2023. július 20., csütörtök

LEGALÁBB 40 EZER TONNA GABONA ÉRKEZETT UKRAJNÁBÓL AZUTÁN, HOGY A KORMÁNY BETILTOTTA AZ IMPORTOT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2023.07.20.


39 728 tonna – a NÉBIH idén május 10. és június 6. között ennyi Ukrajnából érkezett gabonát vizsgált. Holott a kormány április 15-én megtiltotta az észak-keleti szomszédunktól származó gabonaimportot, majd Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közösen kilobbizott egy uniós behozatali tilalmat is. Az Agrárminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre.

„A magyar kormány Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajosmagvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását” – jelentette be április közepén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető kifejtette, hogy „a jelenlegi piaci folyamatok folytatódása olyan komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaság számára, hogy rendkívüli intézkedésekkel kell ezeknek gátat szabni.”

Nagy István az áprilisi bejelentésben azt is közölte, hogy „a Magyarországra történő behozatal korlátozása átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart, ez elegendő idő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására”.

Az agrárminiszter egy hónappal később, május közepén számolt be arról, hogy „a nemzeti korlátozások helyébe az uniós forgalomba hozatali tilalom lép”. Ugyanis Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kilobbizta a Európai Unióban, hogy Ukrajnából származó búza, kukorica, napraforgómag és repcemag nem bocsátható forgalomba ezekben az országokban. Nagy István a kormányzati honlapon közzétett közlemény szerint „megjegyezte, szóbeli megállapodás van arról, hogy ezt az uniós eljárást június 5. után is fenntartja az EU, erre vonatkozóan azonban írásbeli nyilatkozatot vár a brüsszeli döntéshozóktól a magyar agrártárca”.

De sem az uniós tilalom meghosszabbításáról nem találtunk információt, sem arról, hogy azóta újra lehetne Ukrajnából gabonát behozni hazánkba...

FRISS MEGAKUTATÁS: ELMAGÁNYOSODOTT VÁLSÁGNEMZEDÉK LETT A 16-29 ÉVES MAGYAR FIATALOKBÓL

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.07.19.


A magány mellett romló mentális egészség jellemzi a magyar fiatalokat, akik az inflációt, a gazdasági válságot és az oktatás helyzetét tartják a legaggasztóbbnak.


A fiatalok szerint mintha nyomtalanul múlt volna el a covid – mondta a Qubitnek Nagy Ádám társadalomkutató, az Excenter Kutatóközpont kutatási igazgatója az MTA Nagykockázatú poszt-COVID kiemelt programja keretében finanszírozott, 16-29 évesek koronavírusjárványról és a körülöttük lévő világról alkotott véleményét többféle módszertani eszközzel felmérő kutatásról, amelynek első részét 2023 májusában, második részét júniusban, további két részét pedig a következő hetekben teszi közzé a Társadalomtudományi Kutatóközpont.

Nem is olyan régen még úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány generációformáló erővel hatott a fiatalok körében: Nagy Ádám és Fekete Mariann 202 végén azt írta, hogy Qlímákra és Qaranténokra hasadhat a legújabb generáció, és a járvány a fiatalok egész szociokulturális környezetét újraformálhatja – nem csupán a covid időszakában, hanem azt követően is. Csakhogy a friss kutatásokból úgy tűnik, hogy a járvány saját bevallásuk szerint nem alakította át a fiatalok életét, sőt a pandémia hatásaiból sok minden egyszerűen elmúlt, ami Nagy szerint kutatói szemmel kifejezetten furcsa.

A fiatalokról szóló posztcovidos kutatásokban szintén részt vevő Szabó Andrea szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének munkatársa szerint át kell gondolni a covidgenerációról szóló hipotézist: „Valószínűleg arról van szó, hogy az elmúlt 10-15 évben rengeteg válsághelyzet alakult ki. Bár a fiatalokat nagyon megviselte a covid két éve, aztán jött egy háború, ami szintén nem volt Európában 50 éve, előtte volt egy gazdasági válság, párhuzamosan zajlik a klímaválság, tehát annyira összezilálódott az egész világ a környezetükben, hogy esetükben nem egy eseménynek lehet generációképző hatása, mint ahogy azt Mannheim Károly és társai elképzelték, hanem valamiféle válságoknak van egy új nemzedéke, ami folyamatosan egyik válságból a másikba esik, és ezért lassan már észre 
sem veszi, hogy még rosszabb és még annál is rosszabb jött”.

Nagy adathalmazok, reprezentatív felmérés, fókuszcsoportok, interjúk

A kutatócsoport többféle módszert használt a fiatalok covid alatti élményeinek feldolgozására. Egyrészt 2023 májusában készítettek egy ezerfős online reprezentatív felmérést a 16-29 éves fiatalok körében, másrészt 2022-ben végeztek egy fókuszcsoportokat és online interjúkat magába foglaló vizsgálatot, harmadrészt bevetették az úgynevezett social listening eszközét, vagyis azt a piackutatásból ismert módszert, amikor a közösségi médiában, online fórumokon és más platformokon terjedő véleményeket gyűjtik össze és dolgozzák fel a beszélgetésekbe történő „társadalmi belehallgatásként”.


Ez utóbbi úgy történt, hogy 2020. január 1. és 2022. december 31. között a Facebookról és más internetes felületekről összegyűjtötték az összes olyan nyilvános posztot és hozzászólást, ami a járvány témájához kapcsolódott. Összesen 132 coviddal, 80 fiatalokkal és 388 fiatalok életterével, világával kapcsolatos kulcsszót használtak a posztok és hozzászólások kereséséhez, és végül több mint 3 millió találatot gereblyéztek össze. Ezeket a találatokat igyekeznek feldolgozni többféle módon. Jelenleg is zajlik például egy olyan kutatás, ami azt vizsgálja, hogyan jelennek meg az emojik a fiatalok kommunikációjában.

Nagy szerint ez azért jó, mert a kérdőíves felméréseknek megvannak a maguk korlátai – csökken a válaszadási hajlandóság, a fiatal arra válaszol, amit a kutató tudni akar, és nem feltétlenül arról beszél, ami az ő világában történik, míg a nagy adatbázisok használata olyan közegben térképezi fel a fiatalok véleményét, ahol valóban jelen vannak, és így meg lehet vizsgálni, hogy valójában mi érdekli, mi motiválja, mi foglalkoztatja őket. Szabó hozzátette, ezzel a módszerrel nem csak néhány év elteltével kérdezik meg, hogy a fiatalok hogy érezték magukat a covid időszaka alatt, hiszen a visszaemlékezések során rengeteg elbeszélés, narratíva, élmény rakódik rá a történésekre, hanem azt is látják, hogy az adott pillanatban hogyan gondolkoztak – igaz, ez a módszer nem reprezentatív...

VESZÉLYEZTETI-E AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE ORBÁN RENDSZERÉT?

HÁROMHARMAD / 24.HU
Szerző: 24.HU
2023.07.19.



Ez a Háromharmad rendszertelenül jelentkező extra Napirend utáni adásának második része, amiben Bánszegi Rebeka, Kerner Zsolt és Pető Péter a hallgatók kérdéseire adnak válaszokat. Milyen irányba halad a hazai sportpolitika? Működhet-e örökké a gyurcsányozás? És miért nem olyan egyszerű közösséget építeni ellenzéki pártként?

„MEGJELENIK EGY OLYAN ERŐSZAKFORMA, AMELYET NEM TUD KEZELNI A RENDSZER”

MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ B. KINCSŐ
2023.07.20.


Honnan jön a „zsaroló anya” képe, aki mindent megtesz azért, hogy váláskor hozzá kerüljenek a gyerekek, és ne az apához? Érzékeli-e a manipulációkat a jogrendszer? Felismerhető-e a rendőrség, a bíróság, a gyámügy számára egy családon belüli erőszak? Mi az eljárás, ha a gyermek nem bántalmazott, csupán tanú egy családon vagy kapcsolaton belüli erőszak-szituációban?

Többek között ezek a kérdések merültek fel a Van jogunk a biztonsághoz? című kampány második nőjogi fórumán, június 14-én, ahol az elkövetők felelősségre vonásáról beszélgettünk.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a NANE és a PATENT egyesület kampányának célja, hogy népszerűsítse az Isztambuli Egyezményt, cáfolja a vele kapcsolatos álhíreket és tévhiteket, és bemutassa, milyen jó gyakorlatok építhetők ki végrehajtása esetén.

A kerekasztal résztvevői dr. Péterfi Vera jogász, a PATENT Egyesület jogsegélyszolgálatának munkatársa, Vad Réka, aki maga is megtapasztalta, mennyire nehéz boldogulnia az erőszak áldozatának a magyarországi viszonyok közt, és Szalai-Komka Norbert, az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ vezetője voltak.

M az, ami miatt láthatatlan, felismerhetetlen marad az intézményrendszer számára az erőszak?

Milyen lenne ideális esetben a felelősségre vonás menete, és hogyan tenné egyszerűbbé a folyamatot az Isztambuli Egyezmény gyakorlatba ültetése?

Péterfi Vera több olyan akadályt sorolt fel, amelyekkel az áldozatok találkoznak a jogérvényesítés során, és amelyeknek megoldása az Egyezmény elfogadásával könnyűszerrel kodifikálható lenne. Az egyik ilyen akadály egy túlélő számára a szülői felügyeletről való döntéshozatal, amely során a bíróság nem veszi figyelembe a korábbi partnerbántalmazás tényét, ez nem érinti a szülői felügyeleti jogokat.

Pedig, ha a bántalmazó kapcsolatban nem is történik gyermekbántalmazás, a gyerek, már azzal, hogy tanúvá válik, traumatizálódik – emelte ki Szalai-Komka Norbert. Péterfi rámutatott, hogy azokban az esetekben, amikor mindkét szülő felügyeleti jogot kér, a bíróságok 50-50 százalékban ítélik oda egyiknek vagy másiknak a szülői felügyeletet. Tévképzet, hogy a nők gyakrabban kapnák meg a gyermekfelügyelet kizárólagos jogát.

Miért maradt fenn mégis az a legenda, hogy az anyák gyakran zsarolnak a gyermekfelügyelettel? Vad Réka[1] arról beszélt, hogy négy éven át tartó gyermekelhelyezési pere során rengetegszer érezte úgy, hogy nem veszik figyelembe a döntéshozók az ő szempontjait, hiába történt akár a jelenlétükben verbális erőszak, hiába gyűjtött bizonyítékokat:

„olyan volt, mintha ott sem lettem volna”.

Beszélgetőtársai rengeteg hasonló esetet tapasztaltak. Péterfi szerint, amennyiben perre kerül sor, jobban mozognak ugyanis a rendszerben azok a bántalmazók, akiknek legfőbb eszköze a manipuláció. A rendőrség, a gyámhatóság, a bíróság képviselői sokszor nem érzékelik, hogy őket is manipulálja a bántalmazó, könnyebben döntenek így az ő javára...

ITT OLVASHATÓ

SZELÉNYI ZOLTÁN: AMI ÁLLAMI KÉZBEN VAN, AZ ÁLTALÁBAN NEM MŰKÖDIK JÓL

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.07.20.


Az állami egészségügy közismerten alulfinanszírozott, ezért a CT és MRI gépek működtetése, javíttatása, karbantartása jelentős költségekkel jár, amit az állami egészségügy nem biztos, hogy ki tud termelni – mondta a Klikk Tv Mélyvíz című műsorában dr. Szelényi Zoltán baleseti sebész. Az MSZP szakpolitikusa szerint egy váratlan üzemhibánál borulhatnak az előjegyzett vizsgálatok akár napokon keresztül is, ami az akut ellátást is veszélybe sodorhatja. Az összes diagnosztikai CT és MRI gépet azonban nem akarja a kormány megvásárolni, mert komoly fideszes érdekeltségek is vannak a magánegészségügyben, így a diagnosztikában is. Azokat akarja, amelyek az állami kórházakban működnek és magánkézben vannak. Ráadásul az államnak szűkös a forrása, különösen, ha ezeket a diagnosztikai gépeket a jövő évi egészségügyi költségvetésből próbálnák finanszírozni


Évek óta azt látjuk, hogy az egészségügyi kormányzat centralizációra törekszik. Az önkormányzati fenntartású kórházakat átvette az állam, a rendelőintézetek egy része is állami tulajdonban van már és azon dolgoznak, hogy a többit is meg tudják szerezni. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy a képalkotó diagnosztika részlegek, amelyek a kórházakon belül magánkézben vannak, azok is az államé legyenek – mondta Szelényi Zoltán.

Szerinte lehet ideológiát kovácsolni hozzá, de a lényeg az, hogy az állami- és a magánszférát el kell tudni választani egymástól. Viszont az élet, illetve a kormány hozta azt a körülményt, ami miatt magántulajdonban lévő eszközök működnek állami tulajdonban lévő kórházakban. A probléma azonban kettős: az egyik része, hogy az állami egészségügy közismerten alulfinanszírozott, ezért ezeknek a gépeknek a működtetése, javíttatása, karbantartása jelentős költségekkel jár, amit az állami egészségügy nem biztos, hogy ki tud termelni. Egy váratlan üzemhibánál borulhatnak az előjegyzett vizsgálatok akár napokon keresztül is...

TÖBB MINT KÉTEZER PEDAGÓGUS ADTA MÁR BE A FELMONDÁSÁT A STÁTUSZTÖRVÉNY MIATT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.07.20.


Ez a szám várhatóan növekedni fog


Az érdekvédő szerint a kormány a nyugdíjas tanárok visszahívásával igyekszik majd „elkenni” a munkaerőhiányt.

Mészáros Lőrinc beszállni készül az áfacsalásokkal sújtott, ám sok EU-pénzzel kecsegtető kertészkedésbe

Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol.

A kormányzati propaganda szintet lépett

Rétvári Bence ugyanis képes volt azért bírálni az Európai Uniót, mert Ukrajnát támogatja. Szijjártó Péter kevésbé közérthető módon, de szintén Putyint védte az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén New Yorkban.

Kubatov Gábor kirúgta a Fradi vezetőedzőjét a BL-kiesés után

A Feröer szigeteki Kí Klaksvik játékosai közül hatan vagy heten ugyanannál a cégnék dolgoznak. Joensen épp villanyszerelőként, egy átlagos munkanapon nyolctól négyig dolgozik, öt és nyolc között megy az edzésre.

Átlagosan több mint tízszer annyit kerestek a focisták a Fradinál, mint az Újpestnél

A magyar profi fociba érkező forrásoknak elsöprő többsége eleve közpénz, vagy erős kormányzati közreműködéssel irányítják oda. Az egyszerű becslés alapján egy Fradiban 
játszó labdarúgó átlagosan nettó 11 millió forint körül kereshetett havonta.

A meccs előtt azt harsogta a Fradi, hogy zsebben van a BL-továbbjutás

A sok pénztől a zsebükbe ez már nem fért be…

Orbán Viktor ezúttal egy holland földesurat részesített kivételes kegyben

A kiváltságos státusz eddig leginkább csak Csányi Sándornak járt.

A Samsung akku-gyárából származott a gödi utcákat ellepő, csatornákból feljövő „fehér hab”

Hatósági eljárást nem indítottak a cég ellen, mintha természetes dolog lenne, hogy a közcsatornába egy veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó üzem szennyezőanyagot juttat.

Az összes LMBTQ-könyv eltávolítását mérlegeli boltjainak tucatjaiból a Libri a melegellenes törvény miatt

A laphoz eljutott listán nagyjából 30 olyan Libri-könyvesbolt szerepel, amelynek közelében van templom vagy iskola.

Jogszerűen nevezte a Media1 átláthatatlannak a Transzparens Újságírásért Alapítvány gazdálkodását

… és kamuzásnak Partos Bence alapító szavait a Székesfehérvári Törvényszék szerint.

Interjút lopott a fideszes bulvárlap

A kormánypárti sajtóholdinghoz, a Mediaworkshöz tartozó Ripost szőröstül-bőröstül ellopott egy Tarlós Istvánnal készült nagyinterjút az Indextől. (LOL)

VISSZAVONTÁK A BETEGEK LABORVIZSGÁLATAIT KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉST - A PROBLÉMÁT AZONBAN NEM OLDOTTÁK MEG

RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2023.07.20.


Visszavonta az a magánszolgáltató a háziorvosok laborvizsgálat igénylő korlátozását, amely az országban számos helyen lát el közfinanszírozott laboratóriumi szolgáltatást.

Ahogyan az előző cikkemben írtam, a háziorvosoknak az egy laborvizsgálattal kérhető paraméterek számát 15 darabban korlátozta a szolgáltató azzal, hogy az efeletti paraméterekről a laborszolgáltató orvosigazgatója dönt, előírta továbbá a sürgősségi laborigények indokolását is a háziorvosok számára, amelyeket szintén a laborszolgáltató orvosigazgatója bírált volna el a jövőben. Most ezen intézkedések kerültek visszavonásra, mint írják, "a bevezetni kívánt változtatás miatt betegellátás nem maradhat el, a szükséges laborvizsgálatok továbbra is elrendelhetőek".

A korlátozásokra eredetileg azért lett volna szükség, mert a laborvizsgálatok száma nyolcszorosan haladta meg azt a mennyiséget, amely vizsgálatszámot a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) teljes áron finanszírozott. Az ezen felüli laborvizsgálatokat a NEAK töredék áron finanszírozza, így ez komoly veszteséget jelent a laborszolgáltatók számára.

A megnövekedett laborigények száma valószínűleg nem választható el az új háziorvosi indikátorrendszer bevezetésétől, amely a háziorvosok finanszírozásának az egyik kulcseleme. Ezen indikátorrendszer olyan vizsgálatokat is tartalmaz, amelyeknek laboratóriumi igénye van, azonban ehhez a plusz igényekhez nem társított az államtitkárság megfelelő plusz finanszírozást, így a még meglévő laboratóriumi magánszolgáltatóknak a megnövekedett terhelés komoly veszteséget jelent.

Igaz az is, hogy eredetileg ez év március elsejével az egész országban a közfinanszírozott laborszolgáltatást államosították volna, és az egész a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasághoz került volna.

Azonban ez sem sikerült, valószínűleg itt is az előkészítetlenség miatt csúszik a teljes államosítás, addig is veszteségbe kényszerítve a magánszolgáltatókat.

HAT SZÁZALÉK A NÖVEKEDÉS, NINCS INFLÁCIÓ, ELEMZŐK SZERINT EZ A VÁLSÁG JELE KÍNÁBAN

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.07.20.


Kína gazdasági folyamatai három éve éles kanyart vettek, legalábbis a világgazdaság sok más nagy szereplőjéhez képest: a koronavírus-járvány először példátlan visszaesést, majd az első hullám szigorú kezelését követő nyitás után – a kínai termékek iránti erős nyugati keresletnek is köszönhetően – gyors visszapattanást hozott.

Ezt a következő hullámokkal járó vesztegzárak, a kormány által 2020 őszén elindított ingatlanpiaci korrekció, valamint a techszektor és más, bűnös szolgáltatói ágazatok megzabolázása miatt aztán a járvány előtti ütemhez képest jóval mérsékeltebb gazdasági teljesítmény követte: 2022-ben csupán 3 százalékkal nőtt a kínai bruttó össztermék (GDP), amely ugyan egy fejlett nyugati országban szép szám, de az amerikai fejlettségi szint negyedével, a magyar felével bíró Kínában nem ehhez vannak szokva az emberek.

Amikor a Kínai Kommunista Párt végül a télen hirtelen feloldotta az addig kifejezetten szigorú járványügyi korlátozásokat, sok politikai vajákos azt valószínűsítette: a hátraarcot nem elsősorban közegészségügyi, hanem gazdasági megfontolások vezérelték, miután a bezárkózás költségei elkezdték megközelíteni a társadalom és a pártállam tűréshatárát. Emiatt az optimistább elemzők azt várták, hogy idén majd rendesen megindul a kínai növekedés.

Ehhez képest a helyzet hasonlóan homályos, mint a koronavírus-járvány első időszakában volt. Egyfelől a tavalyi, gyenge bázishoz képest tényleg erősödik a növekedés, és a kínai vállalatok a járvány óta számos új globális piacon is uralkodó pozícióba kerülnek. Másfelől a belső fogyasztás gyenge, az export csökkenőben, az ingatlanpiac továbbra is döglődik, a fiatalok munkanélkülisége rekordokat dönt, és a gyenge növekedés az önkormányzati adósságproblémát is felszínre hozta.

Hat százalék, ami valójában inkább három

Ez a kettősség lengte be a júliusban publikált második negyedéves gazdasági adatokat is. A negyedéves GDP 6,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami alapján a stagnáló Európából úgy tűnhet, hogy a kínai növekedés bivalyerős.

Ugyanakkor ez a szép szám nagyrészt a bázishatás eredménye: 2022 második negyedévében a koronavírus tavaszi terjedése miatt Sanghajban, Sencsenben és több más metropoliszban tízmilliók kerültek több hetes, egyes esetekben több hónapos vesztegzár alá, emiatt az az időszak 2021 második negyedévéhez képest csupán 0,4 százalékos növekedést, az előző negyedévhez képest 1,9 százalékos csökkenést hozott. Miután a kínai kormány tavaly év végén és idén év elején feloldott minden járványügyi korlátozást, a mostani adatokat nem sok értelme van a tavalyi helyzethez hasonlítani.

Ennél valamivel jobb képet adnak a helyzetről az előző negyedévhez viszonyított adatok, amelyek 0,8 százalékos pluszt hoztak, és az év egészére nézve 3 százalékos ütemet jelentenek – szemben a korábbi növekedési adatokhoz képest eleve konzervatív 5 százalékos kormányzati céllal. Hasonló tempóról árulkodnak a júniusi számok, amikor a kiskereskedelmi forgalom 3,1 százalékkal, az ipar kibocsátása 4,4 százalékkal nőtt a 2022 júniusi, a vesztegzár feloldása utáni helyzethez képest. Az év első hat hónapjában a vállalati szektor beruházásai 0,2 százalékkal csökkentek, szemben az állami szféra beruházásainak 8,1 százalékos növekedésével. Különösen erős volt a visszaesés az ingatlanpiacon, ahol az első félév 7,9, a június 20,6, május 21,6 százalékos csökkenést hozott a beruházásokban a Reuters számításai szerint.

Ez alapján a kínai gazdasági dinamizmusa még mindig messze van a Covid előtti állapotoktól. A járványt megelőző években jellemzően 6,5 és 7 százalék közötti ütemben nőtt a GDP, bármiféle számottevő szezonális ingadozás nélkül. 2020 és 2022 között a szigorú járványkezelés erősen visszafogta az egyébként sem acélos fogyasztást, bár az ipari termelés fenntartását akkor is priorizálta a kormány, é
s a nyugati gazdaságélénkítő programok az exportot is erősen megnyomták...

ITT OLVASHATÓ 

PANKOTAI LILI: A FIATALOKNAK NINCS MÁS VÁLASZTÁSUK, CSAK A HARC

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.07.20.


Feljelentést tett a rendőrségen Pankotai Lili egy kézzel írt levél miatt, amelyben halálosan megfenyegették. Szerinte ugyanis a kézírás ugyanazé lehet, aki Jámbor András országgyűlési képviselőt is halálosan megfenyegette Az üzenet alján az állt, hogy „addig hagyd abba, ameddig nem késő”. „Nekem erről az a véleményem, hogy már nem lehet abbahagyni, és nem azért, mert megvernek, hanem azért, mert nekünk, fiataloknak, nincs más választásunk. Már nincs” – mondta a 18 éves diáklány.


Megijedt, amikor megkapta a halálos fenyegetést, vagy csak azon lepődött meg, hogy már ön is kap ilyen levelet?


Nem lepődtem meg. Hogy megijedtem, az talán túlzás, bár az hibám, hogy ezeket a dolgokat gyakran jelentéktelennek kezelem. Bizonyos szintig persze jó, mert tud élni az ember, de egy bizonyos szinten túl már felelőtlenség nem komolyan venni a körülöttünk levő dolgokat. Úgyhogy inkább édesanyám és a család vette komolyabban a fenyegetést. De szerintem ez még mindig csak szó, amivel könnyű vagdalkozni, könnyű elnémítani embereket. Sajnos, ennél komolyabban nem tudom venni.

Vagyis így nem tudják elhallgattatni. Inkább felbőszíti, további harcra sarkallja?

Ez a történet igazából nem veszi kedvemet, de nem is feltétlen olaj a tűzre. Ez a rendszer így működik. Ugyanolyan, mint a lejárató kampány, mint amikor követtek az utcán, vagy mint a szabálysértési eljárásnál. A hazugság propaganda, a rendszer eszköze. Nem kezelem a fenyegetést másképp, mint a lejárató kampányokat, ezt egy ugyanolyan eszköznek tekintem, amit megpróbál a rendszer bevetni, hogy majd lesz, ami lesz. Ezeket az eszközöket a rendszer 13 éve folyamatosan használja. Az üzenet alján az volt, hogy „addig hagyd abba, ameddig nem késő”. Nekem erről az a véleményem, hogy már nagyon, nagyon késő abbahagyni, és nem azért, mert megvernek, hanem azért, mert nekünk, fiataloknak, nincs más választásunk. Már nincs.

A rendőrségi feljelentést hétfőn tette meg. Biztatta a rendőrség azzal, hogy majd megtalálják a fenyegetőt?

Nem. Az ügyfélkapun keresztül online küldtem el a feljelentést, és egyelőre semmilyen választ nem kaptam. Föl is volt tüntetve a kitöltendő űrlapnál, hogy a rendőrség nem feltétlenül fog jelentkezni az ügy kapcsán. Azért én egy pár napon vagy héten belül utánakérdezek majd, hogy hol tartanak. Egyelőre semmi konkrétum nincs az ügyben. Én ezt a fenyegetést már régebben, pár héttel ezelőtt kaptam, viszont akkor semmit nem tudtunk kezdeni az egésszel, hiszen semmilyen „nyom” nem volt, csak egy szimpla levél érkezett. Most azonban kiderült, a kézírás tökéletesen megegyezik azzal a halálos fenyegetéssel, amit Jámbor Andrásnak, Józsefváros országgyűlési képviselőjének küldtek és az ő levele viszont alá volt írva. Így már úgy gondoltam, a rendőrség is tud vele kezdeni valamit.

Honnan tudta a fenyegető, hogy egyáltalán hová kell küldeni a levelet, hogy kapta meg?


Az iskolám címére küldték. Talán ez volt az egyetlen olyan része, amiről eszembe jutott: azért ez egy kicsit gáz. Mert amikor a lejárató kampányhoz gyűjtöttek rólam anyagot, akkor is nagy valószínűséggel az iskolától kezdve követtek engem. Ugyanis ez az egyetlen nyilvános vagy publikus cím, ahová én egyértelműen járni szoktam. Az, hogy ezt a fenyegető levelet az iskolám címére küldték, ahová minden nap bejártam, és szeptembertől is bejárok, azért egy kicsit tudja frusztrálni az embert...

TEXAST OKÍTOTTA VARGA JUDIT, HOGY KELL JÓ MENEKÜLTPOLITIKÁT CSINÁLNI - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.07.20.


Szijjártó Péter New Yorkban adott interjúiban került ellentmondásba saját magával a fegyverszállítások ügyében, Varga Judit Texasban beszélt arról, hogy szigorúnak kell lennünk, kit engedünk be a földi paradicsomunkba, Nagy István Varsóban tárgyal több kelet-európai ország agrárminiszterével az ukrán gabonafélék importtilalmának meghosszabbításáról. Nemzetközi lapszemle.


Miután Szijjátó Péter a hét elején az ENSZ közgyűlésén járt, a kínai állami tv angol nyelvű adásnak, a CGTV-nek adott rövid interjút New Yorkban, arról, hogy Magyarország miért ellenzi az amerikaiak által Ukrajnának küldött kazettás bombák bevetését. Elmondta, Magyarország mindenfajta fegyverszállítást ellenez, hozzátette, egyedüliként a NATO-ban. A külügyminiszter úgy gondolja, minél több fegyvert juttatnak mások Ukrajnának, annál hosszabb lesz a háború és annál többen halnak meg. Ilyen egyszerű. Arról az interjúban egyáltalán nem esett szó, hogy ha Ukrajna nem harcolna, akkor Oroszország elfoglalná a területét.

A Delhi központú World is One News-nak, a WION tv-nek szintén New Yorkban adott csaknem 30 perces interjúban már sokkal alaposabban körbejárták az orosz-ukrán konfliktust. Például kérdésre válaszolva Szijjártó kifejezetten hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem lehetne szuverén állam, ha nem küzdene ezért, és emiatt roppant fontosak az Ukrajnának küldött fegyverek. Aztán egy kicsit ellentmondásba került saját magával, mert megismételte, amit a kínai tv-nek is mondott, hogy Magyarország viszont nem küld fegyvereket, mert békét akar. A logikai bukfenc után jött a kérdés, ha Ukrajna eveszítené a háborút, akkor nem tart attól, hogy Putyin újabb területekre vetne szemet? Szijjártó szerint nem tűnik úgy, hogy Putyin bármelyik NATO-tagállamot készülne megtámadni. Szerinte ez a háború nem a fronton fog eldőlni, hanem béketárgyaláson. Viszont Biden amerikai elnök a múlt héten már kijelentette, hogy Putyin már elvesztette a háborút – vágta rá a riporter, amit kétségbe vont Szijjártó, azt mondta, ezt a háborút senki nem nyerheti meg. Ezért az amerikaiaknak és az oroszoknak kell tárgyalóasztalhoz ülni.

Az Ukrajna potenciális NATO-tagságára vonatkozó kérdésre úgy reagált, hogy amíg az ország háborúban áll, addig úgysem lehet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének a tagja. A svédek tagságának ratifikálását elintézte azzal, hogy egyrészt az nem a kormánytól, hanem a parlamenttől függ, másrészt kijelentette, nem hazánk fogja utolsóként ratifikálni a döntést.

Azt sem tudta igazán megmagyarázni, hogy miért rohangál Moszkvába tárgyalni, ha – mint mondja – elítéli a háborút. Azt fejtegette, hogy ilyenkor mindig elmondja az oroszoknak – nagy publikum előtt is, hogy hagyják abba az emberek legyilkolását. Hozzátette, energiabiztonságunk záloga – Oroszország.

Magyarország és az EU kapcsolatai is szóba kerültek: a külügyminiszter furcsának találja, hogy a magyar kormányt vádolják a jogállamisági elvek be nem tartásával, miközben Brüsszel is törvényt akar sérteni, ha nem engedi, hogy Magyarország betölthesse egy év múlva a soros uniós elnökséget. Képmutatónak nevezte a brüsszeli vezetést.

Varsóban tárgyal ma Nagy István agrárminiszter, s várhatóan megállapodik 5 ország – Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Lengyelország –, hogy arra kérik az EU-t, hosszabbítsák meg az ukrán gabonák behozatali, azaz importtilalmát a szeptember 15-én lejáró határidő után is – adta hírül a Reuters. Aminek most különösen erős optikája van, hisz Oroszország a héten jelentette be, hogy nem engedi a Fekete-tengeri szállítások további lebonyolítását és alternatív útvonalakat keres Ukrajna. Persze ezzel együtt ezeken az országokon keresztül továbbra is szállíthatják termékeiket – a búzát, a kukoricát, a repcét és a napraforgót, de nem árusíthatják az ukránok, hogy ne törhessék le olcsó áruikkal az érintett országok belső piaci árait. Szó van egyébként újabb termékek bevonásáról is – csirkehús, tojás és méz -, továbbá a magyar miniszter azt javasolta az EU-nak, hogy mivel a gabona szárazföldi szállítása drága, fel kellene ajánlani Ukrajnának vagy a hajózási társaságoknak egy progresszív tranzitdíj-támogatást, hogy a gabonát alternatív kikötőkbe lehessen szállítani, így nem terhelnék az európai piacokat.

Az orosz központi hírügynökség, a TASZSZ, Budapestről adott tudósítást, miszerint hazánk nem támogatja az Ukrajnának küldendő katonai 500 millió eurós segélyt, amíg az OTP-t le ne veszik a szankciós listáról Brüsszelben, aminek összeállításáért Kijevet hibáztatja Szijjártó Péter. Sőt, továbbment, az Ukrajnának küldendő következő fegyverszállítmányokat is blokkolja – ez egyébként sajtótájékoztatón elhangzott kérdésre adott válaszból derült ki.

Varga Judit Texasban ült le újságírókkal a Dallas Express szerkesztőségében, és elmondta nekik, hogyan kell megoldani a menekültválságot, amiben Magyarország igazán sikeresnek mondhatja magát. Jelezte, nem fognak belemenni az EU migrációs politikájának a megváltoztatásába, mert erre nem kaptak felhatalmazást a választóktól. Úgy fogalmazott, nagyon szigorúnak kell lennünk abban, kit engedhetünk be a mi földi paradicsomunkba. Szijjártóhoz hasonlóan, aki szintén minden fórumon elmondja, hogy másfél millió ukrán menekültet fogadtunk be, Varga Judit még azt is hozzátette, hogy az egészségügyi ellátástól a lakhatásig mindent biztosítunk nekik. De tegyük hozzá, messze nem másfél millió menekültet látnak el, a Szabad Európa szerint alig 2 százalékuk maradt itt. S eközben elmondta azt is, hogy minden bizonnyal ő lesz a Fidesz listavezetője az uniós parlamenti választásokon, ezért mond le a hónap végével miniszteri posztjáról.

CSAKNEM HÁROM HÉTTEL A VÉDŐNŐI SZOLGÁLATOK ÁLLAMOSÍTÁSA UTÁN SEM TISZTUL A KÉP, A VÉDŐOLTÁSOK IS CSÚSZNAK

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.07.20.


Egyes védőnői helyiségekből a betegeket is ellátó háziorvosi rendelőkbe terelik át a kötelező oltások beadását.


– Katasztrófa. Rosszabb, mint amire számítottunk – összegzi a védőnői szolgálatok július elsejei államosítása óta eltelt időszak tapasztalatait Szalainé P. Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője. A jelenlegi helyzetet leginkább ahhoz tudja hasonlítani – mondta –, mint amikor felrúgunk egy hangyabolyt. Mindenki kapkod, rohangál, nincs egyértelmű iránymutatás, a megoldandó problémák pedig közben heggyé növekednek.

A sok éves előkészítő munka ellenére az eddig az önkormányzatok által alkalmazott, illetve fizetett – és az önkormányzati helyiségekben dolgozó – védőnők most sok helyen azt sem tudják, hogy az állami átvétel óta kinek jelentsék, ha például megbetegednek. Hol az egyik hivatali email cím használatára utasítják őket, hol a másikra. Ez azon kívül, hogy sok időt vesz el a tényleges feladatoktól, a gondozottakkal való kapcsolattartást is hátráltatja. Nemhogy a védőnők, de még az őket mentorálók sem feltétlenül találják a helyüket az új rendszerben, ők is panaszkodnak, hogy sokszor érzik magukat kellemetlenül az egymás után velük kiküldetett ellentétes információk miatt – magyarázza Szalainé P. Boglárka, aki ellen egyébként etikai vizsgálatot indítottak kritikai hangvételű nyilatkozatai miatt.

– De mi mást mondhatnék, ha a legtöbb védőnő munkakörülményei súlyosan romlottak az elmúlt bő két hétben?

– tárja szét a karját a szakember, aki szerint a védőnők az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közötti hatásköri, hatalmi harc kellős közepén találták magukat.

A helyzetet bonyolítja, hogy a szolgálatokat átvevő vármegyei kórházak ingatlanainak üzemeltetése is éppen most került át a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF). Ennek az átadás-átszervezésnek a kellős közepén kellene megállapodniuk a védőnői tanácsadó helyiségeket birtokló önkormányzatokkal az ingatlanok fenntartásáról. Márpedig van olyan település, ahol nemes egyszerűséggel kikapcsolták a telefont, megszüntették az internet hozzáférést, nincs takarítás, de még a szemetet sem viszik el a tanácsadóból.

Egyelőre arra sincs egységes protokoll, hogy milyen szerződéseket kössenek a kórházak az önkormányzatokkal. Van, ahol havi 30 ezer forintot ajánlanak a helyiségek üzemeltetéséért, máshol azt kérik az adott településtől, hogy fizesse tovább a számlákat, majd azokat összegyűjtve küldje el a kórháznak. Az önkormányzatok túlnyomó többsége egyiket sem tartja elfogadhatónak: a felajánlott összeg semmire se elég, a három havi elszámolás pedig egy 75 milliárdos adósságállományt maga előtt görgető állami intézménnyel nem különösebben csábító a szintén napi pénzügyi gondokkal küszködő településeknek...

GYURCSÁNY MEGFENYEGETTE ORBÁNT, NE MERJEN A LAKOSSÁGI BANKSZÁMLÁKHOZ NYÚLNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.07.19.


...Mint megírtuk, a közeledő államcsőd elkerülése miatt először megpróbálják magas kamatok ígéretével kicsalni a lakossági megtakarításokat az emberek zsebéből, hogy a bankszámláikról tegyék állampapírba a pénzüket. Még a bankokat is arra kötelezték, hogy ezt ajánlják saját ügyfeleiknek. Az államháztartás állapota alapján azonban ezek fedezet nélküli ígéretek, aki állampapírba fekteti a pénzét, az soha nem kapja vissza. Azt egyszerűen ellopják és felélik, a csőd elhalasztására használják, és majd a háborúra fogják.

Orbán már tett ilyen kijelentést, hogy hazafias dolog az államnak adni a pénzt „háború” idején, miközben Magyarországon nincs háború. De majd ezen a jogcímen ellopják, és megveregetik azok hazafias vállát, akik annyira hülyék voltak, hogy tolvajoknak adták a pénzüket. De ez csak az első lépése a próbálkozásnak, hogy ellopják a lakossági megtakarításokat. Ha az emberek nem adják oda önként, nem fektetik állampapírba a pénzüket, akkor egyszerűen le fogják söpörni a lakossági bankszámlákat.

Eddig is azt csináltak a bankokkal, amit akartak, ezt a háborúra hivatkozva simán megteszik. Olyan háborúra hivatkoznak, ami nem Magyarországon zajlik, ami nem érinti Magyarországot, de úgy tesznek, mintha Magyarország hadban álló fél lenne, és ezért kellene rendkívüli állapotot bevezetni, a lakosság minden megtakarítását elvenni. Az orbáni magyarország súlyos gazdasági helyzetét jelzi, hogy már készek a legvégső lépést is megtenni, készek lesöpörni a magyar emberek bankszámláit. Miközben ők egy ujjal nem nyúlnak a terhekhez, amelyeket ők idéztek elő.

Mint írtuk, olyan helyzetben van az Orbán-maffia, annyira kell nekik a pénz, s annyira nem tudnak már sehonnan pénzt szerezni, hogy mindenképpen szükségük van a lakosság megtakarított pénzére. Ezért azt javasoljuk, hogy mindenki helyezze a pénzét Magyarországon kívüli bankokba, ahol biztonságban van. Enélkül fennáll a veszély, hogy ugyanúgy ellopják a kemény munkával megtakarított, spórolt pénzt, ahogy a magán-nyugdíjpénztárakban gyűjtött pénzt ellopták, ami csak a fele volt annak a lopásnak, amire most készülnek.

DRÁGÁM, A KÖLYKÖK MÁR MEGINT BESZÓLTAK A FIDESZNEK

TELEX / VIDEÓ
Szerző: TELEX.HU
2023.07.19.



Mocskosszájú gyerekkatona! Butuska fruska! Céda! - de ha ez nem lenne elég, befotóznak a szoknyájuk alá, vagy börtönnel fenyegetik őket. Így bánik a hatalom tizenéves lányokkal. Nagy Blanka, Pankotai Lili és Sas Bíborka szüleit kérdeztük arról, hogyan hat a családjukra, hogy a kamasz gyerekük aktívan foglalkozik a közélettel.


NAGYOT EMELKEDHET A VÍZDÍJ - ŐSSZEL AZ ÁTLAGFOGYASZTÁS HARMADA IS PIACI ÁRÚ LENNE?

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: AZÉNPÉNZEM / NÉPSZAVA
2023.07.20.


Kiszivárgott tervek szerint akár már ősztől a jelenlegi víz- és csatornadíj a lakosságnak csak havi 5 köbméterig maradna kedvezményes. E fölött az átlagosan 7,33 köbméter használó magánszemélyektől is piaci árat kérnének. A nem lakossági fogyasztóknak teljes egészében piaci alapú lehet a díj.


Magyarországon nagyobb területek vízellátása szűnhet meg hosszabb-rövidebb időre – állította már négy évvel ezelőtt a MaVíz Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. Úgy tűnik, mostanra már tényleg teljesen tarthatatlanná vált a helyzet. A sajtóban rendre jelennek meg hírek a sorozatos budapesti csőtörésekről, illetve az agglomerációs településeken bejelentett vízkorlátozásokról. Kurdi Viktor, a MaVíz elnöke a Népszavának drámai állapotokat vázolt fel (és még a frissen telepített, telepítendő akkumulátorgyárak vízigényéről nem is beszélt).

A szakmai szervezet vezetője szerint a vízdíjak 2012-es befagyasztása, a 2013-as rezsicsökkentés, illetve a vízi közműveket sújtó vezetékadó együtt vezetett el oda, hogy a szolgáltatók bevételei már nem fedezik a hálózat, illetve egyéb infrastruktúra elemek karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét. Mint állította: minden ivóvízhálózatba pumpált 100 liter vízből átlagosan 20-25 liter folyik el a törött vagy megrepedt csöveken keresztül. Van ahol a hálózati veszteség eléri a 40-50 százalékot, vagyis a víz közel fele nem jut el a fogyasztóhoz, ami rettentően nagy pazarlás – mutatott rá Kurdi.

Különböző szakmai elemzések alapján 1000-3000 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az ágazati infrastruktúra elérje a kor által megkövetelt műszaki- szolgáltatási színvonalat. Ráadásul hiába kerülne hirtelen akár több száz milliárd forint a felújításokra, az elmaradt rekonstrukciók pótlása nem valósítható meg egy csapásra. Kurdi Viktor szerint a komplex felújítás főként a városokban rendkívül gondos tervezést és ütemezett kivitelezést kíván, ami a források megléte esetén is 10-15 évig tarthat...

AZ ÖSSZES LMBTQ-KÖNYV ELTÁVOLÍTÁSÁT MÉRLEGELI BOLTJAINAK TUCATJAIBÓL A LIBRI A MELEGELLENES TÖRVÉNY MIATT

TELEX
Szerzők: BOZZAY BALÁZS, BAKRÓ-NAGY FERENC
2023.07.20.


Sokan azt hihették, az a legkeményebb dolog, amire magyarországi könyvesboltok a melegellenes törvény miatt kényszerülnek, hogy be kell fóliázniuk az LMBTQ-érintettségű könyveket, vagy át kell rakniuk őket az ifjúsági részlegről máshová. Azonban egyre inkább látszik: bármennyire meredeken hangzik, a törvény előírásainak ezek még csak az enyhébb részei. Valódi esély van arra, hogy magyar könyvesboltok sokaságából teljesen eltűnhet az összes olyan könyv, amely bármilyen módon megjelenít homoszexualitást.

A Telex birtokába jutott ugyanis egy olyan lista, amely arra utal, hogy a Libri felmérte: a törvény miatt mely könyvesboltjaiban nem árulhatja ezeket a kiadványokat. A jogszabály szerint ha egy könyvesbolt 200 méteres körzetében van oktatási vagy vallási intézmény, akkor abban semmilyen LMBTQ-érintettségű könyvet nem lehet árusítani, se ifjúságit, se felnőtteknek szólót, még befóliázva sem.

Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a Libri az őket ért fogyasztóvédelmi bírság után valóban úgy dönt-e, betartják a törvény rájuk kényszerített előírásait. Ha igen, akkor a saját maguknak készített táblázat szerint a könyvesboltjaik nagyjából feléből, mintegy 30 üzletükből teljesen el kell távolítaniuk az LMBTQ-érintettségű könyveket...

GÁBOR GYÖRGY: KÉS, VILLA, OLLÓ (ÉS EGYETEM) KINEK A KEZÉBE NEM VALÓ?

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.07.19.


Csák János egy minapi televíziós műsorban elmondta, milyennek vizionálja a Zeneakadémia leendő rektorát: az illető legyen világítótorony, olyan valaki, aki állt már a világ nagy színpadain, aki tudja, milyen zsűriben lenni, aki lemezeket adott ki, s aki érezte a rivaldafényt, minthogy ide sztárok kellenek. Magyarországon az utóbbi időben szakmányban lehet valaki egyetemi tanár és rektor úgy, hogy fel sem merül, vajon rendelkezik-e vezető oktatói alkalmassággal.

Egy magamfajta bölcsésznek – az ellenkezőjébe még belegondolni is elborzasztó –, ha nagyon vágyódna rá, akkor sem volna lehetősége rászabadulni egy atomerőműre; egy egyházzenével foglalkozónak önmegvalósítani egy mozgásszervi sebészeti műtőben; netán egy agrármérnöknek saját nembeliségét kiterjeszteni egy repülésirányító központban. Igaz, cserében egy atomtudóstól nem elvárt, hogy a narratív történelemszemlélet összefüggéseire világítson rá, egy ortopédsebésztől sem kívántatik meg, hogy az Isten dicsőségét és a hívők épülését szolgáló liturgikus zene (musica sacra) világában alkosson maradandót, s minden repülőútra készülő megnyugodhat, mert a légiforgalmi irányítóközpontban a hajtóművek beindítását, a repülési útvonal és a repülési magasság kijelölését, vagy a fel- és leszállási engedély megadását továbbra is légiforgalmi irányítók és nem növénytermesztési módokkal vagy állattenyésztési eljárásokkal foglalkozó agrármérnökök végzik.

A fentieket a társadalmi kooperáció egyik legmeghatározóbb és legszükségesebb formájának nevezzük, s „munkamegosztás” címén Adam Smith 1776-ban megjelent műve, A nemzetek gazdagsága óta alapvető közgazdaságtani racionalitásként tartja számon a nagyvilág.

Vajon miért gondolja a hatalom, s a hatalom megannyi képviselője, hozzá nem értő kormánytagok, no meg persze a szolgai engedelmességből újra és újra megnyilatkozó propagandisták, hogy ők tudják csak igazán, hogyan működik egy egyetem, mitől egyetem az egyetem, s majd ők mondják meg tutira, ki a rátermett rektor, ki a megfelelő professzor, ki alkalmas az oktatásra, s ki az, akit látni sem kíván az egyetem környékén a Fenséges Főhatalom.

Csák János, szervezetek és vállalatok stratégiájának szervezési képességeivel (pl. Matáv, MOL-csoport, Helikon Kiadó, Heti Válasz), valamint energiabiztonsági, telekommunikációs és start-up vállalkozások finanszírozásával foglalkozó üzletember, a Bank of China CEE igazgatótanácsának tagja, a Magyar-Szlovák Kereskedelmi Kamara társelnöke, a MOB Etikai Bizottságának tagja, volt londoni nagykövet stb., stb., jelenleg Magyarország kulturális és innovációs minisztere egy minapi televíziós műsorban elmondta, hogy ő maga milyennek vizionálja a Zeneakadémia leendő rektorát. Azt mondta, hogy az illető legyen világítótorony, olyan valaki, aki állt már a világ nagy színpadain, aki tudja, milyen zsűriben lenni, aki lemezeket adott ki, s aki érezte a rivaldafényt, minthogy ide sztárok kellenek.

Nem sorolom a neveket, senkit sem szeretnék megbántani vagy akarata ellenére megidézni, de száz százalékig biztos vagyok abban, hogy azok, akiknek volt valaha is a legcsekélyebb közük a hazai zenei élethez, pontosan tudják, ki mindenki juthat az eszembe, amikor azt mondom, hogy mind a hazai, mind a világ zenei életében számtalan gigantikus zseni akadt a legkülönfélébb hangszeres előadók sorában, akik a világ majd’ minden koncertpódiumát meghódították, „világítótornyok” voltak, zsűriztek is, lemezeket is kiadtak (de még milyeneket!), mégsem lettek volna jó rektorok, helyesebben kifejezetten pocsék rektorai lettek volna egy-egy zeneművészeti felsőfokú intézménynek, s hej, de jó, hogy nem is lettek azok! Ám ennek ellenkezője is igaz: sok-sok olyan nagyszerű hangszeres előadót ismerünk, idehaza is, külföldön is, akik nem lettek „világítótornyok”, nem hódították meg a koncerttermeket, mégis zseniális zenepedagógusok voltak (vagy azok ma is), akik nélkül egészen egyszerűen nem lettek, nem lehettek volna azok a bizonyos „világítótornyok” és sztárok.

Egyetemekről van szó, vagyis oktatási és tudományos intézményekről. Ahhoz, hogy valaki egyetemi tanár legyen, s egyetemi tanárként mondjuk rektor, annak habilitálnia kell. Az eljárás során a habilitált doktor a habilitációs bizottság és az egyetemi hallgatókból álló közönség előtti két nyilvános előadás megtartásával – melyet idegen nyelven is prezentálni kell – tanúságot tesz oktatói rátermettségéről, szakmai és tudományos tevékenységéről, igazolja feddhetetlenségét, tudományos alkotó munkájának eredményeit és bizonyítja előadókészségét, vagyis azt, hogy kimagasló szakmai teljesítménnyel és vezető oktatói alkalmassággal rendelkezik.

Magyarországon az utóbbi időben szakmányban lehet valaki egyetemi tanár és rektor úgy, hogy fel sem merül, vajon rendelkezik-e vezető oktatói alkalmassággal, ugyanis, ha már fellépett a nagy koncertszínpadokon, esetleg rendelkezik Kossuth-díjjal vagy olimpiai aranyéremmel, az a hazai hatalmi tényezők számára elegendő bizonyítéka vezető oktatói alkalmasságának. Ha játszotta már Beethoven hegedűversenyét mondjuk a Carnegie Hallban, avagy több gólt dobott a férfi kézilabda olimpiai döntőjében, az magától értetődő módon rendelkezik vezető oktatói alkalmassággal. (Hogy a NER-elit is értse: hány kiváló futballista volt, akik mindent tudtak, csak oktatni, továbbadni nem, így nem is lettek edzők, s hány kevésbé nagy futballista, focistaként épp csak pislákoló „világítótorony” akadt, akikben napjainkban is a legismertebb és legfoglalkoztatottabb edzőket köszönthetjük.)

A parvenü jellemző és roppant árulkodó gondolkodása az, hogy a „világítótorony” nem csak csodás jelzőfény és jelzőhang kibocsátására képes, ám azt még oktatni is tudja.

Hát egy fészkes fenét!

S a fenti összefüggésben csak halkan tenném hozzá, hogy az a felsőfokú oktatási intézmény, ahol az egyetemi autonómiát, az oktatói és kutatási szabadság alapvető lételemét, s az egyetem tudós testületének, a szenátusnak a véleményét kiszoríthatja a politikai párthatározat és annak felsőbb parancsra történő kivitelezése, a továbbiakban nem érdemesül az egyetem (universitas) középkorból származó büszke elnevezésére, egészen egyszerűen azért, mert épp az alapfeltételeket rúgja fel és tapossa meg.

Igaz, foxi-maxinak (vesd össze a néhai Marxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme) még megfelelhet.

TÖBB MINT KÉTEZREN MÁR BE IS ADTÁK A FELMONDÁSUKAT AZ UTÓBBI HÓNAPOKBAN A STÁTUSZTÖRVÉNY MIATT

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.07.20.


A PSZ alelnöke szerint sokan tanév közben fogják elhagyni a pályát, és kétséges, hogy őket hogyan pótolják. Úgy véli, a kormány a nyugdíjas tanárok visszahívásával igyekszik majd „elkenni” a munkaerőhiányt.


A Belügyminisztériumnak (BM) a pedagógusok korábbi évektől eltérő munkaerőpiaci mozgásáról nincs ismerete – közölte a Népszava megkeresésére a BM, miután arról érdeklődtünk, hogy a legutóbbi oktatásügyi tiltakozások célkeresztjébe került új pedagógus jogállási törvény (ismertebb nevén státusztörvény) parlamenti benyújtása, vagyis június eleje óta mennyi pedagógus adta be felmondását és szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyát. Korábban az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központtól is szerettük volna megtudni ugyanezt, de nem tudtak válaszolni, állításuk szerint nem rendelkeznek ilyen adatokkal.

A státusztörvényt – amellyel egyebek mellett jövő januártól megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti státusza, növekedhet a munkaterhelésük és át is vezényelhetik őket más intézményekbe – július 4-én fogadta el a parlament. Az aHang platform online felmérésében több mint ötezer pedagógus jelezte, hogy elhagyják a pályát a törvény bevezetése esetén. Továbbá a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felé is több mint háromezren jelezték, hogy ilyen lépésre készülnek – tudtuk meg a PSZ alelnökétől. Gosztonyi Gábor azt is elmondta, azt biztosan tudják, hogy több mint kétezren már be is adták felmondásukat az utóbbi hónapokban a státusztörvény miatt.

– Ez a szám várhatóan növekedni fog, sokan ugyanis kivárnak szeptemberig, hogy kaphassanak valamennyi végkielégítést – fogalmazott a PSZ alelnöke. A BM tájékoztatása szerint a munkáltatók tájékoztatni fogják a januárban esedékes jogviszonyváltásról a pedagógusokat, akik idén szeptember végéig nyilatkozhatnak, hogy ezt elfogadják-e. Gosztonyi Gábor szerint ez azzal jár majd, hogy sokan tanév közben fogják elhagyni a pályát, és kétséges, hogy őket hogyan pótolják.

Az érdekvédő szerint a kormány a nyugdíjas tanárok visszahívásával igyekszik majd „elkenni” a munkaerőhiányt...

TÓTH ZOLTÁN: A JOGÁLLAMISÁGOT JOGALKOTÁSSAL IS MEG LEHET SÉRTENI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.07.19.


Azzal, hogy ősztől a Fidesz szigorítani akarja a kampányfinanszírozás szabályait, az a cél, hogy a választás előtt lehetetlenné tegyenek néhány ellenzéki pártot, vagy néhány ellenzéki politikust – mondja Tóth Zoltán. A választási szakértő szerint elsősorban nem külföldön kellene kereskedni, a kampányfinanszírozás valódi szigorítása az lenne, ha megtiltanák, hogy a kormány a költségvetésből a kormánypártot finanszírozza. Hozzátette, a jogállamiságot jogalkotással is meg lehet sérteni.

A kampányfinanszírozás szabályainak szigorítását Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője azzal indokolta, hogy „a jövőben ne legyen lehetőség a magyar választások külföldi befolyásolására”. Ez valódi szigorítás lesz?

Én úgy vélem, a kampányfinanszírozás valódi szigorítása az lenne, ha megtiltanák, hogy a kormány a költségvetésből a kormánypártot finanszírozza. Nem külföldön kellene elsősorban kereskedni, hanem az itthoni kampányfinanszírozási szabályokat kellene tisztességessé tenni. Jelen pillanatban a Fideszt, mint pártot a közpénzekből finanszírozza a kormány. Ez abszolút tisztességtelen. A legfontosabb tehát az lenne, hogy söprögessenek a saját házuk táján. Ezzel kellene kezdeni.

Mi lenne a második legfontosabb teendő?


A második, hogy tisztességes kampányszabályokat kéne fölállítani. Például, abbahagyhatnák azt a gyakorlatot, hogy a választások előtt – mondjuk – két héttel megtiltják, hogy bizonyos helyeken plakátozni lehessen. A másik nagyon fontos dolog, hogy visszavonják azt a most életbe lépett szabályt, miszerint a választás előtti évben nem lehet időközi választást tartani. Miért ne lehetne? Ezeket az ad hoc, egyenes politikai érdekből történő törvénymódosításokat, illetve rendeletmódosításokat kellene megszüntetni. Itt egyszerűen pártérdekből módosítgatja a választási törvényt a Fidesz...

SZELE TAMÁS: SZEKSZÁRDI ODÜSSZEIA – 4. RÉSZ (KÉTMILLIÓ FORINT HELYETT SZÁZEZER)

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2023.07.19.


Tegnap a feltört fiókoknál hagytuk abba Sávoly Dániel történetét, ma folytassuk is onnan – újabb merülés következik a vidéki Magyarország kiskirályainak tenger alatti, ragadozóktól hemzsegő, veszélyekkel teli világába.

– Ebben az volt szép, hogy az eredeti kétfaktoros védelmet simán ki tudták iktatni.

(Szele Tamás) – Igen. Ami azt jelenti, hogy valahol a telefonjukkal is rácsatlakoztak.

– Miután egy informatikus barátom egy zárt hálózaton keresztül keresztül levédte a wifi rendszeremet és ismételten be lett kapcsolva, ment minden alkalommal a kétfaktoros hitelesítés. Utána sorra érkeztek a Facebook- és Google-védelmi üzenetek. Sikertelen bejelentkezés Szigetvárról, sikertelen bejelentkezés Bonyhádról. Ezek olyan helyek voltak, ahol vagy a büdös életben nem jártam még, vagy esetleg előtte egy-két évvel.

De ezt a problémát meg tudtuk oldani. November 8-ával megszületett az elsőfokú ítélet, erről meg is jelent egy online újságcikk, de volt 15 napjuk az ítélet átvételére, illetve tíz munkanapjuk a fellebbezésre. És ezt olyan szépen kisakkozták, hogy mivel december 9-én éjfélig kellett volna fizetni, helyette mindennemű előzetes egyeztetés nélkül, december 9-ével fellebbeztek.

Ez átkerült a pécsi fellebbvitelire, másodfokra, de ott olyan jól sikerült az ügyvédem által összeállított ellenkeresetünk, hogy mindennemű előzetes egyeztetés nélkül szintén március derekán egyszerűen visszavonták a fellebbezésüket, ezáltal automatikusan jogerőre emelkedett az elsőfokú ítélet. Hogy mennyire független a magyar bíróság a munkaügyi perekben, arra felhozok egy példát. Az ügyvédem első körben megállapított, az én esetemben durván nettó egymillió forintnyi kártérítési összeget jogszerű számítási metodikával, önmaga számára 2,3 millió forintos ügyvédi munkadíjat állapított meg szintén jogszerű számítási metodikával, amit alá is támasztott korábbi peres esetekben keletkezett ítéletekkel. S noha az elsőfokú ítélet során nekem adott igazat a bíróság, viszont az alperes ügyvédi munkadíjára vonatkozó számítási metodikát fogadta el. Magyarán a bíróság az elsőfokú ítéletnél jóváhagyta, hogy az alperes számolja ki az én ügyvédem munkadíját.

– Igen, ez azért érdekes, mert abszolút ellenérdekelt felekről van szó.

– Így az ügyvédem által felállított 2,3 millió forintos eredeti ügyvédi munkadíjból lett 670 ezer forint. Ezen már az ügyvédem is berágott, és a másodfokú tárgyalásra készülve már 2,7 milliót állapított meg, viszont olyan erős ellenkeresetet állított össze, ami egyszerűen megtámadhatatlan volt.

Ilyen esetekben az ügyvédeknek illik kommunikálni egymással. Az én ügyvédem jelezte az ellenérdekelt félnek azt, hogy mennyi munkadíjra tartana igényt meg mit szeretne és hogyan. Cserébe az ellenérdekelt fél semmit nem volt hajlandó mondani. Sőt, mint utóbb kiderült, nem is az ellenérdekelt féltől, nem is Sz. V.-től, Szőke Gergőtől tudtuk meg, hogy visszavonták a fellebbezést, hanem a Pécsi Ítélőtábla titkársága értesített minket.

És itt idéznék egy roppant érdekes párbeszédet. Adott helyzetből fakadóan 2023. március derekán az ügyvédem felhívott, és azt mondta, hogy nagyon benne van a pakliban, hogy ebbe felülről fognak belenyúlni.

És készüljek az ország elhagyására…

ITT OLVASHATÓ

PÉNZMOZGATÁS

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.07.20.


...a nagy, lehangoló hírforgatagban valahogyan elsikkadt az az apróság, hogy öt napon keresztült tárgyalt kínai pénzintézetek és vállalatok vezetőivel, valamint politikai képviselőkkel Pekingben a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton. A látogatás és a megbeszélések célja a Magyarország és Kína közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok erősítése, elmélyítése volt. Ez most történt, a tavaszon pedig az, hogy fiókot nyitott kies hazánkban a kínai CCB, a világ második legnagyobb bankja, ami folyamatok nem lehetnek véletlenek, és messze túlmutatnak a nyüves akksigyárakon.

Mert nem kell túlságos képzelőerő ahhoz, hogy egy lépésre vagyunk attól, Kína – vagy kínai bank, bankok – vásárolgasson tőlünk állampapírokat hatalmas mennyiségben, s ezen a ponton vigyázó szemeink a világra szegezzük. Politikusok és közgazdászok – tehát nem én, a költő – nevezik Kína hitelezési gyakorlatát adósságcsapda-diplomáciának, ami ez: Kína az elmúlt évtizedben ezer milliárd dollárnyi kölcsönt helyezett ki százötven országban, és a Kínai Export-Import Bank meg a Kínai Fejlesztési Bank gyakran megkövetelte, hogy a finanszírozásukban részesülő országok kínai beszállítókkal kössenek szerződést.

És íme, hölgyeim és uraim, itt vannak az akksigyárak, de itt van az is, mi történik, ha valaki nem fizet nekik, amit Montenegro példája mutat: az ország egy milliárdos kölcsön aláírásával néhány furcsa vállalást is tett. Például, hogy pénzügyi nehézségek esetén lemond az ország némely területéről, és az erről szóló eljárást pedig Kínában folytatnák le, kínai törvények szerint. Vélekedések szerint Kína így akarja megszerezni Bar kikötőjét. Hogy Magyarországon mire fáj a foga, az jelenleg nem ismeretes. Az viszont igen, hogy a jelek szerint jól halad a gyarmatosítás útján, s egyszer csak ugrik egyet, s itt lesz.

Soha nem állt jól nekem a vátesz szerep, még akkor sem, ha rendszerint igazam lett a végén, de ez sovány vigasz. Csak az ember elborzadva nézi, mire nem képes a NER – illetve egyes szám első személyben Orbán -, hogy hatalmát fenntartsa. Nem, hogy a mimagyarok érdeke és sorsa nem érdekli, de az országé sem egyáltalán, s amikor caligulai végjátéknak hívtam olykor a most kibontakozó haláltáncot, akkor nem tévedtem túl sokat. Az volt a szlogen, hogy az Unió pénze nélkül is jól elvagyunk, aminek viszont ez az ára. A lakosság kifosztása és az ország gyarmattá tétele, semmi sem drága, ha a hatalom megőrzéséről van szó. Megint szólok, de nem figyeltek.