2021. augusztus 8., vasárnap

6 258 LÉLEGEZTETŐGÉPET SZÁLLÍTOTT A MAGYAR KORMÁNYNAK, MAJD VETT EGY MAGÁNREPÜLŐT ÉS EGY LUXUSJACHTOT

444.HU
Szerző: HASZÁN ZOLTÁN
2021.08.08.


- Kiugróan magas áron adott el tavaly tavasszal a magyar kormánynak lélegeztetőgépeket egy maláj üzletember, Vinod Sekhar.

- A gépeket Kínából szerezte be, és ő volt a magyar kormány legnagyobb üzleti partnere ezen a téren.

- A momentumos Tompos Márton videójából kiderül, hogy a maláj üzletember a magyar kormánnyal megkötött üzelt után, a járványválság kellős közepén vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot.

Az összesen több mint 300 milliárd forintot is meghaladó magyar lélegeztetőgép-beszerzés számos különleges tétele közül a legfeltűnőbb éppen az volt, amelyik a legnagyobb mennyiségről szólt.

Annak ellenére, hogy a magyar kormány végig azzal kérkedett, hogy milyen jó kapcsolatokat ápol Kínával, és ennek köszönhetően tudott vásárolni a koronavírus elleni küzdelemhez szükséges eszközöket a legnehezebb időkben, 6 258 darab kínai lélegeztetőt nem közvetlenül Kínából vett, hanem egy maláj közvetítőn keresztül...

ROHAMTEMPÓBAN ADÓSODNAK EL A MAGYAROK

NAPI.HU
Szerző: SZABÓ ZSUZSANNA
2021.08.08.


A jelzáloghitelpiac az első félévben 34 százalékkal haladta meg az előző évi volument, amely az előzetesen várt 20 százalékos növekedést is felülmúlja. A Duna House szerint a második félévben, hasonló tendenciák várhatók, és így a tavaly kihelyezett 928 milliárd forintnyi jelzáloghitel után 2021-ben szinte biztosan eléri a piac az 1000 milliárd forintos határt, illetve az előrejelzés szerint meghaladhatja az 1200 milliárd forintot is. A jelzáloghitelpiacot az otthonteremtési támogatások intenzív kereslete mellett az ősszel várhatóan újra felfutó ingatlanpiaci adásvételek is erősíthetik...

MIT TESZ A KORONAVÍRUS AZ AGGYAL? - DR. DÉNES ÁDÁM A KLUBRÁDIÓBAN (2021.07.31.)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KUN ZSUZSA
2021.08.08.


A Covid-19-et főként légzőszervi betegségként ismertük meg, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dr. Dénes Ádám agykutató és társai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. Eredményeik a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek. A tudóssal a 2021. július 31-i Klubdélelőttben beszélgetett Kun Zsuzsa...

A FAGYASZTOTT HÚST ÚGY ADTAM ÁT, HOGY MEG LEHETETT HAJLÍTANI

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.08.08.


Az ismert hazai élelmiszerláncoknál nagyon szigorúak az élelmiszerek hűtésére, szállítására, tárolására vonatkozó előírások, a digitális rendszerek folyamatosan követik az árukat. Ugyanakkor létezik a hazai szállítmányozóknak és boltoknak egy sokkal szabályozatlanabb szegmense is, amelyeknél a kánikula alatt erősebben jelentkeznek a problémák.


Jó meleg nyarunk van. A kánikulának a szabadságon levők joggal örülnek, de vannak olyan ágazatok is, amelyek számára a nagy meleg már nem annyira kedvező, mert nagyobb kihívások is jelentkeznek. Ilyen az élelmiszeripar és a szállítmányozás is, hiszen a hűtött vagy fagyasztott élelmiszerek ilyenkor könnyebben olvadnak ki, romlanak meg.

Róbert „régi motoros” ebben a szakmában, vagyis nem motoros, hanem valójában kamionvezető. Mint a Telexnek elmesélte, nemrégiben azért váltott munkahelyet, mert nehezen viselte, hogy az élelmiszer-szállításra vonatkozó előírásokat a korábbi cége (egy kisebb magyar tulajdonú raktározó és szállítmányozó) sorozatosan megsértette, most olyan cégnél dolgozik, amelynek nincs dolga hűtött áruval.

Róbert ugyanis nem szerette azt a stresszt, hogy állandóan azon kellett izgulnia, hogy a vevők (élelmiszerláncok, gyorséttermek, kisebb boltok) átveszik-e az árut, vagy sem, ráadásul, ha probléma van, akkor a logisztikai cég olykor megpróbálja a sofőrt hibáztatni. Azt a felelősséget is átérezte, ami jobb esetben csak annyit jelent, hogy olyan áru kerülhet a polcokra vagy a kolbászgyárba, amelynek már stichje van, de rosszabb esetben akár betegséget is okozhat, fertőzést is terjeszthet. Róbert történetei után megkerestünk több nagy hazai láncot és a hűtött áruk szállításának nevesebb cégeit, hogy miként kerülhetők el ezek a veszélyek...



BORSOD MEGYE KASSÁTÓL TÁVOLABBI RÉSZEIN IS ELKEZDTEK HÁZAKAT VENNI A SZLOVÁKOK

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2021.08.07.


Az észak-borsodi falvak ingatlanpiaca is felpezsdült a közelmúltban, amiről első látásra leginkább a szlovák nyelvű hirdetőtáblák árulkodnak a településeken. A jelenség a megye zempléni, Kassához közelebb – országúton 30-50 kilométerre – eső részén nem számít újdonságnak, de mostanra már a 27-es főút, illetve a Rakaca-víztározó környékén fekvő, az Edelényi járásba tartozó településeken is jelentős számban vannak jelen a szlovák ingatlanvásárlók, ahova Kassából például már 60-70 kilométert is kell autózni.


Az egyik legszegényebb magyar járás iránti érdeklődés hátterében a Szlovákiában is szárnyaló ingatlanárak állnak. A drágulás az egyes ingatlantípusok közül különösen a családi házakat érinti, az ország különböző térségeit nézve pedig épp a Kassai kerület emelhető ki: itt 2020 első és második negyedéve között átlagosan 24 százalékkal növekedtek a négyzetméterárak, míg a tavalyi év egészét nézve 28 százalékos emelkedés történt a 2019-es árszínvonalhoz képest...

JÓ ESZMÉNYEKKEL TELE A PADLÁS – VÁLASZ HORVÁTH VIKTORNAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: DARABOS ENIKŐ
2021.08.06.


Hanzély Ákos arról írt cikket a minap az Átlátszóra, véleménye szerint hogyan lenne megszüntethető a korrupció piaci alapon, a kiszivárogtatás jutalmazásával. Erre úgy reagált Horváth Viktor író, műfordító, egyetemi oktató, hogy szerinte a korrupció nem szüntethető meg az emberi hitványságra alapozva, jó eszményeken alapuló koncepcióra van szükség. Most erre reagál Darabos Enikő habilitált egyetemi docens, irodalomtörténész, kritikus és irodalomszervező.


Horváth Viktor az Orbán János Dénes-féle, milliárdos nagyságrendű közpénzzel kistafírozott Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója – ez a cím valahogy lemaradt az átlátszós bemutatkozásából – nemrégiben reagált Hanzély Ákos azon felvetésére, hogy a korrupció elleni harcban talán célszerű lenne figyelembe venni az önös érdek emberi, túlságosan is emberi szempontját...

ÉVTIZEDES TILTÁS UTÁN ÚJRA FÜRÖDHETNEK A DUNÁBAN A FŐVÁROSIAK – DE A PUCCOS VAGY A SZABADSTRAND A JOBB?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2021.08.06.


A folyóban évtizedek óta tilos volt fürdeni, de most egyszerre két helyen is kipróbálhatjuk, ami a nagyszüleink számára még természetes volt: a Rómain szabadstrand, a Kopaszi-gátnál fizetős plázs nyílt – és ezzel mindjárt az a vita is megjelent a fővárosban, hogy mennyire szabad megengedni a természetes vízpartok kisajátítását, használatuk korlátozását. A hosszú szünet után az első lépések elég bátortalanok, de a Dunában fürdeni jó, és számos helyen lehetne lehetőséget biztosítani rá.


A Dunában fürödni egészen más, mint a Balatonban vagy a Velencei-tóban: a folyó gyorsan mélyül, a sodrása erős, a víz a legnagyobb kánikulában sem melegszik fel igazán. A parttól alig szabad eltávolodni, mert a Duna a legjobb úszóval is elbánik, az áramlatok pedig kiszámíthatatlanok. Ezzel együtt a dunai fürdés nagyszerű dolog, és a budapestiek soha nem is mondtak le róla, csak éppen közel ötven éve ehhez vonatra vagy buszra kellett ülniük. Budapest Duna-strandjai a Dunakanyarban vannak, ahol szinte minden településen bemehetünk a folyóba: Gödön, Horányban, Surányban, Verőcén, Nagymaroson, Dunabogdányban, Dömösön, Zebegényben is van strand. Sőt: ezeknek a településeknek egy része kifejezetten fürdőhelyként jött létre a 20. század elején, vagy vált faluból a fővárosiak nyaralótelepévé. Budapest határain belül viszont az elmúlt ötven évben mindenhol tilos volt a fürdés, a város az összes hagyományos Duna-strandját elvesztette. Mondhatnánk, hogy kínál helyette bőven más lehetőséget: világhírű török- és gyógyfürdőket, vagy éppen fúrt kutas, medencés strandokat, amelyek némelyike közvetlenül a Duna mellett van, mint a Dagály vagy a Palatinus, mégis kerítés zárja el a parttól. A szabad vízi fürdés azonban olyan élmény, amit nem lehet ezekhez hasonlítani. Többek közt ez a magyarázata a Római-part fénykora iránti erős nosztalgiának, hiszen a főváros hagyományos strandjai közül ez volt a legfontosabb, és ez maradt fenn legtovább.

Idén végre nemcsak napozni, lángost enni és kavicsot dobálni lehet a Duna partján Budapesten, hanem fürdeni is, mégpedig mindjárt két helyen: a Római-parti plázson és a Sho Beachnek nevezett strandon a Kopaszi-gátnál. Ezzel mindjárt két eltérő modell is megjelent, amit jól ismerhetünk a tavak mellől: az ingyenes, olcsó, kevés szolgáltatással rendelkező, de mindenki számára hozzáférhető szabadstrand és a magasabb színvonalon kiépített, belépődíjas változat. Teoretikusan nem kérdés, hogy melyik a szerethetőbb, és hogy melyik a követendő modell: a Római strand létrejötte mögött több éves, példaértékű civil munka, önszerveződés áll, ami az előző városvezetés által tíz éven át tervezett, a fövenyes partot tönkretevő mobilgát elleni küzdelemből nőtt ki. A Sho Beach viszont egy nagyszabású ingatlanfejlesztés puccos-felvágós mellékterméke, a város hagyományos panorámájába magát beleerőszakoló felhőkarcoló tövében. A természetes vizek partjainak lezárásával egyébként is nagyon csínján kell bánni, mert könnyen előállhat olyan helyzet, mint a Velencei-tó déli oldalán vagy a Balaton egyes szakaszainál: a magánérdek kisajátítja az egész partot, a vizet néhány rövid partsáv kivételével kerítések mögé zárják, az megközelíthetetlenné válik. Ezt nem szabad megengedni a Dunánál, ahol a Dunakanyarban is csak a szabadstrandnak van hagyománya, a 2018-2019-ben elfogadott Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) pedig a fővárosban mindenhol garantálja a folyó lehető legszélesebb hozzáférhetőségét...

AZ ORSZÁG VISSZAFOGLALÁSA NEM FULLADHAT KOMOLYTALANSÁGBA EBBEN A JÁTÉKBAN, AHOL A NER LEGYŐZÉSE A TÉT

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2021.08.08.


Az ember évezredek óta választ. Látszólag nem is olyan rosszul, hiszen itt vagyunk, a tápláléklánc csúcsán, és még mindig van választásunk. A pszichológus szerint ezzel együtt az önbecsapás művészei vagyunk. A félresiklott döntést ráadásul körömszakadtáig magyarázzuk, akár azon az áron is, hogy a másikat földre szállt gonosznak bélyegezzük világegyetemi egyenletünk/lelki békénk nyugalmi állapotához. Ismerős? A fogyasztás/választás motivációi régóta foglalkoztatják a kutatókat. A politikai termékek piaca is, amelyre ugyanúgy előhívható a kereslet, akár a kovászos uborkára és a veterán autóra. Van kereslet a Pénztáros Lőrinc és a Na Helló, Röfi-pólóra, amint a náci háborús bűnösöket éltetőkre is. Vásárlói döntéseink optimalizálásával csehül állunk. De miért rázzuk a ketrecet állatkerti rézuszként, ha nem muszáj?
...

ÚJ HELYZET

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: FALUS FERENC
2021.08.06.


A koronavírus-járvány másfél éve után a helyzet megváltozott: reményem szerint mostantól már kifelé megyünk belőle. Ócsai Lajos barátom (korábban az ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője) még tavaly tavasszal azzal „biztatott”, hogy egy ilyen vírusnak négy évre lesz szüksége, mire belesimul a többi, minket gyötrő betegségek közé. Amikor 18 hónap helyett (az is hihetetlenül rövid idő egy új vakcina kifejlesztéséhez) 9 hónap után megkezdődtek Magyarországon is a tömeges oltások, akkor kezdtem reménykedni, hátha nem is lesz ez négy év, talán kettő is elég. Most fordulópontnál vagyunk.


Egyrészt egy új vírusvariáns kezdi az összes többit kiszorítani, amelynek a fertőzőképessége mintegy háromszorosa az eredeti, vuhani vírusnak. Ez azt jelenti, hogy sokkal kevesebb víruspartikula, sokkal rövidebb idő alatt (néhány perc is elég) képes a másik embert megfertőzni. Közben pedig az sem változott, hogy a tünetek megjelenése előtti két napban vagyunk a legfertőzőbbek. Alig tudhatja teljes biztonsággal bárki magáról, hogy éppen nem fertőzi-e meg a barátait, szeretteit. Ezért most még fontosabb, hogy minél többen, minél gyakrabban teszteljék magukat, főleg ha bármilyen tünetük is van. A nyálból otthon, saját magunk által elvégezhető antigén tesztek hozzáférhetősége óta erre lenne is lehetőség. Több környező országban az állam ingyen osztja ezeket a teszteket, hogy hetente kétszer teszteljék magukat az emberek, de főleg a gyerekek, mielőtt közösségbe mennének.

A járvány elleni védekezésnek három egyaránt fontos módszere van, és a vakcinák elérhetősége óta mind a három lehetőségünk adott a védekezésre. Ezek: a távolságtartás – ezt segíti a maszkhasználat –, a kontaktuskutatás (tesztelés) és persze a védőoltás felvétele. A kézhigiénia pedig a minimum. Amikor kevés a megbetegedés, még fontosabb a tesztelés és a kontaktusok felkutatása, a fertőzöttek elkülönítése. Ha bármelyiket a három közül elhanyagoljuk, nem lesz hatékony a járványvédelem. Itthon mindegyik hibát elkövette a kormányzat. Engedélyezi a tömegrendezvényeket – ahol nincs távolságtartás –, lazította a maszkviselés kötelezettségét, eltúlozta a védőoltás mindent legyőző képességét, miközben közel sem tett meg mindent, hogy az emberekhez közel kerüljön a lehetőség. Az internetes regisztrációval tömegeket zárt ki ebből. Azzal, hogy nem volt igazi oltási terv, káoszt és tumultuózus jeleneteket szervezett, teret adott az oltásellenes propagandának...


ITT ÉLNED, HALNOD SEM LEHET (1)

MÉRCE
Szerző: SZIKRA JUDIT
2021.08.08.


„Hány esélyt adott nekem a sors,

Nem vitt sehová”

Hat év telt el azóta, hogy egy forró nyáron át „Budapest szíve egy aluljáróban dobogott”, ahogy a menekülteket 2015-ben segítő egyik fő budapesti csoport, a Migration Aid egykori szóvivője, Zsuzsanna mondta első mércés cikkem kapcsán. A megemlékezés szép, a megemlékezés fontos, de nézzük meg, hol is tartunk most.


Tavaly a Mérce több szöveggel emlékezett meg a 2015-ös menekültválság ötödik évfordulójáról. Most induló sorozatunkban azt vesszük górcső alá, mi történt azzal az – átutazókhoz képest elenyészően kevés – emberrel, aki második hazájának Magyarországot választotta. 5+1 év, néhány sors, több fejezet.

Informális civil csoportunk 2015 késő őszén szerveződött a megmaradt nyári migránssimogatókból menekültsegítőkből, új feladatok után kutatva. Bár sokféle háttérrel jöttünk, sokfélék vagyunk, mindannyian a befogadó társadalom eszméje mellett tettük le a garast. Valamennyiünkre jellemző, hogy a minél kevésbé kliens szemléletű és hierarchikus segítő-segített viszonyt preferáljuk.

A hozzánk forduló, hazánkban nemzetközi védelemben részesített személyeket lehetőségeinkhez képest próbáljuk eligazgatni a magyarországi integráció rögös útjain: adminisztratív, oktatási, lakhatási, egészségügyi és munkavállalási kérdésekben, a mindennapi élet apró-cseprő és nagyobb ügyeiben. Összekötjük őket a számos lehetőséget kínáló ‘hivatásos’ szervezetekkel, szakintézményekkel és civil, nem állami szereplőkkel. Önállósodásuk, beilleszkedésük folyamatában igyekszünk egyre inkább a háttérbe kerülni, végül egyfajta ‘jóbaráti, tanácsadói, tündérkeresztanya-nagynéni-nagybácsi’ szerepkörben megmaradni.

A kétirányú integrációs folyamatban hiszünk, civil munkánk során mi is sokat tanulunk, tapasztalunk, épülük, fejlődünk. Mivel mentoráltjaink eleve alacsony társadalmi érdekérvényesítő képessége porszemmé zsugorodik a menekültellenes kormányzati narratíva hatalmas ellenszelében, ezzel a cikksorozattal is szeretnénk a láthatatlanságból előhozni őket. Hátha változtathatunk egy picit a társadalmi attitűdön, ha emberközelből mutatjuk őket, a radar alatt élőket. Nagyon köszönjük a Mércének a lehetőséget.

Olyan tipikus vagy egyedi eseteket mutatunk majd be, amelyekkel civil segítő munkánk során szembesültünk az elmúlt években. Szereplőink nevét valamennyi, karakterét néhány szükséges esetben megváltoztattuk, azonban a valóságot lefedő tényeket minden esetben érintetlenül hagytuk...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN AZON VAN, HOGY MEGTEREMTSE A FÖLDRÉSZ ELSŐ JOBBOLDALI DIKTATÚRÁJÁT

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.08.


Ráadásul amióta a csőcselék megostromolta az amerikai törvényhozást, Orbán mind vonzóbb a tengerentúli jobboldal számára. Lapszemle.


New York Times


A magyar fővárosból keltezett jelentésében az újság azt írja: konzervatív útitársként Tucker Carlson beugrott Orbán Viktorhoz. Összevigyorgott a vendég és a joviális házigazda, aki tekintélyuralmi kormányt irányít és célba veszi az liberális intézményeket, beleértve az egyetemeket, az igazságszolgáltatást, valamint a sajtót. A látogatás ugyanakkor lökést ad a politikus tervének, hogy Budapest ideológia központ legyen annak, amit ő nemzetközi jobboldali mozgalomnak nevez.

A másik oldalon az út alkalmat nyújtott arra, hogy Orbán felkerüljön a tévé nézőinek térképére, hiszen itt olyan közönségről van szó, amely vevő lehet a magyar mintájú illiberalizmusra. Arról nem beszélve, hogy Carlson odavan a miniszterelnökért. Utóbbi azzal adta el az interjúban a menekkérők kemény elutasítását, hogy az modell az USA számára, mert amit Washington csinál az ügyben, az túl engedékeny, és meggyengítette a született amerikaiakat. Olyan okfejtés ez, ami a bírálók szerint egybevág a fehér felsőbbrendűség ideológiájával.

A barátságos beszélgetés megdobta a populista magyar vezető sajtóját az angol nyelvű világban. Éppen akkor, amikor egyre inkább elszigetelődik és kényes helyzetbe került mind odahaza, mind külföldön, mert visszalép a demokrácia területén, illetve rosszul kezelte a koronaválságot. Ugyanakkor az EU-ban sokan nem osztják Carlson elragadtatását, mert Orbánt szélsőjobbos erősembernek tartják, aki alaposan megrendítette a demokratikus intézményeket, Pekinghez és Moszkvához törleszkedik és közpénzekkel tömi tele szövetségeseinek a zsebét.

Hogy megerősítse bázisát, kulturális háborúkba kezdett. Elemzők szerint a felsőoktatás kiszervezésével ideológiai ellenőrzés alá helyezi az egyetemeket és ehhez jó pénzért konzervatív szakembereket verbuvál nyugatról. Így került három hónapra Budapestre Rod Dreher, az American Conservative publicistája is. Utóbbi úgy találja, hogy Orbán egyáltalán nem az az enyveskezű erősember, aminek a média beállítja, hanem intelligens, mélyen gondolkodó figura.

Carlson apja volt ugyanakkor annak a washingtoni cégnek az igazgatója, amely 2019-ben kilobbizta, hogy Szijjártó Péter bekerülhetett az ifjabb Carlson televíziós műsorába. (A vállalkozás most azt közölte, hogy semmi köze nem volt az éppen lezárult budapesti úthoz.) A Magyarországról sugárzott adásokban a vendéglátó áradozott a magyar vezetőről, miközben azt egyre inkább kerülik az európai konzervatívok.

Amióta a csőcselék január elején megostromolta az amerikai törvényhozást, Orbán mind vonzóbb a tengerentúli jobboldal számára, amely egyre közelebb kerül a tekintélyuralmi rendszerekhez – mondja Dalibor Rohac az American Enterprise Institute-tól. Hozzátette: ez a tábor hagyományosan bizalmatlan volt a hatalommal szemben és ragaszkodott a fékekhez, illetve ellensúlyokhoz. Ám ez Magyarországon ma már nem így van.

New York Times


Orbán egyaránt kelt félelmet és csodálatot, neki köszönhetően az ország az utóbbi években igen előkelő helyen szerepel az amerikai liberálisok és konzervatívok gondolataiban – emeli ki a kommentár. Ha valaki úgy gondolja, hogy a tengerentúli jobboldal a tekintélyelvűség felé csúszik, azonnal szóba hozza a nacionalista magyar kormányt, mármint hogy az szolgál baljós modellként a republikánusok számára. Ha viszont úgy látod, hogy előre tör a türelmetlen progresszív irányzat, akkor meg úgy kerül elő Orbán, mint aki szembeszáll az ilyen törekvésekkel.

Meglepő módon az erősen jobboldali The American Conservative egyik cikke élesen bírálta a legfelső szintű magyar korrupciót. A szerző azon is igen megdöbbent, amikor már 5 éve azt tapasztalta Budapesten, hogy az emberek nem mernek véleményt nyilvánítani a politikáról, mert féltik – ha nem is az életüket, de az állásukat.

Amerika egyrészt attól tart, amikor Magyarországot figyeli, hogy a trumpi populizmus egy nap igencsak erőre kaphat és akkor az USÁ-ban is veszélybe kerülhet a bírálók megélhetése. Másfelől viszont sokan rettegnek, hogy a progresszív körök már most érvényesítik hatalmukat. A Cato Intézet tavaly azt mérte, hogy a lakosság 62 %-a a politikai légkör miatt nem szívesen árulja el nézeteit. Csak az erősen liberálisok gondolták úgy, hogy szabadon kifejthetik véleményüket.

Ez azonban másfajta félelem, mint amit a magyaroknál tapasztalni: az Egyesült Államokban senki sem retten vissza, amikor a kormányt kell bírálni. Orbán ugyanakkor azért annyira vonzó az amerikai konzervatívok szemében, mert beleavatkozik a kulturális életbe. Támadja liberális tudományos központokat és olyan ideológiai programokra költ, amely példát adnak arra, miként korlátozhatja a hatalom a progresszív befolyást.

Persze nem lenne rossz, ha a Köztársasági Párt tudná, miként gyengíthetné meg pl. a Silicon Völgy vagy a 8 elit egyetem uralmát, vagy nagyobb figyelmet szentelne kulturális terveknek. Csakhogy a magyar példa afelé terelte őket, hogy eltűrjék a korrupciót, mind Orbán, mind Trump alatt. Ez pedig alapvető veszélyt jelent, mert ha nem igazán tudsz alternatívát állítani a kifogásolt, elnyomónak tűnő vetélytárssal szemben, akkor ez gyakorta csalásba torkollik.

The American Conservative


A jobboldali újság elismeri, hogy vannak gondok az orbáni demokráciával, de azt tanácsolja, hogy az EU söpörjön inkább a saját portája előtt. Merthogy az ilyen ügyekben előszeretettel támadja Magyarországot, ám közben leplezi a maga hiányosságait, és hogy hajlamos megfeledkezni bizonyos választások eredményeiről.

Mint írja, az amerikai konzervatív oldal rágerjedt Magyarországra, mert felkeltette érdeklődését a családbarát politika, az ellenállás a polkorrektséggel szemben, valamint a nemzeti hagyományok iránti elkötelezettség. (Maga az elemzés szerzőjét kétli, hogy központi programokkal fel lehet lendíteni a születések számát.)

Orbán ellen az egyik sűrűn hangoztatott kifogás, hogy felszámolja a liberális demokráciát és ennek kapcsán a CEU-t, a bíróságok megszállását, a sajtó gleichschaltolását, valamint a választások állítólagos manipulálását szokták emlegetni. Azon felül a lakosság csaknem 90 százaléka aggódik a korrupció miatt.

Az unió aggodalmát fejezte ki a demokratikus normák lebontása miatt, de kérdés: mihez viszonyít? Nem ártana, ha előbb önvizsgálatot tartana, hiszen az európai választások iránt nem túl nagy az érdeklődés. De ha el is fogadjuk, hogy demokratikusan döntenek az EP tagjairól, a szuperállamban a tényleges hatalmat a senki által meg nem választott Bizottság gyakorolja. Az meg folyamatosan terjeszti ki a saját jogkörét.

Továbbra sem tudni, mennyire népszerű az unió az európai lakosság körében, ezért van azután, hogy hiába ígéri meg Brüsszel: most aztán tényleg fellép Magyarország ellen, valójában fél a magyar társadalom reakciójától. Így azonban nem sok hitele van, amikor Orbánról beszél. A földrész elitje azt hangoztatja, hogy demokrata, de közben támogatja, hogy a hatalom még messzebb kerüljön a 450 millió európaitól. Még nem dőlt el, hogy lehet-e bármit is tanulni a magyar miniszterelnöktől. Ám teljesen felesleges arról vitázni, jó példával jár-e elöl az EU.

Guardian

Orbán Viktor azon van, hogy megteremtse a földrész első jobboldali diktatúráját, amióta 46 éve letűnt a színről Franco uralma. Az amerikai jobboldal mégis körberajongja. A Fox News hozsannát zengett róla a héten. Ehhez persze tudni kell, hogy mindkettő ugyanazzal a módszerrel kereskedik, hogy növelje saját táborát: azt hirdeti, hogy olyan ellenség bukkant fel, amely ellen mindet bele lehet vetni, mert annyira veszedelmes.

A paranoid félelem tárgya leginkább a saját nemzetére rátámadó globális liberális elit, mivel az nem vet gátat a hatalmas bevándorlási hullámnak. Orbán ezt még tetézte azzal, hogy fasiszta felhanggal megvádolta Sorost, mármint hogy az muzulmánokat akar rázúdítani Magyarországra. De ha éppen nem a milliárdos a soros, akkor jók a melegek, akik a kormányfő szerint pedofilok, de megfelel az EU is. A lényeg, hogy bármikor legyen valaki, akit ellenségként lehet felmutatni.

A paranoid politika kizárja a demokráciát. A szemében az ellenfél áruló, aki összeesküvést sző a nemzet ellen. Ezért nincs más, szét kell verni. Ha ez azt vonja maga után, hogy fel kell számolni a jogállamot és be kell betonozni a hatalmon lévő elitet, nos, ez olyan ár, amit az uralkodó réteg kész benyújtani a számláként a társadalomnak. Ugyanakkor Carlson és az övéi csak akkor hisznek a demokratikus elvekben, amikor azok nem keresztezik az ő terveiket.

Ám Magyarországon már a végét járja a szabad sajtó, a Fidesz kézbe kaparintotta a felsőoktatás ellenőrzését, a korrupció pedig megjelenik a hatalom legfelső szintjén, lásd Mészárost. A kisember viszont nap mint nap tejel az orvosnak az ellátásért. A szavazó körzetek határait úgy vonták meg, hogy ne legyen kétséges: ki győz. A bírák, kormánytisztviselők kiválasztásánál pedig felülír mindent a lojalitás.

Érdekes lesz látni, hogy hajlandó lesz-e Orbán megválni a kormányrúdtól, ha győz az ellenzéki szövetség. Ha igen, igencsak félhet attól, amitől Putyin és más tolvajok: hogy a rács mögött végzi.

Az európai konzervatívok a fasizmus, majd a spanyol, portugál és görög diktatúrák tanulságaként kimondták, hogy fenntartják a liberális demokráciát. Ám azóta azt látni, hogy időnkén szembefordultak azzal és emiatt nem lett különösebb bajuk. Ezért nagyon is lehetséges, miután terjed a paranoid autokrácia, hogy Tucker Carlson egy szép napon Londonból ugyanúgy dicsőíti majd Boris Johnsont, ahogy azt most Orbánnal tette.

The Times

A francia elnök az Orbán-féle illiberális demokrácia elleni mozgalom vezérének tekinti magát, csakhogy a sikerhez szüksége van Nagy-Britanniára is, amelynek szintén az az érdeke, hogy Európa erős és liberális legyen. Ezt hangsúlyozza kommentárjában Vernon Bogdanor, a Londoni King’s College professzora, aki emlékeztet arra, hogy Macron még 2018-ban, az I. világháború végének 100. évfordulóján kijelentette: visszatér a nacionalizmus leprája, pedig az már kétszer feldúlta a földrészt. Nos, Franciaországban ennek a szörnyű ragálynak a szószólója Le Pen, aki jövőre újból harcba indul az államfői tisztségért.

Amikor a britek a két világháború között távol tartották magukat a kontinenstől, az katasztrófához vezetett. A brit és a francia állam majdnem ráment, hogy nem jött létre szilárd szövetség közöttük. Napjainkban Európának többet kell tennie saját védelme érdekében, ha erős akar lenni. De hiába javasolt Macron igazi közös hadsereget, nem lesz abból semmi, mert egyetlen tagállam sem megy bele, hogy többségi szavazással kivegyék a kezéből a háború és béke ügyét. Viszont ha csakis egyhangúan lehet határozni ilyen kérdésekben, az meg a politikai impotencia biztos receptje.

De a védelmet nem lehet megszervezni az Egyesült Királyság nélkül, ám a Brexit miatt ezt most már csak kormányközi alapon lehetséges. Ám Párizs ehelyett azon van, hogy a britek távoztával növelje saját befolyását, Londont pedig a partvonalra tegye. Mint egykor De Gaulle. Márpedig ez öngyilkos stratégia, ha a cél az, hogy az EU erőtényező legyen a világban. Ennél fogva új entente cordiale-t, szívélyes egyezséget kell létrehozni, mind a közös védelem, mint a liberális rend fennmaradása érdekében London és Párizs között.

FAZ

A konzervatív lap szóvá teszi, hogy a Bizottság újabban nem akarja nyilvánosságra hozni, az egyes tagországok nettó mennyit fizetnek be a brüsszeli költségvetésbe, illetve mennyit kapnak onnan, mert ez csak Magyarország és Lengyelország malmára hajtja a vizet. A legtöbbet persze megint a németek teszik be a közösbe, esetükben rekordot jelent, hogy a különbség a hozzájárulás, illetve a folyósított támogatások között immár 15,5 milliárd euró. De nem kis összeget perkál be Franciaország, valamint Olaszország is.

Ha GDP-hez viszonyítjuk a befizetéseket, akkor a németeken kívül a hollandok, dánok, svédek és osztrákok állnak az élen. Ők voltak azok, akik tavaly kézzel-lábbal tiltakoztak a közös büdzsé megemelése, illetve a gazdasági segélyalap ellen. A Bizottság arra hivatkozva igyekszik titkolóznia, hogy az euroszkeptikusok csak keltenék a hangulatot az EU ellen. Ám Brüsszel pont azzal ad alájuk lovat, hogy nem közli a tényeket. De miért nem, ha azokkal semmi gond sincsen?

Egyébiránt Varsó legutoljára 13,2, Magyarország pedig 4,8 milliárd euróval többet markolhatott fel, mint amennyit átutalt az uniónak. Márpedig ez bruttó hazai termék 2,6, illetve 3,6 %-ával egyenlő. Ebből kiderül, mennyire fontos a tagság mindkettő számára, továbbá hogy hol van a gyenge pontjuk, ahol fájdalmat lehet nekik okozni, ha netán még jobban eltávolodnak az európai értékektől.

KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN: HA ÉLETBEN TARTJUK A SZÖRNYET, ÚGY KELL NEKÜNK (2.)

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.08.08.


„Ma a választók durván egyharmada Fidesz-szavazó, egyharmad ellenzéki, és egyharmad bizonytalan. Abban bízom, hogy ehhez az utóbbi csoporthoz nem pusztán az agymosás jut el, hanem a valóság is. Rajtuk múlik majd az eredmény, hogy nekik hirtelen elegük lesz-e abból, amit a hatalom művel. Azok a botrányok, amelyek most rakódnak egymásra, így, együttesen, elhozhatják a változást. Ezek az ügyek – megfigyelési botrány, a homofób törvény, gazdasági lecsúszásunk az uniós országok legvégére, stb – lassan-lassan erodálják a Fideszt és Orbánt” – nyilatkozta Kerékgyártó István író, aki a beszélgetésünk első részében a diktátorok hasonló vonásairól beszélt. Orbánt sem hagyta ki, noha az interjú a Szeretett gazdám című regénye kapcsán készült, amelyben – hivatalosan – nem Orbán a főhős.

Hogy látod: a diktátorok már fiatalabb korukban is bizalmatlanok, nem engednek magukhoz közel senkit – csak a disznót –, vagy épp a tanulmányaik alapján jutnak el odáig, hogy senkiben ne bízzanak?

– Nyilván a tanulmányaikban is látják, hogy min és hogyan bukhatnak el a vezérek, de az is fontos motiváció, hogy igazából nem bízhatnak meg senkiben, főleg nem az elitben, hisz' annak gyakran szilárd értékei vannak. Ott gyakoriak a mellérendeltségi viszonyok, amelyek polgári értékek, a diktátor hajlamúak meg az alá-fölérendeltséget kedvelik, főleg, hogy ők állnak fölül, és folyamatosan rugdosnak mindenkit maguk alá. Ezen az úton a diktátorjelölt úgy véli, hogy mindenki vagy felette, vagy alatta áll, persze a cél, hogy mindenki alá kerüljön – itt értelmezhetetlen a mellérendeltségi viszony. Ami pedig a barátság, a normális emberi kapcsolat alfája és ómegája. Viszont, ha sikerül, mindenkit magam alá kényszeríteni, akkor miért osszam meg vele a terveimet? Ha netán ezt megtenném, sebezhetővé válok – okoskodik a diktátor. Ezért persze végtelenül magányossá válik...

VARGA JUDIT MEG AZ IDEG

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.08.


Ha nem volna lehangoló, akkor arra kellene jutnunk, hogy Varga Judit formában van, ahogyan kardozik a képzelt ellenséggel, aki az európai kultúra, morál és humánum, aztán dicsekszik, hogy sikerült megböknie. „Eltaláltunk egy ideget Brüsszelben…” örül a hagymázakkal táncoló, és már a szóhasználatból is kitűnik az a lekezelő és öntelt hangnem, ami nélkül a NER-ben hivatalt nem kaphatni, a Fideszben pedig felvételi követelmény. Ott az ifjaknak a kollégista vének előtt szalmabábu-Gyurcsánnyal kell vívniuk, őt bőségesen és választékosan gyalázniuk, leköpniük és leordítani a bábu fejét. Ha ez nem megy, tagkönyvet nem kapnak, szégyenszemre léphetnek be a KDNP-be.

Varga Judit átment ezen a szűrőn. Amikor őt hitében meggyőződve a kedves vezető szerelmesen a szemébe nézve, egy pohárka pezsgővel kézben szolgálatra alkalmasnak találta elfogadva mintegy a hódolatát, Varga Juditba belekerült a szentlélek, és néha kiugat belőle csalfa kiskutyaként. Hogy tiéd vagyok édes gazdám, ezt csaholja, de ez az ő nyomora, a miénk pedig, hogy miniszter, amit igazán nem is értünk, illetve dehogynem. De vissza az örömökhöz. Amikor azt mondja Varga, hogy eltaláltunk egy ideget Brüsszelben, ezzel azt a képzetet óhajtja erősíteni, hogy Brüsszel elevenjére tapintott mintegy, olyan dolgot bökött meg a kardjával, ami neki kiváltképp fáj.

„A gyermekek védelmét fontosabbnak tartjuk az LMBTQ-lobbi propagálásánál.” – fűzte még hozzá Varga Judit teljessé téve Brüsszel fölötti diadalát, holott ez a Brüsszel világosan megmondta, hogy aki róla azt állítja, hogy LMBTQ aktivistákat akar a magyari óvodákba küldeni, hogy ott körömollóval levágják a Peti fütykösét és a Terka lába közé ragasszák, az hazudik. És mindeközben Orbán Viktorra mutattak. Varga Judit azonban emlékezett a szerelmes pillantásra, a tiéd vagyok édes gazdám pezsgőzésre, amikor megkapta a hivatalt, és annak szellemében dolgozik is. Orbán bevallottan arra tartja, hogy hadakozzon helyette Brüsszellel, és ő hadakozik derekul...

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓ A KLÍMAVÁLTOZÁS NYARÁTÓL A GÉNDOPPINGIG

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.08.07.


Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.