2020. április 9., csütörtök

RÁADÁS: VIDEOTANÁR

VIDEOTANÁR
Szerző: VideoTanár
2020.




A VIDEOTANÁRT NEKED TALÁLTUK KI!

A célunk az volt, hogy a tanulás játék legyen és ne unalmas könyvlapozgatás és magolás. A Videotanárt bárhol, bármikor használhatod, mindössze internetkapcsolat szükséges hozzá. Videótanáraink segítségével leforgattunk és lektoraink által ellenőriztünk minden* – a Nemzeti Alaptantervben szereplő – tananyagot 5.-től 8. osztályig. Ezek a videók legfeljebb 15 percesek, azonban tartozik hozzájuk ellenőrző feladatsor is, hogy megbizonyosodhass arról, kellően felkészült vagy.

*az idegen nyelveken és a testnevelésen kívül


HOGYAN HASZNÁLD A VIDEOTANÁRT?

A Videotanárral többféleképpen tanulhatsz.

Kezdheted azzal, hogy a kérdéssorok kitöltésével teszteled a tudásodat az adott tananyag kapcsán, és ha úgy tűnik, nem elégséges, megnézheted a hozzá tartozó videót.

Választhatod azonban azt a megoldást is, hogy megnézed a tananyag videóját, majd ezt követően teszteled, mennyire értetted és jegyezted meg a hallottakat.
Ha regisztrálsz, résztvevőjévé válsz a Videotanárnak és folyamatosan visszakövetheted az eredményeidet, aktivitásaidat a tanév folyamán, hiszen a rendszer rögzíti ezeket az adatokat. Ezenkívül csinálhatsz küldetéseket magadnak és másoknak, és visszajelzéseket is kaphatsz tőlük, vagyis nemcsak tanulhatsz, ellenőrizheted tudásodat, de segíthetsz másoknak is. 

KIKNEK AJÁNLJUK A VIDEOTANÁRT?

Tulajdonképpen mindenkinek!
Hogyan lehetséges ez?

Leghasznosabb az általános iskola felső tagozatát végző diákoknak, hiszen a számukra aktuális tananyagot tartalmazzák videóink, így elsősorban nekik nyújt segítséget azzal, hogy interneten bárhol lehetővé teszi számukra a felkészülést. A bárhol akárhol lehet: vidéken, nagyvárosban, a Kárpát-medencében, vagy valahol a nagyvilágban. A Videotanár így biztosít egyenlő lehetőséget az 5–8. osztályos magyarországi tudás elsajátítására bárkinek, éppen ott, ahol van.

A bárkit úgy értjük, hogy akárki, hiszen a Videotanárt használhatják szülők, nagyszülők, rokonok, hogy felfrissíthessék tudásukat akár saját igényre, akár azért, hogy segíthessenek neked a tanulásban.

És végül, de nem utolsósorban vállalkozó kedvű tanárok figyelmébe is ajánljuk, hiszen nem titkolt célunk volt az is, hogy az ő munkájukat segítsük: akár azáltal, hogy a tankönyveknél dinamikusabb otthoni tanulást ajánlhatnak a diákok figyelmébe, akár azáltal, hogy az oktatásban használják kollégáik által készített videóinkat, kérdéssorainkat.

KÖSZÖNET

Nem lehetünk elég hálásak annak a 70 tanárnak és lektornak, akik közreműködésével – közel 850 videóval és csaknem 17 000 ellenőrző kérdéssel – egy stabil, megbízható tudásbázist hoztunk létre, ezáltal segítve a fiatal generáció szellemi fejlődésén szorgosan dolgozó pedagógusoknak abban, hogy tudásuk „ne menjen velük nyugdíjba“ – ahogy azt Rudolf Tamásné, Marika az Áldás utcai iskola tanára mondta.

„A JÁRVÁNY IDEJE ALATT A FIDESZ MINDENT ELLOP, AMI MÉG MOZDÍTHATÓ"

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.04.09.


„Fizessenek a Mészárosok is! – írta a Facebookon Szél Bernadett. A független képviselő a héten a parlament elé terjesztette az úgynevezett Mészáros-adót, amelyet a jövőben a közbeszerzések legnagyobb győzteseire vetnénk ki. Ha a tervezetet elfogadnák, az összességében több száz milliárd forintos bevételt jelentene, amiből lehetne segélyeket, álláskereső támogatást adni, illetve lenne elég pénz az egészségügyre is. Az ötletet Botka László felvetésének továbbgondolásából alakította ki Szél Bernadett, illetve Hadházy Ákos független képviselő, Szabó Szabolcs a Párbeszéd képviselője és Fekete-Győr András, a Momentum elnöke. A részletekről Szél Bernadett adott interjút a Hírklikknek.

Beterjesztette a Mészáros-adóról szóló törvénytervezetet, amelynek célja az lenne, hogy az elmúlt tíz év nyertesei adózzanak. Gondolja, hogy van erre esély?

– A járványhelyzet miatt, a magyar kormány szolidaritásra szólított fel mindenkit. Ezért gondoltuk úgy, hogy ebbe a körbe a nemzeti tőkésosztály képviselői is beletartoznak, hisz az elmúlt tíz évben ezermilliárdos jövedelmeket söpörtek be. Azt gondolom, hogy ha a nemzet bajban van, akkor az a legtermészetesebb, hogy a legnagyobb hasznot húzóknak kötelességük segíteni a rászorultakon...

SZÍNHÁZ NÉLKÜL – IGAZGATÓK ÉS SZÍNÉSZEK TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁI, KORONAVÍRUS IDEJÉN

168 ÓRA
Szerző: BÓTA GÁBOR
2020.04.09.


Be kellett zárni minden színházat, ilyen helyzet az 1956-os forradalom óta nem volt Magyarországon. Ez persze sokakat nyomaszt, anyagilag pokoli helyzetbe hoz, miközben jó néhányan a szakmából keresik, mit tehetnének, hogy segíthetnének ilyen igen nehéz, rendkívüli szituációban, hogyan tarthatják a kapcsolatot a közönséggel.

Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója már a szerződtetési tárgyalásokat sem tartotta meg. És nagyon úgy néz ki, hogy nem is fogja, mert nem akar mindenkivel személyesen találkozni, nehogy valamelyikük megfertőzze a másikat. Most az egészség a legfontosabb. Ad absurdum Skype-on lesznek majd a szerződtetések, ahogy a távoktatás is történik, válaszolja a felvetésemre. Azt is megkérdezem: Ugye akkor mindenkinek meg akarja hosszabbítani a szerződését, mert Skype-on kirúgni valakit elég nagy disznóság lenne?

Kirúgni amúgy sem akarok senkit – biztosít. Amennyiben lesznek változások a társulatban, ha bárki elmegy, az nem azért lesz, mert at igazgató ezt szeretné. Sok minden például attól is függ, hogy a különböző sorozatok mennyire teszik lehetetlenné a munkát. El tudja képzelni, hogy ideiglenes változások lesznek, hiszen most a forgatások is leálltak, és ha újraindulhatnak a felvételek, akkor elképzelhető, hogy hatványozottan igénybe veszik a bennük szereplő színészeket. Sokkal inkább alkalmazkodnak ezekhez, mint régen, mert a műfaj egy része jelentősen javult minőségben, jóval többet is fizet, mint amennyit a színházak tudnak a színészeknek adni, akiknek a népszerűsége viszont újabb közönséget hoz a színházba.

Az utolsó két bemutatójukhoz spórolási okokból válogatták össze a díszleteket és a jelmezeket csak a raktárakból, vagy azért, mert nem tudták még az ez évi költségvetésüket? Azóta tudják már?

Azóta sem tudjuk – mondja –, mert a legjobb esetben is március végén születik döntés a kormány és a főváros között. Bizonytalan helyzetben vannak a színházak, bár elhangzottak olyan ígéretek, számok, amelyek elvileg rendbeteszik őket...

Az is elhangzott – szúrom közbe –, hogy az egész költségvetést újra kell gondolni, és ez valószínűleg a színházak esetében elvonást jelent...

MAGYAR TUDÓSOK FIGYELMEZTETNEK: MÉG EGY ILYEN VÉDEKEZÉS, ÉS BELEROKKANUNK, VAN JOBB RECEPT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2020.04.07.


Sürgősen át kell állítani a közegészségügy és a politika működési logikáját, hogy a jövő tömeges vesztegzárai, gazdasági csődhelyzetei és klímakatasztrófái elkerülhetők legyenek – figyelmeztetnek magyar tudósok a Válasz Online-nak adott interjúban. Az emberiség nem rendelkezik elég idővel és erőforrással ahhoz, hogy még egy ilyen krízist védőoltásokkal és karanténnal oldjon meg; muszáj lesz a baj elé menni, és ehhez az eszköz is rendelkezésre áll. Miért életbe vágó, hogy a logikaváltást a klímaügyre is alkalmazzuk? Egyáltalán: miért egy klímaváltozásról szóló, frissen megjelent könyv tartalmaz megoldási receptet a jövő járványaira? Szathmáry Eörs evolúcióbiológust és Boda Zsolt politikatudóst kérdezzük.

Világjárvány idején, amikor 10-ből 11 hír szól a koronavírusról és következményeiről, jelentős öngólnak tűnik Klímaváltozás és Magyarország című kötettel jelentkezni – gondolja az olvasó, ameddig fel nem üti Szathmáry Eörsék fejezetét, amely javarészt új betegségek kockázatáról, vírus-, baktérium- és parazitafajok váratlan globális tombolásának megelőzéséről szól. Többek között ilyen megállapításokkal: „Napjainkban újra és újra szembesülnünk kell azzal, hogy az evolúció törvényszerűségei jóval erősebbek, mint az emberi technológia. […] Az újonnan felbukkanó kórokozók jelensége egzisztenciális fenyegetést jelent az egész emberiségnek, de különösképpen a technológiailag fejlett, nagyvárosokban élő lakosságra nézve.”

Mindez nem véletlenül került a kötetbe: a Klímaváltozás és Magyarország tizenkét tudós – köztük meteorológus, hidrológus, közgazdász, politikatudós – közreműködésével, változatos szempontokból járja körül a témáját. Márpedig az éghajlat megváltozásának – üzeni a könyv – nemcsak környezeti, vízügyi és gazdasági, hanem járványtani következményei is vannak. Nem monomániás képzelgés ez, hanem tényeken alapuló következtetés: a klímaváltozás számos faj térbeli elterjedését változtatja meg, ráadásul az emberi úthálózat kiterjedése, a különböző áruk szállítmányozása eddig egymástól izoláltan élő fajokat hozott összeköttetésbe.

Hogy mindezt jobban értsük, és hogy közvetítsünk valamit olvasóinknak a könyv átfogó szemléletmódjából, szerkesztője, az evolúcióbiológus Szathmáry Eörs mellé az egyik „humán” szerzőt, Boda Zsoltot, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatóját ültettük le Skype-interjúra...

KITERJEDT TESZTELÉSSEL EMBERI ÉLETEKET ÉS A GAZDASÁGOT IS MEG LEHETNE MENTENI

QUBIT
Szerzők: CSÓKA ENDRE, DARWIN MAJMA
2020.04.09.


Az itthon április 9-én, csütörtökön ismert 980 igazolt fertőzött a teljes lakossághoz képest szinte elenyésző szám. Ha ekkora lenne a fertőzés tényleges kiterjedése, akkor kontaktkövetéssel és teszteléssel izolálni lehetne a gócokat, és az ember-ember kapcsolatok minimalizálásával könnyű lenne letörni a járvány terjedését. A ténylegesen fertőzöttek száma azonban ennél a hivatalos bejelentések szerint is lényegesen magasabb. Csak azt nem tudjuk, mennyivel.

Fontos lenne tudni a fertőzöttek pontos számát, mert az egyes országok a járvány terjedésének különböző szakaszaiban hozzák meg az egyre drasztikusabb intézkedéseket. A hivatalos adatok még sehol nem jelzik, hogy akár csak 1 százalékos is lenne a fertőzöttség. A népesebb országok közül Spanyolországban 0,31 százalék az ismert fertőzöttek száma, ehhez a szinthez Svájc (0,27 százalék) és Olaszország (0,23 százalék) van még közel...

MEGHALT SZÜDI JÁNOS

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.04.08.



Életének 71. évében elhunyt Szüdi János oktatási szakértő, korábbi közoktatási szakállamtitkár, a Népszava Szép Szó mellékletének rendszeres szerzője. (Utolsó írása most szombaton jelent meg a lapban.)

Pályafutásának legnagyobb részét az oktatásnak szentelte: 1985 óta a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban, majd az Oktatási Minisztériumban dolgozott, 1996-tól főosztályvezetőként, 2002-től a minisztérium közigazgatási államtitkáraként, 2006-tól közoktatásért felelős szakállamtitkárként. Tevékenyen részt vett az 1985-ös, 1993-as közoktatási törvények, majd a 2005-ös felsőoktatási törvény kidolgozásában. A 2010-es kormányváltás után a Pedagógusok Szakszervezete oktatási szakjogászaként tevékenykedett, az utóbbi időszakban pedig a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciójának munkáját segítette szakértőként. 

Az Iskolaszolga közoktatási szolgáltató kiadvány alapító tagjaként több fontos publikáció szerzője, a Népszava mellett számos írása jelent meg a Köznevelésben, az Új Pedagógiai Szemlében, a Pedagógusok Lapjában, a Népszabadságban és az Élet és Irodalomban is. 1993-ban Arany Katedra Emlékplakettel, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. Szüdi János nemcsak egy rendkívül felkészült és mindig naprakész szakember, hanem az iskolai autonómia, a tanár- és diákjogok egyik élharcosa is volt. Oktatáspolitikusként, államtitkárként is az intézményi önállóságot, az oktatás szereplőinek – diákok, szülők, pedagógusok – a döntésekben való részvételét tartotta a legfontosabbnak. Sokan példát vehetnének róla. (Népszava)

A Blogászat egyik írásának újraközlésével 
emlékezik Szüdi Jánosra
(Népszava, 2020.02.02.)Arcunkon csorog a nyál. Zsebkendőért alig nyúl valaki. Nem számít. Hadd csorogjon! Megszoktuk? Jól is esik? A nyál a miniszterelnök-pártelnök szájából fröcsög. Áttör a mikrofonon, a képernyő üvegfalán. Jut belőle annak is, aki hallja, annak is, aki nem figyeli, annak is, aki, lesi szavait, annak is, aki csak tudomásul veszi, annak is, aki nem is tud róla. Közös a sorsunk. A végrehajtó hatalom legfőbb ura, az országot egy személyben irányító hadúr szavai mindenkit beszennyeznek, akár akarja, akár nem, akár tetszenek az elhangzottak akár nem. Közös a sorsunk, mert itt élünk és emberek vagyunk. Emberek vagyunk, akiknek lennének jogai. Jogai, amelyek abból a tényből erednek, hogy megszülettünk. Jogaink, amelyek nem a hatalom adományai. Természet adta jogok. A hatalomnak csupán annyi lenne a dolga, hogy tiszteletben tartsa, és szükség esetén védelmezze azokat. 

Csak az a fontos, ami nekem fontos

A miniszterelnök-pártelnök, a hatalom mára egyetlen letéteményese a sajátján kívül senki más jogait nem ismeri el, így nem is tiszteli azokat. Miénk az emberi méltóság joga. Az övé a gyűlöletkeltés joga. Szavai fullánkként repülnek célba, elültetve a gyűlölködés magját a szívekben. Emberi méltóság és szeretet, emberi méltóság és szolidaritás, emberi méltóság és kölcsönös tisztelet nem fér össze a gyűlölködéssel. Aki gyűlölködik, az nem barátra, ellenségre lel. Aki ellenségre lel, az félelemben él. Aki félelemben él, az segítségre vár a hatalomtól. Így válik minden világossá: „Mindenki egyért, egy önmagáért". Így válik minden világossá: emberi jogainkat a hatalom büntetlenül sárba taposhatja. 

A gyűlölet nyáltengere ellep mindent, mindenkit. A miniszterelnök-pártelnök gyűlölet-szavai életre kelnek. Az Országgyűlés törvényszövegbe önti. A köztársasági elnök ellenjegyzi. A közlönyben kihirdetik, így kötelező normává válnak. A gyűlölet törvényei törvényessé teszik a gyűlöletet. A gyűlölet törvényei kijelölik ellenségeinket: hajléktalanok, rokkantak, zsidók, cigányok, muszlimok, migránsok, kommunisták, liberálisok, zöldek, ateisták, melegek, transzvesztiták, szegények. Ők azok, akik burkoltan, vagy nyíltan alaptörvényen kívülivé vannak nyilvánítva. Így a hajléktalan kitiltható a közterületről; a cigány gyereknek alig van esélye, hogy jó iskolába járjon; az idegen föld szülöttje nem kap segítséget, ha hozzánk fordul; a kommunista csak akkor comme il faut, ha a kormánypárt politikusa; az azonos neműek nem házasodhatnak; a kommunisták, zöldek, liberálisok nemzetvesztők. 2016. III. 9-én a kormány Magyarország egész területére – a tömeges bevándorlásra tekintettel - válsághelyzetet rendelt el. Ez az állapot azóta és most is fenn áll. Ez az állapot feljogosítja a végrehajtó hatalmat, hogy bírósági engedély nélkül, rendkívüli intézkedéseket foganatosítson. A rendőrség például - írásos utasítás alapján - beléphet lakásunkba és benn is tartózkodhat a lakásban ellenőrzés, megfigyelés, helyszín biztosítás céljából.

Keresztben a haladás útján
Mi, a keresztény magyarok, nem engedünk Európába idegen kultúrát. Európa az európaiaké. Magyarország a magyaroké. Kerítést gyártunk és ültetünk határainkra. Kerítést gyártunk és ajándékozzuk más nemzeteknek, ültessenek ők is. Mi, a keresztény magyarok tudjuk, hogy rossz dolog a haladás. Ezeréves alkotmányunk vívmányai alapján tagadjuk a globalizációt, az egyesült Európát, a polgárosodást, a megújuló energiát, a női egyenjogúságot, a szabad gondolkodást, az oktatás, a tudomány a művészet szabadságát. Ezeréves alkotmányunk vívmányai nem ismerik a törvény előtti egyenlőséget. Ezeréves alkotmányunk vívmányai nem ismerik a jogállamot. Ezeréves alkotmányunk vívmányai nem ismerik a demokráciát. Ezért alkotmányos minden, amely ezek ellen szól. Alkotmányos? Hiszen ezeréves alkotmányunk vívmányai között nem szerepel az Alkotmány sem. Miután az ezeréves alkotmány vívmányai közül hiányzik a társadalom műveltségi szintjének emelése, a társadalmi jólét megteremtése, mint alkotmányos cél, nyugodtan állítható, hogy a jó szakma többet ér az érettséginél, nyugodtan állítható, hogy a minimál nyugdíjból – 28 500 forint - meg lehet élni. 

A miniszterelnök-pártelnök jól előkészítette a talajt a gyűlöletvirág felneveléséhez. Az információhiány és a tudatlanság keveréke alkotja a nép igazságérzetét, amely a legalkalmasabb közeg ahhoz, hogy szárba szökkenjen a gyűlöletvirág magja. Aki a nép igazságérzetére építve kormányoz, az a tűzzel játszik. Ne feledjük, Pilátus húsvét alkalmából a halálra ítéltek közül egynek kegyelmet adott. A választás jogát átengedte a tömegnek. A tömeg Jézus helyett Barabásra szavazott. 

A nép igazságérzetét sérti, mondja a miniszterelnök-pártelnök, hogy munka nélkül jussanak jövedelemhez azok, akiket a törvénytelenül megszervezett oktatás megfosztott attól, hogy helyt tudjanak állni a munkaerőpiacon. Az oktatási rendszer marad. A rasszista pedagógusok maradnak. Nem történik semmi, annak ellenére, hogy – a közoktatás indikátor rendszere 2019. kiadvány adatai szerint - a nagyon szegény családban élő gyermekek (HH tanulók), és azok, akinek emellett a szülei legfeljebb az általános iskolát fejezték be (HHH tanulók) „csupán 30,9 százaléka járt érettségit adó képzésre 2018-ban, szemben a nem HHH tanulók 78,2 százalékos arányával. Továbbá a nem HHH tanulók közel négyszer nagyobb eséllyel vesznek részt általános gimnáziumi képzésen, mint a halmozottan hátrányos helyzetűek.” (i. m. 192. old.) Jellemzi a kialakult helyzetet az is, hogy az összes felsőoktatásba „jelentkező között 2012–2017-ig 7,4-ről 1 százalékra csökkent a HH és HHH tanulók aránya” (i. m. 195. old.). A nép igazságérzetét sérti, mondja a miniszterelnök-pártelnök, hogy kárpótlást kapjanak azok, akiknek a túlzsúfolt börtönökben emberhez méltatlan körülmények között kell letölteniük büntetésüket. Egy 2019. IV. 2-i, az Indexen megjelent hír szerint a Büntetés-végrehajtási Szervezet Évkönyvének 9. oldalán olvasható, hogy a magyar börtönök telítettsége 124 százalékos. Vagyis az ismert adatok közül ez a legrosszabb Európában. Ennek ellenére a korábban beígért börtönök megépítésére nem jutott pénz. Igaz, ami igaz, arról is lehetett olvasni, hogy épült egyszemélyes cellákat tartalmazó börtön is, a kormánynak kedves elítéltek elhelyezésére.

Csak, aki bölcs, az tanul a más kárából!
A miniszterelnök-pártelnök évtizedek óta nem ült villamoson, vonaton, nem járt testőrök nélkül az utcán. Mégis elképzelhetetlen, hogy ne tudná, szavai nyomán milyen gyakori a „köznép körében” a cigányozás, a migránsozás. Ha akarná, tudhatná azt is, hogy a párbeszéd hiánya milyen szerepet játszik az erőszak hazai terjedésében. Már nemcsak nyál, vér is folyt. Ha akarná, tudná, mivel járhat, ha így folytatja! Lehet, hogy tudja és akarja? 

A miniszterelnök-pártelnök nyomon követi a nép hangulatát. Fullajtárjai biztosan jelentették már: az „egy fillért se a bűnözőknek; egy fillért se a cigány gyerekeknek; nem támogatunk Soros-ügyvédeket; törvények, bírói ítéletek nem írhatják felül a nép igazságérzetét” uszító szövegei ismét bejöttek. Biztos a dolgában, nem zavarja a múlt. 

Quintus Pontius Pilatus, miután halálra ítélte Jézust, „látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől.” Innen ered a mondás, amely kifejezi a felelősség hárítását: „Mosom kezeimet.” A miniszterelnök-pártelnök bátran trónol a várában. Nem kéri a mosdótálat. Pedig tanulhatna a múltból. Tróntermétől nincs messze az a börtön, ahonnan a nép igazságérzete kiszabadította Táncsics Mihályt.

VÍRUSDIKTÁTOROK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.04.09.


Vélemények a külföldi sajtóból: Magyarország lehet a következő távozó az Európai Unióból. Az uniós egységre nézve Magyarország akár halálos fenyegetést is jelenthet.

Hexit – azaz az Unió és Magyarország harca a koronajárvány idején – címmel a CNN gazdasági rovatában David Haggith azt írja, Magyarország lehet – akár a görögökkel együtt - a britek után a következő távozó az Európai Unióból. Jacques Delors volt bizottsági elnök legutóbbi figyelmeztetése is ez irányba mutatott, hisz az uniós egységre nézve Magyarország akár halálos fenyegetést is jelenthet. Merthogy ugyan az elmúlt idők fenyegetéseit túlélte az EU, de a koronavírusét aligha fogja. Természetesen a felhatalmazási törvény kapcsán adódik a probléma. Az Emberi Jogok Nemzetközi Föderációja szerint az Uniónak azonnal reagálnia kellene, nemcsak azért, mert az alapvető emberi jogokat elorozzák a néptől, hanem az elmúlt 10 év intézkedései és a kormány vitája az Unióval mind a Hexitre engednek következtetni. A szerző szerint egyre többen látják úgy már Európában is, utalva egy-egy mérvadó twitter bejegyzésre is, hogy tényként kezelhető, hogy az EU határain belül diktatúra épül ki.

Európa megmutatta nacionalista arcát

Berlinben Michael Meyer-Resende tollából adott közre cikket az Euobserver, amelyben felmerül a jogos kérdés: a Magyarország számára a koronavírus elleni védekezésre kiutalt uniós támogatásnak sokkal jobb helye lett volna Olaszországban vagy Spanyolországban. Mert mi is történt? Magyarország elkezdte bírálni az Uniót, hogy az utóbbi nem képes kezelni a koronavírus okozta válságot. Mire válaszul csaknem 1 milliárd euróval kiengeszteli Magyarországot. A pánik első pillanataiban mutatta meg új, nacionalista arcát Európa, mert még a németek és a franciák is úgy lezárták a határaikat, hogy nem is egyeztettek egymással. Arra az ellentmondásra és fenyegető veszélyre hívja fel a szerző a figyelmet, hogy az Uniónak nincs kompetenciája az egészségügy kérdéseiben dönteni, ám épp ez lehet vesztének oka is. Most kellene eldöntenie a közösségnek azt, hogy tartja-e magát a 70 éven át kialakított együttműködési rendhez, vagy anarchiába süllyed. S nem szabad kizárólagosan finanszírozási kérdést csinálni a válságból, éppen ezért, az uniós juttatások feltételéül kell szabni a jövőben az európai értékrend betartását.

Oroszországból is jönnek haza az ott dolgozók

A moszkvai magyar nagykövetség sajtóosztálya közleményben adta hírül, hogy a járványra való tekintettel már nyolcezren hazautazhattak Oroszországból, amit a magyar diplomáciai testület szervezett meg az oroszokkal karöltve – írta a TASS orosz hírügynökség. Ugyanakkor saját felelősségükre még midig sokan tartózkodnak orosz földön. A vízum- és egyéb hivatalos ügyeket már csak telefonon lehet intézni, s ennek kapcsán a közlemény kitér arra, hogy 2019-ben 10%-kal nőtt a két ország közti kereskedelmi forgalom, és a felek remélik, hogy a járvány elültével minden gyorsan visszazökken a régi kerékvágásba.

Vírusdiktátorok

Az orosz Argumenti i fakti, az Érvek és Tények liberálisnak tekinthető portál vírusdiktátoroknak hívja azokat, akik ebben az időszakban rendkívüli törvényeket alkotnak vagy éppen hatalmukkal visszaélve felfüggesztik a választásokat. Nos, hogy mennyire a magyar helyzet elemzéséről van szó a cikkben, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Orbán fotójával illusztrálják a témát. s nem mellesleg megjegyzi a cikk, hogy a migrációs válság miatt bevezetett rendkívüli helyzet tulajdonképpen még mindig érvényben van. Felsorolja, hogy Luxemburg külügyminisztere ugyan csak az unió vezetői posztjaitól fosztaná meg Magyarországot, de például Matteo Renzi volt olasz kormányfőtől kezdve Obama elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójáig, Susan Rice-ig egyre többek akarják kizárni az Unióból hazánkat. Egyelőre csak szankciók vannak kilátásban, de az valóban azzal járhat, hogy megfosztják Magyarországot az Európai Tanácsban szavazati jogától. Ugyanakkor az Európa Intézet kutatója, Vlagyimir Sweizer azt állítja, mivel az Európai Parlamentnek nincs jogköre tényleges változtatást elérni, csak vitázni a kényes kérdésekről, aligha sújtják komolyabb szankciókkal Magyarországot.

BÚCSÚT MONDHATUNK AZ ÉPP INDULÓ BABY BOOMNAK, HA ELSZÚRJUK A VÁLSÁGKEZELÉST

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2020.04.09.


Ha nem a koronavírus-járvány kihívásaival kellett volna foglalkozniuk, örömmel nézegethették volna a kormányzati illetékesek a KSH március 24-én megjelent januári népmozgalmi statisztikáját, különösen a születések számát. Az év első hónapjában 8067 gyermek született, 694-el, 9,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ennél is sokatmondóbb, hogy utoljára 2009-ben született ennél több gyermek januárban, amikor még jóval magasabb volt a szülőképes korban lévő nők száma, mint most.

Ebből fakadóan a teljes termékenységi arányszám (amely azt mutatja meg, hogy hány gyermek jut egy szülőképes korú, 15 és 49 év közötti nőre) 1,6-ra emelkedett az előző év azonos időszakára számított 1,44-hez képest. Egyetlen hónapból természetesen nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de azért az előbbi szám több szempontból is figyelemre méltó. Teljes éveket nézve ez az érték 2016-tól kezdve folyamatosan 1,49 volt, miközben a lakosság természetes fogyásának megállításához 2,1-es szintre lenne szükség. Orbán Viktor pontosan ezt a célt tűzte ki 2030-ra.

A másik szempont, ami miatt érdekes a januári adat, hogy már decemberben is jól láthatóan (5,8 százalékkal, 589-cel) nőtt az újszülöttek száma az egy évvel korábbi szinthez képest. Márpedig ha valakiknél a tavalyi első negyedévben bejelentett demográfiai intézkedések (babaváró hitel, nagycsaládosok autóvásárlásának támogatása) hatására jött meg a gyermekvállalási kedv, annak „eredménye” legkorábban decemberben jöhetett világra. Ez folytatódhatott januárban, bár természetesen azért óvatosan kell bánni azzal a feltételezéssel, hogy lehet-e ennyire azonnali hatása ezeknek az intézkedéseknek...

AKAD 199 EMBER, AKINEK JÁRVÁNY IDEJÉN SEM KELL AGGÓDNIA A FIZETÉSE MIATT - AKÁR MUNKA NÉLKÜL IS JÁR NEKIK

MAGYAR NARANCS
Szerző: BÁNYA GYÖRGY
2020.04.09.


A parlamenti képviselők a pénzüket akkor is megkapják, ha nem csinálnak semmit, mert nem hívják össze az Országgyűlést a járvány miatt.

„A becslések persze eltérnek egymástól, de szeretném jelezni, hogy önök, mi, mindannyian, együtt, kilencven nap múlva sokkal rosszabb állapotban leszünk, mint most vagyunk”, tehát kétséges, hogy össze tud-e ülni a parlament a közeljövőben és meg tudja-e hosszabbítani a veszélyhelyzetben született kormányrendeletek hatályát újabb 15 nappal. Ezzel indokolta Orbán Viktor miért van szükség az ellenzéki kiakadását és a nemzetközi felháborodást okozó, időkorlát nélküli felhatalmazási törvényre.

Magyarán a miniszterelnök arra utalt, hogy ha a parlamenti képviselők egy része megbetegszik, esetleg vírushordozóvá válik, akkor nemcsak a az válik kétségessé, hogy össze tud-e ülni a közeljövőben a T. Ház, de akár a kórokozó terjesztőivé is válhatnak a politikusok. Igaz, a parlament azóta is ülésezik, nyilván azért, hogy megszavazzák azokat a javaslatokat, amiket a kormány oly' fontosnak tart - például a Ligetben tervezett építkezések engedélyezését, vagy a Schmidt Máriának "járó" ingatlanok átadását.

Hazaküldik-e a képviselőket?

De ha lemennek ezek a szavazások - főleg, hogy a házbizottságan arra jutottak: a folyamatban levő ügyeket jegelik a különleges jogrend megszüntetéséig (kivéve a kormány előterjesztéseit, azok automatikusan tárgysorozatba kerülnek, így a miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt javaslatai is napirenden vannak) -, kérdés, búcsút intünk-e az Országgyűlésnek és ha igen, meddig. Megteheti-e a házelnök, hogy a tavaszi ülésszakban nem hívja össze az országgyűlést?

DIADALMENETRE KÉSZÜLT ORBÁN, DE A KORONAVÍRUS A RAJTVONALRA KÜLDTE

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: HVG
2020.04.08.


A magyarországi rendeleti kormányzás kétségtelenül az európai szélsőjobboldali mozgalmak legnagyobb teljesítménye Franco spanyolországi diktatúrája óta – mondta a HVG-nek Anton Sekovcov, a Bécsi Egyetem oktatója. A csütörtökön megjelenő hetilap Fókusz rovatában Orbán Viktor vírusellenes védekezésének politikai vetületéről lesz szó.

Orbán ritkán panaszkodik, akkor is csak legfeljebb a sajtóra, de most úgy érzi, nem fair vele az élet. Hétfői rendkívüli bejelentését ugyanis azzal vezette fel, mennyire igazságtalannak érzi a kialakult helyzetet. A naptárra pillantva könnyebben érthető, mi bőszítette fel. Ezen a héten ünnepelhetné az ország közpénztől elhízott elitje, hogy a listás szavazatok 53 százalékának megszerzésével a Fidesz tíz éve megalapozta a maga „fülkeforradalmát”. Az évtizedes sikertörténetként láttatott kormányzásról szólt volna a hivatalos kommunikáció április 11-étől június elejéig. Orbán ehelyett kezdheti elölről a munkát. Nem adatik meg neki a visszanézés öröme, mert hirtelen sürgetővé vált a nekifutás az éppen két év múlva esedékes újabb választásnak...

„AHOL MÉG AKARNI SEM TUDNAK, OTT VAN A LEGNAGYOBB BAJ” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.04.08.


A TARTALOMBÓL:

„Ahol még akarni sem tudnak, ott van a legnagyobb baj” – Ünnepi interjú Beer Miklós nyugalmazott püspökkel

„Mint a maffiát elhagyni” – Ángyán József szerint a Fidesz agrárügyben sem tervezte régi ígéretei megtartását, azok csak „politikai termékek” lehettek. Interjú

A szakértők többet vártak az akciótervtől

Bérrendezés helyett egyszeri hálapénz

Az év végi jeggyel váltanák ki az érettségit? – Több szakember is ezt szeretné. Nagy kérdés, milyen fázisban lesz a járvány májusban

„Csak annyit kéne mondani, segíts minket Jézusunk” – Emberemlékezet óta nem volt ilyen: Hollókőn furcsán csendes a húsvét, és ez komoly nehézséget okoz majd a helyieknek

„Az ünnepek után ennek is vége lesz” – Otthoni árusítással, házhoz szállítással próbálják túlélni a veszélyhelyzetet és a piacbezárásokat az őstermelők

Évekig taníthatott hamis doktorival a Pázmány oktatója – A nő emellett család- és gyermekjóléti központot is vezetett a főváros egyik kerületében

Legyűrték a tiltakozókat, költözhetnek az intézet lakói – Sem a tiltakozók, sem a püspökladányi városvezetés nem tudta meghátrálásra bírni a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot

Sok politikust elsöpörhet a világjárvány – A fertőzés politikai átrendeződéshez is vezethet

Tabusították a koronavírust Türkmenisztánban – A maszk viselése tilos, füstöléssel azonban „védekeznek” a fertőzés ellen

Lukasenka a gazdaságot félti – A karantén elkerülésével a belarusz elnök is elsősorban a saját népszerűségét tartja szem előtt, de a háttérben igyekszik lassítani a járványt

Kevés pénz jut a magyar anyáknak – A magyar családok támogatását illetően bizonyos mutatók tekintetében szégyenletesen alacsony szinten állunk, meg sem közelítve az uniós átlagot

Az ország, ahol minden ezredik ember meghal koronavírusban – Kevés szó esik arról az államról, ahol messze a legmagasabb a világon a halálozási arány

A malária elleni szer, amit bevetnének a koronavírussal szemben

Hazudnak minden hullámhosszon – Propagandista álhírgyártók, karaktergyilkosok tündöklése – és bukása – A félmúlt homálya

Aki megvakította a festészetet – 500 éve hunyt el Raffaello, az érett reneszánsz egyik legnagyobb mestere

Eltűntünk az együttélés egyenletéből – Élet az ember nélkül: milyen hatással van a karantén a bolygó élővilágára?

Karanténfőzés csúcsminőségben – A munka nélkül maradt séfek egy része nem ül ölbe tett kézzel ezekben a napokban sem

Amikor még a bajnok épített stadiont – Azért kezdett el úszni, mert apja a Dunába fulladt. Dermesztően hideg vízben, az életéért küzdve nyerte második aranyát. Hajós Alféd, az igazi polihisztor

Publicisztika:

Gulyás Balázs: Restség (acedia) – A Fidesz és Orbán hét főbűne
Puzsér Róbert: Tapsnál több kell
Szerető Szabolcs: Üres templom, üres sír
Ficsor Benedek: Zombik Budán
György Zsombor: Magyar Hang: 100
Üveges Gábor: Partnerség helyett támadás az önkormányzatok ellen
Pápay György: Caesar, aki megmentette a köztársaságot
Torkos Matild: Valóban olyan hatalmas az orbáni mentőcsomag?
Lukács Csaba: Bihal (Fotó: Veres Nándor) – Helyzet-Kép
Dévényi István: Járvány után
Nagygéci Kovács József: Nagypénteki kép, húsvéti tekintet
Pethő Tibor: Kenyér és bor – a gyengék tápláléka
Gulyás Balázs: A passió tizenhat év után
Térey János: Klímatörténelem
Híd Jenő rajzol: A legjobb karantén
Vass Norbert: Az egész világ fújni ment
Pethő Tibor: Ehetünk húst – Ószleng
Gazda Albert: Steve
Marabu: Szabad-e locsolni?

Kritika:

– A világ legváratlanabb helyei – Veled minden hely ragyogó, Netflix
– Elbírni a tömény renddel – Belmondo: Hülye gyerekek
– Bezárva – Sylvia Plath: Az üvegbura; Mary Ventura és a Kilencedik királyság
– Hogyan kell bomlasztani? – Tabajdi Gábor: Bomlasztás. Kádár és a III/III
– Iskolapéldák – Henry Mintzberg: Esti mesék menedzsereknek

A TÁRSADALOM SZEGÉNYEBB FELÉNEK TELJES SZJA-ELENGEDÉST!

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.04.08.


Nagyon helyesen elkezdődni látszanak a világban a viták a vírus után várható változásokról. Itt lenne ezért (is) az ideje annak az eszmecserének, hogy Orbánnak a már világosan az övéi szűkebb és tágabb körét pártoló "gazdaságvédelmi" (már a szó is borzasztó) intézkedéseivel szemben milyen valódi, a versenyképességet a szociális ésszerűséggel ötvöző kiutat találhatnánk a társadalmi, gazdasági és erkölcsi irracionalitásnak abból a mocsarából, amelybe 10 év alatt hajtott minket az uralkodó rezsim.

A konzervatív nemzetpolitika a nemzet értelmét a tagjainak egymás iránti szolidaritásában, egymás iránti erkölcsi méltányosságában és produktív (versengő és kooperatív) egymás mellett élésében látja -- nem pedig egyik oldalon a libertárius redukcionizmusban, a másikon a perverz újraelosztásban és az ezt megzsírozó gátlástalan hazudozásban. A konzervatív nemzetpolitika abból indul ki, hogy a fizikai erőforrásaink végesek, az ember a legfontosabb erőforrás, ezért az ő szellemi és erkölcsi tökéletesítése a megfelelő intézményi közegben megkerülhetetlen, ha sikeres társadalomban akarunk élni. Nem szabad lemondani senkiről, aki a maga erejéből is boldogulni és ezért tenni akar. Az esélyegyenlőség egyik kritériuma, hogy -- bár a gyerekek fejlődéséért a családoknak van messze a legnagyobb felelősségük -- nem szabad hagyni, hogy aránytalan kár érje azokat a gyerekeket, akiknek a szülei versenyképtelenek a piacon. A megfelelő, mindenki számára elérhető, magas színvonalú közoktatás és a biztonságos egészségügyi ellátás mellett ez a családok méltánytalan anyagi terheinek mérséklésével érhető el.

Az orbánizmus minden bizonnyal tehetséges gyerekek tízezreit hagyja bezárulva lehetetlen szociális viszonyok közé, miközben -- nem beszélve most a nyílt korrupcióról és az eszetlen beruházásokról -- olyan családokhoz irányítja a közpénzek jelentős részét, amelyeknek ez elhanyagolható segítséget jelent (= messze nem okoz akkora hasznot az életükben, mint amekkora kárt a hiányuk a diszpreferált rétegek életében, egyszerre az életkilátásaiban és a társadalmi hasznuk szempontjából, illetve a megvonásuk a hazai jövedelmi és árviszonyok* között nem okoz akkora veszteséget, mint amekkora a diszpreferált rétegek -- és velük a nemzet -- nyeresége volna)...

NYUGDÍJPÉNZEK MILLIÁRDJAIT VETTE EL A MAGYAROKTÓL A KORONAVÍRUS

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.04.09.


Tavaly csak úgy röpködtek a 10% feletti hozamok a nyugdíjpénztáraknál, az idei első negyedévben pedig már a mínusz 10% feletti hozamok voltak gyakoriak. A koronavírus miatti tőzsdei esés a nyugdíjra gyűjtő magyarok megtakarításait is megnyirbálta, az idei első három hónap elég volt ahhoz, hogy sok portfólió egész tavalyi teljesítményét eltörölje. Ha valaki tehát most megy nyugdíjba, valószínűleg még nem érdemes hozzányúlnia a pénzéhez, de a többiek se búslakodjanak: a piacok még bőven ledolgozhatják ezeket a mínuszokat.

A tavalyi rendkívül jó tőkepiaci év után sokan félve nézhetik most meg a nyugdíjpénztári portfóliójuk hozamát, és minden okuk megvan rá. Az év első negyedévének teljesítményét ugyanis jócskán beárnyékolta a koronavírus okozta kisebb fajta tőkepiaci pánik, ez sok egyéb befektetés mellett az önkéntes és magán-nyugdíjpénztári hozamokra is negatívan hatott.

Pedig a tavalyi év kiemelkedő volt hozam szempontból, az MNB adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak 2019-ben 9,84 százalékos vagyonnal súlyozott átlagos nettó hozamot értek el, ami 5,62 százalékos infláció feletti reálhozamnak felel meg...

KOPINT-TÁRKI: A 10 SZÁZALÉKOS GAZDASÁGI VISSZAESÉS SINCS KIZÁRVA

444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2020.04.09.

A magyar gazdaság legalább 5%-kal eshet vissza, de a 10%-os zsugorodás sincs kizárva - derül ki a Kopint-Tárki friss gazdasági előrejelzéséből. A Portfolió által közölt jelentés szerint ha a járvány legkésőbb a nyár végéig lecseng, és feloldják a korlátozásokat, akkor is 5,5 százalékkal esik a magyar GDP 2020-ban.

Ha viszont a járvány és az amiatt elrendelt korlátozó intézkedések az év végéig kitartanak, akkor 10 százalékos is lehet a visszaesés...

BAYER ZSOLTÉK DUPLÁZTAK A VÁRBAN: KÉT ÖNKORMÁNYZATI LAKÁST SZEREZTEK UGYANAZZAL A TRÜKKEL

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2020.04.08.


A kormánypárti publicista családjának pilisszentkereszti házát kétszer is bérleti jogra cserélték, majd rögtön visszavásárolták. Az ügyletek eredményeként két Úri utcai lakás bérleti joga lett az övék, és a Pest megyei ingatlant is megtartották.

Nem egy, hanem két – egymástól mindössze száz méterre lévő – önkormányzati bérlakása van a budai Várnegyed szívében Bayer Zsolt kormánypárti publicistának és közvetlen családjának – derítette ki a 24.hu. A Fidesz-tag újságíróról tavaly áprilisban írtuk meg, hogy 2018 óta mindössze 32 ezer forintért bérel egy 49 négyzetméteres önkormányzati lakást az Úri utcában. Most megtudtuk azt is, hogy a Bayer család egy évvel korábban megszerzett egy másik, szintén Úri utcai önkormányzati ingatlant is.

A Budavári Önkormányzattól kikért közérdekű adatok alapján egy 46 négyzetméteres lakásról van szó, amelynek bérleti díja kevesebb mint 30 ezer forint havonta. Az ingatlant 2017 augusztusa óta bérli Bayer Zsolt édesanyja, ám nem ő lakik az ingatlanban.

Mindkét Úri utcai ingatlanhoz lakáscsere útján jutottak hozzá Bayerék. Amikor tavaly Bayer Zsoltot a 2018-ban megszerzett önkormányzati lakásáról kérdeztük, csupán annyit árult el, hogy az ingatlanért egy budai agglomerációban lévő, 70 négyzetméter alapterületű kertes házat adott cserébe. Kinyomoztuk, hogy az említett ingatlan Bayerék pilisszentkereszti faháza volt, amit a csere nyélbeütése után két hónappal visszavásárolt a fideszes publicista családja, egész pontosan egyik fia tulajdonába került. Amikor rákérdeztünk a pilisszentkereszti faházra, az újságíró előbb hazudott, majd elismerte, hogy ez volt a csereingatlan...

EZEK A BEFEKTETÉSEK EGÉSZ JÓL MEGÚSZTÁK - AZ ÉVES HOZAMOK MÉG TÖBBNYIRE PLUSZBAN ÁLLNAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.04.09.


Viszonylag kisebb veszteségekkel sikerült az elmúlt hónapot átvészelniük a kötvényalapoknak. Míg a részvénypiacokon többnyire masszív veszteségbe csaptak a befektetések, a kötvényalapok éves hozamai mínusz nulla és 1-2 százalék között szóródnak. Vagyis leginkább az elmúlt egy év nyereségének kellett eddig búcsút inteni.

A koronavírus-járvány okozta tőzsdei hullámvasút jelentős veszteségeket okozott a részvényekbe fektetőknek. A kötvényalapok hozamát a hazai állampapírpiaci hozamok alakították. A rövid, éves és éven belüli referenciahozamok 30-40 bázisponttal emelkedtek márciusban, míg a 15 éves közel 90 bázisponttal 3,41 százalékra, a 10 éves 60 bázisponttal 2,65 százalékra, az 5 éves mindössze 19 bázisponttal 1,69 százalékra, a 3 éves pedig 41 bázisponttal 1,21 százalékra nőtt. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)...

SZABAD SZEMMEL: A VÁDLOTTAK PADJÁRA KERÜL A MAGYAR DEMOKRÁCIA EURÓPÁBAN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.09.


New York Times/Reuters 

A francia elnöki hivatal egyik munkatársa úgy nyilatkozott, hogy a Bizottságnak a jogállam érdekében fenn kell tartania a nyomást Magyarországra és Lengyelországra, aminek része lehet, hogy gazdasági intézkedéseket léptetnek életbe mindkettő ellen. A név nélkül megszólaló illetékes hozzátette, hogy Brüsszelnek nem szabad gyengeséget tanúsítania, és igazából a pénz jelenti a hatékony eszközt. Úgy hogy amikor a tagállamok a következő hosszú távú költségvetésről tárgyalnak és az uniós intézmények a demokratikus szabályok megsértését tapasztalják, akkor le kell vonni a megfelelő következtetéseket. Ami ez esetben a jövőbeli támogatások szűkítését jelenti. 

Az Európai Bíróság ideiglenes határozata kimondta, hogy Lengyelország azonnali hatállyal függessze fel a bírák számára kidolgozott és igencsak vitatott fegyelmi rendszert. A döntés vereség a nacionalista varsói kormány számára. Az ügy a Bizottság útján került múlt októberben a luxemburgi testület elé. A lengyel igazságügyi reform egyik legfőbb kérdéséről van szó, ami a bírálók szerint a bíróságok függetlenségét fenyegeti. Az EU úgy látja, hogy a lengyel vezetés ellenőrzése alá akarja vonni a 3. hatalmi ágat. A jogállam és a demokratikus normák megszegése miatt egy sor hasonló eljárás van folyamatban a magyar és a cseh kormány ellen is. Ám közben Orbán Viktor jogot formált arra, hogy rendeleti úton kormányozzon, a lengyeleknél pedig újabban az jelenti a viszály almáját, hogy a PiS levélszavazás formájában akarja megtartani a jövő hónapban az elnökválasztást. A londoni Middlesex Egyetem egyik jogprofesszora úgy véli, hogy Magyarországon ügyében valószínűleg már nincs mit tenni, de a lengyel demokráciát még meg lehet menteni a hatalmon lévő párttól. Az unió igazságügyi biztosa, a belga Reynders úgy reagált az ítéletre, hogy a Bizottság számára fontos az igazságszolgáltatás, illetve a jogállam védelme. Ezzel szemben a lengyel miniszterelnök azt mondja, hogy az Európai Bíróság nem képes átlátni a dolgokat Lengyelországban. Morawiecki hozzáfűzte, hogy mielőtt bármit is tesz, kikéri a saját Alkotmánybírósága véleményét. Mindenesetre a verdiktből az következik, hogy a fegyelmi rendszer érvényességét fel kell függeszteni, amíg meg nem születik Luxemburgban a végleges állásfoglalás.

A Zsidó Világkongresszus elnöke arra figyelmeztet, hogy a koronavírus kapcsán ismét előkerültek a sifonérból a réges-régi összeesküvés elméletek, amit a Soros elleni támadások is mutatnak, noha a világnak össze kell fognia, hiszen a baj mindenkit sújt, tekintet nélkül vallásra és nemzetiségre. Ronald Lauder rámutat, hogy az uszítók megint bűnbakokat keresnek, pl. olyanokat, akik Ázsiából származnak, csak azért, mert a járvány Kínából indult. De ezúttal is célpontot jelentenek a zsidók. Az antiszemiták világszerte a zsidóságot okolják a Covid-19-ért. Az Orbán- kormányhoz közelálló Magyar Nemzet nemrégiben arról cikkezett, miután Soros pénzt adott Budapestnek a ragály leküzdéséhez, hogy az üzletember a maga javára aknázza ki a fertőzést és bevásárolta magát a fővárosi önkormányzatba. De az illetékes német kormánymegbízott is kénytelen volt megszólalni, miután a legdurvább zsidóellenes álhírek jelennek meg a világhálón. A lényeg, hogy a kórokozó ürügyet kínál a jól ismert gyűlölet terjesztésére. A zsidó népnek ez ellen védekeznie kell. A civil társadalom részeként mindenkinek ki kell állnia az uszítás ellen. Ideértve a közösségeket és nemzeteket is. Annál is inkább, mert ha ezekben a nehéz időkben vádaskodásokra fecséreljük az időt, akkor csak még nehezebb lesz kilábalni a válságból. Rendre kell utasítani azokat, akik izgatás bűnébe esnek, de helyre kell rakni azokat is, akik ostobaságokat adnak tovább. Nem lehet időt veszíteni a vírus elleni harcban.

FAZ 

A járvány drámai módon megnöveli Orbán és Kaczynski mozgásterét. Erre hívja fel a figyelmet konzervatív újság, bár arra is rávilágít, hogy nincs könnyű dolguk azoknak, akik tekintélyelvű hatalmat akarnak Európában. Ugyanis hogy elérjék céljukat, ahhoz állandóan hitet kell tenniük olyan dolgok mellett, amelyek valójában gátolják tartós és korlátlan hatalmuk megteremtését, úgy mint: szabad és tisztességes választás, jogállam, benne független igazságszolgáltatással és sajtószabadsággal. Ezért igazi többséget kell szerezniük egy alapvetően pluralista társadalomban. Azon kívül a nemzetközi partnerek elengedhetetlennek tekintik a demokratikus játékszabályok betartását, de épp ezért nem tanácsos leplezetlenül megszegni a normákat. Legalábbis így volt ez, tehát hogy a diktatúrát demokratikus homlokzat fedte, ám igazából nagy volt a szakadék az írott jog és a valóság között mindaddig, amíg csak be nem ütött a Covid-19. A fertőzés drámai hatással járt, mert olyan utat nyitott meg a magyar és a lengyel vezetőnek, amilyenről azok pár hete még csak álmodni sem mertek. Mindketten ki akarják kapcsolni a demokratikus folyamatokat. Orbán azt használja ki, hogy sok kormány olyan eszközökkel él, amelyek normál körülmények idején a rendőrállamokra jellemzőek. Most már nem kell oldalaznia, bátran kilóghat a sorból. Ha vége a ragálynak, már nem sok marad a magyar demokráciából, pedig az így is defektes. Még akkor erre kell felkészülni, ha a politikus az EU kedvéért legalább valamelyest visszatáncol, ahogyan azt szokta csinálni. Csakhogy ez esetben sokkal, de sokkal nagyobb a tét.

A vádlottak padjára kerül a magyar demokrácia Európában. A néppárti konzervatívok folyamatosan napirenden tartják Orbán ügyét, miután a miniszterelnök teljhatalomhoz jutott a ragály révén. A 82 tagpártból 13 javasolta a Fidesz kizárását. Tusk támogatja az indítványt, mert úgy ítéli meg, hogy erkölcsileg elfogadhatatlanok a magyar intézkedések. Az más kérdés, hogy a nagy pártok nem írták alá a levelet. Ám az eljárást így is meg kell indítani, a szavazás elvileg júniusban lesz. A nyomásra csak ráerősít, hogy 14 EU-kormány a napokban a jogállamot és a demokráciát fenyegető veszélyekre hívta fel a figyelmet járvány miatt életbe elrendelt bizonyos lépések kapcsán. Igaz, az állásfoglalás nem említi név szerint Magyarországot. Viszont az aláírók között ott van Németország, ami azt jelzi, hogy egyértelműen megfordult a szél. Ám kétséges, hogy megválnak-e a magyar párttól Strasbourgban, mert a legnagyobb frakciónak szüksége van a 13 magyar voksra. Orbán ezt pontosan tudja, és erre játszik.

A Riporterek Határok Nélkül osztrák tagozatának elnöke szerint Európán belül Magyarország a mintapélda arra, hogy bizonyos kormányok miként korlátozzák az olyan alapjogokat, mint a sajtószabadság. Hiszen a felhatalmazási törvény csak még inkább megnehezíti a független újságírók helyzetét. Hamis hírek terjesztéséért többéves börtön jár. A média munkatársai közül sokan már előzőleg kivándoroltak. Jóformán azt lehet mondani, hogy az országban agymosás folyik, ami riasztó párhuzamot mutat a múlt század 30-as, 40-es éveivel. Ráadásul az ellenzéki sajtóorgánumokat még az eddiginél is jobban megrendszabályozhatják. A Riporterek Határok Nélkül épp ezért kérte nyílt levélben a minap az EU-t, hogy legalább szóban feddje meg az Orbán-kabinetet. Ez részben meg is történt. Az már más kérdés, hogy az ilyen üzeneteket Budapesten elolvassák, majd szépen félreteszik. De a témát napirenden kell tartani. Annál is inkább, mert a megtorló intézkedések folytán a félelem légköre alakul ki és az már önmagában rossz a társadalom számára. És akkor még nem beszéltünk Oroszországról, Kínáról és Törökországról.

Trump úgy viselkedik a vírus kapcsán, mint a tekintélyelvű vezetők, nem pedig mint a világ demokratikusan megválasztott politikusai. Utóbbiak hallgatnak a szakértőkre és igen határozott lépéseket tettek mind a polgárok, mind a gazdaság védelmében, ideértve a bértámogatásokat. A másik oldal ehhez képest paranoiás hisztériával és tagadással reagált, lásd Putyint, Bolsonarot és Erdogant. Esetükben persze elvileg arra kellett volna számítani, hogy a bajt saját hatalmuk erősítésére használják ki. Ehhez képest azt látni, hogy hagyják megtizedelni a lakosságot és tönkremenni a gazdaságot. Márpedig ebből tömeglázadás robbanhat ki velük szemben. Az amerikai elnök pontosan ezt a forgatókönyvet követi. Ugyan javítja esélyeit az újraválasztásra, hogy segélycsomagot ajánlott fel és igyekszik orvosolni a válságot, de az eltelt két hónapban még a kórokozó létezését is kétségbe vonta. Ennek következményei azután már látszanak a közvélemény kutatásokban. Az utóbbi évtizedekben azt tapasztalni, vegyük csak Putyin, Bolsonaro vagy akár Orbán példáját, hogy a szakemberek ma már másként vélekednek a diktatúrákról, hiszen sok helyütt távolodnak a demokráciától. Az erős emberek azzal igyekeznek maguk mögé állítani az embereket, hogy majd ők megvédik a népet a veszedelmes idegenektől. A mai diktátorok koppintják a liberális országok jellemzőit. Úgy tesznek, mintha ők is demokratikusak lennének. Választásokat tartanak, utat engednek a tömeges tiltakozásoknak. A lakosságot nem terrorizálni, hanem meggyőzni akarják, és ezt jól csinálják. Ezért sokan úgy gondolják, hogy nem is önkényuralomban élnek. Ám ez a módszer teljesen alkalmatlan, ha beüt valamilyen válság. Ilyenkor az autokrata vezetőket jobban izgatja az, hogy hozzáértőnek tűnjenek, mint az, hogy tényleg segítsenek. Itt az illúziókeltés már nem sokat segít. A való világgal szembesülő emberekre nem hatnak optimista hivatalos nyilatkozatok, az ilyen politikusok népszerűsége hamar hozzáidomul a realitásokhoz. Pl. amikor egyre nő a halottak száma. Ez azonban könnyen veszélyes lehet, mert az apadó támogatottság láttán a tekintélyelvű vezetők rendkívüli jogkört ragadtak magukhoz, hogy elfojtsák az elégedetlenséget. Orbán immár meghatározatlan ideig teljhatalommal kormányozhat. Fontos vonás a tekintélyelvű populisták esetében, hogy nem az elit részeként tüntetik fel magukat. Orbán és a többiek úgy erősödtek meg, hogy a kívülállóságukkal hencegtek, kisebbségeket tettek felelőssé az ország gondjaiért és azt ígérték, hogy helyreállítják a hagyományos értékeket. Az autoritarianizmust a bizonytalanság, a félelem, a törzsi hovatartozás érzése táplálja. Ezek a politikusok az idősebb, vidéki, konzervatív szavazóbázisra támaszkodnak. Azokra, akik úgy érzik, hogy veszélyben a társadalmi-gazdasági helyük, ezért arra voksolnak, aki azt ígéri, hogy őket képviseli. Ám a populisták nem hozzáértőket neveznek ki a fontos helyekre, hanem saját engedelmes híveikkel, családtagjaikkal tömik tele azokat. Hogy nem azt csinálják, amiről szó volt, azt mindenféle zavaros összeesküvés elmélettel leplezik. Nem hisznek a tudományos tényekben, ezért távolítanak el mindenkit a munkatársak közül, akik szembesítenék őket a kemény valósággal. Ily módon viszont saját magukat szigetelik el az érdemi információktól. Bólogató jánosokkal veszik körül magukat, ám ez pontosan a hozzá nem értés receptje – mutat rá Pippa Norris, a Harvard politológia professzora.

Iván Krasztev úgy látja, hogy jelenlegi formájában bukásra van ítélve az EU, csak akkor élheti túl a mostani válságot, ha radikálisan megváltozik, azaz sokkal több jogkört összpontosít Brüsszelben. A neves politológus bizonyítékként sorolja, hogy a határokat lezárták, a menedékjogot hatályon kívül helyezték. Az ugyanakkor igaz, hogy mindenütt különleges intézkedéseket hoztak a vírus megállítására, csakhogy Magyarországon ezek a lépések a járvány után is hatályban maradhatnak. Ha ez tényleg így lesz, az ellen az uniónak a lehető leghatározottabban tiltakoznia kell. Viszont a ragály azt mutatja, hogy a nyugati demokráciák jobban működnek, mint a tekintélyuralmi rezsimek. Ám jelenleg elmosódnak a két rendszer közötti választóvonalak. A jogállamok is tesznek olyasmit, ami normális viszonyok közepette az autokráciákra jellemző. Azt látjuk, hogy jön vissza az erős állam, merthogy az a biztonság egyetlen garanciája. Viszont a nacionalisták nem tudnak profitálni a helyzetből. Ugyanakkor az is tény, hogy leállt az EU, sőt az egész demokrácia. Igaz, csak egy bizonyos időre. Ám le kell vonni belőle a tanulságokat, mert Brüsszel vagy több jogosítványt kap rendkívüli állapotok esetére, vagy csupán széttöredezett szövetségként létezik tovább. Utóbbi azt jelenti, hogy a fontos döntéseket a tagkormányok hozzák meg. A válság legnagyobb vesztesei valószínűleg a menekültek, és ez hatalmas tragédia. De nincs mit tenni, amikor a jelszó az, hogy mindenki maradjon otthon. Ám szerencsére csupán átmeneti időre szól. Ugyanakkor az jó, hogy az emberek ismét bíznak a szakértőkben. A populisták pedig felsülnek, mert ők a megosztásból élnek, de ez esetben nem mondhatják, hogy vagyunk mi, és vannak ők. Ráadásul a fertőzés idején nem könnyű, hogy csak a saját választóiknak segítsenek.

A MEGTALÁLT MENNYORSZÁG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.04.09.


A kevésbé bejövős Szöul után (mint a cím is mutatja) sokkal kellemesebb élményekkel folytatódott Gábor ázsiai útja, méghozzá Malajziában, ahol egészen fantasztikus élményekben is része volt.

„Malajzia sokkal, de sokkal izgalmasabb volt, mint Dél-Korea. Rögtön le is szögezem, hogy Kuala Lumpurban, a fővárosban ez oroszlánrészt magyar idegenvezetőmnek, Cilinek volt köszönhető, aki családjával már 9 éve él Malajziában.

Elmondása alapján Malajzia egy „easy go” ázsiai ország, tehát eléggé kozmopolita, könnyen eligazodunk benne, tiszta, kedvesek az emberek, vannak „normál bötűk”, ráadásul jól beszélik az angolt is. A kaja meg nem is annyira hardcore. Pont ilyet kerestek „letelepedésükkor”, előtte jól bejárták a környéket...

MENNYI MÉSZÁROS-ADÓT KELLENE FIZETNIE MÉSZÁROS LŐRINCNEK

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2020.04.09.


Széles ellenzéki támogatás bontakozott ki Botka László hétfőn közzétett szolidaritásiadó-javaslata mögött. A szegedi polgármester elképzelései alapján Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselők törvényjavaslatot is benyújtottak, amely a koronavírus elleni védekezés költségeihez való extra hozzájárulásra kötelezné a NER fő kedvezményezettjeit.

A felcsúti milliárdos után„Mészáros-adónak” elkeresztelt kezdeményezés, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Fekete-Győr András, a Momentum elnöke is támogatott, azokkal fizettetne nagyobb összegeket a válságkezelési alapba, akik a legtöbb pénzt nyerték el az államtól és uniós támogatásokból az elmúlt években. Fizetésre köteleznék a cégeikből ötmilliárd forintnál nagyobb nyereséget kivevő vállalkozókat is. Az ellenzéki politikusok szerint a kormány ezzel a megoldással kiválthatná az amúgy is egyre rosszabb helyzetbe kerülő önkormányzatokra és más intézményekre kirótt elvonásokat...

PARRAGHFŰ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda

2020.04.09.


„Most erre mit mondjak? Annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és most is megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni.” – Ez a két mondat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szájából mászott elő, aki Orbán gazdasági és oktatási főtanácsadója, és szíve szerint az egész országot összeszerelő-üzemként látná. Sok kis iparos betanított munkásban látja a jövőt, valamint neki sem tetszenek a bölcsészek. „Most erre mit mondjak” – Imádkozzál baszd meg, az nyilván megy.

Akár elnézést is kérhetnék a mosdatlan szájamért, de nem teszem, felnőttek vagyunk, s ha készülnek kivégezni, visznek a puskás osztag elé, kevéssé adunk az illemszabályokra. Akkor pedig különösen, ha látjuk, hogyan megy szarrá az ország, és pusztulunk el ilyen kóklerek kezében, mint például Parragh László, Müller Cecília, Kásler Miklós, Bakondi György, etc., hogy csak a leglátványosabbakat meséljem, akik nem értenek semmihez, és mégis ott vannak, ahol, mert jól tudnak bólogatni.

Parragh nem tud mit kezdeni a gazdaság ügyeivel, Müller a járvánnyal, és egyik sem tud kezdeni semmit azzal, ami a dolga volna. Hogy mit tesznek, arra a kamarai elnök másik tételmondata világít rá, miszerint: „Jelenleg egy adott mozgástér van, ezen belül mozog a magyar kormány is, egy politikai értékrend alapján dönti el, hogy kiket támogat.” – A magyar kormány tehát szelektál, ki maradhat életben, ki pedig kénytelen megdögleni. Ezt jelenti ez a mondat, és ez a Parragh még a helyén van...

EGYMILLIÓ SAJTOSRÚDSÜTŐ NAGYI ORSZÁGÁBÓL AZ EGYMILLIÓ SAJTOSRÚDSÜTŐ OTTHON ÜLŐ ORSZÁGA LETTÜNK

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.04.09.


Átalakul az édességek és a snackek piaca a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások idején. A húsvéti nyuszik jó része idén gazda nélkül marad, a müzlit viszont vesszük, ha már otthon új életet kezdhetünk.

A húsvéti családi ünnepek elmaradása miatt jelentősen megcsappant a kereslet a csokinyuszik és a csokitojások iránt: amíg az elmúlt években nagyjából 5 milliárd forint értékben 800 tonnányit vásároltak a magyar fogyasztók az üreges csokoládékból, most két számjegyű csökkenés látszik a forgalomban – mondta el a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, Sánta Sándor a szövetség hagyományos húsvéti sajtótájékoztatóján. Az ezúttal konferenciahívásként megrendezett beszélgetésen részt vettek a legnagyobb hazai édességgyártók képviselői is, ők mind arról beszéltek: az elmúlt hetekben teljesen átalakult a hazai fogyasztás.

Nem csak a – most már a boltokban jelentős kedvezménnyel kapható – csokinyuszik estek áldozatául ugyanis a járványnak. A gyártók úgy tapasztalják, hogy csökkent az impulzusvásárlás, ami az ő esetükben azt jelenti, hogy visszaesett a kereslet a táblás csokik vagy éppen a gumicukrok iránt. Ehelyett az emberek inkább az otthontartózkodásra berendezkedve elkezdtek funkcionális termékeket vásárolni, magyarul megnőtt az érdeklődés például a müzlik, a zabbal készülő vagy a puffasztott termékek iránt – mondta el Mészáros Tamás, a Cerbona ügyvezető igazgatója. Így most elvileg azok a cégek járnak jól, amelyek az elmúlt években ilyen irányban fejlesztettek...