2024. március 17., vasárnap

MAGYAR PÉTER – KÜLDTÉK VAGY JÖTT? (MÁRCIUS 15, PARTIZÁN INTERJÚ)

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2024.03.17.



Magyar Péter március 15 alkalmából szépen ellopta a show-t nagyjából mindenkitől. De vajon kinek az érdeke, hogy pártot alapítson? A Fidesz küldte, vagy magától jött? Partizán interjú 

Beindult a kampányszezon a nemzeti ünnepen | Interjú Magyar Péterrel és az MKKP társelnökeivel.



AMERIKAI NÉPSZAVA: MAGYAR PÉTER NEM TÁMOGATJA KARÁCSONY GERGELYT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.03.17.


Mielőtt bárki eltévedne és Magyar Péterben az Orbán-rendszer megdöntésének reményét látná, felhívjuk mindenki figyelmét Magyar Péter nyilatkozatára: nem támogatja Karácsony Gergelyt a főpolgármester-választáson. Ezzel Budapest megtartása veszélybe került. Orbán Viktor köszöni szépen, ha Magyar Péter kezére játssza a jelenleg szabad Budapestet.

Nem állítjuk, hogy Karácsony Gergely hibátlan (Márki-Zay Péter a lelkén szárad), senki nem az, de az ellenzék közös jelöltje, aki jól végezte a dolgát, s minden megszólalása telitalálat, esélyes a győzelemre. Ha Karácsony Gergely nyer, akkor a főváros ellenzéki kézben szabad marad. Ha veszít, a fővárost visszaveszi Orbán. Ezt kockáztatja Magyar, s aki őt támogatja.

Ez az egyetlen nyilatkozata máris megosztja az ellenzéket, mert aki Magyart támogatja, az nem támogathatja Karácsony Gergelyt, mert meghasonlik magával. Magyar Péter ellenjelölt nélkül vonta meg a bizalmat az ellenzék legnépszerűbb politikusától, aki megőrizte szabad földnek Budapestet. Ez azonnal bizonyítja, hogy Magyar nem középutas, hanem jobboldali.

Ha Magyar középutas lenne, aki az Orbán-rendszer ellen van, akkor Karácsony Gergelyt nyugodtan támogathatná. De a fideszes lelke, a fideszes szocializációja megakadályozza ebben, mert Karácsony Gergely nem jobboldali, ő pedig az. Egy szó nem igaz abból, hogy ő középen áll. Magyar Péter a fideszes jobboldalon áll, élesen szemben a baloldallal.

Magyar még javában Orbán Viktor kegyeltje, NER-lovagja volt, amikor Karácsony Gergely már a demokráciáért harcolt. A szélhámos Fidesz-menekültekben messiást látó ellenzékiek egy hónap után képesek megtagadni sajátjaiakat, és beállni olyan jobboldali árulók mellé, akik a fideszes ideológiát a baloldali szavazókkal akarják megvalósítani, Orbán nélkül.

Azért, mert valamiért megsértődtek. De mi közünk nekünk ehhez?

A kérdés az, hogy kinek kell egy Orbán nélküli Fidesz, a demokraták Orbán nélküli Fideszt akarnak, ezt a jövőt szánják Magyarországnak? Orbán nélküli Fidesz nincs. Aki az orbánista ideológián nevelkedett, azzal egyetért, azt mondja vissza, az szükségszerűen jut ugyanoda, ahova Orbán. Nincs demokratikus orbánizmus.

Erről szól, a „se nem jobb, se nem bal”, ami azt jelenti: ő jobboldali, neki sincs jobboldali támogatója, ahogy az elődjének számító Márki-Zay Péternek sem volt. Ezért ez a szlogen azt jelenti, hogy a baloldalra van szüksége, az pedig adja fel a baloldaliságát, mert ez kell ahhoz, hogy támogassa őt, az Orbán nélküli, orbánista fideszest. Mert nélkülük egy senki.

A legnagyobb álnokság és hazugság az, hogy „Nincs jobb, nincs bal, csak magyar”, mert ő jobboldali, a maga jobboldaliságát nem is adta fel, csak hazudik. Viszont a baloldaliakra van szüksége, mert különben egy kávézót nem tud megtölteni a jobboldali támogatóival. A „magyar” nem politikai irányzat, amely felváltja a jobboldalt és a baloldalt. Egy bullshit...

FÉLELEM A KÜLÜGYBEN; BUDAPESTEN STRÓMAN, LONDONBAN MŰGYŰJTŐ; NEMVÁLTÓ ÓVODÁSOK FORRADALMA - A SZABAD EURÓPA E HETI CIKKVÁLOGATÁSA

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA, MAGYARORSZÁG
2024.03.17.


Bennfentesek szerint a külügyben a félelem légköre uralkodik, hatalmas a fluktuáció. Száraz Istvánt Londonban nem strómanként, hanem műgyűjtőként ismerik. Politológus: „Nem igaz, hogy ha nem ez a kormány lenne hatalmon, akkor kitörne a nemváltó óvodások forradalma.”  
A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

Bennfentesek szerint a külügyben a „félelem légköre uralkodik”, hatalmas a fluktuáció

A köztisztviselők kormánytisztviselővé válásával gyakorlatilag minden munkajogi védelmük megszűnt a kormányzati apparátusban dolgozóknak. Az elmúlt években ez fokozódó fluktuációt, leépülést hozott több minisztériumban is. Van, ahol változatos módokon alázzák meg a dolgozókat.

Száraz Istvánt Londonban nem strómanként, hanem műgyűjtőként ismerik


Száraz István itthon arról ismert, hogy tagja Matolcsy Ádám baráti körének, amely a Magyar Nemzeti Bank és alapítványai körüli ügyletekből gazdagodott meg. Párizsban és Londonban viszont egészen másképp bukkant fel a férfi és párja: fiatal magyar műgyűjtőként, a kortárs művészet mecénásaként – derítette ki a Szabad Európa. A NER-elit egyik kedvenc éttermében, a budapesti Felixben pedig Száraz párja rendez kiállításokat.

Kováts Eszter: „Nem igaz, hogy ha nem ez a kormány lenne hatalmon, kitörne a nemváltó óvodások forradalma”

Először 2017-ben kezdett el teljes erőből genderezni a kormány – mondta Kováts Eszter politológus a Szabad Európának. A szakember szerint erre akkor két apropója is volt a Fidesz–KDNP-nek: az egyik az isztambuli egyezmény ratifikációja, amelyet végül azért nem írt alá a kormány, mert a genderideológia trójai falovának tekintették, a másik pedig az, hogy abban az évben indultak el a hazai egyetemeken a gender szakok.

Amerikai nagykövet: Nem várunk a magyar kormányra, az Egyesült Államok cselekedni fog

Azt, hogy ez a cselekvés pontosan mit is jelent, a diplomata nem árulta el. A magyar NATO-csatlakozás 25. évfordulójának alkalmából David Pressman azt mondta: a magyar kormánnyal nem lehet tárgyalni, ugyanis csak a tettekből ért. Komoly problémának nevezte a demokrácia leépítését, a korrupciót és az Oroszországgal való szoros barátság jelentette biztonsági kockázatot.

Megúszhatja K. Endre az újabb akcióját; úgy tűnik, nem bűncselekmény, amit most tett


K. Endre öngólt rúgott a felvétellel a bicskei áldozatok ügyvédje szerint, de ez nem bűncselekmény. Az elnöki kegyelemmel szabaduló volt bicskei igazgatóhelyettes újra elkövette azt, amiért elítélték, de a körülmények miatt nem áll meg a bűncselekmény. Közben friss sajtóértesülések szerint Balog Zoltán református püspök csaknem száz ember előtt beszélt arról, hogy K. Endre személyesen kereste őt fel a feleségével, ezután fordult Novák Katalinhoz a kegyelmi ügyben.

Volt állami gondozott: „Akkoriban azt mondták, ritka a fehér gyerek, kapkodtak is utánunk”

Egykori otthonos és nevelős gyerekek – ahogy ők mondják: zacisok – beszámolói a hatvanas évektől a rendszerváltásig. Személyes történeteiken keresztül arról is mesélnek, mi az, ami miatt régen jobban működött a gyermekvédelmi rendszer.

Az Európai Parlament perre megy a magyar kifizetések miatt

Az EP elnökének friss döntése nyomán a képviselő-testület március 25-ig pert kezdeményez az Európai Bíróságon, megkérdőjelezve az Európai Bizottság azon határozatának jogszerűségét, amellyel tavaly decemberben feloldotta több mint tízmilliárd euró magyar kohéziós politikai forrás zárolását.

Legfrissebb podcastunkban körbejárjuk, mekkora az esélye és kockázata egy ilyen eljárásnak, állandó brüsszeli tudósítónk pedig úgy vélekedett, hogy a per erős politikai üzenet, de nem Orbán Viktornak.

Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy az EP – mintegy keretbe foglalva az elmúlt öt évet – a jelenlegi ciklus végéhez közeledve előbb plenáris vitát tervez, majd a hónap végi legutolsó ülésén állásfoglalást készül elfogadni Magyarországról.

Lakner Zoltán: „A régi és az új államfő sem mond igazat”

Van egy összekötő kapocs a régi és az új köztársasági elnök között, mégpedig az, hogy nem mondanak igazat – mondja Lakner Zoltán politológus Elemző című podcastunkban. Sulyok Tamás saját náci múltú apja példáján keresztül abban segíthetné az egész társadalmat, hogy egyszer az életben túl tudjunk már lendülni ezeken a történelmi traumákon. Beszéltünk még a kegyelmi ügy hatásáról, a március 15-i nagygyűlésekről és az Orbán–Trump-találkozóról is.

Sáfrány Réka: Nagyon nem jó irány, hogy női politikusokat terrorizáljanak

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség jelenlegi és az Európai Női Lobbi korábbi elnöke szerint egy női politikus bukását egy ennyire patriarchális rendszerben társadalmi nemi tényezők árnyalják, miközben Novák Katalin nem egy velejéig romlott nőnek kegyelmezett meg, az áldozatok sem a nők alantas visszaéléseinek voltak kiszolgáltatva, és a döntésben számos nagy hatalmú férfinak befolyásos szerepe volt.

Mi lehet a titka Balásy Gyula közpénzszázmilliárdokból kitömött cégcsoportjának?

Azt nem tudjuk, van-e jobb, de hogy lenne olcsóbb, az egészen biztos. Évek óta közpénzszázmilliárdok kötnek ki Magyarországon egy olyan vállalatcsoportnál, amely gyakorlatilag egyeduralkodóként állami cégek kommunikációját és rendezvényeit bonyolítja. Mi állhat e példátlan sikernek a hátterében, és milyen tételeket számláznak ki Balásy Gyuláék az állami megrendelőknek, amelyek, ha szeretnének, sem dolgoztathatnak mással? Ennek járt után Keller-Alánt Ákos és Kósa András, akik most podcastunk vendégei voltak.

Véget ért a lassulás, mostantól négyszázalékos marad az infláció

Úgy tűnik, februárra számolta el a KSH a kormányzati adóemelésből fakadó negyvenforintos benzinár-emelkedést. Csak emiatt 0,4 százalékkal nőtt az infláció havi alapon. A szakértők szerint véget ért az áremelkedések lassulása, és idén be kell rendezkedni arra, hogy három–négy százalék között marad az infláció.

Kinek kellenek, és kinek nem az ellenzéki pártok?

A főváros mára legnépszerűbb ellenzéki pártját, a Kutyapártot most hétvégén megrázó földrengés az ellenzéki pártközi egyeztetések miatt tört ki az ettől való távolmaradást identikus kérdésként megélő tagság körében. A közelmúltbeli influenszertüntetés sikere is azt mutatta, hogy nem csak a Kutyapárt szimpatizánsainak nagy része szeretne távol maradni a Fidesz-rendszerbe szerintük beilleszkedő ellenzéktől. Mit mutat a választási készülődés a pártok szerepének, jelentőségének megváltozásáról?

Játszd újra, Ursula! – dübörög az európai választási kampány

Előző héten megérkezett a nagy európai „szupermarketbe” az Európai Bizottság elnökének legfrissebb verziója: Ursula von der Leyen 2.0. Az európai uniós vezetők által öt éve pótmegoldásként a cilinderből elővarázsolt, Németország határain kívül kevéssé ismert politikust az Európai Néppárt EP-választásokra bemelegítő bukaresti kongresszusán a szavazati jogukkal élő küldöttek négyötöde (kereken négyszáz fő) támogatta, közel egyötödük viszont nem.

Recski sárlavina: kilenc hónap alatt egy család lakásügyét sikerült megoldani a huszonkettőből

Lassan halad a segítségnyújtás, de nem igaz, hogy nem történik semmi – mondja a tavaly júniusban sárlavinával érintett Recsk polgármestere. A kormány által bejelentett ötszázmillió nincs, helyette az MR Lakásalap próbál segíteni máshol lakhatást biztosítani a károsult családoknak, de nem mindenki tud vagy akar élni a lehetőséggel.

Románia nyert: elvesztette a kártérítési pert a verespataki aranybányát nyitni készülő cég

Az elmúlt hetekben több közleményt is kiadott a román kormány az ország költségvetésére is hatással bíró kártérítési per miatt. Február 8-ra várták ugyanis a Világbank égisze alatt működő, washingtoni székhelyű választottbíróság döntését a meghiúsult verespataki bányaberuházás ügyében. A befektető brit–kanadai cég beperelte a román államot. A bánya nyitását korábban környezetvédők, helyiek, civil szervezetek és több romániai egyház tiltakozása nyomán állították le, mert szerintük történelmi épületek és környezetvédelmi területek hatalmas pusztulását okozta volna a beruházás.

A Kúria szerint is nyilvánosak az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei


Két hét múlva kiderül, hogy mennyit szakítanak Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei a magyar autópályák és gyorsforgalmi utak üzemeltetésén. Hiába érhető most is el egy kormányzati honlapon az autópálya-koncessziós szerződés, mivel a mellékleteket nem töltötték fel. Pedig ezekben volt a lényeg elrejtve, hogy mekkora bevétel származhat a 35 évre kötött üzletből.

Mire lesz jó az EU új csodafegyvere a magyar médiakörnyezetben?

Az EP jóváhagyása után hamarosan megszületik az első európai uniós jogszabály, amely rendeletben kötelezi a tagállamokat a sajtó szabadságának és pluralizmusának védelmére, valamint az újságírók függetlenségének tiszteletben tartására. Kérdéses, hogy a rendelet mennyire éri el a céljait a magyar médiakörnyezetben.

ITT OLVASHATÓ

ÍGY FOGLALTA EL A FIDESZ A MÉDIÁT: ÍGY LETTEK A TV-K, NAPILAPOK ÉS A RÁDIÓK A PROPAGANDA RÉSZEI

TOPIK
Szerző: PITZ DÁNIEL
2024.03.15.



Hogy alakult át a média az első kétharmados győzelem után? Ezt mutatom be, külön témára bontva a nyomtatott napilapokkal, tévékkel és rádiókkal.

Figyelem! Az online médiatérről csak később lesz elemzés, ezért nem szerepel ebben a videóban!

HOGY LÁSSÁK EGYMÁST AZ EMBEREK

ALFÖLD, ÉRTEKEZŐ PRÓZA
Szerző: TIMÁR KRISZTINA
2024.03.16.


Nehéz a dolga a kritikusnak, ha ennyire egyedi hangról akar írni. A Kettészakadt világ többféle kulturális hagyományba is illeszkedik ugyan, mégsem kategorizálható. Nem is dolga, hogy az legyen. A róla való beszédet azonban megkönnyíti (illetve könnyítené) a háttér fölismerése, márpedig beszélni szükséges a műről. Szükséges azért, hogy minél jobban tehesse azt, ami a dolga.

Magyarországon a XX. század első évtizedei óta hagyománya van a szociográfiának. Irodalmi válfaja is megőrizte aktualitását, ezt bizonyítja például Borbély Szilárd azóta számos kiadást megért Nincstelenekjének sikere a 2010-es évek elején. L. Ritók Nóra nem ebben az értelemben vett szociográfiát ír. Művei dokumentumértékűek, nem törekednek esztétikai hatásra – ettől függetlenül nagyon is hatnak esztétikai úton (is). Abban az értelemben sem követi a Kettészakadt világ a magyar szociográfia hagyományát, hogy a szerző-elbeszélő nem kívülről lép be a bemutatott világba, és azt sem lehet elmondani, hogy a múltja része volna, amelyet már maga mögött hagyott – hanem évtizedek óta benne lakik, egyszerre szemlélője és részese annak. Ettől azonban még ugyanazt a közvetítői szerepet vállalja fel, amit a szociográfiák írói, és céljuk is azonos: a közvélemény szembesítése a tényekkel, felrázása közönyéből.

L. Ritók, ahogyan korábbi munkáiban, úgy a Kettészakadt világban is jószerével ismeretlen közösségeket, jelenségeket mutat meg. Illetve, ami a megmutatásnál is több: hangot ad nekik, vagy legalábbis fölerősíti azoknak a hangját, akiket nehéz meghallani. Nem valamiféle „leleplezés”, nem „titokfeltárás” ez a megmutatás – ugyanúgy, ahogyan korábbi, Láthatatlan Magyarország című kötetében sem „rejtett” világot jelent a láthatatlanság. Ellenkezőleg: olyan világot, amelynek eseményei mindenki szeme láttára, füle hallatára zajlanak, ám rájuk nézni, meghallani őket nehéz. Félrefordulni sajnos annál könnyebb. Pontosan erre utal a Kettészakadt világ cím: hogy mintha párhuzamos világokban élnénk, és ezek a világdarabok elenyészően keveset tudnak egymásról. A szöveg tétje ennek megfelelően szokatlanul nagy: annak terhét és felelősségét vállalja, hogy ami szétszakadt, az elkezdjen a másik feléhez közelíteni. Mindenki érdekében.

A Láthatatlan Magyarország (2017) vagy elődje, a Bukdácsoló esélyegyenlőség (2011) a szerző blogján megjelent bejegyzések gyűjteménye volt, a „nyilvános napló” minden előnyével és hátrányával. Egyfelől nagyon megérdemelték ezek a bejegyzések, hogy nyomtatásban is megjelenjenek, így még a korábbinál is komolyabban vegyék őket, ráadásul egy másik olvasóközönséget is elérhessenek. Másfelől, még ha újfajta logika szerint szerkesztették is egymás mellé a bejegyzéseket, még ha egységes gondolati ív mentén rendezték is el őket, akkor is megőrizték eredetileg nem kinyomtatásra szánt jellegüket. A fejezetek és alfejezetek továbbra is inkább külön-külön olvasásra valók, nem feltétlenül szerencsés őket egyetlen tömbként kezelni. Mindezzel együtt azonban hiánypótló könyvekről van szó, amelyeknek (különösen a Láthatatlan Magyarországnak) az olvasása feltétlenül ajánlott.

A Kettészakadt világban megszűnik ez a töredezettség. Továbbra is azt az ismeretanyagot dolgozza fel a szerző, amelyik a blogon is megjelenik, de másképpen kezeli azt, ennek köszönhetően a szöveg is egészen más hatást kelt. Nem mozaiknak, hanem egyetlen hosszú, de jól tagolt szónoki beszédnek tűnik. Az asszociáció annál is indokoltabb, mert bár egy ilyen hosszú szöveg nyilvánvalóan nem hangozhatna el élőben, mégis, ha létezik műfaj, amely összekapcsol szót és cselekedetet, a szónoki beszéd az. A Kettészakadt világnak pedig pontosan az a célja, hogy cselekedetek hajtóerejévé váljon.

Nagyon összetett, nagyon nehezen kezelhető helyzet az, amit L. Ritók ábrázol: a mélyszegénységben, abszolút periférián élők helyzete. A szerző-elbeszélő minden eszközzel tudatosítja azt, hogy ami ebben a világban történik, egyáltalán nem kizárólag (gyerekek esetében pedig semmiképpen nem) azoknak a felelőssége, akikkel történik, és egyáltalán nem várható el tőlük, hogy egyedül kijussanak belőle. Természetesen ír a megoldási lehetőségekről is; van rá alapja, hiszen a körülötte kialakult csapattal, az Igazgyöngy Alapítvány munkatársaival együtt évek óta dolgozik az esélyteremtésért és a valódi integrációért Berettyóújfaluban és környékén, ahol mára konkrét és általánosítható eredményeket egyaránt felmutathatnak. Ráadásul egy olyan helyzetben, amelyben – ahogy azt részletezi is a szöveg – éppen hatékonyságot mérni rendkívül nehéz, ahogyan azt megfogalmazni is, mit jelent pontosan például a fejlesztés, illetve hogy mit nem jelenthet, amit más környezetben magától értetődően igen. Azt, hogy mennyire elszakadt egymástól az úgynevezett közvélemény és az ábrázolt közeg, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy még annyira egyértelműnek tűnő fogalmak is mást-mást jelentenek az egyik és a másik számára, mint az adakozás, a jogkövetés vagy a siker. Annak, aki a közvetítői szerepet vállalja, azzal kell kezdenie, hogy szinte minden szót újradefiniál...

MARKÓ BÉLA: HÁTHA NEM LESZ CSENDES

NÉPSZAVA / KENTAURBESZÉD
Szerző: MARKÓ BÉLA
2024.03.17.


Egy biztos: Petőfi Sándor költészetét tényleg meg kell tisztítani az előítéletektől, de akármilyen furcsa, ez szükségképpen társadalmi programjának újrafelfedezését is jelenti.


Meglepően gazdag volt a tavalyi Petőfi-év. Én legalábbis úgy éreztem, hogy az elmúlt évtizedek ilyen-olyan fanyalgásai után ismét a legnagyobbnak vagy legnagyobbaknak kijáró reflektorfénybe került a költő. Nem a forradalmár, hanem a költő. Egyfajta igazságtételként visszavette Petőfit az irodalomtörténet a történetírástól. Több folyóirat is különszámot jelentetett meg az évfordulóra, sok kötetnyi verset dedikáltak neki mai magyar poéták, idősek meg fiatalok, és fontos tanulmányok irányították a szakma figyelmét az életmű sokszínűségére, árnyékban maradt vagy árnyékba került remekeire.

Nem tudom, mennyire lesz tartós ez a visszavétel, de szükség volt rá. A borongós szerelmi dalok vagy a lelkesítő hazafias költemények mellett ugyanis az idők folyamán egyre inkább háttérbe szorult a sokoldalú poeta doctus. Igen, ne tessék csodálkozni, nagyon is tudós költőnek tartom ezt a tragikus véget ért fiatalembert, és el kellene felejteni a lúdtoll helyett a papírt is karddal teleíró költő imázsát, akit már-már a magyar költészet Rózsa Sándoraként idéznek sokan. Annyira így van ez, hogy alig egy éve nálunk is Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön fellázadt a Facebook népe, mert a városvezetés olyan Petőfi-szobortervet fogadott el, amely vézna ifjút ábrázol, hatalmas lúdtollal a kezében, nem pedig egy kigyúrt vitézt. Kell hát a visszavétel. Vagy fogalmazzak pontosabban most március idusán: emeljük föl a költőt, de ne taszítsuk le a piedesztálról a szabadságharcost! Különös tehetségünk van ugyanis nekünk, magyaroknak fekete-fehérben láttatni a múltat. Aki költő, legyen költő egészen, aki forradalmár, legyen forradalmár reggeltől estig. Holott Petőfi Sándor költői nagysága elválaszthatatlan társadalmi jövőképétől. Költőként volt forradalmár, és forradalmárként volt költő. A mi kultúránkban ez természetes lehetne, Batsányi Jánostól Ady Endréig, de nekem úgy tűnik, hogy mégsem az. Szabadulni szeretnénk mindenféle politikai belemagyarázástól, és ezért próbáljuk a két státuszt szétválasztani. De nem lehet. Ilyen volt az a kor. És ilyen volt nemcsak Petőfi költészete, hanem a sokkal „szelídebbnek” tartott Arany Jánosé is. Hogy a mi korunk milyen, az később fog kiderülni.

Egy biztos: Petőfi költészetét tényleg meg kell tisztítani az előítéletektől, de akármilyen furcsa, ez szükségképpen társadalmi programjának újrafelfedezését is jelenti. Legutóbb akkor tapasztaltam ezt, amikor marosvásárhelyi barátom, Kocsis Francisko – erdélyi név, kiváló román költő és műfordító – nemrég lefordította Az apostolt, és román kiadója meg a kritikusok is revelációként fogadták. Bevallom, nemcsak a valóban kitűnő román fordítást olvastam el ebből az alkalomból, hanem újraolvastam magyarul is, hiszen utoljára valamikor ifjúkoromban vettem kézbe, és akkor nem érintett meg különösebben. Talán azért sem, mert egy kommunista diktatúrában a szocialista vagy anarchista forradalom eszméje nem igazán ragadja meg egy kamasz képzeletét. Nos, most viszont, több mint fél évszázad múlva megfogott Petőfi dühe. Nem főhősének magányos lázadása, nem is a meglehetősen naiv társadalomkritika, hanem Az apostol huszonéves szerzőjének az életpéldája. Hogy kereste a kiutat. Hogy volt víziója. Hogy bele akart szólni. És hogy bele is szólt. Azt hiszem, Petőfi továbbra is feladat számunkra. Ha ráleltünk a költőre – immár sokadjára természetesen –, ne felejtsük el a forradalmárt, és szokás szerint ne is skatulyázzuk be. Ugyanis az az érzésem, hogy a tavalyi Petőfi-redivivus nem volt véletlen, és nem választható el attól a „zsákutcás” politikai programtól, amely ma talán leginkább Magyarországra jellemző, de kisebb-nagyobb mértékben jelen van az egész térségben. Hívei szeretik konzervatív ideológiának nevezni, de valójában egy sosem volt euroszkeptikus rendszer különös restaurációjáról van szó, rongyrázással és einstandolással dúsítva...

GÁBOR GYÖRGY: BALOG PÜSPÖK ÜGYE PONTOSAN JELLEMZI AZ ORBÁN-RENDSZERT

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.03.17.


Amikor eltűnnek a határok a politika és hitélet között, akkor az egyházi vezetők előtt nagy a csábítás, hogy „átlépjenek a lelki hatalom pályájáról a világi hatalom térfelére”. Egyebek között így kommentálta a református egyházban Balog Zoltán körül kialakult helyzetet Gábor György vallásfilozófus. Emlékezetes, hogy a volt miniszter a kegyelmi botrány nyomán – némi hezitálás után – kénytelen volt lemondani a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöki tisztéről, azaz az egyház vezetéséről. Néhány nappal később a Kis Virtuózok Alapítvány tiszteletbeli elnöki posztjáról is távozott.


Az egyházon belül azonban még gomolyog az ügy. A Direkt36 és a 24.hu írta meg, hogy a történteken komolyan felzúdultak az egyszerű református hívek és az alsópapság. Nem értették, hogyan gondolhatta a püspök, hogy az egyházat maga elé tolva, próbálja megvédeni magát? „Amint nyilvánosságra került Balog Zoltán érintettsége az országos felháborodást kiváltó kegyelmi ügyben, másnap valósággal felrobbant az egyház” árulta el a körülményeket feltáró oknyomozó újságíróknak egy jól értesült belső forrás. Balog most roadshowt indított, elmegy minden egyházmegye lelkészi karához, ezzel próbálja meg rávenni hittársait „kiátkozásának” visszavonására.

Eddigi lemondásait egy különös imával magyarázta lelkész társainak. „Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ez ne menekülésből történjen. Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ne politikai megrendelésre, ne képmutató, külső nyomásgyakorlásra történjen. Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ne egyházunkba férkőzött, hatalomra vágyó emberek kényszerítésére történjen. Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ne számításból történjen. Hogy ne a féltőn szeretők cserbenhagyása legyen. Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ez a te akaratodat keresve történjen. Erősíts meg! Erősítsd meg azokat, akik nem engednek a külső nyomásnak! Erősítsd meg azokat, akik tudják, hogy nem test és vér ellen van hadakozásunk! Erősítsd meg azokat, akik ki akarnak tartani az igazság mellett, és nem akarnak a világ szerint, a világ logikájában élni és dönteni! Erősítsd meg azokat, akiknek egyházunk egysége fontosabb, mint a hitetlenek hitetése! Bocsáss meg, hogy nem voltam elég éber és körültekintő, s nem láttam, milyen veszélyek leselkednek ebben a kegyelmi ügyben országunkra, nemzetünkre, egyházunkra, köztársasági elnökünkre. Bocsáss meg, ha a gyermekbántalmazás áldozatai azt érezhették, hogy magukra maradnak, nemcsak most, hanem annyiszor az életben. Védd őket akkor is, amikor mi ezt elmulasztjuk!... Most én egyedül hibáztam, de nem vagyok hajlandó elfelejteni azt, ami jó volt. Ami épülés volt, egyházunk épülése… A boszorkányüldözés, a hisztéria akkor sem fog leállni, ha én nem leszek. De, hogy én ne legyek, arról Ti döntötök. Arról nem az ellenzék dönt, arról nem a média dönt, arról nem a kormány dönt, arról nem a Facebookon döntenek. Arról Ti döntötök, a Magyarországi Református Egyház törvényhozó testülete. Ezt ne felejtsétek el!”...