent meg a Hunguard Kft. tulajdonosaival együtt.
- A digitális aláírással kapcsolatos találmányt megvette a MobilSign Kft., majd a cégtől a szabadalom valahogy átkerült a ProfiTrade 90 Kft.-hez, amelytől a Telekom megvásárolta a fejlesztést.
- A Hunguard, a MobilSign és a ProfiTrade cégek között személyi átfedések vannak. A Hunguard Kft. ráadásul kivételes helyzetbe került, mert a közműcégek, a távközlési vállalatok, illetve a magyar bankszektor informatikai auditálását végezheti.
- És egy nagyon fontos dolog: a ProfiTrade 90 Kft.-nek a MobilSign Kft. nevéhez képest egy „e” betűvel több elnevezésű fejlesztése, a MobileSign révén mintegy 257 millió forintos uniós támogatásban részesült, ami az OLAF szerint több pályázattal együtt visszaélésgyanús volt.
- A MobilSign ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomoz, ahol nem válaszoltak az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre...

ORBÁN: A BUKÁS

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.05.28.


...Sokan és sokféleképpen leírták az okokat, és tulajdonképpen mindenkinek igaza van.

Egy dolgot felejtettek el megemlíteni, pedig Orbán éppen erre épít: azt, hogy a magyar társadalomból hiányzik a szolidaritás. Nem az egyes emberekből - az egyes emberrel többnyire nincs baj. Ha beteg gyereket, kidobott kiskutyát, utcára rakott családot látunk, aki tud, segít.

De viszont, azonban.

Amikor megvédték (lenyúlták) az emberek magán-nyugdíjpénztári megtakarításait, a szükségesnél jóval kevesebben háborogtak. Amikor kiderült, hogy cigarettát nem lehet boltokban árulni, és az ezzel való kereskedés csak a húsos fazék mellett helyezkedőknek hozhat hasznot, kevesen vonultak az utcára. Hallgatott az ország, amikor a Fidesz-közeli csókosok nyertek a földbérleti pályázatokon. Az sem verte ki a biztosítékot, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány igazából nem tudja (talán nem is akarja) megsegíteni a devizahiteleseket. Hogy milliárdokat vontak ki az egészségügyből és az oktatásból. Hogy futball helyett stadionok épülnek.

A kormány pedig vérszemet kapott, rájött, hogy Orbán Magyarországán mindent meg lehet tenni. Belerúgtak hát mindenkibe, akibe csak lehetett: idősbe, fiatalba, kismamába, nagymamába, diákba és tanárba, ápolóba és ápoltba, közrendőrbe és közmunkásba.

Nem szólva a számtalan disznóságról - egyikből sem lett ügy.

Orbán és társai az ellenzékben eltöltött nyolc év alatt nem ültek ölbe tett kézzel. Dolgoztak serényen, igaz, nem az ország, hanem a maguk gyarapodásán munkálkodtak. Nem azon agyaltak, hogy mit kellene tenni az egészségüggyel, az oktatással, a gazdasággal, és úgy általában az országgal, hanem azon, hogy miként lehet minél nagyobb hatalomra szert tenni. És, ha már megszerezték, hogyan lehet ezt a hatalmat minél tovább megtartani.

Szépen ki is találtak mindent, és hamar kiderült, hogy a papíron és laptopokon megfogant gondolatok a gyakorlatban is működőképesek. Demokratikus úton ma nem lehet leváltani őket. A jogállam lebontása nem hozza izgalomba a magyar embereket. A jólét hiánya, a növekvő szegénység fáj nekik, de behúzzák fülüket-farkukat, mert félnek, hogy ha sokat ugrálnak, még azt is elveszik tőlük, amijük megmaradt.

Mégsem tart örökké, ami most van. A legvalószínűbb, hogy Orbán a sajátjaitól kapja majd a halálos döfést. Valamelyik, ma még ugrásra készen várakozó ifjútöröktől.

A helikopterestől? A babaarcútól? Vagy a valamikori vásárhelyi városvezetőtől?
Esetleg egy ma még ismeretlen „nevető negyedik” lesz a befutó?

Valaki, valamikor.

Akkor rontanak majd rá, amikor megérzik, hogy már gyenge. Nem ura az akaratának és nem képes sem magán, sem másokon uralkodni.

Valaki közülük meglátja majd a jelet.

Hogy mikor lesz ez, most még nem tudni. Az idő a normális Magyarországnak dolgozik, valamikor vége lesz ennek is.

150 év alatt sem váltunk törökké.

HIÁBA KÉRDEZIK, TOVÁBBRA IS TITKOLNÁ A KORMÁNY, MENNYIT FIZETETT A KÖTVÉNYESEKNEK

NAPI.HU
Szerző: HERMAN BERNADETT
2019.05.28.


Továbbra is titkolja az állam, mennyit fizetett azoknak a zömmel offshore cégeknek, amelyek részt vettek az úgynevezett letelepedési kötvények értékesítésében. Idén 445 millió eurónyi kötvény jár le, vagyis decemberben 145 milliárd forintot kell visszafizetnie a magyar államnak.

Válasz helyett mellébeszélt Varga Mihály pénzügyminiszter, amikor a letelepedési kötvényről kérdezték.

Mellár Tamás párbeszédes képviselő azon írásbeli kérdésére, miszerint mekkora összeget és hány darab lejárt futamidejű letelepedési államkötvény után fizetett eddig vissza az állam, a címzett Varga Mihály pénzügyminiszter helyett Tállai András parlamenti államtitkár kitérő választ adott.

A miniszterhelyettes válaszában azt írta, miután a magyar állampapírok a hitelminősítőknél befektetésre ajánlott kategóriába kerültek, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) úgy döntött, lezárja a letelepedési kötvények értékesítését, és a piacról, valamint a lakosságtól von be inkább forrásokat az állam finanszírozására.

A párbeszédes képviselő ezekre a kérdésekre próbált választ kapni:

- Mekkora hozammal növelt összeget fizettek vissza ezidáig az úgynevezett letelepedési kötvények után?

- Ebből az összegből mekkora értékű a hozam összege?

- 2019-ben és a további esztendőkben mekkora összeget kell visszafizetni éves szinten?
- A kibocsátott letelepedési kötvények után befolyt összeg mekkora hányadát jelentette a 2012. évi mértékének?

Dugdossák, de ott van

Az ÁKK honlapján nehezen, de meg lehet találni azt a táblázatot, amely tartalmazza a letelepedési kötvények adatait is. Ebből kiderül, hogy az idén és a következő években mekkora állomány jár le, a tavaly lejárt állományt azonban már nem tartalmazza az adatsor. A kötvények lejártakor az állam a közvetítő cégeknek fizeti ki a névértéket - ezek diszkont kötvények, vagyis a futamidő elején a névértéknél alacsonyabb áron vásárolhatják meg a befektetők. A közvetítő cégek adják végül vissza a lejárt kötvények árát a vásárlóknak...

ÖNTI A PÉNZT A KORMÁNY A HAJÓGYÁRI-SZIGETRE – CSAK NEM TUDJUK, HOGY MIÉRT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2019.05.28.


...Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány nemrégiben indoklás nélkül kivette a világörökségi várományos helyszínek közül a II-III. századi Hadrianus-palota romjait rejtő Hajógyári-Szigetet, méghozzá hetekkel az erről döntő UNESCO szavazás előtt. Dacára, hogy előtte a tudományos közösség több mint egy évtizede, a kormány pedig 2016 óta döntött arról, hogy a világörökség részének kell lenni a Hajógyári Szigetnek. Indoklás helyett a kormánysajtóban olyan névtelen pletykák terjengtek, hogy azért vette le a kormány a várományos listáról a helyszínt, hogy „korhű módon helyreállítsák” az egykori helytartói palotát, mivel ezt akadályozta volna az UNESCO világörökségi státusz. 

Ezt követően most a kormányrendeletbe szövegezték be a Kajak-Kenu Sportakadémia létrehozását, ám kérdéses, hogy ez lett volna a világörökségi jelölés visszavonásának az oka, mivel erről még a világörökségi pályázat idején, 2017 végén döntött a kabinet. 

Igaz, még bőven élt a sziget világörökségi pályázata, amikor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. bérletre hirdetett meg szigeti parcellákat, köztük a nevezetes romokat rejtő területet is. 

Ami biztos: nemrégiben éppen a helytartói palota romjait rejtő parcellát munkaterületté nyilvánították.

A VILÁG EGYETLEN PATKÁNYMENTES NAGYVÁROSÁBÓL PATKÁNYPARADICSOMMÁ VÁLHAT BUDAPEST

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2019.05.28.


A huszadik század közepén úgy tartották, hogy a világ nagyvárosi trendjeihez hasonlóan Budapesten is annyi patkány él, ahány ember, így a statisztikák kétmillió rágcsálóval számoltak. A Bábolnai Fertőtlenítő Állomás 1972-ben végzett a főváros 21 hónapon át tartó patkánymentesítésével, akkor a jelentések szerint 1000-1500 rágcsáló maradt életben. Egy másik statisztika szerint 1970-ben a budapesti épületek, telkek (objektumok) 32,8 százaléka fertőzött volt, az irtás után ez 0,5 százalékra csökkent, a 2010-es évekre pedig már 0,1 százalék fölé sem nagyon emelkedett.

A bábolnaiak akcióját az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rágcsálószakértője a világ legjobban szervezett hosszú távú patkányellenes programjaként jellemezte egy 1998-as tanulmányban. A nevét időközben Bábolna Bio Kártevőirtó Kft.-re változtató cég az egykori közegészségügyi és járványügyi hivatal, a Köjál adataira hivatkozva állítja: Budapest az egyetlen milliós lélekszámú város a világon, ahol a patkányok az elmúlt közel 50 évben nem okoztak közegészségügyi és gazdasági károkat, valamint nem rontották az általános közérzetet. Budapesten 2017-ben száz lakosra kevesebb mint egy patkány jutott, míg például Párizsban egy emberre 1,3 patkány, a körülbelül 8 millió lakosú New Yorkban pedig egyes becslések szerint 16 millió patkány él, tehát kétszer annyi a rágcsáló, mint ahány ember lakja a várost. Ezek alapján híresztelik, hogy Budapest a világ egyetlen patkánymentes nagyvárosa – bár ez a szó szoros értelmében nem igaz, a szaknyelvben egy néhány ezer patkánnyal rendelkező milliós város patkánymentesnek számít.

Legalábbis 2018. június 30-ig biztosan ez volt a helyzet, akkor járt le ugyanis a Bábolna Bio szerződése a budapesti Főpolgármesteri Hivatallal, a patkánymentesség fenntartására kiírt közbeszerzésen pedig – többszöri, a végül győztes cégnek kedvező pályázatmódosítás után – a négy vidéki cégből álló RNBH Konzorcium nyert. A tagvállalatoknak (a gyulai Bogármérnökség Kft., a szegedi Hygiénia Kártevőirtó és Szolgáltató Kft., a kecskeméti Növényvédő és Kártevőirtó Kft. és a békési Rovért Kft.) szerteágazó a tevékenységük, de nem a patkányirtás a fő profiljuk: elsősorban szúnyog- és rovarirtással, valamint növényvédelemmel foglalkoznak. 

Kiesett három hét, de csak az ujjal mutogatás és az adatok titkosítása megy


Miután három hétig senki nem foglalkozott a patkánymentesség fenntartásával, július 23-án megkezdte tevékenységét az RNBH – ugyanazt vállalták, mint korábban a Bábolna Bio: kerületektől függően 1-2 ezrelék alatt tartani a fertőzött objektumok számát. Ettől kezdve megszaporodtak a patkányészlelések (óvodában, iskolában, telefonfülkében, vécében, szavazóhelyiségben), amit az RNBH vezetője is elismert, de mindig más magyarázatot fűzött hozzá:

- egyszer azt, hogy három hétig senki sem irtotta a patkányokat július nagy részében;
- aztán, hogy a száraz idő miatt a csatornákban elszaporodott az állomány;
- később a fővárosban zajló sok építkezésre fogta a patkányburjánzást;
- végül azzal takarózott, hogy 2012 óta folyamatosan nő a patkányok száma, és amikor átvették az irtást, a valós szám sokkal nagyobb volt, mint amit addig kommunikáltak.

A Bábolna Bio erre azt válaszolta, hogy „2013-tól valóban tapasztalható volt a patkányszám növekedése, de ez mindvégig a szerződésben meghatározott patkánymentességi szint alatt volt. A Bábolna Bio intézkedései nyomán 2018 első félévére a patkány-előfordulásokat sikerült újra csökkenteni, és Budapesten ebben a helyzetben fejezte be kényszerűségből a szolgáltatást 2018 június végén. Mindezt a kormányhivatal ellenőrzéseinek hivatalos számai is igazolják”. Eközben a 2018 júliusa óta lezajlott mérésekről semmilyen információt nem tették közzé – egyedül a Rovért Kft. által Oláh Lajos DK-képviselőnek kiadott adatokra támaszkodhat a nyilvánosság.

Ezekből annyi kiderül, hogy 79 százalékkal több bejelentés érkezett az RNBH-hoz, mint korábban egy hasonló időszakban a Bábolna Bióhoz, de a valósnak bizonyult észlelésekről már nem számolt be a konzorcium (ez a Bábolna Bio szerint az elmúlt időszakban 1500-2000 volt évente)...

CSODA TÖRTÉNT? ROMÁNOK TÍZEZREI SZAVAZTAK AZ RMDSZ-RE

MAGYAR HANG
Szerző: LUKÁCS CSABA
2019.05.28.


Orbán Viktor Erdélyben kampányolt az RMDSZ-nek, de a Kárpátokon túl történt a csoda: meglepő módon szavazatok tízezrei érkeztek az EP-választáson a romániai magyar pártra olyan megyékből, ahol egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevesen élnek magyarok. Hogy csoda történt, vagy csak egyszerűen szavazatot „vásárolt” az RMDSZ a régi szövetségesétől, a szociáldemokratáktól, az alighanem sosem fog kiderülni.

Ha a román választási iroda honlapján alaposan megnézzük az RMDSZ-re megyénként leadott szavazatokat, és azt összevetjük a 2016 decemberi parlamenti választásokon leadott szavazatokkal, leesik az állunk. Példátlan dolog történt a román vidékeken: van olyan Kárpátokon túli megye, ahol csaknem hétszer annyian szavaztak a magyar pártra az EP-választáson vasárnap, mint ahányan ezt három évvel korábban, a parlamenti választáson tették. Ha vesszük a fáradtságot, és az adatokat összevetjük a 2011-es romániai népszámlálással, még nagyobb a meglepetés: Teleorman megyében, a kormányzó szociáldemokrata párt fellegvárában harminchétszer annyi szavazatot kapott a magyar párt, mint ahány ember a népszámláláson magyarnak vallotta magát! Eközben a határ menti, magyarok által lakott megyékben (Szatmár, Bihar, Arad, Temes) az RMDSZ most kevesebb szavazatot kapott, mint három éve.

Nézzük a számokat néhány megyében, elől a mostani voksok száma; majd a 3 évvel ezelőtti, felsőházra leadott; végül pedig a magát magyarnak valló személyek száma a legutóbbi népszámláláson. (Ráadásul a magyarok száma nem egyenlő a szavazópolgárok számával, mert csak a 18 év felettiek voksolhatnak.)

Arges 1537/294/237
Botosani 931/283/38
Braila 723/313/60
Buzau 1157/358/81
Calarasi 686/160/72
Constanta 1929/531/450
Dambovita 1462/214/156
Dolj 1477/376/191
Galaci 1377/645/133
Giurgiu 746/158/59
Ialomita 712/114/28
Ilfov 1056/243/242
Mehedinti 555/281/153
Olt 877/207/66
Prahova 2188/372/447
Teleorman 669/276/18
Vaslui 1304/488/52
Vrancea 742/164/68

(Összesen: 20128/5277/2551, azaz közel 8x (7,89x) annyian szavaztak magyar jelöltre, mint ahányan magyarnak vallották magukat, illetve közel 4x annyian ((3,8x), mint három  évvel ezelőtt.) 

ROSSZ CSATÁBA INDULTAK ORBÁNÉK ELLENFELEI

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.05.28.



Nem látszik olyan jobboldali nacionalista tömb az új összetételű EP-ben, amilyenről Steve Bannon álmodott, még ha erősödtek is a populisták. Az unió barátai nem a megfelelő csatába indultak, és bár a választások után vállon veregethetik magukat, ez kevés lesz, mert az EU legégetőbb kérdéseire hiányoznak a válaszok – erről ír a Neue Zürcher Zeitung.

A tekintélyes svájci Neue Zürcher Zeitung szerint a mostani, sorsdöntőnek kikiáltott európai parlamenti választás során Európa elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy irányt szabjon a valóban fontos kérdések megválaszolásának.


Kommentárjában Peter Rásonyi emlékeztet arra, hogy Manfred Weber, aki a Néppárt jelöltje az európai bizottsági elnöki posztra, sorsdöntőnek nevezte a választást, Frans Timmermans szociáldemokratta csúcsjelölt „az Európa lelkéért vívott harcról” beszélt, a jobbos nacionalista pártok önjelölt tanácsadója, Steve Bannon pedig a sztálingrádi csatához hasonlította az erőpróbát.

A kommentátor azonban úgy látja, teljesen szükségtelen volt, hogy a választás során a jobboldali nacionalista euroszkeptikusokra összpontosítottak, ennél sokkal fontosabb lenne azt tudni, merre kívánja mozdítani az uniót az új összetételű parlament.
Nincs sehol a megálmodott blokk

A zürichi lap a választás után megállapítja, a helyzet sokkal kevésbé drámai, mint ahogy azt előre lefestették. Igen, a jobboldali euroszkeptikusok – akik közé a magyar kormánypártokat is sorolja – erősödtek néhány országban, így mindenekelőtt Franciaországban, Olaszországban és Németországban, de nem látszik olyan jobboldali nacionalista blokkoló tömb az Európai Parlamentben, amilyenről Bannon álmodott...

MACRON PÁRTJA RAGASZKODIK AHHOZ, HOGY KIRAKJÁK A FIDESZT AZ EPP-BŐL - CSAK EZ ESETBEN HAJLANDÓAN TÁRGYALNI BÁRMIFÉLE SZÖVETSÉGRŐL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.05.28.


A francia elnök pártja ragaszkodik ahhoz, hogy az EPP rakja ki a Fideszt, az En Marche és az általa dominált liberális képviselői csoport csak ez esetben hajlandó tárgyalni bármiféle szövetségről – derül ki a Reuters cikkéből. 

Ezt a Macron vezette párt választási listájának 2. legfontosabb szereplője közölte. A Saxo Bank párizsi közgazdásza pedig azt várja, hogy Macronnak meg kell küzdenie Orbánnal az európai reformokért. 

Ugyanakkor a CDU-CSU gyengébben szerepelt, mint korábban, így a francia elnök minimum meg tudja akadályozni Weber megválasztását a Bizottság élére. Pártja megerősítette, hogy teljesen alkalmatlannak tartják a politikust a tisztségre. Renzi volt olasz kormányfő hozzátette: akár tetszik, akár nem, a következő időszakban Macron lesz a királycsináló. A szocialista portugál miniszterelnök rokonszenvét nyilvánította a francia vezető EU-elképzelései iránt. Macron már vasárnap este felhívta a kancellárt, hogy tárgyalni akar vele és más uniós vezetőkkel a mai csúcs előtt. 

Verhofstadt, a liberális frakció vezetője kijelentette, hogy az államfő igazából győzelmet aratott odahaza, hiába beszél bárki vereségről. Macron egójára ugyan nem hat jól, hogy csak a kiábrándító 2. helyet szerezte meg a választáson, ám most megkezdi harcát, mert növelni kívánja befolyását Brüsszelben és számára igencsak kedvező, hogy ehhez immár egy egész pártcsaládra támaszkodhat. Az Európai Külkapcsolati Tanács egyik kutatója szerint akár még a mérleg nyelve is lehet belőle, hiszen a legerősebb pártot képviseli a liberális frakcióban. Merkel lassan távozik a színről és az államfő szívesen átveszi tőle az európai terv nem hivatalos vezetőjének tisztét. És az ALDE nélkül nem lehet döntésképes koalíciót létesíteni Strasbourgban. Pont ezért bizakodóak Macron tanácsadói, miután Le Pen csupán 1 %-kal verte meg az En Marche-t, holott a törvényhozási időszak félidejében általában sokkal nagyobb szokott lenni a különbség.

A BABAVÁRÓVAL EGYÜTT ÉRKEZIK A HITELSZIGORÍTÁS - SOKAN CSALÓDHATNAK MAJD

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.05.28.


Júliusban lép életbe több új, a „családvédelmi akcióterv” keretében bevezetett hitellehetőség. Éppen azon a napon, amikortól az adósságfék szabályok szigorítása is hatályossá válik. A bankok ráadásul további megkötéseket is alkalmazhatnak, és már most látszik: alkalmaznak is.

A 18-40 év közötti várandós kismamák körében végzett felmérést a City Hitelbróker (CHB). A 300 fős kutatás eredménye szerint a kismamák 80 százaléka tervezi igénybe venni a július 1-jétől induló babaváró támogatást. A megkérdezettek többsége a maximális, 10 millió forintos összeget szeretné felvenni. (A babaváró kölcsön részleteiről itt tájékozódhat.) A gyermeket váró fiatal párok egy része jelenleg még nem él házastársi kapcsolatban, de sokan nyilatkoztak úgy: a közeljövőben házasságot kötnek, hogy megfeleljenek a jogszabályi követelménynek.

A CHB szakértői szerint előzetes becslések alapján a babaváró hitelt igényelni szándékozó fiatal házasoknak körülbelül 60 százaléka felel majd meg a jogszabályi feltételeknek és a bankok kockázatkezelési és hitelbírálati követelményeinek. A közvetítőnél úgy vélik, a hitelintézetek gyakorlata eltérő lesz majd, ezért a fiatal pároknak hitelfelvétel előtt érdemes több bank kínálatát megvizsgálni. Akiknek van már hitelük, vagy alacsonyabb a jövedelmük, csak kisebb hitelösszegre lehetnek jogosultak. A CHB becslése szerint egy átlagos jövedelemmel rendelkező házaspár várhatóan 6-7 millió forintos összegre lesz hitelképes...

TÍZ DOLOG, AMIRE FRANCIAORSZÁG TANÍTOTT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.05.28.


„#1 Vadul büszkék 

A francia nyelvben két szó van a büszkeségre: fierté és orgueil. Míg előbbi egyfajta nemes büszkeség, addig utóbbi egy sokkal arrogánsabb változat, amivel könnyen el is lehet bukni. Mindez aligha véletlen, amennyiben a franciák mindkét változatot képesek bemutatni.

Miként az sem lehet véletlen, hogy a franciák szimbóluma a kakas: az udvar királya. A franciák mindig kiállnak az országukért.

#2 Rendkívül komolyan veszik az egészségüket

A francia közegészségügy világszinten is egyike a legjobbaknak, az adófizetők nem is haboznak kihasználni, ha már egyszer fizetik. A legkisebb tüsszögés már az orvosnál találja őket, aki persze fel is ír mindenféle tablettákat, italokat és kúpokat.

Még a betegségek elnevezésével sem viccelnek. A szimpla megfázást is az elsőre kifejezetten komolynak és félelmetesnek hangzó rhinopharyngitis névvel illetik. Elsőre azt gondolná az ember, hogy csak betegebbnek akarják láttatni magukat, mint amilyenek, de nem erről van szó: egyszerűen a franciák számára az egészség komoly dolog.

#3 Gyűlölöm/szeretem viszony a gyorskajákkal


Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a franciák állandóan kitűnő, gondosan elkészített ételeket esznek, holott ugyanolyan könnyedén veszik és eszik a mélyhűtött kajákat, a chipst, mint a tényleg minőségi sajtokat és húsokat.

Persze nagy hangon szidják az általuk „malbouffe”-nek nevezett junk foodot, de nem mindig tudnak ellenállni neki. Aztán amikor lebuknak, jön a magyarázat: „Csak a gyerekek miatt jöttünk ide”…

#4 Nem szeretik, ha megmondják nekik, mit tegyenek

A forradalmi hevület ott van a legtöbb francia DNS-ében. Amikor François Hollande váltotta Nicolas Sarkozy-t az elnöki székben, akkor a franciák az utcára tódultak és boldogan ünnepelték a politikai és társadalmi változást.

Aztán amikor Hollande és csapata elkezdte beváltani választási ígéreteit, akkor a franciák rögtön elkezdték azt, amihez a legjobban értenek: tüntetni. De nem is kell ilyen messzire menni, a sárgamellényesek tüntetéssorozata is már hónapok óta tart, lehet, hogy már maguk a résztvevők sem teljesen biztosak abban, miért (és mi ellen) tüntetnek.

A magam részéről arra jöttem rá, hogy a franciák egyszerűen nem bírják, ha megmondják nekik mit és hogyan csináljanak és ez független attól, éppen ki van hatalmon.

#5 A francia nők nagyszerű házigazdák


Kopogj be egy ismerősödhöz, szinte biztos lehetsz benne, hogy azonnal hellyel kínál, a semmiből elővarázsol valami pompás kaját és egy szempillantás alatt húszfős vacsorát rittyent.

A francia nők a jelek szerint egy Bocuse-szakácskönyvvel és Martha Stewart szervezői készségeivel programozva születnek, és mintha soha nem lepné meg őket egy kisebb (vagy nagyobb) vendégsereg...

JÁVOR BENEDEK: AMILYEN KÖNNYEN JÖTTEK A DK-S ÉS MOMENTUMOS SZAVAZATOK, OLYAN KÖNNYEN MEHETNEK IS

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: FACSINAY KINGA
2019.05.27.


A vasárnapi európai parlamenti választáson bebizonyosodott, hipermobilissá váltak az ellenzéki szavazók, az egyik pillanatról a másikra képesek teljesen valószínűtlen módon elpártolni az egyik erőtől a másikhoz – mondta a Magyar Hangnak Jávor Benedek, az MSZP–Párbeszéd európai parlamenti (EP-) képviselőjelöltje hétfő délután.

Többek között ennek tudja be, hogy miközben az MSZP-Párbeszéd koalíciója mellett földbe állt az LMP és összezuhant a Jobbik, a Momentum és a Demokratikus Koalíció (DK) meg tudta szólítani a választókat. Úgy látja, mély elemzői munka tárhatja fel a választók elképesztő vándorlásának irányát és okait. Mindenesetre nem lenne meglepve, ha kiderülne, hogy például volt jobbikosok is a Momentumra szavaztak, mert benne látták az új ellenzéki erőt.

– Úgy látom, az ellenzéki oldalon a szavazóknak már szinte minden mindegy, csak legyen egy olyan párt, amely lendületesnek látszó alternatívát képes kínálni az Orbán-rendszerrel szemben – tette hozzá. Ha viszont ez így van, akkor szerinte amilyen könnyen megérkeztek ezek a szavazók a DK-hoz és Momentumhoz, ugyanolyan könnyen el is hagyhatják őket.

A politikus aggasztónak tartja ezt az ide-oda csapódást, mert hihetetlen turbulenciát és instabilitást vihet bele az ellenzék struktúráiba. A magyar parlamenti erőforrások, a mandátumok ugyanis javarészt épp a most vereséget szenvedő ellenzéki pártoknál vannak. Ha az éppen aktuálisan erős ellenzéki pártok időről időre ilyen Armageddont kénytelenek átélni, ez még azokat a csekély erőforrásokat is felőrli, amivel rendelkeznek. Jávor Benedek nem tartja kizártnak, hogy a mostani választáson kirajzolódott új erőviszonyok alapján a parlamenti politizálás jelentősége végképp megszűnik, mert értelmetlenné válik. Lapunk kérdésére egyetértett azzal, hogy részben a kétségbeesés is vezérelheti az ellenzéki szavazókat: olyan konstrukcióra várnak, amelyről valamennyire el tudják hinni, hogy sikerrel szembeszállhat a Fidesszel...

ZÖTYÖG AZ ÚTHENGER

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.05.28. 


...A választások végén kezdődik a kínvergődés. Ez valami ősi magyar szokás lehet. Bevallom, szarul esett Újhelyi István nyilatkozata, amit az Indexen olvastam. Marhára gyorsan be kellene már fejezni ezt a sopánkát és dolgozni kellene. Hülyén hangzik, mert ha valaki dolgozik az MSZP-ben, az pont Újhelyi. De Dobrev Klára hibáztatása nem fogja kihúzni az MSZP-t a slamasztikából, amibe sajátlábúlag caplattak bele. Ha én valaha az életben az MSZP-re szavaznék, akkor sem az MSZP-re szavaznék, hanem Újhelyire. Ha a DK-ra szavaznék, akkor Dobrev Klárára szavaznék. Azt gondolom, a DK világbajnok húzása volt Dobrevet indítani. A politika ilyen, kell egy arc. Meg merem kockáztatni, aki a DK-ra ikszelt, az nem az MSZP helyett ikszelt oda. Sőt, úgy gondolom, sokan nem a DK-ra szavaztak, hanem Dobrevre. És nem Gyurcsány miatt, hanem Gyurcsány ellenére. Jó, tudom. Hülyén hangzik, de azt gondolom, ez az igazság. Az MSZP önkezével ássa a sírját már jó ideje. Vagy be kellene ezt fejezni és kiseperni a szemetet, vagy csendben ki kellene múlni. Hibásokat keresni felesleges és sehonnan sehová nem vezet.

Szerencsére a Fidesz is kezdi ezt pedzegetni. Mármint azt elemezgetik, hogy melyik ellenzéki párt kitől lopta el a szavazókat. Uszításnak hibátlan. Ez már csak azért is remek, mert így a két (vagy akár az összes) ellenzéki párt egymás kinyírásával lesz elfoglalva és még csak véletlenül sem tudnak valami összefogáson gondolkodni. Újra indul a helyosztó, a ki a király a féleszűek között? Ne tessék ezt csinálni, kérem szépen!

Közben érkeznek a levélszavazatok is. A legtöbb olyan drága nemzettestvérünktől, akik nem uniós országban élnek ugyan, de mégis késztetést éreznek arra, hogy ne csak egy másik ország, hanem az Európai Unió ügyeibe is belepofázhassanak. Közel 100 százalékban a Fideszre voksolnak ők. Hálás népség. Ha jól számolok – az oda zúdított támogatásokat elosztva az onnan érkező szavazatok számával -, közel 2 millió forintba került egy szavazat. Megérte. Ez csak a vajdasági magyarokra vonatkozik, Ukrajnából nem nagyon szavaztak levélben, inkább átjöttek a határon. Romániából meg nem kellett levélben szavazni. Én csak abban bízom, hogy amikor Népünk Bölcs Vezére majd úgy dönt, hogy csak akkor tudja megvédeni az ő keresztény népét a migráncsoktól és Soros Györgytől, ha kilépünk az Unióból és persze ehhez szüksége lesz szerető népe felhatalmazására is, külhoni nemzettestvéreink akkor is támogatni fogják ezt a csodálatos politikust. Sőt, majd ők szállnak be némi pénzzel, hogy éhen ne dögöljünk itt, e pengedróttól ölelt kis országban...

ÉPPEN EGY MÉSZÁROS LŐRINC-BERUHÁZÁSON KEDÉLYESKEDETT ORBÁN VIKTOR A KÖZBESZERZÉSEKEN ELSZÁLLÓ ÁRAKKAL

444.HU
Szerző: haszanz
2019.05.28.


...Orbán viccesnek szánt megjegyezése, hogy „manapság az építőipari áremelkedésre hivatkozva minden beruházás végső száma jelentősen eltér a kezdeti számoktól”, amivel sokkolni lehet Varga Mihályt, valóban általánossá vált. Ha már ott volt Mészáros Lőrinc, nézzük az ő cégeit. Tavaly októberben számoltuk ki, hogy 

Mészáros cégei 96 milliárd forintos felárral vállalták el a közbeszerzéses munkákat.

Azóta tovább meghaladta a 100 milliárd forintot - az Orbán szavait használva - kezdeti és a végső szám különbözete a Mészáros-féle közbeszerzéseknél.

Itt van például a Tisza-Túr tározó építése. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 19 milliárdra lőtte be az uniós forrásból finanszírozott munkák ellenértékét. Áprilisban derült ki, hogy Mészáros cége a KE-VÍZ 21 Zrt.-vel közösen 7 milliárd forintos felárral, 26 milliárdért nyerte el a megbízást.

Szintén áprilisban jelent meg a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer kivitelezésére kiírt pályázat eredménye. Hatmilliárd lett félretéve az uniós pénzből finanszírozott projektre, kevésnek bizonyult, a Mészáros és Mészáros a West Hungária BAU-val közösen 10 milliárdos szerződést írt alá. A farmosi és a döbröközi szennyvíztisztító-projektekből is összejött még majdnem egy plusz milliárd.

A ZÁÉV - amelyik a zalaegerszegi tesztpályaépítésben is benne van - az Újpest jég- és curlingcsarnokát építi, duplaáron: 2,2 milliárd forint helyett 4,6 milliárd forintért. Az új Néprajzi Múzeum építését a Magyar Építővel közösen úgy kapták meg 26 milliárd forintért, hogy a tájékoztatóban nem tüntették fel, mennyi volt az épületre szánt eredeti ár.

Mészáros vasútépítési cége, az R-Kord például nemhogy annyiért nem vállalta el az „Érd - Érd alsó összekötő vágány és kapcsolódó létesítmények kivitelezési munkáit”, amennyit arra szántak, de a duplája is kevés volt. Az eredetileg tervezett ár 3,8 milliárd forint volt, végül 8,6 milliárdért csaptak egymás kezébe a felek, Mészárosék a V Híddal konzorciumban, állami részről a NIF Zrt - derült ki novemberben.

Mészáros gyerekeinek a cége, a Fejér B.Á.L. is előszeretettel tolja felfelé az árakat a közbeszerzéseken. Csak Érden most tavasszal három olyan munkájuk is volt (iskolafelújítások, köznevelési centrum építése), amire eredetileg 11,3 milliárdot szántak, de a Fejér B.Á.L. végül jóval magasabb összegről, 17,4 milliárd forintról kötött szerződést.

Mészáros RM International Zrt. nevű cége ugrásra készen várja, hogy kiderüljön, mekkora munka jut neki a Budapest-Belgrád vasútvonal megújításából, ami minden idők legnagyobb, nagyjából 750 milliárd forintos magyar vasútépítési projektje lesz.

Erről a Fidesz azt mondta: “Itt nem a tulajdonosi háttéren van a hangsúly. hanem a cégek felkészültségén és azon a vállaláson, amit a beruházás érdekében tesznek.”

A DEMENS IDŐSEKNEK A KÓRHÁZ NEM EGY GYÓGYÍTÓ HELY

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2019.05.27.


Becslések szerint Magyarországon 200-250 ezer demenciával élő beteg él, de mindössze 5500-an szednek gyógyszert. Kázár Ágnes háziorvos szerint ez azt jelenti, hogy már csak akkor jutnak gyógyszerhez, amikor késő, és nem lassítható a betegség súlyosbodása. Vagy eleve keveseknél ismerik fel a betegséget, így el sem kezdődik a gondozásuk. A családok kevés segítségre számíthatnak ebben a helyzetben, a szociális elláttás leterhelt, az idősotthonokban több éves várólisták vannak. Az egyik legnagyobb problémának azt látja, hogy nincs kapcsolat az egészségügyi rendszer és a szociális ellátás között. A kórházak nincsek felkészülve a demens betegek ellátására: az idegen környezet miatt tovább romlik az állapotuk, sokuk nem is kerül ki onnan. A Miskolcon praktizáló orvos maga is érintett, édesanyjánál néhány éve vették észre a demencia tüneteit. Interjú Kázár Ágnessel.

Az ön édesanyja is demenciában szenved. Hogyan oldja meg a családja a gondozását?

Dr. Kázár Ágnes (K.Á.): A teljes család körülötte van: a férjem, én és a három unokája. A fiam most érettségizik, a középső lányom 14, a legkisebb lányom 12 éves. Tisztában vannak a betegségével, tudják, mivel jár, ismerik a tüneteit, gyakorlatilag informális gondozóvá váltak. Folyamatosan beszélgetünk arról, hogyan kell hozzá viszonyulni olyan helyzetekben, amelyek a betegség miatt alakulhatnak ki. Nem azt erősítjük benne, hogy feledékeny, nem emlegetjük a demenciát, a feledékenységet elhelyeztük az időskor bajai között. Szívesebben használja édesanyám az időskori elbutulás kifejezést, ezt úgy tudja kimondani, hogy nem vált ki belőle szorongást. Az édesanyám egy nagyon pozitív ember: tervekkel, célokkal éli a mindennapjait, és elfogadja, ha valami nem sikerül. Ez annak is köszönhető, hogy gyakran elvicceljük, ha valamit elfelejt. Nem elbagatelizáljuk a nehézségeket, mert kimondjuk, hogy elfelejtette, de azt is elmondjuk, hogy ez nem baj, mert együtt meg tudjuk oldani.

Könnyű volt szétválasztania, hogy orvosként vagy érintettként viszonyuljon a betegséghez?

K.Á.: Nem volt könnyű elfogadnom, hogy ezzel a problémával állunk szembe. Azért sem, mert édesanyám egy rendkívül művelt, olvasott, következetes, rendszerető ember. Most viszont adott esetben nem tudja megmondani, hogy milyen nap van, miért halmozódott fel sok doboz vaj a hűtőben. Nekem kellett egy ponton tudomásul venni az érintettségemet. Orvosként át kellett gondolnom, milyen úton induljunk el: kórházi vizsgálatok, gyógyszeres kezelés mellékhatásokkal, rendszeres szakorvosi vizitek vagy tervezett és megszervezett gondoskodás, támogató jelenlét. Utóbbi mellett döntöttem, amihez az is kellett, hogy a gyerekek is kivegyék részüket a feladatokból. Elengedhetetlen volt, hogy mindent tudjanak a demenciáról. A fiam különösen fogékony erre, a kötelező iskolai közösségi munkát a városi szociális otthonban töltötte, hamar látta, hogy a különböző stádiumokban mivel jár a demencia, milyen nehézségekkel küzdenek a betegek, milyen gondozást igényelnek. Fontos, hogy megtanítsuk gyerekeinknek, hogy ne nevessék ki a nagyszüleiket a tizedik feltett kérdés után, hanem tereljék el a figyelmét vagy lépjenek ki a helyzetből, amikor látszik, hiába mondják el neki a választ, azt adott pillanatban úgysem tudja megjegyezni...

AZ ERŐVISZONYOKAT MEGKAVARÓ VÁLASZTÁS UTÁN ÚJRATERVEZÉS JÖHET AZ ELLENZÉKI MEGÁLLAPODÁSOKBAN IS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerzők: CZENE GÁBOR, ZOLTAI ÁKOS
2019.05.28.


A Momentum a kiemelkedő EP-választási szereplés után akár saját főpolgármester-jelöltet is indíthat. Az MSZP és a Jobbik még nem tudja, kit küldenek Brüsszelbe.

A héten dönt arról a Momentum, hogy indít-e saját jelöltet az ellenzéki előválasztás második fordulójában – tudtuk meg Fekete-Győr Andrástól, a párt elnökétől. A Momentum a várakozásokhoz képest kiemelkedően szerepelt az EP-választáson – két mandátumot szereztek, csaknem tíz százalékos eredménnyel. Ezért arról is érdeklődtünk, átgondolják-e az eddigi ellenzéki megállapodásokat. Áprilisban ugyanis összefogtak Budapesten az MSZP-Párbeszéddel valamint a DK-val és leszögezték, az előválasztás győztesét fogják támogatni a kormánypárti Tarlós Istvánnal szemben. Az áprilisi megállapodást Fekete-Győr tájékoztatása szerint abban a szellemben kötötték, hogy május 26-a után esetleg új pártokkal kiegészülve átgondolják az egészet. – Szerintem ez így normális – mondta. 

A Momentum listavezetője, Cseh Katalin már a kampány alatt is biztos volt benne, hogy egy mandátumot elhoznak, azonban a második Donáth Anna látszólag maga is meglepődött a szereplésükön. Ennek ellenére Fekete-Győr András leszögezte, teljesen biztos, hogy Donáth is utazik Brüsszelbe...

A VÁLASZTÁS UTÁN, A KÜZDELEM ELŐTT: AZ EURÓPAI POLITIKA LÁTKÉPE

MÉRCE
Szerző: KAPELNER ZSOLT
2019.05.27.


Az idei EP választások tétjét ugyan nem érdemes túlhangsúlyozni, mégis sok olyan tanulsággal szolgálnak, amelyeket jól tesszük, ha megjegyzünk magunknak. A választások előtt azt írtam, a szavazás tétje kettős: egyrészt meg kell tudnunk állítani a szélsőjobboldal előretörését, másrészt biztosítanunk kell, hogy az új EP erőforrásait minél inkább a legkiszolgáltatottabbak érdekében és a legsürgetőbb globális katasztrófák elkerülésére használja fel. Mindkét fronton jelentős eredmények születtek.

A szélsőjobboldali áttörés, az illiberalizmus és autoriter kapitalizmus európai tengelyének megszilárdulása elmaradt.

Ugyan a szélsőjobboldal helyenként aggasztóan jól teljesített (Franciaország, Olaszország, Magyarország), de sokhelyütt láthatóan nem erősödött (Németország), sőt vissza is szorult (Dánia, Ausztria). Ez annál is figyelemreméltóbb, mert az összeurópai részvételi arány idén viszonylag magas volt. Vagyis amikor az eddig passzív, apatikus Európapolgárok elmennek szavazni, nem automatikusan a szélsőjobboldal kedvéért teszik ezt.

Ez is jelzi, hogy ideje leszámolni a középutas progresszió és a baloldal azon tévképzetével, miszerint a siker titka a szélsőjobboldali szavazók „átcsábítása” a „mi oldalunkra” azzal, hogy „komolyan vesszük” félelmeiket a bevándorlóktól, a kisebbségektől, és így tovább – értsd: átvesszük a szélsőjobb retorikáját. A tágan értett progresszív oldal feladata nem a szélsőjobboldallal való összekacsintás, hanem a politikailag inaktív polgárok mérhetetlen tömegeinek mobilizálása, képessé tétele a politikai érdekérvényesítésre.

Vajon a mostani EP választási eredmények bizakodásra adnak okot e feladat teljesíthetőségét illetően? Az úgynevezett „zöld hullám”, a különféle zöldpártok megerősödése Európa-szerte mindenképp reménykeltő – arra utal, hogy ha a klímaforradalom nem is áll a küszöbön, a klímaváltozáshoz hasonló globális kihívások egyre több ember számára jelennek meg sürgető problémaként.

Ugyanakkor kétséges marad, hogy akár a zöldek európai pártcsoportja, akár a tagállami zöldpártok elégséges erővel bírnak-e ahhoz, hogy lényegi fordulatot hozzanak az európai klíma- és környezetpolitikában; az ezen ügyek mellett elkötelezett állampolgárok továbbra is teljes erővel kell, hogy részt vegyenek a közvetlen akciókban, a nemzetközi hálózatépítésben, és a hathatós klímapolitikához elengedhetetlen társadalmi, értékrendbeli, ideológiai fordulat létrehozásához.

Ugyanakkor látnunk kell, hogy az EP választás legnagyobb nyertesei a centrum, vagy a „radikális közép” képviselői. A legtöbb új képviselői helyet idén a liberális ALDE pártcsoport szerezte, itthon pedig a hasonlóan centrista liberális politikai irányvonal felé orientálódó DK és Momentum törtek előre egészen váratlan módon. Így bár az eddig domináns pozícióban lévő, veretes pártcsoportok (az EPP és az S&D) vesztettek valamelyest támogatottságukból, a regnáló európai hatalmi elitek nem szembesülnek súlyos establishment-ellenes kihívással. Ez nem feltétlenül tragédia. Jobb az igazságosság és egyenlőség ügyéért egy centrista-liberális politikai környezetben küzdeni, amelyben a szereplők többsége kénytelen legalább a szavak szintjén elfogadni ezeket a politikai alapelveket, semmint a nyíltan fajvédelmi politikát folytató szélsőjobboldal ellenében...

EGY SZOKNYA, EGY NADRÁG – ZAKÓ

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2019.05.27.


...örömöm nem felhőtlen: nagyon szurkoltam, hogy eredményt hozzon a szocialisták megújulása, a rendkívül szimpatikus Párbeszéd-del való koalíciója. Nem így lett – bár kétségtelen eredmény, hogy a Jobbikot sikerült maguk mögé utasítani. A helyükben elgondolkodnék azon: érdemes-e legelfogadottabb politikusukat, Karácsony Gergelyt feláldozni a főpolgármesteri tisztségért való vesszőfutásban? Szerintem nem: hagyni kéne, hogy ezt a csörtét játssza le egymás között Tarlós efendi, meg az ordító egér (Puzsér). Az erőt meg arra összpontosítani, hogy ősszel megháromszorozzuk a fővárosi kerületek ellenzéki vezetőinek számát – erre van esély.

Ebben a körben visszatérek az „összefogás” erőltetésének kártékony voltára. Politikailag eredménytelen: ezt láttuk 2014-ben, 2018-ban, és tegnap. Ugyanis szavazásról szavazásra nőtt a ner-támogatók száma, miközben a szabadelvűek, baloldaliak támogatottsága azonos szinten maradt. Polgári, konzervatív szavazókról ne is beszéljünk: ők az a 40% körüli tömeg, akik makacsul távol maradnak: nem csoda, hiszen senki nem képviseli őket. A ner-lovagok hangos és ütőképes, az elmúlt 9 évben erősen felszerszámozott csapata őket gázolta le először: a demokrata fórumot, a kisgazdákat.

Számtanilag értelmetlen: az „összefogás”, még ha a Munkáspárt, meg a Mi hazánk pár tízezer szavazóját is beszámítjuk, nem éri el az 50 százalékot. Akkor minek kéne engedményt adni a sovinisztáknak?

Nincs más út: megértetni Magyarország népének egy nagyobb részével: a sovinizmus, az irredenta acsarkodás, ami a mai kormánypártot jellemzi, a magyar nemzet végromlását okozza. A „nemzetek Európája” Európa – és az európai szellem biztos csődjét jelenti. A magyar értékeket csak úgy tudjuk megőrizni, ha hozzáadjuk a közöshöz. A mi dunai, tiszai tájakhoz, hagyományokhoz kötődő szeretetünket hozzáadjuk a Loire menti, rajnai – sőt, volgai – szeretetekhez.

Ez nem lesz könnyű, hiszen Budapest szinte zárvány maradt a nagy, hungarista tengerben. A minden idők nagy részvételével lezajlott tegnapi választáson ugyan rekordszintű volt a részvétel: 43 százalék fölötti, ami a 2004-es 38,5%-os eddigi csúcsot is meghaladta, de a fővárosi részvétel 52%-nál is több volt.

És hát a csalások lehetőségét sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Csak emlékeztetnék: a szavazási szoftver tulajdonosa „önként” eladta cégét a fidesznek úgy 8 éve – majd öngyilkos lett.

Ennek a gátlástalan, elvek és értékek nélküli csapatnak nem lehet ugyanilyen elvek és értékek nélküli „összefogással” gátat vetni.

TEGNAP ELVESZTETTE AZ EP-VÁLASZTÁSOKAT, MA LETÖLTENDŐ BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK ROMÁNIA LEGERŐSEBB POLITIKUSÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SIPOS ZOLTÁN
2019.05.27.


Egy egész ország pezsgőt bont, miután a nagyobbik kormánypárt, a PSD elnökét 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Az ítélettel a romániai politika egy korszaka zárult le.

Rossz napja van ma Liviu Dragneának: néhány órája 3 év6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték – mindezt miután pártja, a kormányzó Szociáldemokrata Párt történelmének egyik leggyengébb eredményét érte el a tegnapi EP-választásokon.

A Legfelsőbb Bíróság ítélete után a politikusnak két órája van, hogy jelentkezzen a rendőrségen, és bekísérjék a Bukarest déli részén levő Rahova börtönbe. Cikkünk leadásakor két, elsötétített ablakú személygépkocsi hagyta el a politikus házát – azt nem tudni, hogy Dragnea benne ül-e az egyik autóban.

Kormányváltás készül

A választási vereséggel, valamint Dragnea ítéletével egy korszak zárul le a romániai politikában: az utóbbi években egyre inkább euroszkeptikus, populista hangnemet megütő, Soros-ellenes szlogenekkel kísérletező PSD minden valószínűség szerint ellenzékbe kényszerül, és egyelőre nyitott kérdés, hogy ki lesz Dragnea utódja a párt élén.

Klaus Iohannis államfő ma be is jelentette, hogy a két ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), valamint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) Szövetség a jelenlegi “csődös koalíció”, a PSD-ALDE kormány alternatívái lehetnek.

Az USR elnöke, Dan Barna tegnap este úgy nyilatkozott, hogy a „voks azt mutatja, hogy Románia és a románok új, tisztességes és kompetens politikai osztályt akarnak. Nem fér kétség hozzá, hogy ennek a kormánynak mennie kell”. A politikus szerint vagy lemond a kabinet, vagy bizalmatlansági indítvánnyal leváltják...

A GYŐZELEM ÁRA

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.05.27.


Hát akkor most mi lesz? Most az lesz a jelek szerint, hogy eljön a Kánaán, mert mindenki győzött tegnap. Akkora Kánaán jön, hogy arról fogunk koldulni. És bocsánat, de én vagyok az ünneprontó: unokáink is nyögni fogják ezt a tegnapi diadalt. Szóval, ha csak fél milliméterrel tovább nézünk a magyar belpolitika posványos vizein: baj lesz, vége a szép napoknak.

Az, hogy a Fidesz 52,26 százalékkal győzött, Magyarországon, egy olyan állítás, ami igaznak ugyan igaz, de körülbelül annyit jelent, mintha valaki a Baross téren volna világhírű. Tessék megkövezni, mert nem ünneplem extázisban sem ezt, sem az ellenzék érdekesen alakuló eredményeit, de azért még így, utólag is elmondanám: tegnap nem magyar országgyűlési választásokat tartottak. De nem ám. Tegnap az uniós parlament összetétele dőlt el, éspedig nagyjából várható módon. Sőt: az eredmények fényében én most nem cserélnék Orbán Viktorral, ugyanis most került abba a helyzetbe, amiből jót nem lehet lépni, beszéljen akármilyen korszakos győzelemről is.

Akkor lássuk, hogyan is néz ki az a lényegtelen, messzi uniós parlament, kik kerültek bele és hányan?

Az Európai Néppárt 179 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején ismét 751 tagú testületbe.

A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 150, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 107 mandátumot kaphatnak.A zöldek frakciója 70 tagú lehet. Az eddig a harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) a brit kormánypárttal kiegészülve 58 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban, ugyanannyira, mint a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.

Ezt követi 56 képviselői hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) néven működött.A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.

Ez különben majdhogynem a papírforma szerint eredmény, fogadni nem is lett volna rá érdemes, mert minimális összeget fizetett volna. De mit jelent?

Első sorban is azt jelenti, hogy a Fidesz tizenhárom képviselője most vakarhatja a fejét. Az az orbáni mesterterv, miszerint a Népek és Nemzetek Európai Szövetsége elsöprő győzelmet arat majd, és minimum a Néppárthoz hasonló méretű frakciót adhat, melyhez majd a Fidesz is csatlakozik, teljes kudarcot vallott. Lehetne mondani, hogy „de hiszen a Fidesz még nincs kizárva a Néppártból”, de azért erős, barokkos túlzás lenne azt mondani, hogy esélye is volna ennek a pártnak bent maradni a történtek után a frakcióban. Manfred Weber, aki bizonnyal az Európai Bizottság elnöke lesz, világosan megmondta tegnap este a Politiconak:

Nem fogunk együttműködni azokkal, akik szét akarják verni Európát.

És, ami ennél is több: nincs is semmi észszerű okuk arra, hogy továbbra is tűrjék ezt az elmérgesedett, Fidesz nevű pattanást az alfelükön. Még egy pár hónapig tologatják a papírokat, ne feledjük, közben nyár lesz, szabadságolások lesznek, de olyan szeptemberre csak megszületik a döntés és az ezerszer megalázott, vérig sértett Néppárt végül csak kizárja Orbán Viktor csapatát, akik aztán ülhetnek, ahova akarnak...

A VAJDASÁGI MAGYAROK SZINTE MIND A FIDESZRE SZAVAZTAK

444.HU
Szerző: ALBERT ÁKOS
2019.05.27.


A vasárnapi EP-választás volt az első, amelyen már levélben is lehetett szavazni a külföldi magyaroknak. A Fidesz-KDNP ugyan már 2013-ban bevezette a levélszavazás lehetőségét, a rendszer pedig a 2014-es országgyűlési választásokon debütált, de a 2014-es Ep-választáson még nem lehetett levélben szavazni. Ennek az oka az volt, hogy a levélszavazás egy EP-választás esetében csak félgőzzel tud működni.

Azok a határon túli magyarok, akik magyar állampolgársággal rendelkeznek ugyan, de egy másik uniós tagországban van bejelentett lakcímük, azok nem szavazhatnak a magyar listákra, hiszen nekik a lakhelyük szerinti ország listájára kell szavazniuk.

Az államnak pedig el kell kerülnie azt, hogy egy szavazó kétszer is leadja a szavazatát.

Pedig a levélszavazás igazi csodafegyvere volt a Fidesz-KDNP-nek az elmúlt öt év szavazásai során:
- 2014-ben a Fidesz-KDNP a levélszavazatok 95,5 százalékát szerezte meg az országgyűlési választáson, összesen 122 638 szavazatot.
- A 2016-os kvótanépszavazáson 99,3 százalék szavazott nemmel, azaz a Fidesz érdekeinek megfelelően.
- A 2018-as országgyűlési választáson pedig 96,2 százalék szavazott Fidesz-KDNP listájára, összesen 216 ezer ember...

A KORMÁNY AUGUSZTUS ELSEJÉN ÁLLAMOSÍTANÁ A MAGYAR TUDOMÁNYT

INDEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2019.05.28.


A terv készen állt, de az EP-választást még megvárták: a kormány arra készül, hogy augusztus 1-jén erővel vegye el a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) a kutatóintézeteket. Az MTA-t törvénnyel köteleznék arra, hogy a vagyonát is adja át ingyenes használatba, ez gyakorlatilag államosítást jelent. Megszereztük a Palkovics-féle minisztérium tervezetét: kétharmados többséggel veszik el a kutatásokat az Akadémiától, miután nem adták önként.

A hazai kutatások és a magyar tudomány jövőjéről közel egy éve tartó állóháború utolsó felvonásához ért. A következő hetekben bekövetkezik az, amitől a kutatói közösségből a pesszimisták/realisták végig tartottak: a magyar kormány elveszi az MTA-tól a kutatóintézet-hálózatot, és már a látszattal sem törődnek.

A Palkovics László vezette Innovációs Minisztérium az elmúlt hetekben az MTA kizárásával, az Akadémiával való konzultáció és megkérdezése nélkül elkészítette a kutatóintézeti rendszer teljes átalakítás tervezetét. A törvénymódosítást napokon-heteken belül be akarják nyújtani az Országgyűlésnek, ennek szövege hétfő éjjel az Indexhez is eljutott. A tervezet értelmében az MTA-tól elvennék az összes kutatóintézetét, azokat kiszerveznék egy újonnan létrehozandó intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba, amelynek irányításában meghatározó befolyása lenne a kormánynak. Az MTA-t törvénnyel akarják kötelezni arra, hogy a kutatóintézetekhez kapcsolódó teljes akadémiai vagyont ingyenes használatba adja oda, vagyis az intézetek mellett az MTA vagyonának meghatározó részét is elvennék. Ez gyakorlatilag államosítást jelent akkor is, ha ezt tagadni fogják, mondván, csak használatról van szó...