2020. április 8., szerda

RÁADÁS: TÉRDEN ÁLLVA JÖVÖK HOZZÁD (OLASZ ZENÉS VÍGJÁTÉK)

VIDEA
Rendező: ETTORE MARIA FIZZAROTTI
1964

Gianni, a fiatal vidéki fiú kénytelen megkezdeni a katonai szolgálatot Nápolyban, ahol hamar kitűnik a többiek közül, méghozzá nem a katonai teljesítményével, hanem remek hangjával, amit Nápolyban nagyon is értékelnek. A szerelem is rátalál, az őrmester szép szőke lánya viszonozza az érzelmeit. De amikor megnyer egy fontos versenyt, fejébe száll a dicsőség és hagyja, hogy egy gazdag lány magával cipelje.olasz zenés vígjáték, 110 perc, 1964

RÁADÁS: HOBO ÉS BANDÁJA - TÖRTÉNELMI LECKE FIÚKNAK

MÜPAART
Szerző: HOBO
2015.03.21.



  MüpArt- Hobo és Bandája - Történelmi 
  lecke fiúknak 2013

RÁADÁS: AZ INDEX ISKOLATÉVÉJE

INDEX / ISKOLATÉVÉ
Szerző: Kböző
2020.



  Iskolatévé érettségi előkészítő. (matematika, 
  magyar, történelem).

  ITT NÉZHETŐK MEG

MÉSZÁROS LŐRINC, A ZUCKERBERGNÉL OKOSABB DOLLÁRMILLIÁRDOS FIZESSEN, NE A CSÓRÓ ÖNKORMÁNYZATOK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.08.



Van nekünk egy zsenink, akinek vagyona meghaladja az angol királynő vagyonát, aki a világ leggazdagabb emberei között található kétmilliárd dollárt közelítő vagyonával, aki gyorsabban gazdagodott, mint a Facebook tulajdonosa, Mark Zuckenberg (saját bevallása szerint azért, mert ennyivel okosabb nála”, aki minden fillért állami megrendelésből és a Magyarországra zúdított uniós pénzekből szerzett, semmit nem a piacon saját tehetsége és ügyessége alapján. Ez az ember Orbán Viktor strómanjaként ül a pénzes zsákján, miközben a magyar emberek megmentése érdekében az önkormányzatok költségvetését vágták meg.

Itt az ideje, hogy a zseni megnyissa a feneketlen bukszáját, aki még a járvány kitörése után is tudott kapni Orbán vejével, a fatolvaj Tiborcz Istvánnal együtt, kétmilliárd forint állami támogatást két ellopott kikötő fejlesztésére. Orbánt az sem érdekli, hogy Magyarország egyes területein már éhínség fenyeget, a magyar gazdaság iszonyatos károkat szenved el, s a védekezés hatalmas pénzeket igényelne, mert ebben a helyzetben is közpénzek milliárdjait önti saját strómanja és a lánya, Orbán Ráhel (királynővárományos hercegnő) családjának zsebébe.

Nem viccnek szánták, de Magyarországon a vicc kategóriája, hogy Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be Botka László szegedi polgármester javaslata alapján. Magyarországon ugyanis törvényt csak Orbán hozhat, ahogy a törvényeket is csak ő lépheti át, parlament pedig nincs, az ellenzék csupán hazug díszlet a diktatúrában. Ezért a javaslatot nem kell komolyen venni, csupán jelzi, hogy igazából hol van a magyar emberek pénze, ahova baj esetén nyúlni kellene: Orbán strómanjánál és az Orbán családnál.

A javaslat szerint azoknak kéne fizetniük, akik 2012 eleje és 2020 márciusa között többek között az államháztartás alrendszeréből, az európai uniós forrásból, a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programból, valamint a 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság által létrehozott alapítványtól legalább ötmilliárd forintnyi árbevételt szereztek. Ha az árbevétel 5 és 10 milliárd forint között alakult, akkor a hozzájárulási alap a bevétel 1 százaléka kéne legyen, ha pedig meghaladja a 10 milliárd forintot, de nem éri el a 100 milliárd forintot, akkor 50 millió forint + a 10 milliárd forintot meghaladó rész 2 százaléka. Ha a 100 milliárd forintot is meghaladja, akkor 1,85 milliárd forintot kéne befizetni, illetve a 100 milliárd forintot meghaladó részek 3 százalékát...


FOGJUK FEL: NEM BÖRTÖNBE KERÜLTÜNK, HANEM ÓVÓHELYRE

INDEX
Szerző: VILÁGI MÁTÉ
2020.04.08.


Ki segít a segítőkön? Sok orvos és nővér már most is 30 órás műszakban dolgozik, naponta találkoznak új, súlyosan beteg fertőzöttekkel, és gyakran a családjukkal se találkozhatnak, nehogy megfertőzzék őket. Őket támogatja a Call for help lelkisegély-vonal, ami segíthet, de önmagában kevés. Tari Annamária pszichoterapeutával arról beszélgettünk, hogyan segíthetünk igazán a fronton dolgozóknak.

Rengetegen küzdenek világszerte a SARS-CoV-2 vírus okozta járvány ellen, így a magyar egészségügyi dolgozókon is hatalmas a nyomás. Nap mint nap érkeznek az új betegek, akiket meg kell vizsgálni, akiknek el kell mindent magyarázni, és meg kell őket nyugtatni. Ez hatalmas lelki teher, amit tetéz, hogy sok orvos nem is mehet haza a családjához, így nincs is meg számukra az a lelki védőháló, ami a hétköznapokban segít nekik feltöltődni.

A Végeken Egészséglélektani Alapítvány ezen próbál segíteni a Call for Help nevű kezdeményezésével. Ez egy anonim lelkisegély-vonal egészségügyi dolgozóknak, mert ezekben a hetekben a segítőknek is kell a segítség. Itt biztonságos vonalon, teljes anonimitásban beszélgethetnek egy kórházi gyakorlattal rendelkező, szintén anonim klinikai pszichológussal. A szakemberek értik és ismerik az osztályos működést, és dolgoztak már intenzív-, sürgősségi osztályon, pszichiátrián és pszichoterápiás osztályon. Ezen felül jártasak krízisintervencióban is, és sokuk már több évtizede vesz részt telefonos lelkisegély-szolgálatban.

"Nagyon nagy szükség van arra, hogy valamilyen pszichológiai ellátást kapjanak, mert ilyenkor mindenki elkezdi lemeríteni azt az érzelmi konténerét, amiben benne van a küzdés, a krízishelyzetekkel való állandó és fokozott erőfeszítés, a segítségnyújtás és az empátia. De ez a konténer nem végtelen"

– magyarázta Tari Annamária az Indexnek.

Ezt a konténert újra kell tölteni, és ebben segíthet a pszichológia. Ahhoz, hogy az orvosok és nővérek a legmegrázóbb helyzetekben is tartani tudják magukat, és a legjobb tudásuk szerint dolgozzanak, a személyiségük tudattalan megküzdési mechanizmusai kezdenek működésbe lépni. Ilyen szituáció például amikor spanyol vagy olasz orvosok beszélnek arról, milyen nehéz kiválasztani, hogy öt súlyos súlyos betegből melyik kerüljön a lélegeztetőre.

Nehéz az orvosok és ápolók dolga, mert egyszerre két ellentétes érzelmet kell feldolgozniuk. Egyrészt a betegek felé magabiztosnak kell tűnniük, és reményt kell nyújtaniuk, miközben a másik oldalról az életükben mindennapossá vált a gyász és az elkeseredettség, amikor elveszítenek egy beteget, vagy látják, hogy el fognak veszíteni egyet. A két ellentétes érzelem egyidejű feldolgozása borzasztó nehéz, és nem is lehet a végtelenségig csinálni...

MAGYARORSZÁG MOST DIKTATÚRA

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.04.08.


Európának most bizonyítania kell: három kihívásra kell válaszolnia, és ebből derül majd ki, hogyan kerül ki a mai Európa a jelen válságból – írta a Tagesspiegel-ben megjelent írásában Timothy Garton Ash történész, aki szerint a válság erősítheti Európát, de csak akkor, ha Németország azt teszi, amit kell. A három teszt egyike Orbán Viktor és a pártja, s döntő, hogy megfelelően fellép-e ellene az Európai Néppárt. Ebben Angela Merkelnek kell kulcsszerepet játszania.

Az Orbán-teszt

Az első teszt az, hogy egy diktatúra lehet-e az Európai Unió tagja. Orbán Viktor és pártja, a Fidesz már a válság előtt annyira aláásta az országban a demokráciát, hogy nem nyerhetett volna felvételt az unióba. Most Orbán – a járvány ürügyén hozott felhatalmazási törvénnyel – tovább növelte hatalmát, és korlátlan ideig rendeleti úton kormányozhat. Ez alatt az idő alatt Magyarország diktatúra. És az Európai Unió tagja.

Az EU rendelkezésére álló szankciók lassúak és bonyolultak. Van azonban egy szervezet, amely most döntően tud cselekedni, és ezt meg is kell tennie: az Európai Néppárt (EPP), amelynek a Fidesz még mindig tagja.

Az EPP-nek a Fideszt rég ki kellett volna zárni. Ehelyett megbékélési politikát folytatott. „Ha az EPP most nem dobja ki a magyar diktátor pártját, elveszíti a megmaradt hitelessége utolsó cseppjét is. Amikor az EPP politikusai szép beszédeket mondanak a demokráciáról, jogállamiságról és európai értékekről, akkor a fiatal európai polgárok joggal nevezik őket képmutatóknak”...

MINISZTERELNÖK ÚR, NAGYON VICCESNEK TETSZIK LENNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2020.04.08.



Szívesen beszélgetnék Orbán Viktorral, már csak azért is, hogy rávegyem, maradjon otthon. Ha lehet, akkor végleg. Valahogy így.

Jó napot kívánok, miniszterelnök úr! Megkérhetem, hogy maradjon tőlem legalább két méter távolságban?

– Fél tőlem? Nem harapok.

Öntől nem, de a vírustól nagyon. Nincs önön szájmaszk, ez meg hogyan lehet?

– Nyugodjon meg, engem naponta tesztelnek, nem vagyok hordozó.

El tudna intézni nekem is egy tesztet, mert én csak a műveltségi tesztekhez jutok hozzá, attól ugyan okosodok, de a vírus belém bír jönni? Cserébe hoztam önnek egy zacskó szotyit, vigyázzon, dobom, nehogy fejen találjam.

– Ejha, milyen figyelmes, de hiába, nem vagyok korrumpálható, ezt tudnia kellene, ahogyan minden magyar is így tudja.

Akkor nem sok magyar embert ismer, azok biztosan türkök vagy kipcsakok. De most nem ez a lényeg, hanem, át kellene állítani a mezőgazdaságot napraforgó termesztésre.

– Maga megőrült! Minek?

Legyen a magyar embereknek köpködni valójuk, mert húsra úgysem futja a nagy többségnek. Ez többet ér majd, mint a forint, mert az gyengül, mint a koronás idős ember.

– Bízzanak bennem. Nem kell rémhíreket terjeszteni.

Baj van? Sokat kapkod a fejéhez – ráadásul kesztyű nélkül.

– Miért lenne baj? A helyzet magaslatán állok, érezheti mindenki. Sorban születnek a mentőcsomagjaim. Megvédünk mindenkit, nem kell betojni.

Mintha halkulna a dübörgés.

– Milyen dübörgés?

A gazdaságé meg k*rva nagy jólété.

– Dehogy! Dübörög az tovább, teszek róla: majd az önkormányzatok, a cégek, a bankok meg a pártok is jócskán tesznek a közös kalapunkba.

Mindenkitől ezt várja?

– Kivétel nélkül.

Megkérdezhetem, hogy az ön barátja, a Mészáros Lőrinc meg az ön veje, a Tiborcz, nem tudnak kikötő nélkül élni?

– A turizmusra szükség van, ne idegesítsen, elég nekem, hogy állandóan a lányom bőgését meg a Rogán jajveszékelését hallom, muszáj volt megdobni néhány milliárddal a Lölő haverékat. Én szolidáris vagyok mindenkivel. Ezért is vettük meg a Mátrai erőművet 17 milliárdért. A balatoni beruházások azért kellenek, hogy legyen hol a magyar embereknek pihenni.

Most konkrétan a magyar emberek közül sokan éheznek, ön nem látja onnan a karmelita kolostorból. Nem igazán tudják még mindig, hogy mi lesz velük. Pedig sem a halottak, sem az éhezők, sem a munkájukat vesztők nem nagyon szoktak a jachtozni.

– Mindent látok, hallok, elsősorban az ellenzék rikácsolását, aljas banda, nekem tíz évembe került, hogy gazdaggá tegyem az országot, ezért bírjuk még most is vírust. Ellenállóak vagyunk. Vigyázó szemem a Soroson van, ki akarja rabolni az országot.

Adott egymillió eurót Budapestnek.

– Az semmi, adhatott volna többet is, hiszen annyi pénze van, amennyi csillag van az égen. Így akarja behozni a migránsokat.

Szabadjon megkérdeznem, ön meg az oligarchák meg a papok mennyit dobtak be a közösbe? A nemzeti keresztény kormánynak mennyire számít a nyáj?

– Nekem nincs pénzem, azt az oligvalami szót pedig nem értem, beszéljen világosan. A papok lesznek a mi megmentőink, a fohász nagyon sokat segít rajtunk. De kikérem magamnak ezt a hangot. Mi a lehetőségek országát hoztuk létre tíz év alatt. Aki akar él is vele, gyarapodik, boldogul...


A MAGYAR KORONAVÍRUS-TÉRKÉP – ÉS AMI ABBÓL KÖVETKEZIK

HVG ONLINE / TECH
Szerző: KISS JÁNOS PÉTER
2020.04.08.


A hivatalos weboldalon közzétett térkép megtévesztő lehet abban, hogy egyes területeken (megyékben) milyen mértékű a koronavírus-fertőzöttség. Szerzőnk elkészített egy olyan térképet, melyen ez valószerűbben követhető nyomon – és el is magyarázza, mi következik az ilyen módon súlyozott adatokból. Kiss János Péter írása.

Április 1-jétől végre – minden más EU-s országhoz képest több hét késéssel – közzétette a kormányzat az igazolt koronavírus-fertőzöttek hivatalos területi adatait. A tájékoztatást most sem viszik túlzásba, mert mindössze megyei szintű adatokat adnak meg, miközben a legtöbb országban ennél sokkal részletesebb, legalább a mi járási szintünknek megfelelő részletezettségű a tájékoztatás, sőt többeknél a települési szintű adatok is hozzáférhetőek.

Azt is csak utólag, újságírói kérdésre közölte az operatív törzs, hogy hogyan „rendelték” a megyékhez a fertőzötteket (mint kiderült, a hivatalos lakóhelyük, azaz az állandó bejelentett lakcímük alapján). És „természetesen” azt sem tudjuk továbbra sem, hogy a járvány és a védekezés többi fontos mutatójának – mintavételek száma, a tesztelt emberek száma, a kórházba kerültek száma, az elhunytak, felépültek, és az „aktív esetek” száma stb. – mi a területi megoszlása.

Ezzel együtt immár van némi alapunk következtetéseket levonni a vírus terjedésének Magyarországon belüli területi vonatkozásairól. Sőt, miután a megyei adatsorokat naponta frissítik, azt is tudhatjuk, hogy a naponta újonnan igazolt esetek melyik megyékhez köthetők...

A VÁLSÁG KÖZEPÉN A MAGYAR SPORTIPAR CSAK A KEZÉT KÉPES SZÉTTÁRNI

24.HU
Szerző: KELE JÁNOS
2020.04.08.


A profi sport általános üzenete szerint több szimpla vállalkozásnál: identitást ad, sőt egyfajta társadalmi kötőerőként funkcionál. Ha mindez igaz, akkor viszont most válaszúthoz érkezett. Itthon és külföldön egyaránt.

Majdnem egy teljes hónap telt el azóta, hogy a professzionális sportgazdaság működését világszerte – így Magyarországon is – ellehetetlenítette a koronavírus terjedése. Ennyi idő alatt világossá vált, hogy (legyen bár a bevételek forrása piaci avagy állami) az ágazat legnagyobb problémáját ebben az átmeneti (?) időszakban is a pénz jelenti.

Önként és dalolva ugyanis senki nem hajlandó lenyelni a veszteséget. Márpedig egyelőre egyetlen dolog látszik biztosnak: veszteségből jókora lesz.

Miközben a Barcelona futballistái fizetésük 70%-át ajánlották fel a klubnak, hogy az finanszírozni tudja a háttérszemélyzet bérét, a Juventusnál pedig halasztásba egyeztek bele a sztárjátékosok, Angliában továbbra is tart a kötélhúzás a klubok és a liga, valamint a munkaadók és a játékosok között. A világ leggazdagabb bajnoksága – telis-tele mesebeli vagyonon trónoló szupergazdag tulajdonossal, milliárdos, előre leperkált TV-s szerződéssel – egyelőre odáig jutott, hogy néhány klub egyenesen állami támogatás után kuncsorog, mondván, csak így képesek fedezni a háttérben dolgozó személyzet bérét. Teszik mindezt magától értetődő természetességgel olyan csapatok (Tottenham Hotspur, Liverpool, Newcastle United) is, amelyek alig néhány héttel ezelőtt még több tízmilliós transzferkiadásokat terveztek a nyári időszakra. Hiába: úgy néz ki, a képmutató pofátlanságnak tényleg nincsen határa...

MEGSZEREZTÜK A KORMÁNY TERVÉT A RÖVIDÍTETT MUNKAIDŐ TÁMOGATÁSI MÓDJÁRA

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2020.04.08.


A kormány keddi gazdaságmentő bejelentései közül a legtöbb embert a rövidített munkaidőt kompenzáló támogatás érinthet. Ez alapján az állam kiegészíti azok fizetését, akiknek munkaidejét - és így a bérét is - a munkaadója csökkenteni kényszerült. 

Az intézkedés pontos részletei egyelőre nem ismertek, de a 444 birtokába került egy április elején készült kormányzati munkaanyag, amely alapján látható, hogy milyen elképzelések mentén dolgozzák ki az erről szóló rendeletet. Az eddig bejelentett részletek egybevágnak a tervben szereplőkkel.

Legfeljebb a bér 70 százalékáig, 75 ezres plafonnal

A terv szerint a támogatás azoknak járna, akiknek a munkaidejét minimum 15 és legfeljebb 50 százalékkal csökkentették. A másik feltétel az volna, hogy a kiesett munkaidőben képzéseket szervezzenek a munkahelyek a támogatott dolgozóknak. E képzések megszervezését, kitalálását a munkaadókra bíznák.

A támogatás a kieső bér 70 százalékát fedezi, és legfeljebb 214.130 forintos nettó fizetésig száll be a kormány.

Nézzünk egy konkrét példát, hogy érthetőbb legyen, hogyan lehet a lehető legtöbb pénzt kiszedni ebből a rendszerből:
- Valaki mondjuk nettó 214.130 forintot keres (a minimálbér dupláját), így a lehető legtöbbet, amihez a támogatást még hozzá lehet igazítani. Ha többet keresne, akkor is csak a fizetésének eddig a részéig számítják a támogatást.
- A munkaadója a szabályok szerinti legtöbb, 50 százalékos rövidítést rendeli el a munkaidejében, azaz csak napi négy órát kell dolgoznia, és csak ezután kap tőle fizetést, 107.065 forintot.
- A munkahely a járási munkaügyi hivatalnál kéri a támogatást. Rögtön jelzi, hogy milyen képzéseket tart a dolgozóknak a felszabaduló 4 órájukban.
- A kormány a kieső munkaidő után járó bér 70 százalékát kifizeti a dolgozónak, ez ebben a konkrét esetben 74.945 forint lenne.
- Vagyis 107.065 forint helyett 182.010 forint lesz a dolgozó nettója, és így csak 32.120 forinttal csökken a fizetése, és nem 107.065-tel.
- A kiegészítést a terv szerint május, június és július hónapokra lehetne igénybe venni.
- A munkáltatónak vállalnia kell, hogy augusztusban nem rúgja ki a támogatott dolgozót. A védettség szeptemberre megszűnik.

A terv szerint ez a lehető legnagyobb kedvezmény, amit ki lehet szedni a rendszerből. Ha valaki nettó 214 ezernél kevesebbet keres, vagy 50 százaléknál kevésbé csökkentették a munkaidejét, akkor ennél kisebb támogatásra lenne jogosult, és az se kaphat magasabb támogatást, akinek több volt a fizetése.

Az igényléshez nyilván az is szükséges, hogy a munkaadó a szokásos fizetésnek legalább a felét állja a támogatási időszakban is...

TESZ-E BÁRMIT AZ EU VAGY A NÉPPÁRT, HOGY MEGÁLLÍTSA ORBÁNT?

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: BSK
2020.04.08.


Rengetegen ítélték el Orbánt amiért a járványt arra használja fel, hogy teljhatalmat építsen ki az országban. De vajon történtek konkrét lépések is, hogy megállítsák? EP-képviselőket kérdeztünk tapasztalataikról.

„Nem emlékszem olyanra, hogy egy napon belül az összes EU-s intézmény megszólaljon: a Bizottság elnöke, a Tanács elnöke és a Parlament elnök is elítélte, ami Magyarországon történik. Ha most nem a koronavírus-járvány idején lennénk, akkor még sokkal látványosabb lenne a kiállás” – mondja Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt EP-képviselője arról, ami az elmúlt héten történt.

Bár a válság és az egészségügyi veszélyhelyzet kezelése lefoglalja az uniós intézmények és tagállamok vezetőit, az még így is keveseknek kerülte el a figyelmét, hogy múlt hétfőn Orbán Viktor párttársaival sikeresen megszavaztatta a március 21-én benyújtott felhatalmazási törvényt. „Aggódom amiatt, hogy egyes veszélyhelyzeti intézkedések túl messze mennek, és kifejezetten aggódom a magyarországi helyzet miatt” – mondta például Ursula von der Leyen egy sajtótájékoztatón, amelyen elvileg a gazdasági mentőcsomag ismertetéséről kellett volna szólnia.

Lassú reakció, de egyértelmű elhatárolódás

De nem mindenki volt maradéktalanul elégedett a nemzetközi reakciókkal. „A benyújtás és a szavazás közötti időszakban én személy szerint kicsit csalódott voltam. Hiányoltam, hogy nem érkezett komolyabb kritika az Európai Bizottságtól. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztosnak volt ugyan egy-két nyilatkozata, de más nem. Míg az újságok világszerte tele voltak a Magyarországon történtekkel, a Bizottság a háttérben próbált nyomást gyakorolni. Az pedig nyilvánvalóan nem működött” – vélekedett a Narancsnak Kati Piri, a holland Munkáspárt EP-képviselője...

TÖBB SZÁZEZER VESZÉLYEZTETETT EMBERT JÁRATUNK A JÁRVÁNYBAN FELESLEGESEN AZ ORVOSI RENDELŐKBE

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.04.08.


Magyarországon körülbelül 750 ezer cukorbeteg van, döntő többségük az idősebb korosztályba tartozik. A cukorbetegség krónikus, vagyis életre szóló betegség, jól kezelhető, de nem múlik el. A járvány idején különösen fontos lenne, hogy ezek az emberek a lehető legkevesebbet mozduljanak ki otthonról, már csak azért is, mert ha megnézzük az eddigi halálozási statisztikát, rögtön látható, hogy olyan alapbetegséggel küzdenek, amely fokozottan veszélyeztetetté teszi őket.

Csakhogy egy technikai akadály miatt minden olyan cukorbetegnek rendszeresen el kell mennie a háziorvosához, aki inzulint kap. Több százezer embert járatunk havonta vagy háromhavonta orvoshoz pár receptért, pedig erre ma már nem lenne szükség.

A probléma nem az inzulinnal van, mert az gyógyszer, ezért felírható elektronikus receptre is. Az elektronikus recepthez a betegnek nem kell elzarándokolnia az orvoshoz, elég ha betelefonál, esetleg e-mailt ír, és jelzi, hogy elfogyott a gyógyszere. Az orvos az inzulint fel tudja írni elektronikusan, így a betegnek (vagy a hozzátartozójának) csak a patikába kell elmennie, ahol a személyi adatai alapján kiadják neki az orvosságot.

A probléma az, hogy a cukorbetegeknek naponta többször meg kell mérniük a vércukorszintjüket, ehhez pedig vércukormérőre és az abba való, egyszer használatos speciális tesztcsíkokra van szükségük. Az inzulinnal kezelt betegeknek ezen kívül folyamatosan szükségük van még az inzulin beadásához használt tollakra és tűkre is.

A tesztcsík, a vércukormérő, a toll és a tű azonban nem gyógyszer, hanem gyógyászati segédeszköz, és ezért nem lehet e-receptre felírni. Az inzulin és/vagy a vércukorcsökkentő tabletta elektronikus felírása ezért abból a szempontból semmilyen könnyebbséget nem biztosít, hogy a betegnek járvány idején ne kelljen havonta vagy háromhavonta elmennie pár darab papírért az orvosához.

Ez a rendszer egy sima szezonális influenzajárvány esetén sem jó, mert

idős emberek százezreit kényszeríti be a várókba, de koronavírus-világjárványban mindenképpen szabálymódosításért kiált...

MIRE ELKÉSZÜL A MAGYAR MENTŐCSOMAG, TÖMEGES KIRÚGÁSOK ÉS CSŐDÖK LESZNEK

PORTFOLIO
Szerző: HORNYÁK JÓZSEF
2020.04.08.


Május 1. A munka ünnepe. Jól vésse mindenki az eszébe ezt az időpontot, hiszen a koronavírus-mentőcsomag legfontosabb eleme ekkortól élesedik. Persze, azt még nem tudjuk, hogy milyen formában. Meg azt sem, hogy hányan mennek csődbe addig.

Március végén nagyjából már 300 ezer munkanélküli lehetett Magyarországon. A koronavírus-válságban az állásukat elvesztők száma napról napra emelkedik, minden egyes nap több ezren veszítik el a munkájukat. Ezt nem csak az elemzők gondolják így, hanem a magyar kormány is. Ezekben a hetekben már nem csupán arról szól a történet, hogy a meglévő munkahelyeket megvédje a kormány (erről szólt volna március második felében), hanem arról is, hogy a válság előtt stabilan működő, erős vállalatok kerülnek csőd közelébe. Olyan termelőkapacitásokat veszthet el az ország, amelyek miatt a potenciális növekedés súlyos veszteséget könyvelhet el.

Lássuk, mi történik!

ÚGY TŰNIK, AZ ÚT SZÉLÉN HAGY PÁR SZÁZEZER MUNKANÉLKÜLIT A KORMÁNY EGY IDŐRE

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2020.04.07.


A magyar modell második eleme a pénzügyek mellett a segélyalapú gazdaság helyett a munkaalapú gazdaság. És itt nagyon világosan kell fogalmaznunk, ezt fönn kell tartanunk, hogy nincs társadalmi segítség személyes erőfeszítés nélkül. Mert ha anélkül adunk pénzt, hogy személyes erőfeszítést kérnénk cserébe, akkor tönkre fog menni a gazdaságunk, és erre számos elszomorító példát és rossz távlatot látunk Európában”.

Ezt a miniszterelnök mondta tavaly februárban, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén. Ez az egyik legjobb idézet ahhoz, hogy megértsük, a példátlanul nagy gazdasági felfordulás közepette miért zárkózik el a kormány két olyan eszköz alkalmazásától, amelyet pedig külföldön egyre több helyen használnak, és idehaza is sokan szorgalmazzák a bevetését: az embereknek juttatott közvetlen pénzbeli támogatástól, valamint a mindössze három hónapos és alacsony összegű munkanélküli segély meghosszabbításától. (Miközben a munkahelyek megőrzését szolgáló külföldi mintákat a jelek szerint – ha késéssel is, de – hajlandó átvenni.)

A munkaalapú gazdaság/társadalom a 2010-ben kezdődött kormányzati időszak egyik ideológiai sarokköve, a családbarát jelzővel együtt a kormány olyan maga által választott arculatépítő eleme, amilyen 1998 és 2002 között a polgári jelző volt. Ha a kormányzati honlap keresőjébe* beütjük a munkaalapú szót, jelen állás szerint 185 találatot kapunk.*

A kormányfő mellett több miniszter és államtitkár is lényegesnek tartotta az utóbbi években, hogy a munkaalapú társadalom fontosságáról beszéljen. Ez abból a szempontból természetesen érthető, hogy az elmúlt közel tíz év egyik legfontosabb eredménye a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottak számának és arányának növekedése volt.

Most, a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezdetén azonban kiesett a talapzat a munkaalapú társadalom alól. Eddig a kormány hivatkozhatott arra, hogy mindenki el tud helyezkedni, aki akar, de most csak márciusban 30 ezer fővel nőtt a munkanélküliek tábora (nagyjából 300 ezresre), április elejétől a munkahelyüket elveszítők száma napi 4 ezer körüli, és a kormány szerint is csak az a kérdés, hány százezer lesz az állás nélkül maradók száma.

Rövid, néhány hónapos időtávon elhelyezkedési esélyeik is elég szerények. Ha igaznak bizonyul a kormány előrejelzése a járvány június-júliusi tetőzéséről, akkor a gazdaság tekintélyes része – turizmus, vendéglátás, sokféle szolgáltatás – akár fél évig is tetszhalott állapotban marad, hiszen a lefelé tartó szakaszban sem lehet egyből feloldani minden korlátozást. Addig még az is kétséges, hogy – a 2010-es években több százezer munkanélkülit felszívó – közmunkaprogramok indulhatnak-e, hiszen járvány alatt árkokat tisztítani sem annyira tanácsos csoportosan. Közben egyre több fejlett országban egy a 2008-2009-es válsághoz mérhető recesszióval számolnak idén, így ha újra is indulnak a következő hetekben például a magyarországi járműipari cégek, kellő külföldi kereslet híján nem valószínű, hogy visszavennék a tömegesen elküldött kölcsönzött munkásokat. Az sem tűnik életszerűnek, hogy a mezőgazdasági idénymunkák fel tudnának szívni kellő számú embert...

BOD PÉTER ÁKOS: A POLITIKAI KOCKÁZAT NAGYOBB A GAZDASÁGINÁL

444.HU
Szerző: MAGYAR PÉTER
2020.04.08.


- Bod Péter Ákost, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorát, az MNB egykori elnökét (1991-1994) kérdeztük a járvány nyomán bontakozó gazdasági válság hatásairól és a magyar kormány eddigi lépéseiről.

- Szerinte a magyar kormány késésben van, és nem ott segít, ahol leginkább kellene.
- A nagy nyugati mentőcsomagok szerinte túlzások, és Európában irreálisak is.
- Az európai szolidaritás hiánya, és a magyar kormány felhatalmazási törvénye szerinte nagyobb kockázatot rejt, mint a termelés ideiglenes visszaesése ezekben a hetekben.

Számos bejelentés hangzott el a kormány részéről gazdasági mentőcsomagokról, bár sok esetben még nem ismertek a konkrét rendelkezések, csak a fő vonalaik. Az eddigiek mennyire tűnnek jól átgondoltnak, hatékonynak?

Az első megjegyzésem az volna, hogy a magyar kormány elkésett. Egy halom intézkedést már korábban meghozhattak volna. Kiváló példák álltak előttünk, akár az olasz, akár a német intézkedések, amelyek a nehéz helyzetbe kerülő háztartásokat, vállalkozásokat, és az ott dolgozó munkaerőt támogatják arra az átmeneti időre, amíg ki nem tisztul a kép. Ezekkel 2-3 hónapig fenn lehet tartani a gazdaság reagálóképességét.

Ehhez képest az eddigi hazai bejelentések leginkább a vállalati szférára reflektálnak, a cégek hitelhez jutását, adóteher-csökkentését irányozzák elő. Illetve elég zavaros szövegek szintjén szó van még munkahelyteremtésről is, csakhogy ez szerintem nem kormányzati feladat.

Azt kellene figyelembe venni, hogy a válság után más lesz a kereslet és a kínálat szerkezete. Hogy pontosan milyen, azt nincs ember, aki előre meg tudná mondani, ezt majd a piac kialakítja. Ezért nem a korábbi munkahelyek visszaállítása lenne az alapvető feladat, hanem annak a munkaképességnek a megőrzése, amely az új szerkezet indulásakor lesz fontos.

Számomra ezért meghökkentő, hogy a szociális helyzet kezelésére eddig éppen csak utalt a miniszterelnök. Pedig nagyon sokan vannak olyan alacsony jövedelmi szinten, amelyből 1-2 hónapos tartalékolást sem lehet elvárni.

Arról lehet szó, hogy nincs elég pénze a magyar kormánynak? Kényszerű spórolás vagy a kreativitás hiánya lehet az elmaradó szociális intézkedések mögött?

Ha eltekintek attól, hogy átcímkéznek, esetleg átcsoportosítanak fel nem használt kereteket, akkor nagyon nagy lépés valójában nem történt. Holott a válság előtt elindított nagy állami beruházások azonnali felülvizsgálásával óriási összegeket lehetne felszabadítani. Hiszen már most látható, hogy nem lesz visszatérés a régi kerékvágásba.

Újraindul majd az európai gazdaság, és remélem mielőbb a magyar is, de ez fokozatos lesz, ágazatonként eltérő, és így nem lesz egy határnap, ami után azt mondhatjuk, hogy akkor mától normalizálódott a helyzet. A tömegturizmus például nem tud majd beindulni, míg az alkatrészgyárak, elektronikai üzemek, és a jól automatizált gyártósorok esetében a normalizálódás talán csak hetek kérdése lesz.

Én azt látom, hogy mintha újra akarná indítani a kormány azt, ami volt. Van egy halom fejlesztési projekt, amire uniós pénzeket ígértek, de le kellene állítani őket, vagy beléjük se kéne már kezdeni, mert nem lesz rájuk szükség. Máshol viszont szükség lenne ezekre a pénzekre az átállás után...

ITT OLVASHATÓ

PUSZTÍTÓ LEHET A VÍRUS A ROMA KÖZÖSSÉGEKBEN

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.04.08.


Orbán "nagyszabású" akciótervében nem esik szó a mélyszegénységben élőkről. Pedig ők válságok idején gyakran válnak hátrányos megkülönböztetés céltáblájává, bűnbakká. 

A lét peremén élő romák különösen ki vannak téve a koronavírusnak – írja magyarországi beszámolójában a londoni székhelyű Reuters hírügynökség. A helyzetleírás kiinduló állítása, hogy Orbán Viktor populista miniszterelnök hétfőn nagyszabású akciótervet ismertetett a koronavírus-járvány miatti gazdasági kiesés következményeinek enyhítésére, és ez a terv a befektetésekre, valamint a foglalkoztatásra összpontosít, ám megkerüli a mélyszegénységben élőket.

Itt nincs vésztartalék, nincs megtakarítás

A cikk emlékeztet arra, hogy a kelet-európai roma közösségek nyomorognak, körükben magas a munkanélküliség, és különösképpen válságok idején gyakran válnak hátrányos megkülönböztetés céltáblájává, bűnbakká. Szól arról, hogy a magyar romák növekvő feszültségről adnak hírt, és hogy a kezdődő elbocsátások során diszkrimináció is tapasztalható. Megszólaltatja Kadét Ernőt, a Roma Sajtóközpont jogvédő aktivistáját, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági válság az első pillanattól fogva különösen óriási hatással van a szegregált vidéki térségekre. Ezeknek az embereknek nincs semmi megtakarításuk, semmi vésztartalékuk – idézi a cikk az aktivistát. Megállapítja, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, tegnapi sajtótájékoztatóján nem tett említést semmi olyan tervezett intézkedésről, ami segítene a romákon. A miniszter által vázolt, hitelekkel, képzéssel, adózással és bérekkel kapcsolatos programok egy kormányszóvivő szerint „minden magyar érdekét szolgálják” – írja a Reuters.
Gyöngyöspatán kezdődött

A hírügynökségi áttekintés felidézi, hogy Orbán Viktor februárban jelezte: a kormány figyelmen kívül fogja hagyni azt a bírósági ítéletet, miszerint kártérítés jár a kelet-magyarországi iskolákban jogellenesen szegregált roma gyerekeknek. A Fidesz azt állította, hogy a romáknak a liberális ügyeket előmozdító, magyar származású milliárdoshoz, Soros Györgyhöz kapcsolódó emberek segítettek a keresetek megindításában. Ez kiváltotta azok tiltakozását, akik szerint a Fidesz gyűlölködést szít romák és nem romák között. Magyarok – roma családok és civil aktivisták – ezrei vonultak tiltakozva a parlament elé, de a téma héttérbe szorult, amikor a koronavírus végigsöpört Európán.

A Reuters a romaellenesség példájaként említi azt, hogy – miként arról Buza Károly aktivista beszámolt – egy szegedi gyorsétteremben úgy bocsátottak el egy roma alkalmazottat, hogy közben mindenki másnak, így a kisebb tapasztalattal rendelkezőknek is megmaradt az állása. Ez a kommunizmus bukásának, 1989-90-nek az időszakára emlékeztet, amikor a romáknak mondtak fel elsőként – írta Buza a Facebookon.
Ha roma közösségekhez ér a járvány, ott pusztító lehet

A hírügynökség kitér arra, hogy a roma közösségek az átlagnál sérülékenyebbek a járvány szempontjából. Északkelet-Magyarországot, ahol a romák százezrei koncentrálódnak, egyelőre ugyan jórészt elkerüli a fertőzés a kormányzati adatok szerint, de a továbbterjedés pusztító hatású lehet a roma közösségekben, ahol sokan szenvednek tüdőbetegségekben, illetve cukorbajban. Váradi Gábor miskolci roma vezető kiemelte, hogy több roma közösségben a legelemibb higiéniai feltételek sem adottak, és ha a család otthon éhezik, akkor a romák a kijárási tilalomnak sem fognak tudni eleget tenni. A Reuters idézi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet emberi jogokkal foglalkozó hivatalának az egyik jelentését, miszerint a romák több helyen zsúfoltságban élnek, ami ellehetetleníti a járvány elleni küzdelem egyik kulcselemének, a távolságtartásnak az érvényesítését.
Kizárnák a fideszes képviselőket az EP-frakcióból

Röviden kitérek még arra, hogy mint a Der Spiegel című német hírmagazin írja, az Európai Parlament néppárti frakciójának 13 nemzeti küldöttsége felszólította Manfred Weber frakcióvezetőt, hogy minimum függesszék fel a fideszes EP-képviselők frakciótagságát, vagy akár zárják ki őket a frakcióból. Mint ismeretes, a Fidesz pártcsaládja, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt már tavaly felfüggesztette a magyar kormányzó párt tagsági jogait a pártcsaládon belül. A Néppárt európai parlamenti frakciójában azonban ez nem tükröződik automatikusan, így a fideszesek továbbra is a néppárti frakcióhoz tartoznak. Most, annak nyomán, hogy a magyar parlament a koronavírus-válságra hivatkozva - konkrétan megjelölt időkorlát nélkül - megszavazta a törvényhozás nélküli, rendeleti kormányzást, néppárti körökben újra fellángoltak a Fidesz elleni indulatok. Weber frakcióvezetőt – a bajor CSU politikusa, aki tavaly eredménytelenül pályázott a Néppárt színeiben az Európai Bizottság elnöki tisztségére, de azt előre leszögezte, hogy a fideszesek támogatásával nem akarja elnyerni a posztot, majd pedig ezt követően Orbán meg is vonta tőle a támogatását – levélben szólították fel a Fidesszel szemben álló tagpártok EP-delegációi, hogy tegyék meg a frakcióban is legalább ugyanazt a fideszesekkel, amit a pártcsalád már tavaly megcsinált a magyar tagpárttal. A felfüggesztésen túl azonban valójában a kizárást tartanák a legjobbnak.

A 13. HAVI NYUGDÍJKAMU

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.08.


Mari néni Rémrettentőn és Józsi bácsi Békésborzadályon most nagyon örülnek, amiért a miniszterelnök megígérte nekik, hogy „visszaépíti a 13. havi nyugdíjat. Ám bármennyire is boldogok, csalódniuk kell, mert rajtuk kívül minden normális ember tudja, hogy szó sincs ilyesmiről. Orbán Viktor valójában nem 13. havi, hanem 53. heti nyugdíjat ígért az időseknek, azt sem mostanra, amikor nagy szükség volna rá, hanem 2021 februárjára.

Orbán tehát – szokás szerint – nem mondott igazat, ettől azonban még szép számmal lehetnek olyanok, akik egészen jövő év februárjáig elhiszik, amit a miniszterelnök mondott. Akkor fognak majd nagyot koppanni, amikor rájönnek, hogy a 13. havi nyugdíj nem más, mint parasztvakítás. Nincs is rá szükség, mint ahogyan 13. havi fizetés sem kell, mert az év nem 13, hanem 12 hónapból áll.

Magyarországon ugyan létezik egy ezzel kapcsolatos hamis nosztalgia, ám azt kell mondanunk, hogy a mostani hazug bejelentés helyett, tisztességesebb lett volna azt mondani az inflációval és elmaradt nyugdíjemelésekkel sújtott nyugdíjasoknak, hogy a jövő hónaptól 10 százalékkal emelkedik a nyugdíjuk. Differenciáltan ráadásul, merthogy nagyon nem igazságos, hogy a 700 ezer forintos „nagynyugdíjasnak” százalékosan ugyanannyit emeljenek, mint annak, aki 70 ezer forintot kap havonta...


ORBÁN A MAGYAROKTÓL ELLOPOTT MASZKOKKAL ÉDESGETI MAGÁHOZ A BALKÁNI CSATLÓSÁLLAMOKAT A CÉL EGÉSZ EURÓPA FASIZÁLÁSA, A LIBERÁLIS DEMOKRATIKUS JOGÁLLAMISÁG FELSZÁMOLÁSA ÉS EGY ILLIBERÁLIS EURÓPAI BIRODALOM LÉTREHOZÁSA, AMELYET ORBÁN VEZET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.07.


Orbán nemcsak a nyílt diktatúra bevezetésére, az ellenzéki önkormányzatok elleni bosszúra, de balkáni csatlósállamok magához édesgetésére is felhasználja a járványt, méghozzá Magyarország és a magyar nép kárára. Erre jó a rendkívüli felhatalmazás, hogy bármit megtehessen és meglophassa még az életveszély fenyegetése közepette is a magyar embereket. Hírt adtunk arról, hogy “Magyarország” Szerbiának kétszázezer védőmaszkot és tízezer védőruhát ajándékozott. De ez nem minden.

Az orbánista szerb bábkormány előbb kapott maszkokat, mint némely magyar háziorvos. De az biztos, hogy Magyarországon sincs elég mennyiség a védőfelszerelésből, ám Orbán a balkáni illiberális fasiszta hódításnak és terjeszkedésnek rendeli alá a magyar emberek érdekeit és életbiztonságát. Képes a magyarok orra elől idegeneknek adni a járvány elleni védőfelszerelést. Ellopja a magyaroktól az életüket mentő felszerelést, és személyes érdekei miatt másoknak adja. Eddig csak a közösből lopott a családjának és magának a primiítv strómanján keresztül, de most már vészhelyzetben életmentő felszereléseket lopott el. Ezért más időkben akasztás járt.

Nem ennyi történt csupán, mert Szijjártó Észak-Macedóniában járt, ahol “Magyarország” (értsd: ez mindig Orbán Viktort jelenti) százezer maszkot és ötezer védőruházatot ajándékozott Észak-Macedóniának. De Szijjártó bejelentette azt is, hogy ezen kívül Szlovéniának és Horvátországnak is hasonló segítséget nyújtanak. Mindez szép emberi gesztus lenne, ha Magyarországon már elég maszk és védőfelszerelés állna az egészségügyben dolgozók és a lakosság rendelkezésére. Különösen, ha az egész mögött nem az a szándék húzódna meg, hogy Orbán gyűjtse a balkáni csatlósállamokat az Európai Unió és Nyugat-Európa elleni puccsához. Orbán évek óta beavatkozik a balkáni államok belügyeibe, leplezetlenül rombolja a jogállamiságot, hamis propagandát terjeszt és illiberális fasisztákat segít hatalomba, akik ezért vezérüknek tekintik Orbánt.

Orbán a posztkommunista kelet-európai országok és a balkáni államok révén akarja megnövelni saját hatalmát és befolyását, s egy Varsótól Isztambulig tartó szövetséget létrehozni, amely ellenerőt képez a nyugat-európai demokratikus államokkal szemben, s azokban is felerősítheti a szélsőjobboldalt. A cél egész Európa fasizálása, a liberális demokratikus jogállamiság felszámolása és egy illiberális európai birodalom létrehozása, amelyet Orbán vezet. Orbán Viktor a tervei és a potenciális lehetőségei alapján Európa új Hitlere, aki világháborúval fenyegeti a világot. Ennek a törekvésének ugyanis lesznek, akik ellenállnak, és nem engedik, hogy Orbán kiterjessze a saját ideológiai uralmát rájuk. Orbán viszont megfelelő erő birtokában katonai támadástól sem riad majd vissza. Ebből világháború lesz, ha nem állítja meg időben az Unió, és úgy tűnik, hogy nem teszi...

DIGITÁLIS OKTATÁS: A CSALÁDI OTTHONOK GYARMATOSÍTÁSA

HVG ONLINE / ÉLET + STÍLUS
Szerzők: FÖLDES PETRA, PEER KRISZTINA
2020.04.08. 


HIÁNYOZTOK – jelenik meg az üzenet üresen kongó iskolák ablakában, miközben a valóságban egyenesen a családok nappalijába költöztünk. Hogyan lesz a virtuális jelenlét, a virtuális kapcsolattartás élhető és megerősítő minden érintett számára? Röviden úgy, ha megtanulunk egy kicsit gondolkodni egymás fejével, érezni egymás szívével. Pont, mint a valós kontaktuson alapuló kapcsolatban. Vélemény.

A „tantermen kívüli digitális munkarendnek” számos nem kívánt mellékhatását érezzük a bőrünkön – illetve még inkább az idegrendszerünkben. Akár tanárként, akár szülőként vagy diákként – arról már nem is beszélve, ha tanár-szülőként – veszünk részt a folyamatban, az eltelt három hétben rá kellett döbbenjünk, hogy semmi sem az, aminek látszik.

A nappalink átlényegült osztályteremmé, a levelezésünk oktatási nyilvántartássá, a vacsora stratégiai megbeszéléssé vagy informatikai, netán mentálhigiénés tanácsadássá. Szülőként a tanárszereppel küzdünk, tanárként pedig (a módszertani kihívásokon túl) a távolsággal, a kívül rekedtséggel – hiszen megszoktuk és arra szerződtünk, hogy jelenlévőként kísérjük a tanulási folyamatot.

És küzdünk a saját démonainkkal: szorongással és perfekcionizmussal, bénító megfelelési kényszerrel vagy épp a rugalmas alkalmazkodást akadályozó haraggal, lázadással (ki-ki a magáéval).

Mert krízishelyzetben gyakran a legrosszabb énünk veszi át az irányítást. Ez pedig krízishelyzet, és már azzal nagyon sokat segítünk magunknak és egymásnak, hogyha ezt belátjuk, kimondjuk.

Pont nem a pánikkeltés szándékával, épp ellenkezőleg. Azért, hogy értsük, mi történik velünk és kézbe tudjuk venni az irányítást. Visszaszerezni a kontrollt a nem feltétlen legjobb (akár perfekcionista, akár szorongó vagy lázadó) énünktől, hogy olyan éretten tudjunk működni, mint „békeidőben”...

A NAP KÉRDÉSE: LESZ-E MÉSZÁROS-SZOLIDARITÁSI ADÓ?

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.04.08.


„Egyes kivételezett gazdasági szereplők szolidaritási hozzájárulásáról" címmel nyújtott be kedden este törvényjavaslatot három független parlamenti képviselő: Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs. A Mészáros-adóként is emlegetett javaslatot teljes mellszélességgel támogatja a parlamenten kívüli Momentum. „A járvány okozta beláthatatlan gazdasági és szociális következmények mérséklését illetően, különösen jogos társadalmi elvárás fogalmazódik meg azon gazdasági szereplők irányában, akik az elmúlt években közpénz-milliárdok elsődleges haszonélvezői voltak” – mutatnak rá a képviselők.

A törvényjavaslat a járvány elleni küzdelem keretében, hozzájárulás-fizetésre kötelezi a 2012. január 1-jétől 2020. március 10-ig terjedő időszakban 5 milliárd forintot meghaladó bevételt, árbevételt szerző személyeket. A hozzájárulás sávosan növekvő mértékű: 5 és 10 milliárd forint között egy százalék, 10 és 100 milliárd forint között két százalék, 100 milliárd forint felett három százalék. A hozzájárulást a hozzájárulás fizetésére kötelezett a törvény hatálybalépését követő 90. napig a 2012. január 1-jétől 2020. március 10-ig terjedő adómegállapítási időszakra megállapítja, bevallja és megfizeti...

IDÉN NEM KÖTELEZŐ SZEMÉLYESEN BEIRATKOZNI AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBA

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2020.04.08.


Hétfőn elkezdődött az általános iskolai beiratkozás, de a koronavírus-járvány miatt most minden intézhető online, és a lakóhely szerinti körzetes iskola mindenkit automatikusan felvesz, aki nem jelzi, hogy másik intézményt választott – közölte a Klebelsberg Központ.

A Magyar Nemzet azt írja, május közepéig eldől, hogy ki hol kezdheti az első osztályt. Országosan 80-100 ezer családban válik iskolássá gyerek.

A járványügyi helyzet miatt idén le kell mondani a személyes intézménylátogatásról, a megismerkedésről a leendő tanítókkal.

Az Oktatási Hivatal március 1-ig már értesítette a kötelező felvételt biztosító iskolák fenntartóit, és elérhetővé tette számukra a szeptembertől tankötelessé váló gyermekek adatait.

A Klebelsberg Központ közölte: a körülményekre tekintettel elég lesz a tanév első napján bemutatni a jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumokat. A szülők feltölthetik az iratokat a KRÉTA rendszerbe. Ha egy család nem tudja online megoldani a beiratkozást, az általános iskolák lehetőséget biztosítanak a személyes ügyintézésre, figyelembe véve a járványügyi előírásokat.

A beiratkozás kétlépcsős:

1. Az április 24-ével záruló első szakaszban a körzettel nem rendelkező iskolákba lehet jelentkezni, ezek jellemzően alapítványi, magán- és egyházi fenntartásúak.
2. Április 28-ától május 5-éig minden olyan gyerek automatikusan bekerül a lakóhelye szerinti körzetes általános iskolába, akit az első szakaszban nem vettek fel. Ebben az időszakban kell jelezni, ha valaki olyan intézményt választott, aminek egyébként van körzete, de a lakóhelye szerint a gyerek nem oda tartozik.

HALÁLUNK OKA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.04.08.



A mi utcánk gyönyörű. Ha benne lakik az ember, mint annak része, észre sem veszi ezt, csak olykor és akkor, ha valami tér-, és időbeli távolságba kerül tőle, mint most is, amikor búcsúzik, nem tudhatva azt, elkapta a kórt avagy nem, jön-e érte a megváltó halál, vagy csak a többiekért. Ez okozza, hogy a kívülálló szemével képes látni az ember, mintha vendég volna itt, mint Kosztolányi hajnalban a Logodi utcában, esetleg mintha tényleg távoli vidékről érkezett volna ide, s meg, és riadtan vár, de egyedül. Málló aszfalt, villanyoszlopok, légvezetékek, mint amerikai filmekben egy elhagyatott kisváros, kopott házak meg kukák a járdán, ilyen az én utcám.

De egy napon – mint már elmeséltem, de ezt nem lehet megunni -, szóval egy napon, egy hónapban egyszer, kivirulnak benne az emberek, amikor nyugdíjfizetés ideje van, és különösen lehet várni a postást. Máskor is, de akkor nagyon. A népek otthonkában könyöklenek az ablakban, a férfiak sem kocsmába mennek, hanem díszbe öltöztetik a szívüket, hogy majd lehet kocsmába menni, a tekintetek északot, az utca végit pászmázzák, ahol a lehangoló panelek tövében fel kell tűnnie az zöld alaknak, táskájában pénz, szívében vidámság és a többi szép dolgok. Előőrsök vannak, akik elmennek a horizontba bele, jobbra fordulnak meg balra is, hogy jön-e már...


MINDEN, AMIT A GAZDASÁGVÉDELMI AKCIÓTERVRŐL EDDIG TUDNI LEHET

INDEX
Szerző: ZED
2020.04.07.


Hamar világossá vált, hogy Magyarország sem ússza meg a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait. Hasonlóan a világ legtöbb országához, a magyar kormány is különféle intézkedésekkel próbálja enyhíteni a kárt, amit a járvány a ország gazdaságának okoz. A kormány bejelentése szerint a GDP nagyjából 18-20 százalékával egyenértékű összeget (olyan 9200 milliárd forint) mozgatnák meg a gazdaság megvédésére. Összeszedtük, hogy eddig milyen intézkedések születtek kifejezetten a gazdaság megsegítésére, vonatkozzanak azok cégekre, teljes szektorokra, vagy magánemberekre:...

ITT OLVASHATÓ

„NEM MINDENNAPI HELYZETBEN NEM MINDENNAPIAN KELL CSELEKEDNÜNK” – ÉRETTSÉGIZŐK AZ IDEI VIZSGÁKRÓL

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2020.04.06.


Már csak négy hét van hátra az idei érettségi időszak kezdetéig, a végzős diákok azonban még mindig nem tudják, mi vár majd rájuk. Három fiatal mesélt lapunknak arról, melyik megoldást preferálnák, és hogyan oldják meg a felkészülést a megváltozott körülmények között.

"A bizonytalanságot övező stressz és a tájékoztatás hiányában kialakuló düh szinte mindenkiben megjelent, tanároknál és diákoknál is. Emiatt sokszor alaptalanul is negatívan állunk hozzá az érettségihez"

– mondja Noémi, az egyik budapesti középiskola végzős diákja, aki nemrég létrehozott egy Facebook-csoportot, amelyben a végzősök megoszthatják egymással az érettségihez szükséges anyagokat. A csoportnak immár több mint 30 ezer tagja van.

Nem csoda, hogy az érettségi előtt álló diákok ezrei igyekeznek egymásnak segíteni, hiszen nem elég, hogy a koronavírus-járvány miatt az utolsó félévükben egy csapásra kellett átállniuk egy teljesen ismeretlen felkészülési formára a digitális tanrend bevezetése miatt, az utóbbi hetekben a közelgő vizsga lebonyolítása körül is gyűlnek a kérdőjelek.

Az érettségi időszak az eredeti terv szerint május 4-én hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal indulna, majd az írásbeli forduló május 25-én az olasz nyelvvel zárulna. Az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 4-11. között, míg a középszintű szóbeliket június 15-tól 26-ig tartanák az iskolák...

SOPRONI: EZ NEM NEMZETI ELIT, HANEM RABLÓ TŐKÉS OSZTÁLY

KLUBRÁDIÓ
Szerző: DÉSI JÁNOS
2020.04.07.


Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere szerint egy nemzeti elitnek, különösen ilyen válságos helyzetben, mint amit a koronavírus-járvány okoz, segítenie kellene az ország védekezését. Azonban a momentumos politikus úgy véli, a Fidesz által kitermelt legvagyonosabb csoport nem nemzeti elit, hanem „a nemzetet kirabló tőkés osztály”.

Valószínűleg nem ők Orbán Viktor legkedveltebb tanácsadói, de meg kell mutatniuk, hogy milyen alternatívákat látnának a válság kezelésére – így válaszolt Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere, a Momentum fővárosi frakcióvezetője, arra a kérdésre, hogy az ellenzéknek mennyi szava lehet abban, kik és hogyan járuljanak hozzá a válság leküzdéséhez. Az alternatívákról szól Botka László szegedi polgármester javaslata és a Momentum saját programja is. Botka koncepciójában arról van szó, hogy egy szolidaritási alapba kellene azoknak nagyobb pénzt betenniük, akik az elmúlt tíz évben nyertek nagy összegeket közbeszerzéseken, tehát „a javainkból gazdagodtak meg”. Ráadásul ilyen válsághelyzetben kifejezetten elvárható lenne általában nemzeti elittől, hogy járuljon hozzá a közöshöz. Azonban Soproni Tamás szerint ahogy a kormánypárt tagjai nem államférfiak, csak a hatalmukat féltő és a hatalmukért dolgozó politikusok, úgy az általuk létrehozott legvagyonosabb csoport sem nemzeti elit, hanem „a nemzetet kirabló tőkés osztály”.

Honnan lesz a pénz? Erre a momentumnak egyértelmű válaszai vannak, a látványberuházásokból és a propagandaköltésekből kellene minél többet átcsoportosítani. Ehhez képest a kormány mivel áll elő? Az önkormányzatoktól és a pártoktól elvett pénzzel. Utóbbi szerintem nevetséges összeg, előbbi nem, viszont komoly terhet jelent minden önkormányzatnak. Terézvárosban 115 millió forintot jelent a gépjármű-súlyadó elvétele, a parkolási díj megszüntetése pedig a következő egy-két hónapban 200 millió forint mínusz is lehet. Elképzelhető, hogy az ingyen parkolás után nem szállnak fel annyian a villamosra, de összességében megnőtt a forgalom, ami szembe megy azzal, hogy maradjanak otthon az emberek. Talán a kocsiban még védettek, de mennek valahova, találkoznak másokkal, pedig pont ezt kellene elkerülni – hangsúlyozta Soproni Tamás.

A válság és az elvonások miatt akár a költségvetésük 20 százalékát is elveszíthetik – tette hozzá. Ezen a héten tekintik át a költségvetést az alpolgármesterekkel, hogy milyen események, beruházások maradhatnak el. Csak a szociális ágazatban nem lehet csökkenés, sőt, az nőni is fog, mert több feladatuk is van. Úgy tudja, arról még nem volt szó, hogy az álláskeresést támogatná jobban a kormány, vagy a családi pótlékot növelné.

KÉSZEN ÁLLUNK AZ EMBERSÉGESEBB JÖVŐ MEGTEREMTÉSÉRE?

MÉRCE
Szerző: SZÉL BERNADETT
2020.04.07.


A koronavírus-járvány igazi bibliai csapásként ért minket, gyakorlatilag minden fronton megrengeti eddig stabilnak hitt világunkat. Tisztában voltunk vele eddig is, de még soha nem éreztük a bőrünkön ennyire, hogy az emberi létezés rétegei – az egészség, a biztonság, a gazdasági jólét – és a környezet egyetlen rendszerben, egymástól el nem választhatóan működnek. Ami zajlik, az emberéletért való küzdelem, most elsősorban az egészségügyi és szociális ellátást teszi próbára, de tudjuk, hogy a hatások várhatóan messzire vezetnek.

A járvány jött és mindent borított. A felfordult világban nem bírunk tovább tekinteni a konkrét válságon, pedig hamarosan fel kell tennünk alapvető kérdéseket. Teszek most erre egy kísérletet, előrebocsátva, hogy nincs a zsebemben a bölcsek köve, de a közös gondolkodás fontos és erre hamarosan nagyon nagy szükség lesz.

Bár civilizációnk láthatóan képes gyorsan és drasztikusan alkalmazkodni az új helyzethez, nagyon fájdalmas tanulás ez. Nem is olyan rég, még a járvány előtt, állandó téma volt a klímaváltozás. Most előtérbe került egy olyan aspektusa, amire a tudósok nem is olyan rég figyelmeztettek: az épp kibontakozó környezeti válság egyik következménye új kórokozók megjelenése és globális terjedése lehet. Azt is mondták, hogy ha nem vagyunk megfelelően felkészülve, ezzel egy időben kell majd megküzdenünk az élelmezési válsággal, geopolitikai feszültségekkel, szélsőséges időjárási események okozta károkkal és a mindezekkel együtt járó mély szociális problémákkal.

Leírva is súlyos szavak ezek, de ez itt és most épp valósággá válik, ami egyszerre traumatizál mindenkit szerte a világon.

A boltban járva hallottam egy vásárlót arról beszélni, hogy ha ezt túlélik, máshogy akarnak élni: úgy fogalmazott, hogy „eldolgozta” az életét, kevés ideje volt a barátaira, a szüleire, és többé nem akar így élni. Igaza van.

Muszáj máshogy szerveznünk az életünket globális, nemzeti és egyéni szinten is ahhoz, hogy a válságot követően erősebb és védettebb világunk legyen. Egymáshoz való viszonyunk változása hozhatja el a változást abban is, ahogy a környezetünket értékeljük. Ehhez fordulat kell, mégpedig valódi, mély váltás...