2020. december 5., szombat

RÁADÁS: OMEGA KONCERT 1994 - NÉPSTADION

YOUTUBE
Szerző: OMEGA
1994



All rights are owned by the authors and the band. Az összes jog tulajdonosai a szerzők és a zenekar. 1994.09.03. Népstadion, Budapest -1. Így készült / Babylon
00:00 00. Riport 03:57 01. Nyitány 06:05 02. Gammapolis 08:30 03. Bűvész 12:50 04. Életfogytig... 21:15 05. Ezüst eső 28:02 06. 10000 lépés 33:05 07. Ismertem egy lányt 38:05 08. Sötét a város 41:30 09. Égi vándor 47:05 10. Léna 51:10 11. Napot hoztam, csillagot 56:05 12. Naplemente 01:02:38 13. Ha én szél lehetnék 01:06:45 14. Boogie-woogie club 01:09:58 15. Azt mondta az anyukám 01:13:08 16. Wind of change 01:17:20 17. Csillagok útján 01:23:25 18. Fekete pillangó 01:32:30 19. Óh jöjj 01:37:55 20. A fegyverkovács balladája 01:41:25 21. Petróleumlámpa 01:45:30 22. Őrültek órája 01:50:30 23. Addig élj 01:56.00 24. Nyári éjek asszonya 01:59:47 25. Gyöngyhajú lány 02:04:43 +1. Stáblista / Éjféli koncert 02:11:29

ORBÁN MEGINDULT A LEJTŐN, ÉS ELŐBB VÉGE LEHET, MINT AZT GONDOLNÁ - FORDULAT ÁLLT BE A NER TÖRTÉNETÉBEN, VÉGE A FELSZÁLLÓ ÁGNAK, MINDEN PŐRE, HAMIS, ÁLNOS ÉS HAZUG

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerz: Amerikai Népszava
2020.12.05.


Mi magyarok lassan megszokjuk, hogy Orbán nyilatkozatai mellé magyarázót és elmeorvost kell csatolni, de ez még új lehet az EU vezetőinek. Márpedig ezúttal is erre szorulnak. Orbán levelet írt Manfred Webernek az Európai Néppárt frakcióvezetőjének. Ebben azt írja, hogy Manfred Weber nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy “nem Magyarország és Lengyelország ellen hozzák létre a jogállamisági mechanizmust, annak pedig a célja a jogállamisági kérdések depolitizálása, kivonása a pártpolitikai vitákból”.


Weber igazat mondott, mert az uniós pénzek jogállamisághoz való rendelése mindekire egyformán vonatkozik, aki megsértené a jogállamiságot. Az más kérdés, hogy jelenleg két olyan ország van, amelyre ez közismerten igaz, amelyekkel szemben a 7. cikkely szerinti eljárás is folyamatban van: Magyarország és Lengyelország. A kettő nem zárja ki egymást. Orbán Viktor a levelében idézte azokat az európai politikusokat, akik kifogásolták a magyar jogállamiság hetét, ami Orbán felcsúti logikája szerint azt jelenti, hogy a jogállamiság feltételét Magyarország és Lengyelország ellen hozták létre.

Nyugszik a beteg, mondja ilyenkor az öreg dakota indián, majd megmagyarázza a doktor bácsi, hogy ha a törvényt Magyarország és lengyelország ellen hoznák, akkor beleírnák a törvénybe a két ország nevét, hogy ez kizárólag rájuk vonatkozik. Így azonban mindenki másra érvényes, és ha Magyaország és Lengyelország után bármelyik más uniós tagállam is ugyanolyan aljas fasiszta rendszert hozna létre, mint Orbán Viktor és lengyel keresztényfasiszta tanítványai, akkor ez a törvény őket ugyanúgy szankcionálná. Vagyis a törvény mindenkire egyformán vonatkozik, nemcsak Magyarországra és Lengyelországra, de csak azok tarthatnak szankcióktól, akik felszámolják a jogállamiságot, és jelenleg két olyan fasiszta állam van az Unióban, Magyarország és Lengyelország.

Nem tesz jót a szabad pálinkafőzés Orbánnak, mert a logikai képességei egyre gyengébbek, és azt hiszi, hogy mindenki olyan hülye, mint a hódolói, és nem ért meg egy ilyen egyszerű logikai összefüggést. Orbán azt játssza el, mintha most leleplezte volna Manfred Webert, mintha bármi ellentmondás lenne az általa elmondottak és az ő fasiszta rendszerét ért kritikák között, ezért a felcsúti kocsma ízes művelt kifinomult stílusában a német frakcióvezetének azt üzente, hogy “ti balfácánnak néztek bennünket”. Szerintünk Weber és az EU nem nézi balfácánnak Orbánt, tíz éve sokkal többet és jobbat feltételez róla, mint aki valójában. Orbán nézi balfácánnak a magyarokat, hogy teljesen hülyék, nem értik meg, hogy egy mindenkire érvényes szabály azért fenyegeti ezúttal Magyarországot és Lengyelországot, mert ők sértik a jogállami normákat. Ha nem tennék, a rendelkezés nem fenyegetné őket sem.

Orbán nemcsak a magyarokat nézi teljesen hülyének és a saját szintjén állónak, amivel nagyon lebecsüli saját népét, hanem “balfácánnak nézi” az Európai Uniót, amely szintén téves helyzetértékelés. Nem azért nem csapták még szájon, mert nem érdemli meg, vagy nem ismerték volna fel, milyen pitiáner pávatáncot jár, hanem azért, mert türelmes, toleráns úriemberek, diplomaták, akik tistzelik a magyar

népet, bármekkora balfácán és idióta a miniszterelnökük, de mostanra megelégelték. Most sem ebben a stílusban beszélnek Orbánnal, mint ahogy ez a közönséges paraszt ővelük, hanem egyszerűen bezárnak egy kiskaput, hogy egy magát ügyesnek és trükkösnek képzelő szélhámos bűnöző az európai polgárok pénzén építi a maga pelenkaszagú kacsalábon forgó diktatúráját, miközben őket gyalázza. Úgy tűnik, legalábbis reményeink szerint, hogy elég határozottak, hogy ennek véget vessenek.

Orbán elvesztette a realitás érzékét, saját bukását gyorsítja. Érezhetően megfordult a helyzet, és nem veszi észre. A Szájer-ügy lerántotta a leplet és lerántotta azt az álkeresztény leplet, amivel a fasiszta diktatúrát leplezte, és amivel a magyarokat becsapta. a király meztelen, és nem veszi észre. Úgy tesz, mintha minden úgy lenne, mint eddig. De nincs így. Most azzal menthetné magát, ha sürgősen visszavenne az arcátlan stílusból, meghunyászkodna és keresné a jó viszonyt, az ügyek elsimítását, és megpróbálná újra építeni a bizalmat, ami most nagyon veszni látszik.

De láthatóan nem érzékeli, hogy vége a felszálló ágnak, megindult a lejtmenet. Minden területen, gazdaságilag, politikailag, erkölcsi szempontból, nem működik a propaganda, minden szó csak irritálja az embereket, minden mondat zengő érc és pengő cimbalom. Hiteltelen, hazug, átlátszó és irritáló. Neki vége. Még elhúzhatja valameddig, de az uralkodásának napjai meg vannak számlálva. Ilyenkor már semmi nem jön be, és minden ellene dolgozik. Nem gondoltuk volna, hogy ez ilyen hamar bekövetkezik, de ezt csak magának köszönheti. Mohósága ellenséggé tette az országot...

ITT OLVASHATÓ


HARASZTI MIKLÓS: ORBÁN ÚGY BESZÉL A SZAMIZDATRÓL, HOGY AZT SEM TUDJA, HOGY MI AZ!

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.12.05.


„Kedves Manfred, balfácánnak néztek bennünket, de nem vagyunk azok” – írja levelében Orbán Viktor Manfred Wébernek. A magyar miniszterelnök azt veti a Néppárt frakcióvezetőjének a szemére, hogy szerinte a jogállami mechanizmust Európa a lengyelek és magyarok ellen kívánja fordítani. Ráadásul az európai média elhallgatja azokat az érveket, amelyekkel a kelet európai vezetők reagálnak erre. Orbán attól tart, hogy levelének kritikus tartalmát is elhallgatják majd. Mint írja: nekünk, közép-európaiaknak, nem ismeretlen az elhallgattatás. Erre találtuk ki a szamizdatot. Írj, nyomtass, olvass, terjessz, – „szamizdat”, vagyis magunktól magunknak.”


Megkérdeztük Haraszti Miklóst, a magyar szamizdat irodalom egyik megalapítóját, a Beszélő egykori szerkesztőjét, hogy Orbán Viktor cenzúra-vádjai mennyire igazak, illetve a miniszterelnök valóban a közép-európai szamizdat megteremtője volt-e?

„Az csak újabb önfényező hazugság, hogy Orbánék részt vettek volna a hazai szamizdat létrehozásában, vagy akár csak a szamizdat-mozgalom tagjai lettek volna. A felsorolásából az „olvass" és a „terjessz" még talán igaz lehetett, hiszen a Bibó kollégisták is hozzájutottak a nyomtatványainkhoz – de hogy Orbán írója, nyomtatója, sőt, „kitalálója" lett volna a szamizdatnak, az kínnal köszörült legendagyártás – szögezte le már az interjú elején Haraszti Miklós.

Az író, akit az első hazai szamizdat-perben, 1973-ban gépiratban terjedő könyvéért felfüggesztett börtönre ítéltek, ehhez azt is hozzátette, hogy Orbánnak még a szómagyarázata is ravaszkodó csúsztatás. Szerinte a szamizdat szó jelentése: „magunktól magunknak" üzenünk. Így igyekszik beleérteni a mai önmagát, akit állítólag cenzúráz a világsajtó, és így „kénytelen" az üzeneteit a magyar állami propagandagépezetben terjeszteni. Valójában a szamizdat szó egy orosz költő, Nyikolaj Glazkov 1950-es évekbeli újítása – idézte Haraszti –, aki a szovjet cenzúra által betiltott verseit a „Szamszebjaizdat", azaz képzelt kiadó címkéjével terjesztette. Az ebből rövidített szamizdat szó ennek megfelelően, „önkiadó vállalatot" jelent...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/49. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.12.04.


P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Meztelen diplomaták

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója múlt héten megjelent cikkében lázasan fejtegette, hogy Európa Soros György gázkamrája, ahol a konzervatív emberek mint új zsidók fulladoznak. Világos, hogy a szerző mit akart mondani, de az mégiscsak szörnyű, hogy egy ember, aki amúgy írással foglalkozik, irodalmi múzeumot irányít, sőt, a kormányfő megbízta az új kulturális stratégia kidolgozásával, miért nem képes világosan kifejezni magát, és miként kerülhet olyan helyzetbe, hogy akkor is zsidókat emleget, amikor nem akar. Hát hogy lesz így használható kulturális felépítmény? Milyen lesz az a művészeti világ, amelyikben a főnök nem képes kifejezni magát, és egy olyan egyszerű gondolatot, hogy elnyomva érzi magát, csak úgy tud elmondani, hogy abba belekever gázkamrát, Sorost, Hitlert, miegyebeket.

Lapzártakori hírek szerint Demeter visszavonta írását. Hogy miként kell visszavonni, mondjuk, egy proklamációt, felhívást, arról van elképzelésem. De hát Demeter írásának műfaja publicisztika, ami az egyik legszemélyesebb műfaj. Lényege, hogy a szerző legbensőjéből fakad. Megmutatja, írója meghatározott időben hogyan látja a világot. Ilyenformán az idővel küzd, hogy egy pillanatra megállítva megmutassa, mi számára a legfontosabb. Éppen ezért az ilyen írások természetükből adódóan visszavonhatatlanok...

Berend T. Iván: Közös európai hadsereg?

A 2020. novemberi amerikai elnökválasztás után, mint a sajtó hírül adta, vita robbant ki Franciaország és Németország között az európai katonai önvédelem, a francia elnök javasolta „európai stratégiai autonómia” kérdésében. Miről is van szó? E kérdés megválaszolását messziről kell kezdeni...

Darvas Béla: Ivar

Váncsa István: József és testvérei

Gadó Gábor: Az akarásról
Történet 10 pontban

Arany Ádám: Venezuela – Hová tűnt a szépség?

Margócsy István: Egy igazi klasszikus költő

Rakovszky Zsuzsa születésnapjára

Kukorelly Endre: Különös
(Nem csak) Diego Maradona emlékére

Gazdag József: Táncórák haladóknak
Diego Maradona (1960–2020)

Dobozi István: Szocializmus az amerikai választásokban

Váradi András: Vakcinálkozzunk!

Hanák Bandi (a.k.a. Edu[ka]): Majtényi 70

Bauer Tamás: Orbán kitárulkozik

Mohi Csaba: Trianon és Ausztria

Hegyi Iván: Hajrá, magyarok!

V I S S Z H A N G

P. Szűcs Julianna: Válasz

Palotai János: Egyetemes szabadság

– avagy a jogállam utcai harcosai

Salamon János: Matt

P Á R A T L A N

Huszár Ágnes: FÉNYLŐ PÉLDA

aha: MAGYAR VÉR

Cselényi András: GÁZ VAN, BABÁM

Kenyeres Zoltán: NO DELETE

Lázár György: KOSSUTH A GARÁZSBAN

msz: HÚZZANAK!

Völgyi Ferenc: A KUTYA­FÁJÁT!

-y -n: VÉTÓ

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Simonovits András: Viszonválasz

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/49. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.12.04.


F E U I L L E T O N

Pintér Tibor: Mire jó a rossz zene?

I N T E R J Ú

Szénási Sándor: Az emlékek értelmet nyernek
Beszélgetés Farkas Zoltánnal

K R I T I K A

Hermann Veronika: Követési távolság

Gács Anna: A vágy, hogy meghatódjunk. Tanulmányok a kortárs önéletrajz-kultúráról. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 284 oldal, 3499 Ft

Számos erénye mellett A vágy, hogy meghatódjunk az egyik legvilágosabb felépítésű szakkönyv, ami valaha a kezemben volt. A fejezetek sorrendje és a belőlük kirajzolódó narratív ív a szépirodalom elbeszéléstechnikai hagyományait idézi. Az Előszó vallomásos hangvétele után – melyre hamarosan kitérek – a kötet két bevezető tanulmánya egyrészt az önéletrajz meghatározásának problémáit, másrészt a hagyományos és az irodalmi szöveg kereteit túllépő, a példaszerűséget átélhetőségre és hétköznapiságra cserélő műfajok és megoldások elméleti keretbe való helyezését tematizálják. A vágy, hogy meghatódjunk a taxonómia ígéretét, egyúttal a taxonómia destabilizálódását is jelenti, amely nemcsak a poszt-strukturalista irodalomelmélet, hanem az énelbeszélések és azokat felfogó archívumok működésmódjára is igaz...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Teplán Ágnes: Ex libris

Steve Sem-Sandberg: Kiválasztottak
Jussi Adler-Olsen: A 64-es betegnapló
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők
Mezei Márk: Utolsó szombat

ÉS-KVARTETT – Mécs Anna Kapcsolati hiba című novelláskötetéről

Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett 2020. november 25-én, szerdán – Zoomon. A felvételt meg lehet nézni jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb január végén Selyem Zsuzsa Az első világvége, amit együtt töltöttünk című novelláskötetéről lesz szó.

Sinkó István: Jelen idő, álommúlt

(Czene Márta képei az Inda Galériában december 31-ig láthatóak.)

Wagner István: Náci műtárgyrablás

(NDR – Norddeutscher Rundfunk – Fernsehen, Kulturjournal, hatperces riportfilm, megtekinthető november 9-től egy éven át a csatorna honlapján.)

Rákai Zsuzsanna: Online advent

(Purcell Kórus, Orfeo Zenekar, Vashegyi György – Művészetek Palotája, november 29.)

Noha Vashegyi irányítása mellett minden kifogástalanul szép volt, kidolgozott és érzékenyen formált (Balogh Vera nagyszerű obligát fuvolaszólama éppen úgy, mint a kórus csodálatosan világos és tiszta előadásmódja), némileg mégis ékszerszerűre sikerültek a produkciók. Olyannyira hiányzott belőlük minden érdesség, kontraszt és drámai energia, nyersebb hangsúly vagy kíméletlenül kifeszített disszonancia, hogy Paulik László egyébként finoman frazeált, könnyed és gördülékeny szólójának intonációs megbicsaklásai Tartini D-dúr hegedűversenyében (D. 34) csaknem üdítően hatottak, mintha a valódiság jelei lennének a már-már túl tökéletes produkcióban.

Stőhr Lóránt: A német álom

(Burhan Qurbani: Berlin, Alexanderplatz)

Qurbani, hogy méltó legyen Fassbinderhez, gazdag kiállítású, expresszív hatásokkal operáló, helyenként bombasztikus filmet rendezett, az élénk színekkel megfestett látvány, a techno alapon dübörgő kortárs zenék, a giccsel kacérkodó fantáziabetétek sora deklaráltan aktuálisra színezi az 1920-as évekbeli szöveget – legalábbis a felszínen. A regénytől messze rugaszkodó aktualizálás azonban nem szül eredeti értelmezést.

Csengery Kristóf: Körüljárható portré

(Sergei Babayan: Rachmaninoff. Deu­tsche Grammophon)

Qurbani, hogy méltó legyen Fassbinderhez, gazdag kiállítású, expresszív hatásokkal operáló, helyenként bombasztikus filmet rendezett, az élénk színekkel megfestett látvány, a techno alapon dübörgő kortárs zenék, a giccsel kacérkodó fantáziabetétek sora deklaráltan aktuálisra színezi az 1920-as évekbeli szöveget – legalábbis a felszínen. A regénytől messze rugaszkodó aktualizálás azonban nem szül eredeti értelmezést...

Herczog Noémi: Érthető?

(Katona József: Bánk bán, r.: Vilmos Noémi, Pécsi Nemzeti Színház)

A rendező azonban továbbra is ironikusan viszonyul az alapanyaghoz: derülünk a Bánk bán „nemzeti drámaságán”, a rárakódott kultikus gennyen, mintha még mindig a szándéka ellenére komikus, fennkölt szöveget mondanák a színészek. Így viszont a távolság erősebb (legalábbis számomra erősebb), mint az „aha” élmény: a nahát, most már értem. Bera Márk Bánkja például egy paprikajancsi, és a legtöbb helyzet is bohózatba illő: Bánk és Melinda hálószobájából a félrelépés utáni reggelre egy francia bohózat „átjáróháza” lesz, II. Endre egy szerencsétlen. Nagy farce is kerekedhetne ebből, ami eredeti rendezői elképzelés, a kérdés csak az, hogy itt ez az olvasat mitől nem válik a Bánk bán paródiájává. Marad-e emberi tartalom is, túl az irónián?

Fáy Miklós: Dalolva nehéz az élet

(Csajkovszkij: Anyegin – a Metropolitan 2007-es előadásának közvetítése, november 30.)

Igaz, hogy Csajkovszkij a szavak szintjén elvett valamennyit az Anyeginből, érthető módon például kimaradt Tatyjana álma, amelyben egy medve üldözi őt a hómezőn. Talán valaki merész komponista újrakomponálja az Anyegint, és éneklő medvék is lesznek benne. Mindenesetre a Csajkovszkij-féle csupaszítás általánosabbá tette a történetet, hiába nem szereti az ember az örökségére váró léhűtőt, most hallgatja Dmitrij Hvorosztovszkijt, és azt mondja, rendben, de mit csinálhatna...

Torma Tamás: Játékos házgimnasztika

(A többszörös díjnyertes Vizafogó Tagóvoda épülete a XIII. kerületben)

Egy óvoda még akkor is jó hely, ha (az épülete) rossz. A Vizafogó Tagóvoda viszont nem egyszerűen csak jó, de úgy lett szívet melengetően jó épület, hogy sem különlegesség, sem különleges költségvetés nem predesztinálta erre. Persze óvodát tervezni legalább olyan szerelemgyerek lehet, mint templomot vagy borászatot (állítólag ezt a kettőt különösen szeretik az építészek), de a kisgyerekek világát idéző tereket mintha valami puha, női aura is kipárnázná...

Siba Antal: Sajnálatos események

(A képviselő lebukásának híre az első napokban)

Ilyenkor az ember átkapcsol egy korányközeli – pontosabban: a kormány irányította – csatornára, ahol még annyit sem hall, hogy Szájer lemondott. Hétfőn már több hír jött, a kereskedelmi televíziók azt közölték, hogy a képviselő megszegte a kijárási tilalmat, férfiak társaságában szórakozott, és amikor megpróbált távozni az ereszcsatornán, egyszerűen elfogták, hátizsákjában kábítószert találtak...


I R O D A L O M 
 
Bertók László: Ha elfogyott a szó

Ha a történet másképpen alakul, az itt olvasható vers jeles napot ünnepelt volna, az 1935. december 6-án született Bertók László 85. születésnapját. Nem így lett; noha az elmúlt években sok betegség gyötörte őt, halálát egy véletlen baleset következtében előálló trauma okozta 2020. szeptember 14-én, és váratlanul következett be. A költő hagyatékában négy letisztázott, publikálatlan vers maradt fenn, mind a négy az epigrammának abban a kétsoros, saját címet is viselő formájában, amiből mindig kilenc ilyen egység egymás mellé helyezésével jött ki a külön nagy címmel ellátott, egyetlen versnek tekintett darab. Bertók László a 2010-es évek közepe óta kizárólag ebben a formában írt verset, utolsó két kötete, a Firkák a szalmaszálra (2015) és az események fordulata folytán posztumusz, de még önállóan, a szerzői autoritás teljes birtokában összeállított Együtt forog (2020) ilyen versekből, ahogy az első ilyen kötet címébe Bertók beemelte és ahogy beszélgetésekben mindig is emlegette, „firkákból” áll. A Jelenkor főszerkesztője, Ágoston Zoltán, aki élete utolsó napjaiban otthonában találkozott a költővel, tudott a versek létezéséről, és tudott arról is, hogy Bertók a verseket a Jelenkor és az ÉS között szándékozik megosztani, merthogy ezt Bertók azon az utolsó találkozáson elmondta neki. A fennmaradt kéziratok közül kettőre (A pillanat fölött, Mintha egy nagy ajtót) a költő kézírásával a „Jelenkor” név volt felírva, Ágoston Zoltán és Bertók Attila jóvoltából a másik két vers (Ha elfogyott a szó, Mintha vele ülnél) került hozzánk, az ÉS szerkesztőségébe. Bertók László az Élet és Irodalomnak 1974 óta volt rendszeresen közölt, szívesen látott, elismerő fogadtatásban részesített szerzője.

Szeptember közepén nem tartottam még a decemberi számok szerkesztésénél, nem kerestem még Lacit, hogy adjon verset. Ám hozzá kell tennem, hogy szereplése az évet záró karácsonyi számban számomra mindenkor kulcskérdés volt, a 2018-as és 2019-es év kivételével az elmúlt húsz évben a karácsonyi összeállításokban ő mindig benne is volt, termékenyebb éveiben év közben is sokszor adott verset. Idén ráadásként itt volt ez a „kerek” születésnap, amire a különleges alkalmakra olyannyira kihegyezett lelkialkatával ő is biztosan, és én is nagyon készültem. A mostani és a két hét múlva a karácsonyi számban olvasható vers a fentebb leírt módon került hozzám, de úgy veszem, hogy mindez az ő leghívebb szándékait tükrözi, és a legtermészetesebb módon, telefonokkal, kéréssel, kérleléssel, győzködéssel, hosszú beszélgetésekkel és végül a mellékletet tartalmazó e-mail megérkezésével folyt le. Erre a születésnapi emlékezésre a kettő közül az összegzőbb, összefoglalóbb jellegű darabot választottam, azt a verset, amelynek egységei mintha általánosabban vetnének számot vagy játszanának el egész költői pályája természetével – és abban bízom, hogy ő maga is így választott volna.

Csuhai István

Aczél Géza: (szino)líra
torzószótár

Beck Zoltán: a test

azon csodálkoznak majd – az összeesős változatban –, hogy mit keres egy idegen a kertemben, a házamban, hogy miért ismer olyan történeteket, amiket csak én ismerhetek. én meg azt mondom nekik, hogy nézzétek, élek, csak a testem cserélődött ki egy ködös estén, mert mellém ért egy másik. egy másik mi. egy másik test. ennyire egyszerű, mit nem lehet ezen érteni, mondanám egyre türelmetlenebbül, a sírógörcsre meg még türelmetlenebbül reagálnék, nehogy már azt játsszuk, hogy én vagyok a megértő, hát az én testem cserélődött ki, talán én vagyok az áldozat, nem. ezt kérdezem, felviszem a hangsúlyt, és akkor már kiabálok, amire az a válasz, hüppögve egyébként, hogy de hát eltemettünk, hogy már túlvagyunk ezen, hogy minek kell feltépni a sebeket, amik még be sem hegedtek. jobb lett volna, ha nem jössz. ha már egyszer elmentél...

Tóth Gábor Ákos: A száműzetés

Egyébként az embert Sturmnak hívták, és állítólag ő húzta fel a Jókai házaspár villáját Füreden. Most viszont az alkalmi segítségemet jelentette, mert szállást kerestem a környéken. Olcsó szállást. Köszönhetően pesti munkaadóm „nagyvonalúságának” szó sem lehetett holmi panzióbeli hónapos szobáról, mert mint a Légrády és Tsa Lap- és Könyvkiadó Vállalattól a Tsa a képembe vágta: „nem nyaralni megy, fiacskám, jobb, ha ezt már most az eszébe vési”. Úgyhogy most itt poroszkáltunk egy Öreghegyi útnak csúfolt poros makadámon, még szerencse, hogy az útitáskámat a kalauzom házának apácarácsos-agancsos verandáján hagytuk...

Gajdó Ágnes: Isten asztala

Látni a láthatatlant. A pohár mögött ezüstösen csillant meg valami. Istent nem ilyennek képzelte. Sokkal inkább aranyszínű ragyogásnak. Éles és szemhunyorgató, mégis barátságos ragyogásnak, ami mindent betölt. A száműzött denevérek lakta barlangok sötétjét is. A rozmaringgal, szappandarabkákkal illatosított ruhásszekrények mélyét is. A fájdalomtól zord, mogorva szíveket is. A tétován kételkedő, csalódott lelkeket is. Nem csak odafönt. Idelent. S ha megszomjazunk, Isten asztalán mindig ott a pohár, benne áttetsző folyadék. Víz. Hűs, akárha egy zalai falucska kútjának mélyéről húzták volna föl, mohos favödörben...

Odze György: Az író

Jó dolog írónak lenni egy családban? Doctorow is írt róla, loptam is tőle ezt-azt, az írók sokat lopkodnak egymástól, néha maguk sem veszik észre, hogy lopnak, mert úgy tesznek, mintha ők találták volna ki, pedig tudják, hogy lopták. Ilyen az írói lélek. Szóval írónak lenni jó is, meg nem is. Sokan azt hiszik, hogy tudnak írni, mert ismerik a betűket, sokan hiszik, hogy tudnak vezetni, mert tudják, hol a gázpedál, és sokan hiszik, hogy tudnak énekelni, mert ismerik a hangjegyeket. De az írás más dolog, ahhoz képzelőerő kell, ami magával ragadja az olvasót.

Mindig a család az első olvasó. Amikor a szüleimmel Indiában voltam, én írtam a leveleket, eleinte azért, mert maga az írás fizikai örömet okozott. Később rájöttem, hogy szórakoztatom vele a rokonokat, nagymama felolvasta a szomszédoknak, Vilma, pedikűrös nagynénikém pedig a vendégeinek. Pedig minden levél tele volt hantával. Nem hazudtam, csak annak, amit leírtam, éppenséggel semmi köze sem volt a valósághoz. Tigrisek, elefántok, oroszlánok, maharadzsák, repülő buddhista szerzetesek: mindenki szerepelt...

Hetényi Zsuzsa: Anyumesék

Ismertem valakit, az Éva nagypapájának akkora kertje volt, mint ez a kórterem, de tényleg nem nagyobb, és fogta a legnemesebb virágmagokat, és csak úgy szétszórta a markából a szélbe, olyan volt a kert, mint egy virágos mező, csupa meglepetés, itt egy magas napraforgó, ott egy liliom... Abban a kis kertben órákig lehetett sétálni, kis utak szelték keresztül-kasul, rejtekutak. Aztán a bácsit elégették, Éva meg beleszeretett a Matyiba 14 évesen, és a szülők kétségbeestek, én meg mondtam, hogy Évának most ez kell, mert teljesen kiborult, hogy a nagyapja meghalt, azért lett szerelmes, és hagyták is hozzámenni...

TÖBB MÉZET A MADZAGRA? A KÉT LEGNAGYOBB GOND AZ ALAPJÖVEDELEMMEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2020.12.04.


Egyedül az USA engedheti meg magának a világon az általános alapjövedelem bevezetését, mert neki nem számít, hogy miként alakul a kereskedelmi mérlege és a kormányzat deficitje – hívja fel a figyelmet Tóth András. A politológus vendégcikkében a Válasz Online nagy alapjövedelem-vitájához szól hozzá. A vitaindító Karácsony-Szabó cikk után Mike Károly, Pogátsa Zoltán és Deme Zoltán fejtette ki álláspontját.

Most ismét ellenző hang következik...

IDŐTÁLLÓ ÉS ÖNKÉNYESEN ABSZURD - VARRÓ DÁNIEL A DIÓTÖRŐRŐL ÉS AZ UGRIBUGRI VERSLÁBAKRÓL

NÉPSZAVA
Szerző: RÁCZ I. PÉTER
2020.12.05.


Új illusztrációkkal, új dramaturgiával és jelentős bővítéssel jelent meg 15 év után újra Varró Dániel Diótörője. S egészen új megvilágításba került az egész történet, ami „egy ilyen legkisebb fiú típusú »underdog sztori«”, mondja a szerző, miközben karácsonyi balettről, ruhásszekrényről, változatos versformákról éppúgy beszélgettünk vele, mint hogy mennyire kemény dió lehet a diótörés.


Tizenöt éve már megjelent a Dió­törő című könyve – akkor más kiadónál, más illusztrátor (Odegnál Róbert) képeivel. Mi volt annak a kiadásnak az apropója? 

A mostani megjelenéshez változtatott a szövegen? A Diótörőt eredetileg felkérésre írtam. Az volt a koncepció, hogy kifejezetten a balettelőadás mellé legyen egy kísérő könyvecske, amiből a gyerekek megismerik a mesét, hogy tudják követni, mi történik a színpadon. Persze igyekeztem minél színesebben és változatosabban megírni. De most, az új kiadásnál elég sokat bővítettem rajta. Vicces volt visszanyúlni egy 15 évvel ezelőtti szöveghez. A mai fejemmel egész máshogy írtam volna meg. Akkor főleg a költői része érdekelt, a versformák, a rímek. Második nekifutásra sokkal jobban izgatott a mese dramaturgiája, a figurák, különösen a gyerekszereplők és az ő szemszögük. Ezeket igyekeztem minél jobban kidomborítani. Belecsempésztem elég sok kis jelenetet így utólag. Például, hogy Mari segít a diótörőnek legyőzni az egérkirályt, amihez fel kell csikiznie az alvó testvérét, Misit, hogy kiszedje belőle, hol talál egy kimustrált ólomkatona-kardot. Beleköltöttem Drosselmeier bácsi kopaszságának előtörténetét. A hosszúra nyújtott babaországi hepiendbe beleírtam a ba­lettben is szereplő denevéreket, hogy ott is legyen egy kis konfliktus. 

Mitől más most ez a kiadvány Szegedi Katalin rajzaival? 

Melyek a főbb különbségek a két illusztráció között? Megmondom őszintén, hogy az én ízlésemtől a régi kiadás illusztrációi nagyon távol álltak. Szegedi Kata rajzaiban sokkal több a játékosság, a humor. Magát a diótörőt is máshogy rajzolta meg, mint ahogy általában szokták. Egy hosszú orrú, szélesen vigyorgó, kicsit groteszk, kicsit esetlen, és szerintem nagyon szeretnivaló figuraként. Mivel az én célom is az volt, hogy ennek a mesének a játékosabb, barátságosabb oldalát mutassam meg, és próbáljam minél közelebb hozni a gyerekekhez, ezért az új illusztrációk szerintem határozottan jobb egységet alkotnak a szöveggel. És mellesleg a szívemhez is sokkal közelebb állnak...

GESTAPO, ÁVH, FIDESZ…

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.12.05.


A részleges bocsánatkérések ideje jött el a Fideszben: előbb Deutsch Tamás visszakozott, majd Bayer Zsolt. (Orbán Viktor még nem tart itt, de legyünk optimisták, minimum azért illene bocsánatot kérnie – persze majdnem mindenért, legfőképpen a kormányzásáért –, hogy kijelentette: a németek még sosem néztek bennünket balfácánnak. És a holokauszt, kedves miniszterelnök úr?) Szóval Bayer, a nagyképűségétől ki nem látszó arca mögül pedofilezte le egykor volt „harcostársát”, nem számolva azzal, hogy bűncselekménnyel vádol valakit, de önmagát is. Nagy löttyös indulatában először még azzal vágott vissza a Magyar Hang újságírójának – mert a Pesti Srácok szellemesen körbeírta a kollégát –, hogy kész tanúskodni a bíróság előtt. Gondolom, ügyvédei egy kicsit lenyugtatták, jobban jár, ha hátrébb lép egyet, miután az illető nem tagadta, hogy homoszexuális lenne, de határozottan tiltakozott a pedofília vádja ellen. Bayer ezután azt közölte a nyilvánossággal: bizonyára rosszul emlékszik, mert a beszélgetés idején ők már oly öregek voltak, hogy számára mindenki más ifjúnak tűnt.


Hogy a kiskorúak megrontójaként bemutatott újságíró megelégszik-e ezzel a magyarázattal, nem tudjuk, annyit azonban igen, hogy Bayer egyszerűen ostobának néz bennünket. Az a történet ugyanis, amit előadott, hogy kellően zaftos legyen a sztori, semmiképp nem simítható rá a most előadottakkal. Vagyis a Fidesz házi publicistája egyszerűen hazudott, mégpedig annak érdekében, hogy relativizálja Szájer József brüsszeli kalandját, illetve gyorsan átterelje ellenzéki oldalra a Fideszen belüli botrányt. Ehhez pedig súlyosabb váddal kellett előállnia, nem elégedethetett meg a sima buzizással, emelnie kellett a tétet: a baloldal nem pusztán homokos, még pedofil is.

De bocsánatot kért Deutsch Tamás is. Igaz, csak Manfred Webertől, a Néppárt frakcióvezetőjétől, amiért az ATV-ben azt közölte vitapartnereivel, illetve a nézőkkel: a német politikus olyan kifejezéseket használt, amilyeneket annak idején a Gestapo és az ÁVH. Weber ugyanis azt találta mondani – a jogállamiságról folyó háborgás ügyében –, hogy nincs miért félnie annak a jogállamiság feltételeitől, akinél jogállam van. Ezt a mondatot tartotta Deutsch olyan durvának, amely kiérdemelte, hogy Webert a hírhedt verőlegényekhez hasonlította...

DONALD KACSÁJA – ÍGY PRÓBÁLT TRUMP VESZTES CSATÁJA GYŐZTESÉVÉ VÁLNI

NÉPSZAVA
Szerző: AVAR JÁNOS
2020.12.05.


Többhetes bohózattá vált jogászcsapatának pereskedése.


Nyílt puccskísérletig jutott Donald Trump kapálózása választási vereségének elfogadása ellen; megpróbálta rávenni a kulcsállamok republikánus törvényhozóit a szavazási eredmény elutasítására, s vele saját elektori lista állítására. Ezzel páratlan alkotmányos válságba sodorta volna országát, ám nem ő az első és utolsó nacionalista vezér, aki reggeltől estig a nemzeti érdekről papol, miközben csakis a saját érdekével törődik. Trump ráadásul e puccskísérletét is kétbalkezesen, bohócként viselkedő embereivel adta elő. Ekként nemcsak a választásokat vesztette el, hanem sikerült magát tökéletesen lejáratnia, szinte naponta elszenvedve újabb jogi és politikai kudarcokat. Az önmagát örök győztesnek képzelő és a vesztes jelzőtől rettegő Trump halmozta fiaskóit. Az egész politikáját a fake news-ra, a hamis hírekre építő – és az igaziakat hamisnak minősítő – Trump stílszerűen a legnagyobb kacsával, a választások csalásnak nyilvánításával próbált vesztes csatája győztesévé válni. 

Pedig már tavasz óta készült a puccsra, hiszen mi másnak nevezhetnénk próbálkozást az elektorok elorzására: azok minden államban az ott szavazattöbbséget szerző elnökjelöltnek járnak. S a helyi törvényhozás csak akkor állíthat más elektori listát, ha a polgárok szavazása „kudarcot” vall. Mivel a koronavírus-járvány elhatalmasodásával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Trump képtelen kezelni azt, és ekként nőni kezdett demokrata kihívójának előnye, a helyzet és hajlama egyaránt ennek a – soha elő nem fordult – „kudarcnak” a kreálására ösztönözte. Elkezdett beszélni a „biztosra vett” demokrata csalásról. Hiszen a magát örök győztesnek képzelő Trump mindig csalásról lamentált, ha vesztett. Amikor a 2016-os republikánus vetélkedésben Iowában váratlanul lemaradt Cruz szenátor mögött, tüstént „csalást” kiáltott. Aztán ősszel azt emlegette, hogy Hillary Clinton csak csalással győzheti őt le, s ezért sem volt hajlandó előre elfogadni az elnökválasztás eredményét. S amikor azon váratlanul elektori győzelmet aratott (történetesen pont 306-232 arányban, ahogyan most vele szemben Joe Biden), képtelen volt belenyugodni Clinton hárommilliós szavazattöbbségébe, s elnökként vizsgálatot indított, persze hiába. Ám ezúttal többről van szó, mint alaptalan vádaskodásról...

ELZAVARNÁ A KORMÁNY AZ ALDIT, A LIDLT, A TESCÓT ÉS TÁRSAIT? MIT JELENTHET EZ?

NAPI.HU
Szerző: CSERNÁTONY CSABA
2020.12.05.


Újból hadüzenetet kaptak a külföldi kézben lévő kiskerláncok a kormánytól, Lázár János kormánybiztos szorítaná ki őket a magyar piacról. Mégis mekkora összegről van szó? Boltmatek a Bukszától
.

Újra előkerült a kiskerkártya a kormánynál, legalábbis erre utal, hogy Lázár János kormánybiztos az Agrárszektor pénteki konferenciáján lényegében hadat üzent a külföldi kiskereskedelmi láncoknak. A politikus a lap beszámolója szerint úgy fogalmazott, hogy a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. Ebben offenzívnek kell lenni, mert kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem, mondta Lázár János. Szerinte ezt piacot Magyarországnak kell uralnia a saját érdekében...


SZÁJER JÓZSEF EGY NAP ALATT MINDENT ELVESZÍTETT - A HÉT VIDEÓJA

MFOR.HU
Szerzők: BAKA F. ZOLTÁN, IZSÓ MÁRTON
2020.12.05.



Sikamlós történettel foglalkozunk e heti videónkban, Szájer József brüsszeli szexbotrányával. A fideszes politikus meghatározó alakja volt az Európai Parlament magyar szekciójának, a segítsége nélkülözhetetlen volt a magyar kormány és Brüsszel közt egyre eldurvuló viták kezelésében. Mindez azonban múlt idő. Szájer bukott, de vajon a bukása egyéni dráma, vagy egy teljes politikai kurzusról is lerántotta egyben a leplet? Erre is keressük a választ a videóban, meg arra, hogy mennyit veszített a botránnyal a politikus. Aki sok tisztségéről, posztjáról lemondott már, jószerivel egyedül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes tanári kinevezéséről nem tudni, hogy azt megtartja, megtarthatja-e. Végül arra a kérdésre is keressük a választ, hogy szabad-e pálcát törni Szájer József felett. Ön szerint?

KELEMEN HUNOR BIZTOS JÖVŐT ÉPÍT: MUTATJUK A VAGYONÁT

ÁTLÁTSZÓ / ERDÉLY
Szerző: SIPOS ZOLTÁN
2020.12.05.


Soha nem dolgozott versenyszférában, jövedelmező vállalkozásai sem voltak, de röpke tíz év alatt képviselői és RMDSZ-elnöki fizetéséből ingatlanokkal és bankszámlákkal kibélelt, stabil anyagi hátteret sikerült létrehoznia Kelemen Hunornak.

Nem tudja, mennyi költségvetési támogatást kap az RMDSZ, aki erre kíváncsi, az nézze meg az Átlátszó Erdélyen. Így hárította az RMDSZ által kezelt közpénzekre vonatkozó újságírói kérdést Kelemen Hunor, miután 2016 tavaszán elkezdtük publikálni az RMDSZ elszámolásait.

Az RMDSZ-elnök vagyonnyilatkozatait összegezve azt kell megállapítsuk, hogy Kelemen Hunor túlságosan szerény volt, amikor azt a látszatot próbálta kelteni, hogy ő nem ért az anyagiakhoz.

Ha az általa vezetett szervezet pénzügyi helyzetét nem is követi figyelemmel, a saját vagyonát diszkréten, de következetesen építi. Az eredmény mostanra eléggé szolid – igaz, még mindig utcában sincs olyan politikustársai vagyonához képest, mint Antal Árpád vagy Biró Rozália.

Ezzel az anyaggal segíteni szeretnénk neki áttekinteni, honnan indult és hova jutott, és nyilván megosztjuk mindezt az olvasóinkkal, akik kíváncsiak a parlamenti választásokon biztosan befutó politikus vagyoni helyzetére. Kelemen Hunor vagyon- és érdeknyilatkozatait itt gyűjtöttük össze...

ERŐSZAK-MEGELŐZÉS: KÉTFRONTOS SZÉLMALOMHARC AZ ÁJTATOS CSALÁDKULTUSSZAL ÉS A PORNÓS HIPERSZEXUALIZÁCIÓVAL SZEMBEN

MÉRCE
Szerző: NÓGRÁDI W NOÁ
2020.12.05.


A magyar társadalomban a nők elleni erőszak mindennaposnak számít: a nők több mint negyede élt át fizikai vagy szexuális erőszakot 15 éves kora óta, és hasonló arányban tapasztaltak szexuális, fizikai és lelki bántalmazást felnőttek részéről 15 év alatti lányként.


A magyarok közel fele „bizonyos esetekben” elfogadhatónak tartja a nemi erőszakot, és nem támogatná, hogy illegálissá váljon a munkahelyi szexuális zaklatás (jelenleg sem az, nincs erre vonatkozó tényállás a magyar Btk-ban). A nők elleni családon belüli erőszakot már nagyrészt elítélik a magyarok, vagy legalábbis nem tartják ildomosnak azt válaszolni, hogy az erőszak elfogadható; de azért 17% úgy véli, hogy „a családon belüli erőszak magánügy, amit otthon, a családon belül kell lerendezni”. Hiába képezi 1982 óta a magyar jogrend részét a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) minden formájának felszámolásáról szóló ENSZ Egyezmény, az EU-ban Bulgária után Magyarországon a legjellemzőbb a nemi előítéletek elfogadottsága.

A szexizmus (a nők hátrányos megkülönböztetése nemi alapú előítéletek és elvárások alapján), ami a nők és lányok elleni nemi alapú erőszak gyökeréül szolgál, az oktatási rendszerben is megjelenik. Időről időre ugyan kiveri a biztosítékot egy-egy szexista tankönyv, de a közösségi médián végigsöprő felháborodáson túl nem történik semmi. A tankönyvek és tantervek által közvetített elavult és korlátozó szemlélet rendszerszintű felülvizsgálatára és megváltoztatására nincs döntéshozói szándék, sőt: az úgynevezett családi életre nevelés (CSÉN) ernyője alatt százával képzik a tanárokat arra, hogy hogyan verhetik bele az egyenlőtlen szerepeket és homofóbiát a gyerekek fejébe...

NEM MARADT MÁS HÁTRA, MINT SZABADSÁGHARCOLNI, ÖKLÖT RÁZNI, HEPCIÁSKODNI, HAZUDOZNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.12.05.


Csodával határos jó reggelt kívánok mindenkinek! Nem győzöm kapkodni a fejemet, úgy felgyorsultak az események ebben a bizonyos Mészáros nevére íratott országban, ahol miközben bérből, fizetésből és még véletlenül sem lopásból és hatalommal való visszaélésből tengődő embereket, családokat, vállalkozásokat tesz tönkre a járvány, a miniszterelnöki famíliának úgy épül a csilliárdos majorsága Hatvanpusztán, hogy a csávó nem is foglalkozik üzleti ügyekkel. Ennek ellenére a goromba pereputtya valahogy mégis közpénzből milliárdos lett, miközben ő meg a kincstári vagyonnyilatkozatát nyomja a pofánkba évek óta, amely szerint még egy átlagos, mezei mimagyarnál is csóróbb (értsd: annyi megtakarítása sincs, ami egy napi luxusjachtozásra elegendő lenne). Ez az a csodával határos hely, ahol – nehogy a feledés homályába merüljön – a feketeöves homofóbiában utazó álkeresztény kormányra éppen ráborult a brüsszeli ereszcsatorna, amibe Szájer József kapaszkodott, foltokban drogokat is tartalmazó zsákkal a hátán, amint éppen egy melegorgiáról pattant meg hirtelen. (Csak ezt a képet tudnám feledni, csak ezt.)

Akkor csoda, hogy az elnyomás, az igazságtalanság és a meg nem értettség eme fertőjében, a pártközpontból irányított KESMA-val, MTVA-val, MTI-vel és egyéb rémhíreket és álhíreket terjesztő üzemegységekkel a végbelében már szamizdatot (?!!!?) kénytelen gyártani ez a szent puritán, akinek az értékrendjébe nagyjából minden belefér, ameddig ki nem derül? Azt kell mondanom, hogy a Miniszterelnöki Sajtóiroda által tegnap délután kiadott, Orbán Viktor válasza Manfred Webernek  (EU-szamizdat nro. 3.) című zavaros, nyomokban cizellált nácizást is tartalmazó közleménnyel azért sikerült még a reggeli közpénzrádiós igehirdetésén is túltennie. A témában született legrövidebb szerkesztőségi kommentár szerint ugyanis tényleg nem kellene nyugtatóra inni. Ilyen útszéli, stílustalan-igénytelen, a szokásos önkritikátlanságtól túlcsorduló, ellenben a szokásos tudathasadáson jóval túlmutató hörgésre rég nem láttam példát a csodálói szerint emberfeletti képességekkel rendelkező, egyébiránt kiváló stratégától és hatalomtechnikustól. Pedig a leghosszabb ideig kormányzó legbátrabb magyar címért nem tegnap óta izzadja a vért őkelme.

Azért az enyhén szánalomra érdemes, hogy miközben arról nyíg, hogy az európai fősodratú média kirekeszti, mellőzi és letiltja azokat a gondolatokat, amelyek nem illenek abba a világképbe, amelyet ők sulykolnak nap mint nap, ezért ő szamizdatot kénytelen gyártani és már megint Szovjetuniózni, a végbelébent tenyésző MTI például letiltja az egyik ellenzéki párt őfelségének címzett nyílt levelét. Jó, ahhoz képest, hogy az MTVA épületébe be se teheti a lábát az ellenzék, azért ez szóra sem érdemes. De ha már szamizdat, mégsem teljesen érdektelen...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY KÉSZÜLT ORBÁN A KÉTHARMADRA! | A FIDESZ TÖRTÉNETE 2006-2010

PARTIZAN.MERCE.HU
Szerző: Partizán
2020.12.05.



Orbán Viktor utoljára 2006-ban került a padlóra: a se hús, se hal Medgyessy után az izgága Gyurcsány is megverte a választáson, és úgy tűnt, elfogyott a jobboldali pénzügyi és értelmiségi holdudvar türelme, más vezért fognak keresni táboruk élére. Aztán Gyurcsányról kiderült, hogy becsapta az országot, jött egy gazdasági világválság, Orbán pedig történelmi győzelmet aratott a 2010-es országgyűlési választáson.

De hogyan hallgattatta el Orbán a belső ellenzékét, miképp fejlesztette a Fidesz tökéletesre a Kubatov-féle mozgosítást és hogyan erősítette meg jobboldal a gazdasági hátországát az önkormányzatok eladósításán keresztül?

A legújabb PartizánINFO adásában a Fidesz 2006 és 2010 közötti történetét meséljük el.

A sorozat korábbi részei

1988-90: Így indult a Fidesz!
2002-2006: Ellenzékben a Fidesz

A Simicska Lajosról szóló portréfilmünk első részét itt, második részét pedig itt találod.

MELLÁR TAMÁS: ORBÁN BELENGETTE A KILÉPÉST AZ EU-BÓL

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2020.12.04.


A miniszterelnök lényegében az Európai Unióból kilépés előnyének nevezte, hogy a britek már kapnak vakcinát a koronavírus ellen, tehát ők „akcióképesebbek”, mint azok, „akik Brüsszellel együtt vannak”. Mellár Tamás közgazdász, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint Orbán Viktor belengette a magyar kilépést az EU-ból. Azt mondta: a miniszterelnök próbált alkudozni, hogy mégse vegyék figyelembe a jogállamisági normákat, és mivel ez nem sikerült, most már elkezdheti beárazni a kilépést.


Mellár Tamás közgazdászt, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjét arról kérdeztük, hogy magyar közgazdászok egy csoportja, szám szerint 15-en csatlakozott lengyel közgazdászokhoz, az ellen tiltakozva, hogy a magyar és a lengyel kormány vétót akar emelni az európai uniós költségvetés és helyreállítási alap ellen.

Jelezte: az a 15 közgazdász írta ezt alá, aki már a válság eleje óta hallatta a hangját és elmondta, hogy nem elégségesek a kormány intézkedései. Azért álltak ki most, mert nagyon nagy a veszély, a vétóval nemcsak attól foszthatja meg a magyar gazdaságot és a magyar népet a kormány, hogy kedvezményes hiteleket és támogatást kapjon az Európai Uniótól, hanem el akarja lehetetleníteni, hogy a jogállami normákat végre betartassák. Látható, milyen eltorzult piaci viszonyokat alakítottak ki, és ilyen környezetben a gazdaság fellendítése jóval nehezebben valósítható meg – tette hozzá.

Hangsúlyozta: akciójukat még jobban alátámasztja, amit a miniszterelnök reggel a Kossuth rádióban mondott, ugyanis célozgatott az Európai Unióból kilépésre. Ahogy a hvg.hu felidézte, a miniszterelnök szokásos interjújában egyenesen pofonnak nevezte, hogy Nagy-Britannia ma reggeltől már tömegesen oltja lakosait a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni oltóanyagával, miközben az Európai Unióban semmi nem történik az ügyben, hiába rendeltek belőle. Úgy fogalmazott: „Most akkor ki az akcióképes? Aki bennmaradt, és Brüsszellel együtt van, vagy az, aki saját úton jár, és saját megoldást keresett? A válasz az, hogy aki kilépett, saját úton jár, saját megoldást keres, az hamarabb tudja megvédeni a polgárainak az egészségét meg az életét, mint mi, akik bennmaradtunk. Nagy lecke ez”. Ahogy a cikkből kiderül, a britek gyorsasága nem függ össze a kilépéssel, mert az Egyesült Királyság az Európai Unió szabályai alapján adott ideiglenes engedélyt a Pfizer által szállított Covid-vakcina egyes tételeihez, ugyanis az országra év végéig még teljes egészében az uniós jogszabályok vonatkoznak...


FELÉLI A KÖVETKEZŐ HÁROM ÉV TARTALÉKAIT JÖVŐRE BUDAPEST – INTERJÚ KISS AMBRUS FŐPOLGÁRMESTER-HELYETTESSEL

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2020.12.05.


Jövőre feléljük a következő három év tartalékait. S még így is teljesen kifeszül a főváros – összegezte a jövő évi költségvetést Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.


Megkönnyebbült? Kósa Lajos szerint a Fidesz nem támogatja a az iparűzési adó eltörlését. 

Gulyás Gergely viszont úgy fogalmazott: a kormány még nem döntött az iparűzési adó felfüggesztéséről. Ebből még bármi lehet. A főváros semmilyen változtatást nem tud elfogadni. Ebben a fillérre kifeszített működési keretben teljesen feléljük a tartalékainkat. Nem az idei vagy jövő évit, hanem az elkövetkező három évét. Ha ehhez képest csökken az adóbevétel akár csak 10 százalékkal, akkor csődbe jutunk. Ráadásul ez a 10 százalék olyan kicsi segítség lenne a mikro- és kisvállalkozásoknak, hogy észre sem vennék. A közszolgáltatások hiányát viszont annál inkább. A jól működő infrastruktúra a gazdaság alapja. 

A budapesti iparkamarának is voltak ötletei, a főváros tárgyalt is velük. Azután Nagy Elek elnök egy konferencián úgy fogalmazott, hogy nem tudják vállalni, hogy politikai célokat szolgáljanak. Karácsony Gergely pedig lemondta a részvételt. Mi történt? 

Nehéz erről higgadtam beszélnem. Az iparkamarák úgy fogalmaztak meg javaslatokat, hogy nem látják át mélységében az önkormányzati gazdálkodást. Parragh László meg sem keresett bennünket, a budapesti kamara igen. Leültünk tárgyalni, majd a végén aláírtunk egy öt pontos megállapodást, amelyben az iparűzési adó felfüggesztésének elutasítása is szerepelt. Még aznap éjjel megjelent egy kamarai közlemény, miszerint ők nem akarnak a kormány dolgába beleszólni. Ebből egyértelműnek tűnik, hogy Nagy Elek választotta a politikai utat...

LÉNÁRD RITA MOK-ALELNÖK A FÜLKÉBEN: MUNKAERŐHIÁNY MIATT HALHATNAK MEG EMBEREK A KÓRHÁZAKBAN

HVG / FÜLKE
Szerző: BIHARI ÁDÁM
2020.12.05.


Meghalhatnak ma emberek a magyar kórházakban csak azért, mert túl sok beteg jut egy orvosra, ápolóra, vagy nővérre - mondta Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Fülkében, a hvg.hu közéleti podcast-sorozatában.

A szakemberhiány az egyik legnagyobb probléma ma az egészségügyben, mert a beteg attól még nem fog meggógyulni, hogy felszerelt ágyba fektetik - mondta az alelnök. Szerinte az egészségügyi dolgozók félnek megszólalni, néha talán kicsit túlságosan is. A MOK szeretnék elérni, hogy az egészségügyben dolgozóknak is járjon a 100 százalékos táppénz automatikusan, ha megfertőződnek. A kormány és a kamara közötti kapcsolat hullámzó, de vannak jobb pillanatok is. A kamara alelnöke szerint meg fog ugrani az elvándorlás az egészségügyi rendszerből, ha egyszer vége lesz a járványnak...


ORBÁN MÉG NINCS EGYEDÜL, DE A LENGYELEKNÉL BEREZGETT A LÉC

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2020.12.05.


- Csütörtökön az egyik kisebb lengyel kormánypárt vezetőjének nyilatkozatai alapján úgy tűnt, a lengyel kormány kifarolhat a magyarok mögül, és hajlandó lenne megszavazni az európai uniós költségvetést és gazdasági helyreállítási alapot.

- Péntekre azonban a lengyel kormányszóvivő és a külügyminiszter-helyettes is azt mondta, kitartanak a korábbi lengyel-magyar megállapodás mellett.

- Ebben azt követelték, az EU tárgyalja újra a jogállamisági mechanizmust. Ez a tervezet az uniós támogatások megvonásával büntetné, ha egy tagállam megsérti a jogállami normákat a pénzek kiosztása során.

- Ennek ellenére Varsóban koalíciós feszültségeket szül a vétó terve.

- Az Európai Bizottság költségvetési biztosa közben arról beszélt, hogy a helyreállítási alapot Budapest és Varsó nélkül is végigviheti a többi 25 tagállam, a költségvetés elkaszálása így a magyar és lengyel lakosságnak okozná a legnagyobb kárt.

- Németország kompromisszumot akar, az Európai Parlament nem enged, Orbán Viktor pedig kitart a vétó mellett, és nem tart a dolog gazdasági vonzataitól. A kavarás tehát folytatódik, de lassan pontot kell tenni a dolog végére.

Csütörtök este úgy tűnt, fordulat jöhet az Európai Unió hétéves keretköltségvetéséről, illetve a költségvetés felhasználásának ellenőrzésére hivatott jogállamisági mechanizmusról folyó huzavonában. Jaroslaw Gowin, az egyik kisebb lengyel koalíciós párt miniszterelnök-helyettese arra utalt, Lengyelország kész megszavazni a következő hét évre vonatkozó uniós pénzügyi keretet, valamint a koronavírus okozta gazdasági válság kezelését célzó EU-s helyreállítási alapot, ha a többi uniós tagállam egy nyilatkozatban deklarálja, hogy a jogállamisági mechanizmust nem fogja politikai fegyverként használni, csak az uniós költségvetés elcsalásának megakadályozásához vetik be...


A VÍRUSSZKEPTICIZMUS ELLEN IS SEGÍTENE, HA AZ ISKOLÁBAN PROBLÉMACENTRIKUS GONDOLKODÁSRA OKTATNÁNAK

G7.HU/ PODCAST 
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.12.05.


Magyarországon nem feltétlenül az teszi fogékonnyá az embereket a tudományszkepticizmus iránt, hogy ne lenne megfelelő minőségű a természettudományos oktatásunk, hanem inkább az, hogy nem tanít az oktatási rendszerünk a problémacentrikus gondolkodásra. Ez nem csak annak a felismerését jelenti, hogy mikor akarnak minket megtéveszteni, hanem annak a felismerését is, amikor magunkat tévesztjük meg azzal, hogy ragaszkodunk a prekoncepcióinkhoz. Hiába tanuljuk meg biológiából a növények latin nevét, ez a fajta a gondolkodásunk még nem feltétlenül javul – mondta Boldogkői Zsolt molekuláris biológus az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az MTA doktora, és a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője elmagyarázza, a tudomány nem demokratikus alapokon nyugszik, tehát nem az az igazság, amit többen annak gondolnak. A WHO viszont viszonylag demokratikusan működik, és ezért néha butaságokat mond, az egyik ilyen butaság volt, amit tavasszal a maszkviselésről kommunikáltak.

"Sokszor a szakmán belülről is jönnek ki olyan kijelentések, amelyek magas labdát adnak a vírusszkeptikusoknak"

– mondta erről.

A járvány miatt tavasszal széles néptömegek először szembesültek a tudomány működésének logikájával. Amikor még viszonylag kevés dolgot tudunk valamiről, akkor a szakemberek is egymással vitatkoznak, ez végül általában konszenzussal végződik. A covid esetében sok mindenről már az elején sem vitatkoztak, de vannak kérdések, amelyekről még mindig vita folyik. Az elején ezért volt háttérzaj.

Boldogkői szerint fontos, hogy a tudósok kommunikálják a tudományos álláspontot bizonyos kérdésekben.

Vannak ilyen törekvések, sok tudós foglalkozik ismeretterjesztéssel, de az ellenfél harsányabb és jobban szeretnének neki hinni. A tudomány üzenetei sokkal nehezebben mennek át a közbeszédbe, mint az egyszerű üzenetek, amelyek ráadásul komfortérzést adnak az embereknek, például azt, hogy menjünk mindenhova szabadon, és ne korlátozzuk magunkat

– mondta...