2022. június 15., szerda

A KÖZSZOLGÁLATI EGYETEMTŐL 7 MILLIÁRD FORINT EU-S PÉNZT VONTAK EL SZABÁLYTALANSÁGOK MIATT

ÁTLÁTSZÓ / UNIÓS TÁMOGATÁSOK
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2022.06.15.


Két projektre összesen közel 30 milliárd támogatást kapott a sokszor csak Orbán kedvenc egyetemeként emlegetett Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Az NKE az Átlátszó érdeklődésére elárulta: a szabálytalanságok miatt a két projekt költségvetését összesen 24%-kal csökkentette az Irányító Hatóság. Információink szerint ugyanakkor a pénzügyi korrekcióból adódó fizetési kötelezettség egy részét, több mint 1,6 milliárd forintot minden valószínűség szerint nem az egyetemnek kellett rendeznie.


„A Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében Magyarország több mint 935 millió eurót fordít a közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatások megerősítésére. A fenti összegből közel 795 millió euró uniós forrásból származik (75,7%-ban az Európai Szociális Alapból és 24,3%-ban a Kohéziós Alapból) segítséget nyújt Magyarországnak abban, hogy javítsa közigazgatásának hatékonyságát” – olvasható az Európai Bizottság honlapján...

KÉTMILLIÓ FORINT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.06.15.


Megemelték hát a kedves vezető fizetését végre. Rendezték a bérét. Mert ő is – ahogyan volt szíves nyilatkozni – bérből és fizetésből él, ehhez a társadalmi réteghez tartozik, és az nem járja, hogy szerte a birodalomban mindenki kapja a nagy pénzeket, a KSH alig győzi számolni, ahogyan hetente keres többet mindenki, sőt pláne a párnacihában is őriz még az utolsó csecsszopó is tízmilliót. Ráadásul Feri bátyámnak is ment novemberben nyolcvan, meg a tizenharmadik havi, meg az anyám valaga. Mindenki lubickol a bankókban, csupán a kedves vezető volt ilyen kegyetlen árva, hogy rá senki soha nem gondolt, mint a Red Bull reklámban a rénszarvasok: kérdezgette, hogy hát vele meg mi lesz. És akkor gondoltak rá.

Egy ilyen béremelésről szokásban van demagóg-népies hangon beszámolni, aminek a veleje az, hogy elmennek ezek a retkesbe és a kedves vezető is az édes anyukájába. Mi azonban igyekszünk nem ezt a könnyű utat bejárni, elmenni a könnyebb ellenállás irányába, hanem mintegy ontológiailag járjuk körbe a problémahalmazt, s ha ennek végén magunk is ugyanarra jutunk, mint a többség – retkes és anyuka -, akkor is cizelláltan adjuk elő. Mert hová vezetne az, ha mindenki csak nekilátna óbégatni meg kelteni a feszkót, még kitörne valami forradalom, azt pedig nem akarhatjuk, mert a mimagyarok nem is olyan. ’56 valami kisiklás volt, ott valahogyan megbicsaklott a néplélek, de a rend azóta teljesen helyreállott.

Magyarán kuss van. És egy kis hullaszag is. De mindezek után, hogy könnyű ecsettel leföstöttem a bús magyari sorsot, induljunk el a megoldásban Camus legnagyobb kérdésével, ami az: miért? Választ, ha nem is magától a kedves vezetőtől, hanem egyik szájától (vö.: csinovnyik) kapunk, amikor Fürjes B. álomtitkár magyarázza el nekünk, hogy szerte az Unióban négy kivételével mind az összes miniszterelnökök jobban keresnek ennél a miénknél, ez pedig nem járja. Hogy miért, azt mi gondoljuk hozzá, mikor is rámutatunk arra, amit maga a kedves vezető maszatolt a képünkbe személyesen, hogyaszongya az elmúlt száz év tíz legsikeresebbike van mögöttünk az ő dirigálásával. Tehát szüret...

A VILÁG LEGÉRDEKESEBB EMBERE

TELEX
Szerzők: ELŐD FRUZSINA, FLACHNER BALÁZS
2022.06.15.


Botrányhős, zseni, példakép, infantilis provokátor, narcisztikus akarnok, bevállalós cégvezető, korszakos üzletember, embertelen hiperkapitalista, látnok – 2022-re Elon Musk nemcsak a világ leggazdagabb embere lett, de az egyik legfelkapottabb, legérdekesebb és legmegosztóbb karaktere is, akinek a nevével akkor is úton-útfélen találkozunk, ha nem követjük közelről a híreket. Az 51 éves milliárdos személye és tevékenysége is extrém módon ellentmondásos megítélésű: a róla szóló cikkekben, kommentekben, bármikben csak úgy röpködnek a szélsőséges, akár egymásnak ellentmondó jelzők.

Az elmúlt két évben a világ első számú gazdagember-celebjévé váló Musk azóta lett még nagyobb figyelemmágnes, hogy felvásárlási ajánlatot tett a Twitterre. Ezzel az online fizetés, a közlekedés, az űrutazás, a mesterséges intelligencia, a megújuló energia és még ki tudja, mi minden mellett lehetősége nyílik, hogy a közösségi médiát is megpróbálja a maga módján újragondolni és átalakítani – bár mint látni fogjuk, Musk rendhagyó üzleti stílusa következtében a Twitter-tranzakció azóta teljesen bizonytalanná vált.

Cikkünkben bemutatjuk az Elon Musk-jelenséget: az embert, akit egyszerre istenítenek és tartanak évek óta egy mindjárt kipukkadó lufinak. És aki a legjobb bizonyíték rá, milyen meghatározó tud lenni a személyiség ereje még a mai, szélsőségesen információalapú gazdaságban is...


MAGYARORSZÁG FÖLDGÁZIPARA ÓRIÁSI ELŐNY, DE NEM FELTÉTLENÜL A FÖLDGÁZHOZ

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2022.06.15.


Tavasszal Budapesten három hétig egy hidrogént tankoló busz is beállt a tömegközlekedési forgalomba, Kőbánya-Kispest és Vecsés között lehetett vele utazni. Bár a buszra nagy betűkkel írták fel „A holnap üzemanyaga ma” szlogent, és a H2 illetve a CO2 vegyjelek is megjelentek rajta, a hasonló tesztekkel egyelőre nagyon nehéz áttörni az utazó nagyközönség érdeklődési ingerküszöbét. Egy hidrogénes busznak ugyanis pont az az egyik óriási előnye, hogy ha megvan az üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra (maga a busz, a töltőállomás és a hidrogén), akkor pillanatok alatt illeszkedik a jól megszokott mindennapi környezethez.

Észre sem vesszük, pedig alapvetően változtat meg körülöttünk mindent.

Egy hidrogénes busztól vagy akár autótól, hajótól, esetleg vonattól azért nehéz várni, hogy leessen tőle az embernek az álla, mert a legtöbb esetben egy elektromos motorral hajtott szerkezet. Olyat pedig már láttunk eleget. Az utazási élményben nincs különbség, a fő eltérés „csak” az, hogy a haladásukhoz szükséges elektromos áramot nem egy távoli erőműben állítják elő, hanem helyben, a fedélzeten, a feltankolt hidrogénből. Ez a technológia és infrastruktúra egyelőre messze nem annyira elterjedt, mint az akkumulátoros. Maradva például a fővárosi busztesztnél: a jármű az egyetlen (és nem is közforgalmú) magyar kísérleti hidrogéntöltő állomásnál tudott csak tankolni, amelybe ma még a környezetbarát módon előállított hidrogént is importálni kell.

Nagy ügy?

Valójában elég nagy, sokkal nagyobb, mint aminek elsőre látszik. Ahogy azt korábbi cikkünkben bemutattuk, nemzetközi ipari konszenzus alakult ki abban, hogy a megújuló forrásból előállított többletenergiát a jövőben hosszabb távon hidrogénben fogja eltárolni a világ. Az akkumulátorok szerepe is fontos és jelentős lesz, de a hidrogén legalább akkora, csak más típusú építőkockája a jövőnek...

FERENCI TAMÁS: MEGVÁLASZOLANDÓ KÉRDÉSEK ÖVEZIK A MAGYAR KORONAVÍRUS HALÁLOZÁSOKAT

PORTFOLIO
Szerző: FERENCI TAMÁS
2022.06.14.


Egy friss hazai kutatás a koronavírus-járvány halálozási adatait elemezte járási szinten. Kovács László és Vántus Katalin cikke egy szerintem is rendkívül fontos feladatot próbál megoldani: feltárni a halálozást befolyásoló okokat. Válaszcikkemben bemutatom, hogy véleményem szerint mi az erőssége a módszerüknek, és mik azok a problémák, amik miatt mégsem olyan egyszerű az eredmények értelmezése. Nagyon sok megoldandó kérdés van, de ezeken való közös gondolkodás visz minket közelebb a megfelelő következtetések levonásához, ami lehetővé teszi a helyzet jövőbeli javítását.


Nagy örömmel olvastam Kovács László és Vántus Katalin cikkét a Területi Statisztikában, illetve az arról a Portfolion megjelent szemlét. Az örömöm annak is szól, hogy ez a cikk nem az első ebben a sorban, márpedig személyes meggyőződésem, hogy az ilyen jellegű elemzések, a hazai koronavírusos halálozások mögött fellelhető okok, mélyben fekvő tényezők, a járványkezelés erényeinek és hibáinak feltárása erős eszközünk a lakosság egészségének, a népegészségügy állapotának javítására. E társadalmi diskurzusnak úgy gondolom alapvető fontosságú része a kutatások kritikája és megerősítése, árnyalása, értékelése, továbbgondolása, egyszóval: a nyílt és őszinte eszmecsere és diszkusszió; ez teszi lehetővé a legjobb eredmények elérését. Ennek jegyében élnék hozzászólással a fenti cikk kapcsán.

Először is kezdeném Kovács és Vántus cikkének két alapvető fontosságú pozitívumával. Azért emelném ki ezeket és kommentálnám külön is, mert úgy gondolom példaadóak lehetnek minden hasonló kutatás számára is. Az egyik a területi (járási szintű) elemzések használata. A hangsúlyom itt nem is konkrétan a területi elemzésen van, hanem a trükk használatán – hogyan tudjuk meghatározni, hogy milyen tényezők hatnak a halálozásra, ha csak egy ország adatait használjuk? Szeretném kiemelni, hogy ez nem egy nyilvánvaló probléma, sőt, elsőre akár azt is gondolhatnánk, hogy megoldhatatlan: az országnak van egy munkanélkülisége, egy ápoló-ellátottsága, egy korfája stb. meg egy halálozási adata, hogyan tudnánk akkor megmondani, hogy az ápolók számának növekedtével mi lett volna a halálozási aránnyal?! Itt jön Kovács és Vántus ötlete: nézzük az országot járási szinten! Hiszen ott már van szóródás a munkanélküliségben, az ápolók számában, a korfában, hasonlóan a kimenetként vizsgált halálozási arányban, ezek mind eltérnek az egyes járásokban, így ezek összevetéséből már kaphatunk értelmes megállapítást, egyetlen ország adatait használva is! Sok más megoldást is végig lehetne gondolni, és ismétlem, én sem magát a területi elemzést szeretném kiemelni, hanem azt, hogy ügyes észrevételekkel hogyan tudunk nehéznek tűnő helyzetben is eredményekhez jutni. Ez annál is inkább fontos, mert a témakör – milyen tényezők hatnak a halálozások számára – rendkívül nehéz módszertani problémákkal terhelt; mindezeket egy korábbi írásomban magam is bemutattam.

MINDAZONÁLTAL MINDEN ESETBEN FONTOS, BÁRMILYEN MEGOLDÁSSAL IS ÉLÜNK, A LIMITÁCIÓK VÉGIGGONDOLÁSA. A FINOM FELBONTÁSÚ TERÜLETI ELEMZÉSEKNÉL ILYEN A TERÜLETI ADATOK KÉRDÉSE...

ORBÁN VIKTOR EGY VÁLASZTOTT DIKTÁTOR - KÖZÖLTE KÖRÖSÉNYI ANDRÁS POLITOLÓGUS A NER SZELLEMI HOLDUDVARÁVAL

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2022.06.14.


Mindezt egy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában tette.

Orbán Viktor rendszerének ideológiai programadója, az „új jobboldal” a legtöbb elemében valójában teljesen idegen a konzervativizmustól - jelentette ki Körösényi András politológus két héttel ezelőtt egy olyan konferencián, melynek hallgatóságában ott ült Schmidt Mária, vagy éppen Békés Márton. A Válasz Online közzétette a teljes előadás szövegét.

Ebben többek közt azt állítja, megjelent az új jobboldaliság eszméje, mint egyfajta kormánypárti konzervativizmus. Az új jobboldal a NER politikai-ideológiai programadója, igazolója kíván lenni. Kőrösényi úgy látja, a konzervatívok a politikai cselekvés szintjén támogathatják ugyan a NER-t pragmatikus vagy politikai okokból, érdekből, vagy a kisebb rossz okán, de aligha támogathatják feltétel nélkül, úgy, mint a konzervatív beállítódás és politikai eszmeiség megtestesülését. Azt hangoztatta, négy olyan jellemző tulajdonsága van a NER-nek, amit miatt nem tekinthető konzervatívnak...

OLYAN GYEREK, AKINEK KÖZMUNKÁSOK A SZÜLEI, HÁT OLYAN ITT NINCS

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.06.15.


A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere
.

„A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok ügyében teljesen jól egymásra találtak a gyakran konzervatív, vidéki, magas státusú családok érdekei, akiknek a gyerekei jellemzően egyházi iskolákba járnak, és a budapesti, mondjuk így, liberális értelmiség, akiknek a gyerekei az állami elit vagy az alternatív gimikbe járnak. Az egyik abban reménykedik, hogy az ilyen iskolákból könnyebben jut be a gyereke például a Semmelweisre vagy a jogi egyetemre, a másik meg külföldre szeretné küldeni a gyerekét egyetemre, de mindkét társadalmi csoport érdekelt abban, hogy fennmaradjon ez az iskolatípus” – mondja Berényi Eszter, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatásszociológusa, a Belépés a 6 és 8 osztályos gimnáziumokba: esélyegyenlőtlenség és reziliencia című, 2019-ben elkezdett és idén augusztusban lezáruló kutatás vezetője.

Tankönyvbe lehetne foglalni, ahogy Magyarországon a hat- és nyolcosztályos középiskolák révén előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere, ami tovább növeli az egyenlőtlenséget, az egész oktatás eredményességét is erodálja. De ha ennyire rossz ez a rendszer, mi tartja fenn mégis a bizonyos szempontból szintén kártékony szabad iskolaválasztás mellett a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok intézményét, és hogy lehet, hogy soha nem volt igazi politikai akarat arra, hogy megszüntessék?

Berényi szerint „egy minisztériumi hivatalnok is azt fogja mondani, amit mi, szakértők: hogy ez nem jó, mert ez ugyanaz, mint a szabad iskolaválasztás, ami csak a szelekciót erősíti. De létezik egy vélt vagy valós középosztálybeli szülői nyomás, ami miatt soha fel sem merült, hogy ezt meg kéne szüntetni”.

Ahol összetalálkozik a Horthy-korszak nosztalgiája a liberális elvekkel

A ma is működő hat- és nyolcosztályos gimnáziumok a rendszerváltás során alakultak ki, amikor létrehoztak olyan iskolákat, illetve iskolán belül olyan osztályokat, amelyek korábban válogatnak a gyerekek közül, mint a többi iskola. A kisgimnáziumok létrejöttét Horn Dániel közgazdász A kisgimnáziumok szerepe a szelekcióban című 2010-es tanulmányában több indokkal is magyarázza: az egyik a tradicionális iskolatípushoz, a két világháború előtti 8 évig tartó gimnáziumhoz való visszanyúlás volt, amihez jelentősen hozzájárult az egyházi lobbi is...

MIT KERES HILARION OROSZ ORTODOX METROPOLITA MAGYARORSZÁGON?

FÜHÜ
Szerző: KENDERESSY MILÁN
2022.06.14.


A moszkvai Szent Szinódus felmentette Hilarion Alfejev volokolamszki metropolitát az orosz ortodox egyház külügyi osztályának vezetésétől, és kinevezte őt a magyarországi egyházmegye kormányzójának.


Kicsoda Hilarion metropolita

Kirill moszkvai pátriárka külföldi hangja! Az 56 éves főpap ugyanazt a tisztséget töltötte be sokáig, melyet maga Kirill is: az ortodox egyház külügyminisztere volt. Kirill pátriárkát nemrég Orbán Viktor mentette meg attól, hogy az Európai Unió fekete listára tegye. A Putyinhoz maximálisan hű Kirill ugyanis támogatja az Ukrajna elleni háborút.

A szorgos főpap vagyonát 4 milliárd dollárra becsülik, ennek jó részét svájci, osztrák és olasz pénzintézetekben tartja. Hilarion metropolita, akiből könnyen Kirill pátriárka utóda is lehet, Magyaroszágon találkozott Erdő Péter bíborossal és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, aki az egyházi ügyek fő felelőse a nemzeti együttműködés rendszerében.

Putyin hálózatot épít. Célja az Európai Unió lerombolása – nyilatkozta Angela Merkel. Németország ex kancellárja most először szólalt meg azóta, hogy távozott tisztségéből. Buda Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin az ortodox egyházon keresztül építi ki külföldi hálózatát, amelynek fő célja Európában az, hogy meggyengítse az Európai Uniót, annak ellenfeleit támogatva. Cárgrád a szervezet neve, mely Moszkvában ezt a hálózatot működteti. Cárgrádnak Konstantinápolyt nevezték a cári időkben amikor a város visszafoglalása az iszlámtól az orosz birodalom bevallott célja volt. Most Konsztantyin Malofejev, a Cárgrád vezetője úgy nyilatkozik, hogy a céljuk: “az Orosz birodalom nagyságának helyreállítása”.

Ez nagyon sok mindent jelenthet...

ORBÁN VIKTOR „TÉVED”: NEM A HÁBORÚ MIATT BRUTÁLIS AZ INFLÁCIÓ. HANEM EZÉRT…

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2022.06.15.


„Ha véget ér a háború, nem lesz infláció” – mondja a magyar miniszterelnök, noha az energia- és inflációs válság már a háború előtt javában zajlott. Ami a kulcsfontosságú kőolaj árát illeti, bár a háború kétségkívül drágítja, az már tavaly óta magas volt. Miért? Mert arra akarjuk rávenni a termelőit, hogy fektessenek többet a kitermelésébe, miközben azt mondjuk nekik, hogy a bolygó megmentése érdekében rövidesen fel kell hagyniuk azzal. Ez a közgazdasági abszurd kódolja a drágulást – a COVID és a háború csupán azt érte el, hogy ez gyorsabban vált nyilvánvalóvá. Háttér.


Orbán Viktor az elmúlt napokban több kísérletet is tett rá, hogy a tomboló inflációs válság okait egyetlen (külső) tényezőre, Oroszország Ukrajna elleni agressziójára – vagy ahogy ő nevezi: „a háborúra” – szűkítse le. „Ez egy háborús infláció. Tehát ez egy másfajta probléma, mint amikor békeidőben köszönt be vagy tör rá egy gazdaságra az infláció” – magyarázta pénteki rádióbeszédében a kormányfő. „Béke kell, mert ha véget ér a háború, nem lesz infláció” – foglalta össze aztán egy Facebook-posztban.

Senki sem vitatja, hogy az orosz invázió nagyban hozzájárul az árszínvonal meredek emelkedéséhez (különösen az energia- és az élelmiszerpiacon), mégis rövid emlékezetre vall – vagy a célközönség rövid emlékezetére bazíroz – a háború szerepének kizárólagossá tétele. Hiszen már a tavalyi év második felének nagy részében az idei év első hónapjaiban is arról szólt a közbeszéd, hogy mi mindenből van hiány, és hogy mi mindennek megy fel az ára – jóval azelőtt, hogy február végén megindultak Putyin csapatai...

KIRÁJ KELL A MAGYARNAK, A VAK IS LÁSSA!

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2022.06.14.


Mostanában, mikor érdeklődéssel vegyes csodálkozással tapasztalom, hogy országunk mértékadó értelmisége úgy beleájult az USA seggébe, hogy előbb-utóbb műtétileg kell belőle kioperálni, ismét felmerült a kérdés: jó felé keresgéljük mi a számunkra ideális államformát?
"A demokrácia a legrosszabb kormányzati forma, de még nem találtak ki jobbat" - mondta Winston Churchill, akit ugyan én nem nagyon kedvelek, de a maga szemszögéből tökéletesen igaza volt, - az uralkodó osztály számára, melynek tagja volt korának Angliájában, ez a kormányzati forma teljességgel megfelelt.
Alkalmas volt az alantasabb néposztályok kordában tartására éppúgy, mint illúziók keltésére, melyek szerint a király/királynő minden alattvalója egyenlő, még ha vannak még egyenlőbbek is.
A magyar polgári középosztály soha nem a nagy eszéről volt híres, minden bornírt baromságot elhisz, sőt, később nagy buzgalommal hirdeti is, de csak azt, ami belőle tetszik neki: "még nem találtak ki jobbat".
Lószart Mama, mondaná a klasszikus, ez a forma megfelelhet egy olyan népnek, mely évszázadokon keresztül ismerkedett a parlamentarizmussal, az alkotmányossággal, de teljességgel alkalmatlan annak a népnek, amelyiknek halovány fogalma sincs a demokrácia mibenlétéről és azt hiszi, hogy demokrácia akkor van, ha neki, személyesen és állandóan igaza van.
Azt mondják a demokrácia pázsitjának az a titka, hogy párszáz évig rendszeresen locsolni és nyírni kell, helyette mi harminc évente mélyszántást végzünk, és kiirtjuk azt, amit addig nevelgettünk...

AZ EU-CSÚCSON KIDERÜL, UKRAJNA TAGJELÖLT LESZ-E - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.06.15.


Ha Európa szabad és egységes akar maradni, akkor Ukrajnának le kell győznie Oroszországot – írja a Politico. A lengyelek áthágták a jogállami előírásokat, és ez az Európai Unió alkotmányos berendezkedését is destabilizálta. Az EU-t nem az értékek vezérlik, inkább üzletel Törökországgal és Líbiával, hogy távol tartsa a menedékkérőket. Orbán évente 600 millió dollár nyereséggel számolhat az orosz nyersolaj áránál, ez akadályozza, hogy csatlakozzék az Oroszország elleni uniós olajembargóhoz. Nemzetközi lapszemle.

Az ukránok több mint száz napja harcolnak függetlenségükért és nemzeti túlélésükért, és ezzel egyúttal a szabad világ értékeit védelmezik – írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Mint fogalmaz, demokrácia küzd diktatúra ellen, egy nép az agresszor ellen, és ezen az alapvető tényen nem változtat sem az ukrán társadalomban tapasztalható korrupció, sem Volodimir Zelenszkij elnök néhány belpolitikai ballépése.

Nem csupán a közvetlenül fenyegetett balti államokban és Lengyelországban, a Nyugat reálisan gondolkodó politikusai is arra figyelmeztetnek, hogy nem lesz béke, ha Putyin megkap bármit, amit csak akar. Ukrajna ezért a fegyverszállítások mellett uniós tagjelölti jogállást kér.

A publicista kiemeli: kérdés, hogy a holnap kezdődő EU-csúcson megnevezik-e tagjelöltként Ukrajnát, megtalálják-e a diplomaták azt a megfogalmazást, amely teljesíti az ukránok kívánságát, egyúttal azonban nem jelent arculcsapást az évek óta várakozó nyugat-balkáni országoknak sem, ugyanakkor megnyugtatja a kétkedőket. Lendvai Pál szerint számos megfigyelő úgy véli, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek az úgynevezett európai politikai közösség megalapítására vonatkozó javaslata – amely nyitott lenne minden olyan állam előtt, amely érdeklődik az uniós tagság iránt – valójában elterelő manőver, amely az Ukrajnával szemben ebben a történelmi pillanatban viselt felelősséget illetően az EU kudarcának az elfedését célozza.

Ha Európa szabad és egységes akar maradni, akkor Ukrajnának le kell győznie Oroszországot – írja a Politico című amerikai portál európai kiadásában megjelent közös véleménycikkében Stefan Auer, a Hongkongi Egyetem és Nicole Scicluna, a hongkongi Baptista Egyetem professzora.

Úgy vélik, hogy ha ezt sikerül is elérni, az ukrajnai háború, valamint a Lengyelország által az unió ellen intézett jogállamisági kihívás meg fogja változtatni az európai egység projektjét. Olyan EU jön létre, amely az eddiginél heterogénebb, és amely erősebben támaszkodik a politikai kompromisszumokra. Ezek a kompromisszumok akadályt képeznek a jogi előírások nyílt érvényesítésével szemben, ami problematikus engedménynek tekinthető.

A szerzőpáros szerint nem fogják tudni érvényesíteni az akaratukat azok, akik most egyfelől Ukrajna gyors EU-csatlakozását szorgalmazzák, másfelől Lengyelország megbüntetését követelik a jogállamiság sérelme miatt. A Brüsszel és Varsó közötti konfliktust egyik fél sem képes megnyerni az Ukrajna ellen viselt orosz hadjárat közepette, és a kimenetel csakis rossz kompromisszum lehet. Az ugyanis, ahogyan a lengyelek áthágták a jogállami előírásokat, nem csupán Lengyelországban rontotta a demokrácia minőségét, hanem az Európai Unió alkotmányos berendezkedését is destabilizálta.

A Politicóban megjelent véleménycikk szerzői úgy látják, hogy az uniós jogot nem lehet túlértékelni, és attól nem várható, hogy olyan politikai célokat képes legyen elérni, mint liberális demokrácia helyreállítása Lengyelországban vagy Magyarországon. Olyan uniós jogi szakértők véleményét hozzák fel nézetük alátámasztására, akik szerint az Európai Bizottság nem kapott megfelelő ellentételezést a lengyelektől, amikor felszabadította Varsó számára a helyreállítási alap pénzeit: Lengyelország megígérte ugyan a bírói függetlenség helyreállítását, de valódi garanciát nem adott.

Auer és Scicluna plátói elképzelésnek tartja az EU-t, amelyet az alapszerződés második cikkében megfogalmazott európai értékek vezérelnek. Szerintük ilyen EU nem létezik, csak olyan, amelyik Törökországgal és Líbiával üzletel, hogy távol tartsa a menedékkérőket, amelyik végtelen megszorításokkal sújtja Görögországot, amelyik nem szünteti meg a COVID elleni vakcina szabadalmi védelmét, amelyiknek része Lengyelország és Magyarország is.

A magyar állam évente 600 millió dollár nyereséghez juthat abból a 25 százalékos különadóból, amelyet az orosz nyersolaj ára és a világpiaci olajár közötti különbségből fakadó vállalati extraprofitra vetett ki – írja a londoni Guardian, a Eurointelligence elnevezésű elemző intézet közlésére hivatkozva. Eszerint nincs, ami Orbán Viktort arra ösztönözze, hogy csatlakozzék az Oroszország elleni uniós olajembargóhoz. Számára az a lehető legjobb állapot, hogy kormánya profitál is a magas olajárakból, és a csővezetéken tovább kapja az orosz olajat, a befolyó évi 600 millió dollárt pedig a növekvő költségvetési hiány fedezésére fordíthatja.

A Guardian szerint a deficit a választások előtti költekezésre vezethető vissza. Az EU – írja a brit lap – ugyan derűlátónak mutatkozott azt illetően, hogy hamarosan megállapodás születhet az embargó teljessé tételéről, de Orbán közölte, hogy ez nem fog hamar megtörténni. Nyilatkozatában az uniót és Soros Györgyöt hibáztatta az ukrajnai háború elhúzódásáért. Azt az állítását, hogy a Sorossal jellemezhető üzleti körök a háborúban érdekeltek, bizonyítékkal nem támasztotta alá – emeli ki a Guardian.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MIÉNK ITT A TÉR: HÁROM PATINÁS FŐVÁROSI KÖZTERÜLETET EINSTANDOLNA A KORMÁNY – LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.06.15.


Podmaniczky, Vörösmarty, Széchenyi

Ellentételezés nélkül a Fővárosi Önkormányzattól állami tulajdonba vennék augusztustól a Podmaniczky, a Vörösmarty és a Széchenyi tereket egy készülő törvényjavaslat szerint. Aztán mindhármat megkapná a fideszes vezetésű V. kerület, méghozzá Rogán Antal volt polgármester tárcájának javaslatára…

A Fidesz benyújtja a javaslatot, ami 3 milliárd forinttal csökkenti az ellenzéki frakciók pénzét

Megváltozna a frakciónak járó beszédjog hossza is. Nyolc óra helyett négy órára rövidülne egy törvény időkeretes vitája. Szintén ennek a törvénycsomagnak a része egy másik jelentős változás: 2024-től egyszerre tartanák az önkormányzati és az EP-választást is.

Egyre szorosabb a milliárdosverseny Orbán Viktor családjában

Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor vejének most már évek óta magasabb jövedelme van cégeiből, mint a miniszterelnök szüleinek, ám ha az elmúlt 12 évet nézzük, még mindig Orbán Győző jutott több pénzhez ilyen forrásból.

Nem beszélhetünk úgy extraprofitról, hogy hallgatunk a bérekről és a vagyoni egyenlőtlenségről

“Kár, hogy arra nem reagált az ellenzék, hogy az így beszedett pénz egyik felét a kormány a hadseregre költené. A kormány nem tart annyira Oroszországtól, hogy támogassa az olajembargót, de annyira mégiscsak tart tőle, hogy különadóból fejlessze a hadsereget?”

Csányi Sándortól vett cégeket az Orbán-kormány volt államtitkára

Bártfai Béla az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkáraként dolgozott, az elmúlt években pedig azzal kerül a hírek fősodrába, hogy az I. kerületben, a Bécsi kapu téren jutott hozzá egy önkormányzati lakáshoz. Bártfai 2020-ig az akkor még tárca nélküli fejlesztési miniszterként kormányzati pozíciót betöltő Mager Andrea férje volt.

Különleges cég került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe

A felcsúti milliárdos cégbirodalma megállíthatatlanul gyarapodik hol új társaságok alapításával, hol pedig felvásárlásokkal.

Tömeges kilakoltatási hullám indulhat

A kormány ugyan a veszélyhelyzetet fenntartja a szomszédos ország, Ukrajna területén zajló háború miatt, és ennek megfelelően számos veszélyhelyzeti rendelet hatályban marad, a kilakoltatási moratóriumra vonatkozó nem.

Mindeközben:
Az osztrák kormány hatmilliárd eurót osztana szét, hogy megvédjék a lakosságot az inflációtól

Az osztrák kormány a folyamatos drágulás miatt hatmilliárd eurós segélycsomaggal támogatná az osztrák lakosságot: ötmilliárd euróval támogatná a magánszemélyeket, a maradék egymilliárd eurót pedig a vállalkozások kisegítésére fordítaná.

Több tucat EP-képviselő kéri levélben Orbánt, hogy álljon a történelem jó oldalára

A képviselők szerint az Európai Unió a béke, az együttműködés és az egység erősítésére jött létre. Ez az egység az, amitől a szövetség minden krízisből megerősödve jött ki, az aláírók szerint most is ez lesz a helyzet.

Még itt: Nem erőszak az EU – útban a kétsebességes Európa felé

Orbán Viktor egy választott diktátor – közölte Körösényi András politológus

Ez egy dolog, de mindezt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában tette, ahol a hallgatóságban ott ült Schmidt Mária is. Respect.

200 milliónyi közpénz vándorolt Érden a volt alpolgármester komájának cégéhez

Az érdi cég 2011 tavaszán úgy nyerte el egy önkormányzati intézmény beszerzési tenderét, hogy az ajánlatkérés és -adás idején még nem létezett…

Orbán Viktor Szalai Ádám kérésére az öltözőben gratulált

Orbán korábban több interjúban is utalt arra, hogy a kormányzása alatt újjáépített magyar labdarúgásnak a nagy elődök által ostromolt csúcsokra kell törnie..

Nincs nagy kereslet a félállami jobbos folyóiratokra

A számok arra utalnak, hogy a konzervatív lapok az adófizetői pénzt viszik ugyan, sok olvasójuk azonban nincs.

Jelentősen megemelte a Magyar Nemzet árát a Mediaworks Hungary

Hogy a magasabb ár visszaveti-e a vásárlásokat, azt nem tudni. A lap jelenlegi hivatalos példányszámát is homály fedi, piaci pletykák 10 ezer körüli, sőt egyes információk szerint 10 ezer alatti példányszámokról szólnak, de mivel a vállalat évek óta nem méreti azt a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetséggel (MATESZ), így ez ellenőrizhetetlen.

5 pert is elveszített a Mediaworks a Miskolci Önkormányzattal szemben

A miskolci önkormányzat közlése szerint a Miskolci Törvényszék olyan témák ügyében döntött az önkormányzat javára, mint például a választási értesítők kiküldésével és vélt hiányosságaival kapcsolatos, az önkormányzat állítólagos luxusbusz-vásárlásával kapcsolatos, illetve az önkormányzati lakásrendelet bérleti díjakra gyakorolt hatásaival kapcsolatos cikkek.

NEM TUDOM, HOGYAN ÉLEM TÚL, AMÍG KÉZHEZ KAPHATOM ÉLETEM ELSŐ HAVI NYUGDÍJÁT

MÉRCE
Szerző: HORVÁTH ÉVA
2022.06.14.


Szép hazánkban van, akiknek előre, van, akiknek hátra megy a sorsa. Utóbbiak gyakran önhibájukon kívül kerülnek nehéz élethelyzetbe – úgy, mint én is. Miközben az elmúlt években minden tőlem telhetőt megtettem annak érdekében, hogy munkát találjak, nyugdíj előtt már esélyt sem kaptam a munkáltatóktól, hogy dolgozhassak.

Sőt, a közmunka elnyerése is manapság már „kegynek számít” – ezt tapasztaltam.


A történetem már sokan ismerhetik a Mérce olvasói közül, így azt most nem kezdem leírni újra.

Éva történetéről itt és itt számoltunk be, leveleit pedig itt, itt és itt olvashatjátok.


64 éves egyedülálló nő vagyok. Gyermekem nincs, szüleim már nem élnek, így csak magamra számíthatok. Másfél évem van még hátra a nyugdíjazásomig. Jelenleg 22 800 Ft/hó segélyen – kegyelemkenyéren – élek és vegetálok. Ebből kell fizetnem a számlákat is. Nyugdíj előtti munkanélküli segélyre (NYES) nem vagyok jogosult, mert az igénylés előtt három éven belül 480 ledolgozott napnak kellene lennie ahhoz, hogy ezt a segélyezési lehetőséget igénybe tudjam venni. Nekem sajnos hiányzik 210 nap, amit sehogyan sem tudtam megszerezni, annak ellenére, hogy korábban többször is megkerestem az illetékes intézményt. Két turnusban voltam közfoglalkoztatott, ezekkel csupán 270 napi biztosítási időt szereztem. Az újbóli közfoglalkoztatásra való igényemet azzal utasították el, hogy túlképzett vagyok. Középfokú végzettségem és középfokú nyelvvizsgám van.

Ez év január 1-jén a miniszterelnök bejelentette, hogy a közfoglalkoztatási bért megemelik 100 000 Ft-ra. Ez szépen hangzott, csak azt felejtette elmondani, hogy ez bruttó összeg, ami nettóban 65 600 Ft/hó összeget jelent. Én viszont ennek a hírnek is megörültem, és gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha el tudnék helyezkedni újra, legalább közmunkába. Mivel már régebben is voltam közmunkás, tudtam, hogy február 28-án jár le minden közmunkás szerződése, és majd csak áprilisban indul az új közmunkaprogram.

Már februárban érdeklődtem, hogy mihamarabb lehetőséget kaphassak. Akkor derült ki, hogy megszűnik a korábbi Start-munkaprogram, és csak márciusban tudják meg az önkormányzatok, hogy milyen programra tudnak majd pályázni. Sajnos tény, hogy évek óta csökkenti az állam az ilyen jellegű támogatásokat, és ezzel arányosan csökken a közfoglalkoztatottak létszáma is. Elmondták, hogy szóba sem jöhet a személyem, mert csak olyanokat alkalmaznak, akiknek 8 általános iskolai végzettségük van, vagy annál kevesebb. A másik kifogás azt volt, hogy már 64 éves vagyok, így nem mehetek közmunkára, mert korom végett már a NYES-t kellene igénybe vennem. Arra viszont a fent említettek miatt nem vagyok jogosult. Ebben a csapdahelyzetben – hangsúlyozták – örüljek a 22 800 Ft/hó összegű „aktív korúak ellátásának”.

Nem tagadom, hogy ebbe a reménytelen élethelyzetbe belefáradtam, elfásultam, hiszen minden egyes napom a túlélésről szól. Miből élek, és vajon hogy fizetem ki a számláimat?
...