2022. január 4., kedd

RÁJÁTSZÁS - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)

FISHING ON ORFŰ
2018.



00:00
Dezső (Grecsó K.) 
04:35 Nátriumbenzonát (Háy J. - Beck Z.) 
07:43 Így akarod ezt végigcsinálni (Grecsó K. - Kollár-Klemencz L.) 
11:00 (versfelolvasás: Grecsó K.) 
12:28 Ahol megszakad (Závada P. - Egyedi P.) 
15:40 Legjobban nélküled (Grecsó K. - Egyedi P.) 
19:16 Méhész (Kemény I. - Kollár-Klemencz L.) 
21:45 (versfelolvasás: Kemény I.) 
24:00 Van egy ország (Erdős V. - Kollár-Klemencz L.) 
29:42 Alacsony égbolt (Grecsó K.) 
33:20 (versfelolvasás: Háy J.) 
35:31 Szívemhez szorítom (Háy J. - Beck Z.) 
38:27 A trabantfejű nő dala (Erdős V. - Beck Z.) 
40:54 Pont oda (Grecsó K. - Beck Z. Egyedi P.) 
45:10 Ezt is elviszem (Erdős V. - Kollár-Klemencz L.)


BIZTONSÁGOSABB LESZ-E A VILÁG MOSTANÁBAN VAGY SEM? - BENDA LÁSZLÓ A KLUBRÁDIÓBAN (2021.01.04.)

KLUBRÁDIÓ
Riporter: DÉSI JÁNOS
2022.01.04.



Benda László külpolitikai újságíró érkezett a Reggeli személybe Dési Jánoshoz 2022. január 4-én, utóbbi rögtön neki is szegezte a kérdést, hogy szerinte nagyobb biztonság szempontjából derűsebb jövő vár-e ránk idén. Merrefelé halad a világ 2022-ben?

KARINTHY-GYŰRŰ, GALLAGOLLAM ÉS LAÁR ANDRÁS

YOUTUBE
Szerző: POTTYONDY EDINA
2022.01.04.



Karinthy-gyűrű, GallaGollam és Laár András...

ISKOLAÉRETTSÉGI KÉRVÉNYEZÉS: HÁROM NAPNYI KORMÁNYZATI KEGYBEN RÉSZESÜLTÜNK, DE ETTŐL MÉG ALAPTÖRVÉNY-ELLENES AZ ELJÁRÁS

SZÜLŐI HANG KÖZÖSSÉG
Szerző: Szülői Hang
2022.01.22.


- A hatévesek további egy év óvodában maradása érdekében a szülők idén január 18-ig nyújthatják be kérelmüket az Oktatási Hivatalba, miután az alapjogi aggályokat követően a kormány három nappal meghosszabbította a határidőt.

- Az Ombudsman, valamint az Alkotmánybíróság kifogásainak hatására a kormányzat kamu törvénymódosításokkal próbálta palástolni a törvény alapvető hibáit, de ettől még a jelenleg folyamatban levő eljárás továbbra is ellentétes az Alaptörvénnyel és a gyerekek jogaival.

- Az Oktatási Hivatal közbeékelése értelmetlen és káros, hiszen az érdemi döntés nem ott születik; csupán abban dönt a hivatal, hogy kit küldjenek el szakszolgálati vizsgálatra, de ezt a feladatot sem tudják egységesen elvégezni – hatalmasak a különbségek az egyes megyék között.

A hatévesek további egy év óvodában maradása érdekében a szülők idén már nemcsak január 15-ig, hanem január 18-ig nyújthatják be kérelmüket az Oktatási Hivatalba. Ezt a három napnyi kedvezményt azután kaphattuk meg, hogy közösségünk számos tagja korábban az Ombudsmanhoz fordult a túl korai határidő miatt. Ebben az életkorban ugyanis a gyerekek nagyon gyorsan változhatnak, ezért fontos lenne, hogy a további egy év óvodáról ne kelljen túl korán dönteni. Éppen elegendő ezt a fontos döntést legkésőbb közvetlenül az áprilisi iskolai beiratkozás előtt meghozni.

Az Ombudsman a szülői panaszok nyomán vizsgálatot indított, amelynek eredményeként a 2021 februárban kiadott jelentése alapjogi visszásságot állapított meg. Egyebek mellett kimondta, hogy „a törvény csak meghatározott időpontig – január 15-éig – biztosít lehetőséget a felmentés benyújtására. A benyújtási határidő után is bekövetkezhet azonban a gyermek állapotában olyan tény vagy körülmény, amely a gyermek legjobb érdekével összhangban a tankötelezettség elhalasztását igényelheti.”

Ennek az ombudsmani állásfoglalásnak a hatására részesülhettünk a háromnapos kormányzati kegyben, és a törvényi határidőt a kormányzat január 18-ra módosította. Ezzel a kamu törvénymódosítással egyértelművé vált, hogy a kormányzatot egyáltalán nem érdeklik a gyerekek igényei, a szülők jogos panaszai és az ombudsman által alátámasztott alapjogi visszásság sem. A jelenlegi rendszerben nem lehetséges kérvényezni vagy módosítani a január 18-i határidő után: ha esetleg a gyermek ezután bármilyen okból a szakszolgálatra kerülne, még ha a szakértő állapítaná meg, hogy a gyermek nem iskolaérett, akkor is iskolába kell mennie – mindez ellentétes a gyermekek és a szülők érdekeivel és továbbra is alaptörvény-ellenes.

Azért szükséges ez a korai határidő a jelenlegi rendszerben, mert a kormányzat feleslegesen beékelte az eljárásba az Oktatási Hivatalt, holott ez a hivatal érdemi döntést nem hoz. Az Oktatási Hivatal egyedüli szerepe a gyakorlatban az, hogy a kérvények kb. felénél elküldi a gyermeket a szakszolgálatra, a kérvények másik felét egyből elfogadja. Ehhez azonban értelmetlen fenntartani egy ilyen hivatali eljárást, hiszen a pedagógiai szakszolgálat, vagy akár az óvoda is éppúgy láthatná, hogy a csatolt dokumentumok alapján indokolt-e a plusz egy év ovi. Sajnos az Oktatási Hivatal még ezt az egy feladatot sem tudja országosan egységes módon elvégezni: bár az egész eljárást az egységesítés ürügyével vezették be, mégis óriásiak a különbségek az egyes megyék között. Például a tavalyi szülői visszajelzések szerint Budapesten és Pest megyében a hivatal engedékeny volt és csak 24%-ban kért szakszolgálati vizsgálatot (a többi esetben elfogadta a szülői kérelmet), míg például Tolna megyében jóval szigorúbbak voltak, és 84%-ban kértek szakszolgálati vizsgálatot. Viszont a hivatali eljárás lassúsága miatt a szülők túlzottan korai döntésre kényszerülnek, ami a gyermek érdekeivel ellentétes. A januári kérvényezéshez a szülőknek támogató dokumentumokat érdemes begyűjteniük akár már októbertől kezdődően, miközben szakmailag indokolatlan a beiskolázás előtt csaknem egy évvel felbecsülni a gyermek iskolaérettségét. A szülők számára pedig méltatlan, hogy a sikeres kérelmezés érdekében minél rosszabb színben kell feltüntetniük saját gyermeküket.

Az Ombudsman mellett az Alkotmánybíróság is mulasztásos alaptörvény-ellenességet állapított meg két területen is: egyrészt amiatt, hogy előfordulhat, hogy a szülő a kérelem előterjesztését elmulasztja vagy a kérelmet nem megfelelően terjeszti elő, és ez a gyermek számára hátrányos. Másrészt pedig amiatt, hogy az SNI-s gyermekektől elvették a többiekhez képest további egy év (1+1 év) óvoda lehetőségét. Ezekre a kormányzat szintén kamu törvénymódosításokkal reagált (ezekről itt írtunk), ezzel gúnyt űzve a szülők és gyermekek jogaiból. Kamu az a törvénymódosítás, amelyben a gyámhatóságnak adnak jogosultságot az iskolaérettségi kérvényezéshez, hiszen a gyámhatóság legtöbbször nem rendelkezik információval a gyermek iskolaérettségéről. Hasonlóan kamu az a törvénymódosítás, amiben a jogszabályba írják bele, hogy az SNI-s gyerekek plusz fejlesztést kapnak, miközben a gyerekek ténylegesen nem kapják meg (és hiányosan kapták meg a 3 év alatt is) azt a plusz egy év óvodai nevelést, amit a szakértői bizottságok kérnének. Az Ombudsman és az Alkotmánybíróság által felvetett alapjogi visszásságok továbbra is fennállnak a jelenleg is folyó eljárásban; a kormányzatnak az érdemi megoldások helyett csak jogi trükközésekre futotta, amelyekkel elkenik a kisgyermekek valós problémáit.

Míg korábban a gyermeket ismerő szülő és óvodapedagógus közösen dönthetett a gyermek iskolaérettségéről, a kormányzat 2020-tól megnehezítette a plusz egy év óvoda igénybevételét, és az új rendszerben az Oktatási Hivatal kapta meg a döntés felelősségét, ahova a szülőknek online kérvényt kell benyújtaniuk. A szülőket a kormányzat magukra hagyta, hiszen az eljárásból az óvodát jogilag kiiktatták, így az óvodapedagógusoknak már nem kötelező a segítségnyújtás. A kormányzat pedig pusztán az adminisztratív eljárásról ad információt, az iskolaérettség összetett kérdésének pedagógiai megítéléséhez a szülők semmiféle szervezett állami támogatást nem kapnak. Bár a hivatali eljárásban a korábbi tapasztalatok szerint a kérelmek döntő többségét (kb. 95%-át) elfogadják, mégis sokan lemaradnak a lehetőségről, mert nem kapnak megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérvényezéshez. Az új rendszer elsősorban nem az eljárás kimeneténél, hanem a bemeneténél szelektál. A rendszer épp a hátrányos helyzetű családokat sújtja a leginkább, hiszen ők tudnak a legnehezebben élni az online hatósági kérvényezéssel, pedig nekik lenne a legnagyobb szükségük a támogatásra. A jelenleg épp zajló folyamat így tovább növeli a társadalmi különbségeket.

A kormányzat a részletes statisztikai összehasonlítást nem hozta nyilvánosságra, de a becslések szerint a korábbi 30-35 ezer gyermek helyett az új rendszerben tavaly csak mintegy 20-25 ezer gyermek maradt még egy évet az oviban (ebből kb. 16 ezren az OH eljárásban kaptak engedélyt, és néhány ezren előzetesen a szakszolgálatnál SNI/BTMN státusz esetén), vagyis a kormányzati szigorítás eredményeként hozzávetőleg 10 ezer gyermek lemaradt a lehetőségről, pedig szüksége lenne rá. Természetesen a plusz egy év ovit nem helyettesíti az, hogy a gyermek az iskola első osztályát ismétli meg – mint ahogyan azt az oktatási államtitkár egy levélben felvetette –, hiszen ezeknek a gyermekeknek még óvodai nevelésre van szüksége.

A Szülői Hang Közösség igyekszik enyhíteni a károkat. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy jó eséllyel lehet kérvényezni január 18-ig akár támogató dokumentumok nélkül is, ha a plusz egy év óvoda segít a gyermeknek. Nemcsak az értelmi, hanem például az érzelmi és szociális készségekben való elmaradás, a fejletlen beszédkészség vagy a fejletlen mozgás is alapos indok lehet az iskolakezdés halasztásához. Segítséget nyújtunk az érintett szülőknek:

Segédletet készítettünk a szülői kérvény megírásához;

Adatbázist hoztunk létre, amelyben megnézhetjük a korábbi években beadott több ezer kérelem részletes adatait;

Közösségi csoportunkban az érintett szülők, pedagógusok és szakértők egymásnak tudnak segíteni, hiszen együtt könnyebb átjutni a stresszes és értelmetlen eljáráson, amelyben idegenek döntenek saját gyermekünk sorsáról.

A plusz egy év óvoda igénylésének megszigorítása azért válhatott szükségessé, mert a kormányzat kivérezteti a két pedagógusra épülő óvodai rendszert. Válságos mértéket öltött az óvodapedagógus-hiány, de a kormányzat a pedagógusok anyagi és szakmai megbecsülése helyett inkább a plusz egy év óvoda megnehezítésével, mint adminisztratív eszközzel igyekszik csökkenteni a hiányt. Hasonlóan káros, hogy most már csak 8 és 12 óra között írják elő, hogy diplomás óvodapedagógusnak kell a gyerekekkel lenni, más időszakokban bárki – akár pedagógiai képesítés nélkül is – alkalmazható és „nevelheti” a gyerekeket a magyar óvodákban, ami nagy visszalépést jelent, ezzel gyermekmegőrzéssé degradálódhat az óvodában töltött időt, és a gyerekek lelki sérülést szerezhetnek.

Sürgős változásra van szükség, hogy az óvodák drámai minőségromlását megállítsuk, és ennek részeként mihamarabb eltöröljük a plusz egy év óvoda értelmetlen és a gyerekek számára káros adminisztratív megnehezítését.

A Szülői Hang Közösséget az oktatási kérdések iránt érdeklődő önkéntes szülők hozták létre. Oktatási rendszerünk gyermekközpontú, szakmai alapokon nyugvó megújítására törekszünk, és aktív részvételünkkel képviseljük a szülői szempontokat a közoktatást érintő témákban. Ha szeretne értesülni híreinkről, akcióinkról, iratkozzon fel hírlevelünkre.

BEINDULTAK AZ EXTRA BÉREMELÉSEK - ELKÉPESZTŐ SZÁMOKRÓL IS BESZÁMOLTAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2022.01.04.


A minimálbér és a bérminimum jókora idei emelése feladja a leckét a munkaadóknak. Az első bejelentett bérmegállapodások (szokás szerint) meglehetősen dinamikus növelésről szólnak. Például egy áruházi eladó az Aldinál félmillió forintnál is többet kereshet.


Még a tavalyinál is gyorsabban tudatta az Aldi, hogy valamennyi munkakörben az inflációt meghaladó mértékben, egységesen 8 százalékkal emeli munkavállalói bérét. Egy új belépőként teljes időben munkát vállaló áruházi eladó kezdő bére 8 órás munkarendben 2022 januárjától bruttó 362600 forintra emelkedik, az Aldinál töltött 6. évtől pedig bruttó 432100 forintra nő. A pozícióban elérhető legmagasabb bér bruttó 502300 forint.

Az áruházvezetők kezdő bére 651700 forinttól indul, egy kiemelt forgalmú üzletben tíz éve áruházvezetőként dolgozó munkatárs járandósága a 11. évtől havi bruttó 1052000 forint. A vállalat új pozíciót is létrehozott áruházaiban, áruházvezető-helyetteseket is keresnek. Az ő kezdő bérük havi bruttó 522800 forinttól indul, a pozícióban elérhető legmagasabb kereset pedig havi bruttó 678600 forint is lehet.

A bérmegállapodás megszületett a Sparnál is. Mint jelezték, az áruházlánc a garantált bérminimum, illetve a minimálbér összegénél magasabb bért fizet 2022-ben is a munkavállalóinak. Az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő után bruttó 285 ezer forint, a gazdasági szempontból kiemelt térségekben a legalacsonyabb bruttó alapbér 300 ezer forint. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó áruházakban az elérhető maximális havi bruttó jövedelem az eladó-pénztáros munkakör esetében 392 ezer forint. Mindezt kiegészítik még saját hűségprogramjukkal is...

A JOGÁLLAM KÁPRÁZATA ÉS VALÓSÁGA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MAJTÉNYI LÁSZLÓ
2021.12.22.


Legyünk legalább áprilisig boldogok! Onnantól viszont, ha úgy alakul, bizakodók. Az esetleges választási győzelem, ez bizonyos, a szabad Magyarországért folytatott kétesélyes küzdelemnek ekkor nem betetőzése, hanem inkább nyitánya lesz.

Magyarország, akárcsak a nehézbúvárok, ma ólommellényt visel. Orbán világa mélyre húz, mi viszont felfelé rúgnánk magunkat. Most azok, akik egy jó országot szeretnének, egyre ádázabb hangon vitatkoznak egymással az újabb rendszerváltásnak mondott félforradalomról. Ma mindenesetre felsejlik a jó kifejlet esélye is. Hogy ez az óhaj valósággá lesz-e, arra mérget még ne vegyünk, de hopp, hosszú idő után legalább van valamennyi reményünk. Jóval több, mint a NER-ben eddig tartott választások idején valaha volt, ha nem játsszuk el az esélyt! És ha nem sikerülne, akkor Petőfivel ennyit legalább mondhassunk: „Mindent megtettünk, amit / Kivánt a becsület... / Tízannyi volt az ellen, / Győznünk nem lehetett. // Szerencse és az isten / Tőlünk elpártola”.

De ha Orbán, ami ugyancsak megeshet, tavasszal akár a leadott szavazatok kevesebb mint a felével a saját szabályai szerint választást nyer, az akkor kezdődő új történetben könnyen járhat rosszul, érezheti, hogy magányosan szuronyok hegyén üldögél.

Én amúgy már most boldog vagyok, a kilenc és fél millió futballszakértő után egy szempillantás alatt a majdnem ugyanennyi alkotmányjogász országa lettünk. Volt már ilyesmi, midőn ifjabb korom idején a közkedvelt hétlépcsős kocsmában szem- és fültanúja voltam, ahogy hátát a bádogpultnak vetve és arra így felkönyökölve, katonai surranóba bújtatott jobb lábát jelentőségteljesen előrelökve, gyakorlózubbonyban egy törzsvendég, a fröccsös poharát szorongató közönség ámulatára, a középgyenge köztársasági elnöki poszt előnyeit, valamint hátrányait ecsetelte. Ezekre a napokra vártam, ezt óhajtottam mindig! Ezért dolgoznék, na! Sajátunk ismét a fékezhetetlen agyvelejű alkotmányjogászok karneváli képe.

Mit akarunk?
...


MEGETTE A BÉREMELÉSEKET AZ INFLÁCIÓ

NÉPSZAVA
Szerző: VARGA DÓRA
2022.01.04.


A teljes munkaidős alkalmazottak fele legalább 62 ezer forinttal kevesebbet vitt haza októberben a hivatalos nettó átlagbérnél – derül ki a KSH adataiból. Az elszabaduló infláció ráadásul lenullázta a fizetések emelkedését.

Számokkal is alátámasztotta a KSH legfrissebb kereseti adatsora azt, amit az utóbbi hónapokban már mindenki a saját bőrén érzett: az elszabadult infláció őszre gyakorlatilag „megette” a tavalyi béremeléseket. A KSH adatai szerint 2021 októberében ugyanis 6,9 százalékkal nőttek (éves alapon) a versenyszférában a fizetések, miközben az infláció mértéke ugyanekkor már 6,5 százalékra rúgott. A bérek reálértéke így mindössze 0,4 százalékkal emelkedett, vagyis lényegében stagnált, erre pedig évek óta nem volt példa. Novemberre a helyzet tovább romolhatott, hiszen akkor már 7,4 százalék volt az árdrágulás üteme, kereseti adatok azonban még csak októberről állnak rendelkezésre. 

A hivatalos nemzetgazdasági átlagbér ugyanakkor ennél kissé erőteljesebben, 8,5 százalékkal nőtt, és a KSH szerint már bruttó 431 300, nettó 286 800 forintra rúgott októberben. Ám az átlagot a költségvetési szféra ütemezett – egészségügyi és oktatási - emelései húzták fel: az állami szférában a növekedés összességében 9,4 százalék volt. A hivatalos átlagbérbe ráadásul csak az 5 fősnél nagyobb munkahelyeken, napi 8 órában alkalmazottként dolgozók keresetét számolják bele. Ez alapján kalkulálják az országgyűlési képviselők illetményét is - az előző évi hivatalos átlagbér háromszorosát kapják, így márciustól számításaink szerint több mint 100 ezer forinttal nő majd a juttatásuk -, holott a valós kereseti viszonyokról léteznek ennél reálisabb képet festő adatok is. Napi 8 órában alkalmazottként ugyanis mindössze 2,86 millió ember dolgozott tavaly októberben, miközben a foglalkoztatottak száma 4,7 millió körül jár: mindkét adatot a KSH közli havi rendszereséggel. Tavaly április óta a KSH számol ugyanakkor a munkáltatók teljes körére is egy átlagbért. Bár ez a statisztika is figyelmen kívül hagyja a részmunkaidőben vagy a nem alkalmazottként dolgozókat, ez az adatsor már 3,14 millió ember kereseti viszonyait tükrözi. Itt a kisebb cégeknél dolgozók bérét is beleszámítják az átlagba, az pedig rendre egy alacsonyabb összeget mutat, vagyis látszik, hogy a kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabb fizetésekért dolgoznak. Tavaly októberben e bővebb körben a bruttó átlagbér 419 ezer, a nettó pedig alig 279 ezer forint volt, azaz bruttó 12 ezer, nettó 8 ezer forinttal kevesebb a hivatalosnál. E keresetek növekedése a hivatalos átlagbérhez hasonló mértékű, 8,7 százalékos volt...

AZ ÁTLÁTHATATLAN GATTYÁN-BIRODALOMBAN CSAK A FELNŐTT TARTALOMBAN SEJLIK FEL A PÉNZ

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.01.04.


Gattyán György milliárdos vállalkozó az elmúlt hetekben kissé váratlan módon előlépett a nyilvánosság elé, és közéleti szerepet vállalt azzal, hogy bejelentette, elindul a parlamenti választásokon. Személye azonban gazdasági megközelítésben is rendkívül érdekes, hiszen az egyik leggazdagabb magyarnak könyveljük el hosszú idő óta, de talán róla tudjuk a legkevésbé, hogy miből áll, és valójában mennyit ér a vagyona. Ebben a cikkben megpróbálunk a nyilvánosan elérhető adatok alapján a lehető legrészletesebben áttekintést adni arról, hogy hol és milyen vagyonelemei fejthetők fel az erotikus tartalmak online videós közvetítéséből meggazdagodott üzletembernek.

Gattyán magyarországi érdekeltsége nem válaszolt megkeresésünkre, cikkünk összeállítását nem segítette.

Gazdagok között, lecsúszóban

Magyarországon két mértékadónak elfogadott gazdaglista is van, az egyik a Szakonyi Péter szerkesztésében megjelenő, A 100 leggazdagabb, ami már 2002 óta jelenik meg. A másik pedig a magyarországi Forbes kiadványa, amely a 2014-es indulásakor kezdetben csak a 33, később azonban már az 50 legvagyonosabb magyart állította minden évben sorba. A 100 leggazdagabb listáján 2011 óta szerepel Gattyán György, de hogy mennyi az aktuális vagyona, annak megítélését már az is nehezíti, hogy a később Forbes listájához képest 2016-ban például 77 milliárd forintos volt az eltérése. Nem véletlen ez a különbség, Gattyán György ugyanis a magyar milliárdosok között is kiugróan szerteágazó nemzetközi cégstruktúrát alakított ki, amelynek sok eleme olyan országokban van bejegyezve, ahol nagyon alacsony, vagy szinte egyáltalán nem létezik a céges üzleti viszonyok átláthatósága.

A konkrét számoknál azonban talán fontosabb a trend, amelyet mindkét lista mutat:

a Gattyán-vagyon növekedése látványosan megállt az utóbbi években...

VAN OLYAN HÁZIORVOS, AKI MÁR ELKEZDTE BEADNI A NEGYEDIK OLTÁST

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.01.04.


„A kormány ugyan nem mondja ki direktben, de gyakorlatilag a negyedik oltásra is buzdít, hiszen arra kéri a lakosságot, hogy ’az ismétlő oltást vegye fel mindenki, aki négy hónapnál régebben volt oltva’ – egyébként pedig szerintem is tegyék ezt az emberek” – reagált Falus Ferenc kérdésünkre: mi újság a negyedik oltással idehaza. A korábbi országos tiszti főorvos szerint amúgy a háziorvosok egy része már el is kezdte ezek beadását. Ami pedig a Pfizer Covid-tablettáját illeti: a szakember szerint nagyon jó lenne, ha mielőbb engedélyeznék, bár – tette hozzá – azt a fertőzés után nagyon gyorsan el kell kezdeni szedni, s nálunk ez kemény dió, miután gyakorlatilag megszűnt a kontakt-kutatás. Úgy véli, hogy Magyarországon a valós megfertőzöttek száma már ma is feltételezhetően a hivatalos napi adatnak minimum a tízszerese.


Naftali Bennett izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy elkezdik a negyedik Covid-oltás beadását a 60 éven felülieknek és egészségügyi dolgozóknak, miután itt a járvány ötödik hulláma – jelentette a The New York Times. Izrael – amely a világon az elsők között kezdte el a tömeges oltásokat a koronavírus-járvány elején – most ismét az élen jár abban is, hogy ott kezdik el először használni a Covid-tablettákat. Izraeli lapjelentések szerint december 30-án érkezett az országba a Pfizer koronavírus elleni tablettájának első szállítmánya, amit a veszélyeztetett csoportokba tartozó fertőzötteknek fognak adni. A Paxlobid nevű gyógyszert nem sokkal korábban jóváhagyta az Egyesült Államok gyógyszerfelügyeleti szerve (FDA) is.

A Pfizer klinikai tanulmánya szerint a gyógyszer 89 százalékkal csökkentette a súlyos betegségek vagy a halálozás kockázatát. Bár a kísérletet a koronavírus Delta-változatával végezték, a vállalat laboratóriumi vizsgálataiban a Paxlobid jó teljesítményt mutatott az Omikron-változattal szemben is – emelte ki az Infostart.

Nálunk vajon hogyan áll a negyedik oltás, az ötödik hullám, illetve a tabletta elérhetősége? – kérdeztük Falus Ferencet. No meg azt is, hogy ő mit tanácsol, mit lát jónak?
...

MÁRKI-ZAY PÉTER ÉS AZ ELLENZÉKI PROGRAM: MIT VISZ A MINISZTERELNÖK-JELÖLT A KÖZÖS GAZDASÁGPOLITIKÁBA?

TELEX
Szerzők: ELŐD FRUZSINA, BRÜCKNER GERGELY
2022.01.04.


Márki-Zay Péter nem vett részt az ellenzéki kormányprogram alapjainak lerakásában, most viszont listavezetőként neki kell képviselnie a végleges változatot a választók felé. Az előválasztáson győztes jelöltnek minden területre saját, önkéntes szakértői csapata van, akik segítenek becsatornázni az elképzeléseit a hatpárti egyeztetés folyamatába, ebben a cikkben az általuk képviselt gazdaságpolitikai irányokról kérdeztünk közülük hármat: Király Júliát, az MNB volt alelnökét, Bod Péter Ákos volt jegybankelnököt és egyetemi tanárt, valamint Bojár Gábor üzletembert.


Alaposan megváltoztak az ellenzéki választási programírás körülményei, mióta a legutóbb részletesen írtunk a témáról. Egyrészt az előválasztást egy olyan, korábban szinte esélytelennek vélt jelölt, Márki-Zay Péter nyerte meg, aki pártnélküliként nem vett részt a korábbi folyamatban – miközben azt már előre lehetett tudni, hogy a majdani miniszterelnök-jelöltre kulcsszerep hárul a végső program kialakításában. Másrészt a változik az ország, különösen a költségvetés helyzete is, a választások közeledtével ugyanis a kormány olyan pénzszórásba kezdett, ami akár érdemi hatást gyakorolhat a következő vezetés mozgásterére.

Ebben a helyzetben arra voltunk kíváncsiak, mit tesz hozzá Márki-Zay Péter tanácsadói köre a program véglegesítéséhez. A gazdaságpolitika területéről három, Márk-Zay részéről a folyamatba delegált szakértővel beszéltünk monetáris politikáról, adórendszerről, vállalkozások támogatásáról és arról, szerintük mivel ártott a legnagyobbat a NER a gazdaságban...


CSÚCSON AZ ÁLLAMADÓSSÁG – KOCKÁRA TESZIK AZ ORSZÁG HITELÉT

HÍRKLIKK
Szerző: RÉDEI OTTÓ
2022.01.04.


Az államadósság GDP arányos hiánya ismét átlépte a 80 százalékos lélektani határt. Ennek oka az, hogy a kormány a Covid-járvány okozta gazdasági válságot az állami költekezés növelésével akarja megoldani. Viszont így kérdéses, hogy sikeres-e a Fidesz évekkel korábban ígért adósságcsökkentő programja. Erről kérdeztük Petschnig Mária Zita közgazdászt, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársát.


Visszasüllyedtünk volna a 2009-11-es mélypontra?

– A teljes tavalyi évre vonatkozó számokat még nem hozták nyilvánosságra, de a 2021. harmadik negyedévi adatok szerint már a GDP 80,5 százaléknak megfelelő összegű volt az államadósság rátája. Ez magasabb, mint a 2020. végi adat. Az év egészére a kormány 79,9 százalékot prognosztizált, tehát az utolsó negyedévben a rátának csökkennie kell...


A KIJÓZANODÁS ÉVE LEHET 2022 A MAGYAROK SZÁMÁRA

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2022.01.02.


Nehéz lenne vitatni, hogy a 2022-es parlamenti választások végkimenetele alapjaiban határozza meg Magyarország politikai, szellemi, gazdasági, sőt kulturális jövőjét is. A tét tehát hatalmas, amivel tisztában vannak ellenzéki és kormányzati oldalon is. Az év végén és az idei esztendő elején tett politikai nyilatkozatok lényegében élet-halál kérdésként tálalják, hogy megszakad-e Orbán Viktor 12 éve fennálló regnálása, vagy az ellenzék szab egy teljesen más irányt az országnak. Mindenki saját értékrendje szerint választ a két opció közül, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról a lehetőségről sem, hogy akár a kompromisszumos kormányzás is kényszere is előállhat.

A forgatókönyv ezúttal is hasonló, mint 2010 óta minden parlamenti és önkormányzati választás idején: a felek azzal érvelnek saját politikájuk támogatása mellett, hogy abban az esetben, ha az ellenfél győz, az felér egy tragédiával az ország számára. A szekértáborok kialakulása főként a Fidesz erősen konfrontatív kommunikációjának köszönhető, ugyanakkor az utóbbi években az ellenzék is ráérzett annak a kommunikációnak az előnyeire, amely a választópolgárokat sokkal inkább hívőként kezeli, mint önálló értékrenddel rendelkező egyénekként.

A mostani választási évhez úgy jutott el a magyar társadalom, hogy az egymással ellentétben, (sokak szerint inkább háborúban) álló nagy politikai közösségeknek van körülbelül 2 millió masszív híve, és e két nagy tömb között szinte semmilyen átjárás nincs. A Fidesz úgy reagált erre a helyzetre, hogy pénzügyi kedvezményeket igyekezett nyújtani a társadalom minden rétege számára, amit az ellenzék egyszerűen csak osztogatásként aposztrofál. Ha ezeknek a juttatásoknak a zöme nem egyszeri, illetve átmeneti lenne, a kormány jogosan utasítaná vissza a pénzen vett szavazatok vádját, de az ellenzéknek kétségtelenül igaza van abban, hogy komoly árat kell majd fizetni a következő kormánynak azért, hogy a Fidesz most lényegében kisöpörte a kasszát...

A BALLIBERALIZMUSON TÚL: SZABADSÁGRA ÍTÉLVE

MÉRCE
Szerző: SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR
2022.01.04.


2021 egyik legfontosabb magyar nyelvű könyve volt Kis János sajátos műfajú memoárja, a Szabadságra ítélve.[1] Ahogy kezdtem magamban elrendezni az év tapasztalatait, egyre rosszabb lelkiismerettel gondoltam arra, hogy nem írtam még le, mit is jelent nekem ez a könyv, a benne elbeszélt történet, Kis János személye és egyáltalában a magyar baloldal és a magyar liberalizmus bő fél évszázados története. Mert természetesen ez a könyv éppen attól olyan fontos, hogy az elmúlt bő fél évszázad egyik legjelentősebb magyar történelmi személyiségének és politikai gondolkodójának a reflexióját tartalmazza ennek a bő fél évszázadnak (családi visszaemlékezései révén még messzebbre visszanyúló időszaknak) a fordulatairól, benne saját szerepéről, és persze arról, hogyan fejlődött gondolkodóként is.

Előzetesen be kell vallanom, számomra két különböző Kis János létezett ennek a könyvnek az elolvasása előtt: az a Kis János, akire édesapám, a marós szakmunkás azt felelte a tízéves fiának 1990-ben, hogy nyilván Kisre és a pártjára fogunk szavazni, mert ők az igazi ellenzék és nagyon okos emberek (akarva, nem akarva megalapozva ezzel a válaszával a sajátja mellett ennek a kisfiúnak a politikai identitását is mind a mai napig) és az a Kis János, akinek filozófiai munkásságát, saját liberális hitvallásom ellenére, csak fokozatosan tanultam meg értékelni az elmúlt években. Vannak emberek, mint a Szabadságra ítélvének gyűlölettől fröcsögő recenziót szentelő Schmidt Mária, akik szenvedélyesen elítélik a Szabadságra ítélve szerzőjét és egész életművét és vannak, akik, mint a 444-en a könyvről szintén recenziót író Miklósi Gábor, akik teljesen Kis János legendás személyes kisugárzása alá kerültek. Előbbieket, ha nem is értem, annyiban legalább el tudom fogadni, amennyiben egy meghatározó történelmi személyiség aligha kerülheti el, hogy szélsőséges érzelmeket váltson ki ellenfeleiből. Utóbbiakat valamivel jobban értem, mert bár nem vagyok Kis János tanítványa (életemben talán ha háromszor találkoztunk személyesen, művei közül pedig számomra A politika mint erkölcsi probléma vitán felül a legfontosabb, miközben ebben aligha értenének velem egyet Kis tanítványai), a liberalizmushoz sem azon az úton jutottam el, amin ő haladt és amit a munkái sokak számára kijelöltek, de elég sok emberrel beszéltem, akinek az életében nagy szerepet töltött be Kis János karizmatikus személyisége, ami némiképp megtévesztő módon (hiszen a karizma mégiscsak olyasmi, amin keresztül valaki nagy befolyást gyakorol fölöttünk) szerénységében, barátságosságában, nyitottságában mutatkozik meg.

A Szabadságra ítélve nagy segítségemre volt, hogy kicsit jobban megértsem, hogy a magam két Kis Jánosa, a sokak által gyűlölt vagy rajongva tisztelt Kis János hogyan férhetnek meg egyetlen személyben. Ehhez bizony tevékeny, jelentős élet kell: fontos pillanatokban a pillanat fontosságának felismerése és karakteres, másokból elkerülhetetlenül erős érzelmeket kiváltó döntések meghozatala, eredeti és érdekes gondolatok kigondolása. S ha lehet, nem egyszer, hanem évtizedeken keresztül. Vannak, akik életükben egyszer fel tudnak nőni a helyzet kihívásaihoz (én például a német veszélyt felismerő, hazájáért életét adó Bajcsy-Zsilinszkyt ilyennek látom, akárcsak a rendszerváltó Antall Józsefet) és vannak, akik, mint Kis János is, évtizedeken átívelő komplex életművük újabb és újabb szakaszaiban is egyaránt kiérdemlik az odafigyelést. Hogy eközben sokféle arcukat mutatják meg sokféle ember előtt? Hogy úgy mondjam, az ilyesmi aligha elkerülhető...

KATONAISKOLA INDUL HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN, VOLT FŰTŐMŰVET ADOTT EL MISKOLC - VIDÉKI LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE
Szerző: KATUS ESZTER
2022.01.02.


Debreciner.hu: Tasónak és Vitányinak egy indítványa sem volt, Tiba megszólalt – Így dolgoztak 2021-ben a hajdú-bihari parlamenti képviselők

A lap a parlament.hu adatai alapján megírta, idén hogyan teljesítettek a Hajdú-Bihar megyei kötődésű országgyűlési képviselők a munkájuk leginkább mérhető elemei (az indítványok és a felszólalások száma) alapján. Eszerint 2021 legaktívabb Hajdú-Bihar megyei kötődésű képviselője a DK-s Varga Zoltán lett, aki egyedül többször szólalt fel, mint a fideszes kollégái összesen.

SzabadPécs.hu: Kétfarkús pécsi buszmegálló: a pécsi városvezetés színes kalyibát emleget és arról beszél, mennyi buszvárót épített

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt december 29-én felállított egy színes, ácsolt buszvárót a pécsi Ágoston téren, aminek nyomán közterületes intézkedés is történt. Előbb úgy tűnt, hogy a város akár meg is hagyhatja a buszvárót, majd aztán kicsit később azt írták, el kell bontani. Az ellenzéki vezetésű önkormányzat végül sajtóközleményt adott ki, amelyben úgy fogalmaznak, aki odatette, annak el kell bontania „az előzetes egyeztetés és engedély nélkül felépített, a belvároshoz közeli városképtől idegen kalyibát”. Igaz, hozzátették, az önkormányzattal egyeztetett helyszínen, a szükséges engedélyek megszerzése után újra felépíthetik.

KecsUP.hu: 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre a Nagytemplom felújítására, mégis úgy tűnik, mintha állna

A kecskeméti Nagytemplom homlokzatát 2018 szeptembere óta állványzat borítja. A templom külső felújításával azóta sem végeztek, miközben arról volt szó, hogy a két éven át tartó munkálatok során a toronytörzs és a homlokzat is új vakolatot kap, és megújul a négy evangélista nagyméretű szobra. A Nagytemplom felújítását a Kalocsa-Kecskeméti Érseki Hatóság végzi – írja a KecsUP.hu.

Szegeder.hu: 2022 őszén indul a katonaiskola Hódmezővásárhelyen


2022 szeptemberében a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium kihelyezett tagozataként egy évfolyammal indul meg a katonai szakképzés Hódmezővásárhelyen, 2024-től pedig megnyílik a katonai szakközépiskola az Ady Endre utcán, a laktanyával szemben, a 47-es főút város felőli oldalán. Ez az elhelyezkedés hatékony együttműködést biztosít a laktanyával, ami azért fontos, mert a különböző támogatásoknál is számít a középiskola a katonai objektumra – idézi a Szegeder Tóth István ezredes szavait.

Borsod24.hu: Eladta az egykori fűtőmű épületét Miskolc városa

A korábbi tervek szerint Science Múzeum létesült volna az ingatlanban, de az előző városvezetés leállította a beruházást, lejárt a projekt megvalósítási határideje, ezért a több mint egymilliárd forintos uniós támogatást is vissza kellett fizetnie Miskolcnak az állam és az EU felé. Az épület azóta üresen állt. A város nettó 780 millió forintért értékesítette az épületet, ami várhatóan a Miskolci Egyetem egyik új kutatóközpontja lehet.

AZ ÖKUMENIKUS EGYSÉG MINDENESETRE MEGVALÓSULNI LÁTSZIK A HIT GYÜLEKEZETE ÉS A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT KÖZÖTT…

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.03.


Az ökumenizmus (oikumené = egyetemes, egész világra vonatkozó) csodálatos mozgalom, amely az összes keresztény egyház egyesítésének gondolatából indul ki. Alapja az a meggyőződés, hogy a keresztények Krisztussal egyek, továbbá, hogy Istennek egy népe van (az Újszövetség népe), s spirituális értelemben egyetlen Egyháza (ekklészia = elhívottak gyülekezete), amely a Jézus Krisztusban hívő, s a keresztségben újjászületett emberek közössége. Ezt az egységet fogalmazza meg János evangéliumának nevezetes verse: „Legyenek mindnyájan egy. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.” (János 17,21)
A megosztottság és az egység helyreállítása a minap új fordulatot vett, midőn arról az örömhírről értesülhettünk, hogy a Hit Gyülekezetének lapja, a Hetek megjelentette Hszi Csin-pingnek, a Kínai Népköztársaság elnökének, a Kínai Kommunista Párt főtitkárának újévi köszöntőjét.
A Lélek általi elragadtatás tanúbizonysága, hogy a magyar fordítás a nyelveken szólás eksztatikus állapotában született, eddig ismeretlennek bizonyuló nyelven és semmilyen nyelvre nem jellemző hangsorok alkalmazásával.
Az ökumenikus egység mindenesetre megvalósulni látszik a Hit Gyülekezete és a Kínai Kommunista Párt között, annál is inkább, mert míg az ökumenikus mozgalom Isten kegyelmi ajándéka, a Hit Gyülekezetének és a Kínai Kommunista Pártnak az egymásra találása Orbán Viktor kegyelmi ajándékának tűnik.

CSAKUGYAN KÖVÉR LÁSZLÓ ELŐZETES ELUTASÍTÁSÁN MÚLT NOVÁK KATALIN ÁLLAMFŐJELÖLTSÉGE?

TELEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2022.01.04.


Gulyás Gergely szilveszter napján alighanem kicsit belerondított Novák Katalin államfőjelölti elfogadtatási kampányába, amikor kijelentette, hogy Orbán Viktor eredetileg Kövér Lászlót, az 1-es számú Fidesz-tagkönyv tulajdonosát, a párt országos választmányi elnökét, az elnökség legrégibb tagját kérte fel elsőként. Kövér azonban – állította Gulyás – nemet mondott. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy Novák Katalin lemondott tárca nélküli miniszter azért jó választás az államfőjelölti szerepre,

„mert a több felmerülő jelölt közül Kövér László nem vállalta, ennek ismeretében pedig egyetértettünk abban, hogy Novák Katalin jelölése a legjobb döntés”.


Gulyás Novák Katalin erényeinek kisebbítését még azzal is tetézte, hogy a miniszterelnök Kövér Lászlóval beszélt először, ám ő „egyértelműen jelezte, hogy ahogy korábban, úgy most sem szeretné elfoglalni az államfői széket”. Úgy vélte, Kövér jelölése nem lett volna provokáció, sőt, jó ötlet lett volna, támogatta volna őt is, egyetlen ellenérvet tudott volna csak felhozni vele szemben:

„hogy a Fideszben nehezen betölthető űrt hagyott volna a házelnök kivonulása a pártpolitikából”...


TÖBB TÍZ MILLIÁRDOS LEHET A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK VESZTESÉGE

24.HU
Szerző: KASSAI ZSIGMOND
2022.01.04.


Összességében több tíz milliárdos hiánnyal számolhat 2022-ben a huszonhárom megyei jogú város a kormányzati megszorítások és a növekvő energiaárak miatt – írja a Népszava. A városokat érintő, várható költségvetési hiányt a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) próbálta összesíteni, de a települések nem azonos szempontrendszer alapján számolták ki a veszteségeket, ezért pontos eredményre nem jutottak. MJVSZ elnöke, Szita Károly, kaposvári fideszes polgármester a lap kérdése elárulta, hogy bár a megszorításoknak van érzékelhető előnye, az önkormányzatoknál azok súlyos bevételkiesést okoznak.

A deficites állapottal az önkormányzatok költségvetésének bevételi és kiadási oldala is összefüggésbe hozható. A települések a megszokott iparűzési adóbevételeik feléhez ebben az évben sem jutnak hozzá, mert a kis és közepes vállalkozások ilyen jellegű befizetéseit a korábbi 2 százalék helyett továbbra is 1 százalékban maximalizálta az állam.

A bevételkiesés mellett azonban a kiadások is nőttek, például jelentősen emelkedtek az energiaárak, és a városoknak ki kell gazdálkodniuk a garantált bérminimum és a minimálbér megemelkedett összegének járulékait is.

Az iparűzési adóbevételek csökkenését tavaly kompenzálta az állam, igaz eltérő mértékben: a 25 ezer fő alatti településeket teljes mértékben, míg az efölötti lakosú városokat az adóerő-képességük alapján. Ez azt jelenti, hogy a jelentős adóbevételekkel rendelkező „erős városok” egyáltalán nem kaptak kompenzációt, míg a közepesek 75, a gyengék pedig 100 százalékban hozzájuthattak az így kiesett bevételekhez...

EGYSZERŰEN MEG LEHETNE OLDANI, HOGY AZ ÖZVEGGYÉ VÁLÓ NYUGDÍJASOK NE SZEGÉNYEDJENEK EL

G7.HU
Szerző: BANYÁR JÓZSEF
2022.01.03.


A nyugdíj az átlagolvasó számára egyszerű témának tűnik, aminek az egyetlen lényeges jellemzője, hogy kicsi, és amúgy is csak egy bizonyos, elég magas kortól kezdve érdekes. Rovatunk azonban a mértékkel szinte egyáltalán nem foglalkozik, és kifejezetten a fiataloknak és középkorúaknak szól. Nem nyugdíjpolitikai aktualitásokat, hanem stratégiai megfontolásokat vetünk fel. A célunk, hogy a még legalább egy emberöltővel a nyugdíj előtt állók számára egy a mainál sokkal jobb nyugdíjrendszer vízióját vázoljuk fel, hiszen a rendszer alapvető megváltoztatásához – amire szükség van – legalább néhány évtizedes időtartamra van szükség.

A nyugdíjrendszer bármelyik (állami, foglalkoztatói, önkéntes) pilléréből kapott nyugdíjak szinte magától értetődő jelzője az „egyéni”. Vagyis azt az egyén kapja, egyéni jogszerzése (járulékfizetése, munkaszerződése) illetve egyéni megtakarítása alapján. Nyilvánvalóan így a legegyszerűbb és így a legolcsóbb a nyilvántartás, és nincs is ezzel semmi gond, ha egyedülálló emberekről van szó, hiszen nekik elvileg sincs kivel megosztaniuk azt.

Akkor sincs gond, ha gyermektelen, hasonló jövedelmi helyzetű, egyaránt dolgozó házaspár két tagjának a nyugdíját vizsgáljuk, hiszen ők egyenként praktikusan a saját jövedelmükből és nyugdíjukból élnek. Azonnal jönnek viszont a problémák, ha olyan házaspárokat nézünk, akiknek a jövedelmi helyzete nem egyforma. (Erről nincs adatunk, de a házasságban élők egyelőre többségben vannak, hiszen a 2021-es statisztikák szerint a 65 éves férfiak kétharmada, a nőknek pedig a fele él házasságban – gyaníthatóan a 65 éves nők nagyon nagy része már özvegy.)

Ha ezeknek a pároknak még gyermekeik is vannak, akkor pedig szinte biztos az aszimmetrikus jövedelmi helyzet, az egymáshoz képest nem egyforma hosszúságú munkaviszony, és az ebből adódó rövidebb tartamú jogszerzés, illetve megtakarítás, és az ebből adódó nagyon különböző nagyságú nyugdíj. Az esetek nagyobbik részében ez konkrétan úgy néz ki, hogy a házaspár gyermekeket vállal, emiatt a nő évekre kimarad a munkából, nem fizet járulékot és nem takarékoskodik. Majd a munkahelyre visszatérve később indul be a karrierje, és a legmagasabb elért jövedelme is alacsonyabb lesz, mint párjáé (de ebben persze vannak kivételek).

A dolog egészen addig nem probléma, míg mindkét fél él, hiszen az egyéni jövedelmeket a párok (jellemzően) egy közös életszínvonal fenntartására fordítják, vagyis az egyéni jövedelmek, beleértve a nyugdíjat is, a pár tagjai között kiegyenlítődnek. Az egyik fél halálával azonban ez a kiegyenlítési lehetőség megszűnik. Ez a haláleset túlnyomó többségben nyugdíjas korban szokott bekövetkezni, és az is tipikus, hogy a korábban jobban kereső, hosszabb szolgálati idővel rendelkező, és ezért magasabb egyéni nyugdíjat kapó férj hal meg előbb, és a kisebb nyugdíjat kapó feleségnek ebből kell megélnie esetleg még évtizedekig is, vagyis hirtelen nagyot csökken az életszínvonala.

Mit lehet tenni ez ellen? A foglalkoztatói nyugdíj Magyarországon lényegében nem létezik, így koncentráljunk az önkéntes nyugdíjcélú megtakarításra és az állami nyugdíjra...

IVÁNYI GÁBOR, ORBÁN ELSŐSZÁMÚ ELLENFELE “AZ ÉV EMBERE”

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.01.03.


Vannak olyan hiteles emberek, akik az életükkel és a munkájukkal kiérdemelték nemcsak a diktatúra gyűlöletét és üldözését, hanem az emberek elismerését is. Iványi Gábor eddigi tevékenysége és személye osztatlan elismerést vált ki az emberek között. A benne levő krisztusi szeretet és jóság, példamutató hűség, elvszerűség és kitartás, az elnyomottak, a szegények és a hátrányos helyzetűek melletti kiállás és segítségnyújtás hitelesíti érett és bölcs szavait. Egy ilyen élet formál ilyenné egy embert, akinek minden szava igaz, és nem osztja meg az embereket, az ellenzéket sem.

Sajnálatos, hogy az ellenzéki összefogás nem talált egy Iványi Gáborhoz hasonló, méltó személyiséget, aki megtestesítené mindazt, amit az ellenzék képvisel, fontosnak tart. Nem sikerült az Iványi Gábor által képviselt és megtestesített
kereszténységet állítani Orbán hamis, hazug, képmutató álkereszténységével szemben. De az RTL Klub szavazása mégis őt hozta ki győztesnek, ami üzenet a magyar embereknek, a diktatúra ellenzékének, hogy az ország népe egy olyan emberre vágyik és olyan országot szeretne, amelyben az Iványi Gábor által képviselt értékek jelennek meg.

Abszolút jellemző, hogy soha nem tekintette magát kapitánynak, vezérnek, hanem szolgának, aki mostani elismerését is munkatársai sikerének tartja, nekik ajánlja és velük osztja meg.

Az Amerikai Népszava szerkesztősége, olvasói és hirdetői nevében sok szeretettel gratulálunk Iványi Gábornak, kívánunk jó egészséget és hosszú életet, örömteli és boldog napokat, az üldöztetés és az elnyomás, a jogfosztás végét, s olyan földi igazságszolgáltatást, amely bőségesen kárpótolja és visszajuttatja azt a pénzt, amit jogtalanul vettek el tőle, a munkatársaitól és az oltalmazottaitól. Az alábbiakban tiszteletből szó szerint idézzük az RTL Klub méltatását abból az akalomból, hogy a csatorna nézői Iványi Gábort választották Az év emberének...

A HOLLAND GYURCSÁNY

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2022.01.04.


Hollandiában tüntetés volt a hét végén. Hogy miért, arról ne engem kérdezzenek, hanem külügyminiszterünket, aki azzal tölti ráérő idejét, hogy ilyesmiket gyűjt csokorba, bemutatva a hanyatló nyugatot azzal a dedukcióval, hogy ezek ne pofázzanak minekünk, lám „brutális, kutyás rendőrattak” történt Hollandiában, és Angliában egy futball meccsen fejbe dobtak egy kapust. Elszabadult tüntetőket általában rendőrattakkal állítanak meg, és például a magyar férfi kosárlabda bajnokság döntőjén, Szolnokon annyi söröskrigli és egyéb röpült a játéktérre, hogy a vendégcsapatot rendőröknek kellett kimenekíteni.

Hülyék mindenhol vannak, hogy hol nagyobb számban, és hol tartozik közéjük a külügyminiszter is, nos, ez még vizsgálat tárgyát képezi. De Szijjártó erősen gyűjtögeti a krediteket, amikor a két, hét végi „nyugati” incidens után arra jut: „Várjuk tehát a nemzetközi liberális média, Vera Jourova, Didier Reynders és a többi hivatásos rettegő elemi erejű felháborodását.” – Azt mindjárt elmesélem, hol van az aljas csavar a gondolatmenetben, előtte azonban beszámolok külügyminiszterünk Facebook oldalán tett látogatásomról, ami elemi erejű élményeket adott.

Komment szekció ott is működik, és gondolom, erősen szűrve világnézet és rajongás szerint, mert egészen elképesztő megnyilvánulásoknak lehet tanúja az ember azon a tájékon. Nem ragoznám, bemutatok egy hozzászólást, amiben minden benne van, és ami mutatja azt a habitust, nívót és hitbéli állapotot, amiben ez a csoport leledzik. „A holland Gyurcsány ténykedik, rajtunk múlik, hogy itthon is lesz-e hasonló jelenet.” Nem tudjuk, mire gondolt ekkor a költő, talán a békemenetre, vagy más attrakcióra, de, hogy azt Gyurcsány momentán hogyan verethetné szét, az nem egészen világos.

Ilyen közegben tobzódik, és ilyenek közt habzik a szája külügyminiszterünknek, aki azonban nem tesz egyebet, mint ideológiai alapú manipulációt folytat, és – ahogyan Facebook oldalán látszik – romlott magvai termékeny talajra hullanak. Ő sem felejti, és mi sem, amikor a dögletes leheletű futball EB alatt válogatottunk, amerre járt, szivárványba borult stadionokban volt kénytelen lábladázni, hogy a kedves vezető el sem mert utazni a meccsre, ami már jelez valamit. És az is nehezen törölhető az emlékekből, amikor decens közönségünk huhogott és majmozott itthon.

Mindezekből leszűrve és mindezek miatt emelte fel a szavát a „ liberális média, Vera Jourova, Didier Reynders és a többi hivatásos rettegő”. Ugyanis megállapítást nyert a rasszizmus és a homofóbia legalább annyira rendszerszintű kies hazánkban, mint a lopás. Ezt összemosni azzal, hogy egy részeg angol hajigálódik egy meccsen, nemcsak aljas, de, mint említettem, tudatos manipuláció, ami nem tartozik egy külügyminiszter feladatai közé, hogy úgy mondjuk, nincsen benne a munkaköri leírásában, ahogyan az igazságügyi miniszterében sem. Ezek a mieink viszont ezt gyakorolják csakis.

Két dolog van. Az egyik, hogy olybá tűnik, a Fidesz esszenciális lényege már, hogy egy kis vonalas füzetecskébe irkálják a sérelmeiket, és alkalmas, de leginkább alkalmatlan helyeken és időben előveszik, lobogtatják és ordibálják. Ilyenkor jönnek elő a boszorkányüldözésik, a több tiszteletet, a nekünk ne mondja senkik, és más csatakiáltások, hogy ne szóljanak bele abba, ha sötét taplók vagyunk. Ám akkor ne kopogtassunk a klub ajtaján, ne járuljunk a pénztárhoz. Ezt tetézi az a magyar öntudat, ami a külügyminiszter Facebookján kivirágzik, hogy már le is nézik a hanyatló nyugatot...

AMI FELSZABADÍTOTTA ORBÁNT, AZ A MIGRÁCIÓS VÁLSÁG VOLT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.01.04.


"A tagállami vezetők tanácsa úgy működött, mint egy klub, Viktor közéjük tartozott, valamennyien politikai ragadozók voltak, akik tisztelték egymásban azt az egyszerű tényt, hogy választást nyertek." Kárpáti János lapszemléje. 

Hogyan hagyta az EU, hogy Magyarország illiberális mintává váljék? – ezt járja körül a New York TimesSteven Erlanger brüsszeli diplomáciai tudósító és Benjamin Novak közös cikke szerint a túlzott engedékenység és a vágyálmok kergetése - wishful thinking - évei után Brüsszel végre megpróbálja megzabolázni az összeférhetetlen Orbán Viktort. Az uniós vezetők most már úgy látják, hogy a magyar miniszterelnök létében fenyegeti a tömböt, amely modellértékűnek tekinti magát az emberi jogok és a jogállamiság terén.

Orbán az elmúlt évtizedet illiberális államának állandó építésével töltötte, és ebben segítette őt az EU bőkezű támogatása. Még ha ez a projekt okozott is némi repedést a blokkon belül, a többi tagországi vezető többnyire elfordította a fejét, igyekezett távol tartani magát, nem akart beleszólni mások dolgába. Mostanra azonban Orbán ellenszegülése és megátalkodottsága - ha szándékolatlanul is, de - oda vezetett, hogy a gyakorta lomha uniós rendszert cselekvésre ösztönzi a tömb alapját képező demokratikus elvek megvédése érdekében - összegzi a korábbi évekre jellemző hozzáállás megváltozását a New York Times.

A cikk jelzi, hogy az Európai Bíróság hamarosan határkőnek számító döntést fog hozni arról, van-e jogköre az Uniónak ahhoz, hogy a tagországok finanszírozását az alapvető értékek tiszteletben tartásától tegye függővé. Ha igen, ez eurómilliárdokba kerülhet az elvárások megsértőinek. Az EU - írja a lap - mindig következetesen törekedett a tagállami vezetők közti konszenzusra. Orbán azonban annak a küszöbnek az átlépése felé taszítja az EU-t, hogy ne pusztán politikai, hanem pénzügyi büntetéseket is kiszabjon. Ez viszont új problémákat is okozhat majd, hiszen például arra sarkallhatja a végrehajtói jogkörrel felruházott Európai Bizottságot, hogy mélyebben avatkozzon be a tagállamok belső ügyeibe.

Az amerikai lap több mint egy tucat jelenlegi, illetve korábbi európai tisztségviselőt interjúvolt meg, hogy feltérképezze azt a folyamatot, amelynek során végül felismerték az Orbán illiberalizmusában rejlő súlyos veszélyt. Annak még a tudatos negligálását példázta, amikor 2015-ben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke az érkező Orbánt "itt jön a diktátor” megjegyzéssel fogadta, és barátságosan pofon legyintette. Luuk van Middelaar, aki Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács akkori elnökének volt a beszédírója, most elmondta a lapnak: a tagállami vezetők tanácsa úgy működött, mint egy klub, Viktor közéjük tartozott, valamennyien politikai ragadozók voltak, akik tisztelték egymásban azt az egyszerű tényt, hogy választást nyertek.

Néhány európai törvényhozó ugyan hamar felismerte, hogy Orbán eltiporja a demokratikus normákat, de lehurrogták őket, főként az Európai Néppárthoz tartozó tagállami vezetők, köztük Angela Merkel német kancellár. A New York-i lap utal arra, hogy német vállalatok nagy beruházásokat eszközöltek Magyarországon, és – egy prominens néppárti forrást idézve – megírja: Merkel és munkatársai azzal szerelték le az Orbán elleni panaszokat, hogy igen, nehéz eset, de fontos, hogy a pártcsaládon belül tartsák.

Rui Tavares volt portugál EP-képviselő, aki 2013-ban közreműködött a magyar jogsértésekről szóló jelentés összeállításában, úgy ítéli meg: még ma is fizetik annak az árát, hogy az Európai Tanács semmit nem lépett. A belga Didier Reynders - aki most igazságügyi EU-biztos - a New York Timesnak nyilatkozva felidézte: 2011-ben hazája külügyminisztereként fölvetette, hogy Orbán új alkotmánya sérti az európai elveket, de az volt a reagálás, hogy ez nem a tagállamok ügye, talán inkább a bizottságé, talán inkább a bíróságé.

Ivan Krasztev bolgár elemző emlékeztet arra, hogy Orbán éveken át óvatos pávatáncot járt, ügyelt arra, hogy ne lépjen át vörös vonalat.

"Ami felszabadította Orbánt, az a 2015-ös migrációs válság volt” - ezt már Mark Leonard, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa igazgatója állítja. "Hirtelen már nem csupán Magyarország ügyében állt ki, hanem a migráció átfogó ügyében, támogatást kapott Németországól, Ausztriától és más közép-európai államoktól, ami hatalmat adott a kezébe.”

Élesebb fordulópont következett 2018 májusában, amikor Orbán találkozott az Európai Néppárt vezetőivel, Joseph Daul elnökkel és Manfred Weber frakcióvezetővel, akik figyelmeztették, hogy a frakcióból való kizárást kockáztatja. Egy tisztviselő visszaemlékezése szerint Orbán akkor azt mondta: "ha megpróbáltok kirúgni, tönkre teszlek titeket”. Aztán tíz hónapba telt, mire a Fideszt felfüggesztették, és két évbe, míg Orbán távozott a pártcsaládból. Weber azt mondta a New York Timesnak, ma sem győzelemnek, hanem a jobbközép egység fenntartása szempontjából vereségnek tekinti a Fidesz elvesztését.

Azóta megváltozott a hozzáállás. Miután az adófizetők pénze lett a tét, veszélybe került a következő hét évre szóló uniós költségvetés, és félő, hogy Orbán és a lengyel Kaczynski figyelmen kívül hagyja a közös értékeket, Brüsszel végre rátalálhatott az érintett országok belpolitikájának befolyásolására alkalmas eszközre, az európai szerződések megsértése miatti perek és a súlyos pénzügyi következmények kombinációjára.

A nagy pillanat akkor jön el, amikor az Európai Bíróság még ebben a hónapban közzéteszi ítéletét. Amennyiben Magyarország és Lengyelország - mint az várható - elveszti a pert, nem tudni, mi jöhet akkor, ha ez a két ország egyszerűen nem hajlandó eleget tenni az ítéletnek. Ez ismeretlen térségbe lökné az Európai Uniót - zárul a New York Times cikke.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ORBÁN SÁRGA CSEKKET KÜLD A VÁLASZTÓKNAK – A HUPPA.HU HAZAI LAPSZEMLÉJE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.01.04.


Hétfőn kezdték postázni


A levelet, amelyben a pénzt kérted, sajnos nem kaptuk meg…

Továbbra is eltakarja a valóságot a nagy magyar energiaáras trükk

Miközben a rezsicsökkentés miatt a magyar lakosság nem direktben: fogyasztóként, hanem közvetve: adófizetőként fizeti ki a jelentős mértékben drágult energia árát, a régióban sokkal mélyebbre kell nyúlniuk a fogyasztóknak a zsebükbe januártól, mint 2021-ben.

Financial Times: Orbán gyengébb lehet annál, mint amilyennek látszik

Az lehet, de minden eszköz a kezében van. Minden IS.

Átlépte a félmilliárd forintot a Megafon facebookos reklámköltése

Azt próbálják elérni, hogy szó szerint a csapból is az ő üzeneteik folyjanak.

Wittinghoff: nincs még egy uniós ország, ahol a járvány idején elvontak az önkormányzatoktól

Budaörs polgármestere szerint a 2021-es esztendőt továbbra is két döntő tényező határozta meg: a Covid-járvány és az önkormányzatokat érintő brutális kormányzati megszorítások.

Nem erőltetik Völner Pál őrizetbe vételét

Az ügyészség nem indokolja meg a döntést.

Fotóstúdiónyi eszközt vetetett meg az Országgyűlésben a fideszes képviselő

Csöbör Katalin összesen 28 tételt rendelt, köztük prémium kategóriás objektíveket, vakukat, állványokat, hangkeverőt, 100 ezer forintért kávéfőzőt is rendelt, sőt egy 9 ezer forintos vízforralót is kért.

Városháza-ügy: „nettó pártpolitikai átverés, ami itt zajlik”

A Fővárosi Közgyűlés által a Városháza-ügyben létrehozott vizsgálóbizottság hétfőn folytatta a meghallgatásokat.

Gyula városa privatizálta a buszmegállóit Mészáros Lőrinc cégének

Visszautasíthatatlan ajánlatot tett a Mészáros tulajdonolta Publimont Kft..

Iványi Gábor lelkész lett Az Év embere-díj győztese az RTL Klubon

Reméljük, ettől legalább lélekben könnyebb elvégezni a tevékenységét a bosszúállók szorításában.

Nem egyedül távozik a főszerkesztő a Klubrádiótól

A 16 év után távozó Pataki Gábor főszerkesztő mellett Bálint Judit, a Klubrádió közéleti szerkesztőségének vezetője is elhagyja a rádiót.

Fotó: 

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN GYENGÉBB LEHET ANNÁL, MINT AMILYENNEK LÁTSZIK - EGYELŐRE A LEVEGŐBEN LÓG A MAGYAR KORMÁNYFŐ JÖVŐJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.01.04.


FT


A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy a három, választásra készülődő erős ember, Orbán, Bolsonaro és a Fülöp-szigetek Dutertéje gyengébb lehet, mint amilyennek látszik, és elképzelhető, hogy a szavazópolgárok döntése alapján az idén mindhárom illiberális demokrata távozni lesz kénytelen.

A Freedom House azt állapította meg, hogy a világban 15 éve szorul vissza a jogállam, de most nem kizárt, hogy több helyen is megtörik az irányzat. Így a levegőben lóg a magyar kormányfő jövője, mert ő ugyan az illiberális modell hangos hirdetője, egyben a trumpi jobboldal hőse Amerikában, ám mivel lebontja a demokráciát, összetűzésbe került az EU-val. És az előrejelzések azt mutatják, hogy kiszorulhat a hatalomból. Az is lehetséges persze, hogy a sajtó túlsúlya és az állami intézmények szigorú ellenőrzése a végén a javára billenti a mérleg nyelvét.

Ám felvetődik, hogy ha kikap, elfogadja-e az eredményt, vagy megpróbál szembeszállni vele, ahogyan azt Trump is csinálta, vagyis netán ő is csalást, valamint külföldi beavatkozást kiált. De legalább jó esély van arra, hogy hamar véget ér jó egy évtizedes uralma.

A Fülöp-szigeteken sokkal egyszerűbb a képlet, mert Duterte nem tudta keresztülvinni az alkotmány módosítását, így mandátuma lejártával távoznia kell. Ám az aggasztó, hogy kihívója a korábbi diktátor, Marcos fia, aki ráadásul párban indul a mostani államfő lányával. Mindenesetre a választás eshetőséget nyújt arra, hogy az ország megszabaduljon a jelenlegi rezsim legsúlyosabb túlkapásaitól.

A braziloknál Bolsonaro, a „trópusok Trumpja” szintén vesztésre áll, ott októberben hívják az urnákhoz a szavazópolgárokat. De már készíti elő a terepet, hogy megkérdőjelezze az erőpróba kimenetelét. Még az is belefér, hogy katonai puccsot robbantson ki, bár a demokratikus intézmények elég erősnek látszanak, hogy ellenálljanak.

Viszont itt van még a 4. erős ember, Erdogan, akinek ugyan csak jövőre kell megmérettetnie magát a választáson, ám a száguldó infláció, az elhibázott gazdaságpolitika folytán gyengébbnek tűnik, mint idáig. Így elképzelhető, hogy a következő másfél évben a világ 4 vezető autokratája veszíteni fog. Ez olyan a lehetőség, ami önmagában ellentmond a pesszimista belenyugvásnak, mármint hogy nincs mit tenni, a demokrácia szorul vissza az egész földön.

New York Times

Az engedmények és a vágyálmok hosszú évei után az EU végre igyekszik megfékezni a kötekedő Orbán Viktort, ám előtte sokáig lehetővé tette számára, hogy létrehozza az illiberális modellt. Az európai vezetők immár úgy tekintenek rá, mint aki létveszélyt jelent a közösségre nézve, amely az emberi jogok és a demokrácia védelmezőjének tartja magát. A kormányfő az eltelt évtizedet azzal töltötte, hogy felépítse illiberális államát - az unió bőséges anyagi apanázsával. Ahogy haladt előre a terv megvalósításában, úgy keletkeztek újabb és újabb törésvonalak a szervezeten belül, ám a többiek inkább elfordították a fejüket, mert nem kívántak beleavatkozni a másik dolgaiba.

Ám mostanra Orbán már oly kihívó és hajthatatlan, hogy az akaratlanul is cselekvésre serkenti a gyakran nehézkes brüsszeli gépezetet a jogállami normák fenntartására. Az Európai Bíróság még ebben a hónapban kulcsfontosságú ítéletben mondja ki, hogy a közösség megvonhatja-e a támogatást, ha valamely kormány nem tiszteli az alapértékeket. Az EU a magyar politikus miatt jutott el odáig, hogy a jogsértésekért immár anyagi büntetést is kiszabjon. Ily módon a Bizottság jogot kap(na), hogy az eddiginél jobban beleszóljon a tagok belügyeibe.

Egy sor szemtanú magyarázta el, miként jutott el odáig az unió, hogy súlyos belső fenyegetést lásson Orbánban és az illiberális politikában, noha az elején senki sem szeretett volna összeakaszkodni vele. Sem a korrupció, sem a jogállam miatt. Luuk van Middelar, aki Van Rompuy korábbi ET-elnök tanácsadója volt, úgy emlékszik, hogy a tagországok vezetői egyszerűen nem kívántak foglalkozni a kérdéssel, mert kínosnak tartották, hogy lépjenek. Ám Magyarország identitás- és valláspolitikája már követendő példa a lengyeleknél, valamint az USÁ-ban is.

Egyes EP-képviselők hamar felismerték, hogy Orbán lábbal tipor a demokratikus normákon, de saját nemzeti vezetőik elhallgattatták őket, főként a Néppártból. Így elsősorban Merkel, mert a német cégeknek jelentős érdekeltségeik vannak a magyar gazdaságban, azon kívül szövetségesének tekintette magyar kollégáját Brüsszelben. Azzal a felkiáltással hárította el a panaszokat, hogy a kormányfőt bent kell tartani a pártcsaládban.

Iván Krasztev azt mondja, hogy hatalomra kerülése után Orbán éveken át óvakodott átlépni a vörös vonalakat az unióban, miközben folytatta a pávatáncot. Kezére játszott a PiS győzelme és a migránsválság, mert utóbbi során – ahogy Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója mondja: hirtelen azt látta, hogy mellé áll Németország, Ausztria, valamint egy sor állam a térségből és ez erőt kölcsönzött neki.

Olyannyira, hogy 2018 májusában megfenyegette Dault és Webert, az EPP két akkori vezetőjét, hogy kicsinálja őket, ha megpróbálják eltávolítani a pártcsaládból. De hát pont előtte nyert ismét a választáson és ettől fel volt villanyozva. Ám aztán maga lépett ki, amikor észlelte, hogy máskülönben kirakják a szűrét.

Jól jött neki, hogy az EU-nak nincsenek hatékony eszközei a demokratikus visszacsúszás feltartóztatására. De most a jogállami mechanizmus kellő fegyvert adhat a Bizottság kezébe. Viszont ha az EUB el is utasítja a magyar beadványt, amint az várható, nem világos, mi lesz akkor, ha a két ország nem tesz eleget a döntésnek. Az unió rákényszerül, hogy még inkább ismeretlen vizeken hajózzon.

New York Times

A bukott amerikai elnök a brazil államfő után most a szélsőjobbos Orbán Viktort biztosította teljes támogatásáról a választások előtt. A magyar demokrácia ugyan egyfolytában hanyatlik a kormányfő alatt, aggodalmat váltottak ki az EU-ban a politikus húzásai hatalmas megerősítésére. Trump most mégis azt üzente, hogy teljes mértékben kiáll a miniszterelnök mellett, aki azzal büszkélkedik, hogy országát illiberális demokráciává alakította át. Erős vezetőnek nevezte, aki keményen és tiszteletre méltó módon megvédte Magyarországot. Leállította az illegális bevándorlást, munkaalkalmakat teremtett, így lehetővé kell tenni számára az urnáknál, hogy folytathassa ténykedését.

A Fidesz úgy szilárdította meg uralmát, hogy meggyengítette a független és demokratikus intézményeket, átírta a választási törvényt, megváltoztatta a tankönyveket, korlátozta a sajtószabadságot, módosította az Alkotmányt és befolyást gyakorolt a bíróságokra. Az EU nyugtalansággal követi a fejleményeket, konzervatív amerikai körök viszont üdvözlik az irányt. Orbán ünnepelt figura a szemükben, miután hosszú időn át agresszív propaganda kampányt folytatott az Egyesült Államokban.

MSNBC

Trump továbbra is kiáll az olyan autokraták mellett, akik leszalámizzák országukban a demokráciát, most éppen Orbán van soron. A volt elnök persze a belpolitikában folyamatosan küldi a jelzéseket, hogy merre tart a Republikánus Párt, ám feltűnő módon állást foglal nemzetközi ügyekben is. Még a távozása előtt áldását adta az újjáválasztás előtt álló lengyel elnökre, noha az korlátozta az igazságszolgáltatás, a sajtó és a civil társadalom függetlenségét.

Legutóbb a brazil elnöknek üzent, bár az a tekintélyuralmat forszírozza. Most pedig az írta közleményében, hogy Orbán Viktor őszintén szereti országát és biztonságot akar a népének. Erős vezető, akit mindenki tisztel. Ezért Trump teljes mértékben pártolja az újraválasztását.

Korábban Obama is hasonló üzenetet küldött Macronnak, illetve Trudeau-nak, csakhogy ők demokraták. Trump kiválasztottjai viszont teljesen más lapra tartoznak. Az amerikai jobboldal fokozatosan fedezte fel magának Orbánt. Tucker Carlson a Fox News-tól nem győzte dicsérni, amire válaszul a New York Times felidézte, hogy a bírálók szerint az orbáni Magyarország korrupt, elnyomó és autoriter, és a demokrácia nem sokkal több spanyolfalnál. Carlson számára viszont modell az USA számára.

Véleménye még a köztársaságpárti normák alapján is védhetetlen. Nem véletlen, hogy az MSNBC pár hónapja azt írta: Orbán nacionalista pedigréje jó ismert a jobboldalon. Élesen bírálta Merkel bevándorlás politikáját, falat épített a déli határon. Jelszava, ti. hogy Magyarország a magyaroké, antiszemita elméleteket tükröz, mármint hogy zsidó pénzemberek elpusztítják az országot. Ám nem csupán az ultranativizmus miatt vonzó a tengerentúli konzervatívok számára. A szociálpolitikában is a régi időkhöz nyúl vissza, amikor korlátozza a gender tanulmányokat és elutasítja transz neműek jogainak elismerését.

Ezen felül egy sor intézkedéssel aknázta alá a demokratikus intézményeket. Így politikai szövetségeseinek a kezébe adta a média túlnyomó részének az irányítását, manipulálja a választásokat és pl. a járványhelyzetet a végrehajtó hatalom kiterjesztésére használja.

Mindennek dacára Trump áradozik róla. Nem kell ahhoz a politológia doktorának lenni, hogy lássuk: mi vezérli az elnök külpolitikai állásfoglalásait: szereti az autokratákat, akik szép lassan lebontják a demokráciát. Ha a republikánusok állítanak ki róluk bizonyítványt, akkor hitelt kell adni a véleményüknek.

FAZ

A német Hessen tartomány európai ügyekben illetékes miniszter asszonya szerint a kelet-európai államoknak igazuk van akkor, amikor nem szeretnék elveszíteni nemzeti identitásukat. A CDU-s Lucia Puttrich abból indul ki, hogy az EU értékközösség, csak éppen sok kormány másként és másként értelmezi a normákat, ezt tükrözi a Magyarországgal és Lengyelországgal zajló vita az igazságügy reformjáról, a médiáról és a civil társadalomról. Egyes intézkedéseik ugyan erősen ellentmondanak a nyugati felfogásnak, de minél több szó esik a közös értékekről, annál jobban láthatóvá válnak a különbségek.

Ez nem csupán Budapest és Varsó bizonyos intézkedései miatt van így. Mind világosabb, hogy az értékekhez nem kapcsolódik egységes definíció. Ám zsákutcába vezet, ha bárki politikai úton próbálja meg egységesíteni az elvekről alkotott felfogást. Hogy a magyarokat és a lengyeleket évek óta ostorozzák, az nem felel meg a tézisnek, hogy itt egyenjogú felek együttműködéséről van szó a kölcsönös tisztelet alapján. Mérgezi az összefogást a földrészen.

Az egyhangú döntéshozatal pont azért kulcsfontosságú, mert így nem lehet határozni a kis államok ellenében. Ez volt a legfőbb biztosíték a német és francia hegemónia ellen, egyben szavatolta az integráció elmélyítését. Ám amikor Scholz pár napja arra hivatkozva utasította el varsói látogatásán a lengyel háborús kártérítési igényeket, hogy a németek éppen eleget fizetnek be a közösbe az EU-belül, akkor ezzel nagyon is a populisták kezére játszik.

Ennélfogva Németországnak ismét közvetítenie kell a Kelet és Nyugat között. Úgy tűnik, Macron ezt már felismerte, ezért ment el meglátogatni Orbánt. No, meg azért, mert rájött, hogy egység nélkül kudarcra van ítélve a kibővített kooperáció. Az európai összefogás soha nem az identitások és értékek összeolvadását jelentette, hanem a szuverén államok együttműködését a kölcsönös előnyök jegyében. Erre emlékeztetnek az új tagok, hol hangosabban, hol halkabban.

The Times

Kínához hasonlóan Oroszország is retusálni igyekszik a történelmet, és amikor Putyin betiltatja a Memorialt, azaz el akarja hallgattatni a szovjet bűnök bírálóit, akkor támadást intéz mind a jövő, mind a múlt ellen. Merthogy a legrégebbi civil szervezet pontosan dokumentálta a gulagokat és azok áldozatait. De a 20 millió halott nem egyszerűen tabu a mai orosz rendszerben. A hatalom még hazudik is a történtekről. Az indexre tett NGO pont ezt leplezte le. Javarészt azt testesítette meg, ami még megmaradt arrafelé a civil lelkiismeretből.

Működése reményt adott, hogy az ország békében tud élni zaklatott múltjával, de a szomszédjaival is, hiszen Sztálin sok külföldit is kivégeztetett. Ám kár tovább bizakodni, annál is inkább, mert a Memorial egyben nyomon követte, hogy a putyini modell miként süllyedt bele a tekintélyelvűségbe. Nyilvántartja pl. hogy meghaladja a 400-at a politikai foglyok száma, ám az ügyészség szerint dezinformációkat terjesztett és lejáratta az igazságszolgáltatást.

Az igazi veszély azonban az, hogy uralmának igazolására Putyin egyre jobban összemossa a mai Oroszországot a Szovjetunió legragyogóbb időszakával, amikor az ország hősiesen harcolt, hogy megszabadítsa a világot a náci pestistől. Ebben igencsak gyenge pont, amit Sztálin művelt, de ha nem szabad a bűneiről beszélni, akkor az nagyot lendít az oroszok önbecsülésén és legitimálja a mai rezsimet is. A gondolatmenet faék egyszerűségű: a Gazda a Hitler ellen küzdött, vagyis aki bírálja, az fasiszta szimpatizáns. Pont ezt vetették a Memorial szemére is a tárgyaláson.

A ma élő németek nem felelősek az egykori zsarnokságért, de tisztában vannak a múlttal. Nem büszkén, hanem ellenérzéssel tekintenek arra. A tömeges szovjet túlkapások tisztára mosása ugyanakkor riasztó jelzés minden olyan nemzetnek, amely szenvedett azoktól. Hiszen Putyin azt üzeni: nem bántuk meg, amit tettünk és megtehetjük újra.

A Kreml azt a mítoszt kelti, hogy Oroszország ostromlott erőd. Ezért hallgattatja el a bírálókat, illetve állítja, hogy Ukrajna fenyegeti. De Putyinnal szembe lehet szállni. Pl. úgy, hogy a Nyugat befogadja a Memorial munkatársait és archívumát. Továbbá támogatja a szomszédos államokat, amelyek nem kérnek a történelem sztálini változatából. Csakhogy a kilátások nem jók. Az elnöknek alighanem igencsak kedvére való, hogy a Kínai Kommunista Párt hatalmas fejezeteket iktatott ki a közbeszédből az ország véres múltjából.

Bloomberg

A lengyel ellenzék vezetője a rendszerváltás óta a demokrácia legsúlyosabb válságának nevezte a lehallgatási botrányt, és ragaszkodik a történtek kivizsgálásához, Morawiecki viszont kitart amellett, hogy semmiféle törvénytelenség nem történt, itt csupán álhírről van szó. Szerinte külföldi titkosszolgálatok mesterkedése húzódik meg a háttérben. A lengyel elhárítás az ilyen ügyekben mindenkor az érvényes jogszabályoknak megfelelően jár el.

Ehhez képest annak a kanadai laboratóriumnak a képviselője, amely kimutatta a Pegasus nyomait három ellenzéki politikus, illetve jogász telefonján, azt mondja, hogy a hatalom vonakodása újabb kérdéseket vet fel. Meglepőnek nevezi, hogy ilyen lehallgatás előfordulhat egy uniós országban, bár a jelentés hozzáteszi, hogy hasonló vádak merültek fel Magyarországon is, így az ügy veszélyeztetheti Orbán újjáválasztási esélyeit.