2021. június 10., csütörtök

„ORBÁN VIKTOR AZ ENYÉM IS. EZÉRT VAGYOK RÁ DÜHÖS” – VENDÉGÜNK BOJÁR GÁBOR [HETIVÁLASZ 76]

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.06.10.


Június 3-án jelent meg Bojár Gábor Graphisoft 2.0 – A generációváltás drámái című könyve, amely azokhoz a cégvezetőkhöz szól, akik – a Graphisoft-alapítóhoz hasonlóan – az első buktatókon túljutva a növekedés fájdalmaival néznek szembe. Meg azzal, hogy 30 évvel idősebbek, mint a rendszerváltáskor voltak. Magyarország 49. leggazdagabb emberét ennek apropóján hívtuk hetente jelentkező podcastunkba, de persze nem csak a könyvről volt szó. Az üzletembert szembesítettük politikai nyilatkozataival, milliós támogatásokban kifejeződő pártszimpátiájával, de szó van arról is, miért nem vállal politikai szerepet, és miért fontos neki Magyarország. Akik kérdeznek: Stumpf András és Vörös Szabolcs.

ENYEDI NAGY MIHÁLY: A TÁRSADALMI BÜNTETŐIGÉNY ALAPJAIRÓL IS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.06.06.


...Amikor Orbán Viktorék oly tervszerűen, a beállt következményeket akarva, megfontolt szándékkal, bűnszövetkezetben elkezdték e „félig született”, alultáplált jogállamot felszámolni, ezt azok sem tudták megakadályozni, akik addig a jogállam „látszatvilági üzemeltetéséből” olyan jól megéltek. Akik tudták miről van szó. A lakosságot pedig mindez teljesen hidegen hagyta. Talán nem túlzás, ha a kiutat jelentő IV. Köztársaság létrehozását, megépítését csak fékezett habzású lelkesedéssel remélhetjük ugyanazoktól, a hat bajadértól, főleg, ha így működnek össze, és vissza…

2010-ben a médiatörvény átírása és a parasztvakító médiaalkotmány már a teljes alkotmányos jogrendszer Va Banque elfoglalásának főpróbája volt. Sikerült! A pártok, a közvélemény, a médiamunkások és a médiatulajdonosok is hallgattak. Azt hitték, ezt is ki tudják majd játszani! Tévedtek. És, mivel az ellenállás elmaradt, jött a Húsvéti Alkotmány, az Alaptörvény! 

2011. április 25. Ahogy a Fidesz az Alaptörvényben az 1944. március 19-i dátumban fedezte fel a független magyar jogállamiság szakadási pontját, úgy számunkra adott a lehetőség, hogy az alkotmányos és jogállami, európai mintákat és nemzeti hagyományokat egyaránt követő demokratikus jogfejlődésünkben mi éppen ekkor lássuk meg a szakadást. A kizárólagos hatalomra törést! Vagy a negyedik módosítás napján 2013. március 25.-én? Ez döntésre vár! Sürgősen!

A Fidesz röpke néhány év alatt összegyűrte és újrahajtogatta az alkotmányos alapintézmények eleve papírmasé házait, és amikor újra felállította ezeket, bejárataikat elfordította az utcai frontról, az állampolgárok döntő többsége már rég nem találja meg ezeket, nem hogy bemenne. A perindítások nem csak a covid-19 miatt estek a negyedükre; átlagos magyar jogkereső egzisztencia már nem ér fel a törvényszékig. Ki indíthat ma keresetet az Alkotmánybíróságon? Összességében: „A magyar jogrendszer a képzetlen és vagyontalan állampolgárok ellen fordult.” /Szabó Máté/ Pedig az is célja lehetne, hogy felemelje őket!

Bizony, ahogy Fleck Zoltán mondja (ÉS 15. szám 3. oldal) itt „köztörvényes politikai bűncselekményeket” követtek el, s ezeket kellene nekünk a lakosság szélesebb köreinek érthetően bemutatni. E valódi képalkotás értelmét Majtényi László évekkel ezelőtt pontosan megfogalmazta; már a választások előtt kell megsemmisítő politikai és morális vereséget mérni a NER világára, ez esetben magukon a választásokon reálissá válhat a szükséges többségű áttörés.

A hátralévő, 2022. májusáig súlyosan lerövidült időben kellene az erre épített új kommunikációs csatornákon tematikus, ágazati bontású, részben térségi logikát követő cikksorozatokban, videókban, műsorsorozatokban bemutatni, hogy mit tett a három Orbán-kormány Magyarországgal.

Sajnos, ez anélkül nem lehet sikeres, hogy bevezetésként nem ismertetjük fel; amit Orbánék tesznek és tettek, és amit módszereikben alkalmaznak – gátlástalanabbul, cinikusabb szakértelemmel és szervezettebben, mint bárki előttük – már mind itt volt a rendszerváltás utáni Magyarországon, és elődeik a hatalomban valamilyen mértékben mindezt már alkalmazták is! Semmi újat nem találtak ki! Minden mai pártunk léte ezen turpis eljárásokra épül! Ha ennek bemutatása elmarad, nem lesz itt semmiféle sorszámmal Köztársaság… Erre mondta TGM Magyar Bálintnak, hogy nincs itt semmi új! Pedig persze van.

A minőségi váltás most is a mennyiségiből csapott át. Orbán Viktor és társai a hatalomba 2010-ben visszajutva az első perctől kezdve erős tudatossággal /más szóhasználatban; romlottsággal/ esküt szegvemegfontolt szándékkal összfegyvernemi harcot indítottak a magyar társadalom, és a magyar állam önvédelemre, integritásra még képes elemei ellen. Céljuk a társadalom totális alávetése és kirablása! A szakpolitikák lerázták etikai gátjaikat; és mindig volt hozzá ember! „Valamennyi orbáni intézkedés lényege, hogy a gyengék vére folyjék el vastagabban” – tenném még érthetőbbé.

köztörvényes politikai bűnözés teljes feltérképezését, lajstromba vételét az értelmiség jobbik része már elvégezte. A figyelmet arra kívánom felhívni, hogy maradék nyilvánosságunkból mindennek a szemléleti egységbe rántása hiányzik, s a rádöbbentés, hogy mindez mennyire tervezett, előre elszánt, bűnös, az akkor érvényes törvényeink szerint is büntetni rendelt cselekvéssor volt, noha/sőt az elkövetők az állami hatalom birtokában cselekedtek.

Mindennek részletező és érthető bemutatására egyébként 2015-17-ben volt egy szakszervezeti kísérlet kilenc konferenciával (www.szefakademia.hu), amelynek 64 oldalas kivonata az MKKSZ honlapján keresendő: Felismerések és javaslatok a Közjóról – cím alatt. Ott sok jó tételmondat már kimondásra került, és van számos tény, bizonyító kiló és deka, forint és paragrafus is.

http://www.mkksz.org.hu/html/main/2018/mkksz_fuzet_20171005_.pdf

Mondandóm hitelességének, megalapozottságának hitét az engem nem ismerő olvasóban talán azzal is megerősíthetem, ha két korábbi, már évtizedes írásomra hivatkozom. A valóban érdeklődők ezt a két címet a felszámolt Népszabadságban találják – akkor még volt számomra tér Magyarország területén megjelenni. E cikkek léte bizonyítja; 2011-ben is tudtuk, mit kellene tenni! De a pártrendszerünk torz és bűnös jellege miatt a hat ellenzéki bajadér máig nem vállalta nyíltan az új alkotmány, a rendszerváltás, a felelősségre vonás, a visszaállamosítás programját.

http://nol.hu/velemeny/20110331-ut_az_alkotmanyozo_nemzetgyuleshez-1027531

http://nol.hu/velemeny/20120203-a_koztarsasag_asztalai-1297432

...

ITT OLVASHATÓ

BOD PÉTER ÁKOS: A KORMÁNY NEM KEZDETT VOLNA EKKORA PÉNZSZÓRÁSBA, HA NEM FÉLNE, HOGY SZORULHAT A VÁLASZTÁSON

KLUBRÁDIÓ
Szerző: L.Cs.
2021.06.10.


A jegybank az infláció júniusi alakulásától teszi függővé az alapkamat emelését. Bod Péter Ákos volt jegybank elnök úgy véli a járvány által megakasztott, élénkítésre váró gazdaság esetében nem a legjobb megoldás az alapkamat emelése. A volt jegybank elnök azt is elmondta, szerinte nem szórta volna a pénzt a kormány, ha biztosnak érezné 2022-es választási győzelmet.


A Központi Statisztikai Hivatal 5,1 százalékos inflációt jelentett május hónapra. Az adat már annyira rossz volt, hogy Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke bejelentette: az MNB is hajlandó beavatkozni az infláció letöréséért. A júniusban megjelenő inflációs jelentés lesz a döntések mozgatórugója, ha ez az adat rossz, akkor az is elképzelhető, hogy az alapkamathoz hozzányúljanak, megemeljék azt.

Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke a Klubrádióban elmondta, hogy nincs olyan nagy különbség egy államháztartás és egy családi háztartás működése között. Mindkettőnek vannak bevételei, kiadásai, járulékai. Ami mégis megkülönbözteti őket, hogy a hitelező pénztulajdonosok megbízhatóbb adósnak tartják az államokat, így könnyebben biztosítanak nagy összegű keretet számukra.

Így az állam, ha úgy dönt, deficitet állít elő, többet költ. Ez Magyarország esetében Bod szerint az utóbbi 30 évben így volt, noha minden kormány ígérete az volt, hogy ezt kiegyensúlyozza. Ilyen esetek megítélésekor nagyon fontos, hogy a beruházások rövid vagy hosszútávon szolgálják az adófizetők érdekeit. Egy autópálya jó befektetés lehet, mert azt a következő generációk is használhatják.

Alacsony alapkamat mellett könnyebben költenek, vesznek fel, és törlesztenek hitelt az emberek, ez a közgazdász szerint alkalmas a gazdaság felpezsdítésére rövidtávon. Magasabb kamatszint esetén óvatosabbá válnak, megfontoltabban költekeznek. Ez pedig igaz az államra is. Könnyebben mer költeni, stadionokat építeni alacsony alapkamatnál.

Az, hogy a májusi adatok szerint Magyarországon 5,1 százalék volt az infláció, nem azt jelenti, hogy az árak minden szegmensben egyformán emelkednek, az érték mögött hatalmas szóródás van. Ennek oka hatalmas az a különleges gazdasági krízis. A legtöbb gazdasági válság esetén, jellemzően visszaesnek az árak, ezzel próbálják tompítani a krízis hatását. A járvány azonban egy, a gazdasági tevékenységektől független tényező, mely kiváltója volt a jelenlegi válságnak, de emiatt az árak általánosságban emelkedtek.

Ilyen körülmények közt a stadionépítéseket, a paksi és Fudan-beruházásokat, a deficitet tovább növelő kiadásként feleslegesnek ítéli a közgazdász.

Az MNB bejelentésével kapcsolatban azt mondta, hogy ilyen helyzetben nem biztos, hogy helyes ha ezt komolyan gondolják. A járvány által megakasztott, élénkítésre váró gazdaság esetében nem a legjobb megoldás az alapkamat emelése.

A választások közeledtével ezek a bejelentések azt jelentik, hogy mozgalmas időszak jön, Bod Péter Ákos szerint hosszú ideje most először van tétje a választásoknak, és ekkora pénzszórásba – mint például az állami vagyon alapítványokba szervezése – nem kezdett volna a kormány, ha nem fél attól, hogy megszoríthatják.

NAGYKOVÁCSIBAN ÉPÍTKEZNÉNEK A CSERKÉSZEK, AZ ÖNKORMÁNYZAT PEREL, A CIVILEK A NYUGALMUKAT FÉLTIK

ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: ZIMRE ZSUZSA
2021.06.10.


Nagykovácsiban kapott meg korábban egy kastélyt és egy parkot a Magyar Cserkészszövetség. Most bővítenének, de ennek sokan nem örülnek. Az önkormányzat beperelte a Pest Megyei Kormányhivatalt, a lakosok aláírásgyűjtésbe kezdtek a beruházás ellen.

Nagykovácsi Kastélyparkja miatt aggódnak a helyiek. A csendes zsáktelepülés lakóinak egyik kedvelt parkja a Teleki–Tisza-Kastély mellett terül el, amely korábban Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Nevelőotthonának kollégiumaként működött. Később a cserkészek tulajdonába került, üzemeltetője a Cserkészingatlanok Nonprofit Kft. A parkban számos épület található.

Ezek egy részét 2018-ra felújították, ehhez akkor a kormány 2,5 milliárd forintot biztosított (1517/2013. (VIII. 1.) Korm. határozata). Ezen túl épületenergetikai fejlesztésre kaptak még a KEOP-5.5.0/A/12 pályázat keretében 30 792 620 forintot. Ez a felújítás fontos lehetett, hiszen a 304 /2014. (XII. 5.) Korm. rendelet keretében

a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Nagykovácsi Kastélypark Komplexum fejlesztéséhez kapcsolódó beruházásokat.

A jelenleg is esküvő- és rendezvény helyszínként, valamint szálláshelyként funkcionáló épületkomplexumot ismét fejleszteni szeretnék a cserkészek. Ehhez viszont szükség volt a HÉSZ-módosítására, melyet a képviselőtestület kezdeményezett is.

2021 áprilisában a Pest Megyei Kormányhivatal határozatában azt közölte, hogy a kastély fejlesztésének „jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.” Ezzel viszont nem ért egyet a helyi lakosok egy csoportja, akik online petíciót indítottak az ügyben, hogy elérjék a bővítés leállítását...

ORBÁN VIKTOR … , AKAROM MONDANI, MÉSZÁROS LŐRINC VAGYONA 185 MILLIÁRD FORINTTAL NŐTT A VÁLSÁG ALATT. - EZ AZT JELENTI, HOGY AZ ELMÚLT EGY ÉV MINDEN EGYES ÓRÁJÁBAN, AMÍG ALUDT, AKKOR IS, 20 MILLIÓ FORINTOT KERESETT, PERCENKÉNT TÖBB MINT 300 EZRET...

FACEBOOK
Szerző: KARÁCSONY GERGELY
2021.06.10.


Orbán Viktor … , akarom mondani, Mészáros Lőrinc vagyona 185 milliárd forinttal nőtt a válság alatt.

Ez azt jelenti, hogy az elmúlt egy év minden egyes órájában, amíg aludt, akkor is, 20 millió forintot keresett, percenként több mint 300 ezret... Nincs ennél világosabb bizonyítvány a kormány gazdasági válságkezeléséről, ilyen, amikor a kiváltságosok 1 százaléka gazdagodik a 99 százalék kárára.

Orbán Viktor ma azt mondta, a kormány nem illetékes Mészáros gazdagodásában. De még mennyire, hogy az. Hiszen éppen Orbán Viktor kormánya volt az, amelyik a gazdaságvédelemre szánt források háromnegyedét saját klienseinek adta, köztük a legnagyobb részt éppen Mészáros érdekeltségeinek. Íme, ennek az eredménye ez a brutális gazdagodás, lesz mit tenni abba a páncélszekrénybe… És mindezt azon a napon, amikor kiderült, egész Európában Magyarországra szabták ki a legtöbb bírságot az uniós forrásokkal való visszaélés miatt. (a hír: t.ly/QgoQ)

Az egyetlen jó hír ebben, hogy lesz miből visszavenni a kormányváltás után. Lesz Tiborcz-adó és lesz Mészáros-adó is.

Miközben a kormány kegyeltjei dúskálnak a milliárdokban, aközben Magyarországon:
- Már a válság előtt is 20 éves mélyponton volt a szociális kiadások GDP-arányos mértéke;
- Tízből négy magyar a jövedelmének csökkenéséről számol be;
- A magyarok többsége szerint 2021 tavaszán a megélhetési nehézségek, a túl magas megélhetési kiöltségek jelentik az ország legfontosabb problémáját;
- Áprilisban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció;
- Az áremelkedések éppen a legnehezebb helyzetben lévőket érintik a legsúlyosabban;
- Európai összehasonlításban is a magyar kormány tette a legkevesebbet a munkahelyek védelméért (lásd mellékelt ábra);
- És mindeközben a kormány folytatja a gyermekeink és unokáink eladósítását kínai kommunista egyetemmel, Paks2-vel, kínai vasútvonallal.

Változásra és jóvátételre van szükség. Nem fogadható el olyan politika, amely miatt a leggazdagabbak tovább gyarapodnak, a többségnek pedig nőnek a megélhetési költségei. Támogatásra nem kampány idején jövőre, hanem válság idején, itt és most lenne szükség. Itt az ideje, hogy az 1 százaléknyi kiváltságos kevesek helyett a 99 százalék többséget szolgáljuk, a hatalom emberei helyett az emberek hatalmát.

👉 Szombaton bemutatom annak a jóvátételi politikának az alapjait, ami az 1 százalék helyett a 99 százalékot támogatja. El fogom mondani, hogyan veszünk vissza a válság nyerészkedőitől, mit jelent a Tiborcz-adó mellett a Mészáros-adó, és mire kellene költeni a visszaszerzett közvagyont. Kövesd a Facebookon szombaton délelőtt, részletek hamarosan...

AZ IGAZSÁGOS INTERNETET TŰZTE ZÁSZLAJÁRA, DE A SZABAD INTERNET HALÁLÁT OKOZHATJA AZ EU ÚJ SZERZŐI JOGI REFORMJA

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.06.10.


Hatályba lépett az új uniós irányelv szerint átalakított szerzői jogi törvény, aminek legvitatottabb pontjai linkadó és cenzúragép néven híresültek el. Az elvileg a sajtótermékek és a zeneipar védelmére alkotott jogszabályok ellenzőik szerint a szólásszabadságot és a szabad információáramlást veszélyeztetik, 
miközben a kiadóknak sem hajtanak hasznot

Több mint két évvel azután, hogy az Európai Parlament végleg megszavazta az Európai Unió szerzői jogi reformját, az új irányelvben foglalt változások 2021. június 1-én hivatalosan is hatályba léptek a magyar szerzői jogi törvény (Szjt.) módosításával. Az irányelv egyes cikkeinek, különösen a linkadó és cenzúragép néven elhíresült új szabályok elfogadását hosszú viták előzték meg, amelyek során egymásnak feszültek az óriás techcégek, a médiavállalatok, a szabad internet védelmezői és a zeneipar szereplői.

A CDSM (szerzői jog a digitális egységes piacon) irányelv célja az uniós tagországok közötti jogharmonizáció a szerzői jog által védett tartalmak felhasználása és megosztása terén. Ennek számos olyan pontja van, amit nagy egyetértéssel fogadtak el: a reform megkönnyíti a jogvédett tartalmak felhasználását a digitális és online oktatásban, a digitális közkincsek védelmét vagy a kutatási célú szöveg- és adatbányászatot. Az EU 1 milliárd dollárosra becsült kreatív iparában körülbelül 11,7 millióan dolgoznak, a több mint húsz éve változatlan szerzői jogi irányelv változtatása őket és a tartalmakat előállító felhasználókat védené a Google-lel, a Facebookal és más techóriásokkal szemben...

ÓRIÁSI GAZDASÁGI KÁROKAT OKOZHAT, HA NEM VÁLTOZTATUNK AZ INTERNET MŰKÖDÉSÉN

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2021.06.10.


Az internetes forgalom jelentős része mindössze néhány vállalathoz kötődik, aminek következtében az online szolgáltatások fenntartói és felhasználói meglehetősen kiszolgáltatottakká váltak. A jelenség súlyát jól szemlélteti a keddi leállás, aminek következtében átmenetileg elérhetetlenek voltak a hírportáloktól kezdve a webáruházakon keresztül a kormányzati portálokig mindenféle oldalak szerte a világon. A tegnapelőtt szintén akadozó The Guardian összefoglalója szerint a tartalomközvetítői rendszer működési modelljében keresendő a problémák forrása.

Az elmúlt évtizedben ugyanis egyre inkább jellemzővé vált, hogy tartalomközvetítő vagy -elosztó hálózatok (CDN) helyileg hozzánk közel eső szervereihez csatlakozva érhetünk el olyan weboldalakat, amelyeket egyébként tőlünk meglehetősen távol, akár más kontinensen üzemeltetnek. Ennek köszönhetően az online szolgáltatók oldalait a világ minden pontjáról gyorsan elérhetik a látogatók, miközben a saját szervereik terhelése is mérséklődik. A CDN-szolgáltatóknál erősen érvényesül a méretgazdaságosság, vagyis akkor működnek igazán hatékonyan, ha sok forgalmat bonyolítanak le. Nem meglepő tehát, hogy a piacon mindössze három kulcsszereplő tevékenykedik: a Cloudfare, az Amazonhoz köthető CloudFront és a tegnapelőtt leálló Fastly.

A brit lapnak nyilatkozó szakértők szerint a fokozódó központosodást eredményező modell amellett, hogy szembemegy a világháló kezdeti, decentralizációra – azaz sok, egymástól független szereplő bevonására –, irányuló alapelveivel, egyre súlyosabb kockázatokat is eredményez az oldalak üzembiztos működésére nézve, nagyon kevés vállalat biztosítja ugyanis az infrastruktúrát milliónyi fontos és népszerű weblap eléréséhez szerte a világon. E kiszolgáltatottság csökkentését most már a politikusoknak is időszerű a napirendjükre tűzni, az államnak a kibertámadások elhárítása mellett az online szolgáltatások stabilitására is egyre inkább ügyelnie kell...

ORBÁN VIKTOR A KORMÁNYINFÓN: ENGEDÉLYEZIK A 12-16 ÉVESEK OLTÁSÁT

TELEX
Szerzők: PINTÉR LUCA, CSEKE BALÁZS
2021.06.10.


Váratlanul Orbán Viktor is megjelent a csütörtöki kormányinfót, ahol személyesen kérdezhetnek az újságírók. A Telex is ott van a helyszínen. Kövesse velünk a kormányinfót élőben...


NEM A GYEREKSZÁMTÓL FÜGGŐ NYUGDÍJRENDSZER A MEGOLDÁS, MÁSUTT REJLIK A KULCS

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.06.10.


„Mindenképpen más utat célszerű járni, más módszereket kidolgozni, modellezni, mert egyébként a népesség fogyása, korösszetétel-változása a társadalom teljes működési spektrumát és a nyugdíjrendszert is érinti” – reagált Barát Gábor a gyerekszámtól függő nyugdíjrendszer bevezetéséről ismét felmerült ötletre. A korábbi országos nyugdíjfőigazgató portálunknak adott – hangsúlyozottan szakmai – interjújában leszögezi, hogy a tisztánlátást csak a kidolgozott koncepció és a nyilvánosság korrekt tájékoztatása segítheti, de mindkettőből nagy a hiány. Szerinte nem a szóban lévő javaslat mentén célszerű kidolgozni az új rendszert, de „ez nem zárja ki a célzott, különböző nyugdíjpreferenciák, illetve meglévő biztosítási, illetve az igazolható, tényszerű nyugdíjjogi hátrányok át- és újra gondolását”. Ez fontos, de akadémikus vita, ám így legalább nem a szégyenteljes 0,6 százalékos nyugdíjemeléssel foglalkoznak, miközben az infláció rekordszintet ért el – mondja.


Mennyire új téma a gyerekszámhoz kötött nyugdíjrendszerre való átállás Magyarországon?

– Időről-időre előjön – legutóbb mostanság. A napokban élénk vita alakult ki a gyermekek számától, illetve a gyermek felnevelésétől függő nyugdíjrendszerről – amit egyébként ismételten Banyár József docens hozott a köztudatba. Ugyan eltérő intenzitással folyik róla a diskurzus – mondhatnám akadémikus vita, de így legalább nem a szégyenteljes 0,6 százalékos nyugdíjemeléssel foglalkoznak, miközben az infláció rekordszintet ért el. És az érvelés is egy kicsit változik, de a lényege ugyanaz: a nyugdíjrendszer „megmentése”, egy sajátos szolidaritási „viszonyrendszerre” építve. Ez annyit jelent, hogy a gyermekek – mint későbbi járulékot fizetők – vállalására, felnevelésére alapozva alakítanák át a rendszert. Az indok, illetve cél a demográfiai trend befolyásolása és a gyermeknevelés költségeinek nyugdíjrendszerben való elismertetése. Mindkét cél nemes, és több irányú problémára hívja fel a figyelmet, ugyanakkor az alapkérdés nem más, minthogy mennyiben alkalmas „eszköz” a nyugdíjrendszer a demográfiai trendek megváltoztatására a gyermekvállalás ösztönzésére. Más szóval, célszerű-e, ha a nyugdíjrendszer érdemben, közvetlenül beavatkozik a társadalmi reprodukciós folyamatokba...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN ÚJRA MEGHÁTRÁL, EZÚTTAL A FUDAN EGYETEM ELLENI ELLENÁLLÁS KÉNYSZERÍTETTE TÉRDRE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.06.10.


A kínai intézmény Budapestre tervezett campusa a fő eszköz volt a kormányfő számára, hogy körbe udvarolja Kínát.


FT

Úgy néz ki, hogy Orbán Viktor elgaloppírozta magát, nem készült fel ekkora ellenállásra a Fudan Egyetem ügyében, így most a jelek szerint visszakozni készül. A campus a fő eszköz volt számára, hogy körbe udvarolja Kínát, ezért most némi időbe telt neki, hogy felismerje: új helyzet van.

A lap megkérdőjelezi azt az állítást, hogy még nincs meg a végleges döntés az építkezésről, miután hat hete megkötötték a részletekbe menő szerződést. Beleértve, hogy lesz több sportlétesítmény, valamint egy konferencia központ is. Az árról sok részlet nem szivárgott ki, ám a Direkt36 révén úgy tudni, hogy a hivatalos előterjesztés 1,5 milliárd eurós költségvetéssel számol. A nagy részére Kína kölcsön formájában nyújtana fedezetet, mint ahogy a Belgrád-Budapest vasúti pálya korszerűsítésére is.

Ezen túlmenően Budapesten működik a Huawei legnagyobb szolgáltató központja a világban, és Magyarország nemrégiben még azt a szívességet is megtette Pekingnek, hogy megakadályozta az unió állásfoglalását Hongkong kapcsán. De a fudani campus illusztrálta a legjobban, hogy Orbán összeszűri a levet a kínaiakkal.

Csakhogy a lakosság kétharmada elutasítja az elképzelést, részben az óriási anyagi következmények, részben pedig amiatt, hogy a létesítmény elvenné a helyet a diákvárostól. A hangulat beleillik abban az irányzatba, hogy Európán belül az emberek egyre kevésbé kérnek a kínai projektekből, miután azok hatalmas adósságokat rónak a következő generációkra. Alighanem éppen ilyen okokból lett államtitok a magyar-szerb vasúti felújítás terve.

Közben több kelet-európai tagállam is kezd kiábrándulni Pekingből, Litvánia már kivált a Kína és a régió országai közti együttműködésnek keretet adó 17+1-es formációból. De a legnagyobb ellenállást a liberálisok vezette nagyvárosok részéről tapasztalni, Budapesttől Prágáig.

Ha a campus gondolatát ejteni kell, az lendületet adhat a választásokra készülődő magyar ellenzéknek. Balogh Éva, történész, az amerikai Hungarian Spectrum szerkesztője úgy értékelte Karácsony Gergely nyilatkozatát, hogy ti. Orbán a tehetős elit és nem a szegény diákok érdekeit szolgálja ebben a kérdésben, hogy az ellenzék átvette azt a retorikát, amelyet a fideszesek jó egy évtizeden át oly eredményesen nyomtak, és azt most sikerrel veti be a kormánypárt ellen. Süddeutsche Zeitung

A legnagyobb német újság szerint félő, hogy Magyarország kapuként szolgál Kína számára Európa felé. Ám az ellenzéket mozgósítja a Fudan Egyetem campusának terve, sokan tartanak attól, hogy az ország adósságcsapdába kerül és igencsak megnő a távol-keleti tekintélyelvű állam befolyása a magyar politikában. Hogy a főváros, illetve a 9. kerület átkeresztelte a leendő egyetem körüli utcákat, azt a tudósítás úgy veszi: az önkormányzat jelezte engedetlenségét a politika túlhatalmával szemben.

Persze ha a kormányon múlik, akkor néhány év múlva több ezer, főként kínai diák tanul majd az intézményben, akik kötelesek követni a Kínai Kommunista Párt útmutatásait. A költség 1,5 milliárd euró, alsó hangon. Ez több, mint amennyit a magyar felsőoktatás egész évben kap a büdzsétől. Nem lehet másként megfogalmazni: a magyarok egyetemet ajándékoznak a kínaiaknak.

Nem csoda, hogy ez már több mint politikai kérdés, mert megoszt és annyi gondot okoz Orbánnak, mint amennyit már jó ideje egyetlen más kérdés sem. Leszámítva talán a Budapest-Belgrád közti vasúti összeköttetés modernizálását, ahhoz Kína 2,1 milliárd eurós kölcsönt ad. Most persze Gulyás Gergely arról beszél, hogy népszavazást tarthatnak a campusról, de csak a választás után, mert jelenleg a magyarok kétharmad úgy tekinti: a hatalom kiárusítja az ország érdekeit. Így lehet, hogy a vita veszélyezteti a Fidesz újraválasztását.

A Fudan egyetem kapcsán az alapprobléma az: Európa vagy Kína, Kelet vagy Nyugat. A közvéleményből sokan úgy vélik: az eset kitűnően tanúsítja, hogy a hatalom stratégiailag és gazdaságilag egy keleti, nem demokratikus partnerhez törleszkedik, és még jobban eltávolodik az uniótól.

Der Standard

Meghátrálásra kényszeríti a Fideszt a kínai egyetem körüli erőpróba. A tömeges ellenállás mind nagyobb politikai tehertételt jelent a jobboldali-populista Orbán Viktor számára. De ha valóra válik a terv, akkor az iskola a Kínai Kommunista Párt szigorú ellenőrzése alatt áll majd. A telket a magyar állam ingyen adja, noha ott eredetileg kollégiumokat akartak építeni. A kérdés kristályosodási pontot jelent az ellenzék számára.

Ám most egyszeriben azt hallani, hogy nincsenek is konkrét tervek, mintha semmi sem dőlne el 2022 ősze előtt. 2023-ban még népszavazás is lehetséges. Persze nem egészen így van, bármit is mond Gulyás Gergely. Hiszen már megegyezett a Sanghaji anyaegyetem, valamint az Innovációs Minisztérium. Ha minden igaz, a jövő héten simán átmegy az Országgyűlésen a vonatkozó törvényjavaslat, benne azzal, hogy a finanszírozást egy alapítvány intézi, amelynek tagjait politikai szempontok alapján válogatták össze. Az ellenzéknek nincsenek illúziói.

Libération

Vita robbant ki a Budapesten létesítendő kínai egyetem körül, mert az ellenzéket aggasztják a finanszírozás kapcsán felmerülő kérdések, egyben pedig úgy látja, hogy kínaiak nagy politikai befolyáshoz jutnak ily módon. De a hatalom üzenete nem lehetne egyértelműbb – két évvel a CEU kiűzése után: az ország a felsőoktatásban, mint ahogy sok más területén is, Kelet felé fordul.

Az anyagiak igencsak meghökkentőek, miután a független magyar sajtó jóvoltából lassan világot látnak a részletek. Ideértve, hogy a magyar diákok jó része aligha tudja megfizetni az évi 6500 és 9500 euró közti tandíjat. A professzorok viszont 10-szer annyit keresnek, mint a magyar állami egyetemeken dolgozó kollégáik. Mellesleg a finanszírozás módja jól illeszkedik abba a pekingi stratégiába, hogy a pénzen keresztül terjessze ki csápjait.

Amúgy pedig a beruházás a korrupciótól bűzlik, pedig még el sem kezdődött. Az illetékes kínai állami cég 800 millió euróért vállalná a munkát, miközben Magyarország 1,4 milliárdot szán rá, de még attól is elmarad, amekkora hitelt Kína e célra kilátásba helyezett.

Matura Tamás a Corvinus Egyetemről azt mondja, Kína soha nem volt népszerű Közép-Európában és a kommunizmus, illetve az egypártrendszer felemlegetése csak fokozza a nyugtalanságot. Azt meg még a Fidesz hívei is észreveszik, hogy a párt szavakban antikommunistának állítja be magát és harcot hirdet a köz eladósodása ellen, ám a gyakorlatban egészen mást csinál.

A szakértő szerint az egyetem és Kína fontos politikai kérdéssé vált. És a társadalom nagy része érti, mi a tét. Tisztában van vele az ellenzék is. A campus máris kampánytéma lett.

Spiegel

A magyar és a lengyel kormány egyaránt arra törekszik, hogy a jogállamot ne csupán saját országában, hanem egész Európában lebontsa, ám az EU nem hagyhatja megzsarolni magát. Ezt az EP jogállamért felelős alelnöke mondta. A német szociáldemokrata Katarina Barley, aki igazságügyi miniszterként hosszú éveken át egy kormányban szolgált von der Leyennel, nem érti, hogy a Bizottság elnöke miért habozik, amikor a jogállami mechanizmust érvényesíteni kellene Budapest, illetve Varsó ellen. Hiszen közben jóvátehetetlen károk keletkeznek a két országban, az unió azonban csak teszetoszáskodik.

Mert az rendben van, hogy Orbán és Kaczynski az Európai Bírósághoz fordult, nehogy Brüsszel leállítsa a szubvenciókat, ha kimondja, hogy a két ország megsérti a jogállami elveket. Ez szívük joga, és az is világos, hogy a Bizottság jogilag be akarja biztosítani magát, nehogy felsüljön a szankciókkal. De ettől még érvényt kellene szereznie a tavaly megszületett legfelső szintű uniós döntésnek, hiszen az hatályos.

Az állam- és kormányfők nyilvánvalóan félnek az újabb magyar és lengyel vétótól, de nem szolgáltathatják ki magukat a két államnak. Az Európai Parlament épp ezért akarja sürgős cselekvésre rávenni az EU végrehajtó testületét. Mert Barley szerint amúgy már keresztet vethet arra a pénzre, amely Orbán cimboráinak zsebében landolt. A politikus egyébként úgy érzékeli, hogy Jourová lépne, csak éppen von der Leyen lefékezi.

De a PiS-t és a magyar miniszterelnököt különben is nagyon nehéz lesz irányváltásra kényszeríteni. Azt állítják, hogy a dekadens Nyugat rájuk akarja lőcsölni az értékeit. De a hatalmi ágak megosztása vagy éppen a bíróságok önállósága nem megítélés dolga vagy netán nemzeti kérdés, az európai közösség pillérét jelentik. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy ára van, ha valaki megszegi ezeket az elveket. Mert ha nem, a kontinens igen súlyos következményekkel néz szembe. 

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A kommentár arra figyelmezteti az EU-t, hogy annak tisztában kell lennie saját szerepével, és nem akadályozhatja meg, hogy a német Alkotmánybíróság vigyázzon az alaptörvény előírásaira. Ehhez vagy a karlsruhei taláros testületet kellene felszámolni, vagy Németországot szuverén államként.

Nincs á la carte Európa. A jog előtt minden tagország egyenlő. És a közösen kimondott jogi normák megelőzik a nemzeti jogot. Ezt kifejezetten elismeri a német alkotmánybíróság is. Ám fenntartja magának a jogot, hogy alkotmányos kérdésekben ő mondja ki a végső szót. Ennek megfelelően tavaly úgy ítélte meg, hogy az Európai Központi Bank túllépett saját korlátain a kötvényvásárlási program során, mint ahogy az Európai Bíróság is, amikor belement a pénzpiaci műveletbe.

Az persze világos, hogy amikor a Bizottság kötelezettségszegési eljárás alá vonja Németországot, jelzést kíván küldeni Magyarországnak és Lengyelországgal, mármint hogy látjátok: senkivel sem kivételezünk. De azért az nem mindegy, hogy egy ország nyíltan és széles körben alapvető szabályokat vesz semmibe, vagy pedig egy konkrét kérdésben behúzza a vészféket. Remélhetőleg a viszályt európai, civilizált módon meg tudják oldani. Ehhez az uniónak szem előtt kell tartania, hogy az EU államszövetség, amely a tagoktól kapja hatalmát. És nem adhat felhatalmazást saját magának. FT

Magyarország és Lengyelország azt akarja, hogy az alapvető nemzetgazdasági tevékenységekre ne vonatkozzon a G7-es pénzügyminiszterek által előirányzott egységes minimális társasági adó. A két pénzügyminisztérium külön-külön kiadott állásfoglalása azt jelzi, hogy nem csupán Írország ellenzi a megoldást, hanem Közép-Európa is, amely szintén kedvelt célpont az adóoptimalizálásra (minimalizálásra) törekvő multik számára.

A lengyel pénzügyi tárca vezetője úgy nyilatkozott a lapnak: nem volna jó, ha a legfejlettebb államok előírnák, milyen adókat kell alkalmazni Lengyelországban. Az alacsonyabb adó ugyanis a gazdasági felzárkózás eszköze, a segítségével lehet becsábítani a külföldi beruházókat. Ugyanakkor tagadta, hogy a 19 %-os adókulccsal máshonnan akarnának elhappolni cégeket, hogy azok utána szépen lenyomhassák az adójukat.

Hogy miként lesz a gyakorlatban, azt nem tudni, mindenesetre az ördög ezúttal is a részletekben rejtőzik. De a magyar pénzügyi vezetés közleménye szintén azt hangsúlyozta, amit a lengyelek, hogy ti. a döntést az egyes országokra kell rábízni, amikor a kulcsfontosságú gazdasági tevékenységről van szó, figyelembe véve a fejlettség szintjét és más, fontos tényezőket.

A kötelező minimális adó elfogadásához nem kell teljes egyetértés, de azért az ellenkező kormányoknak vannak még jogi eszközeik. FT

Szétesőben van az EU orosz politikája, mert a közép- és kelet-európai országok sokkal keményebbek Moszkvával szemben, mint a németek vagy a franciák. Olyannyira, hogy a csehek – Amerika mellett – már felkerültek a Kreml listájára, mint az ország ellenségei. Az Izvesztyija szerint hamarosan követi őket a térségből Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Ukrajna is. Viszont Berlinről és Párizsról szó sincs, ami azt mutatja, hogy Putyin tárgyalópartnernek tekinti a két hatalmat.

És ezzel igencsak közel jár az igazsághoz. Mert miközben egyre romlik a Nyugat viszonya Oroszországgal, a német és a francia vezetés nyitva tartja a párbeszéd csatornáit, noha idáig semmiféle kézzelfogható eredménnyel nem jártak az egyeztetések. Ugyan a jövő heti NATO-csúcson valószínűleg az egységet hangoztatják majd, ám ez csak elfedi, hogy az új tagok nem bíznak az EU-ban, amikor a szabadságukról és a biztonságukról van szó. Számukra a katonai szövetség és az USA jelent megbízható garanciákat.

Németország és Franciaország szintén nyugtalan az orosz túlkapások láttán, de azt gondolja, hogy a nemzeti érdekek miatt eltérhet a közös irányvonaltól. A németeknél többnyire a gazdaság diktál és igyekeznek elválasztani az üzletet a politikától. Macron vonala a gaulle-izmusban fogant, azaz önálló szerepre törekszik a nyugati összefogásban, aminek része a különleges kapcsolat Moszkvával. Egyik megközelítés sem nyugtatja meg Kelet-Európát. Az ellentétek fő áldozata a közös külpolitika lehet, amely Oroszországot illetően igencsak távoli célnak tűnik. 

National Catholic Register

A pápa budapesti látogatása körüli politikai kérdőjelekről elsőként beszámoló amerikai katolikus lap tudomásul veszi, hogy a magyar Püspöki Kar szerint Ferenc mégiscsak találkozik Orbán Viktorral és Áder Jánossal, amikor szeptemberben részt vesz az Eucharisztikus Kongresszus záró miséjén a Hősök terén. Ám mint megjegyzi, továbbra is vannak kérdőjelek. Ez ügyben az újságíró megkereste a Vatikánban a programot szervező illetékest, ám az a Szentszék Sajtóirodáját ajánlotta maga helyett. Onnan viszont nem érkezett válasz.

Így most nem tudni, hol lenne a megbeszélés. Állítólag felmerült, hogy a helyszín a Szépművészeti Múzeum legyen, de ezt a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja. Az sem világos, az egyházfő meddig marad utána Szlovákiában – egyes hírek szerint a látogatás – három és fél napig is eltarthat, ám ezt magyar részről sértésnek vennék, figyelembe véve Budapest és Pozsony múltbeli viszonyát, valamint azt, hogy a Szentatya a magyar fővárosban csupán néhány órát tölt.

A cikk idézi az Il Sismografo, tehát a Vatikáni Államtitkárság által működtetett portált, amely azt írta, hogy valami nagyon nincs rendben az út körül. Hiszen amit a pápa tesz, azt nem lehet úgy beállítani, illetve venni, mintha meg akarna osztani országokat, népeket és kormányokat, Vagy különbséget kívánna tenni közöttük. Neki ugyanis mindenki előtt ki kell tárnia karjait.

PÁPAHAJTOGATÓS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.06.10.


Örvendjünk, testvéreim, Viktor testvér találkozni fog mégis csak Ferenc atyával. Hogy letérdepelteti-e aztán őtet, hogy imádkozzék kedvére a csuhájában, azt nem tudjuk. Miként azt sem, hogy mindeközben huncutul kikacsint-e Iványi atyára, aki a gyermekeit részeltette a keresztség szentségében, manapság azonban a NER-ből kitaszított pária. Ebben a három mondatban annyi aljasság és képmutatás van, ami maga is elég a pokolra jutáshoz, nagy szerencse, hogy Viktor testvér ilyesmiben nem hisz. Mert ha igen, akkor már rég meghasonlott volna az ő kis lelke.

Miben hisz, aki nem hisz? – Tette fel a kérdést könyvének címében Umberto Eco, amely kiadvány Carlo Maria Martinivel, Milánó érsekével folytatott nyílt levelezését tartalmazza olyan dolgokra keresve benne a választ, hogy miben látja a nem hívő a Jó fénysugarát? Mi készteti a hitetlent az erkölcsös életre? Lehet-e fundamentuma Isten nélkül az erkölcsnek, és más ehhez hasonló cuki kurvaságok. Megfordítva a dilemmát, magunk Orbánra gondolva annak szentelnénk egy kötetnyi nyílt levelezést, hogy mi készteti a hívőt az erkölcstelen életre, illetve hihet-e a gonosz.

Érdekes napokon vagyunk túl egyébiránt pápa-ügyileg. Ferenc atya a kommunikációban keresztényellenestől magyargyalázóig bezárólag volt minden, s ahhoz képest, hogy az Ötös Számú Tagkönyv szerint ő csak egy demens, vén marha, a NER egész gépezete erősen dolgozott, hogy elkészülhessen az a kép, amit majd jövő tavasszal a bávatagoknak mutogatni lehet bizonyítandó keresztény ország mivoltunkat, s egyben a kedves vezető erős hitét. Ferenc atya egyébiránt ebben a kontextusban egy rocksztárhoz hasonlatos, akivel szelfizni az orgazmus maga.

Hogy viszont ez a cirkusz kialakulhatott Ferenc atya magyarországi kiruccanása miatt, az maga a Vatikán, másképpen Vatikánvárosi Állam jellegéből fakad, ami maga az anakronizmus, ahol az állam kizárólag az egyház szolgálatában áll, Ferenc atya pedig pápai minőségében egyházi és állami vezető is egyben. Így, amikor Magyarországra ékezik, és nem akar találkozni Viktor testvérrel, akkor államfői kötelezettségszegéssel vádolják, és mondja neki az Ötös Számú Tagkönyv durci-aljasan, hogy nem muszáj ám jönnie. Magyarra fordítva, Ferenc atya bekaphatja a Tagkönyv izéjét...

KIMERÜLTSÉG, ALACSONY BÉREK, SÚLYOS TRAUMÁK: ÁPOLÓK ÚJABB TÖMEGE FOG FELMONDANI, HA NEM LÉP A KORMÁNY

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2021.06.09.


Június végétől megszűnik az egészségügyi dolgozók röghöz kötése, a jelek szerint a szakmában sokan csak erre várnak, a Független Egészségügyi Szakszervezet szerint tömeges felmondási hullám indulhat az egészségügyben. Mi jöhet az egészségügyben a harmadik hullám elültével? Szakszervezeti vezetővel beszélgettünk.


Fél év tilalom után, június 15-től újra felmondhatnak az egészségügyi dolgozók – adta hírül az erről szóló friss kormányrendeletet a keddi Magyar Közlöny. Sokan vártak erre a pillanatra: ki azért, mert szeretne másik intézményben dolgozni, ki azért, mert teljesen el szeretné hagyni az egészségügyet, vagy az országot.

A felmondási tilalmat november 29-én vezette be a kormány a járvány második hullámának súlyosbodásával. Annak ellenére, hogy a Független Egészségügyi Szakszervezet már április végén arra kérte levélben Orbán Viktort, engedje el a röghöz kötött dolgozókat, ha már minden más területen megkezdődött a nyitás, ez végül csak most, több mint egy hónap ráhúzással történt meg. A dolgozók számos okból voltak eddig is elégedetlenek, de miután március elején a kormány ultimátum elé állította őket az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal, sokaknál betelt a pohár.

Akkor mintegy ötezren úgy döntöttek, nem írják alá az új, sok szempontból aggályos, a szakdolgozók számára kifejezetten megalázó és hátrányos szerződést, nekik – mivel ezzel megszűnt a jogviszonyuk – másnap már nem is kellett bemenniük dolgozni (nem sokkal a járvány harmadik hullámának legsúlyosabb hetei előtt). Sokan úgy döntöttek, aláírnak, de ez még nem azt jelenti, hogy meg lennének elégedve a helyzetükkel: a szakszervezetek már akkor azt jósolták, a felmondási tilalom megszűnésével újabb pályaelhagyási hullám indulhat meg.

Hogy mi tudná mégis megállítani a jó eséllyel bekövetkező tömeges felmondásokat, és milyen állapotban vannak egyáltalán jelen pillanatban az egészségügyi dolgozók, arról Soós Adriannával, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnökével beszélgettünk.

Mint arról a Mércén beszámoltunk, a szakszervezet friss felmérése szerint minden második egészségügyi dolgozó pályaelhagyásra készül. Sokan a teljes magyar egészségügynek hátat fordítanának számos okból, de leginkább a bérfeszültség, az alacsony, illetve romló bérszínvonal, a kimerültség és a túl hosszú munkaidő áll a távozási szándékok mögött. Sokan a magánegészségügybe, vagy külföldre készülnek: vannak, akiket már semmiképpen nem lehetne visszatartani, azonban a válaszadók kétharmada maradna, ha magasabb bért kapna, illetve ha jobb vezetői bánásmódban lenne része a továbbiakban.

Soós Adrianna szerint most minden azon múlik, hogy a kormány lép-e valamit nagyon rövid időn belül az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetének javítása érdekében. Az azonnali béremelés mellett szerinte elengedhetetlen valamiféle rekreációs segítség nyújtása is a dolgozóknak, ami békediőben is fájóan hiányzik a rendszerből, de miután az egyébként is agyonhajszolt egészségügyi dolgozók végzetesen kimerültek, és nem ritkán traumatizálódtak a koronavírus-járvány egy évében, minden eddiginél fontosabb lenne foglalkozni a mentális egészségükkel...

KÍNAI MEGFIGYELŐÁLLAM A BALATONON - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.06.10.


Jó reggelt! Ma sem lesz hidegebb.

4 legfontosabb cikkünk most

- Orbán ígérete: fejenként átlagosan 400 ezer forint adót kaphatnának vissza a gyerekes családok

- Ott nem zsírozhatták le előre a versenyt, ahol ennyire eldurvul az előválasztás – Karácsony kampányindítója Zuglóban

- Magyarország és Lengyelország is ellenzi a G7-ek globális társasági minimumadótervét

- Eláruljuk, ki nyeri az Európa-bajnokságot, ha mégsem a mieink

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.