Műsorvezető: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2023.09.07.
A rendetlenség és bizonytalanság korszaka...
2023. szeptember 7., csütörtök
FRIDERIKUSZ PODCAST - CSEPELI GYÖRGY: ÚJ KORSZAK KÜSZÖBÉN
FRIDERIKUSZ PODCAST
Műsorvezető: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2023.09.07.
A rendetlenség és bizonytalanság korszaka...
Műsorvezető: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2023.09.07.
A rendetlenség és bizonytalanság korszaka...
A DIKTATÚRA FENOMENOLÓGIÁJA
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SCHREINER DÉNES
2023.09.01.
A posztmodern diktatúra az etika utáni állapotba bevezeti az igazságmentesség szükségállapotát, azaz eltörli az objektív és kollektív igazságot. A médiumok totális uralása és propagandává züllesztése, a politikai voluntarizmus eredményeképpen a diktátor akarata és aktuális véleménye maga válik abszolút igazsággá. Nincs külső referenciális pont, amihez ezt viszonyítani lehetne, így nem ellenőrizhető vagy kritizálható. A független igazság felemlítése is üldözendő lesz, így az etikai-politikai elvekhez való hűséghez hasonlóan gyanússá válik a tudás és az önálló gondolkodás, szörnyű példáiként a diktátor iránti hűtlenségnek és a vele szembenállásnak.
Szerző: SCHREINER DÉNES
2023.09.01.
Az alábbi szöveg hozzájárulás a diktatúra fenomenológiájának kidolgozásához. Mindehhez jó kiindulópontnak kínálkoznak Jean-Paul
Sartre gondolatai A lét és a semmi harmadik részének végén. Itt a filozófus kitér a másikkal-lét és a mi tapasztalatának kérdésére. Álláspontja szerint e tapasztalatnak két különböző formáját figyelhetjük meg, aszerint hogy a mi nézőként, azaz aktív alanyként, illetve nézettként, azaz passzív tárgyként szerepel. Az előbbi eredményezi a szubjektum-mi, az utóbbi az objektum-mi tapasztalatát. Az objektum-mi valós létdimenzió feltárulása, a szubjektum-mi azonban csak egyfajta pszichológiai jellegű tapasztalat, mellyel esetlegesen rendelkezünk (lásd: J-P. Sartre: A lét és a semmi. L’Harmattan – Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszék – Magyar Filozófiai Társaság, Budapest, 2006, 491–492. Seregi Tamás fordítása).
A következőkben e Sartre által kidolgozott kategóriák segítségével vizsgálom meg vázlatos formában a diktatúrának, különösen „posztmodern” válfajának működésmódját. Az ennek alávetett társadalmat külső tekintet által rögzített és eltárgyiasított objektum-miként írom le, a végére hagyva azt a kérdést, hogy ez képes-e, s ha igen, miképpen a szubjektum-mi állapotába emelkedni, vagyis önmagát alanyként tapasztalni, és akként is cselekedni. Mindeközben ki fogok térni magának a diktátori tekintetnek az elemzésére, arra a „fenomenológiai munkára”, melyet maga a diktatúra végez. Álláspontom szerint csak a társadalom tagjait mintegy kívülről átfogó külső tekintet vizsgálata segítségével érthető meg teljesen a diktatúra működésmódja, és talán e belátások segítségével számolható fel...
VAJON KÖVÉR LÁSZLÓ VADBARBÁR PRIMITÍV SZÓ-ZUHATAGA CSUPÁN CSALI A SZÉLSŐJOBBNAK?
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.09.06.
A Reggeli Személy 2023. szeptember 6-i adásában Para-Kovács Imre vendége Gábor György filozófus volt.
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.09.06.
A Reggeli Személy 2023. szeptember 6-i adásában Para-Kovács Imre vendége Gábor György filozófus volt.
A FASISZTA MINISZTER ESETE A FAJTÁMMAL
ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2023.09.06.
Ez egy rövid poszt lesz. Zsidó vagyok, magyarul beszélő, magyarul gondolkodó zsidó, akinek egy egyre kisebb Magyarországhoz van köze. Azt nem mondom, hogy egyre kevesebb köze, talán több, a köz konstans, az ország tűnik el lassan. Lázár János, ez a primitív, iskolázatlan dzsungár, az országos főrabbinak mondta el, a maga végtelenül sok generációs tahó módján, hogy JLDM. A zsidó élet nem számít. A numerus clausus, a zsidótörvények, a gettó, a gáz és a golyó nem számít. Az számít, hogy lesz még Fogarason magyar lakodalom, hogy Erdély lesz még a kishorthyk, kisszálasik, kisorbánok földje. Nem lesz az, soha nem lesz az, ez az igazi nemnemsoha, mucikáim.
Magyarnak lenni küldetés – mondta a Fődzsungár. Zsidót ölni, ez a nemzeti küldetés, ami zsidók híján, csak a Bayerok, Kötterek, Lázárok, Budaházyk gyilkosságpótlékait jelenti. Ölés helyett lopást.
Jézus gyilkosai lettünk újra, akik ellen kulturális hegemóniát követel egy egykori szkinhed, aki büszke arra, hogy nem jár színházba, bár erre valahogy mindenki büszke a rezsim környékén...
Szerző: jotunder
2023.09.06.
Magyarnak lenni küldetés – mondta a Fődzsungár. Zsidót ölni, ez a nemzeti küldetés, ami zsidók híján, csak a Bayerok, Kötterek, Lázárok, Budaházyk gyilkosságpótlékait jelenti. Ölés helyett lopást.
Jézus gyilkosai lettünk újra, akik ellen kulturális hegemóniát követel egy egykori szkinhed, aki büszke arra, hogy nem jár színházba, bár erre valahogy mindenki büszke a rezsim környékén...
EZ MÁR NEM TECHNIKAI, HANEM KONKRÉT RECESSZIÓ – DE KI VISZI MAJD EL A BALHÉT?
G7.HU
Szerző: ELEK PÉTER
2023.09.06.
(A szerző a Dialóg Befektetési Zrt. befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Szabadságom utolsó hetében tudatosult bennem, hogy a magyar gazdaság nagyon nagy bajban van. A makroszámokkal nagyjából tisztában vagyok, de ez a hír nagyon szíven ütött: az NB1-ben található Mezőkövesd foci csapatát kizárták az átigazolásokból. A klubnak fennálló tartozása van egy volt játékosa, a jónevű és gondolom mindenki által ismert Matija Katanec felé, így amíg a klub nem rendezi kötelezettségét, nem igazolhat új játékost. Szinte sokkolt a hír: a TAO-pénzekből teletömött magyar fociban hogy fordulhatott elő, hogy egy élvonalbeli klub ne teljesítette volna fizetési tartozását egy játékosa felé. Ha már a fociban sem lehet bízni, akkor miben? Ha már a fociban is fizetési késések vannak, akkor más iparágakban mi lehet?
Az elmúlt évek rossz gazdaságpolitikájáról én is többször írtam, mások, nálamnál okosabb közgazdászok is megtették ezt már elégszer, de most, hogy bekövetkezett az elképzelhetetlen (már a focisták fizujára sincs elég pénz), felmerült bennem egy jogosnak tűnő kérdés: ki fogja elvinni a balhét?
Sok mindent lehet mondani a magyar gazdasági csodáról, de leginkább azt, hogy csoda, hogy még él. Egy gyors összefoglaló, hogy is áll a kanyarban előző magyar gazdaság:
A rendszer, amely 2010 után sokáig jól működött, az elmúlt két évben látványosan csődöt mondott. Pedig 2010 után sem volt könnyű a gazdaságot beindítani, de megoldotta a Fidesz. Igaz, akkor könnyű volt megtalálni a bűnbakot. Emlékszünk még „azelmúlt8év” szlogenjére? Most kivel fogják elvitetni a gazdaságpolitika sikertelenségét? Tudom, tudom, jönnek majd a szokásos képzelt ellenségek, háború, Brüsszel, Soros stb., de ezt már a véresszájú fideszesek is unják (főleg egy 27 milliárdos jachtról készült képet nézegetve). Magyarul, úgy tűnik a gazdasági növekedési háborút Magyarország elvesztette. A focis hasonlatnál maradva, vesztes meccs után szoktak edzőt cserélni. De hol, és kit? Ki lesz képes beindítani a teszthalott magyar növekedést?
Szerző: ELEK PÉTER
2023.09.06.
Szabadságom utolsó hetében tudatosult bennem, hogy a magyar gazdaság nagyon nagy bajban van. A makroszámokkal nagyjából tisztában vagyok, de ez a hír nagyon szíven ütött: az NB1-ben található Mezőkövesd foci csapatát kizárták az átigazolásokból. A klubnak fennálló tartozása van egy volt játékosa, a jónevű és gondolom mindenki által ismert Matija Katanec felé, így amíg a klub nem rendezi kötelezettségét, nem igazolhat új játékost. Szinte sokkolt a hír: a TAO-pénzekből teletömött magyar fociban hogy fordulhatott elő, hogy egy élvonalbeli klub ne teljesítette volna fizetési tartozását egy játékosa felé. Ha már a fociban sem lehet bízni, akkor miben? Ha már a fociban is fizetési késések vannak, akkor más iparágakban mi lehet?
Az elmúlt évek rossz gazdaságpolitikájáról én is többször írtam, mások, nálamnál okosabb közgazdászok is megtették ezt már elégszer, de most, hogy bekövetkezett az elképzelhetetlen (már a focisták fizujára sincs elég pénz), felmerült bennem egy jogosnak tűnő kérdés: ki fogja elvinni a balhét?
Sok mindent lehet mondani a magyar gazdasági csodáról, de leginkább azt, hogy csoda, hogy még él. Egy gyors összefoglaló, hogy is áll a kanyarban előző magyar gazdaság:
- négy, azaz négy negyedév óta folyamatosan csökken a magyar nemzeti össztermék. Sok médiumban ezt valamiért technikai recessziónak nevezik, szerintem ez nem technikai, hanem nagyon is konkrét recesszió. Tartós gazdasági visszaesés. Lehet fényezni, csak felesleges
- a költségvetési hiány az egekben. Az év első hét hónapjában sikerült elérni a tervezett teljes éves hiány 90%-át, 3000 milliárd forinttal költött többet a költségvetés, mint amennyi bevétele származott. Nem csak a kiadási oldal néz ki rosszul, elsősorban a bevételekkel van gond: jelentősen elmaradnak az ÁFA-bevételek a tervezetthez képest; ez a gigantikus hiány egyébként jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ne legyen még nagyobb a gazdasági visszaesés. Arról pedig, hogy mennyi mozgástere maradt a fiskális politikának, elég egyszerű a válasz: nagyjából nulla
- az első félévben 12,3%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, ez részben megmagyarázza a gyenge ÁFA-bevételeket is. A mások olvasata ennek az adatnak sokkal egyszerűbb: elfogyott az emberek pénze
- az infláció ugyan látványosan esik, év végére szinte biztosan el fogja érni az egyszámjegyű mértéket, de azért tegyük hozzá: volt honnan esnie
- a monetáris politika továbbra is proaktív szerepet tölt be az infláció elleni harcban, a most már lassan egy éve magas overnight kamatok hatására sikerült stabilizálni mind az euró-forint árfolyamot, mint az inflációs várakozásokat. Azonban a korábbi hosszú évek ultra laza monetáris politikája után (emlékszik még valaki a nullás kamatok világára, amikor nem volt ritka, hogy negatív hozammal bocsátott ki az ÁKK rövid DKJ-t?) a monetáris politikának se nagyon maradt nagy mozgástere
- az EU-s pénzek továbbra sem találták meg a helyes irányt, valószínűleg eltévedtek. Pedig – most szigorúan csak a gazdasági növekedés szempontjából nézve – égetően nagy szükség lenne az EU-s forrásokra
- az építőipar, azon belül a lakáspiac az összeomlás szélén, és a neheze majd még csak január után kezdődik, a városi CSOK kivezetésével és a babaváró hitelek szűkítésével a lakáspiacon további áresés és tranzakciószám-csökkenés várható
A rendszer, amely 2010 után sokáig jól működött, az elmúlt két évben látványosan csődöt mondott. Pedig 2010 után sem volt könnyű a gazdaságot beindítani, de megoldotta a Fidesz. Igaz, akkor könnyű volt megtalálni a bűnbakot. Emlékszünk még „azelmúlt8év” szlogenjére? Most kivel fogják elvitetni a gazdaságpolitika sikertelenségét? Tudom, tudom, jönnek majd a szokásos képzelt ellenségek, háború, Brüsszel, Soros stb., de ezt már a véresszájú fideszesek is unják (főleg egy 27 milliárdos jachtról készült képet nézegetve). Magyarul, úgy tűnik a gazdasági növekedési háborút Magyarország elvesztette. A focis hasonlatnál maradva, vesztes meccs után szoktak edzőt cserélni. De hol, és kit? Ki lesz képes beindítani a teszthalott magyar növekedést?
„ENNYI PÉNZBŐL ÉLNI, LÉTEZNI LEHETETLEN” – MINIMÁLBÉRT KÖVETELNEK A ROKONAIKRÓL 0-24-BEN GONDOSKODÓK
MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2023.09.07.
Az otthonápolók helyzetére és az ápolási díj emelésének szükségességére hívta fel a figyelmet az aHang egy pop-up kiállítás keretében a Blaha Lujza téren. Az egy napos kiállításon azokat az eszközöket jelenítették meg, amelyeket a rokonaikról gondoskodóknak hónapról hónapra, súlyos összegekért kell megvenniük a 40–80 ezer forint közötti ápolási díjból. A tárgyakat, pelenkákat, gyógyszereket otthonápolók vallomásai és üzenetei kísérték, amiket egy sajtótájékoztató keretében felolvastak az eseményre meghívott, de arról távolmaradó gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt, Fülöp Attilát ábrázoló figurának.
Az eseményen Tölgyfaszegi László Attila, aki 10 éve ápolja otthon halmozottan fogyatékos édesanyját elmondta, jelenleg kiemelt ápolási díjban részesülnek, ami a kapható legmagasabb összeg, 73.980 forint (kiemelt összegű ápolási díj bruttó 82.200 forint, amiből 10% nyugdíj-hozzájárulás még levonásra kerül).
„Ebből kellene megvenni mindent, ebből kellene létezni, élni. Ez lehetetlen”
Tölgyfaszegi szerint az otthonápolást végzők körében nagy probléma a kiégés, hiszen rengeteg a fizetnivaló, nincs pihenőidő és hatalmas a bizonytalanság. Sokan pedig fizikailag is belerokkannak az embert próbáló feladatba, hiszen nekik kell a fekvőbeteg hozzátartozójukat mozgatni, pelenkázni, a több tízkilós tolókocsival bevásárolni.
– ismertette a jelenlegi helyzetet Tölgyfaszegi, aki a társadalmi közönyről is beszélt: szerinte sokan nem vesznek tudomást arról, hogy bárki kerülhet ilyen helyzetbe.
Az aHang az eseménnyel a témában indított petíciójára szeretné felhívni a figyelmet, amiben tisztességes megélhetést követelnek az otthonápolóknak. Ebben beszámolnak arról, hogy az ápolási díj alapösszege 2023-ban bruttó 45.665 forint havonta, az emelt összegű bruttó 68.500, a kiemelt összegű ápolási díj pedig bruttó 82.200 forintot jelent.
„Ez az összeg méltatlan, nem mérhető az akár egész napos ápolás terheihez.”...
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2023.09.07.
Az eseményen Tölgyfaszegi László Attila, aki 10 éve ápolja otthon halmozottan fogyatékos édesanyját elmondta, jelenleg kiemelt ápolási díjban részesülnek, ami a kapható legmagasabb összeg, 73.980 forint (kiemelt összegű ápolási díj bruttó 82.200 forint, amiből 10% nyugdíj-hozzájárulás még levonásra kerül).
„Ebből kellene megvenni mindent, ebből kellene létezni, élni. Ez lehetetlen”
Tölgyfaszegi szerint az otthonápolást végzők körében nagy probléma a kiégés, hiszen rengeteg a fizetnivaló, nincs pihenőidő és hatalmas a bizonytalanság. Sokan pedig fizikailag is belerokkannak az embert próbáló feladatba, hiszen nekik kell a fekvőbeteg hozzátartozójukat mozgatni, pelenkázni, a több tízkilós tolókocsival bevásárolni.
„A magyar állam nem hajlandó tudomást venni arról, hogy amit otthon végzünk, az a legolcsóbb formája egy beteg ember ápolásának. Ha ezt a család végzi, akkor kérem szépen, legalább a minimálbért, sőt a szakmai minimálbért legyen olyan kedves kifizetni, tekintse munkaviszonynak, mert jelen pillanatban ott tartunk, hogy ugyan szolgálati időnek minősül az otthonápolás, de nem számít bele se a nyugdíjba, se a rokkantsági ellátásba”
– ismertette a jelenlegi helyzetet Tölgyfaszegi, aki a társadalmi közönyről is beszélt: szerinte sokan nem vesznek tudomást arról, hogy bárki kerülhet ilyen helyzetbe.
Az aHang az eseménnyel a témában indított petíciójára szeretné felhívni a figyelmet, amiben tisztességes megélhetést követelnek az otthonápolóknak. Ebben beszámolnak arról, hogy az ápolási díj alapösszege 2023-ban bruttó 45.665 forint havonta, az emelt összegű bruttó 68.500, a kiemelt összegű ápolási díj pedig bruttó 82.200 forintot jelent.
„Ez az összeg méltatlan, nem mérhető az akár egész napos ápolás terheihez.”...
TANKERÜLETI UTASÍTÁS TILTJA MEG AZ ISKOLAI CSOPORTBONTÁST, ÍGY NEMCSAK A TANÓRÁK SZÁMA CSÖKKEN, DE KEVESEBB PEDAGÓGUS IS KELL - A PDSZ SZERINT „SZÁNDÉKOS FÉLREÉRTELMEZÉS” ÁLLHAT A KORLÁTOZÁSOK HÁTTERÉBEN
NÉPSZAVA
Szerző JUHÁSZ DÁNIEL
2023.09.07.
Tankerületi utasításra nem lehetséges az iskolákban csoportbontás keretében 14 fő alatti csoportokat létrehozni, ami több intézményben megnehezíti, sőt akár el is lehetetlenítheti például az idegennyelv-oktatást vagy a felzárkóztatást - hívta fel a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Az érdekképviselet ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának azt mondta, a nyár folyamán is lehetett hallani arról, hogy egyes intézményekben erre készülnek, de a tanévkezdés óta számos konkrét panasz is érkezett a PDSZ-hez.
Egy budapesti édesanya például arról írt, hogy a 9. évfolyamos fia gimnáziumában, az előző évektől eltérően idén nem indítottak két külön csoportot a németet kezdő szinten tanulóknak, emiatt öt diáknak a 10. évfolyamosokkal kell egy csoportba járnia, ami azzal jár, hogy vagy a német tanárnak kell egy tanórán “kétfelé” tanítania, vagy a kezdő diákoknak kellene egy év alatt két évnyi tananyagot megtanulniuk.
Egy másik iskolában előfordult ennek ellenkezője is: 11. és 12. évfolyamos tanulókat küldtek a 9. évfolyamosok kezdő csoportjába, hogy a csoportlétszám meghaladja a 14 főt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
az érettségire, nyelvvizsgára készülő felsőbb évfolyamosoknak kell ugyanazt a tananyagot tanulniuk, mint a kezdőknek, vagy a nyelvtanár itt is két külön órát tart egy tanórán belül.
A Szülői Hang Közösséghez is érkeztek hasonló visszajelzések, egy jászberényi szülő például azt írta, hogy matek és magyar tantárgyak esetében sem engedélyeztek csoportbontásokat a magas tanulói létszám ellenére sem.
Nagy Erzsébet lapunknak az is elárulta, eljutott hozzájuk egy tankerületi levél is, amiben a köznevelési törvényre hivatkozva tiltották meg 14 főnél alacsonyabb létszámú iskolai csoportok indítását. Bár a kormány idén több ponton is módosított a törvényen, annak az iskolai létszámokra vonatkozó rendelkezései nem változtak - mutatott rá a PDSZ ügyvivője. A félreértést szerinte az okozhatta, hogy a 14 fős korlát az óvodai csoportokra vonatkozik, de a törvény egyik mondatában ez nincs egyértelműen tisztázva, ezért akár az iskolai csoportokra is érthető. Az érdekvédő szerint elszórtan előfordultak már hasonló esetek korábban is, most azonban egyre több ilyenről hallani.
Nagy Erzsébet nem zárja ki annak a lehetőségét sem,
hogy a tankerületekben szándékosan értelmezték félre a jogszabályt, ugyanis ha kevesebb csoport indul, nemcsak a tanórák száma csökken, hanem kevesebb pedagógus is kell...
Szerző JUHÁSZ DÁNIEL
2023.09.07.
Egy budapesti édesanya például arról írt, hogy a 9. évfolyamos fia gimnáziumában, az előző évektől eltérően idén nem indítottak két külön csoportot a németet kezdő szinten tanulóknak, emiatt öt diáknak a 10. évfolyamosokkal kell egy csoportba járnia, ami azzal jár, hogy vagy a német tanárnak kell egy tanórán “kétfelé” tanítania, vagy a kezdő diákoknak kellene egy év alatt két évnyi tananyagot megtanulniuk.
Egy másik iskolában előfordult ennek ellenkezője is: 11. és 12. évfolyamos tanulókat küldtek a 9. évfolyamosok kezdő csoportjába, hogy a csoportlétszám meghaladja a 14 főt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
az érettségire, nyelvvizsgára készülő felsőbb évfolyamosoknak kell ugyanazt a tananyagot tanulniuk, mint a kezdőknek, vagy a nyelvtanár itt is két külön órát tart egy tanórán belül.
A Szülői Hang Közösséghez is érkeztek hasonló visszajelzések, egy jászberényi szülő például azt írta, hogy matek és magyar tantárgyak esetében sem engedélyeztek csoportbontásokat a magas tanulói létszám ellenére sem.
Nagy Erzsébet lapunknak az is elárulta, eljutott hozzájuk egy tankerületi levél is, amiben a köznevelési törvényre hivatkozva tiltották meg 14 főnél alacsonyabb létszámú iskolai csoportok indítását. Bár a kormány idén több ponton is módosított a törvényen, annak az iskolai létszámokra vonatkozó rendelkezései nem változtak - mutatott rá a PDSZ ügyvivője. A félreértést szerinte az okozhatta, hogy a 14 fős korlát az óvodai csoportokra vonatkozik, de a törvény egyik mondatában ez nincs egyértelműen tisztázva, ezért akár az iskolai csoportokra is érthető. Az érdekvédő szerint elszórtan előfordultak már hasonló esetek korábban is, most azonban egyre több ilyenről hallani.
Nagy Erzsébet nem zárja ki annak a lehetőségét sem,
hogy a tankerületekben szándékosan értelmezték félre a jogszabályt, ugyanis ha kevesebb csoport indul, nemcsak a tanórák száma csökken, hanem kevesebb pedagógus is kell...
„AZ EMPÁTIA KÉSZSÉGE KÉT ÉLŐ SZERVEZET KAPCSOLATA ÁLTAL FEJLŐDIK” – EZÉRT KELL TANÁR AZ MI DIADALA UTÁN IS
VÁLASZ ONLINE
Szerző: POLYÁK-PÁSZTOR DIÁNA
2023.09.07.
„Az adaptációra való hajlandóság olyan pedagógusi kompetencia, amely e szakma minden szegmensében elengedhetetlen, így a hivatásommal kapcsolatos alapvető értékeimmel mennék szembe, ha géprombolásra buzdítanám a kollégáimat” – írja gimnáziumi tanár vendégszerzőnk a mesterséges intelligencia várható pedagógiai térnyerésével kapcsolatban. Polyák-Pásztor Diána a Válasz Online-nak a témával foglalkozó podcastjára reagál és vázolja, milyen területeken lehetne nagy segítség a technológia. Ám azt is, milyen korlátai vannak. Azaz, miért lesz szükség tanárra a jövőben is.
A mesterséges intelligenciáról (MI) és annak az oktatásban való felhasználásáról újabban rengeteg szó esik. Az MI különböző formái persze régóta jelen vannak hétköznapi életünkben – az újdonság erejét most az a momentum kölcsönözte ennek a gyűjtőfogalomnak, amikor egy kétségkívül izgalmas nyelvi modell ChatGPT néven emlegetett verzióját elérhetővé tették az átlagember számára is. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos diskurzusok aztán összeakadtak az oktatás válságáról folytatott szakmai és laikus párbeszéddel, egyes narratívák pedig egészen odáig merészkednek, hogy a pedagógust leváltó, tökéletes tanulássegítő eszközként jelenítik meg az MI-t. Vonzó lehetőség ez egy olyan korban, s különösen egy olyan országban, ahol a közoktatás széthullása már azok számára is egyértelmű, akik azt nem belülről nézik végig.
Greskovits György, a Milestone Intézet és Weisz Ágoston, az Alphacademy alapítója a Válasz Online podcastjának, a HetiVálasznak egy gondolatébresztő epizódjában ismertették saját tehetséggondozási paradigmáikat és azokat a vízióikat, amelyeket a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepe kapcsán kialakítottak. Pedagógusként nem bonyolódnék a technikai háttérrel és az algoritmusok működésével kapcsolatban hosszabb eszmefuttatásokba, ám az említett interjút meghallgatva úgy vélem, ideje lépéseket tenni olyan kompromisszum felé, amely a jelenleg az állami szférában oktató-nevelő munkát végző szakemberek mindennapi tapasztalatait és a gyerekek fejlődéspszichológiai sajátosságait ugyanúgy figyelembe veszi, mint az MI által fémjelzett, ki tudja, hányadik ipari forradalom és ehhez idomuló társadalmi valóság igényeit.
Szükség lesz az MI diadala után tanárokra?
A mesterséges intelligenciát az oktatással összefüggésben vizsgáló véleményproduktumokban visszatérő motívum a pedagógust kiváltó mesterséges intelligencia jelenleg már egyáltalán nem science fictionbe illő, hanem nagyon is küszöbön álló lehetőségének képe. Ezt az MI-manifesztációt általában úgy vázolják, mint egyfajta személyes segédet, aki képes felmérni a gyerek aktuális képességeit, igényeit, és ebből kiindulva egyéni tanulási tervet állít össze a számára. A diák, aki az így létrehozott, személyre szabott útra lép, messzebbre juthat, mint bármilyen iskolában, amelyet a hagyományos intézményrendszer felkínálhat számára. A mesterséges intelligencia amellett, hogy bármilyen emberi lénynél magasabb szinten képes differenciálni, azonnal visszajelzést ad, nem panaszkodik, hogy milyen sok dolgozatot kell kijavítania, nem hibázik, nem fárad el, sőt, kávét és fizetést sem kér. Azaz tökéletes pedagógus.
Pontosabban: tökéletes pedagógus olyan iskolakoncepció felől nézve, ahol az intézmény egyetlen célja a piacképes tudás és képességek közvetítése és fejlesztése. Az oktatási intézmények feladata azonban ennél jóval összetettebb. Az óvodák és a különböző szintű iskolák a szocializáció, a társadalmi lénnyé válás olyan színterei, melyeket aligha pótolhatnak a mesterséges intelligencia alapjain nyugvó felületek. A közösségekbe kerülő gyerekek, fiatal felnőttek ezeken a helyeken indirekt, esetleges módon ismerik meg az őket körülvevő társadalmi realitás működésmódjait, valamint elsajátítják a túléléssel kapcsolatos stratégiákat. Az óvoda, az iskola olyan minitársadalmak, olyan élő szövetek, melyekkel az embernek együtt kell lüktetnie ahhoz, hogy később képes legyen adaptálódni egy nemzet, egy kontinens, vagy akár a globális világ még összetettebb rendszereihez, dinamikáihoz...
Szerző: POLYÁK-PÁSZTOR DIÁNA
2023.09.07.
A mesterséges intelligenciáról (MI) és annak az oktatásban való felhasználásáról újabban rengeteg szó esik. Az MI különböző formái persze régóta jelen vannak hétköznapi életünkben – az újdonság erejét most az a momentum kölcsönözte ennek a gyűjtőfogalomnak, amikor egy kétségkívül izgalmas nyelvi modell ChatGPT néven emlegetett verzióját elérhetővé tették az átlagember számára is. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos diskurzusok aztán összeakadtak az oktatás válságáról folytatott szakmai és laikus párbeszéddel, egyes narratívák pedig egészen odáig merészkednek, hogy a pedagógust leváltó, tökéletes tanulássegítő eszközként jelenítik meg az MI-t. Vonzó lehetőség ez egy olyan korban, s különösen egy olyan országban, ahol a közoktatás széthullása már azok számára is egyértelmű, akik azt nem belülről nézik végig.
Greskovits György, a Milestone Intézet és Weisz Ágoston, az Alphacademy alapítója a Válasz Online podcastjának, a HetiVálasznak egy gondolatébresztő epizódjában ismertették saját tehetséggondozási paradigmáikat és azokat a vízióikat, amelyeket a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepe kapcsán kialakítottak. Pedagógusként nem bonyolódnék a technikai háttérrel és az algoritmusok működésével kapcsolatban hosszabb eszmefuttatásokba, ám az említett interjút meghallgatva úgy vélem, ideje lépéseket tenni olyan kompromisszum felé, amely a jelenleg az állami szférában oktató-nevelő munkát végző szakemberek mindennapi tapasztalatait és a gyerekek fejlődéspszichológiai sajátosságait ugyanúgy figyelembe veszi, mint az MI által fémjelzett, ki tudja, hányadik ipari forradalom és ehhez idomuló társadalmi valóság igényeit.
Szükség lesz az MI diadala után tanárokra?
A mesterséges intelligenciát az oktatással összefüggésben vizsgáló véleményproduktumokban visszatérő motívum a pedagógust kiváltó mesterséges intelligencia jelenleg már egyáltalán nem science fictionbe illő, hanem nagyon is küszöbön álló lehetőségének képe. Ezt az MI-manifesztációt általában úgy vázolják, mint egyfajta személyes segédet, aki képes felmérni a gyerek aktuális képességeit, igényeit, és ebből kiindulva egyéni tanulási tervet állít össze a számára. A diák, aki az így létrehozott, személyre szabott útra lép, messzebbre juthat, mint bármilyen iskolában, amelyet a hagyományos intézményrendszer felkínálhat számára. A mesterséges intelligencia amellett, hogy bármilyen emberi lénynél magasabb szinten képes differenciálni, azonnal visszajelzést ad, nem panaszkodik, hogy milyen sok dolgozatot kell kijavítania, nem hibázik, nem fárad el, sőt, kávét és fizetést sem kér. Azaz tökéletes pedagógus.
Pontosabban: tökéletes pedagógus olyan iskolakoncepció felől nézve, ahol az intézmény egyetlen célja a piacképes tudás és képességek közvetítése és fejlesztése. Az oktatási intézmények feladata azonban ennél jóval összetettebb. Az óvodák és a különböző szintű iskolák a szocializáció, a társadalmi lénnyé válás olyan színterei, melyeket aligha pótolhatnak a mesterséges intelligencia alapjain nyugvó felületek. A közösségekbe kerülő gyerekek, fiatal felnőttek ezeken a helyeken indirekt, esetleges módon ismerik meg az őket körülvevő társadalmi realitás működésmódjait, valamint elsajátítják a túléléssel kapcsolatos stratégiákat. Az óvoda, az iskola olyan minitársadalmak, olyan élő szövetek, melyekkel az embernek együtt kell lüktetnie ahhoz, hogy később képes legyen adaptálódni egy nemzet, egy kontinens, vagy akár a globális világ még összetettebb rendszereihez, dinamikáihoz...
KÖVÉR LÁSZLÓ SEM SZEDI A GYÓGYSZEREIT?
DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2023.09.07.
Kövér László interjút adott a Mandinernek, amiből egyértelműen látszik, hogy a Lacinál nagy a baj.
Szerző: Dave
2023.09.07.
Kövér László interjút adott a Mandinernek, amiből egyértelműen látszik, hogy a Lacinál nagy a baj.
A Mandiner interjúja: https://mandiner.hu/hetilap/2023/09/a... #vélemény #kövérlászló #mandiner #davevilága
ÍME AZ ÖT MŰANYAG, AMINEK A LEGTÖBB HULLADÉKOT KÖSZÖNHETJÜK
QUBIT
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2023.09.07.
Az emberiség által eddig előállított több milliárd tonnányi műanyagnak csak 9 százalékát hasznosították újra, a szemét 79 százaléka a környezetben vagy telepeken végzi. De mik azok a műanyagfajták, amelyek még a PET-nél is veszélyesebbek?
A műanyag vagy a papír szívószállal ártunk kevésbé a bolygónak? Augusztus végén megjelent egy friss tanulmány, amely szerint nehezen lebomló szintetikus szerves vegyületeket (PFAS) találtak papír szívószálakban, és ismét fellángolt az a vita a műanyagból készült használati eszközökről és környezetbarátabbnak tartott alternatíváikról, ami a zacskók és táskák különböző környezeti hatásai körül évek óta zajlik.
Az emberiség 2015-ig 8,3 milliárd tonna műanyagot állított elő, és 6,3 milliárd tonna műanyaghulladékot termelt, ami több mint három balatonnyi víz tömegének felel meg. Ennek csupán 9 százalékát hasznosították újra, míg 79 százaléka, azaz 5 milliárd tonna a környezetben vagy szeméttelepeken végezte, és ez 2050-ig 12 milliárd tonnára nőhet – állítja Roland Geyer, a Kaliforniai Egyetem ipari ökológiával foglalkozó professzorának és kollégáinak 2017-ben publikált kutatása, ami összegezte az eddigi globális műanyaggyártásról és -felhasználásról, valamint a műanyagok sorsáról elérhető adatokat.
A szakértők szerint 2015-ben például 407 millió tonna műanyagot gyártottak, és 302 millió tonna műanyaghulladék keletkezett. A létrejött hulladék közel felét, 142 millió tonnát a csomagolóanyagok tették ki, ami csak egy év alatt 23,6 gízai nagy piramis tömegével egyenlő szemetet jelent. Ez nem csak a szárazföldeken okoz problémát, hanem a Föld óceánjaiban is, amelyeken öt nagy szemétszigetet tereltek össze a tengeráramlások...
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2023.09.07.
A műanyag vagy a papír szívószállal ártunk kevésbé a bolygónak? Augusztus végén megjelent egy friss tanulmány, amely szerint nehezen lebomló szintetikus szerves vegyületeket (PFAS) találtak papír szívószálakban, és ismét fellángolt az a vita a műanyagból készült használati eszközökről és környezetbarátabbnak tartott alternatíváikról, ami a zacskók és táskák különböző környezeti hatásai körül évek óta zajlik.
Az emberiség 2015-ig 8,3 milliárd tonna műanyagot állított elő, és 6,3 milliárd tonna műanyaghulladékot termelt, ami több mint három balatonnyi víz tömegének felel meg. Ennek csupán 9 százalékát hasznosították újra, míg 79 százaléka, azaz 5 milliárd tonna a környezetben vagy szeméttelepeken végezte, és ez 2050-ig 12 milliárd tonnára nőhet – állítja Roland Geyer, a Kaliforniai Egyetem ipari ökológiával foglalkozó professzorának és kollégáinak 2017-ben publikált kutatása, ami összegezte az eddigi globális műanyaggyártásról és -felhasználásról, valamint a műanyagok sorsáról elérhető adatokat.
A szakértők szerint 2015-ben például 407 millió tonna műanyagot gyártottak, és 302 millió tonna műanyaghulladék keletkezett. A létrejött hulladék közel felét, 142 millió tonnát a csomagolóanyagok tették ki, ami csak egy év alatt 23,6 gízai nagy piramis tömegével egyenlő szemetet jelent. Ez nem csak a szárazföldeken okoz problémát, hanem a Föld óceánjaiban is, amelyeken öt nagy szemétszigetet tereltek össze a tengeráramlások...
VALAMI BŰZLIK AZ AKKU-HULLADÉKOK KÖRÜL: TÖBB SELEJTET TERMEL AZ IPAR, MINT AMIT FEL TUD DOLGOZNI
ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: BODNÁR ZSUZSA, BALOGH DÉNES
2023.09.07.
Több mint kétezer tonna akkumulátor-hulladék engedély nélküli raktározásáról számoltunk be néhány hete az Átlátszóban. Ikladon, egy elhagyott ipartelepen és Abasáron, egy használaton kívüli laktanya raktáraiban is akku-cellákkal teli, vegyszer-szagtól bűzlő hordókat és egyéb veszélyes hulladékot tároltak. A magyarországi akkumulátor-ipar több selejtes akkumulátort termel, mint amit fel tud dolgozni. Videó.
A Pest vármegyei Ikladon, egy használaton kívüli ipartelep raktáraiban engedély nélkül tároltak akku-hulladékot, írtuk meg júliusban. Az ügyben rendőrségi feljelentés is történt, majd ezt követően a környezetvédelmi hatóság elrendelte a 663 tonna, selejtes akku-cellát tartalmazó hordó elszállítását. Az ikladi önkormányzat rendkívüli testületi ülésén az hangzott el, hogy a katasztrófavédelmi hatóság tudott az akku-hulladék tűzvédelem nélküli raktározásáról...
Szerzők: BODNÁR ZSUZSA, BALOGH DÉNES
2023.09.07.
Több mint kétezer tonna akkumulátor-hulladék engedély nélküli raktározásáról számoltunk be néhány hete az Átlátszóban. Ikladon, egy elhagyott ipartelepen és Abasáron, egy használaton kívüli laktanya raktáraiban is akku-cellákkal teli, vegyszer-szagtól bűzlő hordókat és egyéb veszélyes hulladékot tároltak. A magyarországi akkumulátor-ipar több selejtes akkumulátort termel, mint amit fel tud dolgozni. Videó.
A Pest vármegyei Ikladon, egy használaton kívüli ipartelep raktáraiban engedély nélkül tároltak akku-hulladékot, írtuk meg júliusban. Az ügyben rendőrségi feljelentés is történt, majd ezt követően a környezetvédelmi hatóság elrendelte a 663 tonna, selejtes akku-cellát tartalmazó hordó elszállítását. Az ikladi önkormányzat rendkívüli testületi ülésén az hangzott el, hogy a katasztrófavédelmi hatóság tudott az akku-hulladék tűzvédelem nélküli raktározásáról...
NÉMETH SZILÁRD ISKOLÁJA; ORBÁN 7 TÖRVÉNYE; JEGYZŐ ÉS JOBBÁGY; TÓTH GABI BIZTONSÁGA; NAPELEM-ÁTVERÉS
POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2023.09.05.
Meg tudod védeni a tulajdonod, ha a NER el akarja venni?
Szerző: POTTYONDY EDINA
2023.09.05.
Meg tudod védeni a tulajdonod, ha a NER el akarja venni?
NAHALKA ISTVÁN: A KORMÁNYT SEMMIVEL SEM LEHET KOMOLY LÉPÉSEKRE BÍRNI
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.09.07.
„Nem hiszem, hogy az Ipsos Globál oktatásról szóló lehangoló felmérése hatna a magyar kormányra, a hatalom nem szokta figyelembe venni a tényeket, sőt, sokszor a tényekkel szemben politizál” – mondta a Hírklikknek Nahalka István. A 29 országban készített felmérésből az derült ki, hogy a magyar felnőttkorú lakosság elégedetlen az ország oktatási rendszerének jelenlegi formájával, az oktatás minőségével. A legtöbb szempont szerint Magyarország az utolsók egyike, legyen szó a tanárok megbecsültségéről, megfelelő erőforrásokról és felszerelésekről, vagy akár egyenlő esélyekről. Ráadásul a helyzet csak romlott az elmúlt időszakban. Az oktatáskutató szerint hiába minden, nem lehet semmiféle komolyabb lépésre rábírni a kormányt.
Ön szerint lehet hatása az Ipsos felmérésének?
Nem hiszem. Ez a hatalom nem szokta figyelembe venni a tényeket, sőt, sokszor a tényekkel szemben politizál. Nagyon sok mindenben mutattunk már trivialitásokat, a magyar oktatás eredményei több ponton is rosszak, romlanak, de hiába minden, nem lehet semmiféle komolyabb lépésre rábírni a kormányt.
Ráadásul az is kiderült, hogy Magyarországon a válaszadók 76 százaléka nem javasolná senkinek, hogy tanárnak álljon, 74 százalék szerint a tanárok nincsenek megfizetve. Azt is mondják, a politikai, ideológiai elfogultság az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az oktatásnak szembe kell néznie. Ön szerint is ez utóbbi a „vezérelv” a magyar oktatásban?
Van ilyen, ez tetten érhető a Nemzeti alaptantervben, a kerettantervekben, sok pedagógus pedagógiai munkájában is, de azért én a problémák között semmiképpen nem tenném a legelső helyre. Ennél súlyosabb gondjaink vannak a színvonallal, azzal, hogy tudunk-e XXI. századi műveltséget biztosítani a gyerekeknek. Probléma persze a politikai, ideológiai elfogultság is, egy indoktrináló, bizonyos ideológia mellett nagyon elkötelezett iskola sem jó. Jó lenne, ha egyszer ezt is elő lehetne venni, és ezzel kapcsolatban is más irányba terelni a magyar iskolát. De az a helyzet, hogy ebben a pillanatban nem ez a legnagyobb gondja az iskolának.
Hanem?
Az anyagi helyzete, a pedagógusok helyzete, a pedagógushiány – ezek azok, amik egészen közvetlenül jelentik a problémákat. Persze, van egy mélyebb szint, hogy mennyire felkészültek a pedagógusok arra, hogy modern módon tudjanak tanítani, hogyan tudnak ehhez feltételeket biztosítani az iskolák – nem tudnak biztosítani –, milyen az oktatáspolitikai környezet. Hozzáteszem, az oktatáspolitikai környezet nem tud olyan feltételeket teremteni, amelyek között lehetne jobb, eredményesebb, hatékonyabb tevékenységet végezni. Ezek az igazi nagy problémák. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy az ideológiai egyoldalúság az nem probléma, az is az...
Szerző: MILLEI ILONA
2023.09.07.
Ön szerint lehet hatása az Ipsos felmérésének?
Nem hiszem. Ez a hatalom nem szokta figyelembe venni a tényeket, sőt, sokszor a tényekkel szemben politizál. Nagyon sok mindenben mutattunk már trivialitásokat, a magyar oktatás eredményei több ponton is rosszak, romlanak, de hiába minden, nem lehet semmiféle komolyabb lépésre rábírni a kormányt.
Ráadásul az is kiderült, hogy Magyarországon a válaszadók 76 százaléka nem javasolná senkinek, hogy tanárnak álljon, 74 százalék szerint a tanárok nincsenek megfizetve. Azt is mondják, a politikai, ideológiai elfogultság az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az oktatásnak szembe kell néznie. Ön szerint is ez utóbbi a „vezérelv” a magyar oktatásban?
Van ilyen, ez tetten érhető a Nemzeti alaptantervben, a kerettantervekben, sok pedagógus pedagógiai munkájában is, de azért én a problémák között semmiképpen nem tenném a legelső helyre. Ennél súlyosabb gondjaink vannak a színvonallal, azzal, hogy tudunk-e XXI. századi műveltséget biztosítani a gyerekeknek. Probléma persze a politikai, ideológiai elfogultság is, egy indoktrináló, bizonyos ideológia mellett nagyon elkötelezett iskola sem jó. Jó lenne, ha egyszer ezt is elő lehetne venni, és ezzel kapcsolatban is más irányba terelni a magyar iskolát. De az a helyzet, hogy ebben a pillanatban nem ez a legnagyobb gondja az iskolának.
Hanem?
Az anyagi helyzete, a pedagógusok helyzete, a pedagógushiány – ezek azok, amik egészen közvetlenül jelentik a problémákat. Persze, van egy mélyebb szint, hogy mennyire felkészültek a pedagógusok arra, hogy modern módon tudjanak tanítani, hogyan tudnak ehhez feltételeket biztosítani az iskolák – nem tudnak biztosítani –, milyen az oktatáspolitikai környezet. Hozzáteszem, az oktatáspolitikai környezet nem tud olyan feltételeket teremteni, amelyek között lehetne jobb, eredményesebb, hatékonyabb tevékenységet végezni. Ezek az igazi nagy problémák. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy az ideológiai egyoldalúság az nem probléma, az is az...
GÁBOR GYÖRGY: LÁZÁR JÁNOS, AVAGY A MINDENT ELBORÍTÓ SÖTÉTSÉG
KLUBRÁDIÓ
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.09.07.
L. Simon László is szólásra emelkedett, miután Lázár János „kivételes államfőnek”, „igaz magyar hazafinak” nevezte Horthy Miklóst. Szerinte figyelembe kell venni zsidó származású honfitársaink érzékenységét. Nos, zsidó származású honfitársaink érzékenysége mellett más érzékenységeket is említhetett volna, mondjuk, hogy világossá tegye, érdemes volna nem zsidó aspektusból is szemügyre venni a kormányzó tevékenységét.
Azt olvasom, hogy „Lázár János válaszolt a Horthy Miklós dicséretét nehezményező főrabbinak”.
A hír téves, Lázár János nem válaszolt a főrabbinak, legfeljebb úgy tett, csupán azt a látszatot keltette, de hisz ehhez ért ő igazán.
Lázár János ugyanis nem érvelt, nem mondott az ég adta világon semmit, ellenben kitett egy három évtizeddel ezelőtti Antall József-interjúban talált rövid és semmitmondó idézetet. Az eljárást a legsúlyosabb érvelési hibák egyikeként szokás emlegetni, tekintélyérvként (argumentum ad verecundiam), amely nem a vita tárgyára fókuszál, hanem a hivatkozott személy tekintélyére vagy pozíciójára. Amúgy Antall Józsefre ebben az összefüggésben még történészként sem érdemes hivatkozni, ugyanis a néhai miniszterelnök kizárólag orvostörténeti írásokat publikált, orvos-életrajzokat, ám nem volt kutatója a két világháború közötti magyar történelemnek.
Most pedig látom, hogy a kormányoldal jelentős gondolkodóinak sorából L. Simon László is szólásra emelkedett, aki – ez kétségtelenül meglepő – azt mondta, hogy amikor Lázár János Horthyt „kivételes államfőnek”, „igaz magyar hazafinak” nevezte, minden bizonnyal elragadta őt a hév. Ugyanis – így L. Simon – Horthy „vitathatatlan érdemének tartom, hogy rendkívül jól megválasztotta az ország vezetőit, politikai stabilitást hozott és az országot a teljes reménytelenségből vezette ki. A másik oldalon vitathatatlanul ott van, hogy nem tudta elkerülni a háborúba sodródást, nem tudta jól kezelni a németeket”, majd hozzátette még: óvatosan kell fogalmazni Horthyval kapcsolatosan, mert nem lehet, hogy csak a pozitívumokat lássuk és „nem vesszük tekintetbe azon zsidó származású honfitársaink érzékenységét.”
Azon zsidó származású honfitársaink érzékenységét valóban nem vehetjük már tekintetbe, akik Horthy országlása alatt pusztultak el, megszenvedve a zsidó törvények előidézte jogfosztás folyamatát, a Horthy-csendőrség által végrehajtott összegyűjtést és bevagonírozást, a Horthy-féle MÁV által példamutató fegyelmezettséggel és precizitással végrehajtott deportálást, vagy például nem vehetjük már tekintetbe a munkaszolgálatban agyonvert és meggyilkolt Szerb Antal vagy Radnóti Miklós érzékenységét sem.
De L. Simon a zsidó származású (értsd a Horthy-kor törvényei által azzá nyilvánított) honfitársaink érzékenysége mellett más érzékenységeket is említhetett volna, hogy világossá tegye, Horthy nem pusztán a folytonosan ágáló és a nemzet ügyébe belekotnyeleskedő „zsidó származású honfitársaink” miatt nem kapta meg az őt megillető méltó helyét a magyar történelemben, hanem ahhoz, hogy „kivételes államfőnek” és „igaz magyar hazafinak” nevezzük, érdemes volna nem zsidó aspektusból is szemügyre venni a tevékenységét.
Például az 1942-es újvidéki vérengzésként emlegetett, mintegy 3800, legfőként szerbek, zsidók, romák, ruszinok és oroszok ellen végrehajtott etnikai alapú tömeggyilkosságot, amely tehát más érzékenységeket is sérthetett, s amely valóságos és következetes felelősségre vonás helyett csupán látszatszerű és végrehajthatatlan ítéleteket vont maga után. Vagy Horthy kormányzósága alatt említsük meg a magyar történelem legnagyobb hadtörténeti katasztrófáját, a 250 ezer főt számláló, rosszul, gondatlanul és dilettáns módon felszerelt 2. magyar hadsereg Don-kanyarban bekövetkezett tragédiáját 1943 elején, amelynek során – mai becslések szerint – 128 ezer fő halt meg, rengetegen kerültek orosz hadifogságba, ahol ugyancsak a pusztulás várt legtöbbjükre, a hiányos felszerelés miatt az orosz télben menekülők százai szenvedtek fagyhalál, s mindössze 2-4 ezren élhették túl a katasztrófát.
De lépjünk tovább, hátha Lázár Jánosnak – legnagyobb meglepetésünkre – kedve kerekedne az olvasásra. Ugyanis Horthy megítéléséhez nem ártana ismerni a két világháború közötti páratlanul gazdag magyar szociográfiai irodalmat, amelynek szerzői nem kimondottan a liberalizmus uszályába sorolandók, kezdve Illyés Gyulától és Féja Gézától, Szabó Dezsőn és Veres Péteren át, Kovács Imréig és Szabó Zoltánig, stb. Valamennyien a kifosztott, megnyomorított, cseléd- és szolgasorba kényszerített, minden perspektíva nélküli vidéki magyar valóságot mutatták be, a Horthy-féle keresztény-úri világnak a tökéletes ellentétét.
És persze emlékezzünk meg a milliós magyar kivándorlásról is, amely az I. világháború után életbe lépett amerikai bevándorlás-korlátozási rendelettel a két világháború között kétségtelenül visszaesett, csakhogy épp a Horthy-korszakot jellemezte az a páratlan kivándorláshullám, amely a magyar géniusz távozását jelentette, zseniális természettudósok, feltalálók, orvosok, művészek, filmesek, világhírű előadóművészek kivándorlását az USA-ba, s amely folyamatot minden túlzás nélkül afféle szellemi Trianonnak lehet nevezni: az a szellemi-tudásbeli veszteség, amely ezzel, valamint a távozók után maradt, iskolákat és tanítványokat nélkülöző űrrel keletkezett, a magyar történelem sosem kiheverhető tragédiájává lett.
S mind a mai napig súlyosan érződik (és lesz érzékelhető még évtizedek múlva is) az a deficit, amely az úri-keresztény világ feudális jellegére támaszkodva, egy erős és öntudatos polgárság hiányában lehetetlenítette el a polgári habitus és mentalitás kialakulását.
Természetesen hosszan folytathatnám, de a magam részéről megelégednék azzal, ha a fent felsoroltakat Lázár János legalább egyszer az életében átgondolná, nagyképű, tudálékos és semmitmondó kijelentései helyett, amelyek semmi másról, csak rettentő felkészületlenségéről és ismerethiányról árulkodnak, no meg mindent felülíró és mindent alulmúló ideológiai szemellenzőjéről.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.09.07.
Azt olvasom, hogy „Lázár János válaszolt a Horthy Miklós dicséretét nehezményező főrabbinak”.
A hír téves, Lázár János nem válaszolt a főrabbinak, legfeljebb úgy tett, csupán azt a látszatot keltette, de hisz ehhez ért ő igazán.
Lázár János ugyanis nem érvelt, nem mondott az ég adta világon semmit, ellenben kitett egy három évtizeddel ezelőtti Antall József-interjúban talált rövid és semmitmondó idézetet. Az eljárást a legsúlyosabb érvelési hibák egyikeként szokás emlegetni, tekintélyérvként (argumentum ad verecundiam), amely nem a vita tárgyára fókuszál, hanem a hivatkozott személy tekintélyére vagy pozíciójára. Amúgy Antall Józsefre ebben az összefüggésben még történészként sem érdemes hivatkozni, ugyanis a néhai miniszterelnök kizárólag orvostörténeti írásokat publikált, orvos-életrajzokat, ám nem volt kutatója a két világháború közötti magyar történelemnek.
Most pedig látom, hogy a kormányoldal jelentős gondolkodóinak sorából L. Simon László is szólásra emelkedett, aki – ez kétségtelenül meglepő – azt mondta, hogy amikor Lázár János Horthyt „kivételes államfőnek”, „igaz magyar hazafinak” nevezte, minden bizonnyal elragadta őt a hév. Ugyanis – így L. Simon – Horthy „vitathatatlan érdemének tartom, hogy rendkívül jól megválasztotta az ország vezetőit, politikai stabilitást hozott és az országot a teljes reménytelenségből vezette ki. A másik oldalon vitathatatlanul ott van, hogy nem tudta elkerülni a háborúba sodródást, nem tudta jól kezelni a németeket”, majd hozzátette még: óvatosan kell fogalmazni Horthyval kapcsolatosan, mert nem lehet, hogy csak a pozitívumokat lássuk és „nem vesszük tekintetbe azon zsidó származású honfitársaink érzékenységét.”
Azon zsidó származású honfitársaink érzékenységét valóban nem vehetjük már tekintetbe, akik Horthy országlása alatt pusztultak el, megszenvedve a zsidó törvények előidézte jogfosztás folyamatát, a Horthy-csendőrség által végrehajtott összegyűjtést és bevagonírozást, a Horthy-féle MÁV által példamutató fegyelmezettséggel és precizitással végrehajtott deportálást, vagy például nem vehetjük már tekintetbe a munkaszolgálatban agyonvert és meggyilkolt Szerb Antal vagy Radnóti Miklós érzékenységét sem.
De L. Simon a zsidó származású (értsd a Horthy-kor törvényei által azzá nyilvánított) honfitársaink érzékenysége mellett más érzékenységeket is említhetett volna, hogy világossá tegye, Horthy nem pusztán a folytonosan ágáló és a nemzet ügyébe belekotnyeleskedő „zsidó származású honfitársaink” miatt nem kapta meg az őt megillető méltó helyét a magyar történelemben, hanem ahhoz, hogy „kivételes államfőnek” és „igaz magyar hazafinak” nevezzük, érdemes volna nem zsidó aspektusból is szemügyre venni a tevékenységét.
Például az 1942-es újvidéki vérengzésként emlegetett, mintegy 3800, legfőként szerbek, zsidók, romák, ruszinok és oroszok ellen végrehajtott etnikai alapú tömeggyilkosságot, amely tehát más érzékenységeket is sérthetett, s amely valóságos és következetes felelősségre vonás helyett csupán látszatszerű és végrehajthatatlan ítéleteket vont maga után. Vagy Horthy kormányzósága alatt említsük meg a magyar történelem legnagyobb hadtörténeti katasztrófáját, a 250 ezer főt számláló, rosszul, gondatlanul és dilettáns módon felszerelt 2. magyar hadsereg Don-kanyarban bekövetkezett tragédiáját 1943 elején, amelynek során – mai becslések szerint – 128 ezer fő halt meg, rengetegen kerültek orosz hadifogságba, ahol ugyancsak a pusztulás várt legtöbbjükre, a hiányos felszerelés miatt az orosz télben menekülők százai szenvedtek fagyhalál, s mindössze 2-4 ezren élhették túl a katasztrófát.
De lépjünk tovább, hátha Lázár Jánosnak – legnagyobb meglepetésünkre – kedve kerekedne az olvasásra. Ugyanis Horthy megítéléséhez nem ártana ismerni a két világháború közötti páratlanul gazdag magyar szociográfiai irodalmat, amelynek szerzői nem kimondottan a liberalizmus uszályába sorolandók, kezdve Illyés Gyulától és Féja Gézától, Szabó Dezsőn és Veres Péteren át, Kovács Imréig és Szabó Zoltánig, stb. Valamennyien a kifosztott, megnyomorított, cseléd- és szolgasorba kényszerített, minden perspektíva nélküli vidéki magyar valóságot mutatták be, a Horthy-féle keresztény-úri világnak a tökéletes ellentétét.
És persze emlékezzünk meg a milliós magyar kivándorlásról is, amely az I. világháború után életbe lépett amerikai bevándorlás-korlátozási rendelettel a két világháború között kétségtelenül visszaesett, csakhogy épp a Horthy-korszakot jellemezte az a páratlan kivándorláshullám, amely a magyar géniusz távozását jelentette, zseniális természettudósok, feltalálók, orvosok, művészek, filmesek, világhírű előadóművészek kivándorlását az USA-ba, s amely folyamatot minden túlzás nélkül afféle szellemi Trianonnak lehet nevezni: az a szellemi-tudásbeli veszteség, amely ezzel, valamint a távozók után maradt, iskolákat és tanítványokat nélkülöző űrrel keletkezett, a magyar történelem sosem kiheverhető tragédiájává lett.
S mind a mai napig súlyosan érződik (és lesz érzékelhető még évtizedek múlva is) az a deficit, amely az úri-keresztény világ feudális jellegére támaszkodva, egy erős és öntudatos polgárság hiányában lehetetlenítette el a polgári habitus és mentalitás kialakulását.
Természetesen hosszan folytathatnám, de a magam részéről megelégednék azzal, ha a fent felsoroltakat Lázár János legalább egyszer az életében átgondolná, nagyképű, tudálékos és semmitmondó kijelentései helyett, amelyek semmi másról, csak rettentő felkészületlenségéről és ismerethiányról árulkodnak, no meg mindent felülíró és mindent alulmúló ideológiai szemellenzőjéről.
LÁZÁR KIRÚGTA A MÁV EGYIK VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTESÉT – HUPPA-LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.09.07.
Vezéráldozat
A döntés válasz arra, hogy a Budapest–Győr–Hegyeshalom fővonalon sebességkorlátozást vezettek be a pálya rossz állapota miatt, majd vita lett arról, miért nincs pénz az évek óta szükséges felújításra. Na, így szóljon be bárki Lázárnak.
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.09.07.
A döntés válasz arra, hogy a Budapest–Győr–Hegyeshalom fővonalon sebességkorlátozást vezettek be a pálya rossz állapota miatt, majd vita lett arról, miért nincs pénz az évek óta szükséges felújításra. Na, így szóljon be bárki Lázárnak.
Lázár János szinte nullára faragta a fővárosi fejlesztéseket
Milliárdos tervek a kukában.
Milliárdos tervek a kukában.
Barcelona, Berlin, Párizs, Houston lakóinak fogalmuk sem volt, mekkora veszélyben vannak, de most Lázár János végre felnyitja a szemüket
De Lázár révén most már tudjuk: a maffia és a nyomor kombinációja sokkal jobb dolog, mint két apával vagy két anyával szeretetben felnőni.
De Lázár révén most már tudjuk: a maffia és a nyomor kombinációja sokkal jobb dolog, mint két apával vagy két anyával szeretetben felnőni.
L. Simon László szerint elragadta a hév a Horthyt méltató Lázár Jánost
A szentendrei vagy a gödöllői…?
A szentendrei vagy a gödöllői…?
27 cég működése szolgál honvédelmi érdeket Magyarországon egy új rendelet szerint
Köztük van a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. is… Nyihaha.
Köztük van a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. is… Nyihaha.
Bezárja magyar gyárát egy autóipari multi, 800 embert küldenek el
Az autópiac volumencsökkenése nem függ össze a gödöllői gyárbezárással, mivel ez az üzem olyan termékeket gyárt, amelyekre van vevői igény, csak épp immár nem itt akarják gyártani ezeket, hanem olyan országokban, ahol nagyobb hasznot hoznak
Az autópiac volumencsökkenése nem függ össze a gödöllői gyárbezárással, mivel ez az üzem olyan termékeket gyárt, amelyekre van vevői igény, csak épp immár nem itt akarják gyártani ezeket, hanem olyan országokban, ahol nagyobb hasznot hoznak
Németh Szilárd rendelte el az Orbán-idézetek kirakását a miniszterelnök megkérdezése nélkül
Túl nagyot leffentett.
Túl nagyot leffentett.
Most Debrecenben ragasztották ki Orbán törvényeit
A betűtípusok kavalkádját felvonultató alkotás ezúttal Debrecenben, a DEMKI Ifjúsági Ház bejárati ajtajának üvegén tűnt fel, méretes matrica formájában.
A betűtípusok kavalkádját felvonultató alkotás ezúttal Debrecenben, a DEMKI Ifjúsági Ház bejárati ajtajának üvegén tűnt fel, méretes matrica formájában.
Több százmillióba került a „Háborúpártiak”-kampány
Nem nagyon látszik, mi volt a fedezete.
Nem nagyon látszik, mi volt a fedezete.
Dobra veri a telket az állam, csökken a siófoki szabadstrand területe
Dr. Lengyel Róbert független polgármester nemmel voksolt e telekeladásra, de így sem tudta megakadályozni azt.
Dr. Lengyel Róbert független polgármester nemmel voksolt e telekeladásra, de így sem tudta megakadályozni azt.
A poklot bemutató félmilliárdos turisztikai látványosság készül Tar községben
“Egy igazi fideszes még a poklot is el tudja lopni.“ Hadházy Ákos
Mindeközben:
“Egy igazi fideszes még a poklot is el tudja lopni.“ Hadházy Ákos
Mindeközben:
Viszünk fénymásolópapírt az iskolába, összedobjuk a krétát, de kérdem én, a fenntartó mit csinál?
Az iskolák karbantartása ugyanis elvileg a fenntartók, állami iskolák esetében a tankerületek feladata lenne.
Az iskolák karbantartása ugyanis elvileg a fenntartók, állami iskolák esetében a tankerületek feladata lenne.
Tankerületi utasítás tiltja meg az iskolai csoportbontást
Így nem csak a tanórák száma csökken, de kevesebb pedagógus is kell.
Így nem csak a tanórák száma csökken, de kevesebb pedagógus is kell.
Fideszes tanévnyitók a propaganda jegyében
A tanévnyitók alkalmából a fiatalságot vették célba. A cél a Fidesz politikájának betáplálása a fiatalok fejébe, akkor is, ha a fele sem igaz annak, amit mondanak.
A tanévnyitók alkalmából a fiatalságot vették célba. A cél a Fidesz politikájának betáplálása a fiatalok fejébe, akkor is, ha a fele sem igaz annak, amit mondanak.
DARÁLT HÚS A REPTÉREN
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.09.07.
Négy és félmilliárd eurós árajánlatot tett kormányunk a Budapest Airportra. A szerzési vágy biztos, az összeg csak nagyságrendekben, de ezért a pénzért a cég ötvenegy százalékát venné (veszi) meg Orbán valami ismeretlen, titokzatos okból. Nem tudjuk (persze igen), csak közgazdasági indokát nem látjuk ennek az üzletnek, ami még akkor is indokolatlan lenne, ha tele lenne a kincstár, de éppen nincsen. Most éppen kong az ürességtől, sőt, akkora mínuszban van, hogy a templom egerei hozzánk – illetve hozzá – képest Krőzusok a hegyen.
Régóta fáj Orbán foga a magyari reptérre, de nem gondoltuk volna, hogy épp most kellene azt megvenni. Innen az látszik tehát, hogy a kedves vezető nagy ívben szarik amúgy Magyarországra, annak lakosaira, nem érdekli semmi sem, csak megy előre, és megvalósítja az álmait, ha mindenki beledöglik, akkor is. Ha az üzlet létrejön, márpedig nincs az az isten, ami megakadályozná, akkor ez is – mint a Vodafone – a cimboráké lesz, mint minden ebben az országban, amelynek lakosai mindeközben épp készülnek éhen dögleni.
Mára egyébként kikristályosodott, mi a magyar állam pénzügyi szerepe a nemzetgazdaságban, ami röviden úgy jellemezhető, hogy a bevételeit ellopja, vagyontárgyait pedig szétosztogatja a haverok között, így arra, ami az állam feladata volna, mint csak vázlatosan megemlítjük: oktatás, egészségügy, utak és vasutak, szociális szféra és államigazgatás, tehát az, amitől működhetne: nem jut. Az ilyen reptér – és egyéb apróságok – megvásárlása tehát efféle körülmények között nem hiba, hanem bűn. De Orbán ebben érzi otthon magát.
Hogy az airportra honnan lesz négy és félmilliárd euró, az momentán nem igazán látszik, hiszen a költségvetés lukait foltozandó épp most bocsátottak ki devizakötvényt úgy nagyjából kétmilliárd euró értékben. De ne feledjük azt sem, hogy augusztusig a lakosság 3794 milliárdért vásárolt állampapírt, de a jelek szerint az év végéig 5085 milliárdért fog (a hülyéje), csak azt feledi mindenki, ezt egyszer vissza kell fizetni, és az is lehet, hogy ez már nem Orbán lesz. Bár valószínű a magyar néplelket ismerve, és jobb is volna úgy.
Dögöljön bele ő abba, amit kifőzött. Mert azt sem árt tudni, hogy ekkora összeg kamatterhei is képesek földbe állítani egy országot, főleg a miénket, bár a forint alapú törlesztéseket el is lehet inflálni, és ez a módszer nem idegen a fiúktól. Ez a reptérbiznisz is azt mutatja azonban, hogy utánuk az özönvíz stílussal és habitussal folynak itt már a dolgok egészen a végromlásig, addig is azonban szól a zene, megy a jachtozás, és fogy a pléhdobozos kávé. Mert van egy jól behatárolható réteg, amely nem igazán érzi a bajokat. Akiknek – vagy magának – Orbán vesz.
Mind a többiek, még a saját választói sem, nem érdekli. Mert mindaközben, hogy a reptérbiznisz kiderült, napvilágot látott az az adat is, hogy a lakosság augusztusban a boltokban és a szolgáltatásokban a tavalyi hasonló időszakhoz képest közel nyolc százalékkal fizetett többet, de nem dőzsölési vágytól hajtva, mert így is szintén közel hasonlóan nyolc százalékkal kevesebb árut, benzint, fodrászkodást, miegyebet tett a kosarába, tehát a fogyasztás úgy zuhan be, hogy jóval többet fizetünk érte. Ezt nevezik egyébként inflációnak, ami tombol...
Szerző: Rezeda
2023.09.07.
Régóta fáj Orbán foga a magyari reptérre, de nem gondoltuk volna, hogy épp most kellene azt megvenni. Innen az látszik tehát, hogy a kedves vezető nagy ívben szarik amúgy Magyarországra, annak lakosaira, nem érdekli semmi sem, csak megy előre, és megvalósítja az álmait, ha mindenki beledöglik, akkor is. Ha az üzlet létrejön, márpedig nincs az az isten, ami megakadályozná, akkor ez is – mint a Vodafone – a cimboráké lesz, mint minden ebben az országban, amelynek lakosai mindeközben épp készülnek éhen dögleni.
Mára egyébként kikristályosodott, mi a magyar állam pénzügyi szerepe a nemzetgazdaságban, ami röviden úgy jellemezhető, hogy a bevételeit ellopja, vagyontárgyait pedig szétosztogatja a haverok között, így arra, ami az állam feladata volna, mint csak vázlatosan megemlítjük: oktatás, egészségügy, utak és vasutak, szociális szféra és államigazgatás, tehát az, amitől működhetne: nem jut. Az ilyen reptér – és egyéb apróságok – megvásárlása tehát efféle körülmények között nem hiba, hanem bűn. De Orbán ebben érzi otthon magát.
Hogy az airportra honnan lesz négy és félmilliárd euró, az momentán nem igazán látszik, hiszen a költségvetés lukait foltozandó épp most bocsátottak ki devizakötvényt úgy nagyjából kétmilliárd euró értékben. De ne feledjük azt sem, hogy augusztusig a lakosság 3794 milliárdért vásárolt állampapírt, de a jelek szerint az év végéig 5085 milliárdért fog (a hülyéje), csak azt feledi mindenki, ezt egyszer vissza kell fizetni, és az is lehet, hogy ez már nem Orbán lesz. Bár valószínű a magyar néplelket ismerve, és jobb is volna úgy.
Dögöljön bele ő abba, amit kifőzött. Mert azt sem árt tudni, hogy ekkora összeg kamatterhei is képesek földbe állítani egy országot, főleg a miénket, bár a forint alapú törlesztéseket el is lehet inflálni, és ez a módszer nem idegen a fiúktól. Ez a reptérbiznisz is azt mutatja azonban, hogy utánuk az özönvíz stílussal és habitussal folynak itt már a dolgok egészen a végromlásig, addig is azonban szól a zene, megy a jachtozás, és fogy a pléhdobozos kávé. Mert van egy jól behatárolható réteg, amely nem igazán érzi a bajokat. Akiknek – vagy magának – Orbán vesz.
Mind a többiek, még a saját választói sem, nem érdekli. Mert mindaközben, hogy a reptérbiznisz kiderült, napvilágot látott az az adat is, hogy a lakosság augusztusban a boltokban és a szolgáltatásokban a tavalyi hasonló időszakhoz képest közel nyolc százalékkal fizetett többet, de nem dőzsölési vágytól hajtva, mert így is szintén közel hasonlóan nyolc százalékkal kevesebb árut, benzint, fodrászkodást, miegyebet tett a kosarába, tehát a fogyasztás úgy zuhan be, hogy jóval többet fizetünk érte. Ezt nevezik egyébként inflációnak, ami tombol...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)