2022. február 23., szerda

PUTYINNAK NEM ÁLL SZÁNDÉKÁBAN UKRAJNÁT ELFOGLALNI - KISS BENEDEK JÓZSEF A KLUBRÁDIÓBAN (2022.02.23.)

KLUBRÁDIÓ
Riporter: PARA-KOVÁCS IMRE
2022.02.24.



A 2022. február 23-i Reggeli személyben Para-Kovács Imre vendége Kiss Benedek József nyugalmazott ezredes, biztonságpolitikai szakértő, a Milton Friedmann Egyetem óraadó tanára volt és az orosz-ukrán válságról (lehetséges háborúról?) beszélgettek.

HÚZÓS PODCAST / CSERHALMI GYÖRGY - 30 ÉV MEHET A KUKÁBA

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV Magyarország
2022.02.19.



A Húzós podcast péntek esti vendége a Nemzet Színésze, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas, Cserhalmi György. A színművész Rónai Egonnak beszélt arról, hogy emberileg sok pályatársa vált hiteltelenné azzal, hogy politikailag elköteleződtek egyik vagy másik oldal felé. Ugyanakkor például ha Vidnyánszky Attila hívná a Nemzeti Színházba rendezni - aki szerinte az utóbbi időben politikus lett - akkor menne, hiszen ott is vannak tanítványai. De szóba kerül még az ötéve rákban elhunyt felesége, és az is kiderül, hogy mit ért az alatt: „Az elmúlt 30 évet ki lehetne dobni a kukába”. A HÚZÓS PODCAST KORÁBBI RÉSZEI:
https://www.youtube.com/watch?v=U5YtN...

MIT GONDOL AZ ÍRÓ AZ OLVASÓK ORSZÁGÁBAN? AKI VÁLASZOL: NYÁRY KRISZTIÁN

KÖNYVES MAGAZIN
Szerző: Könyves Magazin
2022.02.23.


Az olvasók országa című sorozatunkban a választások előtt könyvek segítségével igyekszünk válaszokat találni az aktuális hazai közéleti kérdésekre. Érdekel minket az is, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort. A beérkezett válaszokat a következő hetekben megosztjuk a Könyves Magazinon. (Elsőként Gurubi Ágnes gondolatait olvashattátok.)

TÖBB MINT 400 MILLIÁRD FORINTOS TRANZAKCIÓVAL LÉTREJÖN A TÁVKÖZLÉSI SZUPERHOLDING

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.02.23.


Tavaly februárban jelentették be, hogy a 4iG belép a távközlési piacra, azóta alaposan felgyorsultak az események, a vállalat Magyarországon megvásárolta a HDT-t, a DIGI-t és az Invitechet, de a régióban is terjeszkedett, Albániában és Montenegróban is bevásárolt. Tavaly augusztusban a 4iG bejelentette, hogy a magyar állammal közösen távközlési szuperholdingot hoznak létre, a 4iG apportálja a távközlési eszközeit, és többségi tulajdonrészt szerez az Antenna Hungáriában, a tranzakciót a hazai távközlési piac egyik jelentős gazdaságtörténeti momentumaként értékelte Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója. Tegnap bejelentették a szuperholding létrehozásának részleteit, a 4iG a távközlési eszközeinek apportjával szerez többségi tulajdonrészt az Antenna Hungáriában, a tőkeemelés értéke meghaladja a 400 milliárd forintot.


Régiós távközlési nagyvállalatot építenek

Tavaly februárban jelentette be a 4iG, hogy a vállalat belép a távközlési piacra, az Antenna Hungáriával közösen hazai és régiós terjeszkedés a cél. A 4iG akkor előzetes megállapodást kötött az Antenna Hungáriával és az Alpac Capital kezelésében lévő Portuguese Telecommunication Investments-szel, hogy megszerezze a társaságok közös leányvállalata, a Hungaro DigiTel (HDT) többségi, 75 százalékos tulajdonát. Tavaly május közepén aláírták az erről szóló szerződést, június elejére pedig a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően lezárult az akvizíció. Azóta több tranzakciót is végrehajtott a 4iG a távközlésben, megvásárolta az Invitechet, a vezető montenegrói mobilszolgáltatót, a Telenor Podgoricát, megvette a második legnagyobb albán mobilszolgáltatót, a ONE Telecommunications-t, és hamarosan a 4iG többségi tulajdonába kerül az izraeli Spacecom is, de a tranzakciók közül a legnagyobb a DIGI megvásárlása volt, tavaly november végén jelentették be, hogy végleges adásvételi szerződést kötött a 4iG a román eladóval, a DIGI vételára 625 millió euró, vagyis akkori áron közel 232 milliárd forint.

Tavaly augusztus végén jelentették be, hogy

A 4IG ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁVKÖZLÉSI SZUPERHOLDINGOT HOZ LÉTRE...

ENNYIBŐL ÉL AZ ÁTLAGMAGYAR, MEGJÖTTEK A FRISS SZÁMOK

NAPI.HU
Szerző: DOMOKOS LÁSZLÓ
2022.02.23.


...Összességében 2021. január–decemberben:

- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 438,8 ezer, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 449,6 ezer forint volt.

- A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 291,8 ezer, a kedvezményeket is figyelembe véve 300,5 ezer forintot ért el.

- A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,7, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

- A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 450,8 ezer, a költségvetésben 409,9 ezer, a nonprofit szektorban 419,1 ezer forintot ért el, ami 7,8, 9,5, illetve 15,4 százalékos növekedést jelent 2020-hoz viszonyítva. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag emelkedését. A nonprofit szektor jelentős keresetnövekedéséhez hozzájárult, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.

- A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (758,7 ezer forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (267,5 ezer forint).

- A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 479,2 ezer, a nőknél 401,7 ezer forint volt, ez a férfiaknál 8,9, a nőknél 8,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

- A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 404 ezer forintra becsülhető, 8,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

- A reálkereset 3,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 5,1 százalékos növekedése mellett.

- A bruttó kereset mediánértéke 350 ezer forint volt, ez 9,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

HÁZKUTATÁS ZAJLIK A ZUGLÓI ÖNKORMÁNYZATNÁL, ILLETVE A KERÜLET EGYIK CÉGÉNÉL.

FACEBOOK
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2022.02.23.


Most kaptam a hírt, hogy házkutatás zajlik a zuglói önkormányzatnál, illetve a kerület egyik cégénél. Sajnos hallottam olyan információkat, amelyek arra utaltak, hogy ez be fog következni, mivel a SYS IT Services Kft-t érintő nyomozásnak lehetnek ellenzéki önkormányzatokat érintő szálai. Meg is kérdeztem Polt Pétertől, valóban így van-e, de a legfőbb ügyész kitérő választ adott.

Fontos elmondani, hogy a SYS IT ügye a kormány legmagasabb köreihez vezet. A számlagyárként működő cég egy nagyon komoly csalássorozat központi szereplője, az ügyben információim szerint érintett egyebek mellett a 4iG Nyrt. is, amelynek épp tegnap tette lehetővé a kormány, hogy megvásárolja az Antenna Hungáriát, így megkerülhetetlen szereplője legyen a magyar távközlési iparnak.

BELVÁROSI GIMNÁZIUMOK AZ EGYETEM TÉREN ÁLLTAK KI A SZTRÁJK MELLETT

MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2022.02.23.



Tüntetéssel kezdték a napot a neves budapesti gimnáziumok.

Szerda reggel kilenc óra előtt az Egyetem téren tartottak közös megmozdulást az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és a Madách Imre Gimnázium polgári engedetlenséghez csatlakozó pedagógusai – írja a 24.hu.

Helyszíni tudósítók szerint 100-150 ember lehetett az Egyetem téren. Az Apáczaiból a szülői munkaközösség is képviseltette magát, illetve a Radnótiból a szülők támogató nyilatkozatot juttattak el a helyszínre.

A fővárosi iskolákon kívül az előzetes bejelentés szerint számos másik helyen, köztük több vidéki intézményben is csatlakoztak pedagógusok a polgári engedetlenséghez. Szerdán egyebek mellett Budapestről a Jedlik Ányos Gimnázium, az Óbudai Árpád Gimnázium, a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, a Deák Ferenc Gimnázium, vidékről pedig a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola, a szigetszentmiklósi Batthyanyi Kázmér Általános Iskola és Gimnázium és az Ádám Jenő Általános Iskola, az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium is csatlakozott.

Az egyes gimnáziumok tanárai múlt hétfő óta azért kezdtek polgári engedetlenségbe, mert a kormány egy rendelettel ellehetetlenítette a pedagógussztrájkot. Korábbi cikkeink a témában itt találhatók!

IDEOLÓGIAI REKONSTRUKCIÓ, AVAGY A BUDAVÁRI ÉPÍTKEZÉSEK | OLIGARCHIA

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.02.23.



A Várkert Bazár felújításával kezdődött a Budai Várnegyed átfogó rekonstrukciója, amely a Nemzeti Hauszmann Programban csúcsosodik ki. A projekt során főként az 1945-ben megsemmisült vagy az azt követően lebontott történelmi épületeket rekonstruálják - többek között a Lovardát, a Honvéd Főparancsnokságot és a József Főhercegi Palotát -, valamint politikai intézményeket költöztetnek vissza a Várba - mint például a Miniszterelnökséget vagy a Pénzügyminisztériumot. Bár a kormány eleinte átfogó szakmai és társadalmi párbeszédet ígért, sokak szerint ezek elmaradtak. A rekonstrukció ellen számos szakértő tiltakozik és több szakmai szervezet is nemtetszését fejezi ki: többen kifogásolják az építkezések mögötti politikai-ideológiai okokat, sok építész pedig hiányolja a Programból a modern építészeti megoldásokat. Ezek ellenére a projekt sosem látott tempóban folyik. Február 28-án országjáró turnéra indul a Partizán egy kamionba telepített stúdióval. Amennyiben lehetőségeid engedik, segíts be te is a Partizán választási időszakra összeállított műsorainak megvalósításába:
https://www.partizanmedia.hu/

"ŐSZINTÉN AZON CSODÁLKOZOM HOGY A TÁRSADALOM NAGYOBBIK RÉSZE NEM ÁLL MELLETTÜNK"

HVG VIDEÓ
Szerző: HVG
2022.02.22.



"Őszintén azon csodálkozom hogy a társadalom nagyobbik része nem áll mellettünk"



TARTÓSABBÁ VÁLHAT AZ ÁRAK BEFAGYASZTÁSA? - AZ INFLÁCIÓ FEBRUÁRBAN MÁR 8,5 SZÁZALÉKHOZ KÖZELÍTHET

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.02.23.


A jegybank alelnöke a tegnapi kamatdöntő ülést követően azt érzékeltette, hogy az állami pénzszórást megfelelően ellensúlyozzák az árstopos lépések. Úgy véli, az árbefagyasztások középtávon is segítséget nyújthatnak az infláció ellen. A drágulás egyébként februárban már közelítheti a 8,5 százalékot
.

Mától már 3,4 százalékos az alapkamat, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis 0,5 százalékponttal emelt. A jegybank egy hónappal ezelőtt állt át a gyorsabb ütemre, tehát már akkor is ilyen mértékben növelték meg az alapkamatot. A kamatdöntő ülést követően a jegybank alelnöke (ismét) hangsúlyozta: a kamatemelés addig tart, amíg az infláció nem tér vissza a tolerálható szintre.

A drágulás pedig egyre csak gyorsul. Az MNB alelnöke, Virág Barnabás (a képen) arról beszélt, hogy a pénzromlás üteme a februári adat szerint akár a 8,5 százalékot is megközelítheti (ez a szám pedig az orosz-ukrán helyzet kockázatát még nem is tartalmazza). Érdemes felidézni, hogy januárban a KSH újabb rekordról, a fogyasztói árak 7,9 százalékos emelkedéséről számolt be. A jegybank eredetileg abban reménykedett, hogy az árak év végi meglódulása részben az év eleji áremelések előrehozását tükrözi. Ez azonban egyáltalán nem így lett...

GONDOLATOK A NYUGAT TÉVEDÉSÉRŐL ÉS HIBÁIRÓL

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.02.22.


A Nyugat önmegsemmisítő tévedése és hibája (“Ez több, mint bűn: ez hiba!”), hogy - egyrészt - beleringatva magát a “történelem vége” hamis illúziójába, önmagát abszolút győztesnek tekintve, s pozícióját megrendíthetetlennek gondolva fölvette soraiba a kelet-európai országokat, eszükbe sem jutva, hogy az oda-vissza kölcsönhatás nem csak a nyugati árucikkek keleti megjelenésének mesés gyönyörét, a korlátlan utazás lehetőségét, a munkavállalás és az ösztöndíjak lehetőségének megnyílását jelenti majd, hanem a kelet-európai bürokratizmusnak, xenofóbiának, idegengyűlöletnek, rasszizmusnak és jellegzetes népies antiszemitizmusnak, törvényeket nem tisztelő, azokat folyamatosan kijátszó, az emberi jogokra úri huncutságként tekintő, az államra mint mankóra támaszkodó, s a piac törvényeit rémülten elutasító, a protekcionizmust, az uram-bátyám feudális viszonyokat rendületlenül gyakorló, az úr és szolga állapotot öröknek, eleve adottnak és sorsszerűnek tekintő, a hagyományosan az egzisztenciális megfélemlítésre építő és a civil kurázsit legfeljebb csak hírből ismerő, a szolidaritásról mit sem tudó, az újgazdagok hátborzongató parvenüségét árasztó mentalitásnak és habitusnak a Nyugat felé áramló gazdag exportját is egyben, hogy ezzel a Nyugat végleg elveszítse addig méltán büszke éthoszát.
A Nyugat másik nagy hibája pedig az volt, hogy illúziókban ringatózva, s saját történelmi tudatlanságára és tájékozatlanságára rá nem ébredve, tévesen felfogott aufklérizmusából fakadóan hagyta magát félrevezetni Putyin által, sokáig benne remélve a keleti fel- és megvilágosodás messiását, miközben a művelt Nyugat alapfokú ismeretekkel sem rendelkezett az orosz birodalmi tudatról és nacionalizmusról, a pravoszláv szellemiségről és ideológiáról, Oroszországnak az üdvrendben kijelölt nemzetek fölötti küldetéstudatáról.
És most megint minden elölről…

A DIÁKOK SOKSZOR ÚGY ÉRZIK, HOGY AZ ÉLETÜK MÚLIK EGY KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI VIZSGÁN

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.02.23.


Egy magyar részvétellel végzett friss kutatás arra figyelmeztet, hogy a komoly téttel bíró vizsgák okozta stressz a fiatalok mentális egészségére is káros lehet, így a döntéshozóknak végig kellene gondolniuk, mekkora árat érdemes megfizettetni a diákokkal azért, hogy a végén a legmegfelelőbb jelentkezőket vehessék fel a középiskolákba.


Menyire izgulnak a lányok és mennyire a fiúk a továbbtanulásukat eldöntő vagy akár a későbbi életpályájukat is befolyásoló felvételi vagy érettségi vizsgáktól? Míg azokban az országokban, illetve azokon az évfolyamokon, ahol a tanulóknak nem kell ilyen vizsgát tenniük, a magukat stresszesnek tartó diákok aránya 33 százalék körüli, addig ez az arány 4 százalékponttal, azaz a kiindulási értékekhez képest 12 százalékkal nő abban az évben, amikor a diákoknak viszont kell ilyen vizsgát tenniük. És bár ez a hatás a lányok esetében valamivel nagyobb, mint a fiúknál, Horn Dániel közgazdász, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és Björn Högberg, a svédországi Umea Egyetem Szociális Munka Tanszékének munkatársa egy friss kutatásban azt találták, hogy ez a különbség nem olyan jelentős, mint amire a korábbi szakirodalmi feltevések alapján számítani lehetett.

Hornék kutatásukban arra keresték a választ, hogy mennyire stresszelik a tanulókat a diákok jövőjét hosszú távon is meghatározó középiskolai felvételik vagy érettségik, és ebben vajon van-e különbség a fiúk és lányok között. A European Sociological Review 2022 februári számában megjelent A középiskolai felvételik, a nemek közötti különbségek és az iskolai stressz Európában: Egy különbség a különbségekben elemzés című tanulmány fő kérdése az volt, hogy a korábbi kutatási eredményekből is ismert összefüggés, miszerint a lányoknak fontosabb a gimnáziumi majd az egyetemi továbbtanulás, és emiatt a bejutásnak is nagyobb a tétje, vajon stresszesebbé teszi-e a lányokat, mint a fiúkat...

VÖLNER PÁL GOND NÉLKÜL MEGKAPHATJA A HÉT ÉS FÉLMILLIÓS VÉGKIELÉGÍTÉSÉT

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2022.02.23.


Dupla végkielégítést kaphat a több mint 80 milliós vesztegetési üggyel gyanúsított Völner Pál, amennyiben az áprilisi választás után nem folytatja képviselői munkáját. „Ennek semmi akadálya, miután decemberben lemondott államtitkári posztjáról” – erősítette meg portálunknak Magyar György ügyvéd.


Mint ismert, az előzetes letartóztatásban ülő Schadl György, a végrehajtói kar letartóztatott vezetője által ismertté vált vesztegetési ügyben érintett Völner Pál december elején lemondott igazságügyi államtitkári posztjáról. Vele kapcsolatban az ügyészség „előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt” folytatott nyomozást. A Központi Nyomozó Főügyészség 2021. december 15-én több helyszínen tartott házkutatást és bizonyítási eszközöket foglalt le.

A nyomozó ügyészség közleménye szerint „dr. Völner Pállal szemben a vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének megalapozott gyanúját közölte.” E gyanúsítás közlésével szemben Völner panasszal élt, a kihallgatásán rövid vallomást tett, amelyben tagadta a bűncselekmény elkövetését, kérdésekre nem kívánt válaszolni. A történtek ellenére, a szabadlábon lévő országgyűlési képviselő újabb több milliós végkielégítéshez juthat hamarosan. Az államtitkári pozíciójáról lemondva, három hónapnyi búcsúpénzre jogosult, ami 3,9 millió forint, valamint újabb három havi képviselői tiszteletdíjának megfelelő összeg is jár, ami a ciklus végén búcsúzó minden képviselőt megillet. Még akkor is, ha hét éves börtönbüntetés fenyegeti...

ÁRON ALUL BÉRELHET VARGA MIHÁLY 169 MILLIÓS MEDENCÉS BALATONI LUXUSHÁZAT EGY ÁLTALA KITÜNTETETT TRAFIKTULAJDONOS CÉGÉTŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: KATUS ESZTER, ZSILÁK SZILVIA
2022.02.23.


Varga Mihály pénzügyminiszter a vagyonnyilatkozata szerint 2020 óta bérel egy 204 négyzetméteres gyenesdiási nyaralót. Az Átlátszó kiderítette, hogy hol található az ingatlan, illetve, hogy egy kormányközeli vállalkozóig vezetnek a szálak. A ház a Gyenes Resort Kft. tulajdona, amely kft. tulajdonosának egyéb cégei számos közbeszerzést nyertek el korábban. Azonban ennél is érdekesebb, hogy a kft. alapításában részt vett egy, a Horváth László tiszteletbeli kazah konzul érdekeltségébe tartozó vállalkozás. A Gyenes Resort éves beszámolójából arra következtettünk, hogy a balatoni ingatlan értéke 169 millió forint lehetett, az árbevételéből pedig úgy becsüljük, hogy a medencés luxusnyaraló bérleti díja 100 ezer forintra jöhet ki havonta. A pénzügyminiszter és a cég nem árulta el a bérleti díj pontos összegét, annyit tudtunk meg, hogy Varga „piaci áron” bérli a házat.


Megtaláltuk Gyenesdiáson azt a közel kétszázmillió forint értékű balatoni ingatlant, amit Varga Mihály, pénzügyminiszter a vagyonnyilatkozata szerint 2020 óta bérel. A fideszes politikus a 2020-as és a 2021-es éveket tükröző vagyonnyilatkozatában is megjelölte a 204 négyzetméteres gyenesdiási nyaralót, amihez egy 42 négyzetméteres garázs is tartozik. A telkek mérete összesen 2 700 négyzetméter...

AZ UKRÁNOKNAK NINCSEN EGYÖNTETŰ VÉLEMÉNYÜK A NATO-CSATLAKOZÁSRÓL, BÍZZUK RÁJUK A DÖNTÉST!

MÉRCE
Szerző: VOLOGYIMIR ISCSENKO
2022.02.23.


A vélelmezett Ukrajna elleni orosz támadást övező médiapánik hetei után talán mégis nyílik lehetőség a konfliktus tárgyalásos rendezésére. (A december végén megjelent cikk fordítása még a szakadár köztársaságok függetlenségének elismerése előtt készült. – a szerk.) Az Ukrajna körüli orosz-nyugati konfliktus eszkalálódásáról szóló közbeszéd ugyanakkor kissé ironikus. A lényege – legalábbis a felszínen – annak garanciája, hogy Ukrajna nem fog belépni a NATO-ba, miközben a katonai szövetség messze van attól, hogy Ukrajnát meghívja, és az ukránok többsége sem akar csatlakozni.

Ukrajna alig másodvonalas szerepbe szorult a saját sorsát érintő fenyegetőzések és tárgyalások sűrűjében. Ráadásul, tipikus gyarmatosító hangvétellel, a kommentátorok egylényegűvé teszik az ukránokat, és nem ismerik fel azt a politikai sokféleséget, ami a 40 milliós országra jellemző. Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég tweetelt a „Semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül” elvéről, szemben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki hajlamos Ukrajna NATO-tagságát a nagyhatalmak egy szűk köre ügyének tekinteni.

Ugyanakkor a probléma nem csupán az Ukrajna nélkül tétele, hanem a döntés meghozatala a nagyon is sokszínű ukránok számára – mintha ugyanazon véleményen lennének a lényegi kérdésekben.

A közvélekedés az Euromajdan forradalmáról éppen ehhez a stratégiai ködösítéshez járul hozzá. A sztori szerint 2014-ben a különböző régiókból származó, a második világháború után egyazon modern államot megalkotó ukránok végre igazán egyesültek a polgárait tömörítő, forradalom során született nemzetben. Az ukránok meghozták „civilizatorikus döntésüket” a nyugati geopolitikai orientáció javára, és meg is védelmezik azt az orosz agresszió ellenében, amely agresszió Ukrajna visszatérítésével próbálkozik az orosz befolyási övezetbe. A 2014-et követő Donbaszban dúló háború államok közti háborúnak van beállítva, és nem az Euromajdan utolsó napjait követő erőszakos polgár-polgár elleni konfliktus egyenes folytatásának, ami ráadásul minden fajta katonai beavatkozást megelőzött Oroszország részéről...

PUTYIN FORGATÓKÖNYVE SZERINT ALAKUL KELET-UKRAJNA SORSA – ÖSSZEFOGLALÓ

SZABAD EURÓPA
Szerző: VOVESZ TIBOR
2022.02.22.


A cikket folyamatosan frissítjük az ukrán–orosz válság fejleményeivel. A legfontosabb információk eddig:

- Jóváhagyta a hadsereg külföldi bevetését az orosz parlament felsőháza.

- Több nyugati vezető már tényként kezelte az orosz csapatok megjelenését a kelet-ukrajnai szakadár területeken.

- Az USA és az EU újabb szankciókat hagyott jóvá, ezek orosz magánszemélyeket, bankokat, cégeket érintenek. Németország az Északi Áramlat 2. gázvezeték jóváhagyásának felfüggesztéséről döntött.

- Hat európai uniós ország kibertámadások elleni szakértőkkel segíti Ukrajnát.

- A Magyar Honvédség elkezdett csapatokat és haditechnikát vezényelni a keleti országrészbe a várható harci cselekmények és a menekültek érkezése miatt.

A témával kapcsolatos összes cikkünket megtalálja ezen a linken, rövid áttekintést pedig az alábbiakban olvashat:...

„ÉLETÜK ÉS BIZTONSÁGUK GARANTÁLÁSA ÉRDEKÉBEN” OROSZORSZÁG EVAKUÁLJA DIPLOMATÁIT UKRAJNÁBÓL

444.HU
Szerző: 444.hu
2022.02.23.


- Kedden délután az orosz elnök megkapta a felhatalmazást, hogy Oroszország határain kívül is bevethesse a hadsereget.

- Vlagyimir Putyin ezután kijelentette: a szakadár népköztársaság határai egybeesnek Donyeck és Luganszk megyék akkori határaival, amikor azok Ukrajnához tartoztak.

- Az Európai Unió tagállamai megállapodtak az Oroszország elleni szankciókról.

- Joe Biden amerikai elnök is szankciókat jelentett be, de közölte: az USA nem akar háborúzni Oroszországgal...

„EGYSZER MINDENHOL ELJÖHET EGY OLYAN PONT, AMIKOR MÁR NINCS TOVÁBB. ITT EZ AZ A PONT”

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2022.02.22.


A budapesti Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium a sokadik intézmény, ahol a tantestület jelentős része polgári engedetlenségbe fogott. Négy tanár mondja el, miért vesznek részt az akcióban, miért szeretnek tanítani, és mit kezdenének az iskola nélkül.


A diáktársadalom büszke

– mondta egy befelé siető diák nyolc óra előtt a XI. kerületi Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium előtt a kint álló tanároknak. Az iskola harminc pedagógusa kedden ugyanis délelőtt polgári engedetlenséget gyakorolt. Nyilatkozatukban azt írták: „Akciónk nem irányul kollégáink ellen, nem irányul az iskola vezetősége ellen, nem irányul az iskolánkat felügyelő és irányító tankerület ellen. És főleg nem irányul a tanítványaink ellen, sőt: az ő érdekeiket is szem előtt tartva cselekszünk”. A kormány sztrájkrendeletével szembeni polgári engedetlenséghez még hárman csatlakoztak, akik habár nem tudnak részt venni rajta, támogatják a megmozdulást.

A tiltakozó pedagógusok egy, „A sztrájk alapjog” feliratú molinóval is készültek, míg az intézmény előtti járdára színes krétával írták fel a megmozdulás mottóját. „Nem is tudtam, hogy van színes krétánk”, jegyezte meg az egyik tanár, miközben a szülők is támogatásukról biztosították a pedagógusokat egy doboz süteménnyel, benne azzal a szöveggel: „Veletek vagyunk!”...

JANISCH ATTILA: IVÁNYI GÁBOR TÁMADÁSÁVAL ORBÁN CSAPDÁT ÁLLÍTOTT AZ ELLENZÉKNEK

MAGYAR NARANCS
Szerző: JANISCH ATTILA
2022.02.23.


A konfliktus csak azzal oldható fel, ha valamennyi ellenzéki párt egységesen kiáll Iványi köztársaságielnök-jelölése mellett.


Sajnos Orbán megint bizonyította, hogy a politikai aljasságban nem ismer határt, amit a nehezen vitatható konspirációs és taktikai tehetségével juttat érvényre. Mert mi is történik most Iványi Gáborral? Miért veti be Orbán a NAV-kommandót Iványi ellen? Nem csupán Iványi lejáratása a cél, hanem az ellene intézett vérlázító támadást eszközül használva az ellenzéki összefogás és az összefogás lehetséges szavazóinak végletes megosztása.

Orbán mindig tévedhetetlenül ismeri fel az ellenfél egységén keletkezett halszálvékony repedést, ahová befeszítheti alantas politikai eszköztárát, hogy aztán a repedést, réssé, egyre terebélyesedő, végül áthidalhatatlanná váló szakadékká szélesítse. Most sem kerülte el a figyelmét, hogy Iványi Gábor köztársasági elnöki posztra való jelölésének kérdése - köszönhetően a Jobbik önzésének és téves startégiai helyzetfelismerésének - már önmagában is alaposan megosztotta az ellenzéki összefogásban résztvevő pártokat és az összefogás későbbi lehetséges szavazóit egyaránt. Az Iványi elleni elfogadhatatlan, de pontosan időzített (és alig vitathatóan Orbán által elrendelt) intézkedés - Iványi Gábor nagyon jelentős számú szimpatizánsaiban keltett felháborodásra építve - ezt az ellenzéken belüli konfliktust növeli a választás esetleges ellenzéki sikerét is ellehetetlenítő káosszá. Olyan lavinát indíthat ezzel Orbán az ellenzékén belül, amelyet szinte lehetetlen lesz megállítani, lehetetlen lesz kikerülni...


A FIDESZ MEGY „CSAK FELFELÉ”, VAGY JÖHET TRENDFORDULÓ? – A BILLEGŐ KÖRZETEK MÍTOSZA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: Választási földrajz
2022.02.23.


A lakóhely fogalmát érintő tavaly novemberi törvénymódosítás után gyakran felvetődik: a kormánypárt tömeges átjelentkezésekre készül, így billentené át fideszesbe a billegő körzeteket. Egyelőre nem tudhatjuk, van-e ilyen szándék, azt viszont most a Választási földrajz elemzői a Válasz Online megbízásából készült írásukban feltérképezik, hol bizonytalan a választások kimenetele, tehát hol érdemes figyelni a névjegyzékekben bekövetkező változásokat. Már ha egyáltalán vannak billegő körzetek Magyarországon… Gigantikus méretű elemzés következik.

Hosszú idő után újra két hasonló nagyságú politikai tömb csaphat össze a hatalom megszerzéséért, ennek megfelelően különböző mélységű és alaposságú elemzések látnak napvilágot azt találgatva, mely országgyűlési egyéni választókerületekben (OEVK) dől majd el az áprilisi választás. Pedig ez különböző mértékben mindegyik választókerületre igaz. A 2011-ben megalkotott új választási rendszerben, mely 2014-ben esett át a tűzkeresztségen, valóban hangsúlyosabbak lettek a választókerületi mandátumok, de az úgynevezett „győzteskompenzáció” bevezetése okán már az sem lényegtelen, mennyire kap ki a második helyezett jelölt egy adott körzetben. (A győzelemhez elegendőn felüli szavazatokat pártlistára görgeti tovább az egyéniben győztes pártalakulat.) Ez okozta elsősorban a Fidesz-KDNP újabb kétharmados győzelmét 2018-ban, nem pedig a határontúliak levélszavazatai – mutatott rá kiváló alaposággal László Róbert, rögtön a választásokat követően. Tény ugyanakkor, hogy több mandátum szerezhető meg egyéni körzetekből, mint pártlistáról, éppen ezért az egyesített ellenzék szempontjából különösen fontosak lesznek a jó egyéni szereplések, míg a pártlistás voksok a kisebb pártoknak (Kutyapárt, Mi Hazánk) jelenthetik az életet.

Sokszor elhangzik politikai elemzők részéről, hogy az Egységben Magyarországért ernyőszervezet alatt összeállt pártok 2018-as szavazatai kockás papíron nem adhatók össze, az 1 + 1 + 1 nem lesz 3 április 3-án. Ezt tesztelendő nézzük meg, volt-e már példa erre a teljes összellenzéki összefogásra OEVK-ban! Nos, volt ilyen. 2020. október 11-én időközi választást kellett tartani a Tiszaújváros – Szerencs központú Borsod 6-os egyéni választókerületben, ahol első alkalommal vizsgázott kiélezett körülmények között a hatpárti összefogás, egy erősen megkérdőjelezhető karakterű jobbikos jelölt mögött. A vége egy 2018-nál is erősebb egyéni Fidesz-győzelem lett. Ekkor azonban még kevesen látták, hogy ez kifejezetten jó eredmény volt az összefogás hívei számára. Ha összevetjük szavazóköri szinten az ellenzéki jelöltekre 2018-ban leadott voksok számát és a Bíró Lászlóra érkezetteket, 0,97-es meredekségű lineáris kapcsolatot fedezünk fel. Magyarán a 2018-as ellenzéki tömb csupán 3%-a morzsolódott le valahol. Ami ennél is tanulságosabb: ahol az ellenzék már 2018-ban is erősebb volt szavazóköri szinten, ott az ellenzéki voksok összeadása nagyobb valószínűséggel adja ki a valós eredményt. Az ellenzéki szavazó, ha úgy érzi, hogy van esély a győzelemre, nagyobb arányban megy el akár olyan jelöltre voksolni, aki nem a saját pártjából való. Ez természetesen magában hordoz egy településméretből fakadó meghatározottságot is: a Borsod 6-os modell alapján azoknak az ellenzéki jelölteknek kell jobban teperniük a 18-as ellenzéki voksokért, akiknek a választókerületében túlsúlyban vannak a kistelepülések. A 1 + 1 + 1 tehát valóban nem 3, hanem egészen pontosan 2.91. Legalábbis Borsod 6-ban, ahol a községi jogállású településeken élők aránya 56%.

Mindezek ismeretében körvonalazzuk azt a 15 választókerületet, ahol számításaink szerint a legszorosabb eredmény várható. Fontos azonban hangsúlyozni: ezeket 2018-as eredmények alapján határoztuk meg, ami kellően konzervatív módszertan, ugyanakkor teljesen vak egy sor tényezőre. A jelöltek személye, a bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások (pl. covid-járvány), a politikai hadszíntéren tapasztalható változások (2019-es EP és önkormányzati választások eredményei) – ezen szempontok hatásai e módszertan mellett értelemszerűen nem jelenhetnek meg elemzésünkben.

Csatatérkörzetek közé soroltunk 8 olyan választókerületet, amelynek része, vagy egésze egy-egy megyei jogú városunk, kettőt a Budapesti agglomerációs gyűrűből, valamint két olyan borsodi OEVK-t, amelyben egy-egy szocialista iparváros található, de túlsúlyban vannak a hozzá tartozó egyéb települések. Valamint Völner Pál esztergomi körzetét. A térképen feltüntettük a 15 legellenzékibb és legkormánypártibb körzetet is, valamint az egyéb helyeken a Fidesz 2018-as eredményeit. Ezzel akár az is modellezhetővé válik, honnan hová lenne érdemes mozgatnia a lakosságot a voksolás napját megelőző csütörtökig annak, aki netán ilyesmivel akarna trükközni. Mivel viszonylag kevesen fognak Záhonyból Lentibe utazva új állandó lakcímet létrehozni, érdemes azokra a vidékekre fókuszálni, ahol egy „TOP” OEVK határos valamely csatatérkörzettel. Így például érdekessé válhat Budapest és agglomerációjának relációja, amelyet amúgy is fűt a természetes népmozgalom hasonló irányú tendenciája, vagy akár Miskolc és a két billegőnek gondolt körzet földrajzi közelsége is...

IDÉN IS VIRÁGOZNAK A BIZNISZPÁRTOK, 43 PÁRT GYŰJTHETI AZ AJÁNLÁSOKAT

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS, PRESINSZKY JUDIT
2022.02.23.


Alig két napjuk maradt az országgyűlési képviselőjelölteknek, hogy választókerületükben összegyűjtsék az induláshoz szükséges ötszáz érvényes ajánlást. Míg a két nagyobb politikai tömb pár óra alatt teljesítette a kötelezőt, a kisebb pártoknak messze nem megy ilyen könnyen. Vannak aztán olyan pártok is, amelyek nem törik magukat annyira, jelöltjeiket és pultjaikat sehol sem látni az országban. Bár másfél éve szigorították a választási indulás feltételeit, sok bizniszpártot nem tántorított el a módosítás, és jó pár új szereplő is feltűnt a színen. Az oltásellenes Gődény György új pártja már szinte biztosan listát állíthat, de jó pár olyan pártot is nyilvántartásba vett a választási bizottság, amelyekről soha senki semmit nem hallott. Azt is megmutatjuk, miért akkora biznisz elindulni a választáson...


ORBÁN A VÁLASZTÁS MIATT NEM ENGEDHETI MEG, HOGY ELSZIGETELŐDJÉK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.02.23.


Bár a 27 uniós ország egységesen lépne fel Oroszország ellen, de a dolgokat bonyolítja, hogy például Ausztria, Magyarország és Olaszország Moszkva legszorosabb szövetségeseinek számítanak a tömbön belül, és korlátozottabb szankciókat szeretnének. Melyik oldalon áll Szerbia és Magyarország az Ukrajna-konfliktusban? Budapest a jelek szerint átmenetileg nem akarja tovább terhelni az EU-val és a visegrádiakkal való viszonyát, mert ez utóbbiak részéről elfogyott a türelem a Moszkva iránti simulékonyság láttán.

Az Oroszország ellen elfogadott uniós szankciókat és az esetleges további lépéseket bonyolíthatja az a körülmény, hogy nem mind a 27 országnak egyforma a viszonya Oroszországgal, illetve eltérő mértékű az orosz gáztól való függésük, írja a Reuters. Uniós tisztségviselők és diplomaták arról tájékoztatták a hírügynökséget, hogy néhány tagállam, köztük Ausztria, Magyarország és Olaszország, amelyek Moszkva legszorosabb szövetségesei a tömbön belül, korlátozottabb szankciókat szeretne. Mario Draghi olasz miniszterelnök római sajtóértekezletén azt mondta, a szankcióknak nem kellene vonatkozniuk az energiaimportra.

Melyik oldalon áll Szerbia és Magyarország az Ukrajna-konfliktusban? - teszi fel a kérdést Thomas Roser a Frankfurter Rundschau című lap által közölt cikkében. A Rundschauról tudni kell, hogy többnyire inkább szociáldemokrata nézeteket tükröz, szemben a másik nagy frankfurti lappal, a konzervatív Allgemeine Zeitunggal. Roser felhívja a figyelmet arra, hogy Belgrád és Budapest egyaránt jó viszonyt ápol Moszkvával, most azonban, az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán mindinkább arra kényszerülnek, hogy színt valljanak.

Aleksandar Vucic szerb elnök, miután a párizsi Elysée-palotában fogadta őt Emmanuel Macron francia államfő, nem kertelt, hanem arról beszélt újságíróknak, hogy nincs könnyű helyzetben, és aggódik, mert egyre nagyobb a Szerbiára nehezedő nyomás Vlagymir Putyin döntései miatt. Szerbia - írja a Frankfurter Rundschau szerzője - egyfelől európai uniós tagságra törekszik, másfelől nagyon szoros kötelékek fűzik Oroszországhoz és Kínához. Amit azonban Moszkva a nemzetközileg elismert módon Ukrajnához tartozó Donbasz-vidéken művel, az aligha hozható összhangba a Koszovó elszakadását el nem ismerő szerb érveléssel. Belgrád mindeddig elkerülte, hogy kénytelen legyen követni az EU Oroszország elleni szankcióit, de Nyugaton most már eltűnőben van a megértés a szerb különutasság iránt - fogalmaz a német lap. Thomas Roser idézi a Blic című belgrádi újságot, amelynek egyik cikkében Boris Varga politológus szintén úgy véli: az Ukrajna-válság miatt Szerbia arra kényszerülhet, hogy foglaljon állást, és nem ülhet meg többé egy fenékkel két lovat, mármint Brüsszelt és Moszkvát.

Ami Magyarországot illeti, a Frankfurter Rundschau azt emeli ki, hogy a Putyin EU-n belüli ügyvédjének hírében álló Orbán Viktor, miközben bírálja az Oroszországgal szembeni uniós szankciós politikát, ezeket az intézkedéseket sohasem vétózza meg. Szembeállítva a Moszkvához fűződő harmonikus viszonnyal, a magyar-ukrán szomszédsági kapcsolat meglehetősen ingatag, az Ukrajnában élő magyar kisebbség ügyének betudhatóan.

Thomas Roser szerint az, hogy Orbán e hónap elején Moszkvába utazott, és ott gázszállításról tárgyalt, nem csupán Kijevben váltott ki haragot: a magyar miniszterelnök hallgatásba burkolózott Putyin azon követelését illetően, hogy a NATO vonuljon ki a korábban a Varsói Szerződéshez tartozó országokból, és ezt a hallgatást megütközéssel fogadták a visegrádi csoport többi országában.

A frankfurti lap kitér arra: bár Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten még kategorikusan kizárta, hogy további NATO-katonák jöjjenek az országba, most úgy van, hogy kétszáz amerikai katona érkezik közös hadgyakorlatra. A német szerző szerint Budapest a jelek szerint átmenetileg nem akarja tovább terhelni az EU-val és a visegrádiakkal való viszonyát, mert ez utóbbiak részéről elfogyott a türelem a Moszkva iránti simulékonyság láttán. Magyarország mindig segített Ukrajnának, amikor nehézségei voltak - hangoztatta Szijjártó a hét elején, abból az alkalomból, hogy küldtek 120 lélegeztető gépet. „Az EU notórius békebontója, Orbán számára a választási kampányidőszak nem alkalmas arra, hogy az Ukrajna-konfliktus miatt elszigetelődjék” - fogalmaz a cikkíró, és hozzáteszi: a miniszterelnök Putyin beszéde után azt tette közzé a Facebookon, hogy Magyarország osztja az EU álláspontját.

Der Spiegel német hírmagazin csokorba gyűjtött számos nemzetközi reagálást arra, hogy Putyin elismerte a szakadár donyecki és luhanszki térség függetlenségét. Az összeállításból kitűnik, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök őrültnek nevezte az orosz államfőt, Andrzej Duda lengyel elnök pedig NATO-csapaterősítést követelt a szövetség keleti szárnyára. Orbán Viktor telefonon is megerősítette Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének az uniós álláspont melletti magyar támogatást, ám a szakadárok orosz elismerését mindeddig nem ítélte el. Recep Tayyin Erdogan török elnök ugyanakkor, aki maga is különösen szoros viszonyt ápol Putyinnal, elfogadhatlannnak minősítette az orosz államfő döntését.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT  OLVASHATÓ

DANKÓ UTCAORSZÁG

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2022.02.23.


Ilyen országot akartunk? Ezt a kérdést tette fel Odze György a Hírklikken megjelent írásában, és a kiváló szerzőtárs meg is adta a választ: nem ilyen országot akartunk. A legtöbben biztosan nem, és még az sem kizárt, hogy akik ilyenné tették a mi országunkat, talán ők sem azzal a szándékkal fogtak neki a változtatásoknak, hogy a művük végül ilyen legyen. Múltba néző, árvalányhajas, szemforgató, ájtatos hely lett ugyanis a hazánk, élén egy pávatáncos nemzetmegvezetővel. Szomorú, korszerűtlen, leharcolt vidék, demokráciamentes övezet.


Ami hétfőn a Dankó utcában történt – és ami az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel évek óta történik – egyenes következménye Orbán és a NER elmúlt éveinek. Nem egyik napról a másikra, és nem magától lett a legszomorúbb barakk Magyarország. Tudjuk, kik tették ilyenné, és sajnos, azt is tudjuk, hogy kik azok, akik hagyták, hogy ilyen legyen.

Utóbbiak – tisztelet a kevés kivételnek – mi magunk volnánk. Azok a magyar emberek, akik akkor sem szóltak, amikor még szólhattak volna. Akik butaságból, félelemből, közönyből, vagy éppen haszonlesésből hallgattak. Vagy csak azért nem mondtak semmit, mert azt hitték, hogy vannak fontosabb dolgok is az életben, mint a demokrácia. Most már egyre többen belátják, hogy kár volt naivnak, gyanútlannak lenni. A NER tálibjai megszereztek mindent, amit csak lehetett, s létrejött gyönyörű képességük, a rend, a velünk élő nemzeti szotyializmus...

TRUMP: PUTYIN ZSENIÁLIS! – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.02.23.


Ennyi tankot még soha nem látott

És ez az ember volt az USA elnöke… Sosem szabadott volna kiengedni a gyerekszobájából. Már, ha volt neki ilyenje.

Az amerikai külügyminiszter nem tárgyal az oroszokkal

Az ausztrál miniszterelnök meg arról beszélt, hogy Oroszország 24 órán belül megtámadhatja Ukrajnát.

A kormány kedden egy rendelettel kiiktatta a hatóságokat, hogy délután 5-re megvehesse a 4iG az Antenna Hungáriát

Az AH-t néhány évvel ezelőtt vonták állami tulajdonba, hogy azután most újra privatizálják, immáron kormányközeli tulajdonba.

Mit vettél ma, Mészáros Lőrinc?

Egy ingatlant Felcsút mellett, ingatlant, ami honvédségi üzemanyag bázisból lett kiemelt fejlesztési terület.

Videóra vették, ahogy közmunkások szórják szét a kormánypárti kampányanyagokat

Rig Lajos ellenfele ebben a körzetben Navracsics Tibor lesz.

A Kúriáig megy az ellenzék egy fideszes képviselő választási törvénysértése miatt

A választási eljárásról szóló törvény tételesen felsorolja, hol nem szabad támogatói aláírásokat gyűjteni. Ezek közé tartoznak az önkormányzati épületek, helyiségek.

Az EBESZ választási megfigyelői holnap kezdik a munkát

A héten a missziónak a delegációvezetőből és a szakértőkből álló 14 fős központi csoportja érkezik Budapestre. Az még mindig kérdés, hogy sikerül-e összetoborozni a teljes misszióhoz szükséges 218 megfigyelőt.

Még itt: Az Európai Unió első jelentős mértékben meghamisított választása jöhet?
Orbán Viktor rendezi, Magyarország fizeti, mi az?

A vizes világbajnokság rendezését beugróként vállaló magyar kormány semmilyen előzetes egyeztetés nem folytatott az érintett területek, ágazatok vezetőivel.

Völner Pál gond nélkül megkaphatja a hét és félmilliós végkielégítését

Az államtitkári pozíciójáról lemondva, három hónapnyi búcsúpénzre jogosult, ami 3,9 millió forint, valamint újabb három havi képviselői tiszteletdíjának megfelelő összeg is jár, ami a ciklus végén búcsúzó minden képviselőt megillet. Még akkor is, ha hét éves börtönbüntetés fenyegeti.

Az egykori balatonaligai pártüdülő ismét elzárt területté válhat

“Olyan országot még nem láttam, amelyik a köztulajdont úgy sajátítja ki, hogy egy magánbefektetőnél jelenjenek meg az összes előnyei a lakosság veszteségére.

A MET az egyház elleni támadásnak is tekinti azt, ami történt

Továbbá a választási kampány időszakára időzített, fenyegető politikai üzenetnek.

SZABAD SZEMMEL: KIRÚGTÁK PÁRTJÁBÓL A GÖRÖG EP-KÉPVISELŐT, MERT ORBÁN VIKTORHOZ HASONLÍTOTTA ORSZÁGA MINISZTERELNÖKÉT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.02.23.


The Guardian

„Magyarország most kimutatta a foga fehérjét, ezért felvetődik a kérdés, hogy kihez is húz Orbán Viktor az európai szövetségesekhez vagy netán Moszkvához?” – fogalmazott egy uniós diplomata, miután a magyar kormány tegnap a végén miniszteri szinten megszavazta az Oroszország elleni új szankciókat, de előtte, az EU-nagykövetek tanácskozásán a magyar képviselő egyedüliként a fenntartásait hangoztatta és próbálta húzni az időt.

A nyilatkozó szerint ami történt, arra végül is számítani lehetett, és bár ugyan a magyar fél a párbeszéd szükségességét hangoztatta, ám bizonytalan, hogy a többiek még meddig hajlandóak lenyelni ezt a folytonos akadékoskodást. Az Orbán-kabinetnek el kell döntenie, kihez lojális.

Frankfurter Rundschau

Akkor most melyik oldalon áll Magyarország az ukrán válságban? – kérdezi az újság, miután Orbán Viktor egyfolytában kifogásolta az Oroszország elleni szankciókat, így már kiérdemelte a „Vlagyimir Putyin európai ügyvédje” gúnynevet. Igaz ugyanakkor, hogy sohasem vétózta meg a javaslatokat, sőt, be is tartotta a közösen elhatározott intézkedéseket.

Ám ettől még igen szoros viszony fűzi a Kremlhez, ellenben Ukrajnával ingatagok a kapcsolatok a kárpátaljai magyarság miatt. Viszont amikor a hónap elején Moszkvába ment, hogy a gázszállításokról tárgyaljon, az nem csupán Kijevben keltett gyanút. Még a V4 országain belül is értetlenséget váltott ki, hogy nem szólalt meg, amikor Vlagyimir Putyin követelte, hogy a NATO vonuljon ki az egykori Varsói Szerződés államaiból.

Úgy hogy pár napja Szíjjártó Pétert egy interjúban azzal a kérdéssel szembesítették, hogy Magyarország a nyugati katonai szövetségesekhez vagy inkább az oroszokhoz áll-e közelebb. A türelem egyre fogy Budapest és Moszkva szívélyes viszonya miatt, de úgy tűnik, hogy a magyar fél egyelőre nem kívánja tovább feszíteni a húrt. Még Orbán Viktor sem szeretne elszigetelődni Ukrajna miatt a választási kampányban, pedig ő nem szokott a szomszédba menni, ha zavart kell kelteni az unióban. Tegnap azt üzente, hogy Magyarország az EU álláspontjának része.

Die Welt

Az egyik legtekintélyesebb amerikai Oroszország-szakértő úgy ítéli meg, hogy Vlagyimir Putyin elszámította magát, mert az invázió globális láncreakciót válthat ki és a szankciók igen érzékeny pontokon találhatják el az oroszokat. Fiona Hill, aki Donald Trump alatt a nemzetbiztonsági tanácsban dolgozott, ugyanakkor szinte törvényszerűnek tartja, hogy az elnök képtelen felmérni a helyzetet, hiszen teljesen elszigetelődött. Már csak pár ember véleményét hallgatja meg, azok viszont szentül állítják, hogy Moszkvának meg kell szakítania a kapcsolatokat a Nyugattal és át kell állnia a gazdasági önellátásra.

Ezért eleve számítani lehetett az orosz csapatok bevonulására, annál is inkább, mert a Kreml hatalmas erőket mozgatott meg gyakorlat címén, de akkor miért blöffölne most? Csak meg kell nézni, mit csinált Grúziában és Szíriában. Abból indul ki: elvetjük a kockát és megnézzük, mi történik, de meg kell értenie, hogy itt globális fenyegetésről van szó. Ha elfogadja, hogy Ukrajnában erőszakkal változtassák meg a határokat, akkor az utána bárhol megtörténhet világszerte.

Viszont hogy most egyesek jogosnak nevezik az agressziót, mondván, hogy a NATO a keleti nyitással provokálta az orosz medvét, az olyan, mintha annak idején jóváhagyták volna Adolf Hitler bevonulását Lengyelországba. Egyébiránt a színfalak mögött a nyugati államok sokkal szolidárisabbak, mint ahogy az kifelé látszik, mert Vlagyimir Putyin mindegyikük fejére koppintott.

Ugyanakkor az oroszok csak kamuznak, amikor azt bizonygatják, hogy a megtorló intézkedések hidegen hagyják őket. Tárgyalni kell velük, mert rá kell vezetni őket, hogy ha visszakoznak, akkor eltörlik velük szemben a büntető lépéseket, mert a cél nem Oroszország megsemmisítése. Egyébként pedig bőven volna miről egyeztetni a fegyverzetkorlátozás, a bizalomépítő intézkedések ügyében is.

The Wall Street Journal

A jobboldali lap vezércikke azon a véleményen van, hogy az orosz invázióval új hidegháborúhoz érkezett a világ, viszont keményebb szankciókkal lehet csak Vlagyimir Putyint jobb belátásra bírni. A Nyugat ezúttal is túl gyengekezűnek bizonyult, pedig már jó tíz éve tanúja az orosz agressziónak. De a jelek szerint a Fehér Ház abban bízik, hogy ha visszafogottan reagál csak, akkor Moszkva visszatartja csapatait és nem veszi be Kijevet. Ám ilyen eszközzel soha nem lehetett hatni a Kremlre, és most is inkább a gyengeség jelét látja benne.

Az orosz elnök csak az erőből ért, pontosan itt hibázik az amerikai és európai stratégia. Arról nem beszélve, hogy az orosz katonai, illetve fejlesztési bank papírjainak megvásárlására kimondott tilalom csak a jövő hónaptól kibocsátott adósságokra vonatkozik. Pedig az összes orosz pénzintézetet el kellene vágni a külvilágtól, korlátozni kellene dollárban jegyzett tranzakcióikat, egészen addig, ameddig Oroszország nem rendel el visszavonulást.

Az európaiak keményebb hangot használnak, de az általuk elrendelt lépések még vérszegényebbek. A legbátorítóbb hír az, hogy Németország leállítja az Északi Áramlat 2 használatbavételi eljárását. Jobb későn, mint soha. De a döntésben az is benne van, hogy megkezdheti működését a gázvezeték, ha Putyin nem szippantja be Ukrajnát.

Viszont teljesen nyitott, hogy a földrész végre komolyan veszi-e az energiabiztonságot. Merthogy még mindig túlságosan is függ az orosz gázszállításoktól. Ugyanakkor Amerikának és szövetségeseinek olyan fegyvereket kellene adniuk az ukránoknak, amely folytán Putyin nagy árat fizetne, ha újabb területeket akarna elfoglalni. Továbbá szükség van kézifegyverekre, robbanóanyagokra, ha lázadás tör ki, ha Moszkva megpróbálná megszállni a szomszédos országot, vagy bábkormányt szeretne hatalomra juttatni.

A Nyugat tartós tévedése, hogy azt hitte: az orosz autokrata észszerű geopolitikai partner. Ám ő nem kíván a fennálló nemzetközi rendszer része lenni, inkább szét akarja azt zúzni. Nyakunkon az új hidegháború.

Financial Times

Küszködik a magyar ellenzék, hogy zárja sorait Orbán Viktor pártgépezetével szemben, ám a belső ellentétek megzavarhatják a hat párt kampányát, noha már csupán hat hét van hátra a választásig. A szövetség azt gondolta, hogy az összefogás segít kiseprűzni a miniszterelnököt, ám mostanra már halványulnak ezek a remények. Még derűlátó becslések is csupán 40 %-ra teszik a Fidesz-ellenes tábor győzelmi esélyeit.

Politikusok és elemzők egyaránt úgy látják, hogy az Egységben Magyarországért hadjárata nemigen tudja legyűrni az ellenfél apparátusát. Zaránd Péter, Márki-Zay Péter kampányfőnöke azt mondja, minden egyes kérdésben meg kell győzni a DK-t, illetve a Jobbikot, illetve kompromisszumot kell kialakítani velük. De nincs ezzel semmi baj, mert így fognak majd kormányozni is.

A civakodás éles ellentétben áll azzal, hogy a Fidesz évek óta igen nagy szervezettséget mutat és következetes üzeneteket fogalmaz meg. Ha akárcsak kis különbséggel is, de nyer a párt, az kényelmes többséget nyújtana számára a törvényhozásban – az eltorzított választási rendszer jóvoltából. László Róbert a Political Capitaltől azt mondja, a kormánypártnak kevesebb voks is elég a sikerhez, mint az ellenzéknek. Különben a jogosultak nagyjából negyede még határozatlan.

A Fidesz hivatalosan csak a múlt héten szállt be a kampányba, de a kormány, sok önkormányzat és kommunikációs cég már eddig is rengeteget költött Orbán Viktor népszerűsítésére. Az ellenzék ezzel nem tud lépést tartani, ráadásul ott a KESMA, továbbá az óriási pénzekből gazdálkodó közmédia és az MTI, amely ingyen szolgáltat a hivatalos propagandát tükröző tartalmakat.

Az ellenzék azt mondja, ilyen ellenséges környezetben ők inkább házról házra járnak az egész országban. A hatalmas nyomás láttán a DK és a Jobbik azt közölte, hogy félretették ellentéteiket, mert a közös cél: Orbánnak mennie kell.

Bloomberg

Az Európai Bíróság kimondta, hogy Románia nem korlátozhatja a bírák jogát, ha azok előzetes állásfoglalást akarnak kérni az EUB-től, mármint hogy az adott nemzeti törvény mennyire áll összhangban az uniós joggal. Az előzmény az volt, hogy egy bíró büntetést kapott, mert megkérdőjelezte az alkotmánybíróság egyik döntését, illetve hogy az megfelel-e a közösségi normáknak. A luxemburgi indoklás kimondja, hogy ez a gyakorlat sérti az uniós szabályok elsőbbségének elvét, és zavarólag hat az együttműködésre az EU legfelső bírósága, illetve a nemzeti bíróságok között. Mellesleg az adott ügyben éppen a bírák függetlenségéről volt szó.

A hírügynökség emlékeztet arra, hogy tavaly a magyar és a lengyel alkotmánybíróság is olyan határozatot hozott, amely kétségbe vonja az alapszerződés meghatározó elemét, sőt a lengyelek odáig jutottak, hogy szerintük bizonyos esetekben a hazai jog felülírja az uniós szabályokat.

Süddeutsche Zeitung

Kizártak a pártjából Giorgosz Kircosz görög EP-képviselőt, mert bírálta a miniszterelnököt, mondván, hogy orbanizálja az országot. A viszály kiváltó oka az volt, hogy Kiriákosz Micotákisz nyilvánosan leszólt két oknyomozó újságírót, aki kiderítette, hogy a svájci Novartis gyógyszergyár megvesztegetett egy sor orvost és politikust, hogy felfuttassa eladásait és így mesterségesen magasan tartsa az árakat.

Ezt kommentálta az EP-képviselő azzal a kiszólással, hogy Micotákisz arrogánsabb, mint Orbán, ám a hivatalos választ az lett, hogy lejáratja az országot, mert olyan államokhoz hasonlítja Görögországot, amelyek nem tisztelik a demokratikus elveket. Tény, hogy a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság listáján a görögök egy év alatt öt helyet csúsztak hátra és már csak a 70. helyre jók. Tisztázatlan egy tényfeltáró újságíró meggyilkolásának háttere, ugyanakkor a nemzetközi szervezet szerint a kormány olyan orgánumoknak adott hirdetéseket a járvány elleni harcban, amelyek paríroztak a hatalomnak.

Az ügy további fejleménye, hogy mivel a kormányzó Új Demokrácia az Európai Néppárthoz tartozik, az EPP frakcióvezetője, Manfred Weber szintén visszautasította a vádakat. Egyben eljárást jelentett be Giorgosz Kircosz ellen, bár sokak szerint ehhez nincs is joga. A lap megemlíti, hogy a Fidesz két évvel ezelőttig szintén a pártcsalád tagja volt, hála az CDU-CSU gyámkodásának.

ELLENLENGYELEK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2022.02.23.


Mintha nem lennének elegen, mintha a hazai bázis fogyóban volna. Legalábbis erre utal az, hogy a Fidesz erdélyi egyetemistákat toboroz kosztért, kvártélyért, fizetségért aláírást gyűjteni kies hazánkban. Meglepődünk? Nem lepődünk meg, a Fidesz, amióta kiterjesztette csápjait a határokon túlra, így dolgozik. Idegenbe szakadt hazánk fiait használ szavazatra, és most már kampányra is, sőt, mindenféle kétes alakokat hív meg jóféle közpénzből, hogy itt a saját dicsőségét zengesse velük. Az az irány, hogy hatalmának legitimitását és nagyszerűségét idegenekkel igazolja, mert a hazai akol már nem elég.

Így hív meg már évtizede lengyeleket a békemenetre, mintha a két ország nagy, közös ünnepe volna a Fidesz-hatalom, de tudjuk, hogy ez hazugság. Pénzért megvett és lebutított vonulások ezek, mintha futballmeccsre menne a tömeg, ami jól ugyan kinézhet, de amúgy megüli a propaganda. Minden csak propaganda, az erdélyi fiatalok lefizetése is, ez is zacskó krumplival egyenértékű, de annyi pénz áll a Fidesz rendelkezésére – az ország teljes GDP-je –, ami ellen ilyen téren fellépni lehetetlen, nekünk a lelkesedés, a száraz puskaporban bízás érzete marad.

Meg az ötletek. Márki-Zay gondolt egy nagyot, és a legnagyobb lengyel ellenzéki újságban, a Gazeta Wyborczában megjelent cikkében invitálta a lengyeleket a magyar fővárosba a nagy ellenzéki tüntetésre. Zseniálisnak is volna nevezhető, ha nem lenne kétségbeesett lépés, pedig az. Ha nagy tudású politimókus volnék, akkor azt mondanám, Márki-Zay ezen húzása beleállás a Fidesz világába, mikor is önmagát és cselekedeteit azokhoz viszonyítva definiálja, a hülyeségre hülyeséget húz, csak az a kérdés, tehet-e egyáltalán másként, és, ha tehetne, mi volna az.

A békemenetes lengyelekre ellenlengyeleket hívni kétségbeesett lépésnek tűnik, mint ahogyan az is, hogy amikor kiderült a Fidesz erdélyi akciója, Márki-Zay épp Németországban járt ottani magyarokat győzködni, hogy szavazzanak rá, és ebben a kontextusban természetesen ránk is, mert minden egyes voksra akkora szükség van, mit egy falat kenyérre. Márki-Zay volt már Angliában is ugyanilyen céllal, ha érzékletes képpel szeretnénk lefösteni ezeket az akciókat, akkor azt kell mondanunk, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje nekilátott szél ellen pisálni.

Mert mást nem nagyon tehet. Hogy lássuk, milyen monolit gólem a Fidesz és az ő választási szabályai, jegyezzük fel a hős magyar nép azon cselekedetét, pénzt gyűjt az angliai magyaroknak arra, hogy mindenképpen el tudjanak menni – vagy haza tudjanak jönni – szavazni, mert mindenki előtt ismeretesek azok a szabályok, amelyeket a Fidesz állított fel, s amelyekkel az ő szavazásukat minden lehető módon nehezíteni kívánja, ha nem épp teljesen ellehetetleníteni. Nonszensz, hogy a csóró óhazaiak küldenek Angliába pénzt, hogy az ottaniak segítsenek megszabadulni a rabigától...