2022. április 5., kedd

BÖDŐCS TIBOR ELMEGY, SZERINTE MAGYARORSZÁGON MOST SEBÉSZI PONTOSSÁGÚ GYŰLÖLETKAMPÁNYOK JÖNNEK

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2022.04.05.



A humorista úgy véli, az úgynevezett ellenzék is megérne egy fekete humormisét, de azt már azelőtt unja, hogy elkezdené. Ő most alkotói szabadságra vonul.

Most új műsor, esetleg új könyv reményében már megint Szibériá... illetve alkotói szabadságra vonulok. Mikor, ha nem most?” - írta kedd délelőtti Facebook-bejegyzésében Bödőcs Tibor.

A népszerű humorista a választások eredményét úgy értékelte, hogy „a szép, lassú putyinizáció legfinomabb fogásai egyre nagyobb adagokban érkeznek majd”. Ilyenek lesznek a mérnökien legyártott újabb és újabb ellenségképek, a sebészi pontosságú gyűlöletkampányok, díszzsebkendős, gejl influencerek meg egyéb biorobotok előadásában. Emellett várható még

- a maradék sajtó „szuttyongatása”;

- sikerpropaganda;

- szépen csomagolt hazugságok;

- saját, ámde szerény tehetségű emberek kitömése pénzzel, paripával;

- humortalan cinizmus;

- agyrémek;

- megélhetési hergelöncök;

- polgári szalonnáculás;

- csipkés, nagy összeesküvéselméletek hímzése a néplélekre;

- valamint Belarusz-light.

Mindeközben, ahogy szokta, a „baloldal” „megújul”. Feriék betipegnek N. Sándor próféta tévéjébe, míg beengedik őket, a rendszernek órái lesznek hátra, még évekig. Az úgynevezett ellenzék is megérne egy fekete humormisét, de azt már „az előtt unom, hogy elkezdeném. Hogy mivel folytatom, még számomra is meglepetés, ezért (is) szép ez a szakma”.

„Akárhogy is, a humorunkat nem tudják kiszervezni alapítványokba, kis türelmet kérek, jókat fogunk röhögni!” - zárta sorait Bödőcs Tibor.

A KIJEV KÖRNYÉKI MÉSZÁRLÁSOK MEGMUTATJÁK, EURÓPA MEKKORA ÁRAT HAJLANDÓ FIZETNI AZ ELVEKÉRT (18+)

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.04.05.


Az orosz hadsereg az utóbbi napokban az ukránok ellentámadása és az állóháború közepette kivonult az ukrán fővárostól északra lévő területekről, és állítása szerint a kelet-ukrajnai szakadár területeknél lévő Donbasz régióra fog koncentrálni. Az egy hónapos orosz megszállás alatt állt Kijev környéki területekről beszámolók tucatjai jelentek meg, amelyek civilek elleni kegyetlenkedésről, tömeges gyilkosságokról, nemi erőszakról szólnak.


Ezen beszámolók és képsorok a nyugati nyilatkozatok szerint az Oroszország elleni szankciók fokozásához vezethetnek, és az orosz–ukrán tűzszüneti tárgyalásokat is veszélybe sodorhatják. Ugyanakkor az elkövetők felelősségre vonására jogi szakértők kevés esélyt látnak.

Az eddig bejelentett atrocitások nagyrészt a Kijevtől nem messze északra lévő, a háború előtt 30 ezer fős Bucsa települését érintik.

A BBC helyszíni beszámolója szerint legalább 20 holttest feküdt az utcákon, amikor az ukrán csapatok megérkeztek a településre. A bucsai polgármester szerint 270 holttestet találtak az oroszok kivonulása után két tömegsírban, és további 40 holttestet az utcákon heverve. A halottak egy része kereszttűz áldozata lett, de a polgármester szerint legalább 50 embert az orosz katonák végeztek ki. Többeket hátrakötött kézzel, fejbe lőve találtak meg a Reuters helyszíni riportja szerint.

A Reutersnek egy 69 éves lakos arról beszélt, az orosz katonák megölték 33 éves lányát, annak partnerét és egy barátjukat, amiért konfettizni kezdtek az oroszok kivonulásakor. Ő maga egy hónapja nem merte elhagyni a házát. „Azonnal megölték az embert. Senki sem kérdezte, hogy ki vagy, miért vagy az utcán. Csak lőttek” – mondta. A brit Timesnak pedig egy ukrán katona azt mondta, egy víkendház pincéjében 18 holttestet találtak, köztük 14–16 éves gyerekekét, akik közül egyeseken kínzás jelei látszottak, például le volt vágva a fülük.

A BBC-nek mesélő lakók azt mondták, próbálták kerülni az orosz katonákat. Miután a víz-, villany- és gázszolgáltatás megszűnt, jobb híján az udvaron gyújtott tűznél főztek, kenyeret most kaptak 38 napja először. A Washington Post fotósának arról meséltek a lakók, hogy az oroszok elkobozták a telefonjaikat, egyeseket kiköltöztettek, és beköltöztek a házukba, ezalatt az istállóban kellett aludniuk.

Bucsa mellett több más Kijev környéki településről és a kelet-ukrajnai frontról is érkeztek beszámolók a civil lakosság elleni súlyos atrocitásokról. A BBC más falvakon áthaladva is tucatnyi holttestet látott, köztük az orosz csapatok által agyonlőtt menekülő civilekét. A helyi hatóságok az AP-nek azt mondták hétfőn, hogy összesen 410 civil holttestét találták meg a Kijevtől északra fekvő településeken. Műholdképek alapján több további tömegsír lehet a korábban orosz megszállás alatt állt területeken...


ITT A BEJELENTÉS, MAGYARORSZÁG ELLEN ELINDÍTJÁK A JOGÁLLAMISÁGI ELJÁRÁST

NÉPSZAVA
Szerző: Á.Z.
2022.04.05.


...A jogállamisági mechanizmus egy eszköz, amellyel az Európai Unió a demokratikus játékszabályok betartására kényszerítheti az EU-tagországokat és pénzmegvonással sújthatja őket, ha a normák megszegése közvetlenül és kellő mértékben az uniós költségvetést érinti, vagyis ha az adott EU-tagország hatóságai nem lépnek fel valamilyen visszaéléssel szemben. Ilyesfajta mulasztásnak számít, ha egy EU-tagország ügyészsége elfelejti kivizsgálni és szankcionálni az uniós forrásokkal elkövetett visszaéléseket. Ezek egyike éppen a miniszterelnök veje, Tiborcz István körül gyűrűző Elios-ügy lehetett volna, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda 2018-ban annak ellenére szüntette meg a nyomozást, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint a cég, az Elios Innovatív Zrt. győzelme érdekében szervezett csalási mechanizmust építettek ki.

Ha az EEU-tagország hatóságainak a mulasztásainak nincs közvetlen hatása az EU-s pénzek elköltésére, akkor nem tartozik a rendelet hatálya alá. Ennek szellemében a jogállamiság elveinek a megsértése a következőket jelenti:

- Az országban veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét.

- Az uniós költségvetést végrehajtó hatóságok nem működnek megfelelően.

- A nyomozó és a vádhatóságok nem tesznek meg mindent a korrupció és az uniós jog ezzel összefüggő megsértésével szemben.

- Nem biztosítják e hatóságok intézkedéseinek vagy mulasztásainak független bíróságok általi felülvizsgálatát.

- Nem előzik meg és nem szankcionálják a közösségi támogatásokkal végrehajtott csalást vagy korrupciót.

- Nem fizettetik vissza a jogosulatlanul kifizetett összegeket.

- Nem biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését
.

AZ 1939-ES VÁLASZTÁSRÓL MEG ÚGY ÁLTALÁBAN

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2022.04.05.


A horthysta állampárt, a Magyar Élet Pártja 50.76 százaléknyi szavazattal szerezte meg a mandátumok több mint kétharmadát. Ez akkor 1.8 millió szavazatot jelentett.

A Nyilaskeresztes Párt több mint félmillió szavazatot kapott. Az Egyesült Nemzeti Szocialista Párt hetvennyolcezret, a Keresztény Nemzeti Szocialista Front nyolcvanhétezret, a Rajniss-féle Nemzeti Front hatvanötezret, a Magyar Nemzeti Szocialista Földmunkás és Munkáspárt harminchatezret, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt csak tízezret és ők kiestek.

Utána öt évvel rabolta ki a derék vidéki magyar lakosság a házainkat. És most nekem el kellene mondanom a mantrát, hogy, meg kellene tanulnom az ő nyelvükön beszélni. Hát egy faszt akarok az ő nyelvükön beszélni. Élek kisebbségben, ahogy a szerencsétlen fajtám élt, amíg élni hagyták őket, és tudom, hogy itt olyasmi nem lesz, mint 44-ben volt.

Nem, nem gondolom, hogy a magyar vidék egységesen putyinista és azt sem gondolom, hogy amíg világ a világ ez így lesz, ha a Nyugat megüti az orbánista állampártot, a dolgok változhatnak.

Nem, azt sem gondolom, hogy a budapesti baloldali-liberális réteget a Jóisten arra teremtette, hogy ezt az országot vezesse, hát kurvára nem így van.

Nem, nem gondolom, hogy az a Karácsony Gergely és az a Pulai András, akik benéztek 800000 szavazót bármihez is értenének, hogy a fenti baloldali-liberális réteg elitje, nem lenne ijesztően nagy részben olyan féltudású, mint ők. Persze a konzervatív elit eggyel még alul tudja múlni őket.

Nem, nem vagyok elkeseredve, mert beépített pesszimizmusom miatt nem vártam ennél sokkal jobbat (de azért valamivel) és a Kicsi-Magyarországban még tudok hinni, a Minipannóniában, amelyik még él és nem lesz azt olyan könnyű elpusztítani.

De látom a Horthy-lightot és Szálasi-lightot, és nem tollas a hátam.

SZOCIÁLPSZICHOLÓGUS: NAGYON KOMOLY VISSZAÉLÉS AZ EMBEREK MENTÁLIS EGÉSZSÉGÉVEL, AMIT A HATALOM TESZ

KLUBRÁDIÓ
Szerző: BOHUS PÉTER
2022.04.05.


Nagyon komoly visszaélés az emberek mentális egészségével és jólétével, ahogy a hatalom a politikai pszichológia legfrissebb eredményeit felhasználva rettegésben tartja a tájékozódásra esélytelen állampolgárokat, mondta a Reggeli gyorsban Kende Anna, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar szociálpszichológiai tanszékének a docense, aki szavazatszámlálóként arról is képet adott, hogy mi történik Budapesten kívül az országban. Nem kell lefizetni senkit, mert azt gondolják, az ő életüket a Fidesz menti meg.


Bár vannak, akik az írástudók és írástudatlanok választásának írják le a mostani országgyűlési választást, de Kende Anna szociálpszichológus szerint ez túlságos leegyszerűsítése a folyamatoknak, és ő inkább azt látja, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek, illetve akik kevés forrásból tájékozódnak és nincs is lehetőségük a tájékozódásra, mivel az egész napjukat a megélhetésért való küzdelem adja ki, illetve nem olyan közegben élnek, ahol alternatív véleménnyel találkoznának, és így autonóm véleményt tudnának kialakítani, azok sokkal fogékonyabbak arra a fajta politizálásra, amiben 12 éve vagyunk, és aminek csúcsa a háborúval kapcsolatos riogatás volt. Erre a politikára az jellemző, hogy az embereket rettegésben, szorongásban tartja, mondta.

Azt kommunikálják nekik, hogy a biztonságuk, a megélhetésük van fenyegetve, és meg is nevezik azokat a csoportokat, személyeket és jelenségeket, amik veszélyben tartják őket, és amitől a hatalom meg tudja menteni őket. Kende Anna elmondta, hogy ez a politikai pszichológiában közismert jelenség, amikor az emberek veszélyhelyzetben egy erős vezető felé húznak. Már régóta megy, hogy valaki fenyeget minket, erre felépült egy kampány, ami az embereket rettegésben tartja, és megfogalmazzák nekik, hogy hogyan és ki fogja őket ettől megmenteni. Kende szerint ez egy nagyon komoly visszaélés az emberek mentális egészségével és jólétével.

Kende Anna mint sok más fővárosi értelmiségi, vasárnap szavazatszámlálóként szembesült a vidéki szavazóhelyiségben történtekkel: volt egy idős néni például, aki elsírta magát, hogy nem akarja, hogy a gyerekeit és az unokáit háborúba vigyék, ezért mondta, hogy muszáj a Fidesznek nyernie. Kende Anna azt érezte, hogy nem tisztességes emberek érzelmeivel így játszani. Szerinte ugyanis a néni részéről ez egy őszinte félelem, ami benne inkább együttérzést váltott ki, mint haragot. Kende Anna szerint például ez az idős néni nagyobb áldozata a félelemnek, mint ő, aki elégedetlen ezzel a választási eredménnyel.

A populizmusnak az a lényege, hogy hatalomra kerülve sem próbál egységet teremteni, hanem fenntartja az ellenségképet, a háborús retorikát, mondta Kende Anna, aki szerint ilyen próbálkozások voltak Trump Amerikájában is, inkább az a kérdés, hogy "emellett vannak-e ellensúlyok". Példaként a közszolgálati médiát említette, amelynek a pártatlan tájékoztatás eszközeként kellene működnie, hogy az embereket segítse tájékozódni, így meg kellene jelennie a háborús retorika cáfolatának is.

Azt is fontosnak mondta, hogy mi történik az iskolában, az közoktatásban, hogy olyan állampolgárokat nevelünk-e, felelős állampolgárokat, akik képesek autonóm döntéseket hozni. "Sok rétű a probléma, miért nincs gátja egy ilyen hatalomnak Magyarországon".

Szerinte arra önmagban ugyanis nem lehet számítani, hogy adott esetben nem kerül-e hatalomba olyan, akiben nincs belső morális gát.

És ha egy ilyen ember mégis hatalmat kap, hogyan lehet őt mégis megbuktatni? Kende Anna pszichológusként erre annyit mondott, hogy nem lehetetlen. Ha ugyanis megnézzük a mozgatórugóit annak, hogy az emberek miért lázadnak fel egy adott pillanatban, miért törnek ki a forradalmak, "azt tudjuk", és a történelemből tudjuk, hogy az ilyen rendszerek nem tartanak örökké. Azt szerinte ennél nehezebb megjósolni, hogy mikor törnek ki forradalmak, és hogy milyen áron bukik meg egy ilyen rendszer, ami kihasználja az embereket és visszaél a bizalmukkal.

Szerinte az ilyen hatalmak is jól ismerik a szociálpszichológiát, sőt jobban is figyelnek rá.

Egy cikkben azt írták, mennyire fontos, hogy milyen médiatartalmakat fogyasztunk, és már egy pár hetes, kicsit kritikusabb médiafogyasztás is gondolkodásra készteti az embereket, ezért a helyzet nem reménytelen, igenis fel lehet ismerni, hogy tudnak minket manipulálni, mondta. Szerinte ez nem iskolázatlanság kérdése, és fontos hangsúlyozni, hogy a Fidesznek vannak városi és iskolázott követői is, akiknek nem is biztos, hogy minden tetszik, amit a Fidesz tesz, de mégis, megtalálják a módját, hogy igazolják annak helyességét, hogy miért ők vannak hatalmon. A kritikus gondolkodás fejleszthető, és szerinte fontos a tudatos állampolgárrá nevelés az oktatásban, a médiában pedig higgadtságra kellene törekedni, hogy fel se merüljön, hogy valaki az életükre tör.

Elmondta, hogy a választás után sok beszámolóval találkozott, amit többnyire budapesti értelmiségiek írtak, akik a kistelepülésekre mentek szavazatszámlálónak, és így más perspektívából tudtak rátekinteni a vidéki valóságra: "új belátásokra tettek szert, hogyan működik ez". Szerinte, ha egy falunak van egy elkötelezett fideszes polgármestere, aki a faluért dolgozik, akkor a falusiaknak nincs okuk kételkedni abban, hogy jót akar a falunak. Kende Anna szerint sok olyan ember jött el szavazni ugyanakkor, aki láthatóan azt sem tudta, hogy hova érkezik, azt se tudta, hogy országgyűlési választás van. Megjegyezte, hogy ez még egyes szavazatszámlálóknál is előjött, ami elkeserítette, de szerinte jól látható volt, hogy olyan emberek érkeztek, akik tudták, hogy a Fideszre kell szavazniuk, és ehhez még csak le sem kellett őket fizetni, hanem csak úgy érezték, hogy ez az, ami megmenti őket, és azt a jól ismert, bár nehéz körülmények között zajló életüket csak ők tudják garantálni.

ITT OLVASHATÓ, ITT HALLGATHATÓ MEG

NÉZZE MEG A BUCSAI TÖMEGMÉSZÁRLÁS UTÁN ELMONDOTT ZELENSZKIJ-BESZÉDET MAGYAR FELIRATTAL!

TELEX
Szerző: TÓTH GERGELY
2022.04.05.



Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn ellátogatott az oroszok alól frissen felszabadított Kijev környéki városokba, köztük Bucsába, ahol egy óriási tömegsírt tártak fel, és a bevonuló ukrán katonáknak az utcákon heverő temetetlen halottakat kellett kerülgetni. A látogatás után elmondott beszédében Zelenszkij drámai szavakkal kommentálta a valóban drámai népírtást:

Egyszerűen romokban hevernek az utcák. Kigyulladt katonai eszközök az utakon az összetört kocsik mellett. Szívszorító érzés látni a golyónyomokat azokon az autókon, amikre rá volt írva: »Gyerekek«.

És a nyugati vezetőktől újabb, erőteljes szankciókat és újabb, fegyvereket követelt ahhoz, hogy újabb ukrán városokat tudjanak felszabadítani – azonban Zelenszkij szerint az orosz inváziós erők déli és keleti irányból „brutális előrenyomulásra és akciókra” készülnek.

A teljes beszédet most magyar felirattal is megnézheti:
https://youtu.be/FWKlmhArUNw


CSAK SZÜLJ, S A HAZA FÉNYRE DERÜL? – EZÉRT NEM MŰKÖDIK ORBÁN VIKTOR NÉPESSÉGPOLITIKÁJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: KOVÁCS TIBOR
2022.04.05.


„Ha nincs gyerek, nincs jövő, ha van gyerek, van jövő” – jelentette ki a miniszterelnök, összefoglalva a kormány családpolitikáját, amely egyik népszerű, ha nem a legnépszerűbb eleme volt 4. kormánya tevékenységének. Az újabb kétharmados politikai siker után is tény marad azonban: a legoptimistább forgatókönyv szerint sem állítható meg a népességfogyás a következő 30 évben pusztán gyerekvállalással. A KSH minap kiadott jelentése szerint a Covid-hatás gyorsított a születésszám-csökkenésen. A népességszám szinten tartása akkor lehetséges, ha Magyarország képes jól szerepelni a népességmegtartási, agyelszívási és integrációs versenyben. Ha a kormánypárt valóban el akarja kerülni az általa gyakran emlegetett nemzethalált, változtatnia kell tehát a demográfiai stratégián. Rendszeres vendégszerzőnk írása.

Ha az ember a Fidesz családpolitikájának kritikájára tesz kísérletet, nincs könnyű helyzetben. Az ellenzék sem vállalkozik ilyesmire, és ez az intézkedéscsomag a Fideszt egyébként már nem kedvelő konzervatív szavazók között is népszerű maradt. Nehéz is lenne egy konzervatívnak elutasítani a családközpontúságot, valamint hogy a kormány azoknak segít anyagilag, akik többet teljesítenek, többet tesznek hozzá a közöshöz. Talán ez a Fidesz politikájának utolsó területe, ahol még érvényesül a máshonnan lényegében kiiktatott érdemalapú világlátás. A jövedelemhez és gyerekszámhoz kötött támogatásokon keresztül ugyanis érdemmé teszi, ha valaki nagyobb értékű munkát végez és több gyereket vállal.

Ugyanakkor a családpolitika egyik elméleti gyengéje is ez: részben termékké tette a gyereket, amellyel anyagi előnyökre lehet szert tenni. Orbán Viktor ebből a megközelítésből nem is csinál titkot: „azon dolgozunk, hogy kézzelfogható anyagi előny, pénzügyi haszon származzon a gyermekvállalásból” – mondta. A Fideszben láthatóan mélyen hisznek abban, hogy anyagi előnyökkel minden elintézhető. Pénzt teszünk a fociba, és majd működik. Építünk szuper kézilabdacsarnokot, és nyerünk majd. A lojális művészeket kiemelten támogatjuk, és a „fideszes művészet” lesz a népszerűbb.

A gyerekszám növelése esetén tulajdonképpen nem kellene ezen a logikán fanyalogni – ha eredményes lenne. De sajnos nem az. Hatása, akárcsak a fociban, korlátozott. Valamelyest ugyan nőtt a háromgyerekes családok száma, de kritikus szintre, az 1975-ben született nőknél 17 százalékra emelkedett a gyermektelenek aránya. Növekedett a kettő helyett egy gyereket vállalóké és egyre több magyar gyerek születik külföldön. Ezzel együtt rengeteg gyerekes családnak jelentenek jobb és kényelmesebb életet a családtámogatások. Ez talán az egyetlen terület, ahol a Fidesz nem próbál politikailag diszkriminálni és olyanoknak is előnyöket ad, akik nem rá szavaznak.

„Ha van gyerek, van jövő” – szól az üzenet. A baj az, hogy ez ma a világ egyre kevesebb országában valóság. A trend a csökkenő születésszám. Már a vallás sem garancia: a muszlim Egyesült Arab Emirátusokban a termékenységi arányszám 2019-ben csak 1,39 volt. A szegénység sem garancia a sok gyerekre: a termékenység a muszlim és rendkívül szegény Bangladesben sem éri el a 2,1-es reprodukciós szintet: csak 2,01 a 2019-es adat. A nyugati világban sem sikerült hosszú évtizedek alatt tartósan 2,1 fölé menni.

Olyan magyar jövőt kell elképzelnünk tehát, amely megfelelő számú gyerek nélkül is működőképes. Nemzetstratégiai hiba lenne mindent egy lapra, a családtámogatásra és a születésszámra feltenni. Ha nincs gyerek, akkor is kell jövő...

SZÁMOKBAN – ELFOGY-E A MAGYAR? AZ ELMÚLT ÉVTIZED DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAI, 2. RÉSZ: MIGRÁCIÓ

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2022.03.08.


Mekkora a bevándorlás Magyarországra, honnan jönnek a bevándorlók, és hányan vándoroltak ki? Számokban című sorozatunkban most a népességszám változásait mutatjuk be. Az első részben a termékenységgel, a népesség belső újratermelődésével foglalkoztunk, most a nemzetközi vándorlás legfontosabb számai következnek...



HADHÁZY ÁKOS: NINCS MÁS LEHETŐSÉG, MINT HOGY MINDENT MÁSKÉPP CSINÁLJUNK

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2022.04.05.


A zuglói választókerületet 50 százalék feletti eredménnyel megnyerő politikus szerint a parlamentbe bejutott ellenzéki képviselők az eddigi módon nem vehetnek részt az Országgyűlés tevékenységében. Ki kell harcolniuk a játékszabályok megváltoztatását, és akár egzisztenciális áldozatokkal is új szerepköröket kell magukra vállalniuk. Szerinte ugyanis bár Márki-Zay Péter követett el a hibákat, a legnagyobb hiba az volt, hogy a játékszabályok átalakításáért nem küzdött meg az ellenzék.


A váratlan kétharmados vereség padlóra küldte az ellenzéket, a pártok vezetői közül pedig néhányan azonnal célba vették a miniszterelnök-jelöltet. Ön is elemezte a helyzetet, a Facebook-oldalán azonban nem a hibáztatásra helyezte a hangsúlyt, hanem arra, hogy a vesztes pozícióból miként kellene továbblépni az ellenzék politikusainak.


Azért tettem nagyon gyorsan javaslatokat az ellenzéknek, mert sok függ attól, hogy a pártok felfogják-e, egyszerűen nincs más lehetőség, mint teljesen mást csinálni, mint eddig.

Miben tud az ellenzék teljesen mást csinálni? A Facebook-bejegyzése szerint három dologra lesz szükség: összefogásra, ellenállásra és megújulásra.

Nyilvánvaló önbecsapás, vagy ha durvábban fogalmazunk, akkor hazugság, hogy az összefogás önmagában elegendő a fideszes rendszer legyőzéséhez. A sikerhez a megújulásra és az ellenállásra is szükség lett volna, de ezek hiányoztak.

Márki-Zay Péter vasárnap este úgy fogalmazott, hogy mindent egy előre kitalált modell szerint csinált végig, csakhogy a modell nem működött.

Igen, a volt miniszterelnök-jelölt ráadásul azzal kezdte a beszédét, hogy igaza volt Hadházynak, amíg ez a propaganda létezik, addig nem lehet nyerni. Ha valaki visszanézi, miket nyilatkoztam az elmúlt években, akkor valóban azt láthatja, évek óta mondom – sajnos eddig hiába –, hogy

ha nem formáljuk át a játékszabályokat, akkor nem is érdemes elindulni a választáson, mert annak a mostanihoz hasonló, súlyos vereség lehet a vége.

Eddig nem vették elég komolyan a helyzetelemzését, vagy túl radikálisnak találták a véleményét?

Talán én is hibáztam, hogy korábban nem tudtam meggyőzni az ellenzék többségét, amiben az is benne volt, hogy közben reménykedtem is, hogy nem látom jól a dolgokat, tévedek. De most, egyáltalán nem vagyok boldog attól, hogy a miniszterelnök-jelöltünk vasárnap kénytelen volt azt mondani, hogy nekem volt igazam. Tény, hogy már rég az a véleményem, hogy a diktatúra állandó emlegetése teljesen fölösleges, mert az csak egyszerű definíció, az kell, hogy aktívan tegyünk is az átalakításáért. Elcsalt választás volt, ezt ki kell mondani. A kimondás azonban nem elég. Ha csak sajnálkozunk, de közben mindent ugyanúgy csinálunk tovább, akkor a következő választásnak is hasonló eséllyel tudunk majd nekifutni.

Radikálisabb lépéseket vár a parlamenti képviselőktől?


Mindenképp. Az első fontos tisztázandó és legitim kérdés rögtön az, hogy felvehető-e a mandátum. Én azt mondom, hogy igen, de csak akkor, ha arra használjuk, amikre kell.

A mandátum által lesznek fizetett politikusaink, akiknek lesz pénzügyi keretük, lesz stábjuk, lesznek lehetőségei, de ez csak akkor vállalható, ha nem játszunk el egy olyan parlamentet, mint amilyet Putyinnak játszik az orosz ellenzék...

MINÉL NAGYOBB A JÓLÉT, ANNÁL ALACSONYABB A FIDESZ TÁMOGATOTTSÁGA EGY ADOTT TELEPÜLÉSEN

G7.HU
Szerzők: STUBNYA BENCE, HAJDU MIKLÓS
2022.04.05.


A politikatudományban és a választási elemzésekben szinte közhelynek számít az az összefüggés, hogy jó gazdasági helyzetben a választók nagyobb eséllyel választják újra a kormányt, mint amikor rosszul megy a gazdaság. Az idei hazai országgyűlési választások előtt mindez éppen azért volt érdekes, mert a gazdasági helyzet nem volt egyértelműen jó vagy rossz.

Habár a foglalkoztatottság visszatért a járvány előtti szintre, és a bérek is nőttek, az infláció 2021 őszétől kezdve elkezdett felfele kúszni, és februárban már elérte a 8,3 százalékos szintet. Ahogy arról az év elején részletesebben is írtunk, az ilyen szintű drágulás a megfigyelések alapján már egy kormány újraválasztási esélyeit is csökkentheti.

A kormány ezért aztán a növekvő drágulást komolyan is vette, és az árstopokkal, valamint a választások előtti nagyobb egyszeri transzferekkel (például szja-visszautalások, fegyverpénz, 13. havi nyugdíj) igyekezett elérni, hogy a potenciális választói minél kevesebbet érezzenek meg az inflációból, ami elemzői becslések szerint az árstopok kifutásával május-június környékén akár 10 százalék fölé is emelkedhet.

A választási eredmény és egyes korábbi elemzések alapján is arra következtethetünk, hogy politikai értelemben

az intézkedések sikeresen ellensúlyozták az infláció elszállását.

Ahogy arra a 21 Kutatóközpont gazdasági szavazásról szóló márciusi elemzése felhívta a figyelmet, a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulását, a megtakarítási kilátásokat bemutató GKI fogyasztói bizalmi index januárban és februárban javult, miközben a Fidesz támogatottsága nőtt.

A gazdasági helyzetértékelésben persze nem csak a rövidtávú hangulat számíthat. Ahogy azt az Elmúlt 20 év sorozatunkban bemutattuk, több mutató alapján hosszabb távon is kedvező trendek előzték meg a választásokat...

CSUPA RENDES MAGYAR EMBER SZAVAZOTT A FIDESZRE

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2022.04.05.


Azok a honfitársaink, akik 12 év ámokfutás és dúlás után ismét a Fideszre szavaztak, nem gazemberek. Ugyanolyan rendes magyar emberek, mint te, én, vagy bárki más. Amikor kell, leviszik sétálni a kutyájukat, este kikérdezik a gyerektől a leckét, a munkahelyükön megcsinálják, amivel megbízzák őket. Nem ügyeskednek letelepedési kötvényekkel, nem mondanak álhíreket a közszolgálatinak mondott rádióban és televízióban, nem fogadnak el vesztegetési pénzt, és nem lettek néhány év alatt milliárdosok.


Rendes magyar emberekről beszélünk, akik nem tüntetnek, nem tiltakoznak, elfogadják, ami van. Mert lehetne rosszabb is, volt már ilyen, lehet is még.

Rendes magyar embernek fát lehet vágni a hátán. Ha valakit megütnek, az biztosan azért van, mert megérdemli. Ha belerúgnak, azt is. Ha nem ugrált volna, nem feltünősködik, hőzöng, hőbörög, haja szála sem görbül. Ő sem ugrál, nix ugribugri, nincs is neki baja, tessék csak ránézni! Ha mégis megpofozzák, vagy pláne, elvesznek tőle valamit, hálát ad az égieknek, hogy nem nagyon fáj, és még mindig maradt valamije...

JELEZTÉK ELŐRE: A FIDESZ ÚTJA „CSAK FELFELÉ”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: Választási földrajz
2022.04.05.


Amikor február végén nyilvánosságra hoztuk a Választási földrajz lapunk számára készített elemzését, a következtetések annyira negatívak voltak az ellenzék kilátásait illetően, hogy kevesen gondolták őket helytállónak. Lehet, hogy a Fidesznek egy út látszik: csak felfelé – jelezték akkor elemzőink. A vasárnapi választás döbbenetes mértékben igazolta a megállapításaikat, a tendencia tovább gyűrűzött: a településhierarchia egyre magasabb fokain erősödik a kormánypárt. Fényesen igazolódott az írás tétele, amely szerint valójában (egyelőre) nincsenek is billegő körzetek. „Magyarország Texas állam, Budapest pedig Houston.” Választási értékelés.


A Válasz Online-on február 23-án megjelent írásunkban figyelmeztettünk a 2018-as választások legfontosabb tanulságára: arra ugyanis, hogy a Fidesz hihetetlen mértékű erősödésre volt képes négy év alatt. Jeleztük azt is: a magyar társadalom állapotából is következően egyetlen út látszik reálisnak a kormánypárt számára: csak felfelé. Vasárnap este beigazolódott, amit akkori elemzésünkben írtunk. Az is, amire akkor szintén utaltunk: hogy a billegő körzetek mítoszát érdemes mítoszként kezelni. A Fidesz ismét elképesztő szinten tudott tovább bővülni, a legtöbb esetben ismét azokban a régiókban, ahol már 2018-ban is ellenzéki megrökönyödést váltott ki ez a folyamat.

A választásokat megelőző hónapok diskurzusainak egyik legfontosabb témája persze ezzel együtt is az úgynevezett „billegő körzetek” kérdése volt. Szinte mindenki próbálta a saját megközelítése alapján feltérképezni a korábbi választások alapján szorosnak gondolt választókerületeket. A kapott eredmények olykor jelentős átfedést is mutattak. Mi is tettünk ekkor egy kísérletet, hangsúlyozva, hogy a magyarországi politikai és társadalmi szerkezet teljesen alkalmatlan arra, hogy a tengerentúli terminológiát átültethessünk a hazai gyakorlatba. A 2018-as választási eredményekre hagyatkozó módszertan egyik nagy gyengesége, hogy adott időpillanatra hagyatkozva próbálja profilozni a magyar választói magatartást adott választókerületben, miközben a tendenciákat vizsgálva (pl. a 2014 és 2018 közötti mozgások) az ellenzék számára sokkal aggasztóbb képet festhettünk. Kritikusaink egyik legtöbbet hangoztatott érve az volt, hogy figyelmen kívül hagyjuk az összefogás jelentette, az ellenzék számára pozitív és mobilizáló tényezőt, amely akár új választói csoportokat is képes lesz behozni ebbe a táborba. Ezt mellesleg azért is tettük, mert a 2020 októberi Borsod 6-os időközi választáson tapasztalt ellenzéki átszavazási hajlandóságot amúgy is beépítettük a saját számításainkba: az ellenzéki választók 3 százaléka már ekkor lemorzsolódott...

VÁLASZTOTT AZ ORSZÁG: SZOLID FIDESZ-GYŐZELEM

POTTYONDY VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2022.04.05.



Választott az ország: szolid Fidesz-győzelem...

VÁLASZTOTTUNK - LENGYEL LÁSZLÓ A KLUBRÁDIÓBAN (2022.04.04.)

KLUBRÁDIÓ
Riporter: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.04.04.



A 2022. április 4-én Lengyel László közgazdász, politológus, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója érkezett Szénási Sándorhoz, hogy volt az újabb kétharmados Fidesz-győzelmet hozó április 3-i országgyűlési választásokról beszélgessenek.

„NÉGY HÓNAPON BELÜL HATALMAS GAZDASÁGI VÁLSÁG LESZ MAGYARORSZÁGON”

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.04.05.


„Az ellenzéknek nem a következő négy évre, hanem a következő néhány hónapra kell készülnie, arra, hogy akkor mit csinál majd, amikor ez az elhülyített magyar társadalom rá fog jönni, nagyon át lett verve” – mondja Inotai András, hozzátéve: „Nem akarok pánikot kelteni, de az látszik, hogy bármikor lecsaphat nálunk is egy argentin-típusú válság”, Orbán pedig nem tud, soha nem is tudott válságot kezelni. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője nagyon örül, hogy Orbánéknak kell kilapátolniuk azt a szemetet, amit 12 év alatt összehordtak. A nemzetközileg is elismert elemző szerint „úgy látszik, hogy Magyarországnak csak tragédiákon keresztül van túlélési esélye. Fogjuk fel úgy, hogy ami előttünk áll, összes problémájával és megpróbáltatásával együtt, a túlélés záloga”.


Már Orbán is azzal riogatott korábban, hogy nagyon komoly válság jön a világban, Európában. Mintha már jó előre erre fogná azt, aminek jönnie kell a magyar gazdaságban, társadalomban. Nevezhetjük akár megszorításoknak, akár kiigazításnak, de a lényeg az, hogy rossz idők közelednek. Vagy rosszul gondolom?

– Előrebocsátva: nem a nyugatnak van alkonya, hanem a nem létező orbáni gazdaságpolitikának. Nagyon örülök, hogy nekik kell kilapátolniuk azt a szemetet, amit 12 év alatt összehordtak, igen boldogtalan lettem volna, ha az ellenzék nyakába varrják ezt a feladatot. Négy hónapon belül hatalmas gazdasági válság lesz Magyarországon. Már most is az van, de ez semmi ahhoz képest, ami ránk vár. Amire az európai és globális problémák természetesen rátesznek, de ennek a válságnak a gyökerei, és az intenzitása az elmúlt 12 évben keresendő, meg persze a legutóbbi időszak felelőtlen és aljas pénzszórásában. Nem véletlen, hogy a magyar infláció a legmagasabb Európában, pedig ebben még nincsenek benne a begyűrűző európai hatások, amelyek elkerülhetetlenek lesznek. A magyar költségvetés teljes szétesésben, a bankrendszer pedig – a hazai túlköltekezés és a negatív kamatpolitika miatt – rendkívül sérülékennyé vált. Mindeközben elképzelhetetlen mértékben ismét eladósodott a társadalom, a lakáshitelek fele hónapokon belül be fog dőlni, ami persze amúgy is várható volt, de a bedőlés gyorsabb ütemben fog bekövetkezni, mint korábban gondolni lehetett. Ahogy látszik, a bankok és a hitelfelvevők majd vitatkozhatnak azon, ki dőljön be hamarabb, de valószínű, hogy akár mindketten így járhatnak. A rezsicsökkentésről nem is szólva, ami ebben a formában a kezdettől fogva felelőtlen és durván antiszociális volt, ahogy azt már sokan mondták. A rezsicsökkentés és a piaci folyamatba történő beavatkozás általában is Rákosi elvtárs idejére emlékeztet, még csak nem is Kádáréra, hanem a rákosista „mi majd megoldjuk...:” voluntarizmusra...

ORBÁN SZERINT A DEMOKRÁCIA

TELEX
Szerző: TÓTH GERGELY
2022.04.05.


"Az elmúlt 12 évben a demokrácia nem gyengült, hanem megerősödött."


– értékelte Kovács Zoltán államtitkár a Fidesz győzelmét, a kormány egyik vezető papagájszervezete, az Alapjogokért Központ pedig a rendszerváltás utáni magyar demokrácia kiemelkedő eseményeként ünnepelte a vasárnapi választást. De miért vetíthet bele egy demokráciaünnepet a Fidesz egy 12 éve építgetett-csiszolgatott politikai gépezettel kicsikart, minden mozzanatában kicsinyes, acsarkodó, a pillanat uralására koncentráló választási sikerbe?

Talán segíthet a fideszes demokráciafelfogás megértésében, ha gyorsan leszögezem az eszmét átható ellentmondást:

Miközben magát a demokratikus döntési folyamatot a lehető legszűkebbre szabja, addig a döntést totális felhatalmazásként értelmezi.

Az, hogy a Fidesz előtt ekkora értelmezési tér tátong, részben a demokrácia ellentmondásos természetéből fakad. A demokráciának ugyanis két markáns jelentése van:

1. a demokrácia a politikai közösség (a nép, a nemzet, az ország) akaratának megnyilvánulása, ekképpen korunk legfontosabb legitimációs ideálja;

2. a demokrácia kevésbé magasztos jelentésében a tisztségviselők kiválasztásának puszta eszköze; a formátlan népakarat bürokratikus csatornákon való leszűrése, és különböző népképviseleti intézményekben való ülepítése.

A demokrácia „tág” és „szűk” értelmezésével való játék bizonyos fokig a politika természetes velejárója, és az áramlatot nemcsak a hatalmi harc szereplői kavarják, hanem az állampolgári elvárások is. A demokrácia ugyanis definiálatlan formájában is a „jó rendszer”, és a népakarat minden politikai rezsim legfontosabb támasza – ezt mutatja az a jelenség, hogy a demokratikus legitimációt ma már a diktatúrák sem merik/akarják megspórolni.

A Fidesz a demokrácia mindkét oldalát radikalizálta. Egyfelől a demokráciát, mint a nép formátlan akaratát a lehető legszűkebb, legszabályozhatóbb csatornába tereli, mellékágakkal, titkos víznyelőkkel és árterekkel szabdalja fel. Másfelől viszont a hiperszabályozott eljárásból kapott felhatalmazást a népakarat áradásaként fogja fel, amely totális felhatalmazást ad a kormánynak. Ez az illiberális demokrácia: akárhogyan sikerül is elérni a politikai többséget, az minden téren döntési monopóliummal ruházza fel a kormányzó pártot a kisebbséggel szemben.

A demokrácia technikai szabályzásának van egy fontos, a Fidesz által mindig szem előtt tartott ökölszabálya: A rendszernek tartania kell magát a demokratikus választás néhány minimálkritériumához, mint például az egyenlő, titkos és általános választójoghoz, illetve a politika erőszakmentességéhez. Ezek elsőre tényleg minimálnak hangzanak, de azért mégiscsak fontosak.

A Fidesz a hatalmát nem az önkény bárdjának suhogtatásával biztosítja; az ő módszere a ling-csi, a halál ezer vágással...
.

BRUTÁLIS VESZTESÉGEKET OKOZ AZ OROSZOK HÁBORÚJA AZ ÉPÍTŐIPARBAN - 20-30 SZÁZALÉKOS DRÁGULÁS JÖN AZ ÉPÍTŐANYAGOKNÁL, ISMÉT NAPI ÁRAKAT ADNAK MEG

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2022.04.05.


Ismét csak napi árakon lehet építőanyaghoz jutni. Az építőipar szereplői közül a kivitelezőknek és a megrendelőknek is komoly veszteségeket okoz Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja – derül ki az ÉVOSZ felméréséből. A kivitelezések lelassulnak, és jóval drágábbak lesznek. Az év végéig 20-30 százalékkal drágulhatnak az építőanyagok.

Az Azénpénzem.hu tapasztalatai szerint ismét napi árakon lehet csak építőanyaghoz jutni a Tüzépeknél. Az árajánlatok korlátosan érvényesek, vagy csak aznapra, vagy mindössze néhány napra szólnak. Számos építőanyagból hiány van; vagy azt viszi el a kuncsaft, amiből éppen van készleten, vagy nem lehet tudni, hogy mikor és mennyiért juthat majd hozzá a rendeléshez.

Múlt héten a szálas hőszigetelő-anyagok közül a kőzetgyapotot nem lehetett kapni, és több építőanyag-kereskedőnél még csak határidőt sem tudtak mondani a szállításra, árat pedig végképp nem. Volt olyan csempegyártó cég, amely előző héten emelt 50 százalékkal árat, az eladó pedig arra a kérdésre, hogy a készleten nem lévő csempékből mikorra tudnak rendelni, a vállát vonogatta. Az árról sem tudott tájékoztatást adni. Amikor munkatársunk faanyag után érdeklődött, a fatelep vezetője csak azt kérdezte, hogy miért éppen most akar építkezni...

AZ AMERIKAI NÉPSZAVÁNAK MINDENBEN IGAZA VOLT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.04.04.


Nem szívesen hivatkozunk arra, hogy mindenben igazunk volt, mert nem ízléses a “bezzegelés”, és cseppet sem örülünk annak, hogy Orbán rendkívül könnyedén behúzta a kétharmadot. De az Amerikai Népszava éppen erre figyelmeztetett: ne bagatellizálják Márki-Zay ámokfutását, borzalmas szövegeit és viselkedését, mert az súlyos vereséget eredményez. Nem örülünk neki, hogy igazunk lett (számunkra ez egy percig sem volt kérdéses), de miután agyongyalázott bennünket az ellenzék, fontos ezt (és ennek kapcsán néhány alapkérdést) tisztázni.

Először is azt, hogy az ellenzék tábora a Fidesz csőcselékének szintjére süllyedt, amely nincs tisztában a sajtó funkciójával, szerepével és feladatával, és ugyanazt várná el a független és szabad sajtótól, mint amit a Fidesz lakájmédiája tesz. Azzal vádoltak minket, hogy ha megírjuk a valóságot, azzal ártunk az ellenzéknek. Elfelejtették, hogy a nyilvánosság és a valósággal való szembesülés demokratáknak soha nem árthat, és ez a sajtó legfőbb feladata. A visszajelzés, a kontroll, az ellenőrzés, az előrejelzés és a figyelmeztetés. Mi ezt a feladatunkat láttuk el.

Azt hazudták rólunk, hogy amilyen képet mi mutatunk Márki-Zay ámokfutásáról, az nem valós kép. Ha nem lett volna választás, örökre megmaradt volna ez a hazugság, de számok nem hazudnak, azok önmagukért beszélnek, és azok bennünket igazolnak. Előre megmondtuk, hogy ha mi nem írjuk meg a valóságot, attól az még létezik, és az urnáknál fog meglátszani, s akkor nem fogják majd tudni, hogy miért buktak ekkorát. Ha a sajtó ellátja a feladatát, nem hazudik, nem leplez el semmit, és figyelnek rá, akkor az ilyen bukások megelőzhetők. Ez a sajtó szerepe.

Megírtuk, hogy ebből sima kétharmados győzelem lesz Orbán javára, ha Márki-Zay-t nem menesztik. Mindig az volt a szöveg, hogy “már késő” és “már nem lehet”. Hazugság, lett volna idő rá. De mi azt is megírtuk, hogy ha az utolsó nap kidobják ezt a dilettáns szerencsétlen akarnokot, aki biztos és stabil ellenzéki előnyt nullázott le az ostoba és buta kampányával, a félfasiszta szövegeivel, az ellenzék árulózásával, a megalapozatlan állításaival, az sincs későn, mert az ellenzék akkor is visszanyerheti önmagát és egy csomó ember visszakapja a hitét, a reményét és elmegy szavazni.


Mindent mondtak ránk, csak azért, mert betöltöttük a szabad és független sajtó feladatát. Az Amerikai Népszava 12 éve az Orbán-rendszer legradikálisabb ellenzéke, mi neveztük először fasiszta diktatúrának, amire tíz éves késéssel jöttek rá mások. Az Amerikai Népszava a legnyíltabb, legszókimondóbb és legegyenesebb ellenzéki, liberális újság, amely ugyanazzal a mércével méri meg az ellenzéket is, mert ez a feladata, és (a lezüllött, elbutult ellenzéki csőcselék tévhitével szemben) ez az ellenzéknek nem árthat, hanem ez az ellenzék alapvető érdeke. Ezért kell a szabad sajtó.

Az Amerikai Népszava az elmúlt fél évben annyi mocskolódásban részesült Márki-Zay Péter miatt, amivel behozta az elmúlt 12 éves lemaradását bárkivel szemben. Lefizetett Orbán-bérencnek, korrupt gazembereknek (“van az a pénz”), Orbán szekértolójának neveztek bennünket, nem beszélve a válogatott szidalmakról, gyalázkodásokról és mocskolódásról. Tucatnyi ellenzéki Facebook csoportból kitiltottak minket az igazságunkkal. Az ellenzéknek, amely állítólag a sajtószabadságért küzd, nem kellett a sajtószabadság, mert a szabad sajtó nem azt írta, amit hallani akart.

Ez a bukás biztos receptje, amit előre memondtunk, és be is következett. A szomorú az, hogy ezt nemcsak az internet aljanépe követte el, hanem vezető értelmiségiek, magas entellektüellek, még kiváló újságírók is, akiknek leginkább tudniuk kellene, hogy a sajtó nem hazudhat, semmilyen nemesnek tartott cél érdekében sem, mert ha megteszi, azzal a nemes célnak árt. Szembesülnie kell az ellenzék támogatóinak azzal, hogy amit csináltak, az káros és ártalmas. Mert ha nem így reagálnak, akkor kieszközölhettek volna olyan változásokat, amelyek megelőzik ezt a hatalmas bukást...

A KÍNOS 12

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: HEGYI IMRE
2022.04.01.


Akármit hoznak is a választások, arról vita sem lehet, hogy a NER legnagyobb blamázsainak egyike a hazai futball képtelensége és néptelensége. Ami viszont a tizenkét év alatt bőven volt a magyar labdarúgásban: duma és dohány.

A finanszírozás változásait egy szakíró, aki megjárta Tolnát, Baranyát a Népszavától a Magyar Nemzetig, hogy aztán a politikai napilappá átlényegülő Nemzeti Sport elöljáróinak egyike legyen, így üdvözölte a kezdet kezdetén: „Végre rendszerváltás!” Majd 2014-ben az a groteszk összegzés jelent meg az M4 Sport internetes oldalán: „Stratégiai sikerek eredményesség nélkül.”

Merthogy a sportot az Orbán-rezsim „stratégiai ágazattá” avatta. Nem látni a hatását, hiszen a köztereken néhány unatkozó fiatalember dobál kosárra, futballozó gyerekcsapatok egyáltalán nincsenek, mivel a hétköznapi magyar labdarúgás évtizedek óta nemhogy nem vonz, de taszít. Az ország lakosságának zöme tudomást sem vesz arról, mi zajlik az NB I.-nek nevezett megyei bajnokságban, amelynek labdával szenvedő hősei között van a felcsúti, a gyirmóti, a kisvárdai, a mezőkövesdi, a paksi együttes. E mezőny nem kis részben politikai alapon szerveződött, Felcsút egyenesen az ország központja lett, a 24.hu múlt évi felmérése szerint egy ottani polgárra 10 millió 783 ezer 215 forint, míg egy átlag magyarra csak 44 387 forint támogatás jutott az Orbán-kormány sporttámogatásának nagy részét kitevő társaságiadó-kedvezményből. (A tetemesebb összeg 240-szerese a kisebbikének.)

Közben a hajdani fővárosi nagy csapatok hozzásüllyedtek e bóvlihoz. Az FTC kivétel, de a zöld-fehérek is beláthatatlanul messze járnak attól a nívótól, amelyet Schlosser, Sárosi dr., Lázár, Toldi, Kocsis Sándor, Deák „Bamba”, Albert, Varga Zoltán, Nyilasi képviselt. A Honvéd, az Újpest, az MTK már a felcsúti–várdai blokk árnyékában vegetál, miközben olyan játékosokat titulálnak „klublegendának” a nagy régmúltú Budapestről, akik húsz-harminc évvel ezelőtt még véletlenül sem rúgtak egyeneset a labdába. Ma már persze csak náluk is rosszabbak vannak, és jele sem mutatkozik annak, hogy ez a keserves folyamat megszakadna...


AZ ÉS 2022/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

A KORONAVÍRUS KIROBBANÁSA ÓTA NEM LÁTOTT INTÉZKEDÉSEK JÖHETNEK MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.04.05.


...A kormány előtt álló rövidtávú kihívások a Portfolio szerint a következők:

  1. 1. Orosz-ukrán háború: A szomszédban zajló háború konkrét gazdasági hatásait egyelőre nehéz számszerűsíteni, hiszen még nincs vége a harcoknak, ugyanakkor két dolog már világosan látszik: magasabb inflációt és alacsonyabb növekedést hozhat Magyarország számára. Ezekre külön még visszatérünk később, azonban a háború geopolitikai kockázatot is hordoz, amit kezelnie kell a kormánynak. Egyrészt támogatni kell a nyugati szankciókat Oroszországgal szemben úgy, hogy közben ne veszélyeztessék az ország energiabiztonságát se, másrészt a több százezer ukrajnai menekült ellátása is azonnali feladatot ró Magyarországra.
  2. 2. Magas infláció: Már a háború előtt többéves csúcson volt az infláció, nem csak Magyarországon, hanem a világon mindenhol, erre csak rátett egy lapáttal a nyersanyagárak emelkedése az utóbbi hetekben. Ma már az elemzők többsége elképzelhetőnek tart egy 10% körüli, akár feletti áremelkedést év közben és éves átlagban is 8-9% a várakozás. A meglepetés infláció elviszi az idei évre várt reálbérnövekedés jelentős részét. Emiatt a lakossági vásárlóerő csökken. Kérdés persze, mit tud ezen segíteni a magyar gazdaságpolitika, hiszen világszerte inflációs problémával néznek szembe az országok. Annyiban biztos tud segíteni a kormány, hogy nem tetézi az egyébként is magas importált inflációt. Az elmúlt hónapokban elsősorban az árak mesterséges szabályozásával (üzemanyagok, rezsi, élelmiszerek) próbáltak tenni a trend ellen, de erősen kérdés, hogy ezek meddig fenntarthatók, amire majd szintén visszatérünk még a kihívások között.
  3. 3. Elkerülhetetlen a gazdaság lassulása: A háború másik elengedhetetlen következménye, hogy szinte biztosan lassabb lesz a magyar gazdaság növekedése, mint korábban gondoltuk. Ebben szerepet játszanak a nyersanyagárak emelkedése, a beszállítói láncokat érintő fennakadások és az Oroszország elleni nyugati szankciók is.
  4. 4. Maradhat-e a rezsicsökkentés: A világpiaci energiaárak elszállása itthon ugyan a háztartásokra nem ró extra terhet, mivel szabályozott áron vásárolják az áramot és a földgázt. Azonban kérdés, hogy ez meddig tartható fenn, hiszen egyre szélesebb az olló a kedvezményes lakossági tarifa és a világpiaci árak között. Ezt pedig „valakinek ki kell fizetnie”, végső esetben az állami tulajdonú MVM-nek. Ennek jelét láttuk már tavaly év végén, amikor több mint 200 milliárd forintos feltőkésítésre volt szüksége a vállalatnak. A jelenlegi világpiaci árak mellett éves szinten akár 1000 milliárd forintba is kerülhet a rezsicsökkentés fenntartása.
  5. 5. Költségvetési kiigazítás: Részben az MVM és az MNB várható vesztesége miatt lehet szükség költségvetési kiigazításra a választások után. Ennek mértéke kérdéses, hiszen azon is múlik, hogy a nemzetközi környezet teremt-e mozgásteret a tervezett 5%-os hiány növelésére, illetve nehéz most megmondani, mekkora negatív hatással lehetnek a lassabb gazdasági növekedés miatt kieső adóbevételek.
  6. 6. A forintárfolyam stabilizálása: A háború kitörésének pillanatában rögtön jelentősen gyengült a forint az euróval szemben, a 400-as lélektani határt is elérte a jegyzés. Azóta kissé korrigált ugyan a magyar deviza, de még mindig korábbi historikus mélypontja környékén, a 360-370-es szinteken jár az euróárfolyam, vagyis tartósan gyenge szinten ragadt.
  7. 7. Az uniós források szerepe: A választási kampány után várhatóan folytatódnak majd az egyeztetések a kormány és a Bizottság között, ezek tétje pedig az uniós pénzcsapok megnyitása lehet. Az uniós források felpörgése érdemben mérsékelhetné az ország külső finanszírozási igényét, ezért a jelenlegi helyzetben különösen fájdalmas az elapadásuk.
  8. 8. A kamatstop sorsa: Az üzemanyagok és az élelmiszerek árának befagyasztása mellett kamatstopot is életbe léptetett a kormány, június 30-ig a tavaly októberi szinten rögzítették a lakossági jelzáloghitelek mintegy egyharmadát kitevő változó kamatozású hitelek kamatait, kérdés, mi lesz az év második felében. A kormányoldal eddigi utalásai alapján szóba kerülhet az intézkedés fokozatos kivezetése június 30. után, míg a bankok egy olyan intézkedést támogatnának, mely a devizahitelek 2014-es forintosításához hasonlítana. Vagyis az adósok kérésére fix kamatozásúra módosítanák a hitelszerződéseket utóbbi esetben. Persze a legnagyobb kérdés az lesz, hogy ezt milyen kamat mellett tennék meg.
  9. 9. A szabályozott árak fenntartása: a kormány az üzemanyagok és az élelmiszerek árának rögzítésével próbált eddig harcolni az infláció ellen. Ezek az intézkedések azonban április végén, illetve május közepén lejárnak, vagyis már rövidtávon dönteni kell arról, hogy fenntarthatók-e. A kérdés elsősorban az üzemanyagok esetében lehet égető, hiszen mostanra a piaci ár lényegesen magasabb a 480 forintos literenkénti plafonnál. Ez pedig az elmúlt hetekben már ellátási problémákat is felvetett, a március 15-ig hosszú hétvége alatt országszerte hiánycikknek számított az üzemanyag.
  10. 10. Elszálló élelmiszerárak: a következő hónapokban szinte biztosan várható az élelmiszerárak rég nem látott emelkedése. Ennek csak egy szeletét jelenti az árstop megszűnése – a május elsejétől elvben újra piacivá váló árképzés várhatóan ugrásszerűen emeli majd a boltokban az intézkedés alá vont termékek, így például a csirkemell, a sertéscomb, a liszt vagy a cukor árát. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gazdaságban jó ideje jelen lévő, és a háború miatt különösen erősen ható fundamentális okok további, drasztikus növekedést vetítenek előre az élelmiszerek árát illetően.

A költségvetés stabilizálása lehet ezek közül a legnagyobb hatású, amely vagy az állami bevételek növelésével vagy a kiadások csökkenésével jár, mindez pedig a vállalati szektort is érintheti. Értékelésünk szerint részben az MVM és az MNB várható vesztesége miatt lehet szükség költségvetési kiigazításra. Ennek mértéke kérdéses, hiszen azon is múlik, hogy a nemzetközi környezet teremt-e mozgásteret a tervezett 5%-os hiány növelésére, illetve nehéz most megmondani, mekkora negatív hatással lehetnek a lassabb gazdasági növekedés miatt kieső adóbevételek. Egyes elemzői vélemények szerint már 2022 második felében hozzá kell látni a költségvetés kiigazításához, a feketeleves ugyanakkor csak 2023-ban jöhet el igazán. Ekkor akár a GDP 3%-ának megfelelő költségvetési módosítást kellene végrehajtani.

Azt már Varga Mihály is elismerte, hogy „a választás után át kell szabni a költségvetési politikát”. Konkrétumokat egyelőre nem árult el, de az biztos, hogy az alacsonyabb GDP-növekedéshez hozzá kell igazítani a büdzsét is, és akkor még nem beszéltünk a rezsicsökkentés költségeiről és a jegybank várhatóan százmilliárdos nagyságrendű veszteségéről, melyek 2023-ban jelentenek majd terhet.

ÖSSZESSÉGÉBEN ELMONDHATJUK, HOGY A KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA ÉS AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ GAZDASÁGI HATÁSA MIATT A BÜDZSÉ NAGYSZABÁSÚ ÁTALAKÍTÁS ELŐTT ÁLHAT, AMIRE A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY KIROBBANÁSA ÓTA NEM VOLT PÉLDA...

ITT OLVASHATÓ

NEM VOLT SZISZTEMATIKUS CSALÁS A VÁLASZTÁSOKON, DE FURCSA A SOK EXTRÉMEN FIDESZES TELEPÜLÉS

G7.HU
Szerzők: HAJDU MIKLÓS, JANDÓ ZOLTÁN
2022.04.05.


Olyan szisztematikus választási csalás, amit statisztikai eszközökkel egyértelműen ki lehetne mutatni, nem volt a vasárnapi országgyűlési választáson. A kormánypártok néhány kisebb településen elért extrémen magas eredménye ugyanakkor még a statisztikai elemzésekből is kilóg. Helyenként napközbeni szervezett mozgósításra utaló jelek is vannak, de tömegesen valószínűleg ilyen sem volt.

Nem tömték meg az urnákat fideszes szavazatokkal

A rendszerszintű, nagymértékű választási csalásra utaló egyik legegyszerűbb statisztikai jel, ha a szavazati és részvételi arányok erősen eltérnek a normális eloszlástól*. Ez akkor történhet például, ha egyes szavazókörökben valamilyen módon – akár a választópolgárok tettleges bevonásával – egy bizonyos pártra szóló voksokkal pakolják meg az urnákat, illetve, ha a választókat saját indíttatásuk ellenére is részvételre buzdítják, netán kényszerítik.

Nézzük először a szavazóköri részvételi hajlandóság eloszlását, méghozzá az érvényesen szavazók aránya alapján a választásra jogosultak körében, amit az alábbi ábra szemléltet. Az oszlopok magassága kifejezi, hogy hány szavazókörben esett a vízszintes tengelyről leolvasható szint közelébe a részvételi arány, és alapesetben a legtöbb szavazókörben az országos átlag – 69,5 százalék – körüli adatot várhatunk az ettől távolabb eső értékek előfordulásának folyamatos ritkulása mellett...

ÍGY MŰKÖDIK A LÁNCSZAVAZÁS A GYAKORLATBAN: EGYMÁS UTÁN ADTÁK BE A SZAVAZÓLAPOKAT AZ OPEL ABLAKÁN EGY PUTNOKI SZAVAZÓKÖRNÉL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2022.04.04.


Az Átlátszó által rögzített videón az elkövetők egy szavazókör közelében, a főút mellett, fényes nappal követték el a csalást. Most bemutatjuk a folyamatot, ahogy több szavazó is részt vett a csalásban. A kihozott szavazólapot odaadták egy kocsiban ülő embernek, a másik kerítésnél álló férfitől pedig feltehetően átvették a jutalmat. A láncszavazás arra jó, hogy ellenőrizhessék az emberek szavazatát, ugyanis a választók kiviszik a kitöltetlen szavazólapot a szavazóhelyiségből, amit kitöltve eljuttatnak a lánc következő tagjának. A videó második felében egy kigyúrt őr, illetve két audis szereplő is látható, akik szintén megálltak a helyszínen egy rövid időre, és interakcióba léptek a csalásban résztvevőkkel – kiterjedt bűnszervezetre bízták a piszkos munkát.


A 6 400 fős Putnok Miskolctól 40 kilométerre, Ózdtól 20 kilométer távolságra fekszik, azért utaztunk el a településre április 3-án az országgyűlési választás délutánján, mert tudomásunkra jutott, hogy a Húszezren a tiszta választásért 2022-ben (röviden 20k22) egyik tagja választási csalás gyanúját jelentette. Az eredeti bejelentés szerint az egyik szavazókörnél a szemben lévő házba kísértek be frissen leszavazott embereket...

ITTHON GYŐZÖTT, EURÓPÁBAN MEGGYENGÜLT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.04.05.


A német üzleti körök napilapja, a Handelsblatt szerint a magyar kormányfő ugyan otthon bebetonozta a pozícióját, az EU azonban elfordul tőle, beleértve régi barátait is. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

Először pillantsunk vissza mindössze néhány napot az időben, ami azonban ma már fényévnyi távolságnak tűnik: a választások előtt tette közzé svájci közrádió és televízió olasz nyelvű internetes oldala a Klubrádióval - ahogy arra a címben utalnak, az ellenálló rádióval - foglalkozó riportját, amelyben Arató András alapító elnök elmondja, hogy a rádió indításakor, 21 évvel ezelőtt, az első Orbán-kormány utolsó évében még nem volt használatos az illiberális társadalom kifejezés, de a berendezkedés már létezett, és nem volt nehéz olyan munkatársakat találni, akik elégedetlenek voltak a viszonyokkal. Orbán a 2002-es választást aztán elvesztette, de 2010-ben újra győzött, mégpedig kétharmaddal. Az már értelemszerűen nincs benne a beszámolóban, hogy most tegnapelőtt ismét, sorozatban negyedszer is. Arató elmondta a svájci újságírónak, hogy a független média elleni hadviselésnek két lényeges eleme van: a gazdasági és az intézményi ellehetetlenítés - a Klubrádió vonatkozásában a hirdetési piactól való elesés, majd a frekvencia elvétele. Az antennákon ugyan már nem fogható a műsor, de a Klubrádió az interneten továbbra is létezik, és még növekedett is a hallgatósága: naponta 220 ezer ember követi online valamelyik műsorát. "Hallgatóink adományaiból élünk, az illiberalizmus eddigi 12 éve alatt több mint 6 millió eurót kaptunk tőlük, ami egy kis rádió esetében hatalmas összeg” - mondta a Klubrádió elnöke a svájci közmédiának adott olasz nyelvű interjújában.

Most pedig nézzük, hogyan látja Magyarország és az Európai Unió viszonyának a kilátásait a bécsi Der StandardGerald Schubert kommentárja szerint az EU-nak további négy esztendőre módfelett nehéz partnerségre kell berendezkednie Magyarországgal. Egy olyan tagállammal való partneri viszonyra, amelynek a kormányfője a média nagy részét beállította a sorba, és a választási jog átalakításával előnyt biztosított magának az urnáknál. Orbán Viktort korrupcióval is vádolják, valamint szintén szemére hányják a jogállamiság és a kisebbségek jogainak a megsértését, mégpedig uniós körökben is. A választási eredményben így nincs semmi új, ám az EU szempontjából ennél fontosabb az, hogy az országgal való kapcsolatait az eddiginél öntudatosabban képes alakítani. Rendelkezésére áll ugyanis az a viszonylag új jogállamisági mechanizmus, amely tavaly az év elején lépett hatályba, és idén februárban erősítette meg az érvényét az Európai Bíróság, Magyarország és Lengyelország ellenvetései nyomán. Ez a mechanizmus az uniós támogatási eszközök folyósítását a jogállami kritériumok teljesítésétől teszi függővé. Alkalmazását illetően ugyan számítani lehet némi vitára, hiszen minden egyes esetben bizonyítani kell azt, hogy a jogállamiság megsértése az uniós támogatási pénzekkel való visszaéléssel fenyeget, mégis a mechanizmus azt jelenti, hogy megtörtént az első lépés.

A Der Standard kommentátora kitér arra is, hogy a Fidesz tavaly kénytelen volt távozni az Európai Néppártból, és hogy egyelőre nem igazolódtak azok a félelmek, miszerint Orbán a szélsőjobboldali pártokból hozhat létre nagy frakciót az Európai Parlamentben. "A nemzetközi nacionalizmus beleütközött saját határaiba” - írja.

Az osztrák szerző felhívja a figyelmet az Oroszország-politikával összefüggő nézeteltérésekre is: Orbán közel áll Vlagyimir Putyinhoz, és a választási kampány során Moszkvával kapcsolatban igyekezett lavírozni, miközben Lengyelország egyértelműen Oroszországgal szemben foglal állást. Orbán, aki a Brüsszellel való vitáiban eddig mindig maga mellett tudhatta Varsót, most hirtelen egyedül maradt.

Nem az EU-nak kell most azt mérlegelnie, hogy miként járjon el régi ismerősével, Orbánnal szemben, hanem Orbán az, akinek újra kell pozícionálnia magát abban az Európában, amelyben a tagállamok a nyomás hatására összetartanak, és amelybe ő egyre kevésbé akar beleilleni” - írja a kommentátor. Utalva az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárásra, hozzáteszi: Magyarország, ha nem állnak mellette a lengyelek, akár még az EU-beli szavazati jogát is elveszítheti. "Orbán otthon triumfált, győzelme azonban az EU-ban megkeseredhet” - véli a Der Standard.

Lényegében ugyanez a gondolat tükröződik a német üzleti körök napilapjának, a Handelsblattnak a véleménycikkében. "Miért gyengült meg Orbán Viktor a választási győzelme ellenére is?” teszi fel a kérdést a szerző, Christoph Herwarts. Szerinte a magyar kormányfő ugyan otthon bebetonozta a pozícióját, az EU azonban elfordul tőle, beleértve régi barátait is. Az uniónak - írja - a következő négy évben továbbra is egy olyan tagállammal kell kijönnie, amelyik számos EU-szabályt elutasít, és közös döntéseket akadályoz. Ám az Európai Unión belül változnak az erőviszonyok - folytatódik a cikk. Még hetekkel ezelőtt is akadt néhány tagállam, amely nem csupán tudatosan megszegte Brüsszel egyes előírásait, hanem még támaszkodott is Oroszország és Kína segítségére. Az Ukrajna ellen intézett támadás óta Magyarország viszonylag egyedül maradt ezzel a stratégiával - állapítja meg a Handelsblatt.

ITT HALLGATHATÓ MEG ITT OLVASHATÓ