2020. február 24., hétfő

RÁADÁS: A PÉNZMOSÓ (FILM)

NETFLIX
NETFLIX
2020.


2015-ben két és fél terabájtnyi adat landolt a német Süddeutsche Zeitungnál. E-mailek, pénzügyi kimutatások, weboldalak voltak ebben az óriási adatcsomagban, amelyek úgy híresültek el, mint a Panama-iratok. A bizalmas dokumentumok a panamai Mossack Fonseca jogi szolgáltatótól szivárogtak ki, aminek több mint 240 ezer érintettje volt. Amerikai, európai, ázsiai hírességekről, cégekről, politikusokról (és hozzátartozóikról) derült ki, hogy offshore-oznak – azaz adóparadicsomokba viszik a pénzüket a névtelenség és követhetetlenség vagy adóelkerülés céljából. A szálak Magyarországra is elértek...



RÁADÁS: SZARVAST GÁZOLT AZ M3-ASON ÉS NINCS FELELŐS EGYELŐRE! EZ MOST KOMOLY??? UTÁNAJÁRUNK.

BUDAPESTI AUTÓSOK KÖZÖSSÉGE
Szerző: Bp-i Autósok Közössége
2020.02.22.



  Olvasónk, Ágnes történetét mutatjuk be 
  nektek és jogászokkal beszélünk a 
  lehetséges megoldásokról. Nonszensznek 
  tartjuk, hogy 2020-ban egy KRESZ-t betartó 
  autós esetében ne legyen felelőse egy 
  vadgázolásnak autópályán!

  ITT NÉZHETŐ MEG

A CSŐD SZÉLÉN

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: PÁVEL MELINDA
2020.02.24.


Nagy a sírás-rívás Gyöngyöspatán – így képzeli el az ország más részén lakó egyszeri ember az ottani helyzetet, ugyanis naponta hallja a híreket arról, mennyire lehetetlen helyzetbe kerülne a település, ha kifizetné azt a pénzt, amit a bíróság a szegregáció következtében elszenvedett életre szóló hátrányok miatt ítélt meg néhány tucat egykori roma diáknak.

A körülményekről már jócskán kaptunk információkat, megtudhattuk sok más mellett, hogy a perben tárgyalt szegregációs gyakorlat az elmúltnyolcévben alakult ki, és azt 2010 után már felszámolták, hogy a felperes gyerekek közül sokan nem is jártak rendesen iskolába. Mindezekből – a megszólalások szerint – levonható az a következtetés, hogy itt mindössze egy ügyes próbálkozás történt abból a célból, hogy így jussanak pénzhez munka nélkül egyesek.

Most, miután az ítélet jogerőre emelkedett, az önkormányzat és a kormány egyezkedni próbál a kedvezményezettekkel, szebbnél szebb ajánlatokat tesz nekik, mi mindent vehetnének igénybe a nekik járó kártérítés helyett. A hírek szerint néhányan hajlanak a megegyezésre, állítólag beérnék képzésekkel vagy pszichológusi segítséggel, ám a többség kitart.

Szemfüles riporterek már azt is kiderítették, hogy nem egy érintettnek már nincs is más választása, mert a megítélt kártérítés reményében uzsorakölcsönöket vettek fel és azt vissza kell fizetniük. Ugyanakkor újra meg újra előkerül, hogy Gyöngyöspata nem akar, de nem is tud fizetni, mert erre nem telik a településnek, ekkora veszteség működésképtelenné tenné a várost. Ez az érvek érve ebben az esetben, hát azt nem akarhatja senki, se a romák, se jogvédők, hogy megszűnjön például a szemétszállítás Gyöngyöspatán, vagy ne kapjanak enni a szociálisan rászorultak...

MENNYIT FIZETÜNK AZ ÁLLAMNAK

G7.HU
Szerző: NEMESKÉRY GERGELY
2020.02.24.


A gazdasági válságból valló kilábalás óta kedvezően alakult a magyar költségvetés bevételi oldala, az erős munkaerőpiacnak, magas fogyasztásnak és a dinamikus béremelkedésnek köszönhetően. A 2008-2009-es válság utáni néhány évben a magyar költségvetés nem engedhette meg magának, hogy jelentős adócsökkentésekkel könnyítsen a lakosság terhein. Azonban 2012 után a kereslet bővülésével és a munkanélküliség csökkenésével egyre jobb helyzetbe került a gazdaság, így az utóbbi időben már volt tér adócsökkentésre, azaz fiskális lazításra.

Az Európai Unió legmagasabb ÁFA kulcsával (27%) „büszkélkedhetünk”, ami így a fogyasztáshoz kapcsolt adók háromnegyedét adja. A magas ÁFA kulcs óriási adóbevétel emelkedést eredményezett ugyanis a kedvező konjunktúra, a béremelkedés miatt a háztartások bevételei megemelkedtek, és ezt a többletbevételt többek között fogyasztásra használták fel az emberek. A különböző gazdaságfehérítő intézkedések hozzájárultak az ÁFA hatékonyabb beszedéséhez és ellenőrzéséhez, leszorítva ezzel az áfacsalások lehetőségét és tovább növelve az államkassza bevételeit. Az ÁFA mellett a jövedéki adó az egyetlen, ami ezer milliárd feletti adóbevételt generált a fogyasztáshoz kapcsolt adók közül. Ennek kétharmada üzemanyagforgalomból, egyharmada pedig dohány- és egyéb termékek értékesítéséből származik. A kormány feltett szándéka a fogyasztást adóztatni a munka helyett, ezért a fogyasztáshoz kapcsolt adókulcsok között nem várhatunk csökkentést a következő években. Kivétel lehet azonban a pénzügyi tranzakciós illeték, amely szintén a fogyasztási adónemek közé tartozik. Ezt a sokat kritizált illetéket akkor fizetik meg a háztartások, amikor banki átutalásokat hajtanak végre. A 6140 milliárdos fogyasztási adóbevételekből ez csupán 243 milliárd forintot tett ki 2019-ben, így eltörlése vagy csökkentése nem jelentene hatalmas terhet a költségvetésnek főként, ha kitart az ÁFA bevételek dinamikus bővülése. A tranzakciós illeték eltörlése nagyban csökkentené a magyar gazdaság készpénz túlsúlyosságát, amellyel további százmilliárdokat tudna spórolni a teljes gazdaság...

KÖNNYŰ VOLT ÚJPESTRE JÁRNI ÉS ÉRTE RAJONGANI – GÖRÖCS JÁNOSRA EMLÉKEZÜNK

24.HU
Szerző: HEGYI IVÁN
2020.02.24.



  80 éves korában elhunyt az Újpest és a 
  magyar válogatott korábbi kiváló l
  labdarúgója, az olimpiai bronzérmes, 
  világbajnoki ötödik és KEK-gólkirály 
  Göröcs János. Hegyi Iván írásával 
  emlékezünk a legendára.

  Van egy nőgyógyász barátom, aki – amint 

  megkapta orvosi diplomáját – az NSZK-ba 
  „disszidált” a hetvenes évek elején. De előtte 
  még minden Újpest-meccsre kiment, és 
  sikongatott, ha Göröcs Jánoshoz került a 
  labda. Néhány évvel ezelőtt azt kérte tőlem, 
  hozzam össze „Titivel”. Megtörtént. Akkor 
  elmesélte ifjú kori bálványának, hogy valamennyi megmozdulását mámoros sikollyal kísérte. „Te voltál az? – kérdezte Göröcs. Mindig azt hittem, egy nő visít.”

Könnyű volt Újpestre járni és érte rajongani. Ha a Megyeri úton a harmadik percben már nem vezettek a lilák, a publikum zúgolódni kezdett. Nem kis közönségről van szó: 1968-ban átlagosan 15 467 drukker kereste fel a negyedik kerületi „szentélyt”. Abban az évadban a Szegedet 11:0-ra, a Diósgyőrt 9:0-ra győzte le az Újpest, amellyel szemben a Videoton előbb 6:2-es (fehérvári), majd 6:1-es veresége viszonylag tisztes eredmények számított.

A gólüzem irányítóját Göröcsnek hívták.

Átadásai pontosabban érkeztek a TGV-nél, technikája finomabb volt a svájci óraszerkezeteknél. Fazekas Lászlónak, Bene Ferencnek, Dunai Antalnak, Zámbó Sándornak hátra sem kellett néznie, már előtte esett le a precíziós labda. Ám Göröcs egy másik generáció tagjaival futballozott először. Várhidi Pál, Szusza Ferenc, Aspirány Gusztáv játszott abban az Újpestben, amelyben 1957-ben, tizennyolc évesen bemutatkozott. A Népstadionban 65 ezer néző tolongott az Újpest–Salgótarján, FTC–Komló kettős meccsen; ez is, az is 3:1-gyel zárult, és a zöld-fehér szurkolók duplán ünnepeltek, mert a lilákat legyőzte a Salgótarján! Az SBTC második gólját Vasas szerezte; erről eszembe jut, hogy néhány órán múlt Göröcs újpesti szerződése. Konkoly Béla, a Megyeri úti intéző délelőtt ment érte a Vasas Izzóhoz, Tőke János, a Vasas intézője meg délután. Az élet azonban valamelyest visszaadta a kölcsönt, mert Göröcs határozott véleménye volt: ha Machos Ferenc a Honvédtól Újpestre szegődik – ahogyan azt eredetileg tervezték –, akkor 1961-ben és 1962-ben nem a Vasas, hanem a Dózsa az első. Amúgy 1960-ban az Újpest nyerte az aranyérmet, Göröcs akkor lett először bajnok. Édes pillanat volt: a diadal az FTC elleni 1:0-lal vált véglegessé. (Népstadion, 75 000 néző, ha akadt volna kétség a telt ház felől.)

A karmester – akit mindenki Titinek nevezett, csak jó barátja, Sándor Csikar hívott Jancsinak –, akkorra már sztenderd válogatott volt, miután 1958 szeptemberében debütált a címeres mezben. A magyar együttest 1959-ben úgy emlegették, mint az Aranycsapat méltó utódát, a France Football első ízben közzé tett év végi európai ranglistáját honfitársaink vezették. A lajstrom élén 1964-ben is – holtversenyben az Európa-bajnok spanyol csapattal – a magyar együttes állt, s Göröcs abból is kivette a részét, jóllehet az Eb négyes döntőjén nem szerepelhetett, mert egy héttel a százhúsz perces spanyol–magyar elődöntő (2:1) előtt a Csepel–Újpest bajnokin a vállán megsérült, és kénytelen volt Madrid, Barcelona helyett a kórházban múlatni az időt...


BÁMULATOS HÍDSZÖRNY KÖTI ÖSSZE A KETTÉVÁGOTT KOMÁROMOT

INDEX
Szerző: SZALMA BAKSI FERENC
2020.02.24.


Ha minden papírra vetett terv megvalósul, a parányi Komárom-Esztergom megyéé lehet az ország egyik legsűrűbb gyorsforgalmiút-hálózata. Furcsán hangzik, de ehhez az M0-s körgyűrű befejezésének elodázása is kellhet, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy a tranzitforgalmat a fővárostól távolabb vezetnék el. A nyárra elkészülő új komáromi híd csak egy elem a rendszerben, de önmagában is több százezer ember életét könnyíti meg határon innen és túl.

Első ránézésre Komárom-Esztergom megye egész jó helyet foglal el az ország gyorsforgalmi úthálózati térképén. Az M1-es autópálya ötven kilométeres szakasza szeli át nagyjából középen, kelet-nyugati irányban. A legnagyobb városok (Tatabánya, Tata, Komárom, Oroszlány) bő egyórányi autózással elérhetőek Budapestről. Ha épp nincs lezárás vagy baleset.
Az M1-esre ugyanis hatalmas tranzitforgalom zúdul. Főleg a nyári csúcsszezonban dugul be a kamionok és a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások áradata miatt. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy százezernél is több jármű halad itt át naponta. (Ha egészen pontosan szeretnénk fogalmazni, akkor az egységjármű kifejezést használnánk, de az unalmas szakkifejezésektől inkább megkímélnénk olvasóinkat.)

A tízes évek második felére a burkolat sok helyen tönkrement, emiatt néhol 100 km/órára kellett csökkenteni a tempót. Erről készült egy videónk két éve, ami tökéletesen visszaadja az akkori utazási komfortot...

NÖVELTE TÁBORÁT A FIDESZ

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2020.02.24.


A kormánypártok előnye tetemes, de a kormánypártok mellett az összes párt növelni tudta szavazói számát. Kevesebb a pártnélküli, mint egy hónappal ezelőtt.

Beindult a politikai évad, aktívabbak lettek a választók, több pártnak is sikerült kissé növelnie a táborát – írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a ZRI Závecz Research.

Az elemzőintézet így összegez:...

KÉT ÉS FÉL MILLIÁRD FORINTRA DRÁGULT AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ELKÖLTÖZTETÉSE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.02.24.


A múzeum műtárgyait tároló Museum Complex Kft. szállíthatja az Iparművészeti Múzeum épületében hátramaradt Hopp Ferenc Gyűjtemény műtárgyait is, közel 300 millió forintért.

A szerződés módosítása a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg pénteken, ami közel 300 millió forinttal drágítja meg a felújításra váró Iparművészeti Múzeum (IMM) szerződését.

Az Iparművészeti Múzeum még 2017-ben zárt be, mert a kormány tervei közt szerepel, hogy felújítja az igen rossz állapotban lévő épületet. A felújítás máig nem kezdődött el, a szükséges 25 milliárd forintot először megadták, aztán pedig fokozatosan visszavonták.

A sok ezernyi műtárgy kiköltöztetésére kiírt közbeszerzést a Complex Kft. nyerte el még 2017. decemberében. A munkát 1,35 milliárd forintért vállalta a cég, ezért az összegért elvégezték a műtárgyak csomagolását, szállítását, és tárolását, egészen addig amíg az IMM épülete rekonstrukció alatt áll.

A szerződés most 288 millió forinttal drágult, a módosításra azért volt szükség mert a költözés során hátrahagytak egy gyűjteményt. A Hopp Ferenc Gyűjtemény átadásának előkészítése, csomagolása és a tárolási helyre történő szállítmányozási feladatainak ellátásával szintén a Museum Complex Kft.-t bízták meg.

A hivatalos értesítésben megmagyarazták azt is, hogy miért nem változhat a szerződő fél személye. Az úgynevezett műtárgysüllyesztő szerkezet a cég tulajdonát képezi, ami nélkül a raktárakból történő elszállítás a múzeumi liftek üzemképtelen volta miatt lehetetlenné válna. Tehát ha a már helyszínen lévő szerkezetet használják azzal időt, és pénzt nyernek.

A cég a keleti gyűjteményt a kőbányai Jászberény út 55. szám alatt található raktárépületébe szállítja, ugyanoda, ahová a többi műtárgy is került. Azonban a módosítás kiköti, hogy a Hopp Ferenc Gyűjtemény esetében megőrzési, illetve raktározási tevékenységre nem terjed ki a szerződés...

SZABAD SZEMMEL - ORBÁN ÚJ CÉLPONTOKAT TALÁLT A KIFULLADÓ BEVÁNDORLÁS ELLENI KAMPÁNY ELLENSÚLYOZÁSÁRA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.02.24.


New York Times/Yahoo/Independent/Reuters 

Elemzők szerint a nacionalista Orbán Viktor azért támad a független bíróságoknak, a roma kisebbségnek, valamint az azt támogató civil szervezeteknek, mert lassul a gazdasági növekedés és kifullad a bevándorlás elleni kampány. Tegnap jó kétezren tiltakoztak amiatt, hogy a kormány nem akarja kifizetni a megítélt kártérítést a gyöngyöspatai iskolai szegregáció kárvallottjainak. Előzőleg a miniszterelnök, akit az EU bírál a jogállam lebontása miatt, azt közölte, hogy az államnak szembe kell mennie a bíróságok döntésével. A végleges verdikt csaknem 10 év után a közeljövőben várható a Kúrián. A megmozdulás szervezői arra hívták fel a figyelmet, hogy a hatalom jogtalanul avatkozik bele a gyöngyöspatai ügybe, megsérti a jogállamot és az igazságszolgáltatás önállóságát. A jelentés emlékeztet arra, hogy a bevándorlás elutasítása miatt a Fidesz továbbra is vezeti a népszerűségi listákat, de a múlt októberben meglepő vereséget szenvedett több nagyvárosban, így Budapesten is. A párt szerint Soros emberei segítettek a romáknak a perek megindításában. László Róbert a Political Capitaltől úgy véli, hogy a kormányfő az új kampánnyal a saját bázisát igyekszik feltüzelni.

FT 

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy a hanaui tömeggyilkosság hátterében a nyugati liberális demokráciák lebontását és azzal párhuzamosan az idegengyűlölettel és rasszizmussal házaló nacionalista és jobboldali-populista mozgalmakat kell keresni. Ezek az erők immár megtalálhatóak a legtöbb demokrácia törvényhozásában. Kihasználják a szólásszabadságot, hogy felszítsák az előítéleteket, és lejárassák a fő politikai áramlat képviselőit, mint akik multikulti alapon elárulják a fehér, keresztény civilizációt. Ilyen körülmények közepette hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan légkör alakuljon ki, amelyben a magányos szélsőségesek mentséget találnak rémtetteikhez. Nem véletlen, hogy Hanau után a német igazságügyi miniszter kijelentette: a jobboldali szélsőség és terrorizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést a demokráciára nézve. Az pedig sokatmondó, ahogyan a bevándorlás ellenes AfD reagált a történtekre. Egyrészt elítélte az emberöléseket, ám ugyanazzal a lélegzettel kifejtette, hogy a bajra számítani lehetett, mert az egyenesen következik Merkel menedékpolitikájából. Vagyis csak idő kérdése volt, hogy mikor borul ki miatta egy született német. A mérsékelt politikai középnek határozottan el kell határolódnia az efféle becstelenségtől, de egyúttal abba kell hagynia mindenfajta flörtölést a radikális jobbal. Nem szabad semmi kétséget hagynia a szavazópolgárokban afelől, hogy soha nem engedi be a szélsőségeseket a kormányba. A jó, hogy a német hatóságok az eddiginél erőteljesebben lépnek fel a szélsőjobbal szemben, miután a szélsőségesek tavaly júniusban végrehajtották az első politikai gyilkosságot 1949 óta. Az áldozat Lübcke, kasseli CDU-s politikus, a kancellár menekültpolitikájának nyílt híve volt. De azt is látni kell, hogy a nagyobb csatát a gyűlölet, a hazugságok és az intolerancia ellen kell megvívni.

Kiszelektálták a magyar alaptantervből a Nobel-díjas Kertész Imrét, és helyette a populista kormány a „Tegyük ismét naggyá Magyarországot!’-kampány keretében dohos, antiszemita, nacionalista szerzőket ás elő – írja a Harvard egyik professzora. Susan Rubin Suleiman úgy látja, hogy pedig a Sorstalanság sok tekintetben tökéletes könyv az egyetemisták számára és a tanárok szerint általában nagy vitákat vált ki az órákon. Ám most már nem szerepel a kötelező olvasmányok listájában, csak ajánlott, akárcsak a 20. század közepén született több más magyar irodalmi klasszikus. Helyüket olyan írók művei foglalják el, mint Herczeg, Ferenc, Wass Albert és Nyírő József, akik nem túl ismertek manapság, de annak idején nosztalgikus regényeket írtak a Trianon előtti időkről. Túl azon, hogy rég eljárt felettük az idő, az bennük a közös, hogy ideologikus műveket alkottak, dicsőítik a „magyarság” mitikus gondolatát, az országot a nyugati hatalmak áldozataként állítják be, és az 1919 előtti határok visszaállítására szólítanak fel. Nacionalista nézeteket hangoztatnak, de idáig nem tanították őket az iskolákban, még a mai napig irredenta Erdélyben sem. Hogy mind a hárman meggyőződéses antiszemiták, azt szinte mondani sem kell. De Wass és Nyírő nem egyszerűen közepes tehetségek. Nyíltan náci szimpatizánsok és a nyilasok támogatói voltak. A háború után távollétükben halálra ítélték őket. Az nem sokat számít, hogy a szocializmus idején műveiket betiltották, mert ugyanígy járt Márai is. Amúgy ő sincs benne a kerettantervben, pedig világszínvonalú író és humanista. De hiányzik Esterházy, Nádas vagy Krasznahorkai, noha úgy tartják számon őket, mint akik kiemelkedő módon gazdagították a világirodalmat. Világos, hogy a kormány miért pártol olyanokat, mind Wass és Nyírő: nacionalizmusuk és irredentizmusuk egybevág a Fidesz idegengyűlölő retorikájával, a határon túli magyarok miatt érzett önsajnálatával. Ám Orbán pontosan tudja, hogy Erdély és a többi terület aligha tér vissza, de hálás téma azoknak, akik megszállottan szajkózzák elkötelezettségüket az etnikai és kulturális tisztaság iránt. Mindenesetre ígéretes, hogy ilyen heves a tiltakozás a tanterv ellen. Még a tehetséges autokrata vezetők is érzékelik, ha túl messzire mennek, és most pontosan ez utóbbiról van szó. A kétharmad ellenére a Fidesz nem uralja teljes mértékben a politikát. Lásd az önkormányzati választásokat. Úgy hogy remélhetőleg a jelenlegi hatalmas felháborodás újabb repedést jelent a hatalmon, miután a kabinet az esztétikai szempontok helyett az irredenta politikát részesíti előnyben, amikor irodalmi értékekről dönt...

HAMAROSAN ELINDUL A NYUGDÍJKÖTVÉNY, A MÁP PLUSSZAL IS VERSENYKÉPES LEHET A KAMATOZÁSA

MFOR.HU
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2020.02.24.


Átfogó interjút adott az Mfor.hu-nak és a Privátbankár.hu-nak Varga Mihály pénzügyminiszter, aki beszélt az új kötvényekről, a jövő évi adóváltozásokról, a német ipar visszaesése jelentette veszélyről, a kórházi menedzsment jogi felelősségre vonásáról és a beszállítóknak tett – visszautasíthatatlan – ajánlatról.

Az interjú kiemelt témái:
- Idén piacra dobják a nyugdíjkötvényt és a zöld kötvényt.
- A nyugdíjkötvény hozama versenyképes lesz a szuperkötvényével, de a pénzügyminiszter szerint nem fogja letarolni a nyugdíjmegtakarítási piacot, adókedvezményt például nem terveznek kapcsolni hozzá. Legalább 10 év lesz a lekötési kötelezettség.
- A zöld kötvény 3-5 éves futamidejű lesz, Japánban és Kínában kerülhet sor az első kibocsátásra.
- A 2021-es költségvetésben tovább nőnek az egészségügy rendelkezésre álló források, viszont nem reális az szja csökkentése.
- Hamarosan lezárulnak a tárgyalások a kórházi beszállítókkal: aki nem akar megegyezni, az a cég kieshet a beszerzési piacról a jövőben.
- Jogi felelősségre vonások indulnak a kórházvezetők között.
- Az iparűzési adózás átalakításáról az ellenzéki vezetésű fővárossal is tárgyalni fog a PM – ígéri a pénzügyminiszter.
- Célzott NAV-ellenőrzések indultak a katás vállalkozásoknál, így próbálják kiszűrni, hogy mely ágazatokban, területeken élnek vissza leginkább a szabályokkal...

MEGHALT CSUKÁS ISTVÁN

24.HU
Szerző: SZÁNTÓ ESZTER
2020.02.24.



83 éves korában elhunyt Csukás István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas költő, író – jelentette be az Újszínház a Facebookon...


...Az írónak olyan meséket köszönhetünk, mint a Süsü, a sárkány, a Mirr-Murr kandúr kalandjai, a Pom Pom meséi vagy a Nagy Ho-ho-ho-horgász. Csukás István több regényéből is készült film, a legismertebb a Keménykalap és krumpliorr volt.

A Kisújszálláson született Csukás már 17 évesen költő akart lenni, ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, majd 1989-től 1991-ig az Új Idő című lap szerkesztőbizottsági tagja volt. A hatvanas években kezdett gyermekirodalommal foglalkozni.

2014 januárjában a veszprémi Pannon Várszínház mutatta be új mesejátékát, az Óriás nyomában címmel. 2014-ben Csukás István nevét viselő díjat alapított gyermekdarabok elismerésére Őze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója.

2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett, Összegyűjtött versek címmel jelent meg versválogatása. Ugyanabban az évben a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért Szép Ernő-különdíjat, 2016-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott. 2016-ban, 80. születésnapja alkalmából Kisújszálláson felavatták Pom Pom szobrát.

2016-ban Magyar Örökség Díjjal, 2017-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. 2019-ben a Süsü, a sárkány című meséje alapján készült bábfilmsorozat hőseiről alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta, amely Weisenburger István grafikusművész tervei alapján, 60 ezer példányban készült.

Az író nemrég még az új Süsü-sorozaton dolgozott, melynek főszereplője az öreg sárkány gyermeke, Süsüke.

CSÖKKEN A MAGYAROK ÁTLAGOS IQ-JA, ÉS NEM AZ ISKOLARENDSZER ÁTALAKÍTÁSA MIATT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: KOVÁCS TIBOR
2020.02.24.


Heves érzelmeket vált ki az oktatási rendszer évek óta zajló átalakítása, különösen az új Nemzeti alaptanterv és a napokban megjelent új kerettantervek korbácsolták fel a kedélyeket. A magyar diákok között végzett matematikai és szövegértési tesztek eközben évek óta romló tendenciáról számolnak be. Csökken az összmagyar IQ is. Egyszerű összekötni a változásokat a romló eredményekkel, azoknak azonban egészen más oka lehet – hogy mi ez az ország számára brutális következményekkel járó ok, kiderül rendszeres szerzőnk írásából.

Az IQ-kutatásoknál kevés ideológiával átitatottabb és vitatottabb területe van a tudománynak. Az a néhány könyv, amely megpróbálkozott ennek a sikerben játszott szerepéről beszélni, bármennyire is tudományosan tette ezt, azonnal a rasszizmus vádjával találta szemben magát. Erre a sorsra jutottak Arthur Jensen tanulmányai és Bell Curve, Richard J. Herrnstein, Charles Murray munkája is, amit hiába írtak neves professzorok, sehol sem fogadták tárt karokkal az eredményeket. Ehhez képest Richard Lynn pszichológus és Tatu Vanhanen politológus 2002-es munkája, az IQ and the Wealth of Nations (Az IQ és a nemzetek gazdagsága) sokkal kevesebb indulatot váltott ki. Pedig nagyon kényes témát elemeztek és néhány sokkoló megállapítást tettek. Grandiózus munkájukban összegyűjtötték a világban fellelhető IQ-vizsgálatok eredményét országonként, azokat egyesével ellenőrizték és a megbízhatókból összeállították a világ országainak átlagos IQ-ját. Ezt aztán összevetették az országok gazdasági teljesítményével, társadalmi viszonyainak bizonyos aspektusaival, például a kooperáció és a korrupció szintjével. Azt találták, hogy az átlag IQ és az országok sikere nagyjából 80 százalékban korrelál, vagyis erősen összefügg. Viták ugyan voltak a munka körül, de azt még a baloldalon sokan is megbízhatónak, de legalábbis érvényes elméleti megközelítésnek tartották. Azt ugyanis kevesen vitatják, hogy IQ, a matematikai és intellektuális képességek összefüggnek és ezek szerepet játszanak a (gazdasági) sikerben...

FOLYTATÓDIK AZ ÉPÍTKEZÉS, TERMÉSZETKÁROSÍTÁS GYANÚJA MIATT NYOMOZ A RENDŐRSÉG A BUDAKESZI ÁLOMVÖLGYBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA

2020.02.24.


Természetkárosítás gyanúja miatt folyik nyomozás ismeretlen tettes ellen Budakeszi Álomvölgy néven ismert területe kapcsán – tájékoztatta az Átlátszót az ORFK kommunikációs szolgálata. A Natura 2000-es védettséget élvező területről korábban megírtuk, hogy az ott májusig érvényben lévő változtatási tilalom ellenére kutat fúrtak, elektromos- és vízvezetékeket fektettek, árkokat ástak, fákat és cserjéket is kivágtak. Az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park szerint ezek a bolygatások védett fajok élőhelyét is érintették. A napokban nyilvánosságra került fotókon az látszik, hogy a helyszínen mégsem álltak le a munkálatok, útépítés kezdődött. A helyi önkormányzat ismét a hatóságokhoz fordult segítségért.

A JÖVŐNKET NEM ÉPÍTHETJÜK A GYŰLÖLETRE – A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.02.24.


Nyomást gyakoroltak a vasárnapi tüntetés szervezőire. A volt uniós biztos, Günther Oettinger Orbánnak fog dolgozni. Egyszerűsödik a határellenőrzés Ukrajna és Magyarország között. Két új filmstúdió építését tervezi Káel Csaba.

Független igazságszolgáltatást és a romák jogainak tiszteletét követelték Budapesten a tüntetők, akik tábláikon azt hirdették: "Senki sincs a törvény felett!”, illetve "A jövőnket nem építhetjük a gyűlöletre!" – számolt be Belgium legnagyobb napilapja és honlapja, a The Brussels Times. Az ügy hátterét ismertetve a tudósítás kiemeli, hogy nemcsak arról van szó, hogy Orbán Viktor szembehelyezkedik a bírósági döntéssel, hanem ezenfelül még nemzeti konzultációt is szervez köré. Az újság az Európai Bizottság szóvivőjétől is érdeklődött, de ezúttal nem nyilatkoztak, mondván, amennyiben tényleg megvalósulna a tervezett nemzeti konzultáció, akkor véleményt nyilvánítanak. Ezt csak azért említjük meg, mert tavaly, az európai parlamenti választási kampányban a magyar kormány óriásplakátokon megjelent hirdetéseit viszont az EB tételesen cáfolta. Ellenben nyilatkozott a Brussels Timesnak a Nyíltt Társadalom Alapítványok Roma Kezdeményezések Irodájának igazgatója, Zeljko Jovanovic, aki azt mondta, hogy a tüntetés szervezése közben folyamatos médiatámadásoknak voltak kitéve, és a szervezőket valamint közösségeket is megfenyegettek. Ezért két dolog miatt is aggódik: egyrészt a Fidesz azért fordult most a romák ellen, hogy így a szélsőjobbtól hódítson el szavazókat. Másrészt tényleg beavatkozik a szegregáció miatt hátrányt szenvedettek ellen a bíróságok munkájába. A cikk emlékeztet, hogy ezt is feltehetően majd a jogállami normák megsértéshez fogja sorolni az Európai Tanács, s pont abban a kritikus időszakban, amikor a következő hétéves uniós költségvetés számai forognak kockán. Megbízható számok ugyan nincsenek, de feltehetően alulbecsültek a létező adatok – összegzi a lap, miszerint a lakosság 5-10 százalékát teszik a romák Bulgáriában, Magyarországon, Macedóniában, Szerbiában és Szlovákiában...

TGM: SZÓAL MÉGIS

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.02.24.


Sok évtizedes politikai tapasztalatom van, de úgy látszik, nem segít. Bár nem gondolkoztam rajta sokat, úgy tetszett, hogy a Soros György jelképes személye köré szervezett mitológiát a szó szoros értelmében senki se hiszi el, hiszen nevetséges.

Azt hittem, hogy amikor a magyarországi szélsőjobboldali kormánymédiák „Soros-szervezeteknek” nevezik az emberi jogi, kisebbségvédő, sajtószabadság-védő, alkotmányvédő, korrupcióellenes, környezetvédő stb. egyesületeket, akkor ez metafora: azt jelzi, hogy a kormányzó szélsőjobboldal nem kedveli ezeket a csoportokat, s mögöttük valamilyen egységes rossz szándékot sejt, amihez joga van.

De most úgy látszik, hogy a képtelenséget – amely szerint a támogatásokat elnyert jogvédő csoportokat a Soros-alapítványok operatívan vezetik, irányítják – csakugyan elhiszik elég sokan.

Mindenekelőtt azért, mert nekik a különféle társadalmi osztályokhoz, kultúrákhoz, etnikumokhoz, felekezetekhez tartozó emberek valóságos jogegyenlősége természetellenes, abnormális gondolat, tehát az egyenlőség meggyőződéses hirdetése és érvényesítésének kísérlete csak azért lehet tény szerintük, mert valamilyen démoni kör pénzzel megfizeti.

Ingyen senki nem lenne rá hajlandó, hiszen a szélsőjobboldal sok milliónyi híve szerint (ezt még róluk se gondoltam volna) a szíve mélyén mindenki fajgyűlölő, nőgyűlölő, homofób, utálja a nélkülözőket, betegeket, öregeket, minden szenvedőt, csak letagadja illendőségből.

Ukrajnában kővel, téglával megdobálták a koronavírussal fertőzött betegeket az elkülönítőbe szállító katonai buszt. A vírushordozónak tekintett kínaiakat Európa-szerte meg nem érdemelt kellemetlenségek érik. A világon sok helyütt tüntetnek elmegyógyintézetek, anyaotthonok, árvaházak telepítése ellen. Ezt a szélsőjobboldal hívei viszont természetesnek találják, mert ők kiszelektálnák és megsemmisítenék az „életre nem érdemes” egzisztenciákat, hogy a Reichsführer SS-t idézzük.

Mindezt tudja az ember, mégis furcsa, hogy a közvetlen közelében sok százezer ember él, aki minden megfontolás nélkül elhisz nyilvánvaló lehetetlenségeket, voltaképpen tiszta rosszindulatból. Nekem ezt esett nehezemre elhinni...

TÜNTETÉSI BESZÉD

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.02.23.


A mai demonstráción elhangzott beszédem közzéteszem itt is.

A szegregált oktatásról

Tanítok szegregált iskolában. Olyan roma családok gyerekeivel is dolgozok, akik generációs szegénységben élnek. És dolgozok a szüleikkel is. Többnyire sikeres vagyok, de állok én is néha tehetetlenül az osztályban, mert képtelen vagyok kezelni egy-egy helyzetet. És állok néha tehetetlenül a roma közösségekben is, mikor nem tudok továbblépni az iskolázatlan, a világot nem értő, épp ezért manipulálható felnőttekkel sem. Mégis csinálom, mert pontosan értem, miért történnek ezek, és épp ezért nem hagyhatom abba. Nem tehetem meg. Muszáj segítenem.

Közvetlen megtapasztalásokat szereztem a munkám során arról, milyen az, amikor az állami iskola tönkremegy, mert a településeken az egyházi iskola csak a jobb társadalmi státuszúak oktatását vállalja fel.

Évek óta kiabálok nyilvánosan is, hogy ne engedjük az oktatási szegregációt, mert baj lesz.

Az út szélén hagyott honfitársaink reménytelen helyzete nem újkeletű. A rendszerváltás óta sem volt reális szembenézés a roma integráció kérdésével, kormányokon átívelő, az előrelépés lehetőségét magában hordozó stratégiáról pedig ezen a területen sem beszélhetünk. A hangzatos mondatok a valóságban nem takartak és ma sem takarnak megoldásra mutató tetteket.

A szőnyeg alá söpört problémahalmaz fokozatosan nőtt. Most, amikor már kibuggyan, egyre több helyen, sokan úgy csodálkoznak, mintha nem lett volna pontosan megjósolható korábban is. És azt mondják, azt sulykolják, ezért senki más nem felelős, csak, és kizárólag a cigány családok. Mert ez a legkönnyebb. Nem felvállani a hibás döntéseket. Hárítani, bűnbakot keresni, és gyűlöletet kelteni irántuk, és azok iránt is, akik kiállnak mellettük.

Pedig világosan látszott, hogy baj lesz. Az, hogy a most regnáló kormány továbbengedte a már kialakult elkülönítéseket, sőt, az egyházi iskolahálózat felépítésével erre új lehetőségek sorát teremtette meg a településeken, elszabadította az oktatási szegregációt. Főleg azokban a térségekben, ahol egyébként is halmozódnak a leszakadást fokozó tényezők.

És még mindig ott tartunk, hogy a megoldáson való gondolkodást is lezárják ezzel: ezt nem lehet befolyásolni, a szülő döntése, hogy hova íratja a gyerekét. Csakugyan, a szülő dönthet. A demokrácia nagy vívmányaként tekintettünk erre, a rendszerváltás idején. Pedig már akkor is sejthettük volna, hogy egy magára hagyott problémahalmazzal ez milyen folyamatokat indít meg. Most, mikor ekkora a baj, akkor sem a rendszerszintű felelősségvállalás és a megoldáskeresés felé megy a gondolkodás, hanem az egyéni hibáztatás és a gyűlöletkeltés irányába.

Mert ma már ott tartunk, hogy ennek a gondolkodásnak a mentén mindenki kihátrál, és egyetért. A szülő, aki, ha teheti, olyan helyre viszi a gyerekét, ahol nincs plusz pedagógiai munkát igénylő gyerek. A pedagógusok, akik eszköztelenül, kiégetten nem akarnak szegregált osztályokban tanítani. A települési vezetők, akik azért támogatják, hogy elkülönített oktatás legyen, mert úgy vélik, így tarthatják meg a településen a jobb társadalmi státuszú családokat. Mindenki megtalálja az indokot a viszonyulásához. És a saját szempontjából nézve mindenkinek igaza van.

Csak közben ezekre a kérdésekre nincs válasza senkinek: Mi lesz a szegregált iskolákba járó gyerekekkel? Ki fog tanítani ezekben az iskolákban? Milyen lesz a jövő ezeken a településeken, ahol alapkészséghiányosan, tudás és szakma nélkül kerülnek ki a gyerekek az iskolából?

Régóta mondom azt is, akkora a baj, hogy az oktatás önmagában már nem tudja megoldani a problémákat. Mert már a második generáció nőtt fel úgy, hogy sem a családjától, sem az iskolarendszertől nem kapott elég muníciót ahhoz, hogy másképp élhessen. Azokat a túlélési stratégiákat viszik tovább, amiket a szüleiktől láttak. Mást nem tudnak. És tényleg ők a bűnösök? Kizárólag ők a felelősek ezért?

A problémák megoldásához komplex, minden területet megérintő munka kellene. Minimum egy generáción át a felnőttekkel, és a gyerekekkel is. Mert valakinek be kellene pótolni azt is, amit a szülők sem kaptak meg akkor, mikor nekik kellett volna. Amiben a lakhatási szegénység, a pénzügyi tudatosság, az önfenntartási képességek, a munkavállalói kompetenciák vagy a részvételi demokrácia fejlesztése mind egyaránt fontos.

De a legfontosabb az oktatás. A minőségi oktatás, amiben megalapozható minden.

Az egyik kollégám mondata jutott az eszembe. Azt mondta, tíz éves korban a szegregátumokban már nincs tehetséges gyerek. Értitek? Addig még ott a sok nyilvánvaló tehetségcsíra, de ekkorra már eltemeti az a problémahalmaz, amivel egyedül sem a gyerekek, sem a szüleik nem tudnak megküzdeni.

Most gyakran hangoztatják: ott van a tanoda, az állam finanszírozza azt is. Azt is, meg azt az iskolát is, ami miatt a tanodára szükség van. De ki gondolhatja azt, hogy egy szakemberhiányos, és nyilvánvalóan hatás nélküli szegregált iskolát bepótol egy iskola melletti bármilyen munkaforma? Nem az iskolákat kellene inkább esélykiegyenlítővé tenni?

De ma ez a fogalom is törlődött a köznevelés szótárából. Az esélykiegyenlítés. Helyette ott van a keresztény. Az ellentmondás, hogy a keresztény szellemiség szerint miért nem segítik a legelesettebbeket, nem feszít senkit.

A képzetlen, tudatlanságban tartott ember különösen manipulálható. A manipulálható embert pedig kénye-kedve szerint használja az érdekvezérelt politika. Ma a gyűlöletkeltés célpontjai, holnap más politikai érdekek szerint használják ki őket. A veszélyt viszont ebben még mindig csak azok látják, akik közel vannak hozzájuk. Azt hinni, hogy így, ezeket az embereket manipulatív módszerekkel kontroll alatt lehet tartani, nagy tévedés. A tanulatlan ember nem érti a világot. És ezt bárki, bármikor kihasználhatja. Óriási kockázat ezzel nem számolni.

A tudást pedig a világ megértéséhez az oktatás adja.

De mindehhez politikai szándék kell. Pénz, sok pénz, amivel pl. visszaszerezhető a pedagógustársadalom, a segítő szakemberek, akik ma, ha tehetik, elmenekülnek a szegregált iskolákból. Mert nélkülük nem fog menni. És kell az iskola hatását támogató egyéb területek kezelése is.

Úgy érzem, a gödör fenekén vagyunk. Megtaláljuk-e még egymást, cigányok és nem cigányok, hogy a kiutat együtt kereshessük meg? Megértjük-e, hogy felettük ítélkezve, őket kihagyva sosem tudunk ebben előre lépni? Lesz-e mindkét oldalban valaha elég alázat ahhoz, hogy megértse a másik problémáját? Vagy hagyjuk a hatalomtól vezérelt árokásást addig, amíg az így létrehozott szakadékba bele nem zuhanunk mindannyian?

Tudunk-e még hinni és bízni egymásban? Mi, akiknek együtt kellene élnünk ebben az országban, békésen, esélyt adva egymásnak, és nem kirekesztve, gyűlölködve. Cigányoknak és nem cigányoknak. Magyaroknak. Vagy inkább mondjuk csak így: embereknek.

NYUGDÍJPÉNZ: KÖZELEDIK AZ IGAZSÁG PILLANATA - AKAD NÉHÁNY ELKÉPESZTŐEN DRÁGA BIZTOSÍTÁS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az É Pénzem
2020.02.24. 


Ezen a héten kell a jegybank számára benyújtaniuk az önkéntes nyugdíjpénztáraknak a teljes költségmutató (TKM) számított értékét. Tavasztól már összehasonlíthatók lesznek az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve a pénztárak költségei. Kiderül, hogy hány százaléknál kell többet hozniuk a befektetéseknek ahhoz, hogy hasznot ne csak a pénzügyi intézmény tehessen zsebre.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatói alapján az Azénpénzem.hu korábban összeszedte, mely kasszák a legdrágábbak és melyek a legolcsóbbak. Rövidesen azonban egy olyan új költségmutatót is megismerhetünk, ami komplex lesz, és nem a múltat, hanem jövőt mutatja meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvárása szerint február 28-ig kell az önkéntes nyugdíjpénztáraknak benyújtaniuk az aktuális költségparaméterek alapján kiszámított pénztári TKM értékeket.

Az önkéntes nyugdíjpénztári TKM egy feltételezett pénztártag hosszú távú megtakarításait modellezi, s az ő befizetéseiből és megtakarításaiból levont költségeket fejezi ki egyetlen értékben. Kiszámításakor figyelembe veszik a pénztár által felszámított valamennyi költséget...

HARC A NAT-TAL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HUSZÁR ÁGNES
2020.02.21.


...Csakugyan jelentéktelen volt Nyírő politikai szereplése? Újságíróként mindig is politizált, 1941-ben, a második bécsi döntést követően pedig behívott erdélyi képviselőként tagja lett a magyar országgyűlésnek. 1944–45-ben részt vett a nyilas csonkaparlament munkájában (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége). A nyilas szellemiségű Eleven Újság szerkesztőjeként és cikkírójaként is szolgálta a nyilas rezsimet. Szálasihoz való hűségét jelzi, hogy Németországba is követte a „nemzetvezetőt”.

Nyírő nyíltan lelkesedett a fasiszta eszmékért, Goebbelsért és Hitlerért személyesen is. Radnóti Miklós 1941. november 3-i naplóbejegyzésében idézi Nyírőnek egy nyilatkozatát, amelyet ő a weimari költőnap magyar delegáltjaként mondott az UFA-nak: „A vér megtisztítja Európát. Európa népei a békéért, a léleknek és az új szellemiségnek a jegyében összefognak és egymásra találnak. Teljes szívvel, teljes lélekkel akarjuk ezt a munkaközösséget vállalni. Éljen Hitler Adolf! Éljen Németország! Éljen a német írótársadalom!” (Radnóti Miklós: Napló. Magvető, Budapest, 1989, 179.)

Csakugyan tiszteletre méltó Nyírő életműve, és alkalmas az ifjúság olvasóvá nevelésére?

Nyírő tehetséges ember volt, rövid novellái atmoszférateremtő erőről, nyelvi kreativitásról tanúskodnak. Novelláinak egyedüli tárgya a székelység élete, a havasi embereknek a természettel és elnyomóikkal – az osztrákokkal, az urakkal, a furfangos és aljas ügyvédekkel, adószedőkkel – folytatott heroikus harca. Legnagyobb írói hibája a szerkesztetlenség.

A Nyírő-művek tele vannak expresszív vagy annak szánt nyelvi képekkel, tájszavakkal, alkalmi szóalkotásokkal. Ezek néha nyelvteremtő lendülettel adnak sodrást mondatainak, többnyire azonban komikusak: „Még nem egészen felébredve az éj, de már a csillagok széjjelbolyongottak, s a madarak szavokkal az eget verték. A rókák kebelén aludtak a fiak, de az égi tűz már megtisztította az állatok méhét s a felettük virrasztó Isten is leült ágyára, hogy egy cseppet szundítson.” (Havasi tragédia,: Aqua, Budapest, 1995, 153.) Egy másik, szinte parodisztikus példa: „Szemei előtt ott örvénylett a bűnös csók piros kútja, amelybe belefullasztotta egész életét. Elsőnek asszonyát dobta bele, ki hitét, szüleit, mindenét feláldozta érte, s boldogan tette meg a keserves vesszőfutást, csak hogy övé lehessen. És most a házasság angyala ott fekszik kiterítve, meghalva, saját lelkiismerete a Szent Mihály lova. Utána áldott fiacskáját tette árvává...” (A sibói bölény, Szukits, Szeged, 1995,. 57.)

Ez a stílus aligha alkalmas arra, hogy középiskolásokkal megszerettesse az irodalmat.

Igaz az, hogy Nyírő írásaiban nyoma sincs antiszemitizmusnak? Vizsgáljuk meg ebből a szempontból 1944-ben megjelent utolsó történelmi regényét. Címe, a Néma küzdelem a mezőségi falvak magyarságának megmaradásáért folytatott harcára utal.

A magyarok és a románok a regény által alkotott szemantikai mezőben egymás kizáró ellentéteiként értelmeződnek. A magyar szereplők még gyengeségükben, bukásukban is hordoznak magukban felmutatható értékeket, a románok viszont a regényben kizárólag negatív összefüggésben jelennek meg.

A regénynek van az ostobának, piszkosnak és aljasnak ábrázolt románoknál egy ellenszenvesebb szereplője is. Ő a zsidó boltos és uzsorás Zweig, aki boltjában italkimérést is üzemeltet. Az ő drágán mért pálinkájától vesztik el erkölcsi és szellemi erejüket a férfiak, az ő kocsmája előtt töri ki a nyakát egy erőszakoskodó részeg az urát hazavinni készülő Máténénak. Zweig ezenkívül munkaközvetítéssel is foglalkozik: fiatal férfiakat közvetít ki busás haszonnal román városok gyáraiba munkásnak, ahonnan fizikailag és lelkileg végsőkig megnyomorodva térnek vissza.

A zsidó Zweig a falu gonosz szelleme, a mások szegénységéből gazdagodó aljas manipulátor. Céltudatosan teszi tönkre a falu népét. Mivel ravasz, csavaros eszű, kíméletlen machinációi nem leleplezhetők. A regény egyik szereplője azt mondja róla, még a pajesze is paragrafusjelet formáz.

Vincze Kiss Jóska a regény legpozitívabb szereplője így gúnyolja: „Tisztességes ember ez a Zweig úr. Megérti az okos szót. Nem nézheti, hogy ezek a szerencsétlen fehérnépek olyan laposak, szárazak, mint a decka, s az ő feleségének akkora hasa van, hogy a másik részét ne is említsem, mint a fődgömb. Ha a haját megcsavarja, abból is zsír csepeg ki... Az is igaz, hogy minden asszony nem lehet szappannak való, de mi a sújt csináljon az ember, ha nekik is lyukas a hurkájuk. Valami csak kell abba is!” (Nyírő, 2004, 361.)

Az, hogy rokonszenvesnek ábrázolt szereplőjével „szappannak való”-ként említteti a zsidó boltos feleségét, cinikus antiszemitizmus. A regény 1944‑ben jelent meg. Megírásának idején, 1943-ban, 1944-ben a Goebbels- és Hitler-rajongó Nyírő nyilván tudott a haláltáborokról. Ne hallotta volna az elpusztítottak testének „újrahasznosításáról” keringő pletykákat? Alig hihető.

Elie Wiesel nem értett egyet Nyírő megítélésében a politikai szerepet ártatlannak és az írói életművet „tiszteletre méltónak” feltüntető Kövér Lászlóval. Azt írta: „Az én forrásaim mást mondanak.” A leghitelesebb források, Nyírő művei Wieselt igazolják.


IVÁNYI GÁBOR A GYÖNGYÖSPATA MELLETTI TÜNTETÉSEN: „ISTEN SZABADÍTSON MEG MINKET AZ ALKALMATLAN ÉS GONOSZ MINISZTERELNÖKTŐL”

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2020.02.24.


...A Parlamentnél egyperces csenddel emlékeztek a tatárszentgyörgyi áldozatokra. 

Beszédet mondott Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője:

azért imádkozott, hogy „Isten szabadítson meg minket az alkalmatlan és gonosz miniszterelnöktől”.

Illetve azt kérte, a nemzeti konzultációra szánt milliárdokat az oktatásra költse inkább a kormány. Hozzátette, szeretné látni, hogy egyszer a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök roma ember legyen.

Mint a Mérce tudósításából kiderül, a gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ) buszokat is próbált szervezni, hogy a gyöngyöspataiak is ott tudjanak lenni a tüntetésen,

de 15 busztársaság is visszamondta félórával-órával a telefonos egyeztetések után a megrendeléseket.

Pár órával a tüntetés előtt azonban megoldódott a helyzet, Setét Jenő azt írta Facebookon, hogy már két busz tartott Gyöngyöspata felé. Setét posztjai szerint egyébként Ózdról, Nyíregyházáról, Putnokról és Szerencsről is érkeztek roma közösségek a fővárosba.

Az esemény egyik szimbolikus pontja az volt, amikor egy Nógrád megyéből érkező kislány, Apró eleresztett három békegalambot. Négy óra előtt nem sokkal lett vége a tüntetésnek.

A Roma Sajtóközpont helyszínen készített videója alapján is látható, mekkora a tömeg:..

TOMBOL AZ ELMEBETEGSÉG, NEM MEGSZÜNTETIK, HANEM BEVEZETIK A SZEGREGÁCIÓT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.02.21. 


Miután rasszista megkülönböztetés és az egyenlő oktatástól való elzárás miatt csaknem 90 millió forintra büntette a bíróság Gyöngyöspata önkormányzatát és a magyar államot (amely ítéletet a rasszista magyar állam nem hajlandó végrehajtani), a náci ideológiát hirdető miniszterelnök, Orbán Viktor, miniszterelnöki megbizottá nevezte ki Horváth László fideszes képviselőt, a gyöngyöspatai rasszista uszítás és hangulatkeltés fő felelősét, akit inkább bíróság elé kellett volna állítani, hogy országosan kezelje a hasonló “konfliktusokat”. A “konfliktus” nem más, mint a fajgyűlöleten alapuló kirekesztés, megkülönböztetés.

Speciális helyzet az, amikor a rasszista konfliktusok kezelésével egy fajgyűlölőt bíznak meg, mintha a hatvanas évek rasszista incidenseinek megoldására a Ku Klux Klan-t kérték volna fel Mississippi-ben. Most ez történt, miután Magyarország ún. “miniszterelnöke” (az országot elfoglaló, kisajátító és megszállva tartó bűnszervezet vezetője), Orbán Viktor maga is fasiszta és náci, antiszemita es rasszista fajgyűlölő. Már Horváth testvér kinevezése előtt “felzárkóztatásnak” nevezte a szegregációt, amikor gyögyöspatai gyerekeket a származásuk, a bőrük színe alapján külön osztályokba tettek, ahol megfosztották őket az azonos szintű oktatástól. Ez emberiesség elleni bűncselekmény is. Ez olyan, mintha faji alapon az ételtől zárnák el az embereket, mert a tudás a lélek kenyere. Egyben a társadalmi érvényesülés feltétele.

A fajgyűlölő Horváth máris elkezdte a köztudatba csempészni azt a hazugságot, hogy a szegregáció a “kisegítő iskolákkal” azonos, a kettőt a “felzárkóztatás” hamis szlogenével kapcsolja össze, mintha ennek az egésznek a célja a felzárkóztatás, és nem a végleges leszakítás lenne. A gyöngyöspatai szegregációban a faji alapon különválasztott gyerekeket nem zárkóztatták fel, hanem egyszerűen rosszabb képzést adtak nekik. Ők voltak a selejt, akiket örökre arra ítéltek, hogy buták, sötétek legyenek, az oktatás ne segítse a társadalmi mobilizációjukat és felemelkedésüket. Ezért maga a gyöngyöspatai példa mutatja, hogy a “felzárkóztatásról” szóló hazug mese nem több üres propagandánál, amivel összekacsintanak a rasszisták. Elintézik a cigányokat “okosba”.

Horváth a kisegítő iskolák emlegetésével egyrészt összemossa a hátrányos helyzetű gyerekek és a fogyatékos gyermekek oktatását, mert a kisegítő iskola nem a hátrányos helyzetűek iskolája volt, hanem az értelmileg visszamaradt vagy fogyatékos gyerekek iskolája. Pszichológus és orvos döntötte el a tanár javaslata alapján, hogy ki számít fogyatékosnak. Ebben a rendszerben is számos visszaélés történt, és a kisegítő iskolák színvonala, ellátottsága, minősége pontosan kifejezte ennek a társadalomnak a gyengékkel, az elesettekkel, a csökkent képességűekkel szembeni megvetését, lenézését, utálatát. De olyanra még ebben a borzalmas rendszerben sem volt példa, hogy valaki alig az állam nevében nyíltan faji alapon nyilvánítson valakiket elmefogyatékosnak, mint most az ún. “Fidesz” miniszterelnöki megbízottja. Ez a szegregáció gyökerére pontosan rámutat: bőrszínük, származásuk, faji alapon elmefogyatékosnak, alacsonyabb képességű, alacsonyabbrendű embereknek minősítik a romákat. Ez a rasszizmus, a fajgyűlölet...

VIDÉKI ROMÁK RÁZTÁK FEL A SZABAD BÍRÓSÁGOKÉRT TARTOTT TÖBB EZRES TÜNTETÉST

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.02.23.


- A szabad bíróságokért és a romák kirekesztése ellen tüntettek vasárnap délután több ezren a parlament előtt.

- A tüntetésre szokatlanul sok vidéki résztvevő érkezett, a Setét Jenő roma aktivista vezette Ide Tartozunk csoportnak sikerült megmozgatnia borsodi, szabolcsi és dél-alföldi roma közösségeket is.
- A gyöngyöspatai roma közösség tagjai is a résztvevők között voltak, igaz, kis számuk Horváth László fideszes országgyűlési képviselő szerint arra volt bizonyíték, Gyöngyöspata lakossága mennyire elutasítja a sorosisták politikai akcióját.

A budapesti kormányellenes tüntetések világában viszonylag ritkán látott jelenség, hogy fiatal vidéki roma srácok terelgessék rendezőmellénybe bújva a demonstráló tömeget. Ahogyan az észak-borsodi Putnok település neve sem olvasható gyakran méretes molinókon a főváros utcáin. Pedig ezt lehetett látni vasárnap délután, aSzabad bíróságokat! Szabad Gyöngyöspatát!” címmel meghirdetett tüntetésen...

PALÓCZ ÉVA: A FIATAL GENERÁCIÓ HADRA FOGHATÓ RÉSZE ELVESZETT AZ ORSZÁG SZÁMÁRA

G7
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2020.02.24.


A kisebb és kevésbé hatékony magyar cégek egy része tönkre fog menni a béremelkedés hatására, jobb dolgozóikat pedig a külföldi cégek szívhatják fel; a magyar cégek megmaradó része viszont a termelékenységét javító beruházásokba is belekényszerülhet – mondta Palócz Éva, Kopint-Tárki vezérigazgatója. A magyar cégek átlagos termelékenysége úgy is javulhat, ha egyszerűen kihullanak a gyengébbek, és dolgozóik jobban működő cégekhez kerülnek.

A szakértővel a magyar gazdaságot idén és a következő években fenyegető jelenségeket beszéltük át. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Most már Spotify-on is be lehet követni minket....

ROGÁNÉK ÜGYNÖKSÉGÉNEK ADNAK TANÁCSOT AZOK, AKIK MIATT EGYMILLIÁRD EURÓRA BÜNTETTÉK MAGYARORSZÁGOT

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA, KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2020.02.24.


Sokmilliárdos állami informatikai beszerzések kulcsszereplője lett az Orbán család jogi ügyeinek intézőjeként is ismert országgyűlési képviselő, Bajkai István egyik cége, az Aponius Consulting Kft. Január végén kötött keretszerződést közbeszerzési tanácsadásra a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel amely Rogán Antal, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik.

Az állami ügynökség mintegy 1100 szervezet – költségvetési szervek, intézmények, állami cégek – informatikai beszerzését menedzseli, hivatalosan azért, hogy a „átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé tegye az állami informatikai kiadásokat”. A közbeszerzési tanácsadónak

több száz milliárdos beszerzéshez lesz köze, a dokumentációban legalábbis 3500 (köz)beszerzési eljárás lefolytatásáról, benne húsz keretmegállapodásról van szó – az utóbbiak becsült értéke egyenként meghaladhatja az 50 milliárd forintot...

BKK-VEZÉR: NÉHÁNY ÉVEN BELÜL LESZ E-JEGYRENDSZER

HVG ONLINE
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2020.20.24.


Általános áremelést nem tervez a BKK, inkább más módszerrel növelnék a bevételeiket – többek közt erről is beszélt a hvg.hu-nak adott interjújában Varga Ivett, a cég új vezérigazgatója. A Lánchíd felújításáról vannak elképzeléseik, ám végleges döntés nincs, ahogy az e-jegyre is várni kell még.

HVG: Mit gondol a BKV-dolgozók 15 százalékos béremelés-követeléséről és a belengetett sztrájkról?

Varga Ivett: A szakszervezetek általában erről a 15 százalékról indulnak. Ha a dolgozók érdekeit nézem, akkor persze a lehető legnagyobb emelést kellene adni nekik, de ehhez biztosan nincs elég forrásunk, és a fővárosi cégeknél a korábbi években nem is volt ekkora mértékű béremelés. Részünkről 6-7 százalékos béremelés lehet a kiinduló pont, hiszen jelentős önkormányzati forráshiányokkal nehéz nagyot ígérni. (Interjúnk elkészülte óta megszületett egy elvi megállapodás, átlag 10 százalékkal emelik a béreket - a szerk.)

HVG: Meddig fenntartható a BKK finanszírozása?

V. I.: Az alapszolgáltatás nagyon feszes keretek közt fenntartható, de biztos, hogy túl sok emblematikus önkormányzati beruházásra a közeljövőben nem lehet számítani.

HVG: Mi lesz például a Lánchíd felújításával?

V. I.: Mi azt javasoljuk, hogy a Lánchíd, az alatta futó villamosvasúti alagút és a Váralagút felújítása egyszerre induljon, és ezzel párhuzamosan elkezdődne a hídfőterek felújításának a tervezése. Jó organizációval úgy össze lehet hangolni a beruházásokat, hogy csak egyszer kelljen mindent lezárni és a kivitelezési munkák egy időben fejeződjenek be. Erre azonban egyre kevesebb esélyt látok a jelentős költségek miatt. A minimálverzió az, hogy csak a hidat újítják fel, de akkor is rövid időn belül szükség lenne a villamosalagút rekonstrukciójára...

OLCSÓ BETEG A JÓ BETEG – MÁRIS ÜRES A KASSZA TÖBB KÓRHÁZBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2020.02.24.


Ha megrendelem a drága gyógyszert börtönbe vihetnek, ha nemet mondok, halálra ítélek egy embert – ezt jelenti a pénzügyi szigor a gyakorlatban egy kórházi vezető szerint.

Január végén féltucatnál több kórház nem tudott rendelni gyógyszert, varrófonalat, steril anyagokat, eszközöket a betegek ellátásához. A legnagyobb adós kórházak idei kerete ugyanis már az év első négy hetében elfogyott miután a kormány nem fizette ki az év végéig az adósságaikat. Számláikon egyetlen elkölthető fillér sem maradt. Eközben az egyik törvény tiltja a fedezet nélküli vásárlást, a másik viszont előírja, hogy beteg ellátatlanul nem maradhat. A januári fizetési krízissel érintett kórházak igazgatói a fenntartóhoz, az Állami Egészségügyi Ellátóközponthoz (ÁEEK) fordultak útmutatásért: mi legyen, reteszeljék be a kapukat, vagy föloldja valaki a lezárt számláikat?

A fenntartónak azonban egyik megoldásra sem volt felhatalmazása, ezért a kérdést előbb továbbította az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI), amely azt tovább küldte a Pénzügyminisztériumba. Mire az utóbb föloldatta a számlazárlatot, több mint tíz nap telt el, s ekkora már lett olyan intézmény, amelynek raktárkészletei egy-két naposra apadtak. Az ki sem derült, hogy a számviteli törvénymódosítás nélkül, miként adhatott fölmentés a pénzügyi tárca a túlköltésre, de ezt az érintettek nem is firtatták. A kritikus helyzet eleve csak azért állhatott elő, mert a kormány nem engedte kifizetni decemberben a kórházi adósságokat, így a tartozások is átkerültek az idei évre. A költségvetési intézményekre vonatkozó szabályok szerint pedig a kórházak sem költhetnek többet, mint amennyire az éves keretük alapján az adott hónapban futja. S miután a nagy adósok kiegyenlítették a közműszámláikat, már nem volt miből finanszírozniuk a napi betegellátást. A kincstár által vezetett számlájuk fedezethiányában lezárt, így hiába adták föl a rendeléseket – például injekciós tűre, varrófonalakra, infúziókra, kötözőszerekre, orvosságokra – azok el sem juthattak a szállítókig...

A NER KÖZEPÉN ÁLLVA – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.02.20.


A TARTALOMBÓL:

A NER közepén állva – Sok millió forint közpénz egy észak-amerikai Edda-turnéra, kádári módszerekkel megosztott magyar közösségek és fideszes hátterű, egyszemélyes ernyőszervezete

Laurent Pech: Autokratikus alkotmányos forradalom zajlik Magyarországon – A londoni Middlesex Egyetem tanszékvezetője húsz éve kutatja a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket. Interjú
HIRDETÉS

Jól meg lett nekik mutatva, az anyjukat! – Sorfallal lezárt, rendőrök százai által biztosított területen masíroztak a Mi Hazánk és a Betyársereg tagjai. Sályi riport

Mint ahova egy atombomba becsapott – Újabb gyár zár be, ezúttal Ózd peremén. Riport

„Nyolc órája várok, doktor úr, kérem!” – Egy este a János kórház traumatológiáján. Ottfelejtett nénik, hordágyról lezuhanó ittas monstumok, emberfeletti és kilátástalan küzdelem. Színmű egy részben

Orbán ma már szereti a gyenge forintot – Korábban még tiltakozott ellene, ma gazdaságpolitikájának központi eleme, a pénzromlás legnagyobb vesztesei pedig a magyar emberek

Egyelőre csak ígéret a „Tiborcz-adó” – A kerületi polgármesterek megosztottak a kérdésben, pedig ők is kellenének a bevezetéséhez

A tudatipart is uraló techcégek – A jelek szerint az unió tehetetlen a nemzetközi vállalatok lobbija ellen, s ennek kárát az emberek látják

Tanácstalan Európa, széttartó transzatlanti utak – Az átalakuló erőviszonyokkal, önmaga gyengülésével szembesítették a Nyugatot a müncheni fórum szervezői

Radikális átalakítás előtt a BBC – A lassan százéves brit műsorszolgáltató felett megpróbálhatja növelni befolyását a Boris Johnson vezette konzervatív kormány

Véget érhet az afganisztáni háború? – A béketárgyalások körül meglehetősen sok még a kérdőjel

Habonyi propaganda Szlovéniában is – Sokan már egyenesen az ország „orbanizálódásáról” beszélnek. Úgy tűnik, Orbán Viktor barátjából miniszterelnök lehet

Ismétlésre készül Andrzej Duda – A kormányzó Jog és Igazságosság által támogatott elnökre májusban minden bizonnyal két forduló vár

Kovács úr, a japán kardkovács – Nem járt Japánban, nem volt mestere, nem járt szakirányú iskolába, Kovács András mégis abból él, hogy japán kardokat készít. Meglátogattuk

Az a három hasznos perc – Mikor röhögött a közönség Csehovon? Hogyan rendez Alföldi és Vidnyánszky? Miért ajánlaná politikusoknak egy próbafolyamatban, filmfogatáson való részvételt? Interjú Udvaros Dorottyával, a Nemzeti Színház művészével

Amikor a mézhez már nincs is szükség méhekre

Korszakváltás előtt az orvosi diagnosztika – Egyre több helyen alkalmaznának mesterséges intelligenciákat, ám ki a felelős, ha a gép téved?

Elvész-e az európai kereszténység? – Növekszik a keresztény és a posztkeresztény világ közötti szakadék

Nagypréposti ablakok a hatvanas évekből – Egy történet Egerből, avagy hogyan gyengült meg végzetesen Magyarországon az utóbbi években a műemlékvédelem?

A dajka, aki ellopta a Szent Koronát – Ötszáznyolcvan éve, 1440. február 20-áról 21-ére virradó éjjel valami olyasmi történt, amire korábban nemigen volt példa a Magyar Királyság történetében

„Felmész a tetejére, és leugrasz” – Kell hozzá egy kis bátorság, de meg lehet szokni, ha az ember régóta csinálja, természetessé válik – mondja a történelmi sikereket elérő síugró, Vörös Virág

Publicisztika:

Puzsér Róbert: A Negyedik Birodalom
Dévényi István: A lényeg
Reichert János: Néphülyítés, országértékelés gyanánt
Szerető Szabolcs: Kampányszünet?
Hamburger Béla: Egy szakma, nyakig a NER-ben
Pápay György: Rendellenes politikai napirend
Kollár Árpád: Csak egy allegória
Lukács Csaba: Életet adó (Kép: Megyesi Csongor)
Szécsi Noémi: Az írók pénze
Híd Jenő rajzol: Csak pozitívan
Pethő Tibor: Emik, valárd, aufheben – Ószleng
Gazda Albert: Minőség kérdése
Szerető Szabolcs: Egy csendben beismert kudarc margójára – Szotyola
Gulyás Balázs: Operettpárt-katonák
Marabu: Közgazdászat

Tárca:

Cserna-Szabó András: Macskanyelv és macskakő
Szenczi Tóth Károly: A biztosítás

Kritika:
– Az agyi képalkotás lehetőségei és korlátai – Russel A. Poldrack: Az új gondolatolvasók
– Miért beszélsz úgy, mint egy fehér lány? – Michelle Obama: Így lettem
– A lét felé tartó halál – Don DeLillo: Nulla K
– Semmibe véve – Caroline Criado Perez: Láthatatlan nők