2020. szeptember 18., péntek

IVÁNYI GÁBOR AZOK SORSÁRA JUTOTT, AKIKET VÉDELMEZETT, AKIKNÉL KIKAPCSOLTÁK A GÁZT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.09.18.


Emlékszünk még arra, hogy Iványi Gábor a kilencvenes években odaláncolta magát, ha ki akartak költöztetni valakit. Védte azokat, akiknél ki akarták kapcsolni a villanyt, a gázt. De ugyanezt tette már a hetvenes és a nyolcvanas években is, s nem állt le ezzel a kétezres években sem. Soha nem hibáztatott senkit, soha nem azokban kereste a hibát, akiket elnyomtak, üldöztek, az élet legalapvetőbb feltételeitől megfosztottak, vagy csak önmaguk ellátására képtelenek lettek. Soha nem okolt hajléktalant azért, mert hajléktalan lett. Mindig csak azzal törődött, hogy segítsen rajtuk. Megmentse őket, rávegye őket, hogy elfogadják a segítségét. Iványi Gábornak még arra is volt gondja, hogy akinek nem volt senkije, hajléktalanként tengette az életét, s meghalt, legyen egy emlékfal, ahol róla is megemlékeznek, ahol nyomot hagy maga után ebben a világban, hogy ő is élt.

Iványi Gábor mindig a szegények, az elnyomottak, az üldözöttek, az önmagukról gondoskodni képtelenek oldalán állt. Ő a védőügyvédjük azoknak, akiket mindenki csak vádolt, kitaszított, a nyomorúságos helyzete miatt okolt, de Iványi Gábor nem látott bennük hibát. Noha tudta, hogy emberi szemmel nézve lehetne, de ő sohasem e világ szemével nézte a rászorulókat, hanem annak a szemével, aki meghalt értük, s akinek szíve szakadt meg azért, hogy ilyen helyzetben látta őket. Maguk az érintettek is csodálkoztak, amikor Iványi Gábor beszélt róluk. Nem akarták elhinni, hogy valaki így tekinthet rájuk. Ilyen kegyelemmel és irgalommal értékeli a helyzetüket, saját szerepüket, s nem is értették, hogy ilyen jó lehet az Isten, akinek a szemével lát ez az ember, az ő védelmezőjük.

Soha annyi emberséget Magyarországon szegény, kitaszított, megnyomorított, tönkrement életű ember még nem kapott, mint Iványi Gábortól. Voltak, akik visszaéltek vele, Iványi Gábor pedig soha nem volt naiv, ismerte őket. Pajkosan mosolygott, a szakállát simogatva, amikor egy-egy csibész azt hitte, becsapta. De Iványi Gábort soha nem tudták becsapni, ő maga adta oda azt, amit megszerezni reméltek tőle, s ha csibészkedett is valaki, odaadta neki legközelebb is. Mert tudta, hogy amúgy szüksége van rá, s nem az ítélkezés, nem az elutasítás, hanem a megértés és a gyengéd szeretet segíthet rajta. Ha valaki kicsit is elbizonytalanodott volna, hogy mennyire jó az Isten, mennyire nagyon kegyelmes, jó szívű, irgalmas, hogy mennyire szeret, akkor csak Iványi Gáborra kellett néznie, hogyan viszonyult ő a legnyomorultabb, a legbűnösebb emberhez is. Hogyan igazította útba akkor is, ha valamit változtatnia kellett az életén.

Iványi Gábor azonosult az övéivel, átérezte minden nehézségüket, problémájukat. Megértette, milyen nehéz nekik az, ami másnak könnyű. Mindenre képes volt, hogy rávegye azokat, akik segítségre szorultak, de még azt sem tudták elfogadni. Egyszer egy hajléktalan nő ön- és közveszélyes volt, de nem tudtak vele mit kezdeni, mert egy európai királyi család tagjának, egy hercegnőnek képzelte magát. De szükség lett volna, hogy megfürödjön, ellássák a sebeit, ám hercegnői méltósága nem engedte ezt. Iványi Gábor elé járult, felségnek szólította, meghajolt előtte, és közölte vele, hogy az udvar várja őt, a komornyikok állnak rendelkezésére, az udvari szabó adna rá tiszta ruhát, megfürödhetne a királyi zuhanyzóban, és az udvari orvos is elé járulna, hogy csúnya sebeit kezelje. Iványi Gábor alázatos szolgájaként rávette ezt a hajléktalant, hogy vele tartson a hajléktalanszállásra, és megmentsék az életét...


A GÖDI ÖSSZEFOGÁS NEMCSAK MAGÁT, HANEM A HELYIEK KÜZDELMÉT IS KINYÍRTA A SAMSUNG ELLEN

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2020.09.18.


Alig néhány hónap telt el az önkormányzati választások után, amikor a gödi ellenzékben elkezdett egyre feszültebbé válni a légkör, mígnem júniusban a DK, az LMP és a Jobbik képviselői ki is léptek az összefogásból. A kialakult helyzet még a helyiek számára is nehezen követhető, az elmúlt közel egy év politikai belharca ráadásul a város talán legégetőbb problémájáról is jócskán elvonta a figyelmet: a Samsung gyára óriási bővülésbe kezdett, amivel kapcsolatban a helyiekhez nem sok információ jut el.

Pedig a gödieknek sok reménysége volt az ellenzéki összefogásban, miután Markó József korábbi fideszes polgármester tárt karokkal fogadta be a nagyszabású gyárbővítést. Az ellenzék egyik legfontosabb kampányígérete a Samsunggal való kényszerű együttélés megkönnyítése, a lakosság érdekeinek érvényesítése volt. Ez ugyanis nem volt szempont a korábbi fideszes városvezetés számára: mire a helyiek észbe kaptak, a Samsung már veszélyesanyag-tározót épített a házaktól párszáz méterre, az engedélyezési folyamatok már zajlottak, a 120 ezer négyzetméteres gyár pedig megkezdte bővülését, és – a tervek szerint – meg sem áll 600 ezer négyzetméterig. A nemrég felső küszöbértékű vegyi üzemmé minősített Samsung-gyár környezeti terheléséről a mai napig szinte semmit sem lehet tudni: nem készült előzetes hatástanulmány, nem tudni, pontosan milyen anyagok milyen mértékű kibocsátása történik, azok milyen hatással lehetnek az emberi szervezetre hosszú távon, ahogy arról sincs információ, hogy pontosan mennyi veszélyes hulladék fog termelődni a gyártás során.

A fideszes városvezetés mellett a kormány szerepe is tagadhatatlan a dolgok alakulásában. Mint az emlékezetes, Markó egy 2018-as közgyűlésen arról beszélt képviselőtársainak, hogy levélben kell közölniük Szijjártó Péter külügyminiszterrel: Göd iparterületet akar létrehozni, aminek érdekében maga az önkormányzat kéri, hogy kisajátítás útján megszerezhessen mezőgazdasági földeket, majd átminősíthesse azokat. Bizonyos uniós szabályozások megkerülése végett nem írhatták le, hogy a Samsung szemelte ki a területet, az üzlet pedig valójában magasabb szinten, a kormány és a dél-koreai multi között köttetett meg. Vagyis a város „kérése„ mögött inkább Markó és fideszes képviselőtársai lojalitása és/vagy pozícióféltése, illetve pénzéhsége állt, mintsem a (meg sem kérdezett) lakosság érdekei, amelyek a kormány terveivel ellentétesek...

SORRA MONDJÁK LE A MAGÁNLABOROK A KORONAVÍRUS-TESZTELÉST

NAPI.HU
Szerző: SZABÓ DÁNIEL
2020.09.18.


Egy nap alatt több magánegészségügyi szolgáltató, amely vállalta PCR-tesztek levételét, visszamondta a szolgáltatását, mert a magyar kormány hatósági árassá tette a PCR-vizsgálatokat. A meghatározott 19 500 forintos szint a legtöbb laboratórium számára nullszaldós vagy már ráfizetéses munkát jelent. Még csak nem is ők, hanem a magánrendelők kerültek nehéz helyzetbe, mert ők többet fizettek a minták vizsgálatáért. Az egyetlen nyertes a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) lehet, mert a magánlaborok révén hatalmas tesztkapacitást szerzett...

ITT OLVASHATÓ


NEM LESZ DRÁGÁBB A KÖTELEZŐ, MÉG IDÉN ELTŰNHET A KÁROKOZÓI PÓTDÍJ - HAMAROSAN ÚJ KGFB-DÍJTARIFÁK JÖHETNEK AZ AUTÓSOKNAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.09.18.


Akár már az idei évre is új díjtarifát hirdethetnek a biztosítók, eltörölve a károkozói pótdíjat, miután az ombudsman jogsértőnek találta az erről szóló rendeletet. Az alkuszok szerint nem kell díjemeléstől tartaniuk az autósoknak, a bonus-malus rendszer pedig megfelelő a tarifarendszer kialakítására.


Várhatóan az idén nem emelkedik majd a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díja annak ellenére sem, hogy a biztosítók kénytelenek lesznek eltörölni a károkozói pótdíjat – mondta az Azénpénzem.hu megkeresésére Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) gépjármű szekciójának vezetője.

A biztosítóknak lépniük kell, miután az ombudsman kedden közzétette, hogy a kgfb-díjak megállapításáról szóló rendelet módosítását kezdeményezi, mert az sérti a jogállamiság elvét, a károkozói pótdíj túlzott mértéke pedig torzítja a bonus-malus rendszert. A társaságok várhatóan nem várják meg a rendelet módosítását.

Már csak azért sem, mert a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten közzétett vezetői körlevélében azt írta, hogy a továbbiakban a piaci szereplők nem magyarázhatják a statisztikai adatok hiányával, ha biztosításmatematikai szempontból megalapozatlan, sőt, szélsőséges esetben valamelyik – jellemzően nem lakossági – díjosztályból „kiárazó” díjtarifákat hirdetnek meg. Szintén a kárstatisztikától elszakadó, nem jó gyakorlatnak minősítették a túlzott, akár a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíjakat. Ezek ugyanis felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, s végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. Ugyanilyen problémák merülhetnek fel az egyéb (például a taxis) pótdíjak esetében is...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.09.18.


F E U I L L E T O N

Szajbély Mihály: Kultúra, populáris kultúra, populizmus
– ahogyan Luhmann nyomán látszik

I N T E R J Ú

Károlyi Csaba: „Pokoli divertimento”
Beszélgetés Péterfy Gergellyel

K R I T I K A

György Péter: Az eltűnt ország nyomában

(Végre tanulhatunk valamit, Kincsem-palota, megtekinthető szeptember 30-ig.)

Báron György: Az Ügy

(Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy. Francia–olasz film. Rendező: Roman Polanski.)

Annak ellenére, hogy Polanski folyvást hangsúlyozza, mennyire fontos neki a téma, a végeredmény a legkevésbé sem személyes. Hiányzik belőle mind a szenvedély, mind az eredeti megközelítés. A két és fél órás mű tempója lassú, gyönyörködteti a szemet, ám szellemi izgalmat annak, aki ismeri a történetet, nem kínál...

Csengery Kristóf: Műhelydarabok

(Johannes Kreidler: Piano Music. Martin Tchiba. EMT – SWR2)

Martin Tchiba fölényes felkészültséggel, virtuózan és szuggesztívan zongorázik, otthonos a darabok világában, játékában nincsenek félvállról vett mozzanatok – a zenehallgató számára nem lehet kétséges, hogy személyében a kortárs zene elhivatott tolmácsával van dolgunk. Legszebb álmaiban az új zene minden alkotója ilyen áldozatkész előadót kíván műveinek...

Molnár Zsófia: Panoráma

(Démonizált hely – Sétaszínház Térey János műveiből, augusztus 31., A Menedék – TÁP Színház, Trafó, szeptember 5., A Jelentéktelen –Narratíva, Füge, Jurányi, szeptember 12.)

A Démonizált hely, ahová más kirándulni jár nem könnyed kikapcsolódást kínál, pláne éjjeli sötétségben, hanem kicsit fel akarja piszkálni a hely szellemét, elmélyülésre, múltba tekintésre, beleérzésre invitál. És teszi mindezt a választott lakókörnyezetében bizonyos fokig meghasonlott Térey János írásain keresztül. Igazából nem fontos, a kiválasztott részletek honnan, melyik könyvből valók, csak az, ahogyan és amikhez kapcsolódnak – ahogyan a szövegi kontextusból vissza- vagy átlépnek a régi-új, történelmi és személyes kontextusba. (Ugyanakkor egy ilyen beavatás után biztosan más szemmel olvassa újra a regényeket, drámákat és elbeszéléseket az ember, mert bizony tagadhatatlanul kedvet kap az újraolvasáshoz.)

Fáy Miklós: Galícia felé

(Mikor megyek Galícia felé – díszbemutató az Urániában, szeptember 14.)

Ami magát a filmet illeti, arról nehéz jókat mondani. Bezárva a gödöllői lovardába nem maradt más fölvennivaló, mint az arcok, hangszerek, kezek, az meg két órában egy kicsit kifulladós, már ismerünk mindenkit húsz perc után. Két zenemű között Kiss Emma és Oberfrank Pál buzgólkodott, kellemetlen hangon, ordibálva szavaltak részleteket Adytól, Babitstól és Gyóni Gézától. Az utóbbitól a Csak egy éjszakára küldjétek el őket kezdetű verset bömbölte a kamerába Oberfrank Pál. Lehetne több éjszakára is...

Grecsó Krisztián: Tanulni, tanulni, tanulni

(„Néhány gondolat az SZFE-ről”, Csányi Sándor hivatalos Facebook-oldala)

A videó apropója egy nem is olyan új, általában etikátlan sajtós eljárás. Bármit reagál a megkérdezni kívánt interjúalany, ír privátim, a magánbeszélgetést és/vagy a nyilatkozat elutasítását is szokás újabban „nyilatkozatnak” értelmezni, szövegkörnyezetbe helyezni. Ha jól értem, többé-kevésbé ez történt Csányival is, ezért magyarázkodással kezdi, és azt bírja mondani, hogy őt „nem érdekli a politika”. Ennek a szomorú mondatnak nincs semmi értelme, mert elvileg engem sem érdekel, de sajnos a politikát mi, ilyen-olyan polgárok, érdekeljük, így – bár ez minden más esetben abúzus lenne – nem lehet olyat mondani, hogy nincs közöm hozzá, mert az olyan, mintha a diák azt felelné a tanár tananyagot firtató kérdésére órán, hogy „engem nem érdekel az oktatás”...

Rákai Zsuzsanna: Alak a tájban

(Budapesti Fesztiválzenekar, Elisabeth Kulman, Andrew Staples, Fischer Iván – Művészetek Palotája, szeptember 13.)

Ha a Beethoven-szimfónia értelmezése a jelekként használt motívumokkal való ábrázolás nyíltságára, a strukturális játékokra helyezte a hangsúlyt, akkor a Dal a Földről esetében inkább az elemek összefogása került előtérbe. Ez Mahler sajátos kompozíciós eljárása miatt is szükségszerű volt, amiatt a töredékesség miatt, ami – noha nagyon pontos formai tervezés eredménye – azt a benyomást kelti a hallgatóban, hogy csak pillanatokra képes egységgé összeállni a képzelet, az akarat és a vágy fantasztikus szellemi erőfeszítése révén...

Hermann Veronika: Mindent anyámról

Gurubi Ágnes: Szív utca. Kal­ligram Kiadó, Budapest, 2020, 192 oldal, 3500 Ft

A Szív utca Anna nevű elbeszélője, ahogyan általában a családregényekben szokás, saját kudarcain töprengve jut el családi titkokon és boldogtalan kapcsolatokon keresztül Hirsch Róza nevű ükanyjáig, aki egy alföldi faluból érkezett a fővárosba a XX. század elején, miután Adler Áron nevű férje három gyerekkel magára hagyta. Az asszony állást keres, újra férjhez meg, újabb gyerekei születnek, próbálja emberivé tenni az életet, miközben a legtöbb problémával – ahogyan később minden női leszármazottja – egyedül néz szembe. Hirsch Rózát 1945-ben, a magyar történelem egyik legsötétebb napján a városmajori Bíró Dániel kórházban a nyilasok tarkón lövik. Ekkor lánya – az elbeszélő dédanyja – és annak lányai – az elbeszélő nagymamájának testvérei – már a budapesti gettóba zárva élnek, miközben a Bella nevű nagymama egy Szív utcai lakásban bujkál vőlegényével a nyilasok elől...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Bihari Péter: Ex libris

Paweł Lisicki: Luther
Ungváry Krisztián: Horthy Miklós
Claudia Weber: A paktum
Götz Aly: Európa a zsidók ellen 1880–1945

Branczeiz Anna: Látható és láthatatlan

Ozsváth Zsuzsa: Előző részek. Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2020, 52 oldal, 2000 Ft

Ozsváth Zsuzsa első kötetének énje mindent megnéz, megbámul, tekintetével körbejárja az őt körülvevő világot, lát és láttat. Az Edisonnak szeretettel című vers a világban szétnéző, a részletekbe és árnyalatokba belefeledkező költő-művész ars poeticájaként is olvasható: „Minimális odafigyeléssel bevilágítható a lényeg. / Ennek kapcsán az árnyék számbavétele / különösen megindító felfedezés lehet.” (19.) A felfedezés eredményeképpen finom érzékenységgel megalkotott költői kép születik...

Patkó Éva: A philther metodika

Erdélyi magyar színháztörténet. Szerkesztette Jákfalvi Magdolna, Kékesi Kun Árpád és Ungvári Zrínyi Ildikó. Eikon-UArtPress, Bukarest–Marosvásárhely, 2019, 535 oldal, ármegjelölés nélkül

A szerkesztői tanácsot megfogadva nem szükséges kronologikusan olvasni az elemzéseket, lehet könyvszörfözni – mint a neten. Meg lehet nézni hogyan alakult Tompa Gábor rendezői eszközhasználata egyetemista korától a kétezres évekig (Rendezés című fejezetek). A színházkulturális kontextusokat felfedő fejezetekből pedig kiderül a kettős cenzúra működése a kommunizmus alatt (Harag György lavírozásai a Sütő-drámákkal)...

Szarvas Melinda: Így villan el


Lisa Taddeo: Három nő. A szen­ve­dély hatalma. Fordította N. Kiss Zsuzsa. Athenaeum Kiadó, Bu­da­pest, 2019, 352 oldal, 3999 Ft

A szerzői vállalást a kötet alcíme pontosítja: „a szenvedély hatalma” az, amelyet Taddeo az általa 8 éven át interjúvolt három nő személyes története révén tárgyalni akar. Egy erősen érzelemalapú jelenségről írni az újságírás módszereivel érdekes eredményre vezet: a Három nő mondatai feszesek, tárgyilagosak, a leírások színtelenek, az egyes szám harmadik személyű szöveg még inkább távolítja a szereplőket...

Pál Sándor Attila: Fenséges rom

Az ÉS könyve szeptemberben – Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020, 472 oldal, 4499 Ft

Némelyik itteni írás már a töredékek töredéke, a Szétszóratás is, vagy a Gellért, a fürdő atmoszféráját megidéző kis futam szívszorító megszakadásával, majd a végén a vámospércsi föld eladása, és a „Ravasz rókák”. Gyönyörű és megrendítő ez a végfejezet, benne a szinte Arany „Nagyon fáj! nem megy!”-éhez hasonlító pár mondattal. „Nincs kedvem fogalmazni, nincs kedvem alávetni magamat az ábrázolás kötelességének. (...) Hátráltam eleget, most már tényleg nincs hova tovább.” (462.)

I R O D A L O M

Marno János: Házrázkódás

Marno János: Jó reggel

Géczi János: Metamorphoseos

Géczi János: A fegyverkovács befejezetlen balladája

Jenei Gyula: Járványnapló

– jegyzetversek –

Kiss Tibor Noé: Lélektan általában

Anyám szerint pszichológia szakra csak azok mennek, akiknek inkább pszichológushoz kellene járniuk. Emlékszem a lányom arcára, ahogy az anyámat nézte, miközben erről beszélt. Anyám szájából szinte kifröccsentek a szavak, a lányom kikerekedett szemmel bámulta, ingatta a fejét, de a kocsiban már csak nevettünk az egészen. Tizennégy éves volt, az anyám viszont leragadt nyolcnál. Szomorú, de így van. A műanyag könyvjelzők úgy kornyadoznak a polcokon, mint a disznófülek. Erről is a férjem jut eszembe, ahogy hajnali ötkor koccint a konyhában a nagyapámmal, nekem pedig mindjárt oda kell tartanom a vájdlingot a disznó nyakához, hogy belefolyjon a vér, aztán moshatom a belet a trágyadombon, aztán tölthetem bele a véres hurkát, szeletelhetem a zsírszalonnát. Nincs nekem semmi bajom a disznóvágással, megeszem a disznóhúst is, de én nem így akartam leélni az életemet, a férjem mellett viszont csak ez lehetett volna az életem. Éreztem, hogy a férjem lassan kiöl belőlem mindent, ami emberi. Nézem a papírlapokat, valaki rajzolt egy elefántot, és mellé írta, hogy „vándorcirkusz (néha)”. Kunkorodik az elefánt orra, valaki megjelölte a főpostát, valaki berajzolta a nem létező folyómedret. Ezt akár a lányom is rajzolhatta volna, őt is mindig az érdekli, ami nincs, mintha a saját képzeletében élne. Még megteheti. Szeretek itt ülni, a piros puffon, a katalógusszámokat kívülről tudom, a társadalomrajz és szociográfia 308, a statisztika 310, a kedvencem a 150-es. Lélektan általában...

Rácz Péter: Mindent egyszerre

„Már gyerekkoromban láttam, hogy semmi nem tökéletes. Itt egy szabálytalanul kiálló tégla, ott a járdára került sár, elhullajtott szénaköteg. Meg kellene csinálni, el kellene takarítani, helyére kellene rakni. Miért nem csináljátok, felnőttek? Aztán rájöttem, hogy a szabálytalan, az elrontott, az elhanyagolt, a hibás, a véletlen pártjára állok. Még szebb is. Az a himlőfoltokkal teli arc: például nagyon szép. Igaz, egy nénié. Azt is észrevettem, hogy minden kicsit nehezebb, mint szeretném, vagyis mindenért meg kell dolgozni. Direkt így van kitalálva. Istenre gyanakodtam.”...

Tillmann J. A.: Szótár szíriusziak számára


BOLDOG SAJGÁS Sajátos örömérzet, ami leginkább a vízben és gőzben történő, kellően hosszas elmélyülés másnapján áll elő.

GONDOLKODNI 1. Tudatos értelmi tevékenységet folytatni. 2. „[A]nnyi, mint tetten érni magamban a szétszóródást és ennek görcsös ellenmozdulatát: az én-birtoklás görcsét, az önismétlési kényszert, amely megállítja bennem a nyelv áramlását, és megbénítja a dialogikus kapcsolatot.” (Tábor Béla szíves közlése)

GÖRÖG ZENE Többnyire magas hőfokon formált, erősen tömörített mediterrán létélmény.

HAB 1. A mozgásban levő víznek hánykódó fölszíne, gördülése, egymás fölébe tódulása. (Czuczor és Fogarasi szíves közlése) 2. A habilitált jelző rövidítése...

Schillinger Gyöngyvér: Egy hét vagy annyi se

Apu csöndes volt, alig emlékszem, hogy mit csináltunk este, a régi lakásban éltünk, zöld bársonykanapé, az öcsém még kisgyerek. Fürdették az öcsémet, azt hiszem, ez volt az esti program, apu adott puszit, szúrt a bajusza. Apu még nem tud Terryről, anyu szerint nem kell mindenről tudnia, neki is megvan a maga élete. Az én életemnek viszont, ánforcsonetli, per pillanat nagyon is része ez a Terry, és hát nekem is vannak jogaim, példának okáért a fürdőszobára, ami most Terry öreges aftersévjétől bűzölög, és bepárásítja a tükröt, egyáltalán, beleáll a zuhanyzónkba, jelen van, hahotázik, kacsint, mintha a cimborája lennék, pedig nem vagyok.

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.09.18.


P U B L I C I S Z T I K A

Dávid Katalin: Reigl Judit – 78 év barátság

Széky János: Jogállami Lenin-fiúk

Amikor Vidnyánszky Attila azt hirdeti a Hír TV-ben, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen „Lenin-fiúk vagy Szamuely-katonák” a hangadók, akkor semmi bizonyíték nincs rá, hogy így is gondolja, sőt egyáltalán gondol valamit. Esetleg hogy pontos ismeretei volnának arról, kik voltak a Lenin-fiúk, és ki volt Szamuely. Vidnyánszky tudni azt tudja, hogy ez egy bejáratott szidalom, amivel a kormánypárti médiában nem lehet hibázni. Tavaly októberben Kövér László hozta szóba egy mondatban a Lenin-fiúkat és „a Szamuelyket”, azóta a kommunikációs eszköztár hatóságilag hitelesített része.

Ugyanabban a műsorban viszont Gulyás Gergely kormánytag nem Lenin-fiúzik, hanem éppen ellenkezőleg: szerinte a NER jogállamiságosságát bizonyítja, hogy az egyetemfoglaló diákok és híveik élőláncot alkothatnak, „szerencse, hogy már nem Gyurcsány Ferenc van hatalmon”, mert ő kilövetné a szemüket. A dolgozó (és nem hőzöngő) nép keresztény-nemzeti élcsapata bezzeg tiszteletben tartja a gyülekezési szabadságot és a véleménynyilvánítás jogát. Ennek a miniszteri nyilatkozatnak ugyanúgy nincs érdemi tartalma, mint Vidnyánszky történelmi metaforájának; a lényeg az üzenet funkciója, vagyis a gyurcsányozás, ha épp nincs jobb. Ami szintén a kormánypárti eszköztár bevett és bevált része.

Várkonyi Benedek: Az ügyvédnő
Gisèle Halimi halálára

Bokros Lajos: Fény helyett mocsár
A magyar külpolitika erkölcsi csődje

Képzeljük el azt a képtelen helyzetet, hogy egy idegen nagyhatalom megszállja Magyarországot, és terjeszkedő birodalma egyik ha­tár­tartományává süllyeszti. A birodalom vezetői kijelentik, hogy Magyarország a történelem során mindig a megszálló hatalom érdekkörébe tartozott, így a visszahódítás nem pusztán jogos, hanem természetes. Harcot indítani a megszálló hatalom ellen reménytelen vállalkozás. Aki ellenáll, megjárja. A tízmilliós magyar népből közel kétmilliót elhurcolnak, vagy a volt Magyarország területén átnevelő- és munkatáborokba (értsd: koncentrációs táborba) zárnak. A keresztény vallást üldözik, annak közös gyakorlását betiltják, a templomokat bezárják vagy lerombolják. Az iskolákban első nyelv lesz a hódító nyelve, a magyar megtűrt nemzetiségi nyelvvé süllyed. A temetőket feldúlják, a régi kultúra hagyományait megsemmisíteni igyekeznek...

Kovács Zoltán: Több hatalom kéne

Polyák Gábor–Urbán Ágnes: Célkeresztben a Klubrádió


Egyébként is mozgalmas időszakban robbant a hír, hogy a Médiatanács nem hosszabbítja meg a Klubrádió jövő januárban lejáró médiaszolgáltatási jogosultságát. Könnyen lehet tehát, hogy elveszíti utolsó frekvenciáját is az a rádió, amelyik valóban unikum volt a magyar piacon, és amelyik az egyszerű talk rádióból egy évtized alatt emblematikus médiamárkává vált... 

Mesterházi Márton: Egy vers

Fazekas Csaba–Gábor György–Vörös Kata: Kódolt kódolatlanság

Losoncz Miklós: Brexit: újabb meglepetés brit részről


A brit kormány által előterjesztett belső piaci törvény átírná a kilépési szerződést, ami a nemzetközi jog megsértésének minősül. A terv hátrányosan érinti és lerombolja az Egyesült Királyság jogállamisággal kapcsolatban évszázadok alatt felépült nemzetközi reputációját. Az Európai Bizottság felszólította a brit kormányt a belpiaci törvény minél rövidebb időn belül történő visszavonására. Boris Johnson kormányfő saját önös politikai célját követi a törvénnyel: a vélt vagy tényleges szuverenitás visszaszerzését, saját mozgásterének tágítását, ami felülír minden más racionalitást...

Gadó Gábor: Modellváltás Magyarországon

Kozák Márton: Bársonyos út a teljhatalomhoz

Molnár Erzsébet: Finomhangolás

V I S S Z H A N G

Radó Ákos: Propaganda

Lévai Júlia: Még rövidebb válasz

Csuhai István, Grecsó Krisztián: Szerkesztői üzenetek

Kürti László: Születésnapi köszöntő

Szilágyi Péter: A nemzetállam és az USA

P Á R A T L A N

-átkai: IGAZMONDÓ MINISZTER

msz: A BŰN

Cserhalmi Imre: HÁROM AZ EGYBEN 2.

jos. CSALÁDBAN MARADUNK

-hg-: KIPUKKAD

pá- ti-: VIROLÓGUSOK A GÁTON

a.m.: INKVIZÍCIÓ 2.0

Huszár Ágnes: KÉT ÚR SZOLGÁJA

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ÉJJEL-NAPPALI ŐRSÉG ALAKULT, HOGY NE SZERELJÉK LE A GÁZÓRÁT IVÁNYI GÁBORÉKNÁL

HVG
Szerző: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2020.09.18.


Tartozás miatt akarják kikapcsolni a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnél a gázt, miközben a magyar állam is tartozik nekik. Aktivistáik megpróbálják megakadályozni a gázóra leszerelését.

„Váratlan volt és felsőbb utasításra történt, ezt elárulták” – mondta lapunknak Ónodi István, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesület (OKE) gazdasági igazgatója arról, hogy csütörtökön megpróbálták leszerelni Dankó utcai hajléktalanszállásaikon a gázórákat.

Megközelítőleg 30 millió forintos adóssága van az Iványi Gábor vezette MET-nek a Nemzeti Közművek felé. Ónodi elmondta, hogy régről húzódik a Közművel a vita: 2018 óta nem tudják fizetni a gázszámláikat. „Eddig türelmesek voltak, korábban részletfizetési megállapodást kötöttünk. Most, a téli időszak előtt tartották elérkezettnek az időt arra, hogy leszereljék az óráinkat” – mondta Ónodi. Csütörtökön végül mégsem szerelték le a Dankó utcai szeretetotthon gázóráit. Az intézmény komplex szolgáltatást nyújt az otthontalanoknak: éjjel-nappal melegedőként szolgálnak, népkonyhájuk is van, munkatársaik pedig utcai szociális munkát és egészségügyi ellátást is végeznek. A szeretetotthonnak nagyjából hatszáz lakója van jelenleg.

A csütörtök délutánt Ónodi így írta le: „Tegnap kiszálltak a Nemzeti Közművektől, mondták, hogy tartozásunk van, nekik az a kötelességük, hogy elvigyék a gázórát. Azt mondtam, hogy nem adjuk, ezt alá is kellett írnom, erre azt mondták, hogy akkor az utcáról kell elzárniuk.” Az utcán gázcsapok vannak, a közművek alkalmazottai ezen keresztül tudják szabályozni indokolt esetben, hogy melyik házban lesz meleg víz és fűtés, melyikben nem. „Mikor kikísértem a közművek munkatársait, jeleztem, hogy ott, azon a ponton van halaszthatatlan teendőm, ahol ők el tudnák zárni a gázt. Értették, hogy mire célzok, telefonon beszéltek a főnökükkel, majd elmentek” – mesélte Ónodi...

2006. SZEPTEMBER 18: ESTI SRÁCOK A MAGYAR TELEVÍZIÓ SZÉKHÁZA ELŐTT

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.09.18.


14 évvel ezelőtt, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök Őszödön elmondott beszéde. Másnap, szeptember 18-án, a Magyar Televízió Szabadság téren lévő székháza előtt elszabadult a pokol. A hatalom mai birtokosai ugyan igyekeznek megmásítani a múltat, ám még sokan emlékeznek az akkor történtekre, ezért a teljes agymosásra még várni kell.


Az esti srácok nagyobb tömegekben alkonyat táján kezdtek gyülekezni a Magyar Televízió székháza előtt, és többen közülük nem csupán hazafiasan, de egyúttal igen demokratikusan viselkedtek. Volt olyan esti srác, aki társaival együtt behatolt a televízió büféjébe, ahol törtek és zúztak, majd, kizárólag ideológiai alapon, nemzeti és hazafias indíttatásból, egy-egy karton cigarettával, üdítőkkel, és csokoládéval távoztak. Békeidőkben az ilyet betörésnek, rablásnak, és garázdaságnak nevezik, ám amikor a haza a sorsa a tét, akkor a tényállás más megítélés alá esik.

Voltak olyan esti srácok, akik nem elégedtek meg azzal, hogy kreativitásukat a büfé kifosztásában éljék meg. Ők betörték az épület ablakait, a találékonyabbak pedig gépkocsikat gyújtottak fel. Sok autót gyújtottak fel, de nem eleget. A legtöbb ember ugyanis – ellentétben az esti srácokkal – ha tüntetni megy, rendszerint elfelejt benzines palackot magával vinni. Vagy ha van nála, akkor esetleg a gyufát, az öngyújtót hagyja otthon...


EZT TEDD, HA KIBORÍTANAK A KAOTIKUS JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK

444.HU
Szerző: TASZ
2020.09.18.


- Van, akit rendőrök vegzálnak, hogy betartja-e a karantént, amiről nem is kapott határozatot.

- Vannak szülők, akik választhatnak, hogy igazolatlan hiányzásnak teszik ki a gyereküket, vagy olyan közegbe engedik, ahol igazoltan megjelent a vírus.

- Van, aki 8 napja várja, hogy kijöjjenek hozzá tesztelni.

- Mintalevelet adunk a kezedbe, hogy változtathassunk a kaotikus járványügyi gyakorlatokon.

„A menetrendben meghirdetett adatok tájékoztató jellegűek” – ezzel védekeznek a közlekedési társaságok a rendszeresen előforduló késések miatt. Akik iskolába vagy munkába ingáznak, esetleg csak bárhová oda szeretnének érni időben, azokat aligha vigasztalja ez a mondat, legfeljebb beletörődni tudnak: majd lesz valami. A járványügyi protokollhoz nem tartozik ilyen tájékoztatás, de a hozzánk beérkező megkeresések azt mutatják, hogy a teszteléssel, kontaktkutatással vagy az elkülönítéssel kapcsolatos intézkedések előre meghatározott menetrendjére épp annyira nem lehet számítani, mint a vasúti menetrendre egy reggeli váltómeghibásodás után.

A koronavírus-járvány hazai kezdete óta tömegével készítünk tájékoztató anyagokat, mivel az állami szervek nem jeleskednek abban, hogy közérthetővé tegyék a rendelkezéseket, jogszabályokat. Infografikát készítettünk, hogy átlátható legyen, kit tesztelnek, kit és hol különítenek el, milyen esetekben végeznek kontaktkutatást. Ebből egyértelműen megtudhatod, hogy mire számíts, ha tüneteid vannak, vagy szoros kapcsolatba kerültél egy igazolt fertőzöttel, netán a saját teszted is pozitív lett...

ORBÁN ISTEN MEGÍGÉRTE: MINDENKIT MEGGYÓGYÍTANAK, AKI ELKAPJA A KORONAVÍRUST

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.09.16.


Nem tudjuk, létezik-e bármi, amely megingatná Orbán Viktor saját mindenhatóságába vetett hitét. Azt már tudjuk, hogy ő maga a keresztény ember megtestesítője. Bernard-Henri Lévy francia filozófussal folytatott beszélgetésében jelentette ki magáról: “Én vagyok a legkeresztényebb, tehát a legeurópaibb az európaiak között. Európa DNS-e vagyok, annak az őrzője.” Orbán a kereszténység megtestesítőjének nevezte magát, az európaiságot a kereszténységgel azonosította, és a kereszténység “DNS”-ének, magjának, az Isten Igéjének, a megtestesült Krisztusnak vallotta magát.

Nem is tudunk semmiről, amit valaha nem győzött volna le, nem intézett volna el, ne állta volna bárminek az útját. A hátán elviszi a libernyákokat, fél kezével állított meg aszályt, árvizet, liberálist, Sorost, sajtószabadságot, mindent, ami csak kártékony és pusztít. Mindenhatóságának nem állhat ellent a kornavírus sem. A világjárványt egyszer már legyőzte, most pedig tervszerűen újra elengedte, hogy újra megmutathassa az ő nagyságát, a nép pedig megértse, hogy semmi nem történhet nélküle. Orbán bejelentette a legújabb intézkedéseket, amelyek már nem az emberek korlátozására és önfegyelmére, hanem az ő mindenhatóságára épülnek.

Orbán kijelentette: “Mindenki megnyugodhat: ha elkapja ezt a betegséget, meg fogjuk gyógyítani.” Ne aggódjon senki, mert senki nem hal meg, aki elkapja a vírust. Ez megtörténhet más országokban, de Magyarországon nem. Megmondta a Viktor. Azt mondta: “mindenkit”. Ez 100 százalékos gyógyulást jelent. Nagyon kár, hogy ezt nem előbb mondta az “Isten Igéje”, a kereszténység megtestesült DNS-e, mert az elmúlt hetekben sajnálatos módon elhunytak magyarok a vírus miatt. De akkor még nem ment ki a szó, a teremtő ige, a nemzet DNS-e még mással volt elfoglalva, éppen a Lőrinc válásával kapcsolatos bonyodalmakat intézte.

De mostantól nem kell aggódnia senkinek. Nevetünk a víruson, akár egymás arcába is énekelhetünk, semmi nem árt nekünk. Ez az orbáni kijelentés már csak azért is nagy jelentőségű, mert Magyarország jelenleg Európa legfertőzöttebb országa kezd lenni, és az előrejelzések szerint az oktalanul elszabadított járvány a fiatalokról most megy át az idősekre és a betegekre, a szakemberek pedig nagy elhalálozási számra számítanak. De akkor még nem tudták, hogy a DNS minden fertőzött embert meggyógyít. Talán csak elég egy érintése vagy a ruhája szegélye, akinek elég erős hite van, az mondhatja: “nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mond, és meggyógyulok a vírusból”...

VINNÉK A GÁZÓRÁT IS IVÁNYI GÁBORÉKTÓL, FŰTÉS NÉLKÜL MARADHAT A HAJLÉKTALANSZÁLLÓ

24.HU
Szerző: 24.hu
2020.09.18.


...Iványi Gábor közlése szerint a „közművesek” azt is kilátásba helyezték, hogy amennyiben nem tudnak bejutni, akkor az utcán feltörik az aszfaltot, lekapcsolják a gázt, a munka költségeit pedig „kifizettetik velünk”. Így az egyház központja, a főiskola, valamint az egyesület hajléktalanokat ellátó intézményei – közöttük kórház, óvoda – gázszolgáltatás nélkül maradhat. A lelkész azt ugyanakkor elismerte, hogy jelentős tartozásokat halmoztak fel, de – hangsúlyozta – ez kizárólag annak a következménye, hogy vallási közösségét az állam jogsértően megfosztotta egyházi rangjától, és az ezzel járó forrásoktól.

"Milliárdokkal tartozik nekünk az állam. Sokkal több pénzzel, mint amennyivel mi neki"

– hangsúlyozta Iványi.

ELÉG VOLT! NEVES ÉRTELMISÉGIEK TILTAKOZNAK IVÁNYI GÁBOR ELTIPRÁSA ELLEN

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.09.18.


Megjelentek a gázművek emberei csütörtökön a Dankói utcai Oltalom Karitatív Egyesületnél, hogy elzárják a gázcsapokat, elvigyék a gázórákat – erről maga Iványi Gábor lelkész értesítette a közvéleményt. Ezt már nem tűrik szó nélkül a barátok, szimpatizánsok. Tiltakozó levelüket Gábor György vallástörténész, filozófus juttatta el szerkesztőségünkhöz.


Hosszú évek óta tart Orbán harca Iványi Gábor ellen, aki nem volt hajlandó behódolni az Orbán-rezsimnek. Annak ellenére, hogy a miniszterelnök gyermekeit hajdan megkeresztelte, Orbán képtelen leállni a lelkész és munkássága elleni embertelen és a legkevésbé sem keresztényi bosszúhadjárattal.

A tegnapi eseményekről értesülve, már nem tudnak hallgatni Iványi Gábor tisztelői, barátai sem. A nevükben megfogalmazott tiltakozás közzétételét kérve, szólítanak fel minden jóérzésű állampolgárt, segítsék, védjék, ha kell óvják meg Iványi Gábor személyét és munkásságát, amit immár a legaljasabb eszközökkel próbál érzéketlen hiúságában ellehetetleníteni a jelenlegi magyar miniszterelnök, aki saját állítása szerint, hiszi és vallja Krisztus tanait.

Felhívásukat változtatás nélkül közöljük:

Tiltakozunk!

Az Orbán-rezsim szét akarja verni Iványi Gábor egyházát, hogy teljesen ellehetetlenítse a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség karitatív tevékenységét. Az immár egyszemélyessé vált hatalom legfőbb birtokosának személyes bosszúja miatt került veszélybe az a munka, amelyet a MET a legszegényebbek, a legrászorultabbak és az önmagát keresztény-nemzetinek nevező hatalom által magukra hagyott legkiszolgáltatottabbak, köztük éhező gyermekek és magatehetetlen, idős emberek megsegítésére végez.

A hatalom fittyet hányva az egyetemi autonómia sok évszázados alapelvére, meg akarja szüntetni a tanszabadságot, példátlan módon átírva az OTKA-pályázat szakmai zsűrijének döntését, fel akarja számolni a tudomány maradék függetlenségét, a még el nem pusztított vagy meg nem szállt parányi, maradék szabad sajtóból a „szabad választások” előtt egy évvel el akarja hallgattatni a Klubrádiót, s folyamatos durva és agresszív támadásban részesít minden független intézményt.

Nagyszerű és felemelő látni az SZFE szétdúlása elleni fellépést, s a szolidaritás megannyi megnyilatkozását, ám tudni kell: immár nem elég egy-egy intézmény melletti kiállás, hanem a diktatórikus rendszerrel szemben kell fellépni, amely rendszerszerűen semmisíti meg a szabadság, a függetlenség és a szolidaritás intézményeit.

Most dől el, hogy lesz-e valódi Nemzeti Ellenállási Mozgalom, s képesek vagyunk-e NEM-et mondani a diktatúrára.

Gábor György – Kardos András”

MILLIÁRDOS PÉNZESŐ KORMÁNYKÖZELI SZERVEZETEKRE

NÉPSZAVA
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2020.09.18.


Új alapítványt készül létrehozni a magyar kormány, amelynek rögtön el is különítenek 9,1 milliárd forintot – derül ki abból a törvényjavaslatból, amit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztett a parlament elé, s amelyet Gulyás Gergely kancellárminiszter előadóként jegyez.


A rejtélyes szervezet a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány nevet viseli majd, és a javaslat szerint közérdekű vagyongazdálkodással fog foglalkozni a Millenáris Parkban. A vezetőségét a „társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter”, azaz az emberi erőforrások tárca vezetője, Kásler Miklós nevezi majd ki. A javaslat igen hosszan, de elég zavarosan taglalja, mi lesz az új alapítvány feladata: „a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező, Európa társadalmi, kulturális és életmódbeli értékein, a tudományos technikai fejlesztésen és az információs társadalom eredményein alapuló, jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív, családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek a biztosítása”...

NEM KÖTIK A POLGÁRMESTEREK ORRÁRA, HOGY HOGYAN ÁLL A JÁRVÁNY A SAJÁT VÁROSUKBAN

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.09.18.


- Két budapesti és több vidéki önkormányzattól arra panaszkodtak nekünk, hogy nem kapják meg a helyi járványadatokat a kormányhivataltól.

- Így nehezebben segítenek az érintetteknek, és a lakosságot sem tudják tájékoztatni.

- Mégsem egységes a kép. Miskcolon például megkapják a listát arról, hogy kiket helyeztek karanténba, máshol ez is hiányzik.

- És van olyan polgármester is, aki ugyan nem ismeri a számokat, de nem is hiányolja őket.

Nagyságrendekkel több embert érint a koronavírus-járvány második hulláma, mint az első. Most több mint tízezer aktív fertőzöttről tudunk az országban, miközben a májusi csúcs alig haladta meg a kétezret. Ennél is többen, majdnem 29 ezren vannak hatósági házi karanténban, köztük fertőzöttek és szoros kontaktok, akik 14 napig nem hagyhatják el az otthonukat.

Tavasszal egy mostanra hatályát vesztett kormányrendelet írta elő, hogy a polgármesterek felelőssége gondoskodni a karanténba került emberekről. Az önkormányzatok munkatársai, önkéntesei segítettek nekik bevásárolni, gyógyszert kiváltani, ha szükségük volt rá. Ezért az önkormányzatok rendszeresen névre, lakcímre bontott adatokat kaptak arról, hogy éppen ki került karanténba. Így a vírus helyi terjedését is nyomon tudták követni.

De hiába rúgta be az ajtót a második hullám, számos polgármestertől úgy értesültünk, hetek óta legfeljebb elvétve kapnak adatokat a kormányhivataloktól, ami több szempontból is megnehezíti a dolgukat.

Először is: bár most semmi sem kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy segítsék a karanténban levőket, vannak, ahol ezt szívesen megtennék. „Tavasszal kétnaponta kaptuk a friss adatokat, ezek alapján mentek ki az önkormányzati rendészek. Most nem tudunk segítséget nyújtani, nem tudjuk rajta tartani a szemünket az embereken, akik be vannak zárva, és nem tudnak gyógyszert venni, kutyát sétáltatni” - mondta Békési Zsuzsanna, a józsefvárosi önkormányzat sajtófőnöke.

Egy kistelepülésen előbb-utóbb valószínűleg eljut a polgármesterhez, hogy éppen kik vannak karanténban, és a piros cetlik alapján a szomszédok is tudomást szereznek róla. Mégis nehéz pusztán ez alapján követni a helyzetet, pláne, ha valahol jobban berobban a vírus. Egy nagyobb városban ez különösen így van.

Az érintettek persze maguk is kérhetnek segítséget, Józsefvárosban erre külön zöld számot üzemeltetnek. Békési szerint a megkeresések alapján az a benyomásuk, hogy semmilyen más hivatalos szerv nem figyel ezekre az emberekre. Kivéve persze a rendőröket, akik időnként ellenőrzik, betartják-e a karantént.

A terézvárosi polgármester a rendőrségtől tudja, hogy összesen mennyien vannak karanténban, de részletes listát ő sem kap. „Szerettünk volna legalább egy tájékoztató anyagot küldeni nekik arról, hogy kérhetnek tőlünk segítséget, elmegyünk nekik bevásárolni. A rendőrség mindent megtesz, de egy önkormányzati anyagnak mégis más hangulata van, mint egy rendőrséginek” - mondta Soproni Tamás.

Ráadásul a kerületben sok ezer külföldi él, akik, ha nem beszélnek magyarul, nehezebben jutnak információkhoz. Nekik is jól jöhetne akár egy angol nyelvű tájékoztató.

József- és Terézvárossal ellentétben viszont

a miskolci önkormányzatnál továbbra is megkapják a karanténba és járványügyi megfigyelés alá helyezett emberek listáját...

MÁSODIK HULLÁM: NŐ A NYOMÁS, KÖZBEN TŰNNEK EL AZ ORVOSOK A RENDSZERBŐL

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2020.09.18.


Két hét alatt annyi teendője lett az egészségügynek, mint tavasszal két hónap alatt, miközben most nem csökkentették a kórházak egyéb kapacitásait, és egy év alatt több száz fiatal orvos távozott – mondta az orvoskamara alelnöke a 24.hu-nak. Egy Covid-osztályra vezényelt orvos pedig 900 forintos gyorséttermi órabérért menti a betegek életét.


"Két hét alatt annyi teendője lett az egészségügynek a koronavírussal kapcsolatban, mint tavasszal két hónap alatt. Nagy a nyomás, és egyre nagyobb lesz az egészségügyön"

– érzékeltette a 24.hu-nak az egyre feszítőbb vírushelyzet egészségügyi oldalát Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara egyik alelnöke.

Az ellátórendszer küzd a második hullámmal, és bár hivatalos információk nem állnak rendelkezésre arról, hogy mi a helyzet a kórházak falain belül, a csütörtöki hír, amely szerint a covidos betegek ellátására kijelölt Korányiban és a Szent László kórházban annyi a súlyos beteg, hogy betelt a lélegeztető-kapacitás, jelzi, hogy az ellátórendszer erőteljesen leterhelődött szeptemberre. Bár a kormány tagadni igyekezett a Népszava információját, a megerősítés első kézből érkezett: Orbán Viktor péntek hajnalban elment a Korányiba, hogy deklarálja, minden rendben van, ám ott egy orvos azt mondta neki, hogy lélegeztetőgép ugyan van elég, de az a baj, hogy technikus is kellene hozzá...

NAGY POFONT KAPOTT ORBÁN VON DER LEYENTŐL

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.09.18.


„Nagy pofont kapott Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökétől, aki évértékelő beszédében eléggé egyértelműen kiállt amellett, hogy az uniós pénzek folyósítását a jogállamisági feltételek betartásához kell kötni” – szögezte le a Hírklikknek Inotai András, aki szerint ez több mint időszerű, bár megkésett lépés. „Persze az is kérdés, hogy mindebből mennyit lehet majd végrehajtani, s hol vannak az eszközök, amelyekkel a támogatandó célkitűzéseknek érvényt lehet majd szerezni” – mutatott rá. Kitért arra is, hogy egy színes demokráciába bőven belefér a politikai pártok, mozgalmak, a társadalom egy-egy szeletét képviselő erők unóellenessége, de az már nem, hogy a hivatalos kormány uszít az EU ellen, s azon van, hogy gyengítse vagy egyenesen tönkretegye az EU-t... Erre ne adjon pénzt az EU, az ilyen országokat minden támogatásból ki kell zárni, hiszen ez még a korrupciónál is súlyosabb dolog”. Ilyen tagállam egyébként csak egy van, s az az Orbán-féle Magyarország.


Az Európai Bizottság a hónap vége előtt bemutatja első éves jogállami jelentését, amely valamennyi tagállamra kiterjed – jelezte tegnapi – első ízben tartott – évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke. Ahogy a Bruxinfo tudósított, Ursula Von der Leyen a többi között leszögezte, hogy „ez egy megelőző eszköz a kihívások korai beazonosítása és megoldások keresése céljából”. Hozzátette, hogy az éves jelentést kiindulópontnak szeretné az intézmények és a tagállamok vitája számára. Az elnök biztosítani kívánja az uniós büdzsé és az Új Generáció EU megvédését mindenféle korrupciótól, csalástól és összeférhetetlenségtől. „Ez nem lehet alku tárgya. Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy a jogállam megsértése nem tolerálható. „Legyen szó az európai jog elsőbbségéről, a sajtószabadságról, az igazságszolgáltatás függetlenségéről vagy aranyútlevelek értékesítéséről. Az európai értékek nem eladók” – idézte szavait a Bruxinfo.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy von der Leyen ugyan nem nevesítette, de Magyarországról és Lengyelországról beszélt. Mint ismert, egyelőre még folynak az egyezkedések az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács között a hétéves költségvetés és a 750 milliárd eurós válság-segélycsomag kapcsán arról is, hogy milyen szinten kössék össze az uniós pénzek folyósítását a jogállamisági kritériumokkal Az EP négy meghatározó pártcsoportja – közte az a Néppárt, ahol jelenleg a Fidesz felfüggesztett státuszban van éppen a jogállamiság megsértése miatt – határozottan jelezte, hogy ragaszkodik a kemény kritériumokhoz. Vajon ebben az értelemben von der Leyen tegnapi beszéde felfogható-e komoly üzenetként: ő is kiáll a feltételek szigorú megkövetelése mellett? – kérdeztük Inotai András közgazdásztól, uniós szakértőtől...

„FONTOS A KORRUPCIÓ SZANKCIONÁLÁSA” – INTERJÚ URSULA VON DER LEYENNEL

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN
2020.09.18.


A közösségnek van eszköze a jogállam megóvására – mondta lapunknak Ursula von der Leyen arról, hogy Magyarországon sokan hiányolják az EU határozott fellépését.


Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a jogállam megóvásáról, a migrációról és az emberi jogsértések európai szankcionálásáról beszélt több európai lap, köztük a Népszava brüsszeli tudósítójának adott interjújában csütörtökön. 

Az Európai Bizottság elnöke szerint nagyon fontos feladat az uniós alapokkal elkövetett költségvetési csalás és korrupció szankcionálása, valamint a brüsszeli pénzek kedvezményezettjeinek a nyomon követése. Ursula von der Leyen a Népszava kérdésére kifejtette: az általa vezetett testület már két éve kidolgozta a javaslatát a jogállam és a közösségi kifizetések összekapcsolásáról, jelenleg a német soros EU elnökségre várnak, hogy letegye az asztalra a kormányok álláspontját. „Ezután a tagállamokon és az Európai Parlamenten a sor, hogy megállapodjanak” – szögezte le. Szavaiból kitűnt, hogy még nem dőlt el, lesz-e hathatós visszatartó ereje az uniós büdzséhez köthető úgynevezett jogállami feltételrendszernek...

FEJÉTŐL BŰZLIK A HAL – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG ONLINE
2020.09.17.


Fejétől bűzlik a hal – Laár András a természet kizsákmányolásáról, az ostobaságukban végtelenül agresszív, velünk élő Besenyő Pista bácsikról és a gyógyító erejű nevetésről. Interjú

Túl a törzsi logikán – „Minden nap három cikk jelenik meg arról, hogy nincs vízió” – Filippov Gábor az új agytrösztről, a politikai harcok kizárólagosságának meghaladásáról. Interjú

Újjáéledő autokratikus hagyomány – Mi a baja a kormányzatnak a történészekkel, a Magyar Tudományos Akadémiával? Mit szolgálhat a történelem ideologikus átírása, Szakács Árpád támadásai? Interjú Romsics Ignáccal

„Tiszta Balkán és western az egész!” – Megközelíthetetlen, ám még működő állomás és bányásznosztalgia a Komló és Godisa között közlekedő szellemjáraton. Riport

Velünk élő ügynökeink – Folytatódik az evangélikusok átvilágítása, Lehel Lászlóra leghamarabb tíz év múlva kerülhet sor

Százötven kilométerre küldték dolgozni a tanárokat – Recsegve indult az új tanév a mezőgazdasági szakképzés átszervezése nyomán újonnan létrehozott Keleti Agrárszakképzési Centrumban

Kis Magyarország Dubajban – A több mint 1800 négyzetméteres, országimázs-építést szolgáló pavilon terveit Makovecz Imre tanítványa, Csernyus Lőrinc készítette

Visszaszivárognak az ukránok – Újra dolgoznak az építőiparban azok, akik a járvány miatt korábban hazamentek

Megbukott a magyar kormány tavaszi mentőcsomagja – Fegyverek, stadionok, Budapest–Belgrád-vasút szociális kiadások helyett

„Senki nem tudja, mi lesz egy-két hónap múlva” – Csilek András infektológust kérdeztük a járványhelyzetről

Elszabadult a pokol a gyerekrendelőkben – Még nincs is itt a megfázások és az influenza szezonja, a gyermekorvosi rendelők és az iskolák környékén már most „őrület és káosz” uralkodik.

A hússzor permetezett alma esete – Egyes óriáscégek, kétes hírű befektetők vagy politikusok sokszor perrel próbálják elhallgattatni az ellenük fellépő civil szervezeteket, aktivistákat, tényfeltáró újságírókat

Nyerhet-e újra Donald Trump? – A regnáló elnök esélyei újraéledni látszanak

Vucic azt sem tudta, mit íratott vele alá Trump? – Egyre több a találgatás arról, miért látta el kézjegyével a szerb elnök a nagykövetség átköltöztetéséről szóló dokumentumot

Mi maradt a hongkongi demokráciából? – Szemünk előtt esett darabjaira a korábban biztosnak hitt modell. Egy évvel halasztották el a választásokat

Akit örökre kitiltottak Vanuaturól – Földvári András nagy bajban van. Az egyik pápua új-guineai sziget függetlenedni akar, de most a koronavírus-világjárvány miatt szinte lehetetlen eljutni oda

A kentaurszerű lepkehernyó csatlakozik a sereghez – A Mulan és Kína

A babák génszerkesztése még nem megengedhető – Egyszerre elképesztő és zavarba ejtő az a lehetőség, hogy az öröklött betegségeket okozó hibás géneket még embriókorban kijavíthatjuk

„Őrségváltás a tudatformálásban” – A „keresztény-nemzeti” gondolatért érzett valódi aggódás fűti-e a kormánypárti sajtó dühödt publicistáit, amikor a mai magyar színjátszást támadják? Aligha

Válságban a Barcelona, bajban a La Liga – Hullámvölgybe kerülhet a világ egyik legértékesebb bajnoksága. Korlátozások, elmaradt erősítések, csőd felé száguldó klubok

Publicisztika:
Gulyás Balázs: Mizu, gyerektársaim? – Maga itt a kultúrhörcsög?
Dévényi István: Háború és béke
Szerető Szabolcs: A tehetséges Mr. Habony
Torkos Matild: Elvonási tünetek
Pápay György: A tízmillió járványszakértő országa – Több a zászló
Stier Gábor: Lejárt Lukasenka ideje – Helyzet-Kép
Lakner Dávid: Bertók László (1935–2020)
Híd Jenő rajzol: Nyári emlékek
Wekerle Szabolcs: Bikk – Újbeszél
Gazda Albert: Egy mondat a domborzatról
Szerető Szabolcs: Új idők új focija – Szotyola
Puzsér Róbert: A lábhoz szoktatott ellenzék
Marabu: Itt van az ősz

Tárca:
Szécsi Noémi: Élet, élet!
Haklik Norbert: Hősök, avagy a szív, a kéz, a lapát és a gerely

Kritika:
– Félelmetesebb, mint egy igazi horrortörténet – Stephen King: Az Intézet. Ford.: Bihari György. Európa Könyvkiadó, 2020. 4999 Ft
– Pásztorok tudása – Rozsdamaró: Mély. Fonó Budai Zeneház, 2019
– Benne voltak a tévében – Gion Nándor: Keresünk egy jobb hajót. Napkút Kiadó, 2020. 4990 Ft
– A jövőben élni – Farkas Attila Márton: Céljainkon túl. A Tan Kapuja Buddhista Egyház, 2020. 3500 Ft
– Kalandozások Rankovval a prózatérképen – Pavol Rankov: Túl a térképen. Ford.: Vályi Horváth Erika. Kalligram, 2020. 2990 Ft
– Gasztrolidérc: Toszkán hallé Budán – Raffaello Ristorante (1113 Budapest, Karolina út 72.)

SZÁZBÓL HÉT FORINTOT KAP MEG, DE AZÉRT BUDAPEST FIZESSE A VÁLSÁGKEZELÉST

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.09.18.


Az utóbbi egy hét talán legélesebb belpolitikai csörtéje kezdődött, amikor múlt pénteken Orbán Viktor azt mondta, hogy mivel a nagyrészt külföldiekre épülő budapesti idegenforgalom beszakadt, a fővárosnak 50-60 milliárd forintot fel kellene használnia abból a több mint 100 milliárd forintos megtakarításból, amit az előző főpolgármester, Tarlós István halmozott fel. Külön segítséget kell adni a taxisoknak, vendéglátósoknak, szállodásoknak, általában az idegenforgalmi szektorban dolgozóknak – tette hozzá.

Ennek megfelelően a Fidesz-KDNP frakciója azt javasolta a fővárosi közgyűlésnek, hogy legalább 50 milliárd forinttal támogassa a bajba jutott, a turizmusban és vendéglátásban érdekelt fővárosi cégeket.

A fővárosi vezetők a felvetésre adott válaszaikban nem sok érdemi érvet sorakoztattak fel, leginkább a hátrahagyott problémákat sorolták. Karácsony Gergely Orbán Viktornak szánt válaszában Tüttő Kata főpolgármester-helyettes Facebook-posztját osztotta meg, amely szerint a kormány minden adóbevételt elvesz, nem hagy eleget a város üzemeltetésére, Tarlós Istvánék pedig egy lepusztult várost hagytak hátra. Pont úgy, mint amikor 2010-ben Tarlós István arra hivatkozott, hogy Demszky Gábortól egy eladósodott és lepusztult várost örökölt.

Pénz és adósság

Mi a helyzet ténylegesen az emlegetett 100 milliárddal, valamint az adóbevételekkel? A fideszes narratíva szerint a fővárosnak a vagyonából bőven telne a költekezésre. A Magyar Államkincstár nyilvánosságra hozta, hogy 162 milliárd forintja van a fővárosnak állampapírban és készpénzben. Ez azonban ebben a kontextusban legalábbis erős csúsztatás. A kincstári számlákon közel 30-40 milliárd forint az önkormányzat éven belüli gazdálkodását fedezi: az állam nem minden hónapban utal pont annyit, mint amennyi fedezi a kötelező feladatok adott havi kiadásait, de a legnagyobb bejövő forrás, az iparűzési adó is az év egy meghatározott időszakában folyik be – ezt májusról éppen szeptemberre tolta el a kormány.

Tarlós István főpolgármestersége alatt valóban jelentősen nőtt az államkincstárnál elhelyezett pénz mennyisége, 2019 végén 82 milliárd forint volt az állampapírok értéke. Ennek fő oka, hogy a fővárosi költségvetésbe betervezett projektek rendszeresen csúsztak, így mindig a következő évre vitték át a projektek forrását. Egyébként egy önkormányzat nem is tervezhet csak úgy szabad vagyonnal, az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó szabályok ennél sokkal szigorúbbak.

Másrészt a fővárosnak nemcsak pénzeszközei, hanem hitelei is vannak. A tavalyi, legfrissebb elérhető mérleg szerint Budapestnek 116,8 milliárd forint az éven túli kötelezettsége, tehát adóssága. Többek között itt szerepel a – kormány által Tarlós Istvánra erőltetett – orosz metrókocsik beszerzésére felvett 60 milliárdos hitel is. További kölcsönt egyébként a főváros csak a kormány engedélyével vehetne fel...

ÍGY FŰZTE BE ORBÁN EURÓPA NAGYHATALMÁT

444.HU
Szerző: PANYI SZABOLCS
2020.09.17.


2017 októberében Frankfurt legmagasabb felhőkarcolójának egyik felső emeletén, egy üvegfalú teremben rendezett fogadáson gyűlt össze a német és nemzetközi üzleti és politikai élet több fontos szereplője. A rendezvényen az egyik német autógyártó cégcsoport egyik felsővezetője már a sokadik pohárnál járt, és kezdett egyre jobban belemelegedni a történetekbe, amikkel a körülötte állókat szórakoztatta. A beszélgetés egyszer csak Magyarországra terelődött.

Az autóipari topmenedzser ekkor eldicsekedett vele, hogy vállalatának vezetői bármikor felhívhatják Szijjártó Péter magyar külügyminisztert, ha valamilyen kérésük van a magyarországi gyárukkal kapcsolatban. Ezután hozzátette, ha kell, még Orbán Viktorral is tudnak közvetlenül beszélni – sőt elmondása szerint a magyar miniszterelnök egy konkrét ügyben segített is nekik.

Két évvel korábban, 2015 szeptemberében robbant ki a német autóipar történetének legnagyobb botránya. Kiderült, hogy a Volkswagen-csoport dízeles autói egy szoftveres manipuláció segítségével hosszú éveken keresztül csaltak a károsanyag-kibocsátási értékekkel (később több más német és nem német cégről is kiderült, hogy hasonlóan manipulálták az adatokat). A botrány hatására a részvényeik értéke zuhanni kezdett és úgy nézett ki, hogy több cég is komolyan veszélybe kerülhet, gyárakat zárhatnak be, munkahelyek megszüntetésére kényszerülhetnek.

A német autóipari vezető a frankfurti fogadáson azt állította, a dízelbotrány egy idő után annyira kínos lett a német kormánynak, hogy úgy érezték, a német állam elkezdett kihátrálni mögülük. Cégcsoportjának vezetői ekkor közvetlenül Orbán Viktorhoz fordultak, és azt kérték tőle, hogy az ügyet épp tárgyaló Európai Tanácsban a magyar kormány képviselje az autógyártó cégek érdekeit. Orbán Viktor ezt megígérte és be is tartotta – mondta elégedetten a német autóipari felsővezető.

Az EU-tagállamokat tömörítő Európai Tanács 2016 elejétől többször is foglalkozott a károsanyag-kibocsátás ellenőrzésének reformjával, a szigorítást Németország Olaszországgal és a jelentős német autóipari befektetésekkel rendelkező kelet-európai tagállamokkal szövetségben próbálta felpuhítani. 2017 szeptemberében végül egy olyan szabályozás lépett életbe, ami tele volt kiskapukkal, csak az új, még nem az utakon lévő kocsikra vonatkozott és sok más engedményt is tett az autógyártóknak...

IHÁSZ SÁNDOR: FELADATOM NEM KORLÁTOZÓDIK POLT PÉTER LEVÁLTÁSÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.09.18.


„Feladatom nem korlátozódik Polt Péter leváltására” – nyilatkozta portálunknak Ihász Sándor egykori főügyész, akit a Demokratikus Koalíció azzal bízott meg, hogy az ellenzék kormányra kerülése után, segítsen helyreállítani az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ihász szerint, fontos feladat lesz a korábbi, nem, vagy nem kellő alapossággal vizsgált ügyek, és az ezzel kapcsolatos felelősség megállapításának tisztázása. Továbbá a győztes választás után kialakítandó új ügyészségi rendszer működésének kidolgozása.


A kormánypárti sajtó máris élesen bírálja önt, mert mielőtt leváltották a vádhatóság éléről, volt néhány törvénysértőnek látszó ügye. Tehát ön személyében is támadható. Miért vállalta el mégis a feladatot ?

– Azért fogadtam el a Demokratikus Koalíció felkérését, mert olyan megtisztelő szakmai feladatnak tekintem, amely a korábbi főügyészi tevékenységem folytatása lehet. Nem politikai pozíciót vállaltam tehát – eszem ágában sincs a jövőben képviselőként dolgozni –, mindössze arról van szó, hogy az évtizedek alatt kialakult és jelenleg is változatlan értékrendem birtokában, szeretném hasznosítani negyed század alatt megszerzett ügyészi tudásomat, illetve egyetemi oktatói tapasztalatomat. A cél az, hogy a jogállam mai állapotában kulcsszerepet játszó ügyészség szervezeti, szakmai és emberi viszonyai helyreálljanak...

SZABAD SZEMMEL - GULYÁS: A JOGÁLLAMI VÁDAK TELJESEN MEGALAPOZATLANOK MAGYARORSZÁG ELLEN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZEKESTEY LAJOS
2020.09.18.


Die Presse


Gulyás Gergely szerint a német sajtó messze nem olyan sokszínű, mint a magyar. Az államtitkár ezt azzal indokolta, hogy Németországban az újságírók 85-90%-a a szociáldemokratákhoz, de még inkább a zöldekhez húz, nálunk viszont 40% támogatja a konzervatív oldalt. Szerinte nem igaz, hogy az Index hangot váltott, hiszen most is jelennek meg kormánykritikus írások az oldalon. A maga részéről úgy ítéli meg, hogy a közelmúltban történt tulajdonosváltás teljesen normális egy piacgazdaságban.

Az interjúban úgy nyilatkozott az SZFE kapcsán, hogy szó sincs az autonómia megszüntetéséről, hiszen az irányítás az államtól egy önálló magánalapítványhoz kerül. Szerinte az ellenoldalnak inkább Vidnyánszky ellen van kifogása, noha az új szerkezet csak erősíti az egyetem önállóságát.

Úgy vélte, hogy a jogállami vádak teljesen megalapozatlanok Magyarország ellen. Itt inkább arról van szó, hogy egyesek politikai vádakat kreálnak, majd úgy tüntetik fel, hogy a demokráciával van gond. Mint mondta, pont ilyen alapokon indult a jogállami eljárás is. Arra hivatkozott, hogy a magyar kormány már vagy 6 éve kiküszöbölte azokat a hiányosságokat, amelyeket az akkori Bizottság állapított meg a bíróságok és a média kapcsán.

A Miniszterelnöki Hivatal vezetője rámutatott, hogy csakis a német, illetve osztrák konzervatívokon múlik, mennie kell-e a Fidesznek az Európai Néppártból. Ő egyiknél sem tapasztal ilyen szándékot, de ez még változhat, hiszen a CDU élére hamarosan új vezető kerül, mint ahogy új lesz a kancellár is. Ugyanakkor kijelentette, hogy pártja szívesen segít az EPP-nek, ha felkérik, hiszen a pártcsalád nem túl fényesen szerepelt a tavalyi európai választásokon, a fiatal demokraták ezzel szemben annál jobb eredményt tudnak felmutatni.

Utalt arra, hogy nem volna jó, ha a Bizottság, illetve az Európai Parlament felülvizsgálná azt, amit a július EU-csúcstalálkozó döntött a költségvetés és az újjáépítési csomag, illetve a jogállam kapcsolatáról. A Néppárt frakcióvezetőjéről pedig kijelentette, hogy Weber belebukott, hogy megszavazta a Budapest elleni jogállami eljárást, noha korábban támogatta a magyar pártot. Rosszul határozott, és így nem is lett Juncker utódja a Bizottság elnöki székében.

Die Welt

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint az újságírókat meg kell védeni a hatalom jogtalan beavatkozásaitól. Dunja Mijatovics ezt Potsdamban hangsúlyozta, mégpedig abból az alkalomból, hogy ő méltatta Dull Szabolcsot, az Index korábbi főszerkesztőjét, aki helytállásáért megkapta a M100 médiadíjat. Az eseményen a megnyitó beszédet Jourová, a Bizottság jogállamért felelős biztosa tartotta, és jelen volt Scholz német alkancellár is. Az elismerést minden évben annak adják, aki jelentős mértékben támogatja a független újságírást, illetve a demokráciát.

A jobboldali lap megjegyzi, hogy az Index csupán egyetlen állomás abban a támadássorozatban, amely jelenleg Magyarországon a sajtó ellen folyik. Kritikusok úgy ítélik meg, hogy a kormány masszívan beleavatkozik a média szabadságába. A módszer évek óta leginkább az, hogy a Fidesz „közeli” üzletemberekkel vásároltatja meg a kérdéses szerkesztőséget. Most éppen a Klubrádió van soron.

Úgy hogy Magyarország jelenleg már csak a 89. helyen tanyázik a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság listáján, szemben a 10 évvel ezelőtti 23. helyezéssel. Dull Szabolcs ezzel pontosan tisztában van, ezért számára csekély vigasz a kitüntetés. Mégis átvettei, mert így legalább rá tudja irányítani a figyelmet a magyarországi állapotokra.

Süddeutsche Zeitung

Szükségmegoldásként felújította magyar adását az amerikai törvényhozás által fenntartott Szabad Európa, mert mint Martin Zvaners alelnök a lapnak elmondta: a maradék független sajtó egyre nagyobb nyomás alá kerül kormánybarát körök részéről, szorul vissza az önálló tömegtájékoztatás. Azaz a visszatérés 27 év év után a bizalmatlanság kinyilvánítását jelenti, hiszen Orbán Viktor a média egyre nagyobb részét vonja ellenőrzése alá.

Így az adó szükségét látta, hogy újból objektív és megbízható hírekkel lássa el a magyar lakosságot, tehát hogy az ne csupán a miniszterelnök közeli médiára legyen kénytelen hagyatkozni. A SZER-nek egyébként van programja két másik uniós államban: Romániában és Bulgáriában is. A súlypontot azonban Közép-Ázsia autoriter államai, valamint több nyugat-balkáni ország képezi. Továbbá Irán, Pakisztán és Afganisztán. Ahol egyáltalán nincs szabad sajtó, illetve az veszélybe került. Ilyen okokból manapság különösen fontos a tevékenységében Belarusz.

Der Standard

Lech Walesa azt javasolja, hogy a németek, franciák és olaszok vagy belülről reformálják meg az uniót, vagy pedig alapítsák újra, miután Nagy-Britannia, Lengyelország és Magyarország szétverte azt. A Szolidaritás egykori hőse, a későbbi államfő, roppant gyengének tartja az EU-t, mert azt teljesen széthúzzák az egymásnak feszülő belső erők. Szerinte az új formációban, amelyhez csatlakozhatnak a korábban kiválni óhajtó országok is, pontosan meg kell határozni a jogokat és kötelezettségeket. Mert egyszerűen kínos az a bohózat, ami a magyar és a lengyel jogállam megsértése kapcsán zajlik.

A németeknek végre a sarkukra kellene állniuk, hogy a politikai törpe szövetségből óriás legyen. Jelen állapotában ugyanis a szervezet nem tud segíteni sem Belarusznak, sem Ukrajnának. A politikus a fehérorosz ellenzéknek azt tanácsolja, hogy hagyja el a rögtönzéseket, mert saját tapasztalataiból tudja, hogy egy forradalmat jól elő kell készíteni. És egyelőre nem látni, hová akar eljutni a mozgalom. Ne húzzon azonban ujjat Moszkvával, mert azt Putyin úgysem engedné meg.

Hosszú távon azonban úgy gondolja, hogy Oroszországnak meg kell állapodnia Európával, mivel lejárt a "nemzetállamoskodás" és a háborúk kora. A világméretű bajokat egyetlen kormány sem képes egymaga felszámolni.

FT

A vezércikk óvja Putyin attól, hogy hazardírozzon Lukasenkóval. Merthogy az orosz elnöknek fel van adva a lecke: vagy támogatja a gusztustalan autokratát, aki elvesztette hitelét a lakosság nagy részénél, ám aki Belaruszt Moszkva vonzáskörzetében tartja, vagy pedig segít hatalomra kerülni egy ligitimebb vezetőnek, aki persze történelmi és kulturális okokból ugyanúgy fenntartaná a jó viszonyt a Kremllel.

Nagyon úgy néz ki, hogy az államfő az első lehetőséget választotta, de ez veszélyes Európa szemszögéből és nem túl bölcs Putyin részéről. A beloruszok ugyanis – Ukrajnával ellentétben – nem az oroszbarát vezető ellen lázadtak fel, ők a földrész utolsó diktátorától igyekeznek szabadulni. Nem európai, hanem piros-fehér nemzeti zászlókat lengetnek. A lakosság nagy része rokonszenvez az oroszokkal. Az EU pedig nem kíván geopolitikai előnyöket kovácsolni a helyzetből.

Moszkva a héten a hitelen túl további biztonsági támogatást ígért. Cserében nagy engedményeket csikart ki, bár nem tudni, hogy ezek magukban foglalják-e a szorosabb integrációt. De jócskán visszaüthet a közeledés, mert ha Lukasenko úgy dönt, hogy teljes mértékben ráengedi az erőszakszerveket a tüntetőkre, az tömegfelháborodáshoz vezethet, és akkor Putyinnak nemigen lesz más választása, minthogy beküldje a kilátásba helyezett különleges egységet.

Ha nem ezt teszi, gyengének látszik a saját hátsóudvarában. Ám ha kivezényli a katonáit, az újabb európai szankciókhoz vezetne. Ráadásul felszítaná az oroszellenes érzelmeket a szomszédos államban. Ha úgy érzik, hogy a Kreml a tekintélyelvűség csapdájában ejti az országot, akkor pontosan arra kényszeríti a beloruszokat, hogy válasszanak a Kelet és Nyugat között.

Yahoo/Reuters

Az Európai Parlament határozatban mondta ki, hogy Lengyelországban igen nagymértékben romlott a jogállam helyzete. A határozat ráerősít a Varsó ellen folyamatban lévő jogállami eljárásra, aminek a vége még az is lehet, hogy az ország elveszti a szavazati jogát az EU-ban. Ugyanakkor a lengyel igazságügyi miniszter azt közölte: a PiS-kabinet elutasítja a demokratikus játékszabályok és az uniós alapok folyósításának összekapcsolását. Ziobro vannak tervek a Bizottság és Strasbourg részéről, mármint hogy erőt alkalmazzanak a lengyel demokráciával szemben. Pénzeket akarnak elvenni, hogy zsarolással kényszerítsenek ki változásokat szociális, erkölcsi, kulturális és oktatási területen. Ám ebbe a lengyel vezetés nem fog belemenni – tette hozzá.

Washington Post/AP

A litván kormányfő kijelentette, hogy országa nem támogat semmiféle szankciókat Lengyelország ellen, inkább a párbeszédet szorgalmazza Varsóval. Skvernelis ezt akkor közölte, amikor Vilniusban a belorusz helyzetről tanácskozott lengyel kollégájával. Előtte az Európai Parlament 513-148 arányban elfogadott döntéssel aggodalmát fejezte ki a lengyel törvényhozási és választási rendszer, az igazságszolgáltatás, valamint az alapvető jogok helyzete miatt.

Morawiecki úgy reagált a bírálatra, hogy országának nincs különösebb baja Brüsszellel, de az EU nem érti meg, hogy reformra szorulnak a lengyel bíróságok. A jelentés idézi a lengyel igazságügyi tárca vezetőjét, aki képtelenségnek minősítette az EP-határozatot és azt mondta, hogy az támadás az igazi jogállam ellen. Szerinte az unió próbálja rákényszeríteni az értékeit a lengyelekre, nem vesz tudomást azok többségének véleményéről, miközben a nemzet többsége konzervatív és római katolikus.

Hozzátette, hogy Lengyelország és Magyarország folyamatosan balos támadásoknak van kitéve. A hírügynökség ugyanakkor megjegyzi, hogy Budapest és Varsó egykor a politikai átmenet mintadiákja volt, de az utóbbi időben egyre nagyobb fejtörést okoz Brüsszelnek. Sok európai vezető úgy ítéli meg, hogy a két ország visszalép a demokrácia területén.

Economist

A Bizottság a jövő szerdán terjeszti elő a javaslatát a menedékpolitika megújítására, csak éppen éktelenül nehéz lesz megállapodni a teljesen ellentétes érdekek miatt – figyelmeztet a lap. Hiszen már eddig is úgy volt, hogy a politikusok csak akkor mozdultak meg ilyen ügyben, ha olyan tragédia történt, mint pl. amikor Parndorfnál 71 megfulladt menekültet találtak egy Magyarországról érkezett hűtőkocsiban.

A bevándorlás bonyolult és ellentmondásos téma, ráadásul a politikai vezetők többnyire paranoiásan viszonyulnak hozzá. A populisták már régóta meglovagolják. A készülő brüsszeli tervről annyit tudni, hogy szétválasztaná az érkezőket: akiknek nincs esélyük a menedékre, azokat gyors úton visszaküldenék, a többieket viszont elosztanák a tagállamok között. Az elemzés szerint azonban a bökkenő ott van, hogy az olyan tagok, mint Magyarország, kerek-perec elutasítják az efféle elképzeléseket. Másfelől viszont a menedékkérők közül senki sem akar a magyarokhoz menni. 

A gazdag nyugati államoknak hat évtizedes gyakorlatuk van bevándorlás kapcsán, ám tök süketek, amikor kioktatják a kelet-európai partnereket. Teljesen elfuserált és ésszerűtlen arra kényszeríteni az e téren kevés tapasztalattal rendelkező országokat, hogy barátkozzanak meg a jelenséggel. Ennélfogva a Bizottság más módszerekkel próbálja megosztani a terheket. Pl. úgy, hogy bevándorlásnak keményen ellenálló kormányok vezető szerepet vinnének a kitoloncolásokban, ami drága, jogilag bonyolult feladat, erős diplomáciai előkészítést igényel. Mégis ez a megoldás legalább részben írt jelentene a szolidaritás problémájára. Viszont nagy károkat okozna az EU önképének, mármint hogy itt a liberális értékek világítótornyáról van szó. De valami olyat kellene kitalálni, ami megfelel az emberbaráti eszményeknek, és még működik is. Van azonban esély rá, hogy elbukik ez a megközelítés. De akkor még mindig ott van, hogy egy esetleges válság átsegít a nehézségeken. Csak éppen ez esetben rettenetesen magas volna az ár.

Washington Post

A szerkesztőségi vélemény cikk úgy ítéli meg, hogy az amerikai demokrácia nem visel el még négy évet Trump alatt, ezért azt tanácsolja, hogy akinek fontos a köztársaság fennmaradása, az szavazzon Bidenre. Hiszen a mostani elnök az utóbbi négy évben bontókalapáccsal esett neki a demokráciának, szerencsére azonban annak alapjai sérültek ugyan, de még állnak. De ha marad a politikus, akkor sok pillér össze fog omlani, mert nem képes ellenállni a tekintélyelvű rohamoknak.

Ezért azután a november 4-én a jogállam és az autoriter populizmus ütközik meg egymással. Bár azért minden visszaesés ellenére az USA továbbra is a világ egyik legdemokratikusabb állama. Trump szívesen lenne erős ember, mégis megdöbbentően gyenge. Hiszen pl. csak 16 kilométeren épült meg a nagy dérrel-dúrral beharangozott kerítés a mexikói határon. A politikus fegyelmezetlen, hozzá nem értő, és ez betesz tekintélyelvű próbálkozásainak.

Ettől azonban nem lesz kisebb az általa megtestesített fenyegetés. A demokráciák olyanok, mint a homokvárak, időnként egyetlen széllökés is elsöpri őket. Napjainkban azonban az autoriter populizmus inkább fokozatosan bontja le a jogállamot, Magyarországon és Törökországban már évek óta ez megy. És igazából sikerült is. A demokratikus díszletek megmaradtak, de a választások már nem tisztességesek. A fékek és ellensúlyok fokozatosan elvesztik jelentőségüket. Szakértők versengő tekintélyuralmi rendszereknek nevezik az ilyesmit. Tehát látszat demokráciának, félautokrata rendszernek, ami valami másnak álcázza magát.

Trump már eddigi is óriási veszteségeket okozott a demokráciának, igaz ezek jó része még nem kézzelfogható, de romboló. Tömegtámogatást sorakoztatott fel, amikor pont azokat az intézményeket támadja, amelyek megkülönböztetik egymástól a demokratikus és autokrata rezsimeket. Az újabb négy év pedig csak még több pusztítást hozna. Hiszen megszabadulna a legfőbb béklyótól, a választóktól. Még kevesebb ellenállásra kellene számítania az igazságszolgáltatás részéről. Viszont annál agresszívabban üldözné a politikai ellenfeleket, miközben megbocsátana saját vazallusainak.

Tömegesen dobná ki a tudományos szakembereket, feketelistára tenné a kritikus újságírókat, sajtóorgánumok működési engedélyét vonná be. Átpolitizálná a rendfenntartást és még jobban kiterjesztené a végrehajtó hatalmat. De a legrosszabb, hogy könnyen vérontásba torkolhatna, hogy állandóan politikai erőszakra uszít. A külpolitikában búcsút inthetne a NATO-nak, ugyanakkor még jobban összefogna az általa nagyra becsült külföldi diktátorokkal. Úgy hogy különleges választás lesz a mostani, mert idáig az összes jelölt határozottan hitt a demokráciában. Trumppal azonban más a helyzet.