2020. április 27., hétfő

NEMZETHY KESZTYŰ

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: HORN ANNA
2020.04.27.



Látjátuk feleim szümtükhel…

Végre lett egy igazi ellenség, és valódi harcba indultak ellene országunk nagyjai. Ez nem olyan feneség, mint az eddigi piszliicsárék, amelyek és amik támadták szép hazánkat – ez valódi, áldozatokat követelő ragály, betegség, járvány, tessék választani. Persze, még kiderülhet, hogy Soros és Gyurcsány által fizetett kínai és egyéb migránsok szándékosan és tudatosan fertőzték meg az egész bolygót – legalábbis az ügyeletes amerikai zseni, az elnökük, valami ilyesmit akart sugallni, amikor a napokban megfenyegette Kínát. Azt bírta kinyögni rózsaszín ajkaival, hogy következményei lesznek annak, ha a kínaiak állnak a vírus terjedése vagy terjesztése mögött… remeg a térdem, azóta is. Hogy lehet valaki ekkora barom, ilyennek kell születni, vagy gyúrt rá menet közben?

De térjünk vissza saját házunk tájára, mert ott minden rendben van, ha a kormány és szakemberei véleményére lenne kíváncsi valaki. Én nem vagyok, ezért csak olyan esetekről lesz szó, amelyek azt bizonyítják, mennyire nincs semmi sem rendben.

Műtéten frissen átesett betegeket küldenek el kórházakból. Menjenek a keresztény isten hírével, ahova tudnak. Magatehetetlen időseket zavarnak haza a hasonló állapotban lévő párjukhoz. Ápolja és állítsa talpra őket, aki akarja. Vizsgálatok, műtétek, kezelések maradnak el az arra rászorulóknál, mert talán majd egyszer kell az ágyuk egy vírusos betegnek. Sőt, az is biztos, hogy ez május 3-án fog bekövetkezni. Az istenek, ugye, mindent tudnak, így ezt is. Csendben kérdezem – addig is miért nem lehet tisztességesen, már amennyire a magyar egészségügy feltételei ezt lehetővé teszik, gondoskodni olyanokról, akiknek MOST van rá szükségük? Nem érthetjük mi ezt, Hajnalkám, kicsik vagyunk hozzá.

Én ahhoz is aprócskának érzem magam, hogy felérjem ésszel, miért kell díszlépésben fogadni maszkokat és gumikesztyűket a repülőtéren. Hol maga a nép atyja, hol valamelyik minisztere pózol a kamerák előtt, sok millió valamit tartalmazó dobozok előtt, mert a légihíd az nem semmi, ugye. Szalutálni nem kellene?

...

KORONAVÍRUS: LÁTVÁNYOS ÁBRÁKON, HOGYAN OMLOTT ÖSSZE A MAGYAROK MOZGÁSA A KORLÁTOZÁSOK MIATT

PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY
2020.04.27.


Az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványügyi és modellező kutatói csapatához csatlakozott Szócska Miklós és szakértői gárdája, akik azt vizsgálták a mobilszolgáltatóktól kapott személyes azonosításra alkalmatlan, összesített adatai alapján, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések milyen hatással voltak a magyarok mozgására és otthonmaradására. A csapat saját mutatót fejlesztett, ami hosszú távon érvényes, bármilyen járványhelyzet esetén a jövőben csak elő kell venni az aszfalfiókból.

Vasárnap több cikkünkben is beszámoltunk az Innovációs és Technológiai Minisztérium által szervezett, általunk rendkívül előremutatónak ítélt, „A járványmatematikai és egyéb kutatások szerepe a koronavírussal szembeni védekezésben” című online konferenciáról. Az eseményen Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója is előadást tartott „Digitális Egészségügyi és Adathasznosítási Csoport Put data in action” címmel.

Előadását azzal kezdte, hogy az innovatív, adat alapú megközelítéssel gazdagítja ő és csoportja az ITM járványügyi- és modellező kutatói csapatát, feladatuk minden nem járványügyi adattal ellátni Röst Gergely matematikust és Oroszi Beatrix NNK-szakértőt, a korlátozó intézkedések hatásainak monitorozása, a sérülékeny csoportok modellezése, a halasztott ellátások hatása, az ellátórendszer terhelhetőségének nemzetközi modelljei, az exit modellezés, a kilépés és újraindítás akciótervezése, valamint a felsővezetői információ-rendszer összeállítása...

ÓRÁNKÉNT 15 EZERÉRT ELLENŐRZI A JEGYEDET A VOLÁNBUSZON A VOLT RENDÉSZETI ÁLLAMTITKÁR CÉGE

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.04.27.


Miközben ma külön közleményben hívta fel az érettségire készülő diákok figyelmét a Volánbusz, hogy a járműveiken már nem árulnak jegyet, a busztársaság épp ezek ellenőrzésére adott milliárdos megbízást a közelmúltban egy, a harmadik Orbán-kormány rendészeti államtitkárának érdekeltségébe tartozó cégnek. Az erről szóló szerződést ráadásul épp a koronavírus miatti vészhelyzet elrendelésének másnapján írták alá a kormányból minden bizonnyal jórészt ügynökmúltja miatt távozni kényszerülő Tasnádi László többségi tulajdonában álló ESG Holding Zrt-vel.

Bár akadtak állami cégek, amelyek már ekkor változtattak terveiken a koronavírus miatt, a Volánnál nem ez volt a helyzet. Az államtitkár cége az eddig megszokottnál sokkal nagyobb óraszámban végezheti az utasok jegy- és bérletellenőrzését az állami közlekedési vállalat és alvállalkozói által üzemeltetett menetrend szerinti autóbuszjáratokon. A közbeszerzési rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint emellett a vitel- és pótdíj beszedési feladatokat is ők láthatják majd el. Mindezt 15200 forintért ellenőri óránként.

Megérkezett Tasnádi és elkezdtek dőlni az állami megrendelések

Az ESG Zrt. győzelme több okból is érdekes. Bár nem teljesen tapasztalatlanok a jegyellenőrzési területen, egyrészt eddig is csak a Volánnak végeztek ilyen munkát, másrészt alapvetően egyáltalán nem ezzel foglalkoznak, hiszen a főtevékenységük a személybiztonsághoz kötődik. Ráadásul – bár a vállalat saját honlapján úgy mutatkozik be, hogy közel két évtizede aktív szereplője a személy-, és vagyonvédelmi piacnak – ezt a céget csak 2015-ben alapították és 2018-ig lényegében bevételük sem volt.

Persze ettől a honlapon lévő adatok nem teljesen valótlanok. A különböző tanúsítványokból kiderül ugyanis, hogy azokat nem az ESG Zrt, hanem az Elit Security Group Kft. kapta, ami nem csak a nevének rövidítése miatt kötődik a Volán mostani tenderének győzteséhez, hanem tulajdonosi háttere miatt is. Utóbbiban azonban véletlenül sem teljes az átfedés, különösen azóta nem, hogy az ESG Zrt. bevételei – jórészt az állami megrendeléseknek köszönhetően – nagyjából két éve felpörögtek*.

A vállalatban 2018 októberében szerzett (egy másik cégen keresztül) többségi részesedést Tasnádi László, és nagyjából ezzel egy időben indult be a biznisz is a társaságnál.


Az ESG már a volt államtitkár megjelenésének évében 200 milliós árbevételt csinált, ami bő százhúszszorosa az előtte lévő három év összes forgalmának. Tavaly óta pedig ömlenek az állami megrendelések a vállalathoz. Már a mostani Volánbuszos előtt is 325 millió forintnyi állami megbízást kaptak önállóan, ami azonban ennél is fontosabb, hogy két gigantikus közbeszerzést is elnyertek más cégekkel közösen.

Az MNV székházának, bérleményeinek és saját tulajdonú ingatlanjainak komplex vagyonvédelmi feladatait 12 milliárd forintért láthatja el elvileg négy évig egy olyan 9 cégből álló konzorcium, amit az ESG vezet, a MÁV pedig egy 24,5 milliárdos személy-és vagyonvédelmi keretszerződést írt alá több más vállalat mellett velük is. Utóbbi ugyan nem jelent automatikus megbízást, hiszen az egyes konkrét feladatokért elvileg a keretszerződésbe bekerült 11 cég külön versenyez majd, de a lehetőségét megteremti annak, hogy a vasúttársaságtól is milliárdokhoz jusson Tasnádi cége...

TE SÖTÉTBEN BUJKÁLÓ ALAPBETEG, RESZKESS!

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.27.


Abba kellene hagyni ezt az alapbetegségesezést. Nem elegáns, és kezd gusztustalanná válni, hogy az elhunytakkal kapcsolatban minden órában elmondják, hogy egy sor alapbetegségük is volt. Túl kövérek voltak, túl soványak, túlságosan átlagos testalkatúak. Langaléták, törpék, közepesen nagyra nőttek. Magas volt a vérnyomásuk, a cukruk, a koleszterinjük. Túlságosan akármilyenek voltak. Legújabban már a szenilitást is odasorolták az alapbetegségek közé. Jobb lett volna szenilitás helyett szervilizmust mondani.

Nem az alapbetegségek, hanem a koronavírus miatt haltak és halnak meg emberek. Sokan a kórházban kapták el, mert nem teszteltek eleget, sőt, gyakran semennyit sem. Az alapbetegségek szükségesnél gyakoribb felemlegetése semmi másra nem jó, mint hogy Müller doktornő és társai másokra hárítsák a felelősséget, és az áldozatokat hibáztassák. Miért voltál kövér, sovány, cukorbeteg? Miért volt magas a vérnyomásod?

Úgyis meghalt volna az a szerencsétlen.

Vagy nem. A legtöbben felgyógyultak volna az alapbetegségnek nevezett nyavalyából, ha nem kapják el a vírust. Odahaza, utcán, boltban, vagy éppen abban a kórházban, ahol az önmagában nem halálos „alapbetegségük” miatt kezelték volna őket.

Ne nyugtassuk azzal a lelkiismeretünket, ha országos tisztifőorvosok vagyunk, operatív törzs, miniszter, vagy miniszterelnök, hogy csak az idősek halnak meg és azok, akiknek valamilyen alapbetegségük is volt. Emberek halnak meg...

PÁLINKÁS JÓZSEFFEL MADARÁSZVA – NO2 A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA RÖPTE (FOLYTATÁS)

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: DARVAS BÉLA
2020.04.27.

Az előző részben megbeszéltük a kezdeteket, és most ismételten elcsodálkozom azon, mennyivel több dolog van, ami egymás felé terel bennünket, mint ami eltaszít. Felismerem magam, pedig ő beszél. Mindig és újra meglepnek az öntörvényű maratoni futók. Nincs semmi fölösleges rajtuk, nincs kimódolt stílusuk. Hatalmas szívük és tüdejük van, és eszük, hogy ezt jól használják ki. Nem sminkelnek, nem öltöztetik őket kreatívok, nem fogadkoznak, hacsak azt nem, hogy végigfutják. Nem jó-pofiznak, nem tanulnak be ünnepeltetéshez illő pózokat, nem emlegetnek példaképeket, nem köszönik meg a stábnak. Nem is vártad őket, és egyszer csak mégis ott teremtek, ahol éppen vársz valamire. Nem állnak le a kitűzött célnál, hanem kicsit tanácstalanul tovább futnak. Már a következőn jár az eszük. Soha sincs nekik vége. Ez nem a mozdulatlanság helye és ideje.

56 éves korodtól, két ciklusban hat éven át (2008-2014) töltötted be az MTA elnöki pozícióját. Miért építetted le gyorsan a főtitkári pozíciót, ami †Láng István növénytermesztő idején még fontos tisztség volt? Németh Tamás mezőgazdász az, aki ezt a megváltoztatott funkciót melletted betöltötte.

Az Akadémiának 2008-ban, amikor az elnöke lettem, legalább két fontos funkciója volt. Az egyik, hogy a legkiválóbb tudósok civil egyesülete/társasága legyen, hasonlóan, mint az Egyesült Államokban a National Academy of Sciences, az Egyesült Királyságban a Royal Society vagy Franciaországban az Académie des sciences. Ez a forma régen kialakult, működő hagyományai vannak, amiben a legkiválóbbakat választják meg akadémikusi pozícióba. Ez a testületnek megkülönböztetett presztízst biztosít. Tagjaik feladata, hogy a szakterületükön releváns kérdésekben megszólaljanak.

Az Akadémiának van (most már csak volt) egy másik fontos feladata is: az alá-/mellérendelt kutatóhálózat fenntartása. Én azt az anomáliát szüntettem meg, hogy míg mindenki azt gondolta, hogy az Akadémiát – mint költségvetési fejezetet – az elnök vezeti, valójában a főtitkár töltötte be ezt a funkciót. Az esetemben az történt, hogy a 2009-es törvénymódosításnál (második Gyurcsány-kormány) – ami igen magas támogatottsággal ment át a parlamentben – érvényesítettem azt az elképzelésemet, amit a korhoz igazított tudományos testületről elképzeltem. Ebben a kutatóhálózat továbbra is a Magyar Tudományos Akadémiához tartozott, de jelentős mértékben függetlenedett a köztestülettől. Ezt az Akadémia tagjainak jelentős része nem fogadta kitörő lelkesedéssel.

Én nem gondolom azt, hogy az MTA Közgyűlése alkalmas arra, hogy menedzseljen egy kutatóhálózatot. Erre csak professzionális menedzsment képes. Az helyes viszont, hogy a tudós testület mondjon véleményt a tudományos tevékenységről, és ha a menedzsment munkája elégtelen, akkor azt menessze. Irányítására azonban nem alkalmas. A legkiválóbb kutatók közössége sem képes ennek a szervezési feladatnak megfelelni, hiszen egészen más típusú képességek kellenek ehhez. Az MTA Titkárságán próbáltuk kiépíteni ezt az irányítást, mert 1990 óta erre nem került sor. Megjegyzem, hogy előtte a Kádár-kori Akadémián sem volt ilyen.

Ha ezt a közelmúlt eseményére vetítem, akkor a kutatóhálózat elveszítésekor nem ezt láttam – így nem is értek vele egyet –, hogy az Akadémia menedzseléshez értő, professzionális tárgyalók leültek a minisztérium professzionális tárgyalóival, amelyben meghatározott szervezési elvek mellett a működés észszerűsítésére vonatkozó döntéseket hoztak. Hanem egyszerűen a minisztérium elvette a kutatóhálózatot, és azóta sem látom nyomát a professzionális menedzselésnek.

Egy kutatóintézetnek kell, hogy világos küldetése legyen. Arra kutatóintézetet létrehozni, hogy egyetemszerűen működjön, nincs semmi értelme. Ugyanakkor az egyetemekhez való közelítés nagyon is helyes irány. Nálunk ezt a kémiai területen példaérték-szerűen sikerült megvalósítanunk, mikor Természettudományi Kutatóközpont jött létre és az egyetemekkel (BMGE és ELTE) szoros kapcsolatot alakított ki. Ezzel a működése a Max-Planck-Gesellschaft-ra emlékeztetővé vált. Egy kutatóintézetnek a múltjából és jelenéből következő feladati vannak. Amikor létrehozták ezeket az intézeteket, akkor ezek a feladatok egyértelműbbek voltak. Az ötvenes években létrehozott fizikai kutatóintézetekre ez bizonyosan érvényes. Kapcsolódott egyértelműen az atomenergia felhasználásához.

†Láng Istvánnal 1992-től mondhatom azt, hogy baráti volt a viszonyunk. Tőle tudom, hogy ő volt az utolsó főtitkár, aki állami vezetői igazolványt kapott †Antall József aláírásával. Utána az MTA autonóm köztestületté vált.

Én úgy gondoltam, ha a rendszerváltás után nem következett be, hogy a Max Planck Intézetre hasonlító átalakítás történjen, akkor én ezt 2008 után megvalósítom. Az MTA-n belül nem láttam annak semmi indokoltságát, hogy ezt a változást ne lehessen belülről kezdeményezni és megvalósítani...

NAPONTA 205 MILLIÓT KÖLT A KORMÁNY SPORTRA VESZÉLYHELYZETBEN

MFOR
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2020.04.27.


Csütörtökön az elmúlt hetek legnagyobb, sportcélokra irányuló költségvetési átcsoportosítását hajtotta végre a kormány. A stratégiai ágazat láthatóan a veszélyhelyzet ideje alatt is kiemelt prioritást élvez a kormánynál. 

A kormány a koronavírus-járvány miatt március 11-én hirdette ki Magyarországon a veszélyhelyzetet, amit sorra követett a különféle korlátozó intézkedések és gazdaságvédelmi programok bejelentése. Jelen körülmények között talán még érdekesebb, hogy mire és mennyi pénzt biztosít a kormány különféle átcsoportosításokkal.

Főleg azért, mert ellenzéki és szakmai vélemények szerint a történelmi gigamentőcsomag meghatározó mértékben csak átcsoportosításokkal és adminisztratív jellegű intézkedésekkel operál, a friss forrás aránya meglehetősen kevés. Ráadásul több olyan intézkedést is a mentőcsomag részévé tettek Orbánék, melyekről már a békeidőben megszületett a döntés. Ilyen például az egészségügyi dolgozók béremelése, valamint a szociális hozzájárulási adó júliusi mérséklése.

A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent határozattal több mint 100 milliárd forint átsorolásáról döntött a kormány, amiből érzékelhető nagyságrendű összeg ment el különféle sportcélokra. Ennek apropóján összegyűjtöttük, mennyire élvez prioritást ez a stratégiai terület a veszélyhelyzet idején.

Március 11-e óta az alábbi célokra csoportosított át a kormány forrásokat:
- 514 millió a szegedi atlétikai centrum beruházására - március 20.
- 300 millió forint a Haladás sportegyesület stadionüzemeltetésére - március 31.
- 300 millió a versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatására - április 14.
- 133 millió foint pedig az egyedi sportlétesítmény-fejlesztések támogatására április 14.
- 450 millió a Budapest Honvéd Sportegyesület létesítményfejlesztési programjának    
                   előkészítésére - április 21.
- 1 milliárd forint a készülő Bozsik Stadionra - április 21.
- 768 millió forint a Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény 
                   pályázataira - április 23.
- 1,1 milliárd forint a Nemzeti Sportközpontoknak - április 23.
- 4,07 milliárd forint a sportlétesítmények fejlesztésére - április 23.
- 400 millió forint a kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztésére - április 23.

Ez mindösszesen 9,035 milliárd forintot tesz ki, ami a veszélyhelyzet óta eltelt napokra lebontva 205,3 millió forint kiadást jelent...

FILLÉRES SZAVAZATOK, AVAGY ORBÁN ÉS A SZEGÉNYEK

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.04.27.


Most százezrek maradhatnak munka nélkül, de a kormány mégsem kívánja néhány hónapon át tartó segélyezéssel a magyar társadalmat átsegíteni a válságon. A támogatás helyett, Orbán Viktor munkahelyeket szeretne teremteni, egyelőre azonban kevés sikerrel. Az ígérgetésnek alig van politikai kockázata, hisz' a gyakorlat azt mutatja, hogy a legelesettebbek ma már a kormányra szavaznak. A ma eltagadott segély helyett, csodát művel a politikai uzsora; a közmunka, illetve a szavazatvásárlás. De bevethető még az ehetetlen száraztészta, vagy a lejárt szavatosságú konzerv is.

Ötödik hete arat a járvány, már a harmadik gazdaságvédelmi terv sem bizonyult elég hatásosnak. Százezerre rúg a munkanélküliek száma, de a megélhetését vesztő szegények segélyezésére még mindig nem gondolt a kormány. Keresztényi alamizsna helyett – távolba veszően – inkább munkát ígér a kormány, miközben a munkahelyek újabb százezrei szűnhetnek meg a kijárási tilalom enyhítése ellenére. Emiatt az ország legszegényebb megyéiben már éheznek az emberek.

Pedig minden tekintélyes közgazdász – köztük a Fidesz egykori miniszterei is – munka nélkül adott, gyors támogatást javasol, ami átsegítheti a magyar társadalom legvédtelenebb részét a világjárvány legpusztítóbb napjain. Ma ugyanis nemcsak a felnőttek tízezrei éheznek, de már a gyerekeik tíz-, és százezrei sem jutnak megfelelő szintű táplálékoz. A szakértők arra is felhívják az ország politikaformálóinak figyelmét, hogy itthon már létezik az úgynevezett magzati éhezés is...

SÁTÁNTANGÓ

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Vogronics András
2020.04.27. 



Megint a Soros. 2.0. A járvány 44. napján. Még jó, hogy nem a 666. napon, mert az lett volna az igazán húsbavágó és kereszteket fejük tetejére állító szám. Határozottan itt volt az ideje annak, hogy Drakulics elvtárs előrángassa a több mint egy hónapja feledésbe merült patás ördögöt. Tudom, itt és más felületeken is, szájbarágósan is, tényekkel és bizonyítékokkal megtámasztva is rengetegen elmagyarázták a nagyérdeműnek, hogy ez egy konteó, manipuláció, összeesküvés-elmélet, a kutya tudja, még mi minden, de egy biztosan nem. NEM TÉNY.

Namármost. Ha valaki tényként közli saját vagy Habony bizonyítást soha nem nyert beteg gondolatait, az szerintem kimeríti a nagy nyilvánosság előtt elkövetett uszítás és hangulatkeltés cselekményét, amit a Btk. tudtommal büntetni is szokott. Igaz, nem abban az országban ahol Polt Péternek hívják a legfőbb ügyészt, de akkor is. Ez az igazi Sátántangó, amit Orbánék idestova 11 éve lejtenek, és ez a szánalmas politikai termék, amit úgy látszik, kis hazánkban még mindig, ezek szerint kurva sokan benyalnak. Mert ha nem működne, akkor nem lehetne ezzel házalni, meg üres lózungként durrogtatni. És mégis, a Finkelstein-féle Soros György démon megfelelő ellenségnek bizonyult, mert hát ugye „libsi”, pénzügyi spekuláns, nem él az országban, és nem utolsó sorban zsidó. Ez bőven elég ahhoz, hogy egyszemélyben mindent megtestesítsen, ami rossz.

Tudom, a Szalonnát olvasók közül ezzel sokan tisztában vannak, mert aki veszi a fáradságot, és egy kicsit utánamegy a dolgoknak, az hamar rájön, hogy amit Orbánék csinálnak, az a legócskább fekete kampány, amit a mi pénzünkön rendeltek meg anno, és ami a mai napig politikai hasznot termel nekik. De mivel ez is olyan, mint a napi tisztálkodás, nem árt elmondani minél többször, minél több embernek, hogy ez a sorosozás egy ócska, szélsőséges, már-már neonáci fröcsögés, aminek minél előbb véget kell vetni a fejekben.

Azt is tudom, hogy tájékozódni és utánamenni dolgoknak fáradságos és sokszor hosszadalmas, ennek ellenére próbáljuk már meg minél több embernek elmagyarázni, hogy ez egy hazug uszítás, semmi más. És működik. Sajnos. Amerikában, ahol először alkalmazta a mi Arthurunk, több évtizeden keresztül bejött, de aztán csak rájöttek az emberek, hogy ezek mind üres és hamis lózungok. Ezért miután ott már nem volt népszerű, emberünk rájött, hogy a balkáni országokban viszont kiváló táptalaj kínálkozik a szemétségének, ahol el lehet vetni a gyűlölet magvait. El is szórta Orbán-Habony segedelmével (megrendelésével), és szárba is szökkentek az eszelős gyűlölködés virágai. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ennek a manővernek a végrehajtásához szükség van egy olyan társadalomra is, amelynek igénye van erre a beteges uszításra, de úgy látszik, ez kis hazánkban soha nem volt probléma...


LEROMBOLTAK EGY MŰEMLÉK ISTÁLLÓT A TITKOS ORBÁN-BIRTOKON, ÚJABB HATALMAS FÖLDALATTI OBJEKTUMOT ÉPÍTENEK A HELYÉRE

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2020.04.27.


Az eddigi, talán legjelentősebb átalakítást rögzítette az Orbán-család Felcsút-Hatvanpusztai titkos birtokán Hadházy Ákos független képviselő, aki kisgépével ismét a helyszín fölé repült és lefotózta az építkezést. Teljesen lerombolták ugyanis az egykor József főherceg itteni birtokainak központjaként szolgáló, műemléki védettségű épületegyüttes négy főépületének egyikét, a méretre legnagyobb egyik istállót. Az építkezés éppen ott tart, hogy jól látszik: a többszáz négyzetméteres, jókora épület alá több méter mély föld alatti rész épül. 

Az Orbán-rezidencia specialitásának egyre inkább az tűnik, hogy hatalmas alapterületű, néhol azon belül is többszintes földalatti pince-bunker rendszereket építenek alá, párhuzamosan a föld feletti részek újjáépítéssel felérő felújításával.

A Birtok eredetileg, majd utána hosszú ideig nagyjából úgy nézett ki, mint az alanti, 2016-ban készült gifen: a főbejárat felől nézve két lakóépülettel, mögöttük két L-alakú, istállóként és cselédszállásként funkcionáló nagyobb blokkal, amik együtt rajzolták ki a komplexum nagyjából négyzet alakját, a négyzetet középen álló kis víztoronnyal és a háttérben felsejlő raktárépülettel kiegészítve:...

VAN, AMI A KORONAVÍRUS ALATT SEM ÁLLHAT LE, ÉS EZEN NAGYON SOK MÚLIK

PORTFOLIO
Szerző: ZSOLDOS ÁKOS
2020.04.27.


A közszolgáltatások szerepe a koronavírus-válság ideje alatt nagyon nagy, elég csak az egészségügyi ellátórendszer szerepére gondolni. A társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásuk ebben az időszakban felbecsülhetetlen, a GDP-ben realizálódó hozzáadott értékük viszont felbecsülhető - ennek lehetséges irányát mutatjuk most be. A nemzetgazdasági ágazatokat bemutató körképünk következő állomása az okatás, közigazgatás, védelem, egészségügy, háztartások gazdásági aktivitása, víz- és hulladékgazdálkodás ágazatok lesznek.

A koronavírus válság kiváltó okát nem a gazdaság általános állapotában, nem is valamilyen piaci vagy pénzügyi folyamatban kell keresnünk – a koronavírus-válságot a nemzeti kormányok idézték elő a gazdaság mesterséges leállításával, illetve a gazdasági szereplők a racionális óvatosságukkal. Így a kieső kereslet és a szakadozó szállítás miatt a gazdaság szereplői kétoldalról (kereslet-kínálat) kaptak nagyon nagy ütést. A gazdaság általános fejlődését javarészt a magánszektor teljesítménye határozza meg, most viszont a magánszektor kér segítséget a közszférától, hogy valamilyen módon életben tudjon maradni.

Cikksorozatunkban makrogazdasági szempontból mutatjuk be, hogy melyik gazdasági ágazat milyen visszaesést (vagy épp növekedést) produkál a járvány idején. Az ágazati információkhoz elsősorban iparági szereplők beszámolóira támaszkodunk, de ahol rendelkezésre állnak pontosabb adatok, ott természetesen minden esetben feltüntetjük azt. Jelen esetben azonban nem a piaci szereplőkkel foglalkozunk, hanem a közszféra és röviden a háztartások gazdasági aktivitásának változását vizsgáljuk a válság alatt. A cikksorozatunk egyes ágazatokat vizsgáló elemzései ide kattintva érhetők el.

Korábbi cikkeinkben bemutattuk az érintett gazdasági ágazatokat, most a közösségi és a háztartási szektor gazdasági szerepével foglalkozunk. Ezek a TEÁOR és az Eurostat csoportosítása szerint az alábbi tevékenységekben oszlanak meg (narancssárgával)...

HADHÁZY: GŐZERŐVEL ZAJLIK AZ ÉPÍTKEZÉS AZ ORBÁN CSALÁD BIRTOKÁN

24.HU
Szerző: 24.hu
2020.04.27.


A koronavírus-járvány idején sem állt le a munka az Orbán család hatvanpusztai birtokán – írta hétfői Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos, amelyhez képeket is csatolt. A parlamenti képviselő szerint a képeken a következő dolgok látszanak:

- a két, emeletes kúriaépület szinte teljesen kész
- az összesen körülbelül 1000 négyzetméteres három föld alatti terem és a tőlük az egyik kúriához vezető alagút elkészült
- a ledózerolt műemlék istálló helyén egy az eddiginél is grandiózusabb föld alatti létesítmény készül
- felépült egy kertészlakásnak tűnő rész, tőle nem messze egy ismeretlen célú, nagyjából 100 négyzetméter területű föld alatti építmény kezdeménye látszik...

KARÁCSONY GERGELY JUTALMAT OSZTANA AZ IDŐSOTTHONOK DOLGOZÓINAK - AZ ÁPRILIS ELEJÉN EGY SAJTÓTÁJÉKOZTATÓN BEMONDOTT ÍGÉRETET MOST VÁLTANÁ BE A FŐPOLGÁRMESTER.

NÉPSZAVA 
Szerző: SZ. A. A.
2020.04.27.


A fővárosi önkormányzat átlagosan 100 ezer forint céljuttatást biztosít az idősellátó intézményekben dolgozóknak – jelentette be a koronavírus Pesti úti idősek otthonában történt berobbanásakor Karácsony Gergely főpolgármester egy online sajtótájékoztatón. A hónap elején elhangzott ígéret most ért írásbeli javaslattá, amit a Fővárosi Közgyűlés áprilisi virtuális ülésére terjesztett be a városvezető. 

Az idősotthonokban a járványhelyzet kapcsán azonnal megjelentek a többletfeladatok, köztük a lakók és hozzátartozók tájékoztatása, munkatársak ismereteinek frissítése, az extra beszerzése és legfőképpen az ellátottak napi többszöri megfigyelése, a szokásosnál több és sokrétűbb ápolási feladatok. Az otthonokban dolgozók áldozatos munkáját jutalommal kívánja elismerni a fővárosi önkormányzat. 

A jutalomban az idősotthonokban dolgozó 2166 munkatársnak a 75 százaléka részesül, 1621 fő. Ők átlagosan 100 ezer forint jutalmat kapnak, de nem mindenkinek jut ennyi. A jutalmazás mértékéről ugyanis az intézményvezetők döntenek a rendelkezésre álló keret erejéig...
ITT OLVASHATÓ

AZ MTA AJÁNLÁSA A COVID-19 RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ JÁRVÁNYÜGYI KEZELÉSÉRE

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
Szerző: MTA
2020.04.22.



...Javaslatok a döntéshozók számára 

Összefoglaló 

Az MTA Elnöki Bizottsága az Egészségért bemutatja a járványügyi védekezés válságkezelési, egészségügyi (diagnosztikai, valamint terápiás) és tudományos hátterét, összefoglalja a lehetséges szakmai javaslatok fő területeit, majd konkrét szakmai javaslatokat tesz a kormányzat és a hatóságok számára a Covid-19-járvány rövid és hosszú távú kezelésére. 

A javaslatok legfontosabb pontjai: 

- A Covid-19-járványról tudományos megalapozottságú, rendszeresen végzett, validált és akkreditált tesztekkel történő mérési adatokra van szükség. 

- A Covid-19 betegségre fogékonyak és az azzal szemben immunis egyének csoportjainak azonosítására és nyilvántartására rövid és hosszú távon is célzott járványügyi intézkedéseket kell tenni. 

- A tapasztalatok alapján sürgősen létre kell hozni a népegészségügy jelentősen megerősített intézményes és oktatási alapjait, javítani kell mind a lakosság tájékoztatását célzó, mind a szakmai és szakmaközi kommunikációt. 

- A Covid-19 elleni védőoltás(ok) elérhetővé válásakor fel kell készülni az egyéni védettségi szintek szerinti csoportosítás alkalmazására. 

- Az esetleg tartóssá váló Covid-19- vagy további, az ismeretlenségből előbukkanó járványok veszélyeit csökkentendő, meg kell erősíteni a tudományos kutatást az érintett területeken. 

- A jövőt illetően foglalkozni kell a különféle krónikus betegségben szenvedők közvetett érintettségével, az elmaradt szűrések, vizsgálatok, kezelések miatt várható igen komoly problémákkal. Előreláthatólag még hosszabb várólistákkal, megkésett diagnózisokkal kell majd szembesülnie az amúgy is leterhelt és alulfinanszírozott egészségügynek. 

A Covid-19-járvány jelenlegi, növekvő fertőződést mutató szakaszában a kormányzati intézkedések már jelentős részben megtörténtek, ugyanakkor ezek módosítása, szelektív és célzott alkalmazása továbbra is javasolt. A jelen szakaszban szükséges arról is gondolkozni, hogyan kell felkészülni a járvány csúcspontja utáni időszakokra és az esetleges jövőbeli járványokra. 

A Covid-19-járvány első hulláma lehet jelentősen elhúzódó is. Valószínű, hogy későbbi hullámok is jönnek, így időben és megfelelő intézkedéseket kell tennünk megelőzésük és kezelhetőségük érdekében...



NÁCI BESZÉD VS. ANTISZEMITA BESZÉD

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.04.27.


„A kamatot ők szeretik nagyon” – mondta még az elmúlt pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor. Tette mindezt annak kapcsán, hogy – szerinte – megszületett a 2. Soros-terv. Soros György ugyanis olyan kötvény kibocsátását javasolta az Európai Uniónak, amelynél nem kell a tőkét visszafizetni, a kamat viszont örök. Erről jutott eszébe a miniszterelnöknek a fent idézett mondat, amelynek – többek szerint – igencsak rejtett üzenete van; Gábor György vallásfilozófus úgy véli, egyértelmű antiszemita toposznak számít. Gábor – szavai igazolására – Hitlertől, a Mein Kampfból idéz, ahol a führer valóban a zsidók és a kamatok összefüggéséről is ír, és igen: akár úgy is értelmezhetően, hogy a zsidók – történelmileg bizonyítottan – szeretik a kamatot.

De, még mielőtt ráállnánk erre a vonalra, a Soros-féle javaslatnál érdemes egy kicsit megállni. Az amerikai-magyar milliárdos ugyanis nem maga akarna kötvényt kibocsátani, az uniónak javasolja ezt,a jelzett formában, és a koronavírus okozta járvány, illetve válság kezelésére. Itt és most nem mennénk bele annak értelmezésébe, hogy ez szakmailag helyes vagy jó megoldás-e, már csak azért sem, mert ebben még a közgazdászok sem egységesek. Van, aki szerint nem, mert az örök kamattal a végén sokkal többet kell visszafizetnie a hitelfelvevőnek, mások szerint viszont kifejezetten jó megoldás, fenntartja a likviditást. Olyannyira elfogadott módszer – és ezt most Orbán Viktor figyelmébe ajánljuk, hogy alkalmazza az OTP, azaz Csányi Sándor is. Ennek fényében, különösen érthetetlen a „kamatot ők nagyon szeretik” megjegyzés; érthetetlen, mert a kamatot, esetünkben, nem Soros György „zsebelte” volna be, és érthetetlen, mert ha a konstrukciót itthon is használják, ráadásul olyasvalaki, aki nem áll távol a miniszterelnöktől, akkor még nehezebben értelmezhető.

Mindazonáltal lépjünk hátra egy kicsit az időben – de csak néhány nappal. Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke egy héttel a hivatkozott rádióinterjú előtt, nyilatkozatot adott a Spiegelnek, amelyben Orbánra a következőket mondta: „a történelem során sokszor láthattuk, hogy a politikusok a hatalmuk kiterjesztésére törvényeket használnak. Ez Németországban ismerős lehet. Biztos vagyok abban, hogy Carl Schmitt nagyon büszke lenne Orbán Viktorra.”...

MI KELL AHHOZ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN ÉS A GAZDASÁGBAN, HOGY A LEGKEVESEBB VESZTESÉGGEL ÉLJÜK TÚL A JÁRVÁNYT?

24.HU
Szerzők: GYŐRFFY DÓRA, LANTOS GABRIELLA
2020.04.27. 


A koronavírus magyarországi kezelése a kritikus állapotúak és az elhunytak alacsony száma alapján sikeresnek tekinthető. Ám a korlátozások feloldásához és a gazdaság újraindításához az eddigi módszerek kevésnek bizonyulhatnak. Háborús uszítás helyett világos stratégiára, hiteles kommunikációra és társadalmi bizalomra van szükség mind a járvány terjedésének korlátok közé szorításához, mind a gazdasági válság kezeléséhez.

A félévi bizonyítvány elmegy, de ettől az év végén akár bukásra is állhatunk. Ez a járvány nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy az eddigi eredmények biztatóak, de a jelenlegi módszerekkel nehéz lesz ezeket megőrizni. Nézzük a hétfői adatokat: a regisztrált fertőzöttek száma alacsony, 2583, a halottaké 280. Néhány hét alatt felértünk a fertőzés platójára. Tíz napja 50-120 között hullámzik az új regisztrált fertőzöttek, 8-17 között változik a halottak száma. A lélegeztetésre szoruló kritikus állapotúak száma 52-63 között mozog. Ezekhez a jó eredményekhez nyilván hozzájárultak a korán, már az első halálesetet követően március 16-tól elrendelt elég szigorú (bár Európában egyáltalán nem a legbrutálisabb) korlátozó intézkedések, amelyeket hétpárti egyetértés övezett. Az egymást követő szigorításokat, kijárási korlátozásokat nagy fegyelemmel viselik az állampolgárok.

De meddig tarthatnak ezek az élet rengeteg területét érintő, nyilvánvalóan súlyos társadalmi és gazdasági károkat okozó korlátozások? Milyen intézkedések szükségesek a korlátozások feloldásához?
...

A KORMÁNY SZERINT PÉLDÁTLAN ÖSSZEFOGÁS TÖRTÉNT AZ OKTATÁSBAN – CSAK ÉPP AZ ÁLLAM NEM VETT BENNE RÉSZT

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2020.04.27.


Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkárral jelent meg hétfő reggel egy interjú a Magyar Nemzetben, melyben a politikus nem csak arról beszélt, mennyire sikeres a távoktatás, hanem arról is, hogy még azokat a tanulókat is bekapcsolták az oktatásba, akiknek nincs megfelelő eszközük vagy internetkapcsolatuk.

Solymár szerint „Magyarországon felelős és ambiciózus döntés született a digitális oktatás bevezetésével”, sikerrel céloztuk meg az oktatási rendszer „minél kisebb sérelemmel járó átállítását”, miközben az emberi élet és egészség védelmének elsőbbséget adtunk. Az államtitkár az interjúban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Digitális jólét programját és Digitális összefogás kezdeményezését éltette (az intézményvezetők és pedagógusok „példa nélküli” erőfeszítései mellett), melynek keretében a „digitális ágazat szereplői a magyar polgárokra nehezedő terhek csökkentésén dolgoznak.”

Az ITM programjában több mint 180 digitális alkalmazást, szolgáltatást bocsátottak a szektor szereplői a társadalom rendelkezésére (az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára szerint az eddig felajánlott szoftverek és eszközök piaci összértéke meghaladja a 30 milliárd forintot), az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig több tankönyv digitális változatát is elérhetővé tette.

A sikerek sorjázása közepette Solymár néhány mondat erejéig megemlítette azokat a diákokat is, akiknél „a megfelelő eszközök vagy az internetkapcsolat hiánya miatt még felmerülhetnek nehézségek” – az ő bekapcsolásuk az oktatásba „folyamatban van”.
Ha a kormány szándéka valóban az, hogy május 4-e után feloldja a korlátozásokat, akkor ez a „folyamat” meglehetősen elkésett, miközben azt is lehet tudni, hogy ezeknél a tanulóknál behozhatatlan lemaradásokat okozhatott ez a másfél hónap kimaradás.

Még a Klebelsberg Központ számításai szerint is közel negyvenezer diák (a 750 ezerből) marad ki a digitális oktatásból annak köszönhetően, hogy nincsenek meg az ehhez szükséges eszközeik. Ezek a számok azonban csak az állami fenntartású iskolákra vonatkoznak, Ercse Kriszta oktatáskutató szerint a teljes szám valójában 100 ezer körül lehet. Az ITM Digitális összefogás programjában 50 okostelefon és laptop jutott el nehéz helyzetben lévő családokhoz, de ez sem az államtól jött: a Van helyed! alapítványon keresztül a Huawei Hungary adományozta őket...

DUDÁLÁSSAL TILTAKOZNAK HÉTFŐ DÉLUTÁN ORSZÁGSZERTE A KORMÁNY JÁRVÁNYÜGYI POLITIKÁJA ELLEN

168 ÓRA
Szerző: 168 ÓRA
2020.04.27.



Hétfőn délután a budai Clark Ádám térre Szél Bernadett, Hadházy Ákos független képviselők és a Momentum demonstrációt szervezett, hogy tiltakozzanak az Orbán-kormány rendeleti kormányzása és járványügyben hozott látszatintézkedései ellen.
17 órakor kezdődő rendezvény valójában nem tüntetés, hiszen erre a kijárási korlátozások miatt nincs lehetőség, az ellenzéki képviselők ehelyett az autósokat például arra kérik, hogy dudálással fejezzék ki tiltakozásukat.
A Dudálj, hogy Orbán is hallja! című rendezvény szervezői pontokba szedték, mit csinált rosszul a kormány:
  • - Nem nyújtott érdemi segítséget a munkájukat elvesztő tízezreknek.
  • - Megkésve, és kevés támogatást ad a bajba jutott vállalkozásoknak munkahelyek százezreit sodorva ezzel veszélybe.
  • - Nem biztosít megfelelő mennyiségű és minőségű védőfelszerelést a frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozóknak.
  • - Betegek tízezreit tette egyik napról a másikról az utcára.
  • - Csődbe viszi az idősek és betegek ellátását végző önkormányzatokat.
  • - A veszélyhelyzetet a kritikus hangok elnémítására, az ellenzéki pártok ellehetetlenítésére használja.
  • - Védekezés helyett 100 milliárdokat költ baráti vállalkozások által végzett látványberuházásokra.
  • - A járványhelyzetre hivatkozva korlátlan időre korlátlan hatalmat szavaztat meg magának.
A budapesti rendezvénnyel egy időben összesen 16 magyar városban tartanak ellenzéki dudálást. A résztvevő városok listája: Székesfehérvár, Dunaújváros, Keszthely, Nagykanizsa Győr, Mosonmagyaróvár, Kaposvár, Siófok, Eger, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Kecskemét, Szolnok, Gödöllő.

ITT OLVASHATÓ

ÍGY ZAJLIK A TESZTELÉS KOZÁRMISLENYBEN, AHOL MINDEN ARRA VÁGYÓ LAKOST MEGMÉRNEK - VIDEÓ

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: hvg.hu
2020.04.27.



  Kozármisleny egy ötezerpárszáz fős 
  kisváros Baranyában. Az első 
  Magyarországon, ahol az önkormányzat 
  támogatást nyújt a lakosság 
  koronavírus-teszteléséhez.

  A hétvégén el is indult a tesztelés. A város 

  sportcsarnokában egy egészségügyi 
  szolgáltató rendezett be egy állomást, ahol 
  május végéig naponta 80-90 embert t
  tudnak szűrni.

  Ahogy tegnap megírtuk, azonnal találtak 


Ebben a videóban azt mutatjuk meg, hogy hogy zajlik ez a tesztelés és hogy miért döntött úgy Kozármisleny, hogy saját forrással száll be a lakosság szűrésébe.


BEVÁLIK-E A NÁLUNK IS BEVETETT MÓDSZER: VÉRPLAZMÁVAL A KORONAVÍRUS ELLEN?

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: BAROTÁNYI ZOLTÁN
2020.04.27.


Az egyik legígéretesebb, már nálunk is alkalmazott terápia során gyógyultak vérplazmáját adják be súlyos betegeknek.

Az operatív törzs múlt pénteki tájékoztatóján valódi szenzációként tálalták, hogy a vírusfertőzésen már átesettek vérplazmájával próbálják meg most itthon is gyógyítani a súlyos állapotban lévő fertőzötteket. Az első súlyos állapotban lévő magyar beteg esetében még aznap megkezdődött és hétvégén le is zárult a vérplazma-terápia (legalábbis annak első menete) – az orvosok az eredményt látva legalábbis bizakodóak.

Érdemes leszögezni, hogy a mostani terápiában is használt vérplazma a vér nem alakos elemeinek összessége - tehát vérsejtek nincsenek benne (hemoglobin híján a színe is inkább sárga, mint vörös) és az immunsejteket sem tartalmazza, csupán a vérben termelődő ellenanyagokat, más néven antitesteket (amelyek kémiailag az immunglobulinok családjába tartoznak). Ez utóbbiak olyan nagy méretű, Y-alakú glikoproteinek (fehérje-szénhidrát szupervegyületek), amelyeket az immunrendszer B-sejtjeiből származó plazmasejtek termelnek.

A koronavírussal küzdő orvosok reményei szerint a már gyógyult Covid-betegek által termelt immunglobulin-koktél hozzájárulhat a vírus semlegesítéséhez, sőt a beteg immunrendszerének beindításához. Az eljárás alapjául szolgáló gondolat, de még a technológia sem új: vagy száz éves. Számos egzotikusnak hangzó, esetleg mondjuk a Dr. House-szériából ismerős betegség (krónikus gyulladásos demielinizációs polineuropátia, Kawasaki-betegség, ITP, súlyos immunhiányos állapotok, Guillain-Barré szindróma) mellett számos vírusfertőzés, így kanyaró és HIV esetében is alkalmazták már. Ilyen esetben rendre úgynevezett passzív immunizációról van szó, amikor a már felgyógyult beteg szervezetében immunválaszként termelődött ellenanyagot nyerik ki és használják fel. Megjegyzendő, hogy plazma-transzfúziós eljárás megelőzésre nem igazán alkalmas, elvégre a kívülről bevitt antitestek alapvetően akkor tudnak hatni, ha már a vírus is jelen van a beteg szervezetében.

Müller Cecília pénteken hangot adott ama reményének is, hogy a súlyos betegeknél kialakuló túlzott immunreakció, az úgynevezett citokin-vihar kialakulása is meggátolható gyógyult betegektől származó vérszérum használatával, ami

merész feltételezés,

és ilyen esetekre korábban nem is javallották az immunglobulin–terápiát (citokin-vihar szindróma esetén eddig leginkább kortikoszteroidokkal és nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel próbáltak küzdeni valóban nem egyértelmű sikerrel). Más kérdés, hogy immár olyan kutatási eredményről is hallani, amelynek során amerikai kutatók mesterséges antitest-szerű fehérjékkel gátolták meg a fertőzés ellen kétségbeesetten védekező szervezet túlzott mértékű citokin (pl, interferon vagy interleukin) termelését...Ű

AZ ELLENZÉKI POLITIKUSOK KÖZÜL BÁRKI JOBB LENNE ORBÁN VIKTORNÁL

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.04.27.


Máris javában tart a vita, hogy legyőzhető-e 2022-es parlamenti választáson a Fidesz, vagy sem? Az egyik legismertebb kampányguru, Bruck Gábor nemrég felvetette, hogy Orbán Viktor nem tud választást nyerni. A kormányfő hiába igyekezett korlátlan időre teljhatalmat szerezni, egy közepesen felkészült, de jól szervezett ellenzékkel szemben, a Fidesznek azonban nincs esélye. A Népszavában megjelent írásra a lapban reagált Szegő Péter, aki viszont úgy látja, hogy miután Magyarországon ma fasiszta diktatúra van, ezért a Fidesz legyőzhetetlen, a diktátorok ritkán szoktak választásokon elbukni. Vagy ha mégis az ellenzék látszana erősebbnek, akkor a kormány – totális hatalmának birtokában – elcsalná a választást. A két év múlva esedékes választás esélyeiről Bozóki András politikatudóst, a CEU professzorát kérdeztük.

– A felhatalmazási törvény révén – két évvel a választások előtt – totális hatalomhoz jutott a Fidesz. Nem tartja optimista állításnak, hogy a Fidesz legyőzhető?

– Szabad választáson biztosan legyőzhető lenne, ámbár a következő bizonyosan nem lesz szabad. Sőt, már a 2018-asra sem mondhattuk, hogy szabad lett volna. 2022-ben továbbra is olyan választásra kell felkészülni, amely a Fidesz számára biztosít előnyöket. Ennek ellenére, a 2019 őszi tapasztalatok alapján, azt mondom, hogy Orbán Viktort egy félig szabad választáson le lehet győzni.

– Komolyan gondolja, hogy a Fidesz diktatórikusnak tartott uralma szavazatokkal megbuktatható?

– A jelenlegi felhatalmazási törvény alapján, egyetlen választást sem lehet tartani Magyarországon. Ha visszaáll a korábbi hibrid rezsim – ami azt jelenti, hogy se nem demokrácia, se nem diktatúra – akkor az ellenzéki összefogás győzhet. Mivel 2018-ban még nem fogtak össze teljes mértékben az ellenzéki erők, ennek erejét országos választáson még nem sikerült tesztelni.

– Nem tekinthető megfelelő tesztnek az, hogy az önkormányzati választáson sok vidéki és fővárosi önkormányzatot megszerzett az ellenzék?

– A tavalyi önkormányzati választásokon elért ellenzéki győzelmek nem azt bizonyították, hogy Magyarországon demokrácia lett volna, hanem azt, hogy nem volt diktatúra. Hibrid rendszerben a városokban nyerhet önkormányzati választást az ellenzék. Törökország legfontosabb városában, Isztambulban, az ellenzék jelöltje lett a főpolgármester. Ugyanez történt Budapesten és Varsóban is.

– A kérdés tehát az, hogy úgynevezett hibrid rendszerben győzhet-e országos választást az ellenzék?

– Ha sikerül elérni, hogy minden körzetben egy ellenzéki álljon szemben egy kormánypártival, akkor természetesen győzhet az ellenzék, ugyanis jó ideje már több ellenzéki szavazó van, mint rezsimbarát. Bruck Gábor is erre a tényre építi állítását, amely szerint összefogás esetén, 2022-ben Orbán Viktor legyőzhető. Ezzel az állítással magam is egyetértek, még akkor is, ha a választás nem lesz szabad. Az ellenzéki pártok már korábban is kormányra kerülhettek volna. Ehhez nem a szavazói támogatás hiányzott, hanem az összefogás...

SZABAD SZEMMEL: BRÜSSZELBEN MOST A BUNKERMENTALITÁS JÁRJA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.27.


Die Presse

Nehezményezi a kommentár, hogy Ursula von der Leyen kerüli a viszályokat, fontos kérdésekben nem foglal állást, így az ügyben sem, hogy Magyarország és Lengyelország belecsúszik a tekintélyelvűségbe. Egy szót sem vesztegetett arra, hogy Orbán Viktor gyakorlatilag teljhatalmat kapott, de arra sem, hogy a lengyel kormány a ragály kellős közepén, a polgárjogok erős korlátozásával akar választásokat tartani, mert így szeretné teljesen uralma alá hajtani az államot. Csak annyira telt a Bizottság elnökétől, hogy „mindenhol vannak jogállami gondok, senki sem tökéletes”. Hát, az alapszerződések őreként ennél azért többet kellene nyújtania, még akkor is, ha lojális azokkal a politikusokkal szemben, akiknek a mostani tisztségét köszönheti. Ám ha elfordítja a fejét, csak bólogat mindenre és csupán a homlokzatot polírozza, azzal nem egyszerűen a saját helyzetét, hanem az egész európai egységet gyengíti. Persze amikor megválasztották, tavaly nyáron, már akkor tudni lehetett róla, hogy nem szereti a viszályokat, minden körülmények között hűséges és számára a csomagolás fontosabb, mint a tartalom. Nem is lenne ezzel semmi gond, ám 10 hónap elteltével látnivaló, hogy a politikusra túl nagy a kalap, nem tud megbirkózni a feladatával. Először távol tartotta magát a vírusválságtól, majd kiderült, hogy nem szeretne összetűzésbe keveredni a kormányokkal, noha azok közül többen leengedték a határsorompókat és megtiltották bizonyos gyógyászati anyagok, felszerelések kivitelét. Hasonlóan visszafogja magát, amikor a fertőzés gazdasági következményeit kellene orvosolni. Pedig ha nincsenek érdemi lépések, összeomlik az egységes piac, amint arra az EU gazdasági biztosa éppen tegnap figyelmeztetett a Pressében. De hogy mit gondol erről von der Leyen, azt nem lehet tudni, mert nem árulta el. Brüsszelben a bunkermentalitás járja.

Varga Judit újabb cikkben bizonygatja, hogy tévedés Magyarországot ördögnek lefesteni, és a közelgő német uniós elnökséget nem szabad ellenségképekkel és rendreutasításokkal megterhelni. Az igazságügyi miniszter a német Európa-ügyi államminiszternek válaszol, mert szerinte nemrégiben megjelent cikkében Michael Roth ugyan a szolidaritás szükségességét hangoztatta, ám valójában ellenségképet gyártott, mégpedig Magyarországról. Merthogy az állítólag nem tartja tiszteletben az EU alapértékeit, azon belül is elsősorban a jogállamot és a demokráciát. A magyar politikus ezúttal nem kívánta részletesen elmagyarázni, mennyire tévesen látja a dolgokat Roth, ráadásul az nem hajlandó meghallgatni a magyar érveket. Pedig a következmény súlyos, hiszen ily módon egyesek politikai eszközként használják a közös értékeket. Egység helyett megosztást váltanak ki, miközben a válság miatt a konszenzus és az összefogás minden eddiginél fontosabb volna. Hiszen nyakunkon a járvány, újra kell indítani a gazdaságokat és még a migránsválság sem múlt el. Akik korábban Magyarországot bírálták – mutat rá Varga – azok legalább azt állították, hogy a jogállam és a brüsszeli támogatások összekapcsolása nem a magyarok megbüntetését célozza. Ám Roth még erre sem veszi a fáradságot, noha például a következő hétéves EU-költségvetés elfogadásához a tagállamok egyetértésére volna szükség. De miként képzeli ezt, amikor bevallja, hogy azon keresztül az egyik kormányt akarja megbüntetni. Lehet, hogy ily módon igyekszik nyomást gyakorolni Magyarországra, hiszen az jelen állapot szerint a korábbinál sokkal kevesebb pénzt kapna Brüsszelből. Ám igencsak aggályos forrásokat elvenni a felzárkózó nemzetektől és azt a gazdagabb államoknak adni. Ezért kell a rövidebbet húzó országokat befeketíteni. Ez a fajta politikai stratégia azonban nem szolgálja Európa érdekeit. Németország idáig gyakran tudott semleges közvetítőként eredményt elérni igencsak súlyos ügyekben. Ilyesfajta törekvéseiben továbbra is számíthat a magyar félre, megbízható partnerként, amely Berlin szövetségese a közös érdekek és értékek alapján.

Az újság Orbán Viktort is a világ azon 9 autoriter vezetője közé sorolja, akik félreértelmezték és rosszul kezelték a vírusválságot. Szinte egytől egyig férfiak, a nők mérlege általában jobb, lásd Merkelt, az új-zélandi kormányfőt, vagy a tajvani elnök asszonyt. Ők hozzáértőek és van bennük részvét. A másik oldal jellemzői között viszont ott találni, hogy rácsavarodtak a háborúskodásra. Továbbá csekély a képzelőerejük. Rutinszerűen harcias jelképeket és közhelyeket használnak, pl. hogy le kell küzdeni a láthatatlan ellenfelet. Közös bennük továbbá, hogy nem tombol bennük az empátia, még azoknál a populistáknál sem, akik a nép emberének állítják be magukat. De még ennél is fontosabb, hogy az illiberális rezsimek élén álló tekintélyelvű vezetők nem kérnek a demokratikus és jogi korlátokból, visszaélnek a polgári jogokkal, elutasítják az ellenőrzést a sajtó részéről, eltűrik a korrupciót, ugyanakkor roppant gyengén teljesítenek a kórokozó visszaszorításában – teszik hozzá. A cikk szerint mindennek mintapéldánya Trump, de ide kell sorolni a török és a fülöp-szigeteki elnököt, valamint a jobboldali, populista Orbán Viktort, aki azt állítja, hogy bármikor meg lehet vonni tőle a rendeleti kormányzás jogát, amely amúgy meghatározatlan időre szól. Ellenzők attól félnek, hogy a kezéből etetett parlament ezt soha nem fogja megtenni. Más autoriter figurák a durva felelőtlenség és a számítás morbid keverékével reagáltak. A cikk itt említi meg a brazil, a kínai és az indiai államfőt, valamint Putyint, hozzátéve, hogy azért az ő renoméjuk csorbát szenvedett, hiszen látványos, súlyos hibákat követtek el. Netanjahu viszont a ragály révén jött vissza a süllyesztőből, miután gátlástalanul kiaknázta a vészhelyzetet a nemzeti összefogás meghirdetésére. A haladó oldal reményt meríthet abból, hogy az autokraták, illetve jobboldali populisták többnyire alulmaradtak a Covid-19-cel szemben. Lehet, hogy az emberek lassan már látják, amint ezek a politikusok nagyképűen elfuserálják a dolgot szerte a világban, ezen azután megdöbbennek és fordítanak a tekintélyelvűség felé mutató irányzaton. Jó volna, ha így lenne. Egészében véve a demokráciák jobban teljesítettek a válság során. Leszámítva az USA-t és Nagy-Britanniát. Alighanem azért, mert mindkettő élén egy sekélyes, nagyképű valaki áll.

Magyarország arra készül, hogy megvonja a jogi elismerést a transz nemű emberektől. Az érintettek attól tartanak, még több diszkriminációban, intoleranciában lesz részük, de ettől még Orbán keresztülnyomja a törvényt, amely szerint a születéskori nem a meghatározó. Vagyis ha elfogadják a tervezetet, nem lehet majd nemet váltani. Emiatt sokan el akarják hagyni az országot, de akiknek erre nincs esélyük, azokra nap mint nap megaláztatások várnak. A lap azt írja, a kormányfő nagy nemzetközi bírálatot váltott ki, mert jogot szerzett arra, hogy rendeleti úton irányítsa az országot, ameddig csak jónak látja. A Parlament továbbra is ülésezik, de ahelyett, hogy a járvánnyal törődne, olyasmivel tölti idejét, mint az említett jogszabály a transzneműekről. Szakértők szerint azonban a törvény sérti az Európai emberi jogok egyezményét, ezért a Kúriához, illetve Strasbourghoz lehet fordulni miatta. De az évek után hoz csak eredményt és addig is születnek idehaza ítéletek. Az Orbán-kabinet az utóbbi két évben fordult az LMBT-közösség ellen, ma már egyértelműen ellenséges nyelvet használ. Pedig az ilyen emberek számára az élet már így is tele van akadályokkal. Pl. évekig tart, hogy az átoperálás után új nevet kaphassanak.

A DÜBÖRGŐ MEG A ZSÉMBES: BOSSZÚSÁGOK JÁRVÁNY IDEJÉN

INDEX
Szerző: JANECSKÓ KATA
2020.04.27.


Miután meghirdettük, hogy keresi az Index a járványhelyzet legbosszantóbb hülyeségeit, annyira sok olvasói levelet kaptunk, hogy egyetlen cikkbe bele sem fért minden dühöngenivaló. Ahogy a felhívásban írtuk, nem a mindannyiunk közös érdekében elviselendő kellemetlenségeket vagy az egyértelmű szabályszegéseket vártuk, hanem az önzésből vagy fafejűségből fakadó, idegesítő, néha abszurd apróságokat. A múltkor azokat vettük végig ezek közül, amik veszélyesek is, azáltal, hogy a vírus terjedésének dolgoznak. 

Most folytassuk azokkal, amik veszélyesnek ugyan nem veszélyesek, de megkeserítik az életet ezekben az otthonról dolgozós, kijárási korlátozásos időkben. Amikor az extrém élethelyzetben a türelem épp úgy hiánycikk, mint az élesztő, és
A LEGTÖBB EMBERNEK RÉG ELEGE VAN MÁR A BEZÁRTSÁGBÓL, NEM ÁRT ÉSZBEN TARTANI, HOGY KÖNNYEN LEHET MÉG ENNÉL IS ROSSZABB. ELÉG HOZZÁ, HA
Fúrnak: "A reggel 8:31-kor induló fúró hasítja a panel betonfalát ebben a remek veszélyhelyzetben. A vidia már kiégett a hegyből, de nyomja-nyomja, nincs megállás. Délben dettó, amikor a hallószőrök a füledben felsóhajtanának egy kis szünetért, hátha zabál a szerencsétlen fúró-ember. A gyerekem meg ordít a félelemtől. Legalább kiírná, hogy ettől-eddig tevékenykedik."

Dübörögnek: "Hosszú múltra tekint vissza szomszédunk antiszociális tevékenysége, mely kezdetben a rendszeresen éjjelre időzített, 30 éves NDK mosógéppel történő aktív tevékenységgel indult. Ezt követte az újévi fogadalmaknak megfelelően az esti dübörgés. A művészi szint azonban most, a karanténban kezdett kicsúcsosodni. Miközben e sorokat írom, épp a napi rendszeres dübörgést hallgatom. Néha az jut eszembe, amikor Hulk Lokit megagyabugyálta, majd közölte, hogy "nyikhaj Istenke", néha az, amikor Jerry Tomot püfölte a földhöz, vagy vissza."

Dobolni tanulnak: 
"Délelőttönként 45 perces (!) dob (!!!) gyakorlás, mert a 8 éves kisfiúnak az iskola előírta. Több emeleten számos környező lakásban remeg tőle a fal, a padló és az asztal... A szülő szerint ez most szükséges és nem tudnak mit kezdeni vele. (...) Ugyanitt egy másik lakásban minden nap kürt és trombita gyakorlás, mert a 6 éves kisfiúnak ez a hobbija. Baromi szarul játszik."

Építkeznek: "A szomszédban épülő családi háznál 1,5 év nem túl gyors kivitelezés után pontosan az „önkarantén” kezdetén jutott eszébe a kivitelezőnek a teljes földmunkagépes, közműépítős, külső körletes létszámot felvonultatni, így 3 hete élvezhető a bobcat, döngölőbéka 100-120 dB-es zaja, a portenger, meg a zaj miatt üvöltöző melósok kórusa."
És nagyon építkeznek: "3 hete 68.5 hz-n remeg a valóságom 12 órában." Besokkalt olvasónk videót is küldött a fürdőszobájából...