Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2024.01.09.
Ilyen és ehhez hasonló megállapítások olvashatók az Európai Bizottság Magyarországról készített egészségügyi országprofiljában, amely 24 oldalon keresztül taglalja, hogyan látják Brüsszelben a magyar egészségügy állapotát.
Az összefoglaló, amely egy sorozat része, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), valamint az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontja közreműködésével valósult meg. Készítőinek szándéka szerint tömör, szakpolitikai áttekintést ad a magyar népesség egészségi állapotáról, az ország egészségügyi rendszeréről.
Az elemzés emellett foglalkozik egyebek között az egészséget meghatározó tényezőkkel, különös tekintettel a viselkedési kockázati tényezőkre, és a magyar egészségügyi rendszer hatékonyságával, hozzáférhetőségével. Idén külön fejezetet szenteltek a népesség mentális egészségi állapotának, az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak.
A jelentés főbb megállapításai
A koronavírus-világjárvány előtt a magyar lakosság várható élettartama fokozatosan közeledett az uniós átlaghoz. Ezt a folyamatot a járvány megszakította, a különbség 2022-ben négy és fél év volt, vagyis a magyarok ennyivel rövidebb ideig élnek az Európai Unió többi országának lakóihoz képest. A várható élettartam növekedése a világjárvány előtt a keringési betegségek okozta halálozás csökkenésének volt tulajdonítható. A második leggyakoribb halálozási ok Magyarországon a rákos megbetegedés. A magyar férfiak hét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nők, ez a jelentés szerint a férfiak körében tapasztalható nagyobb kockázati tényezőknek tudható be.
A magyar népesség gyorsan öregszik, 2020-ban az ország több mint egyötöde 65 év feletti volt, sokan közülük több krónikus betegségben is szenvednek. A tanulmány szerint az Európai Unió országai közül Magyarországon a legmagasabb azoknak az idős férfiaknak és nőknek az aránya, akiket mindennapi életvitelükben korlátoznak a betegségek.
Az egészségtelen táplálkozás és a dohányzás jelentős népegészségügyi kockázatot jelent Magyarországon: 2019-ben a magyarok voltak a legerősebb dohányzók az EU-ban. Jelentős a nemek közötti különbség, a férfiak több mint egyharmada dohányzik naponta, míg a nők több mint egyötöde. Egyre nagyobb problémát jelent az elhízás. Míg 2009-ben 29 százalék számított túlsúlyosnak vagy elhízottnak, ez 2019-re 33 százalékra nőtt, és különösen a serdülők körében ad okot aggodalomra: 2022-ben a magyar 15 évesek 25 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott. A jelentés készítői megjegyzik, hogy mint minden uniós országban, Magyarországon is markáns különbségek tapasztalhatók a kockázati tényezők hatásában az eltérő társadalmi-gazdasági csoportok között...