Szerző: Telex.hu
2020.10.21.
A republikánusok nem szóltak bele Orbán belpolitikai ügyeibe, a demokraták viszont nagyon rossz szemmel nézték az elmúlt évek magyarországi történéseit. Ha Joe Biden nyer, az a 2022-es választásra is hatással lehet.
– Megdönteni Orbán Viktort – Miniszterelnökjelölt-jelöltek: Ki vált még bérletet a budapesti gyorsra?
– „Nem nyalogatom a sebeimet” – Vona Gábor a halálszorongásról írt új könyvéről és arról, hogy van élet a politika után is. Interjú
– Nem nagyon ismerik sem Bartókot, sem Puskást – A kultúrharc a középszer offenzívája, a gyerekek és a fiatalok azonban különösen okosak, nem hiszik el a maszlagot, a saját értékrendjüket követik – mondja Fischer Iván. Interjú
– „A Fidesz sem nyúlt Gyurcsányékhoz” – Pesty László dokumentumfilmes a rendszerváltás szégyenéről, az egymás szennyesét mosó pártokról, a fideszes kommunikáció katasztrofális elb…ásáról, a NER-ről és a polgári Magyarországról. Interjú
– Összefogtak a vállalkozók a katás szigorítás ellen – Utolsó rohamra indultak az adó megváltoztatását ellenző vállalkozói szervezetek
– „Vissza kell vinni a köztudatba a szolidaritást” – Ezúttal a Dunaferr dolgozói nem kapták meg teljes bérüket
– Jöhetne egy kis élet a faluba – Soha nem látott mértékű beruházás érkezik a kádári időkben „lerombolt”, mára már szinte kiürült Komlódtótfaluba. Riport
– Volt, hogy a tehenek térdig vízben álltak az istállóban – A helyiek már hozzászoktak, hogy a Sajó és a Hernád szinte évről évre megárad, elönti a kerteket, pincéket. Riport
– Kádár János forradalma – Óvatos kísérlet a pártfőtitkár tudathasadásos megnyilvánulásainak megfejtésére
– Küszöbön a kemény brexit – Ami hamarosan rendkívül kellemetlen helyzetbe sodorhatja a szigetország vállalkozásait
– Emberkereskedők húznak hasznot a járványból – Módszereik mára annyira kifinomultak, hogy tulajdonképpen saját maguknak szervezik meg az áldozatokat
– Még távolabb az egységes Ciprus – Az észak-ciprusi elnökválasztás ellenzéki győztese arra az eszmére is vereséget mért, amely Ciprus jövőjét a sziget politikai egységében látja
– Trump-értékelő IV.: A nyugat-európai elit Trump ellen drukkol
– Börtönből az ország élére – Vitatott előéletű politikust emelt a csúcsra Kirgizisztán fordulatos tíz napja
– „Sikítunk a fájdalomtól, de senki nem hall meg minket!” – Jemenben nincsenek hősök, csak bűnözők és áldozatok
– Retinák tömeggyártásban – Roska Botond és munkatársai a világon először állítottak elő működőképes mesterséges retinát őssejtekből
– A koronavírus fehérjéi jelentik legyőzése kulcsát – Úgy tűnik, a fehérjéin keresztül lehet sarokba szorítani a vírust. De tudunk-e eleget ehhez róluk?
– A hunok nyomában: Attila és legendái – Mit lehet tudni Attila legendáiról és a hivatalos középkori magyar történelmi köztudatba beépülő hun–magyar rokonság eredetéről, gyökereiről?
– Huszonhét réteg – Ma már Budapestnek is van saját croissant-péksége. A Keleti pályaudvarnál található Freyja – The croissant story pékség. Sikersztori
– Akit megtört a rendszer – A kommunista Magyarország filmesei között az egyik legellentmondásosabb figura volt Bódy Gábor
– Az évszázad mérkőzése XXI. századi színvonalon – Digitálisan felújították és kiszínezték a 6:3-at, az évfordulón színesben élvezhetjük a legendás gólokat
– 4 keréken – a Magyar Hang autós melléklete, négy oldalon
Publicisztika:
– Dévényi István: Rémálom a bármilyen utcában
– Gulyás Balázs: A fideszes tücsök és hangya – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Reichert János: Ne féljetek, püspök atyák!
– Szerető Szabolcs: Távol ’56-tól – Álláspont
– Elek István: Az ellenzéki „fenyegetés”
– Pápay György: Jó lenne hinni Lázár Jánosnak – Több a zászló
– Reichert János: Pávatánc, 2006. október 23.
– Híd Jenő rajzol: 1956, te csillag
– Pethő Tibor: Sóletganef – Ószleng
– Gazda Albert: Reggelizz úgy, mint egy sirály
– Szerető Szabolcs: A lélek tápláléka – Szotyola
– Puzsér Róbert: Egy ellenzéki lépés a jó irányba
– Marabu: Haza és fiai
Tárca:
– Szöllősi Mátyás: Fóbia (részlet)
– Szécsi Noémi: Olyan, mint régen
Kritika:
– Történetek a négy fal közül – A teremtés koronája – Karanténantológia. Szerk.: Cserna-Szabó András és Darida Benedek
– Ősi szokásunk, a pletyka – Szvetelszky Zsuzsanna – Bodor-Eranus Eliza: A pletyka természete
– Policok a Vörös Hadsereg mögött – Máthé Áron: Vörös karszalag – Ideiglenes karhatalmi osztagok 1944–1945-ben
– Emberszabásúak hátrahagyott nyomai – Tor Ulven: Türelem és John Ashbery: Önarckép konvex tükörben
– Történetmesélés felsőfokon – Kiss Nikoletta: Régmúlt napok fénye
(A héten cikksorozatban foglalkozunk az idei Társadalmi riporttal. Az alábbi cikkünk a kötet Demográfia: népességmozgás és párkapcsolatok című fejezetének két tanulmányát dolgozza fel, a fejezet már elérhető a Tárki honlapján.)
A 30 évvel ezelőtti rendszerváltás egyik legfontosabb reménye és mozgatórugója a Nyugat-Európához való viszonylag gyors felzárkózás volt. A közhangulatot annak ellenére is sokáig uralta ez a főként anyagi jellegű várakozás, hogy a lehetőségét sokak eleve megkérdőjelezték, azóta pedig a számokból rendre azt láthatjuk, hogy fejlődés ugyan van, de a közeledés semmiképpen sem olyan mértékű, amilyet szerettünk volna elérni.
A Tárki gondozásában most megjelent Társadalmi riport több tanulmánya viszont egyértelműen azt bizonyítja, hogy Kelet-Európa és azon belül Magyarország is az elmúlt 10-15 évben igenis közelebb került Európa fejlettebb részéhez. De itt most ennek nem a gazdasági vetületéről lesz szó.
Messing Vera és Ságvári Bence írásából* például kiderül, hogy 2006 és 2018 között Kelet-Európában jóval nagyobb mértékben emelkedett az az életkor, amelyet az emberek a felnőttkor, a középkorúság és az időskor kezdetének határoznak meg, mint az európai átlag. Ez azt jelenti, hogy például a magyarok ma már a nyugat-európaiakhoz sokkal hasonlóbban ítélik meg azt, hogy mikortól számít valaki felnőttnek, középkorúnak vagy idősnek. Ez pedig azért nagyon fontos, mert így az olyan fontos élethelyzetekre is hasonlóbban tekintenek, mint például a gyerekvállalás időzítése vagy a nyugdíjba vonulás célszerű időpontja.
Az adatok szerint a folyamatot a kelet-európai fiatalok hajtják, az ő hasonulásuk még gyorsabb. Egy kelet-európai fiatal 2018-ban általánosságban úgy gondolt ezekre az élethelyzetekre, mint a nyugat-európaiak 2006-ban, ami azt jelzi, hogy az eltérés mértéke gyors ütemben csökken...
Szép estét mindenkinek! Úgy tűnik, a Magyar Turisztikai Ügynökség pontosan tudja, mire is érdemes pénzt adni ezekben a vészterhes időkben. Nem, nem a budapesti turizmus fellendítésére. Azt oldja meg Karácsony Gergely a saját zsebéből, miután a kormány elvont több milliárd forintot amellett, hogy a járvány miatt kialakult helyzet okán egyébként is milliárdoktól esett el a főváros. Az MTÜ a Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhely turisztikai fejlesztésére ad nem kevesebb, mint 3,4 milliárd forintot. Én mondjuk azt sem értem, hogy mégis mi az, hogy nemzeti kegyhely, de ez biztosan azért lehet, mert nem vagyok vallásos. Kicsit azért utánanéztem a dolognak, de nem igazán találtam arra egyértelmű okot, hogy mégis miért van most szükség 3,4 milliárd forintra, pláne azután, hogy 2012-ben már kaptak 2,5 milliárd forintot.
A búcsúhelyet a ferences rend tartja fenn, amelynek cége a Fons Sacer belső egyházjogi személy, „családbarát szolgáltatások kialakításába” és infrastrukturális fejlesztésekbe kezdhet a pénzből. Ez a 444 szerint annyit tesz, hogy többek között családi apartmanok, kemping, játszótér, sportpálya, napelempark létrehozása, parkolók és utak kiépítése, illetve a Kálvária-kápolna felújítását valósulhat meg. Biztosan félreértettem valamit, de nem egy elviekben szent helyről beszélünk, ahova imádkozni és csodát várni mennek az emberek? Minek egy ilyen helyre családi apartman, sportpálya vagy kemping? Megértem, ha az ideérkezőkből hasznot remélnek, de oldják meg a saját költségeiken, ne az adófizetők pénzéből. Itt megint az fog történni, hogy az egyházat közpénzből még több vagyonhoz juttatja az állam, amely vagyont felhasználva további bevételekre tesznek majd szert.
Nagyon úgy tűnik, hogy a legtöbb egyház egy közpénz-temető, hiszen oda a pénz csak beérkezik, de ha arról lenne szó, hogy ebből megsegítsenek egyes társadalmi csoportokat, akkor nincs. Állandóan kunyerálnak. Ha ételt, tanszereket vagy meleg ruhát kívánnak osztani, akkor segélyvonalat hoznak létre, ahol az adófizetők további pénzekkel támogathatják őket, esetleg közlik számlaszámukat, ahova további pénzeket utalhatunk. Eközben nem fizetnek egy forint adót sem és gazdálkodásuk sem átlátható. Próbálok én nem negatívan állni az egyházakhoz, de amikor állandóan okot adnak arra, hogy felháborodjon az ember, akkor mit lehet csinálni?
Mit rontottunk el nyolcmilliárdnyian?
Február óta dúl Európában a járvány, félhivatalosan azóta, mióta félbehagyták a velencei karnevált. Ez már egy gyermek kihordási ideje. Csányi Vilmos etológus, akadémikus szerint az a csoda, hogy a világ eddig járványok nélkül működött.
Tájkép csata után
Nem sikerült olyan emberrel találkozni egy héttel a választás után a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os számú választókerületben, aki Koncz Zsófiára szavazott – vagy legalábbis bevallotta – volna. Magyarázata az eredményre mégis mindenkinek van.
2022 teljesen más lesz
Az ellenzéki együttműködés hatékony lehet, de körültekintőbben kell közös jelölteket választani – vélik a szakértők. Az ellenzék szerint levonták a következtetéseket a borsodi 6. választókörzetben tartott szavazás után, és ennek fényében készülnek 2022-re.
„Nem lehetünk megalkuvók”
A Mazsihisz nem száll be a pártok közötti harcba, de kiáll az értékeiért, és nem marad csöndben csak azért, mert pénzt kap a kormánytól – ez derült ki a zsidó szövetség elnökével folytatott beszélgetésből. Heisler András politikailag motivált, nemtelen támadásnak értékeli a szerinte agresszív ellenzéki kisebbség lejárató kampányát, és hisz abban, hogy a zsidóság jövőjét csak a függetlenség biztosítja.
„Vállalkozásból újra legyen egyház”
A Mazsihisz elnöke, Heisler András egyeduralomra tört egyházában, megbénította a Rabbitestületet, a kormányt támadó nyilatkozataival pedig letér a hit útjáról, és arcul csapja támogatóit – véli Róna Tamás főrabbi, a Rabbitestület elnöke, akinek megszüntették a munkaviszonyát a Rabbiképző Egyetemen, majd – rabbikollégák tiltakozása ellenére – a Mazsihiszben is felmondtak neki. A vallási vezetőt a Mazsihisz belső konfliktusairól, a zsidó egyház küldetéséről és a vezetői távozások miértjéről kérdeztük.
Petíciók párbaja
Nemrég még csak egy visszataszító gesztus volt Dúró Dóra könyvrombolása, mostanra azonban túlnőtte magát. Több pszichológus is aláírta azt az állásfoglalást, amely kiáll a ledarált könyv, a Meseország mindenkié mellett, és elhatárolódik Bagdy Emőke nyilatkozatától. Egy másik petícióban pedig a pszichológus asszonyt támogathatja az aláírásával bárki, aki egyetért vele. Leveleztünk Bagdy Emőkével is, és érdekes választ kaptunk.
Nem teszek hűségesküt Vidnyánszkyékra
Nem találta aggályosnak a Magyar Operatőrök Társaságának elnöksége és etikai bizottsága, hogy egyik elnökségi tagjuk, Novák Emil elvállalta az SZFE rektorhelyettesi pozícióját. Tiltakozásként sok neves operatőr lépett ki a szervezetből. Egyikük, a Kossuth-díjas Kende János huszonöt éve tanít a színművészetin. És nem sok jót remél a jövőtől.
Sokára sétálhatunk a magyar Jurassic Parkban
Nem spóroltam semmit! – mondja lelkesen Steven Spielberg dinós filmjében a fehér szakállú építtető. Bár az Orbán-kormány annyira nem akart bőkezű lenni, mint Richard Attenborough figurája, mégis brutálisan elszálltak a magyar ősvadon világát bemutató Pannon Park építésének költségei. A 2013 óta zajló gigaberuházás tervezett 12 milliárdos költségét most 64 milliárdra mérik, és még nem látni a végét. A főváros jelentéséből az is kiderül: a fejlesztés vakvágányra futása nagyrészt az amatőr projektirányításnak köszönhető, számos módosítással azonban megvalósulhat a hazai őspark.
A halogatás csúcstalálkozója
Lényegében minden fontosabb döntést a decemberi csúcstalálkozóra halasztottak az EU-országok első számú vezetői a múlt héten Brüsszelben tartott megbeszélésükön. Pedig kimondottan azért találkoztak személyesen, és nem videokonferencia keretében, hogy megteremtsék a szükséges meghitt légkört a kényesebbnél kényesebb kérdések megvitatásához. Senki nem tudja megmondani, mitől lennének jobbak a megegyezés feltételei karácsony előtt, amikor a mostaninál is jobban szorít majd az idő a költségvetés és a Brexit ügyében egyaránt. Hacsak nem éppen az óra ketyegése jelentheti a legerősebb motivációt az alkukötésre.
Újrahasznosított járműipar
A járműipar a kitörési pontokat keresi, hiszen a szigorodó környezetvédelmi előírások, a vásárlói igények, a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk, illetve a Brexit miatti bizonytalanság az autógyártókat szinte belehajszolják a fejlesztésbe, s az új technológiák mielőbbi „hadrendbe állításába”. A BMW-nél már az év elején kimondták, hogy felgyorsult a motorsport és a tömegtermelés közötti technológiai örökítés folyamata, ám szó sincs arról, hogy csak a gigászok érhetnek el áttörést; a Budapesti Műszaki Egyetemhez kapcsolódó új program a kompozit termékek gyártástechnológiáját forradalmasítja.
Szóra bírni a képregényikont
Nagy vállalkozás Koska Zoltán munkája, amely úgy mutatja be a magyar képregény egyik meghatározó alakját, hogy mindvégig alázattal, a saját esztétikai közegében ábrázolja a mestert, Cs. Horváth Tibort.
Mozart, a szupersztár
A középszer és a zseni párharca, amely ha időlegesen is, de abszolút a középszer győzelmével végződik, igencsak aktuálisnak tűnik manapság. Ezért aztán az Amadeus, Peter Shaffer darabja, amelynek nyomán Milos Forman népszerű filmet forgatott, most éppen a József Attila Színházban tör babérokra.
Barátaimtól az elmúlt hetekben sok kritikát kaptam, hogy Orbán országlását kritizáló írásaimban elfelejtettem, ahogy írják, „a Színház- és Filmművészeti Egyetem fiatal és (öreg) tántoríthatatlan »falulakóiról« szólni, akiknek nincs »b« tervük, és nem foglalkoznak azzal, hogy nem lesz diplomájuk, állásuk, jövedelmük”. Egyikük szerint: „Megérdemelték volna.” Valóban, megérdemlik, hogy szóljunk róluk. Ám ez kevés. A keserű szájíz nem csak a SZFE polgárainak előjoga. A hősi kiállás egyelőre csak az övék. Hacsak… Ez írásom tárgya.
Orbán hazánk szinte valamennyi rétegétől, valamennyi foglalkozáscsoportjától elvett valamit. Nem az SZFE hallgatói és tanárai az egyetlenek, akiket egy értelmetlenül létrehozott, tisztán Orbántól függő személyekből álló kuratórium igájába hajt, elvéve tőlük a már kialakított tanmenet folytatásának, az egyetemi autonómia megőrzésének a lehetőségét, felfűzve egy sértett személyiség által rángatott rabszíjra a tanárokat és a diákokat, megalázva méltóságukat, értelmiségi gondolkodásukat és világra való nyitottságukat.
A méltóság, a világra való nyitottság elvétele és a rabláncra fűzés nem állt meg a világot jelentő deszkákon, folytatódott éppen a napokban, éppen járvány idején (lásd zsarnokság járvány idején – Szerelem a kolera idején) az orvostársadalommal szemben. A megfeszített munkát végző orvosoknak ugyan az Orbán-féle hatalom megígérte a megérdemelt béremelést, ám elvette a lehetőségét, hogy az orvosok a saját életük és saját viszonyaik rendezett átalakításával párosítsák azt, hogy akkor változtathassák meg a másod-harmadállásokkal, a hajszolt magánpraxissal való kizsigerelésük megkövesedett rendszerét, amikor az nem veszélyezteti saját orvosi esküjükben tett fogadalmukat: hogy „ne árts!” A beígért béremeléssel és a hálapénz elfogadásának bűncselekménnyé nyilvánításával együtt megváltoztatták jogállásukat is, közalkalmazottból szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalók (azaz katonák, rendőrök, vezényelhető alanyok) lettek. A törvény ugyanis újraszabályozza az orvosok egészségügyi szolgálati (azaz munka-) viszonyát, és ezzel a korábbi időszakhoz képest radikális szigorításokat honosít meg, amelyek következtében az orvosok körében szokásos második vagy harmadik állások, magánpraxisok folytatása ellehetetlenül, vagy a még nem ismertetett engedélyezési rendszer hatására az orvosok előre ki nem számítható függőségbe kerülnek. A törvény a kilátásba helyezett magasabb (három év alatt kétszeresnek látszó) díjazást ahhoz a feltételhez köti, hogy az állami és az önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál alkalmazott orvosnak elvileg csak egyetlen állása, szolgálati viszonya lehet, amihez kizárólag a még előre meg nem nevezett engedélyező hozzájárulása esetén adódhat hozzá másik szolgáltatóval kötött újabb jogviszony, (másod- vagy harmad-) állás, illetve a magánpraxis folytatása. Ez teljesen átrendezheti – éppen járvány idején – az egészségügyi szolgáltatói piacokat. Az összeférhetetlenség gyanúját felkeltő párhuzamos állások megszüntetésének kikényszerítése eddig működő és igénybe is vett kapacitásokat iktathat ki, növelheti a várakozási és a beavatkozási időket, és teljesen átalakítja az orvosi szolgáltatások eddig sem tökéletesen szervezett rendszerét. Ha a járvány elleni védekezés szervezetlenségét eddig a szkafanderbe öltözött, legfőbb, pocakos törzsfőnökre mutogatva lehetett bírálni, az új törvény szinte azonnali (november 18-án lép hatályba, és kell azonnal alkalmazni a szervezési és összeférhetetlenségi szabályokat) bevezetése miatt a szervezett káosz új magaságokba emelkedik úgy, hogy a látszat az, hogy ezt az orvosok maguk kérték. Az orvosoktól a törvény elveszi az értelmes és autonóm mérlegelés lehetőségét, alávetett alattvalókká teszi őket.
A pedagógusok is mesélhetnének erről, hiszen a pedagógus-béremelést is hozzákötötte Orbán a központosított hatalom gyakorláshoz...