KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖRSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2023.06.21.
A magyar-ukrán kapcsolatokat a háború kitörése óta feszültség jellemezte, a kétoldalú viszonyon most javíthatott volna az – egyébként kivétel nélkül a magyar etnikumhoz tartozó – ukrajnai katonák Magyarországra engedése, nem ez történt – írja a BBC.
Először röviden térjünk vissza Emmanuel Macronnak arra a hétfői közlésére, hogy Franciaország, Észtország, Magyarország, Belgium és Ciprus közösen vásárol Mistral rövid hatótávolságú föld-levegő légvédelmi rakétákat. A svájci Neue Zürcher Zeitung ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy ez a fejlemény nem csupán egyedi beszerzéstechnikai döntés, hanem a francia elnök azon apró lépéseinek a sorába illeszkedik, amelyek az úgynevezett európai szuverenitás megteremtésére irányulnak. Macron fegyverkezési kérdésekben is igyekszik előmozdítani a kontinens emancipálódását, a világ más régióitól, de mindenekelőtt az Egyesült Államoktól való függetlenedést. Olyannyira fontosnak tartja ezt, hogy azon a – légvédelmi témakörnek szentelt – párizsi tanácskozáson, amelyen húsz európai védelmi miniszter, valamint NATO-képviselők vettek részt, személyesen kívánta bejelenteni a közös fegyvervásárlást, kedvenc szuverenitási narratíváját alátámasztandó – írja a zürichi újság.
Szavak háborúja dúl Magyarország és Ukrajna között
Most pedig nézzük az ukrán hadifoglyok ügyét, amely napok óta okoz komoly fejtörést a nemzetközi sajtó hírmagyarázóinak. Tekintettel arra, hogy bizonyos információrészletek kisebb-nagyobb fáziskéséssel érnek el a különböző médiumokhoz, a beszámolók nagy része inkább csak töredékeket, mintsem összképet nyújt. Kiemelkedik a sorból a BBC budapesti tudósítása Nick Thorpe tollából, amelynek a címe „a szavak háborújáról” szól Magyarország és Ukrajna között, és amelyet olyan fotó illusztrál, amelyen Semjén Zsolt pózol egy arannyal gazdagon díszített ikonsorozat előtt, a képaláírás pedig arra utal, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes és az orosz ortodox egyházi vezető személyes barátságának nagy szerepe volt a 11 hadifogoly átadásában.
A brit közmédia tudósítója kiemeli: rejtély övezi azt, hogy kikről van szó, hogyan fogták el őket, illetve, hogy mi történt velük, miután Magyarországra kerültek. Ukrajna azt mondja, közülük hármat már elengedtek, és ők hazatértek – teszi hozzá Nick Thorpe. Beszámolójában megemlíti, hogy Magyarország és Ukrajna összekülönbözött egymással, és Szijjártó Péter szerint ukrán hivatali partnere hamis vádakkal él. Visszatekintve az előzményekre, a BBC-tudósító emlékeztet arra, hogy a magyar-ukrán kapcsolatokat a háború egész eddigi menete alatt a feszültség jellemezte, és hogy Orbán Viktor az egyetlen olyan európai uniós vezető, aki fenntartja a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Diplomaták azon keseregtek a brit újságírónak, hogy a kétoldalú viszonyon most javíthatott volna az – egyébként kivétel nélkül a magyar etnikumhoz tartozó - ukrajnai katonák Magyarországra engedése, de ehelyett éppenséggel tovább rontott a helyzeten.
Az ügy körül keletkezett köd nagyrészt azzal magyarázható, hogy mindkét külügyminisztert teljes sötétségben, tájékozatlanságban hagyták – olvasható a BBC cikkében, amely szerint a mentőakció kulcsa Semjén és Kirill személyes barátsága volt, és főszerepet játszott még a foglyok átadásában a magyar máltai szeretetszolgálat.
A tudósító kitér arra, hogy sok kárpátaljai önkéntesként beállt, vagy pedig besorozták az ukrán hadseregbe. Mások elmenekültek a háború elől, átúsztak a Tiszán, vagy átkeltek az Ukrajna nyugati határát övező hegyeken. Kárpátalja 1920-ig az Osztrák-Magyar Birodalom része volt – írja Nick Thorpe, aki szerint ebben az ügyben az információhiányra kézenfekvő magyarázat lehet, hogy a szóban forgó férfiak nem akarnak visszatérni Ukrajnába, de erre utaló hivatalos kijelentés nem hangzott el.
A két szomszédos ország között a szavak háborúja 2016-ig nyúlik vissza, amikor egy sor ukrán törvény előírta a magyar és a többi kisebbségi nyelv – beleértve az orosz nyelv - használatának drasztikusan csökkentését az ukrajnai iskolákban – ismerteti a konfliktus gyökereit a tudósító, majd részletesen kifejti, hogy az Orbán-kormány az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta távolságot tart az Ukrajnával való nyugati szolidaritástól – nagy mennyiségben nyújt ugyan humanitárius támogatást, és segíti az Ukrajnából menekülőket, de nem hajlandó csatlakozni a többi EU- és NATO-országhoz Ukrajna fegyverekkel való ellátásában. Eközben – írja a BBC – az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok olyan erősek, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten – a hivatalt viselő uniós politikusok közül egyedüliként – részt vett a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon, valamint rendszeresen tárgyal Szergej Lavrov külügyminiszterrel és olyan orosz nukleáris, illetve gázipari vállalatok vezetőivel, amelyektől nagy mértékben függ Magyarország energiaellátása.
Fico visszatérhet
Végül lapozzunk bele a londoni Financial Timesba, amely arról ír: a nyugati szövetségeseket aggodalommal tölti el Zuzana Čaputová szlovák államfőnek az a döntése, hogy nem indul a következő, jövőre esedékes elnökválasztáson. A lap a liberális politika mértékadó közép-európai politikusának nevezi Čaputovát, és úgy véli: kilátásba helyezett távozása tovább növeli a kételyeket azt illetően, hogy fennmarad-e Szlovákia nyugati irányvonala. Robert Fico Moszkva-barát volt miniszterelnök pártja a dolgok jelenlegi állása szerint győzelemre esélyes a szeptemberi előrehozott parlamenti választáson – figyelmeztet a FinTimes. A cikk szerint Fico arra építi a kampányát, hogy az Oroszország elleni szankciók sokba kerülnek Szlovákiának. A demokratikus világ aggodalmainak illusztrálására a cikk megemlíti azt is, hogy a múlt hónapban a szlovák fővárosban tartott Globsec-konferencia alkalmából az egyik kapcsolódó rendezvényen Japán pozsonyi nagykövete, Nakagava Makoto úgy fogalmazott: „nem akarunk még egy Magyarországot ebben a térségben”.
