FACEBOOKSzerző: SCHILLING ÁRPÁD2022.07.23.
A király és ispánjai jó szokásuk szerint megosztották híveikkel faji alapú, fasiszta gondolataikat Tusványoson. Ha ezek a borvirágos orrú, kokainhomályos tekintetű, tesztoszteron-koktélok egy bunkerben rötyögnének, és ott rángatnák egymás bránerét, hát, mi bajom is lehetne velük, de ezek az emberek, sajna, Magyarország prófétái és hóhérai.
Miközben e nemeslelkű kereszteslovagok körbenyalatják magukat nem kevésbé fasisztoid erdélyi testvéreikkel, és az anyaországból szakadt, álvitára áhitozó, de valójában csak a gatyábaszaró jókedvet fokozó ellenzékiekkel, Magyarországon továbbra is a legszegényebbekkel, legkiszolgáltatotabbakkal, és az őértük még kiállni merészelő, csekélyke baloldali keménymaggal baszakszik a hatalom: a király és az ő ispánjai.
Alapvetően nincs változás, a nép nyúzott része éppen pihen, örül a forró nyárnak, a melegnek, hiszen nemsokára, mint tudjuk, halljuk, hidegre fordul és fújni kezd a zord keleti szél, indul a vírusszezon, emelkednek az adók és az energiaárak, drágul a hús, a tej és kenyér, drágább lesz az utazás, és mégdrágább a puha matrac. Nyáron a meleg, télen a hideg miatt van csönd. Mert csönd van. Rohadt nagy halom csönd, kis vinnyogással.
Akik meg adakozni szoktak, adakoznak a lakását vagy éppen a színházát elveszítőnek, a független sajtónak és a korrupció-ellen küzdő civil szervezeteknek. Adakoznak, akik még képesek, akiknek még maradt valamennyi fölös, és nem váltak teljesen cinikussá.
A lényeg, a szabadság, már elveszett. Az alaptörvény a túlélés ösztöne, a ne szólj szám. Inkább adakozunk, hogy kimondják helyettünk az igazságot (HOGY FÁJ, HOGY NAGYON, HOGY KURVÁRA FÁJ!), aztán adakozunk, hogy ki tudják fizetni a perköltséget, csak ne kelljen már csinálni semmit. Mert semmi értelme! Mert nem történik semmi. Mert már tüntetés sincs, csak piknik. Már csak a hümmögés van, meg egy kis káröröm, ha újabb társadalmi csoport hullik bele a semmibe: ti sem kapálóztatok, amikor nekünk szar volt, most legalább nektek se lesz jó. (Emlékeztek még Sándor Máriára?!)
Szolidaritás: pár mazochista önkorbácsolása.
Összefogás: részegen a kocsmából kifele menet, "legalább az autómig kísérj már el, testvér".
Igazság: leginkább relativizálás, meg a nyugat összeomlásáról szóló povedálás: "jaj, az a rusnya woke, az tehet mindenről, a metoo, ahelyett, hogy all lives matter - persze, mert a fehérek is szenvednek, igen, nem beszélve a szegény férfiakról, jaj, jaj, adj még egy sört" - szapulják azokat, akik velük ellentétben ki mertek állni a jogaikért: remek.
Szabadságvágy: nyári fesztiválokon olcsó cuccos, aztán "le a gatyát, gyerünk a bokorba, he!" A tűzijátékot tényleg ne vegyétek má' el!!! Égre nézni és vágyakozni, legalább ezt, legalább így!!!
Sajnálatos, szűkös, lapos, langyosan hangulatos. Magyarország 2022. Vihar előtti csend, vagy csak a sima balatoni, hugyszagú semmittevés?
Hálával gondolok azokra, akik egy mindenki által (értsd még az ellenzék számára sem fontos) megvetett, elfelejtett, megnyomorított és elárult ember lakása előtt ülnek a földön és legalább megnehezítik a kilakoltatást, ha már megakadályozni lehetetlen is. Azok ott a földön ülve, egymásba kapaszkodva, jelszavakat mantrázva testesítik meg azt, ami Magyarország lelkiismeretéből maradt. Ők és harcostársaik az élő lelkiismeretünk.
A többi csak handabanda, lárma és önfényezés. Mint ez a kis szösszenet is, amit ezennel berekesztek, mert ugyan áll még a fal, de elfogyott a borsó.
Elég volt már. Elege van mindenkinek. Az lesz, ami van. Orbán addig uralkodik, amíg meg nem hal.
ITT OLVASHATÓ
