Szerző: 30Y
2018.
Több tízmilliárd euró sorsa forog kockán az elkövetkező években, miután az Európai Bizottság levélben tett fel kérdéseket a jogállamiságot illetően a varsói és a budapesti kormánynak - írja a Reuters. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az uniós támogatások szabályszerű felhasználását célzó rendelkezést, amely feltételekhez köti a pénzek folyósítását, még tavaly decemberben fogadták el, de az EU végrehajtó testülete késlekedett annak alkalmazásával. Emiatt az Európai Parlament nemrég be is perelte a brüsszeli Bizottságot.
A most elindított folyamat a Reuters szerint hosszadalmasnak ígérkezik, ugyanis azon túl, hogy a kiküldött levélre két hónapon belül válaszolni kell, a lengyel és a magyar kormányzat által emelt kifogás miatt még a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnak is állást kell foglalnia. Ebben az ügyben a kijelölt főtanácsnok nem kötelező érvényű szakvéleménye december elején, a bírói testület végleges ítélete azonban csak valamikor a jövő év első negyedében várható.
A lengyeleknél a bírósági rendszer függetlensége miatt aggódik leginkább az Európai Bizottság, valamint az is súlyos problémát jelent, hogy a nacionalista és euroszkeptikus kormánypárt által uralt varsói alkotmánybíróság októberben a lengyel alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek minősítette az uniós jog egyes elemeit. Ezt megelőzően kimondta, hogy nem kell végrehajtani az Európai Bíróság egyes ideiglenes intézkedéseit.
Magyarországgal kapcsolatban is megfogalmaztak a bírói függetlenséggel kapcsolatos aggályokat, de a fő hangsúly az uniós pénzek elköltésén van - írja a Reuters.
A két kiküldött levélről, amelyet Gert-Jan Koopman, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatója írt alá, beszámol a Politico brüsszeli kiadása is. Ebből kiderül, hogy 16 pontban fogalmazták meg a magyarországi korrupcióval kapcsolatos aggályokat. Ezek az összeférhetetlenség kérdéseivel, az uniós források kedvezményezettjeinek a körével, illetve a bírósági felülvizsgálat lehetőségeivel kapcsolatosak.
A brüsszeli Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF kimutatása szerint 2016 és 2020 között a regionális fejlesztési és a mezőgazdasági támogatások területén Magyarországon az uniós átlagnál nyolcszor több esetben kellett úgynevezett pénzügyi ajánlást tenni. Magyarország az elmúlt években számos alkalommal volt kénytelen visszavonni nagy összegű támogatási igényeket, mert a beadott projektek, illetve előirányzott kifizetések szabályellenesnek bizonyultak a brüsszeli auditálás, illetve az OLAF vizsgálatai szerint. Ezeket a projekteket aztán nemzeti alapon finanszírozták tovább, ami viszont negatív hatással jár a bizottsági ellenőrzés és az OLAF-vizsgálatok elrettentő erejére nézve - teszi szóvá a Budapestre küldött levél.
A Politico cikke kitér arra: az Európai Bizottság attól tart, hogy az uniós támogatások nagy része Orbán Viktor közeli barátaihoz és családtagjaihoz kerül, és ezért megkérte a magyar hatóságokat, jelezzék, milyen uniós támogatási összegeket fordítottak a balatoni térségbeli projektek finanszírozására, illetve adjanak tájékoztatást arról is, mely természetes személyekből álló csoport, illetve vállalkozás volt a tíz legnagyobb kedvezményezettje az EU közös mezőgazdasági politikája keretében folyósított területalapú közvetlen támogatásoknak.
Brüsszeli szerint összeférhetetlenség állhat fenn a magyar kormányzat egyes tagjait illetően, hiszen miniszterek és államtitkárok találhatók olyan, ellentmondásos megítélésű, közérdekűnek mondott - részben felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó - közalapítványok irányító testületeiben, amelyek uniós támogatások kedvezményezettjei lehetnek.
Szintén kiemeli a Politico, hogy az Európai Bizottság megkérte a magyar kormányt, jelezze, milyen intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy megelőzze, illetve kezelje a lehetséges összeférhetetlenségeket a Budapest Airport részvényeinek esetleges adásvételével kapcsolatban.
Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban Brüsszel szóvá tette az Országos Bírósági Hivatal elnökének túlzottan széles jogkörét, valamint azt, hogy jogellenesnek nyilváníthatják, ha magyar bírók kérdéssel fordulnak az Európai Bírósághoz. Az Európai Bizottság szerint súlyosan veszélyeztetheti az Európai Unió pénzügyi érdekeit, ha az EU-források felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságokra vonatkozó bírósági ügyekben kétségessé válik az eljárás hatékonysága és pártatlansága.