HÍRKLIKKSzerző: SOMFAI PÉTER2021.05.21.
Különös jelenséget tapasztalnak a közvélemény kutatók: rendre azt állapítják meg, hogy a társadalom érzékenysége az áremelkedésekre politikai hovatartozástól függően „szelektív”. Az ellenzéki oldalon rendre arról beszélnek, hogy az áremelkedésekről kiadott jelentések torzítják a valóságot, hiszen a vásárló sokkal nagyobb drágulást tapasztal a boltokban, mint amennyi a hivatalosan bejelentett adatokból következne, míg a kormánypárt megkérdezett támogatói úgy látják, minden rendjén van.
– Minek higgyünk, a szemünknek, vagy a hivatalos jelentéseknek? – tettük fel a kérdést Katona Tamás közgazdász professzornak, a KSH korábbi elnökének.
– Nyilvánvaló, hogy a kormánypárt szavazói éppen úgy érzik az áremelkedést, mint bárki más – fejtette ki a professzor, és hozzátette, – A válasz mindig attól függ, ki és hogyan teszi fel a kérdést. Amikor azt kérdezik, egy embertől, mennyire van megelégedve a kormánnyal, akkor a Fidesz szavazói nyilvánvalóan elégedett választ adnak, a többiek pedig az ellenkezőjét. Az elmúlt évtizedben Orbán Viktor elérte, hogy az őt támogatók csak rá figyelnek, azt tekintik cáfolhatatlan ténynek, amit ő kijelent. Hogy a személyes életükben, a hétköznapokban mit tapasztalnak? Hajlamosak azt gondolni, hogy az ország többi polgára biztosan úgy érzi, hogy a drágulás a jelentéseknek megfelelő korlátok között van, legfeljebb ő maga lóg ki a sorból...
G7.HUSzerzők: STUBNYA BENCE, HAJDU MIKLÓS2021.05.21.
Miután a parlament gazdasági bizottsága hétfőn megszavazta, már júniusban a parlament elé kerülhet a fideszes Böröcz László törvényjavaslata, amely szerint az önkormányzatoknak kötelezően, a piaci érték 10,5-30 százalékáért* el kellene adniuk a tulajdonukban lévő bérlakásokat azoknak a bérlőknek, akik jelzik a vásárlási szándékukat.
Böröcz szerint a bérlakások teljes körű privatizációjából befolyó összegből az önkormányzatok felújíthatnák a tulajdonukban maradó nagyjából 20 ezer ingatlant, ami jelenleg üresen áll, és ezekkel később is gazdálkodhatnának. Ebből az következik, hogy a KSH által jelenleg nyilvántartott 105 ezer bérlakás közül nagyjából 84 ezret érinthetne a privatizáció, ennyihez tartozott ugyanis bérleti jogviszony. Illetve ennél annyival kevesebbet, amennyiben még nem laknak a bérlők legalább fél éve, ugyanis a javaslat legalább fél éves bérleti viszony esetén tenné lehetővé a vásárlást, és emellett is van még pár kivétel a tervezetben*...
KLUBRÁDIÓSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2021.05.21.
Arra, hogy most az egységes fellépés mellett döntöttek a magyar ellenzéki pártok, a magyarországi demokrácia hanyatlása miatti növekvő aggodalom vette rá őket – írja a Politico. A lap portrésorozatban foglalkozott az egyes miniszterelnök-jelöltekkel.
A Politico című amerikai hírportál európai kiadása áttekintést közöl az Orbán Viktor legyőzésére összefogó ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjeiről, akik az őszre tervezett előválasztáson kívánnak megmérkőzni egymással. Bevezetőben a cikk emlékeztet arra, hogy a Fidesz sokáig profitált az ellenzék megosztottságából. Arra, hogy most az egységes fellépés mellett döntöttek, a Politico szerint a magyarországi demokrácia hanyatlása miatti növekvő aggodalom vette rá őket.
A miniportrésorozatot Karácsony Gergellyel nyitják, hivatkozva arra, hogy László Róbert, a Political Capital elemzője szerint Budapest főpolgármesterét tekintik a legesélyesebb pályázónak. Politikai pályafutását a zöld irányzatot meghirdető LMP-ben kezdte, jelenleg a Párbeszéd Magyarországért elnevezésű kicsiny liberális csoport társelnöke – helyezi el Karácsonyt a palettán a Politico, hozzátéve, hogy élvezi a szocialisták támogatását is. A Fidesz jelöltje ellen a 2019-es budapesti főpolgármesteri választáson aratott győzelme csapást jelentett Orbánra, de az már kihívásnak bizonyulhat, hogy megismételheti-e ezt a teljesítményt országos szinten is – írja a portál az esélyekről. Megjegyzi, hogy Karácsony a vidékieknek szóló gesztussal a hétvégén Nyírtasson jelentette be indulását, és hirdette meg „Magyarország újraegyesítését”. Fő üzenete, hogy a leggazdagabb magyarok helyett „a 99 százalékra” kíván összpontosítani – „nem helikopterrel jöttem”, mondta Nyírtasson -, és ezen a néven indított mozgalmat is. A Politico szerint az még nem világos, hogy ha őt választják meg az ellenzék közös jelöltjévé, akkor képes lesz-e hatásosan megszólítani a bizonytalan választókat.
Jakab Pétert, a Jobbik elnökét a legnépszerűbb ellenzéki vezetőként mutatja be az amerikai portál, utalva a Medián áprilisi és a Závecz Research azt megelőző felmérésére. Pártjáról azt írja, hogy az az elmúlt években kísérletet tett a szélsőjobboldalról a centrumba történő átvonulásra. Jakab, aki eredetileg tanár, egy Auschwitzban meggyilkolt magyar zsidó dédunokájaként a Jobbik új arcát jelenti. Maga párt azonban továbbra is küzd azzal a kérdéssel, hogy teljesen el tudta-e temetni idegengyűlölő múltját – fogalmaz az amerikai portál. A 40 éves Jakab a Politico szerint jól ki tudta alakítani magáról azt a képet, hogy ő a nagyvároson kívül élőket megszólító átlagember. Az értékelés megjegyzi azonban: a kétfordulósra tervezett ellenzéki előválasztási rendszerben nem biztos, hogy elég, ha valaki a jelöltek közül a legnépszerűbb. A három legjobban szereplő pályázó jut a második fordulóba, és ott sok múlik majd azon, hogy a liberális és a baloldali szavazók, akik nem hívei a Jobbiknak, kire adják a voksukat. Magán a parlamenti választáson azonban Jakabnak előnye lehet, és feltételezhető, hogy ő inkább képes meggyőzni több százezer bizonytalan, apolitikus szavazót, mint Karácsony – ismerteti a portál László Róbert politológus véleményét.
Dobrev Kláráról, aki az Európai Szocialisták és Demokraták Haladó Szövetsége elnevezésű európai parlamenti frakcióhoz tartozó Demokratikus Koalíció színeiben az EP egyik alelnöke, azt írja a Politico, hogy ő a liberális szavazók között a legnépszerűbb jelölt. Ha megválasztanák, ő lenne Magyarország első női miniszterelnöke. Már az 1990-es években bekapcsolódott a magyar politikába, illetve közigazgatásba. Férje, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, pártjának vezetője. Miközben népszerű a liberálisok körében, megosztó személynek számít, és a Politico megfogalmazása szerint „küzdelmes lenne számára”, hogy megnyerje a bizonytalanokat és az Orbánból kiábrándultakat.
Fekete-Győr Andrást, a Momentum 32 éves vezetőjét „az esélytelen fiatalként” minősíti a Politico. Pártja az Európai Parlamentben az Újítsuk meg Európát elnevezésű frakcióhoz tartozik, amely alapvetően liberális beállítottságú. Maga Fekete-Győr a fiatal, centrista szavazókat szólítja meg, ám az nem egyértelmű, hogy tudja-e bővíteni támogatói bázisát – írja a portál, és hozzáteszi, hogy a Momentum elnökét a miniszterelnök-jelöltségre pályázók között a lista végén jegyzik. Idézi viszont Szél Bernadett független országgyűlési képviselőt, aki szövetségre lépett a Momentummal, és aki szerint a mozgalom és személyesen Fekete-Győr András hatalmas érdemeket szerzett a fiatalok mozgósításában és aktivizálásában. „Az apátia legyőzése elengedhetetlen a változáshoz” – mondja Szél Bernadett.
Végül Márki-Zay Péterről, Hódmezővásárhely polgármesteréről, a konzervatív beállítottságú, hétgyermekes apáról azt írja a Politico, hogy ő a mezőnyben a jobboldali kívülálló. Országos figyelmet 2018-ban keltett, amikor az időközi választáson legyőzte a Fidesz politikusát. Ereje a portál szerint éppenséggel outsider mivoltában lehet, valamint abban a képességében, hogy megnyerhet bizonyos jobboldali szavazókat. Pillanatnyilag azonban nem valószínű, hogy jól szerepelne az előválasztáson – vélekedik a Politico.
Nagyjából így látja tehát az ellenzéki kormányfőjelölteket a Brüsszelben szerkesztett amerikai médiaintézmény. Kárpáti Jánost hallották, köszönöm a figyelmüket.
HÍRKLIKKSzerző: MILLEI ILONA2021.05.21.
Ismét az oktatás „elzúgott forradalmai” nyomába eredtünk. Sorozatunkban annak az okát szerettük volna kideríteni, hogy bár a NER ideológiai elnyomásának szinte az elsők között kitett ágazat minden szereplője fölemelte a szavát az oktatás szabadságáért, autonómiájáért, és 2011-től kezdve nem volt év, hogy pedagógusok, diákok, szülők együtt, vagy külön-külön ne tüntettek volna, tiltakozva a kormány oktatást érintő intézkedései ellen, a megmozdulások mégis hamvukba holtak.
A miértre eddig Polyák Gábor, az ELTE BTK, Média és Kommunikációs Tanszék oktatója, Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke és Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament egyik alapítója adott választ, majd Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom társalapítója mondta el gondolatait. Most ismerjék meg, miként vélekedik minderről Ercse Krisztina oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője, és megszólalt az oktatás egy másik szereplője is, a Szülői Oldal Közösség véleményét Neubauer István, a közösség képviselője osztja meg velünk...
NÉPSZAVASzerző: SZELESTEY LAJOS2021.05.21.
Reuters
Magyarország újabb uniós megállapodásnak tesz keresztbe: Szíjjártó Péter azt közölte Brüsszelben, hogy kormánya nem tudja törvénybe iktatni az Afrika, illetve a csendes-óceáni térség 79 országával tető alá hozott kereskedelmi-fejlesztési EU-megállapodást, mert az lökést adna a migrációnak. Az egyezség sokéves tárgyalások után a múlt decemberben született meg, és olyan területekre terjedne ki, mint a klímavédelem, az emberi jogok és a bevándorlás.
A külügyminiszter szerint a partnerek az egyeztetés során sorra söpörték le a magyar javaslatokat az asztalról, így Magyarország biztosan nem adja a nevét a szerződéshez. Merthogy nincs szükség új migránshullámra, különösen, most a koronaválság idején. A kijelentés arra vonatkozik, hogy az egyezmény módot adna a rendezett bevándorlásra, pl. családegyesítés formájában.
A hírügynökség szerint a nacionalista Orbán Viktor számára még ez is elfogadhatatlan, noha a lényeg, hogy az unió segítsen a két térség országain. Emellett azok vállalják, hogy visszafogadják az elutasított menedékkérőket. A jelentés emlékeztet arra,hogy Budapest egy sor kérdésben szembeszegül az unió politikájától, Kínától Libanonig. Legutóbb a közel-keleti tűzszüneti felhívást nem volt hajlandó támogatni.
Orbán a múlt ősszel kijelentette a Reutersnek, hogy nem akar párhuzamos, illetve nyílt társadalmat, sem pedig vegyes kultúrát, ami magában foglalna muzulmán migránsokat.
Deutschlandfunk
Orbán Viktor teljesen Európa-ellenében politizál, ezért a kérdés az, hogy meddig cipeli még magával ezt a terhet az EU? Így nyilatkozott a luxemburgi külügyminiszter, miután a magyar kormány megvétózta az unió nyilatkozattervezetét, amely tűszünetre szólította fel mind Izrael, mind a Hamászt. Asselborn szerint ha a 27-ek még egy fegyvernyugvást sem tudnak elérni, akkor a helyzetük nagyon hasonlít Grönlandéra. Csak ott a gleccserek olvadnak, Európában pedig a külpolitika hitele. Noha ez roppant fájdalmas.
A politikus szerint Orbánt csak részben vezérli az Netanjahuhoz fűződő szoros viszony, alapvetően az mozgatja, hogy illiberális, hogy EU-ellenes. És hiába választják meg demokratikusan, ez nem elég, mert tartania kell magát az uniós szerződésekhez, amelyekben az áll, hogy minden tagország köteles támogatni a közös külpolitikát. Ám a magyar politikus pont az ellenkezőjét teszi, mások pedig mögé bújnak.
Politico
Várhatóan a lengyel bírósági reform újabb vonatkozása kapcsán marasztalja el Varsót az Európai Bíróság. A testület főügyésze ugyanis azt állapította meg előzetes szakvéleményében, hogy Lengyelországban már nincsenek meg a minimális biztosítékok sem a hatalmi ágak elválasztására, az igazságszolgáltatás függetlenségére.
A luxemburgi testületet a varsói körzeti bíróság kereste meg és a mostani állásfoglalás arra jutott, hogy összeegyeztethetetlen az uniós joggal az jogintézmény, miszerint az igazságügyi miniszter tetszése szerint vezényelhet át bírákat magasabb szintű bíróságokhoz, de ő mondhatja meg azt is, hogy meddig tart a megbízatás. (A tisztség gazdája a keményen jobbos Ziobro.)
Az indoklás szerint ez így nem megy, a kinevezéseknél kell legalább némi átláthatóság és kiszámíthatóság. További gond, hogy a bírák külső nyomásnak és politikai befolyásolásnak lehetnek kitéve, és ez befolyásolhatja az ítélkezést. A lengyel igazságügyi tárca helyettes vezetője úgy kommentálta az állásfoglalást, hogy az fura, és csak azt bizonyítja: politikai hadművelet folyik országa ellen. Merthogy az uniós szerződésekben egyetlen pont sem írja elő, miként kell felépíteni a nemzeti bírósági rendszert. Ily módon itt csupán nyomásgyakorlásról és zsarolásról van szó.
Der Standard
Az osztrák Bírák Egyesületének vezetője arra figyelmeztet, hogy a magyar és a lengyel példa nyomán nem árt náluk sem résen lenni, hiszen Ausztriában a kancellár ellen indult jogi eljárás miatt mostanság igencsak éles politikai támadások érik az igazságszolgáltatást. Márpedig a jogállam felszámolása a magyaroknál és a lengyeleknél is apróban indult, majd a lépések összeadódtak és a végén ledőlt a gát.
Sabine Matejka szerint intés a világ számára, hogy ez megtörténhetett az uniós szívében, a 21. században. Hiszen ezek után bárhol bekövetkezhet. Ausztria szerencsére sokkal jobban áll e téren, mint Magyarország és Lengyelország, pl. változatlanul erős a független a sajtó, ami azért fontos, mert a Fidesz és a PiS is lerohanta a médiát, méghozzá az igazságszolgáltatás ellen intézett támadással egy időben, ami különösen veszedelmes.
Ezzel együtt igen aggályosnak tartja, hogy az osztrák politika, főleg a konzervatív Néppárt labdázik a 3. hatalmi ággal. Ily módon ugyanis megrendülhet a bíróságokba vetett közbizalom. Ezért jó volna, ha a képviselők és a kormánytagok erősítenék és nem gyengítenék a jogállamot. Mert ha sokáig tart a vádaskodás, az kikezdheti az igazságszolgáltatás hitelét.
De még szerencse, hogy Van der Bellen államfő, valamint az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is szót emelt a fő célpont: a korrupcióellenes ügyészség, valamint a demokrácia mellett. Ideértve, hogy az államfő rendőri közbeavatkozással fenyegette meg a pénzügyminisztert, miután az heteken át nem volt hajlandó kiadni a kért aktákat az Ibizagate ügyében létrejött parlamenti vizsgálóbizottságnak.
A szakmai érdekképviselet vezetője felteszi a kérdést, hogy ha a politika így reagál, akkor miként lehet elvárni, hogy az átlagember tartsa tiszteletben az ítéleteket, illetve a jogi előírásokat. Amikor azt tapasztalja, hogy a hatalom semmibe veszi a jogállamot.
Süddeutsche Zeitung
Erős a veszély, hogy működésképtelenné válik a szlovén kormány, noha az ország nem egészen másfél hónap múlva átveszi az unió soros elnökségét. Ljubljanában ugyanis belpolitikai válság robbant ki, de a jobboldali-populista Jansa vitába keveredett az EU-val is. Az ország már így is a nemzetközi érdeklődés előterében szerepelt, mert a miniszterelnök támadja a sajtószabadságot, valamint a politikai ellenfeleket. Továbbá legutóbb Magyarország és Lengyelország oldalára állt, amikor azok meg akarták hiúsítani a jogállami mechanizmust.
Azon kívül mind a mai napig nem nevezte ki a szlovén megbízottat az újonnan felálló Európai Ügyészséghez. (A magyar és a lengyel vezetés egyáltalán nem csatlakozik ahhoz.) Brüsszelben azonban alighanem csak még tovább fokozódik a nyugtalanság, mert könnyen kisebbségbe kerülhet a Jansa-kabinet, ám ez rémálommal érne fel az EU számára, pont az elnökség idején. Hiszen momentán Ljubljanában egyik bizalmatlansági indítvány követi a másikat.
Ezért a Delo c. lap már cselekvésképtelennek nevezte a kormányt és feltételezi, hogy a társadalom megosztottsága csak erősödni fog. Úgy gondolja, hogy Jansának fel kellene vetnie a bizalmi kérdést.
Deutsche Welle
Német cégeknél próbált meg hirdetéseket szerezni a Klubrádiónak egy Berlinben élő magyar származású orvosnő, de lepattant, mert a vállalatok nem szeretnének ujjat húzni Orbán Viktorral. Braun Vera, aki 1968-ban, a szerelméhez költözött ki az akkori NDK fővárosába, azért viseli különösen a szívén a rádió sorsát, mert együtt járt iskolába Váradi Júliával, az adó szerkesztőnőjével és tőle első kézből halott a súlyos anyagi gondokról.
Az orvosnő először adománygyűjtésbe kezdett: 3 ezer eurót kalapozott össze, a ZDF-től egy teherkocsira való irodaszék, számítógép és mikrofon érkezett. Ezután írt olyan nagyvállakozásoknak, amelyek vastagon jelen vannak Magyarországon, de a legtöbbjük még csak nem is válaszolt, illetve simán elkente a dolgot. Annál egyértelműbb volt a DM volt ügyvezetője, aki közölte, hogy véleményük nagyon is egyértelmű a magyar helyzetről, de nem kívánnak nyilvánosan állást foglalni.
Arató András, a többségi tulajdonos azt mondja, náluk német cégek még sosem hirdettek, de ez így van más független szerkesztőségeknél is. A rádió adományokból tartja fenn magát, ám nem vesztett sok hallgatót, miután február közepén elvesztette analóg hullámhosszát. Csúcsidőben sokszor még most is 200 ezren követik a műsort. Csak éppen reklámok alig jönnek.
A megkérdezett szakértő, Polyák Gábor azt mondja, a hatalom megfélemlíti az üzleti világot, de nagy kár, hogy ebbe belemennek nyugati befektetők, a maguk tőkeerejével. Asszisztáltak ahhoz, hogy kimúljon a demokrácia és a sajtószabadság.
REZEDA VILÁGA BLOGSzerző: Rezeda2021.05.21.
Szijjártó Péter, a diplomácia doktora és vaccinaítész mostanság egyre többször fedezi fel rosszallólag, hogy „politikai támadás” zajlik valami ügye, a Fidesz, a kedves vezető és az egész nyüves világ ellen, amiben él. Milyen más zajlana, tehetnők fel a kérdést a kocsma pultjára könyökölve s megjegyezve egyben, az volna ám a delikát, ha másmilyen támadást diagnosztizálna, úgymint karikás ustor, fokos vagy egyenes kasza. Azt a stációt bízvást nevezhetnénk akár felkelésnek vagy forradalomnak is, amiben lenini terminológiával az alul lévők nem tudnak a régi módon élni. Koncolások jönnének aztán, lámpavasak, tehát a politikai támadásnak úgy kellene örülni, mint egy falat kenyérnek. Ennyit a történelemről.
Morfondír viszont azon van, miért zavarja a „politikai támadás” a politikust. Mivel Szijjártó generikusan futsalos, és az az ámokfutás, amit külügyesként végez, ebbéli determinációkból fakad, helyette kell elméláznunk a fura világon, amiben él. Hogy politikai támadásnak nevezi Szijjártó a bőséges kurvaanyázást, az erős eufemizmus, viszont annyiban mégis politikai, hogy nem tekerik ki a nyakát. Az ellenfeleknek ugyanis volt gyerekszobája, és sajnálatosan még mindig abban a tévhitben leledzenek, hogy ezekkel bármi ügyet is el lehet rendezni a gentlemen’s agreement mentén, de erősen tévednek. A zamatosabb kérdés, Szijjártó miért csodálkozik azon, hogy cselekedeteik és eszméik helyességét kétségbe vonva támadásokat kell elszenvednie.
Ilyen csodálkozás csakis abból fakadhat, hogy a megtámadott abban a meggyőződésben leledzik, bármit tesz, mond, intézkedik vagy sem, az maga a tökéletesség, kifogást találni azon nem lehet, s ezen a ponton következik aztán, ha bárki akármit szólni mer ellenükben, az csak romlott bűnöző lehet. Ez az önmagunk tökéletességébe vetett hit számos aljasság eredője egyébként, ez vezet el oda, ahol Magyarország jelenleg épp tart, hogy mi tudjuk, mi a jó a népnek, s aki ezt kétségbe vonja, az hazaáruló. Emlékezzünk Virág elvtársra: „Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.” – Ezek tehát ugyanazok...
TELEXSzerző: KOLOZSI ÁDÁM2021.05.20.
Csütörtök estére megszületett a politikai megállapodás az Európai Parlament és a Tanács között az uniós zöldkártyáról: ez alapján az egységes EU-s Covid-igazolvány júniusban lehet realitás. Az EU pénzzel támogatja a tesztelést, de ingyenes nem lesz, és a tagállamok további karanténról is dönthetnek.
Utolsó pillanatos politikai megállapodás született a tagállamokat tömörítő Európai Tanács és a Parlament (EP) között az uniós Covid-igazolványokról. A kompromisszum és a hozzá vezető vita politikai szinten is értelmezhető (szimbolikus apróságokért cserébe végül sokkal inkább az EP-nek kellett engednie, a tagállamok mozgástere megmaradt az erősebb közös szabályozást követelőkkel szemben), de nézzük először, ami gyakorlati szempontból, az EU-n belüli utazásokra nézve a megállapodás alapján most tudható...
