2020. május 1., péntek

RÁADÁS: CSEHOV - PLATONOV

KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ
Rendező: ASCHER TAMÁS
1991



Az előadást 1990-ben mutatta be a Katona
József Színház társulata Párizsban, az
Odeon Színházban. Ezt követően a
produkciót évekig játszotta a társulat nagy
sikerrel Magyarországon és Európában. Rendező: Ascher Tamás Szereplők:
Básti Juli
Blaskó Péter
Udvaros Dorottya Vajda László Ternyák Zoltán Kun Vilmos Bertalan Ágnes Máté Gábor Balkay Géza Szirtes Ági Varga Zoltán Szacsvay László Hollósi Frigyes Horváth József Söptei Andrea Vajdai Vilmos Stohl András Gazdag Tibor Csehov ifjúkorából, az 1878 és 1881 közötti időből, tehát vagy az utolsó gimnáziumi, vagy az első egyetemi évekből, 11 házilagosan készített, cérnával összevarrt füzetben fennmaradt egy színdarab, amelynek – mivel a kézirat első lapjai le lettek tépve – nem ismerjük az eredeti címét. A darabot először 1923-ban publikálták, s 1930-tól tűnik fel a színpadokon – az utóbbi három három évtizedben mind gyakrabban; s ennek motívumaira épült Nyikita Mihalkov nagyszerű filmje az Etűdök gépzongorára. Címként általában a középponti szereplő, Platonov nevét viseli. A dráma terjedelmileg mintegy kétszerese egy normál színdarabnak, ezért csak különféle rövidített változatokban kerülhet színre – így ahány produkció, annyi Platonov.
A Platonov alapproblémája – amelyet a Katona József Színház produkciója kiemelni szándékozott az eredeti, teljes dráma hatalmas anyagából – az, hogy egy olyan világban, amelyben az élethelyzetek nagyon erősen meghatározzák az emberek életlehetőségeit, hogyan lehet létezni, megőrizni az egyéniséget és a nemesebb ambíciókat, mi hiteles és mi hamis az emberben, az emberi kapcsolatokban.

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: ONLINE ELÉRHETŐ PRESSER GÁBOR HANGJÁTÉKA

SZÍNHÁZ ONLINE
Szerzők: ESTERHÁZY PÉTER, SZŰTS MIKLÓS, PRESSER GÁBOR
2020.04.30.


Elérhetővé vált online Presser Gábor egyszemélyes hangjátéka, amely Esterházy Péter és Szüts Miklós: A bűnös című kötetéből született. A videóban megjelenő illusztrációk Szüts Miklós Esterházy Péternek festett könyvecskéjének felvételei – a könyvnek alapján készült a Magvető kiadónál megjelent A bűnös című kötetük.

A hangjátékról így ír Presser Gábor Facebook-oldalán:

“2015 decemberében egy késő éjszakai ismétlésben láttam Friderikusz beszélgetését Esterházy Péterrel és a festőművész Szüts Miklóssal. Kettejük közös könyve, A BŰNÖS megjelenése volt az apropó. Addigra már olvastam, mellbevágott, akárcsak annak idején a hír Péter megtalált betegségéről.

Úgy bő negyven perc kell az elolvasáshoz. Közben igyekeztem magamban Esterházy hangját hallani, az ő hangján olvasni, egy csomó mondatnál ez sikerült is. Elég sok hanganyagom van tőle, még a mamámnak is játszottam a HC-ből. (Mindketten április 14-én születtek, Péter lehetne hetven, Elvirka meg száztíz.)

Lementem a zongorához, és próbáltam olvasás közben pár hangot játszani, “kísérni”, mint egy hangjátékban. Sok mondat adott ki dallamokat. Prózát megzenésíteni ritkábban szokás, hajnalig ültem a hangszernél, de nem rögzítettem semmit, írtam pár jegyzetet. Nézegettem a képeket hosszasan. Reggel felhívtam Nyíri Sanyi hangmérnök kollégámat, hogy lássunk neki, megpróbálom. Nyolc napot dolgoztunk az anyagon, még az ünnepek előtt épp végigértünk rajta.

Azt gondoltam, elteszem pihenni, majd az új évben meghallgatom. Egyes részeket biztos, hogy nem tudok majd megismételni, legfeljebb megtanulni és lemásolni, az nem jó, más részeket vázlatnak hittem, kíváncsi voltam, tíz nap szünet után mit érzek majd. Január elején rögtön meghallgattam, de két egymást követő napon egész másképp éreztem több részletet is. Január hatodikán Miklóséknál voltunk, eljövet otthagytam egy cd-n az anyagot, nem akartam “bemutatót” tartani. Másnap Miklós felhívott, hogy ez nagyon jó. Azt mondta, átviszi Péterhez.

Márciusban, egy szombati napon Szüts műtermében volt egy baráti tárlatvezetés, ott futottunk össze. EP azt mondta, nagyon szép munka, én meg, hogy azt hiszem, egy pár mondattal még lehetne szöszölni, de ő azt mondta, azt nem érezte egyáltalán. Persze örültem nagyon, s ezzel el is dőlt, hogy a felvétel késznek tekinthető, már csak a technikai utómunkákkal kell bíbelődni a stúdióban. Mikor elkészültünk az első verzióval, Péter már nem élt. Az ősz elején megkértem Parti Nagyot és Závadát, hogy hallgassák meg. Nagyon komolyan vették, ha valamit érdemes megőrizni, az ő leveleiket igen. Így most már hallotta: Szüts, Vojnich, EP, Esterházy Gitta, Sárvári, Parti Nagy, Bíró Kriszta, Závada Pál. Aztán mégis elkészült egy második változat, mert 2018 telén egy újabb hallgatás közben írtam egy újabb hibalistát. A javításokat ‘19 koraőszén fejeztük be, majd a végső keverés 2020 áprilisában történt. Ekkor már csak nuánszokat javítottunk, már karantén volt, Nyíri Sanyi otthonról nyúlt a zeneszobai gépembe, és visszastreamelte nekem az ő képernyőjét, és így dolgoztunk.

2020. április 16-án, két nappal EP születésnapja után délután még egyszer ellenőriztem a hangot, és ezzel befejeződtek A BŰNÖS felvételi munkái, és a helyükre kerültek Szüts Miklós festményeinek reprói is. Ez egy lehetséges variáció A BŰNÖS-re. Nem vagyok színész, nem tudom, hogy hova lehetne, kellene besorolni ezt az anyagot. Szívesen javítgatnám tovább is, de most leállok, benne hagyok egy-két vázlatos, vagy annak hitt megoldást, mert tartok tőle, hogy elveszítek valamit abból, ahogy azokban a decemberi napokban gondolkodtam A BŰNÖS-ről.

Vigyázzanak magukra és egymásra,

PG”


MIKÖZBEN A PARLAMENTI DEMOKRÁCIÁBÓL FOLYTATÓLAGOSAN KIFERTŐTLENÍTIK A DEMOKRÁCIÁT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2020.05.01.


Tárgy: Bonyolult

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Megmondom az őszintét. Azért se kellene kendnek hazaruccanni, mert kendben nincs, nem tudott kitermelődni a vírus elleni immunanyag. Ráadásul még rühes is lehet. Bár a rendőrség már sejti, hogy ki vakaródzott először és hol. A vírus az kacifántosabb. Az egyik szombaton a tatámék, a metszés után (amivel a nagyi szerint el voltak maradva, a tata szerint meg nem, úgyhogy most sem tudtam meg mikor kell a fákat metszeni) a diófa alatt (amit régen sose kellett permetezni, most kell) kitárgyalták, hogy nekik nincs félnivalójuk. Mert. Összefoglalom, miből maradt ki kend a távolléte miatt. Ahogy sikerül. Mert amúgy meg hosszú, meg fájdalmas ezt is vakargatni. Úgy-ahogy már bevarasodott.

Amikor a nagyhatalmak Lenin sapkában küldték a vírust a világra, akkor az izgága nyakkendősöknek szánták, és mégis a prolik rokkantak bele. Most, hogy a prolikat gyomlálnák a koronással, nálunk láthatóan a nyakkendős is hullik cefetül. Nézze csak meg, hogy elszaladt a Tudomány az Akadémiából, pedig ők aztán jó harminc esztendőig bő nyállal síkosították I. Gőgös Arrogancia pályáját felfelé a lejtőn a korlátlan hatalomig. Az új diktatúrát matyómintával takargató kultúrmunkások hirtelen hogy elkezdtek pityeregni, amiért ezen túl vállalkozóként kell a pacalpörkölt alá hordani gyújtósnak az emberiség kultúrkincseit. Vagy az orvosok, nézze csak, hogy pislognak kifelé az altatásból. Jobban lapítanak, mint a pandémiagörbe. Az orvosbáróhoz járnak kézcsókra, mégis elvette tőlük a másodállást, meg a hippokratészi esküt lecserélte tízparancsolatra. De a közgazdászok, jogászok se jártak jobban. Urak voltak a kommunista érában, most cselédek csicskái. A pedagógusokkal frigyben élő agrárértelmiség? Na, itt van aztán vége a mézes heteknek. „Párosban szívnak, mint Ennyike az Árpikával, csak nekik már az egyszer feldolgozott anyag jut” – mondta a hajléktalan státuszra feltört, az alkoholtól gyermeki ártatlanságba révült növényvédelmi szakmérnök.

Szóval temetetlen magyar értelmiség szegélyezi a közreműködésükkel proliknak ásott tömegsírt, és a még vegetálók szájtátva bámulják a bunkó nyaloncok tobzódását, akiknek már az alsóban ötösük volt cinizmusból. A pökhendiségben felcseperedve azután Soros pénzén, Demszkyék szárnyai alatt sárgacsőrű liberálisként a repülő egyetemen nem a demokráciát, hanem az arroganciát tanulták, és így kelt ki a Liberális Internacionálé fészkében a mutáns kakukkfiókának látszó dögkeselyű, amit a média által lebutított nép turulnak lát...

ÖNKÉNT BEZÁRVA LENNI

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2020.05.01.


...Áprilisban a legnagyobb változásokat a munka világában élő millióknak kellett megélniük.

Voltak – mégpedig százezres nagyságrendben – olyanok, akiknek egyik napról, esetleg egyik hétről a másikra szűnt meg a munkahelyük, s így a munkájuk is. A kormányzati médiában róluk esik legkevésbé szó – talán ezért hallgat róluk a kormányzó elit is. Vagy fordítva. Ettől még ugyan léteznek, s nem tudni, hogy mennyire nyugtatta meg őket miniszterelnökünk azzal, hogy idővel legalább annyi új munkahely teremtődik, mint ahány megszűnik. (Talán arra gondolhatott, hogy a frissen jóváhagyott, kínai érdekeltségű vasútépítéshez Belgrádig minden kilométerre juthatna akár ezer új munkahely is. Vagy inkább ötszáz. Hiszen a két métert ott is be kéne tartani.)

Voltak sokan, akiknek a megszokott munkakörülményeik lényegbevágóan változtak meg, és a korábbi feladataik egy jelentős részét otthonról is elvégezhetőnek vélik a munkaadók épp úgy, mint a munkavállalók. Ez a felismerés a későbbiekre nézve is talán százezrek számára hozhat korábbról nem is sejtett fordulatot. Ez a fordulat amúgy világszerte már a levegőben volt – némileg nálunk is –, ám a válság kényszere elképesztő erővel kényszerítette ki minél előbbi kipróbálását. Ez a tapasztalat – a következményeivel együtt – lehet e járvány-teremtette káosz leghasznosabb leckéje.

S vannak, akiknek az életében a hét hete tartó felfordulás, rendkívüli állapot szinte semmiféle változást nem jelentett. A szemetet ugyanúgy el kell szállítani, a boltban, a pénztárnál, ugyanúgy verni kell a pénztárgépet, az ügyeletnek ugyanúgy kell működni a kijelölt patikákban, mint előtte – sőt, még jobban talán. A buszt, villamost, vonatot ugyanúgy el kell vezetni a célállomásra, mint korábban, a híreket akkor is meg kell szerkeszteni és be kell mondani, ha nincs értelmük, a csőtörést most is meg kell állítani stb.

Nem túlzás azt állítani, hogy milliók élete szinte semmit sem változott, de… mégis túlzás. Mert a változatlan feladat körül a társadalmi befogadó közeg, a fogyasztó, vásárló, utas, páciens hangulata, hozzáállása, türelme és fizetőképessége radikális változáson esett át. Hiába tenném én a dolgomat ugyanúgy, mint eddig, ha körülöttem minden elbizonytalanodott. E drámai fordulatról a legtöbbet az egészségüggyel ilyen-olyan kapcsolatban élő százezernyi munkaerő tudna igen sok mindent elmondani – ha éppen nem mostanában tiltaná meg nekik az elemi szólásszabadságot is Minden Idők Legalkalmatlanabb Minisztere.

S akkor e ponton térhetünk vissza a kiinduló mondatokban emlegetett ’Felhatalmazási Törvény’ eddigi/áprilisi mérlegéhez. Több tanulságot levonhatunk. Először is azt, hogy egyelőre nem látni olyan döntéseket, amelyeket a kormány ne hozhatott volna meg a korábbi alkotmányos feltételek mellett. Avagy nem tudhatjuk ezt sem, mert a titkolódzás és mellébeszélés most is ugyanolyan uralkodó szokás és minta, mint azelőtt volt. Sőt, most még kevesebb kockázattal művelhető gyakorlat. Másodszor, a megismerhető intézkedésekből azt olvasni ki, mintha ez a válság a kabinet számára csak és mindenekelőtt a nagyvállalkozói réteg érdekeinek sérelme lenne, ezért azon kell szüntelenül eszelniük, hogyan is lehetne e meghatározó csoport helyzetét minél jobban megkímélni. Harmadszor meg az a leginkább meglepő, hogy a korábban is eszement és meglehetősen szubjektív logikát követő pénzszórás változatlan keretek között folyik tovább. Úgy tűnik, mintha a tetszőleges célok és a nagyon is világos kampány-várakozások nyomán történt osztogatásnak még ez a válság sem tudta útját állni.

Másként fogalmazva, éppen az a leginkább meglepő, hogy ez a kormány mennyire nem tud, nem akar, és/vagy nem képes élni a magának kierőszakolt rendkívüli jogkörével. Hogy mennyire csak úgy képes politizálni, mint ahogyan korábban, eddig is tette. Továbbra is óriási gondot fordít a látszatteremtésre, továbbra is kommunikációs trükkökkel vélik megoldhatónak a valós gondok orvoslását, továbbra is az egekbe dicsérik önmagukat minden olyan alkalommal, amikor bármiről bármit eldöntenek, továbbra is úgy cselekednek, mintha két hét múlva sorsdöntő választásokra kerülne sor.

A nagy sebességgel elfogadott törvény éppenséggel a választások, gyülekezések, tüntetések – és egyáltalán, bármiféle ellenzéki jellegű tevékenység lehetőségének korlátozására is bőséges alkalmat teremt. Nos, ha az áprilisi Fidesz-aktivitást egyben nézzük, akkor ez volt az egyetelen olyan vonatkozás, amiben nem okoztak csalódást, mert minden valós és valótlan alkalmat megragadtak ahhoz, hogy az ellenzéki erőket – szervezetként is, egyéniségekként is – le lehessen járatni. E teljesítményt az a Fidesz-politikus járatta csúcsra, amelyikük azt találta állítani, hogy „az ellenzék a vírus pártján van…” Ilyen fokú politikai aljasság hallatán, még e sorok írójának is elakadt a szava, pedig… sokat látott, hallott, tapasztalt elemzőként úgy hittem, hogy e tárgykörben nem érhet már meglepetés. Tévedtem.

Összességében, az áprilisi hónap kevesebb meglepetéssel járt, mint amit előre sejthettünk volna. Ez részben jó hír, részben pedig arra int bennünket, hogy ne hagyjuk a figyelmünket lankadni májusban sem. Nem dőlt el még semmi sem. A hónap nyitányakor a fertőzött betegek száma 525, az elhunytaké pedig húsz volt. A hónap utolsó napján, ezek a számok a következők voltak: 2775 megbetegedett, 312 elhunyt. A megbetegedettek ötszörösére, az elhunytak száma pedig tizenkétszeresére nőtt. Fogalmunk sincs, hogy mit hoz majd a május.

A JÁRVÁNYSZIGOR ENYHÍTÉSE MÉG SÚLYOSABB HELYZETHEZ VEZET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.05.01.


Magával ragad mindenkit a szigor enyhítésének hangulata, amelynek semmi köze nincs a vírus terjedéséhez, mert az nem javult. Az elért eredmények a szigornak voltak köszönhetők. Magyarországon is az első ijedtségnek és a kormányzati hazudozásnak: Magyarországon a tesztelésekkel való manipulációnak köszönhetően senki nem tudja, valójában hány fertőzött, hány beteg és hány halott van. Ebben az esetben a hazug győzelmi jelentések melletti kinyitás életveszélyes.

Igaz, ennek mértékéről és következményeiről soha nem fog megtudni semmit a magyar ember, mert Orbán az információ szabad áramlásával áll háborúban, nem a járvánnyal. A világtendencia az, hogy a vírustól függetlenül enyhítenek a szigoron, mert a gazdaság súlyos összeomlásától tartanak. Az elmúlt két hónap szigora elégségesnek bizonyult arra, hogy az egészségügyi rendszerek túléljék a járványt és ne omoljanak teljesen össze. Magyarországon ezt is könnyen megoldották, hagyták jobbára meghalni azokat, akik rossz állapotba kerültek. A manipulált halálozási arány is nagyon rossz.

Az emberiség nehéz döntés elé került, és azt a döntést választotta, amit előbb-utóbb a járványtól függetlenül meg kell hoznia, különben összeomlik a világ: tömegeknek nem lesz ennivalójuk és elszabadul a pokol. Ezért arra az üzemmódra áll át a világ, hogy a megszerzett rutin mellett a vírusjárvány terjedésével párhuzamosan visszaállítják az élet folyását, bizonyos tömegrendezvények korlátozása mellett. Az a baj, hogy ez a visszaállítás nem elég megfontolt, mert bár Amerikában például a körmös majdnem a benzinárral egyenrangú választási kérdés, de azért nem ennek visszaállítása lenne a legfontosabb.

Emellett az embereket nem tájékoztatják arról, hogy a vírusveszély nem múlt el, nem csökkent, csak az élet újraindítására van szükség. Ugyanúgy vagy még jobban kell vigyázni, mint eddig. Azt az érzetet keltik, mintha a könnyítés azért lenne, mert a vírus már nem veszélyes. Ez pedig végzetes csapda lehet. A totálisan alkalmatlan, felelőtlen és féleszű Müller Cecília a politikai megrendelést teljesítve azt mondta, hogy a “vírus szelídült”. Ez a kijelentés a totális inkompetencia biztos jele, annak a bizonyítéka, hogy ez a nő nem tud semmit a vírusokról és a járványokról. A vírus nem képes szelídülni, a tulajdonsága nem változik. Legfeljebb a terjedése csökken az emberi érintkezések csökkentésével. Sem Orbán Viktor, sem Müller Cecília nem szelídítette meg a vírust, nem tette kezes báránnyá...

ITT A LISTA – DÖNTÖTT AZ EMMI A FÜGGETLENEK MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSÁRÓL

SZÍNHÁZ ONLINE
Szerző: szinhaz.online
2020.04.30.


Megjelent a minősítéssel nem rendelkező színházi- és táncművészet előadó-művészeti szervezetek működési támogatásáról szóló pályázat eredménye.

Néhány sorban az eredményekről – kiragadott számok:
A Szegedi Szabadtéri Játékok 10 millió forintot kapott, a Gyulai Várszínház 45 milliót.

Az Ördögkatlan, a Kultkikötő és a Szentedrei Kulturális Központ 5 milliót, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza 49 milliót, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 27 milliót nyert.

Nem nyert támogatást többek közt a Hatszín Teátrum, a Spirit Színház, a FAQ Színház, a Körúti Színház, az Ivancsics Művészeti Közhasznú Nonprofit Kft.

28 millió forintot nyert Pintér Béla és Társulata, 10 milliót kap a Magyarock Dalszínház, 17 milliót az Új Színházért Alapítvány.

A Magyar Teátrum 27 milliót nyert, (akárcsak az Esztergomi Várszínház).

A MU Színház 35 milliót, a Szkéné 32 milliót, a Stúdió K 26 milliót, a Káva 21 milliót, a Pinceszínház 12 milliót, a KOMA 10 milliót, a Maladype 9 milliót, a Baltazár Színház 6 milliót, a PanoDráma 5 milliót, a k2 Színház 4 milliót, a Veres 1 Színház 4 milliót nyert.

Magyarországi Szerb Színház és a Pécsi Horváth Színház 22 milliót nyert...

A MINISZTERELNÖK MÁJUS 3-ÁVAL MEGBUKOTT…

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.05.01.


„Az nem megy, hogy bejelentem: május 3-a a járvány magyarországi csúcsa, majd másnap bejelentem, hogy egy nappal később, azaz május 4-én érettségi vizsgák következnek, aztán néhány nap késéssel azt is, hogy kinyitnak a strandok. Azt is mondták, hogy a járvány ugyanazon a szinten marad, de ez nem egyéb, mint összevissza beszélés. Ennek megfelelően kell értékelni az október-novemberi jóslatot; ennek pont ugyanannyi a valószínűsége, mint amit eddig mondott” – ezt nyilatkozta a Hírklikknek Falus Ferenc volt tisztifőorvos Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjúja kapcsán, amelyben a miniszterelnök bejelentette, hogy ősszel visszatér a vírus. Azt is mondta a szakember, hogy semmi nem indokolja a veszélyhelyzet fenntartását.

Orbán Viktor pénteken reggel azt nyilatkozta az állami rádióban, hogy október-november körül visszatér a koronavírus járvány. Mennyire megalapozott ez a jóslat?

– Pont annyira megalapozott, mint ahogy azt mondta, hogy május 3-án tetőzik a járvány.

Azaz ez is csak egy hasra ütés?

– Nyilvánvalóan. A május 3-a sem jött be. Nem értem, miért kell neki jósolgatni?

Még bejöhet a május 3-a; két nap múlva minden adat hirtelen felugrik. Én nem lennék meglepve, ha így lenne.

– Az, hogy felugrik minden, az lehetséges, de, hogy utána csökkenni fog, az aligha valószínű. A csúcs különben nem azt jelenti, hogy akkor ugrik fel, hanem azt, hogy onnantól kezdve csökken.

Erre mondta azt Müller Cecília, hogy május 3-a után egy platón fog mozogni legalább három hétig a járvány.

– Nézze, azzal, hogy most kinyitották a vidéket, és felbiztatták az embereket, hogy menjenek, mozogjanak, ráadásul a strandok megnyitásával erős kockázati tényezőt is beemeltek, van esély arra, hogy emelkedjen a fertőzöttek száma. De a csúcs – akármit is mond a tisztifőorvos asszony – az azt jelenti, hogy onnan kezdve, kevesebb lesz a megbetegedés. Lehet itt plató, vagy bármi, a 3-a csakis azt jelenti, hogy onnan kezdve, nincs emelkedés. Ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy május 3-val a miniszterelnök megbukott. Legalábbis, mint delphoi jós. Ez tehát nem jött be. Az ugyanis nem megy, hogy bejelentem: május 3-a a járvány magyarországi csúcsa, majd másnap bejelentem, hogy egy nappal később, azaz május 4-én érettségi vizsgák következnek, aztán néhány nap késéssel azt is, hogy kinyitnak a strandok. Azt szintén mondták, hogy a járvány ugyanazon a szinten marad, és ez nem egyéb, mint össze-visszabeszélés. Ennek megfelelően, kell értékelni az október-novemberi jóslatot – pont ugyanannyi a valószínűsége, mint amit eddig mondott...

HA AZ EMBERISÉG TANULÉKONYNAK BIZONYUL, A VILÁGJÁRVÁNY MÉRLEGE POZITÍVABB LEHET, MINT HINNÉNK

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2020.05.01.


A mostani járványba a civilizáció még nem fog beleroppanni, sőt ha az emberiség tanul a krízisből, a klímaváltozás kihívásait is olcsóbban és hatékonyabban kezelheti. A CEU Határtalan tudás rendezvényén Pléh Csaba kognitív tudós, Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Laszlovszky József régész és Kertész János hálózatkutató vitatta meg a koronavírus-világjárvány első tanulságait.

„Úgy terveztük, hogy rendhagyó előadásokat fogunk tartani, de ennyire rendhagyóra azért nem számítottunk” – vezette fel a Közép-európai Egyetem (CEU) Határtalan tudás című előadássorozatának évadzáró eseményét Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese április 30-án este 6-kor a Microsoft Teams online konferenciatermében. Az online beszélgetés központi témája a koronavírus-világjárvány és hatásai voltak.

A vártnál is rendhagyóbb új helyzet kihívásai pillanatokon belül ki is derültek, amint a rektorhelyettes átadta a szót László Flórának, a CEU Társadalmi Felelősségvállalás Irodája vezetőjének, a beszélgetés moderátorának. A technika csúnya tréfát űzött ugyanis Laszlovszky József régészprofesszorral, az esemény egyik előadójával, aki kétségbeesetten próbálta kideríteni, hogy csak ő hallja-e a virtuális konferenciateremben elhangzottakat, vagy őt is hallják-e a többiek. Hallották, hallottuk mindannyian, de László Flórával párhuzamosan, amire idővel a középkorkutató is rájött...

AZ 512 NAPJA A RÖSZKEI TRANZITZÓNÁBAN RABOSKODÓ KISFIÚÉRT IS LEHETNE KERESZTRE FESZÍTETT JÉZUST RAJZOLNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.30.



  Megindító és szívet melengető videót 
  készített a Magyar Helsinki Bizottság 
  Arminnak, a 2018 óta (512 napja) a   
  röszkei tranzitzónában raboskodó iráni 
  kisfiúnak. A kisfiú és az édesapja jogi 
  képviseletét a Helsinki Bizottság látja el. 
  Szinte hihetetlen, hogy Magyarországon i
  ilyen nagyszerű emberek is vannak, 
  akikről szinte semmit nem lehet tudni, 
  csak akkor hallunk róluk, amikor Orbán 
  fasiszta rendszere Soros-ügynöknek 
  nevezi, nemzetietlennek és idegenszívű 
  ellenségnek mondja őket. Meg kell tanulni, 
  hogy Magyarország jobbik arca 
  üldözésben van, az igazán nagyszerű 
  magyarok a rendszer üldözöttei.

Mindent elmond Orbán Viktor keresztényfasiszta rendszeréről, hogy egy 11 éves kisfiút képesek 512 napon át embertelen körülmények között a tranzitzónában tartani. A keresztényfasiszta KDNP most tett feljelentést Pápai Gábor brilliáns és mindent kifejező rajza miatt a Népszava ellen, mert Pápai Gábor a rendszer üldözöttei, magára hagyott és a kórházakból kiebrudalt betegeit a keresztre feszített Krisztussal ábrázolta, miután Jézus Krisztus az evangéliumokban többször az üldözöttekkel, a betegekkel, az elesettekkel azonosította magát. Pápai Gábor készíthetne egy sorozatot is, mert a 11 éves kisfiú kálváriáját nyugodtan ábrázolhatná egy másik keresztre feszített Krisztussal...


MÁR EGY HÓNAPJA LÉNYEGESEN ROMLOTT A MAGYAROK ANYAGI HELYZETE A GENERALI FELMÉRÉSE SZERINT

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2020.05.01.


A Generali nemzetközi biztosítási cég 22 országban, többek között Magyarországon végzett reprezentatív felmérést azzal kapcsolatban, hogyan látja a lakosság anyagi biztonságát a koronavírus-járván és az azzal járó válság idején, valamint milyen hatások érték eddig – a magyarországi eredményeket a HVG ismertette.

A felmérés szerint a magyarok csaknem kétharmadának, 63 százalékának már márciusban csökkentek a bevételei a válság miatt.

Ráadásul négyötödük már április elején úgy nyilatkozott, tovább romolhat a helyzete, és mindössze egyharmaduk volt, akik nem éreztek lényeges változást korábbi anyagi lehetőségeikhez képest. A felmérésben megkérdezettek 31 százaléka dolgozik otthonról, 12 százaléka van fizetett szabadságon, 9 százaléka kényszerült fizetés nélküli szabadságra, 7 százaléka veszítette el az állását, és mindössze 33 százalékuk dolgozik változatlan módon.

Azonban akiknek március végén még nem változott a foglalkoztatásuk, szintén legalábbis részben borúlátók voltak: a megkérdezettek 78 százaléka szerint várható, hogy tovább romlik a helyzete a válság mélyülésével.

Mentális egészségüket a nyugdíjasok féltik leginkább – akiket Magyarországon különösen veszélyeztet az elmagányosodás, ami csak még súlyosabbá válik a távolságtartási szabályok és a kijárási korlátozások bevezetésével. A válság és a bezártság idején a társadalom valamennyi rétegének az általánosnál jóval súlyosabb mentális kihívásokkal kell megküzdeniük – és természetesen mint valamennyi válság, a jelenlegi is különböző mértékben érinti az egyes csoportokat, a magány pedig különösen veszélyezteti az idősebb korosztályt, ahogy arról a mentális egészséggel foglalkozó anyagunkban is beszámoltunk.

A felmérésből kiderült, hogy legnagyobb biztonságban a teljes állásban foglalkoztatottak érzik magukat, és nemzetközi összehasonlításban a negatív kilátások ellenére a magyarok szűk többsége, 51 százalékuk optimista a válsághelyzetben, és bizakodva várja a járvány végét – noha ez a legderűlátóbbak szerint is legkorábban nyár közepén esedékes...

MÉLYPONTRA ESETT A FELSŐOKTATÁSBA JELENTKEZŐK SZÁMA – VAJON MIÉRT? - AZ EZREDFORDULÓ ÓTA SOHA NEM AKARTAK MÉG ILYEN KEVESEN EGYETEMRE MENNI

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2020.05.01.


Az idén 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, főiskolára, mint a tavalyi felvételi időszakban. A Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában utánajártunk, mi állhat a csökkenés hátterében. Néhány részlet a cikkből:

„A most először minden felvételizőnek kötelező, emelt szintű érettségi biztosan sokakat elriasztott; emellett hiába törölte el a kormány ősszel a nyelvvizsga-követelményt, annak is lehetett hatása a jelentkezésekre.” E két tényezővel magyarázza Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke, hogy egy év alatt több mint 20 ezerrel, 112 033-ról 91 460 főre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. „Nem jó tendencia, ha a fiatalokban egyre kevésbé él az a kép, hogy a magyar felsőoktatásban alapozhatják meg jövőjüket” – teszi hozzá a hallgatói képviselő. (...)

A 91,5 ezer jelentkező negatív rekord. A hivatalos felvételi honlapon, a felvi.hu-n 2001-ig lehet visszakövetni a statisztikát, s azóta sosem volt ilyen alacsony a felsőoktatásba jelentkezők száma. Az elmúlt két évtizedben kétszer láthattunk a mostanihoz hasonló visszaesést: amikor a Hiller István vezette oktatási kormányzat 2006-ban bejelentette, hogy 2008-tól tandíjat vezet be, 133 ezerről két év alatt 97 ezerre esett a jelentkezők száma; aztán az Orbán-kormány 2012-ben radikálisan megvágta az államilag támogatott keretszámokat, illetve belengette az „önfenntartó felsőoktatás” gondolatát – ekkor két év alatt 141 ezerről 95,5 ezerre zuhant a jelentkezési adat...

SOK ÚJ SZABÁLLYAL INDUL HÉTFŐTŐL A BETEGELLÁTÁS

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2020.05.01.


Mozgalmas hétvégéjük lesz az egészségügyi szolgáltatóknak, ha meg akarnak felelni a legújabb kormányrendeletnek, miszerint hétfőtől újra kell indítaniuk a betegfogadást.

A csütörtök éjjel megérkezett levél számos feltétel megteremtését várja el a magán és a közfinanszírozott szolgáltatóktól. Amire csak lehet, az ellátók alkalmazhatják a távkonzultációt, a kockázatos helyzetekben kötelezően el kell végezniük a betegeken a koronavírus vírus diagnosztikai vizsgálatot. 

Hétfőtől korlátosan, de újraindítják az egészségügyi ellátások jó néhány szegmensét, így az háziorvosi, valamint a fogászati ellátást, a szakrendeléseket, az egynapos ellátásokat, a transzplantációkat, a magánszolgáltatásokat. Az ezek módjáról szóló miniszteri utasítás elsősorban a távkonzultációt ajánlja, az elkerülhetetlen orvos-beteg találkozásokra pedig előzetesen egyeztet időpontot és szigorú járványügyi szabályok megtartását írja elő. Az ellátóhelyre belépőknél láz- és rizikó felmérést kell végezni. Egy óra alatt legfeljebb négy beteg vizsgálata történhet. A rendelőkben biztosítani kell a beteg közötti másfél méteres távolságtartást. Továbbá előírták a betegfogadó helyiségek rendszeres fertőtlenítőszeres takarítását, a dolgozók számára a kézfertőtlenítés és a szükség szerinti védőeszközök (gumikesztyű, védőköpeny, szájmaszk) biztosítását. 

A miniszteri utasítás szerint az ellátók az igazolásokat, a táppénzes papírokat, a szociális ellátásokhoz szükséges dokumentumokat kiadhatják orvos-betegtalálkozás nélkül is. A szakorvosi javaslatok, a közgyógyigazolványok a vészhelyzet lejárta után is további 6-12 hónapig érvényben maradnak. 

A szakrendeléseknél meg kell teremteni a telefonos vizitek lebonyolításának a feltételeit, azaz, hogy a beteg kikérdezésével nyert adatokat összevethessék az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), e-tér adataival összevessék. Mindehhez biztosítaniuk kell szakorvost, telefont, és megfelelő informatikai kapcsolatokat is. 

Ha a telefonos konzultáció nem elég, vagy az eset bármilyen szempontból problémásnak látszik, így a személyes vizsgálat nem kerülhető el, úgy időpontra kell hívni a beteget. A telefonos konzultáció alapján az orvos rendelhet gyógyszert, írhat beutalót. A betegdokumentációban jelezni kell, hogy az ellátás telefonon történt és azt is, hogy milyen számról jelentkezett a beteg. 

A berendelt betegekre is szigorú szabályok vonatkoznak, így például, aki nem jelenik meg a számára megjelölt időpontban, annak újat kell kérnie. A szakrendelő épületébe csak előszűrés, kézfertőtlenítés után és kizárólag maszkban léphetnek be a páciensek. A koronavírus-fertőzöttgyanús betegeket a szakrendelőn belül el kell különíteni, őt az orvos csak FFP2-es maszkban, kesztyűben és védőruhában vizsgálhatja meg. 

Magas kockázatú ellátásokat – például a laparoszkópos, az endoszkópos, az arc-állcsont sebészeti, az aerosol-képződéssel járó fogászati beavatkozásokat – kizárólag negatív PCR eredménnyel rendelkező betegnek szabad nyújtani. Azaz minden ilyen esetben a betegnél kötelezően el kell végezni ezt a tesztet. Éppúgy, mint az egynapos műtétek előtt, valamint a kórházi beteg felvételeknél, az intézmények közötti áthelyezések alkalmával is. 

A rendelet újabb ágyfelszabadítást is előír, ezúttal az aktív rehabilitáció céljára kell 3000 ágyat, „ a rugalmas tervezés eszközével”. Megjegyzik továbbá, hogy ehhez az egészségügyi ellátásból nem vonhatók el egészségügyi szakemberek és nem vehetnek benne részt olyanok, akik a koronavírusos betegellátásban dolgoznak.

AZ ÉLELMISZER-KERESKEDŐ MULTIK NYERESÉGÉNEK FELÉT ELVIHETI A KÜLÖNADÓ, VÉGE AZ OSZTALÉKESŐNEK

24.HU
Szerzők: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA, VITÉZ F. IBOLYA
2020.04.30.


Alaposan legallyazza a kormány a multi élelmiszer-kereskedelmi láncokat, számításaink szerint a békebeli nyereségük felét is elviheti a májustól kirótt különadó, amit ráadásul a járvány megszűnte után is fenn akar tartani a kabinet.

A hat legnagyobb lánc 2018-ban összesen bő 92 milliárd forint nyereséget hozott össze, a sávosan progresszív adó pedig ebből több mint 46 milliárd forintot vihet el.

Ez igen nagy ugrás, hiszen mint táblázatunkból látszik, a veszélyhelyzet előtti időkben 6 milliárd forint alatt volt a kereskedelmi láncok adóbefizetése. Az adófizetés után megmaradt profitjukból bőven utalhattak is haza osztalékot külföldi anyacégeiknek, összesen 63 milliárd forintot fizettek ki tulajdonosainak...

MINGYÁ' ITT A MENNYORSZÁG!

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.05.01.


Orbán ajánlata munkanélkülieknek a cégeknek adott mentőcsomag helyett: állami vállalatok, közmunka, hadsereg.

"Három hónap álláskeresési támogatás után jár három hónap jövedelempótló támogatás, amiből nem lehet megélni, ismerte el Orbán. Ezért kínálnak mást is mellé vagy ehelyett:
- részt lehet venni fizetett képzésen, amit a kormány áll,
- ott van a közmunkarendszer, ahova sok embert tudnak fogadni,
- az állami cégek is föl vannak készülve arra, hogy megnöveljék az alkalmazott létszámot,
és a hadseregbe is toboroznak fiatalokat fél és egy éves képzésre."

Nem fogok én közgazdasági vagy bármilyen értelmes számokat ide tenni (arra vonatkozóan, hogy ez az egész elképzelés mennyibe kerülne és milyen veszteséget jelent az országnak nagyon hosszú távon, és kurz und gut miért szolgálja személyesen Orbán hatalmi és gazdasági érdekeit), minek. Aki nem látja ennek az egésznek a tragikusan abszurd voltát -- szemben a minden civilizált kormány által csaknem egységesen választott nyugat-európai úttal: a fiatalok tudásszerzésének hangsúlyozásával, amire a válság után még nagyobb szükség lesz, a cégek és a munkavállalók pénzbeli támogatásával, a túlélésük biztosításával, a civil társadalom támogatásával --, azon nem tudok segíteni.

És végül: Soros!"


MAGYAR CÉGVEZETŐKÉNT A MOSZKVAI KARANTÉNBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Gábor
2020.05.01.


Amikor egy 15 milliós világváros teljesen kiürül, leginkább csak őrjáratozó maszkos rendőröket, katonákat, smasszerokat lehet látni, az nagyon-nagyon szürreális érzés. Moszkvai beszámoló következik Gábortól – rengeteg egészen elképesztő fotóval.

"Meglehetősen ritkán posztolok Moszkváról, de most olyan volt az apropó (sajnos), hogy muszáj volt billentyűzetet ragadnom, ráadásul mindezt elég gyorsan. Úgy látom Moszkvát most, amilyen sosem volt, és szerintem már sosem lesz.

Alapjáraton már 20 éve élek Moszkvában, ami majdnem az életem fele. Ez összesen három „ittlétből” tevődik össze: 1983-1988, 1992-2000, majd 2013-tól mostanáig.

Az utolsó 7 évben a magyar chocoMe csokoládémárka oroszországi igazgatójaként ténykedtem, jelen írás pedig azt próbálja megvilágítani, hogy az egyébként mindannyiunk életére meglehetősen nagy hatást gyakorló koronavírus hogyan hatott/hat az én életemre Moszkvában, hogyan boldogul a cégünk és jómagam.

Az írásban nem szeretnék kitérni a vírus „miértjére” (miért kaptuk, honnan jött és így tovább), hanem inkább egy kicsit azt világítom meg, hogy milyen volt nekem az elmúlt két hónap, hogyan élem meg itt ezt az egészet, hogy néz ki most Moszkva, hogyan járok dolgozni, és milyen óvintézkedések vannak életben...

HÁTBORZONGATÓ ADATOKAT KÖZÖLTEK A KORONAVÍRUSRÓL – A MAGYAR KÜZDELEM LEGÉRZÉKENYEBB PONTJAIRA IS RÁVILÁGÍTANAK

PORTFOLIO
Szerző: ÁRGYELÁN ÁGNES
2020.05.01.


A koronavírussal való küzdelem legérzékenyebb pontjaira világít rá az OECD friss elemzése. Egyre több ember szembesül azzal az eshetőséggel, hogy a koronavírus okozta kieső jövedelmeik miatt szegénységbe süllyednek, a nélkülözhetetlen napi életvitelhez szükséges kiadások a legszegényebb családok jövedelmének 75%-át is felemészti. A tanulmány szerint sok szempontból Magyarországon is rossz a helyzet, a magyar családok 25%-a él túlzsúfolt környezetben, egészségügyi szempontból pedig jelentős probléma, hogy az ezer főre vetített orvosok és nővérek számában nagyon hátul kullogunk az országlistán.

EZ AZ ELEMZÉS A PORTFOLIO SIGNATURE TARTALMAI KÖZÉ TARTOZIK.Május 11-től Signature tartalmainkat csak egyedi hozzáféréssel rendelkező olvasóink számára biztosítjuk. Tudj meg többet 

A koronavírus-válság előtt is jelen volt már a pénzügyi bizonytalanság

Az OECD friss elemzése kitér arra, hogy míg 2010 óta a háztartások egy főre jutó, kiigazított rendelkezésre álló jövedelme átlagosan 6%-kal nőtt kumuláltan az OECD országokban, Spanyolországban és Olaszországban ez még mindig a 2010-es szintek alatt volt, abban a két országban, amelyeket a legkeményebben érintett a koronavírus terjedése.

Miközben a kormányok sok országban már dolgoznak azon, hogyan tudnának minél több embert bevenni a szociális biztonsági háló alá, egyre több ember szembesül azzal a lehetőséggel, hogy a koronavírus miatt kieső jövedelmeik miatt szegénységbe süllyednek és csak limitált pénzügyi forrásaik lesznek. Az OECD országokban háromból több mint egy ember pénzügyei bizonytalanok, ami azt jelenti, hogy bár nem számítanak szegénynek, mégsem tudnák családjukat a szegénységi küszöb felett tartani több mint három hónapon keresztül, ha a bevételeik hirtelen megszűnnének.

Ez a kockázat különösen a fiatalabbak, az alacsonyabb iskolai végzettséggel bírók és a gyermekes párok körében jelentős. Egyben ők azok is, akiknek meg kell küzdeniük az iskolabezárásokkal és az idősebb rokonok iránti fokozott felelősséggel is.

A megfelelő pénzügyi forrásokkal bírók egy jövedelmi sokk esetén is tudják biztosítani a fogyasztásukhoz szükséges forrásokat, viszont másoknak ez a háztartási kiadások csökkentését jelenti.

AZOK A KIADÁSOK, AMELYEK EGY HÁZTARTÁS ESETÉBEN NÉLKÜLÖZHETETLENEK A NAPI ÉLETVITELHEZ, MINT AZ ÉTEL, VÍZ, ÁRAM, GÁZ VAGY ÉPPEN BÉRLETI DÍJ, ÁTLAGOSAN A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM 75%-ÁT TESZIK KI A LEGSZEGÉNYEBB 20%-BA TARTOZÓ HÁZTARTÁSOKNÁL.

A probléma nem csak a legszegényebbeket érinti, a középosztálybelieknek is nehezebb lehet a mindennapi élet, miután ötből egy ilyen család többet költ, mint amennyit megkeres. Érdekes módon az OECD országokban az eladósodottság sokkal jellemzőbb a középosztálybeli háztartásokra, mint az alacsony vagy magas jövedelmi kategóriában lévőkre, a középosztálybelieknél ez a jelenség a háztartások átlagosan 11%-át érinti. Mindezek miatt a szervezet szerint nagy könnyítéseket jelent, hogy számos országban befagyasztották a bérleti díjak fizetési kötelezettségét és hiteltörlesztési moratóriumot hirdettek...

„KI FOGUNK MENNI AZ UTCÁRA” – ÉHEZÉSRŐL BESZÉLNEK AZ ELKESEREDETT VENDÉGLÁTÓSOK

24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2020.05.01.


Azon a márciusi napon, amikor kiderült, hogy részleges bezárásra kényszerülnek az éttermek és a szórakozóhelyek, több tízezer ember maradt munkahely nélkül. Mára a megélhetéssel együtt sokan a reményüket is elvesztették, hogy egyszer minden rendbe jön. Napról napra növekszik a feszültség és az elkeseredés.

Gábor középvezető volt egy budapesti étteremláncnál. Belvárosi munkahelyén harminc embernek mondtak fel március közepén. A kirúgottak közül többen családosak (van köztük ötgyermekes is), és jó néhányan albérletben laktak, amit korábban épp a munka miatt vettek ki.

– Az első mítingen még az hangzott el, hogy a dolgozók felét el kell bocsátani; aztán mikor kiderült, hogy csak háromig lehetnénk nyitva, és csak elvitelre árusíthatunk, a tulajdonos közölte, hogy ki kell rúgnom mindenkit, beleértve magamat is. Nagyon hirtelen döntött, mentette a menthetőt, vagy legalábbis próbálta. Tízmillió forint az étterem bérleti díja havonta, ha üzemel, ha nem. A nagy káoszban ott ment tönkre a sok áru, például százötven kiló hús, feldolgozva...

VIDÉKEN ÚJRAINDULHAT AZ ÉLET

INDEX
Szerző: -DA-
2020.05.01.


Bár Fejér megye is erősen fertőzött, a kormány úgy döntött, Budapest és Pest megye kivételével mindenhol eltörli a kijárási tilalmat és lazább szabályokat vezet be. A helyi önkormányzatok saját hatáskörben azért bevezethetnek vagy fenntarthatnak szigorításokat. Lesznek helyek, ahol örülnek majd a belföldi turistáknak, lesznek, ahol nem. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat:...


OLIGARCHACÉGEKHEZ A JÁRVÁNY ALATT IS FOLYIK A PÉNZ

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: HVG
2020.05.01.


A koronavírus-járvány a kormányközeli cégeket sem kíméli, az pedig nem meglepő, hogy Orbán Viktor gyorsan a mentésükre siet: a következő hónapokban több százmilliárd forintnyi közbeszerzéssel és pályázattal vigasztalódhatnak a kormányfőhöz legközelebb álló üzletemberek.

Rájár a rúd az oligarchacégekre is a koronavírus-járvány következtében: Mészáros Lőrinc a Hunguest szállodaláncában dolgozók több mint felét elküldte, Tiborcz István pedig eladta vagyonának egyik legnagyobb elemét, az irodaházak üzemeltetésével és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Appeninn Nyrt.-t. A kijárási korlátozások pont olyan ágazatokra csaptak le keményen, amelyek őt is érintik: ilyen a turizmus és az irodakiadás. Állami támogatásra azonban ahogy eddig is, most is számíthatnak.

Bár a kormánynak fontos turizmus igen, az ágazat támogatása például most sem állt le: a Kisfaludy-program több tízmilliárdos építkezései sem állnak le, sőt újabbak is indulhatnak, és még az idén további uniós pénzek érkeznek idegenforgalmi fejlesztésekre. A fideszes irányítású Balatonfüred például a napokban 3,2 milliárd forint egyedi támogatást kért a Magyar Turisztikai Ügynökségtől annak a kempingnek a felújítására, amelyet Mészáros Lőrinc üzemeltet. Tőzsdei cége, az Opus Global mindenesetre nem borúlátó: az ügyvezető „jelentős”, de nem „kritikus” következményekről számolt be a járvány kapcsán, és amíg a cégcsoport ékkövekének számító szállodát felújítják, az építőipari vállalkozások gyarapodnak, és az agrárcégek is jó eredményekre számíthatnak.

A tőzsdei szakértők sem aggódnak amiatt, hogyan vészelik majd át a kormányhoz közel álló nagyvállalatok és tőzsdei cégeik a válságot. „Amikor a kilencvenes években felépítettük a tőzsdét, a mai csókos oligarchák egyetlen cégét sem engedtük volna be oda. Egyszerűen azért nem, mert állami hátszél nélkül életképtelenek” – emlékszik vissza a HVG-nek nyilatkozó elemző.

Hogyan és miként dől az oligarchacégekhez az állami pénz közbeszerzések révén, hogy még véletlenül se kerüljenek csődközelbe? Hogyan osztotta fel a kormány a „nem létező” uniós támogatásokat, amelyek a gyenge forintnak köszönhetően most még több és amelyről április 14-én döntöttek? Történt változás azok körében, akikhez a források jutnak? A fenti kérdések mellett többek között arra is választ kaphat a HVG e heti számában megjelent írásból, hogy vajon támogatja-e a kormány a digitalizációt a beton helyett, és hogy kik azok, akik még a koronavírus-járványon is gazdagodtak...

A KÖZÖSSÉGI HÁZÉT IGEN, A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM FELÚJÍTÁSÁT NEM ÉRINTI A JÁRVÁNYÜGYI SPÓROLÁS

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.05.01.


Elvett a kormány 400 milliót Ferencvárostól – értesítette a közvéleményt Baranyi Krisztina polgármester. A tervezett összegből a József Attila lakótelep közösségi háza újult volna meg. A kerületben felújításra kerülő református kollégium többmilliárdos költségvetését nem érinti a járványügyi spórolás.

„A magyar költségvetésből épp ez az – végletekig lerobbant közösségi ház felújítására szánt – összeg hiányzik a járvány elleni védekezéshez...? Vajon hány fideszes önkormányzattól vettek el fejlesztési forrást ezzel az indokkal? Marad a romhalmaz, jó lesz az kulturális, idősügyi, ifjúsági programok megtartására a József Attila lakótelepieknek – kifosztanak minket” – fakadt ki közösségi posztjában Baranyi Krisztina, miután az önkormányzat megkapta a kormány hivatalos közlését.

Ebben értesítik, hogy Varga Mihály államháztartásért felelős miniszter jelezte a belügyminiszternek, hogy a járvány elleni védekezési alapba átcsoportosítható kormányzati összegek elsőséget élveznek, s ennek értelmében, elvonják a ferencvárosi közösségi ház megújulásához előzetesen ígért támogatást...

PÉNTEKTŐL SIMÁN ARCON FÉNYKÉPEZHETIK AZ EMBEREKET AZ IGAZOLTATÓ RENDŐRÖK

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.04.30. 


A fotók alapján készített arcképprofilt számos nagy adatbázis információjával vethetik össze.

Május 1-től a rendőrök fényképet készíthetnek azokról, akik nem hajlandók igazolni személyazonosságukat, a felvételt pedig lefuttathatják egy arcképelemző rendszeren, amely összevetheti azt a hivatalos nyilvántartásokban szereplő fotókkal, írja a 444.hu. (Erre egy, 2019. december 10-én elfogadott salátatörvény ad felhatalmazást.) 

Az igazoltatáskor készített képből is arcképprofilt képeznének, amit aztán a BM arcképelemző rendszere vet össze a tárolt arcképprofilokkal (Ilyen van például azoknál a szervezeteknél, amelyek a személyiadat- és lakcím-nyilvántartással, idegenrendészeti nyilvántartással, menekültügyi nyilvántartással, útiokmány-nyilvántartással foglalkoznak). 

Ha eredményes a folyamat, akkor az első 5 legnagyobb egyezőséget mutató arckép profilhoz tartozó technikai kapcsoló számokat megküldi a rendőrnek, aki az eszköze segítségével a személyiadat- és lakcím nyilvántartásból lekéri a személyazonosító adatokat és fényképeket. 

Ezeket az adatokat a törvényi előírások szerint a rendőrök csak az igazoltatás során, az összehasonlítást megalapozó ügyben használhatja, legkésőbb annak átvételét követő harminc napon belül törölnie kell.

A JÁRVÁNY HŐSEIBŐL, A KAMIONOSOKBÓL EURÓPAI POLITIKAI ÜTŐKÁRTYA LETT

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.05.01.


Az Európai Parlament közlekedési és turisztikai szakbizottsága kedden ismét tárgyalta a közúti fuvarozás uniós szabályainak tervezett módosításait. Ez egy meglehetősen hosszú ideje folyó, és nem egyszerűen követhető vita, de a lényege leegyszerűsítve az, hogy a kamionos cégek határokon átnyúló működését és a kamionosok munkakörülményeit szeretnék vele új szabályok közé terelni, és a részletekben kibékíthetetlen érdekellentét mutatkozik a kelet-európai és a nyugat-európai szereplők között. (A témával több cikkben is foglalkoztunk korábban.)

A mostani ülés nem is lett volna különösebben érdekes, de a koronavírus-járvány több szempontból mégis azzá tette. A terem az ülés közben így nézett ki:...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.04.30.



Váncsa István: A spájzban is

Danai Ussama negyvenkét éves thai képzőművész csodálkozva tapasz­talta, hogy a bangkoki reptérre érkezvén útitársaival együtt úgy hatol be az országba, mint kés a vajba, semmifajta szűrés, lázmérés, mife­ne, noha az ő járatuk Spanyolországból érkezett, az pedig mostanság nem egy tündérliget. Benyomásait azon melegében közhírré tette a Face­bookon, pár nap múlva rémhírterjesztés miatt lecsukták, azóta egy bangkoki tömlöcben terjeszti Barcelonából importált vírusait, már ha csakugyan vannak a szervezetében ilyenek. Ez a kérdés a thai hatósá­gok kíváncsiságát azóta se csigázta föl. Öt év simán kinéz neki. A szom­szédos Kambodzsában huszonnégyen ülnek azért, mert ismerőse­i­k­kel a járványt illető híreket megtárgyalták. Akad köztük ti­zennégy éves lány is, aki az iskolában előálló megbetegedések miatt frászt ka­pott, és ezt a közösségi médiában megosztotta. Nem kellett volna, ta­lán már sejti is, mennyire nem.

Föntieket a Christian Science Monitor írja, a cikk arról szól, hogy a járvány okozta vészhelyzetet némely politikus a sajtó és általában az emberek elhallgattatására használja föl. Első konkrét példája a kambo­dzsai miniszterelnök, a második a magyar. Ránk nézve ez a sorrend, nyilván mondanunk se kell, roppant sértő, annak ellenére is, hogy Hun Szen kambodzsai kormányfő szintén nem plüssmaci, hanem minden idők egyik legbrutálisabb diktátora, de épp ez az, aminek folytán kor­mányzó urunkkal egy napon említeni se volna szabad. Hun Szennek a hatalom megragadásához a vietnámi hadseregre volt szüksége, meg­őrzéséhez véres terrorra, a produkciót pedig valahol az Isten háta mö­gött, a hátsó-indiai dzsungelben tartják műsoron...

Vásárhelyi Mária: Csernobil-szindróma

„Talán Csernobil volt a Szovjetunió öt évvel később bekövetkezett összeomlásának igazi kiváltó oka. A katasztrófa igazi fordulópontnak bizonyult: volt egy, a szerencsétlenséget megelőző korszak, és volt egy, ettől teljes mértékben eltérő korszak a katasztrófa után.” Ezeket a mondatokat nem londoni elemzők, nem a Fehér Ház agytrösztjének emberei, nem nyugati politológusok, hanem Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának korabeli főtitkára válaszolta 2006-ban a Le Figaro című francia lap újságírójának kérdésére. Amikor fordulópontról beszél, akkor elsősorban nem a pusztító katasztrófa mértékére utal, hanem arra a kommunikációs csődre, amely az ország vezetésének végleges és jóvátehetetlen hitelvesztését okozta...

Ádám Péter: A francia egészségügy lezüllesztése

Április 9-én Emmanuel Macron ellátogatott a francia főváros délkeleti részében álló Bicêtre kórházba. Az eseményről készült egyik videón a kórház személyzete tapssal köszöntötte a köztársasági elnököt, akinek látogatása alatt (bár ezt az Élysée-palota honlapjára feltett videó nem mutatja) a kórházban akadt azért valaki, akinek volt bátorsága keserűen felróni az államfőnek a közkórházak és általában a közegészségügy gyalázatos állapotát…

Bajomi-Lázár Péter–Szilágyi-Gál Mihály: Túl a racionalitáson

Várhegyi Éva: Második búcsúm Pulai Miklóstól

Sik Endre: Vázlat a csapálság társadalomrajzához


Úgy három évtizeddel ezelőtt többször is módom volt a társadalmi veszélyhelyzeteket kutatni. Előbb a rendszerváltást követő (Kornai János által transzformációs válságnak nevezett) időszakban vizsgáltam, hogy a háztartások miként védekeznek a válsággal szemben (Sik, 1992, Redmond–Sik, 2000), majd a taxisblokád természetét próbáltam megérteni a zavar és a csapás fogalmainak alkalmazásával (1991/2001), később a politikusok felelőtlen handabandázása s a válságfogalommal való oda- és visszaélése (annak függvényében, hogy kormányon vagy ellenzékben voltak) hergelt fel.1 Ennek okán írtam egy művet (1995), amelyben a társadalomban létrejövő veszélyhelyzetek szociológiai szempontból egymástól gyökeresen eltérő szerkezetét törekedtem bemutatni...

Kovács Zoltán: Vassal, kerettel

Gadó Gábor: A munka ünnepén

Fazekas Károly: Most és halálunk óráján


Az EuroMOMO-program honlapja 2008 óta hetente közli a kezdeményezésben részt vevő 24 európai ország mortalitási adataiból összeállított idősorokat. A program 2006-ban a SARS-járvány tapasztalatain okulva azzal a céllal indult, hogy a kutatók és döntéshozók közel valós idejű információt kapjanak az Európában terjedő járványos betegségek, mindenekelőtt a szezonális influenzának a halálozások számára gyakorolt hatásáról, ezzel is támogatva a járványok kezeléséhez szükséges közegészségügyi akciókat...

Bokros Lajos: Tomaj Dénes üzenete
IV. Béla magyar király halálának 750. évfordulójára

Csehi Róbert–Zgut Edit: Euroszkepticizmus koronavírus idején

Molnár Erzsébet: Vigyázz, kész, rajt

Benda László: Kórkép Koreáról

Bikácsy Gergely: Létay Vera

1935–2020


V I S S Z H A N G

Bihari Péter: A bérgarancia kevés

L. Varga Péter: Viszonválasz György Péternek

Kőbányai János: Közlemény

Csillag István: A hitelesség védelmében

Rényi Zsuzsanna: Érettségi

Rajk Judit: Az emlékbélyegtől a megbélyegzésig


P Á R A T L A N

BGy: TÁBORSZEMLÉLET

B. A.: AKARTA A FENE

H. Áth Izsák: FUCK OFF!

-hg-: HEGEDÜL



-iTi-: SÓHEREK

Lázár György: SZITÁR­DIPLOMATA

- fedezet -: BANÁN VAN

-skó: A STABIL ZSENI

Völgyi Ferenc: RETTEGÉS

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.04.30.


I N T E R J Ú

Fóti Tamás: Az EU-nak nincsenek katonái
Beszélgetés Az ESI alapítójával, Gerald Knausszal

F E U I L L E T O N

Jólesz György: Időutazók

K R I T I K A

Bihari Péter: A bérgarancia kevés

L. Varga Péter: Viszonválasz György Péternek

Kőbányai János: Közlemény

Csillag István: A hitelesség védelmében

Rényi Zsuzsanna: Érettségi

Rajk Judit: Az emlékbélyegtől a megbélyegzésig

I R O D A L O M

Ferencz Mónika: Képzeletbeli szavakról álmodik

Németh Bálint: Önrém

Németh Bálint: Sztálin

Gellén-Miklós Gábor: Jel

Kiss Tibor Noé: A kurszki tó, amelyben fuldoklottam


Felhúzom a lábamat a mellkasomhoz, a térdem nekifeszül a fürdőkád falának, összekuporodom, beékelődöm a zománcfalak közé, ki sem lehet innen robbantani, itt biztonságban vagyok. Zsgyi, kágdá sznyega metut, zsgyi, kágdá zsárá. Zsgyi, kágdá drugih nye zsdut, pázábüv vcserá, próbálok emlékezni a versre, amit a költő a kedvesének írt, és amit elszavaltam a kurszki kultúrházban, a forró, hideg reflektorfényben. Lüktet bennem a taps, a halántékom pulzál, nyomja a kardigánomat, a zománcfalat. A repülőgépen arról álmodoztam, hogy a szavalás után valaki megcsókol. Várj reám, s én megjövök, hogyha vársz nagyon, magyarul így szólt a vers, és én elképzeltem, hogy valahol engem is várnak majd a jutalomutazás közben, vagy utána, vagy valamikor, valahol, és azóta is erre várok, miközben a fürdőkádban kuporgok, a hideg zománcon, a fejem alatt összehajtogatott kardigán, és a folyosón te motozol, te keresel valamit, kihúzogatod a fiókokat egymás után, hallom a fújtatásod, ismerem jól ezt a fújtatást, amitől mindig összekuporodom...

Bán Zsófia: Jégpekker

Jég, jég, mindenütt jég!

Abban az évben a Duna csontig befagyott, így volt, hidd el. Simán át lehetett jutni a túlpartra. Hét-nyolc évtizede is megvolt annak, hogy ilyen komolyan befagyott. De erre már csak a legöregebbek meg a közepesen öregek emlékeznek. Mit tudtok ti a régi hidegekről. Képtelenek vagytok összevetni az előző időket az utóbbi időkkel. Zuhog rátok a jelen, mint a keményen kopogó jégeső. Azt hiszitek, régen minden nagyon más volt. Hinni a templomban kell, fiam.

Egy reggel a Duna, mint a Volga Sztálingrádnál ’42 zimankós telén, úgy befagyott, hogy tankkal is át lehetett volna kelni rajta. Na jó, annyira talán nem, de simán benne volt a levegőben a lehetőség. Erre viszont már tényleg csak a legöregebbek emlékeznek. Azon a reggelen, amikor a legfiatalabbak még az igazak álmát aludták, a legöregebbek meg a közepesen öregek épp a kávéjukat kevergették, kavargatták, amikor álmosan kinéztek a jégvirágos ablakon, és akkor...

Turi Tímea: Utolsó sor, előre fuss!

Nem megy, anyu, máshogy, csak ha én vagyok középen.

Életem első huszonhét éve jövő időben telt. Egy hányattatott családregény boldog epilógusaként: minden, ami előttem történt, azért történt, hogy megszülessek. Nagyszüleim és szüleim találkozásai, boldog vagy boldogtalan, rövid házasságaik mind-mind az én létezésem tündökletesen szükségszerű előzményei voltak.

Azután terhes lettem.

Most már elárulhatom: nekem nem volt mindegy, fiam lesz-e, vagy lányom. A terhesség időszakát a lélektani szakirodalom fészekrakó láznak is hívja, én is már az első hetekben pánikszerűen eldöntöttem, hogy kifestetem a lakást. Ha valamit megtanultam a gyerekkorom zsúfolt tereiből, az éppen az volt, hogy nem szabad ragaszkodni semmi tárgyhoz, a tárgyak nem vehetik el a helyet az élettől. Ráadásul arra is rádöbbentem, közel az idő, amikor az életem múlt időbe kerül. Amikor kiderül, hogy a regény epilógusa csak egy közbülső fejezet volt, készül a folytatás, közel a szempont, ahonnan nézve minden élesebb fényt kap, ahonnan az összes piszlicsáré hibánk sorsfordítóvá válhat és lelepleződhet. Nemsokára megjelenik egy erősebb elbeszélő, megkezdi az anyaggyűjtését. Nem mindegy, hova érkezik. Ki kell dobni a múltból, ami felesleges, hogy legyen hely az érkezésre...

Csutak Gabi: Rothadó cseresznye

Végre sikerült elfordítania a kulcsot, és nagy lendülettel kitárta a kaput. A rozsdás fém nekicsapódott a kerítésnek. Anya szinte futva ment a faházig, reszkető kézzel zörgette a kulcsokat, sorra végigpróbálta mindet, de egyiket sem sikerült a zárba kényszerítenie. Azt mondta, járjam körül a házat, hátha én be tudnék mászni valahol. Akkor tűnt fel, hogy be sem hoztuk a cseresznyének szánt vödröket. A ház körül elburjánzott a csalán, féltem rövidnadrágban közel menni a lenti ablakokhoz. Anya gondolkodás nélkül átgázolt a csalánon, és benézett. Legalább egy percig állt ott mozdulatlanul, aztán falfehéren jött oda hozzám, és a fülembe súgta, hogy szerinte van bent valaki. Kihozott egy létrát a sufniból, és a manzárdablak alá támasztotta. Felküldött, hogy nézzek be. Azt mondta, csak akkor mehet el rendőrökért, ha biztosak vagyunk a dologban. Remegő térddel másztam fel, a régi falétra fokai gyanúsan nyikorogtak a lábam alatt. Amikor az ablakhoz értem, nem láttam semmit, a cseresznyefa hullámzó ágai tükröződtek az üvegen. Az egyik kezemmel beárnyékoltam a szememet, és közelebb hajoltam. Még mindig nem láttam semmit, de amint a tenyerem éle az ablakhoz ért, valaki megszólalt bent: „Tűnj el innen, mert agyonverlek.”...

Abafáy-Deák Csillag: Karaktergyilkos

Nézem a laptopomat. Billentyűzetén sok betű rajza lekopott, barátom megjegyezte, ezen már nem lehet írni. De lehet. Vakon. Most nem akarok vakon írni, azt figyelem, mely betűk koptak le. A magyar nyelvben a leggyakoribb betűk az E, A, T, L és az N. Amit látok a laptopon, az nem igazolja ezt a statisztikát. Első helyen az O áll, illetve már lekopott. Pontosan úgy, ahogyan Olga lelépett, három hónap után. Éjjelente leveleztünk, összeköltözés szóba se jöhetett, 21 éves bölcsészhallgatóként még a szüleinél lakott, és ezen nem is akart változtatni, az én kis, sötét kéglim nem tetszett neki. Nekem meg nagyon tetszett ez az O-val kezdődő név, és a lány még inkább, jobban nézett ki, mint egy modell, mert nem volt annyira vékony, és amikor kimondtam a nevét, abban benne volt a meglepett O felkiáltás is. Három hónap után kitörölte a címemet, a Facebookon láttam, új barátjával Lisszabonban nyaraltak. Fadot nem tudom, hallgattak-e, de Olga, most írom le utoljára a nevét, se szó, se beszéd hallgatott el.