2021. december 30., csütörtök

„A KERESZTÉNY NEM JOBB A TÖBBINÉL, CSUPÁN TÖBBET TUD A BŰNRŐL” – JELENITS ISTVÁN PILINSZKY JÁNOSRÓL ÉS A MAGYAR KATOLICIZMUSRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2021.12.30.


„Születésének századik évfordulója kapcsán sokat viaskodtak Pilinszky azon kijelentésével, hogy ő nem katolikus költő, hanem katolikus és költő. Nem valaminek szolgálatába akarta állítani a költészetét, nem az Igét akarta hirdetni az irodalom eszközeivel, »csak« költő és közben pedig, szinte suttyomban: hívő. Ez azért persze művészetén is átfénylik, de nem didaktikusan, hanem hódító logikával, erővel” – mondja Jelenits István a száz éve született Pilinszky Jánosról. A piarista szerzetes-tanár nemcsak jó barátja, műveinek gondozója, de gyóntatója is volt, nála kevesen ismerik jobban a centenárium kapcsán ismét gyakran megidézett költőt. Jelenits István arról is beszél, mit értett azon a szeptemberi Eucharisztikus Világkongresszus előtt tett kijelentésén, hogy a magyar katolicizmus „nem kussolhat, de nem is lehet diadalmas”.


Károlyi-kert, Molnár utca, Új Ember-szerkesztőség, Nárcisz presszó – néhány Pilinszky János életének fontos helyszínei közül. Sorsszerű, hogy a költő szülőháza, családjával felnőttként is közös lakása, munkahelye és kedves vendéglátóipari egysége egy párszász méteres sugarú körben található Budapest belvárosában. És ott a Piarista Gimnázium is, amelynek méltóságteljes tömbje ma is ugyanolyan magabiztosan úszik az Erzsébet-híd pesti hídfőjét körülölelő decemberi szürkeségben, mint Pilinszky diákkorában. A huszadik század egyik legfontosabb költője 1931 és 1939 között járt az abba az intézménybe, ahol Jelenits István is diákoskodott. A diktatúra a város központi helyéről ugyan elüldözte a kegyesrendi atyákat, de legalább iskolájukat meghagyta, így szerzetesként Jelenits István a szintén nem messze található Mikszáth téren tanított generációkat. Ma viszont ismét a Pilinszkyvel közös gyermekkori környezetben él: a nyolcvankilencedik évét december közepén betöltött paptanár a Piarista Gimnáziumnak és a rendháznak is otthont adó épület egyik szobájában lakik. Ott kerestük fel őt, hogy az év végi ideges tülekedésből kiszakadva egy kis időre a költészet bűvkörébe kerüljünk. Ez így is történt, köszönhetően Jelenits Istvánnak, aki nemcsak emlékeit osztotta meg, de még egyik kedves Pilinszky-versét is felolvasta nekünk...

A TISZTESSÉGES GAZDAGODÁS DILEMMÁJA RÉGEBBI, MINT GONDOLNÁD

G7.HU
Szerző: DEBRECZENI ANNA
2021.12.30.


Tavaly indult cikksorozatunk a magyar gazdaságtörténet hőskoráról, a modern pénzintézeti és gazdasági rendszer kialakulásának körülményeiről, amelyhez az Otpédia nyújtja a szakmai hátteret.


A „hazudnál pénzért?” kérdésre az emberek nagy része valószínűleg nem adna egyértelmű választ, a legtöbben talán úgy intéznék el, hogy „attól függ” vagy „attól függ, mennyiért”. Egy nem tudományos kísérletben Zürichben például sokan 20 frankért (7000 forintért) is hajlandóak voltak szépíteni a valóságon. Egy művészeti kiállítás látogatóinak kellett önbevallás alapján megmondani, hogy egy kikészített pénzérmét feldobva hányszor sikerült írást dobniuk, amiért alkalmanként 5 frankot kaphattak. Annak a valószínűsége, hogy valaki egymás után négyszer írást dobjon, matematikailag pontosan 6,25 százalék – ennek ellenére az emberek több mint 30 százaléka mondta, hogy ő bizony kéri a maximálisan neki adható 20 frankot, mert négy írást dobott.

Az eredményt nemcsak úgy lehet értelmezni, hogy még egy jómódú városban is ennyien hajlandóak hazudni, ha nincsenek rákényszerítve az igazmondásra (és senkit nem károsítanak meg vele) – hanem úgy is, hogy mindennek ellenére az emberek több mint 60 százaléka nem mondta be a négy írást, és tette zsebre a 20 frankot, pedig így maximalizálhatta volna profitját.

Kérdés, hogy az így, csalással „keresett” pénzt ugyanannyira értékelik-e az emberek, mintha tisztességes módon jutottak volna hozzá, például fizetésként. Egy másik, tudományos körülmények között végzett kísérlet szerint

úgy tűnik, a pénznek igenis van szaga,

általában kevesebb értéket tulajdonítanak ugyanannak az összegnek az emberek, ha ahhoz erkölcsileg megkérdőjelezhető módon jutottak hozzá, vagy ilyen forrásból származik...

ERRE KÖLTÖTTE IDÉN A NER A PÉNZT – LUXUSJACHT, DRÁGA ÉKSZEREK, BIRTOKOK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2021.12.30.


Idén is bebizonyosodott, hogy megéri jóban lenni a kormánnyal, és hogy a milliárdos közpénzes megbízások nemcsak a cégeket virágoztatják fel, de a tulajdonosoknak is hasznot hoznak. A NER ugyanis idén is látványosan szórta a pénzt, de legalábbis nem spórolt, ha hatalmas építkezésről, ingatlanvásárlásról, luxusautóról, méregdárga ékszerekről vagy épp jachtról volt szó. Összeszedtük, 2021-ben milyen vagyontárgyak árulkodtak arról, milyen gazdagságban élnek a Fidesz holduvarának tagjai.

30 milliárdos luxusjacht

A kormányközeli elit idei legnagyobb dobása minden bizonnyal a Seagull MRD nevű jacht, amely köröket ver elődjére, a Lady MRD-ra. A máltai bejegyzésű, közel 50 méter hosszú hajó tavaly készült Livornóban, a Benetti olaszországi gyárában. A súlya 499 tonna, a hajótest acélból és alumíniumból készült, 3 szintje van. A Seagull MRD a cég Custom nevű családjába tartozik, ami legtöbbet fizető vevők számára, egyedi megrendelésre készülő jachtokat jelenti. Bár az ára nem nyilvános, egy másik, hasonló luxusjacht 30 millió euróért, azaz nagyjából 10,5 milliárd forintért talált új gazdára 2020-ban...

AZ AUTÓS KORRUPCIÓ ŐSFORRÁSA: A MŰSZAKIVIZSGA-RENDSZER

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2021.12.30.



Új és használt autók, teherautók, buszok, taxik és oktatóautók műszaki állapotát ellenőrzik a megyei kormányhivatalok műszaki vizsgabázisain. A legnagyobb a budapesti Mozaik utcában működik, és aki közelről ismeri a helyet, aligha lepődött meg, amikor 2020 nyarán készenléti rendőrök és ügyészségi nyomozók lepték el a telepet. Szinte mindenkit kihallgattak, azóta pedig sokakat hivatali vesztegetéssel gyanúsítanak. A lista nemrég 56 főre bővült, ideje összefoglalni, miért fontos ez az ügy, és mi lehet a kimenetele.

A Központi Nyomozó Főügyészség a Készenléti Rendőrség támogatásával nagyszabású razziát tartott 2020. június 7-én a Mozaik utcai vizsgaközpontban. A központ aznap már nem is nyitott ki, mert gyakorlatilag nem maradt olyan vizsgabiztos, akit nem vittek el.

A Magyarországra érkező használt és új autók forgalomba helyezéséhez szükséges hatósági műszaki vizsga, illetve a gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb járműhonosítási eljárás fontos helyszíne a Budapest Főváros Kormányhivatalához tartozó Mozaik utcai állomás. Csupán ezen az egy helyen évente 40-50 ezer járművet vizsgáltak át békeidőben, miközben összesen 140-150 ezer más országból származó használt autó érkezett Magyarországra.

Ide kell hozni a teherautókat, a taxikat és az oktatóautókat is, valamint minden olyan gépjárművet, amelyen egyedi átalakítást végeztek. A felsorolt tevékenységek speciális szakértelmet kívánnak, a vizsgáztatóknak és adminisztrátoroknak jól kell ismerniük a külföldi okmányokat és műszaki dokumentációkat, hiszen itt és az ország más megyei kormányhivatali vizsgaállomásain dől el, hogy melyik autó kaphat magyar rendszámot és melyik nem.

300 millió forintnyi kenőpénz

A helyszínen késő délutánig tartott az akció, de közben az ügyészség, illetve az eredeti feljelentő, maga a kormányhivatal is több részletben csepegtette az információkat. 250 millió forint összértékre elkövetett hivatali vesztegetésről beszéltek, és a kihallgatásokon nemcsak készpénzt, de ingatlant is lefoglaltak. Eleinte összesen húsz emberrel szemben folyt eljárás, közülük tizenketten voltak a hivatal dolgozói, a többiek pedig olyan ügyintéző vállalkozók, akik rendszeresen jártak a telepre autókat vizsgáztatni.

A razzia előzménye, hogy 2019-ben Pomázon is lekapcsoltak néhány vizsgabiztost és neppert, az Átlátszó 2020 januárjában a kaposvári vizsgaállomás kapcsán írt ügyészségi nyomozásról, míg idén március 5-én pedig egy másik Pest megyei vizsgaállomáshoz vonultak ki a nyomozók. Az utóbbi helyszínen a vesztegetési pénz átvételekor tetten ért vizsgabiztosoktól 300 ezer forintot, később további több millió forintot és két autót foglaltak le, illetve három bankszámlát és egy ingatlant zároltak.

A felsoroltaknál is súlyosabb, hogy szeptemberi közlés szerint 70 emberrel szemben emelt vádat az ügyészség, ők egy 2014 és 2018 közt műszaki engedélyeztetéssel foglalkozó referensként, majd osztályvezetőként dolgozó férfival játszottak össze. Az illető „pénzért, soron kívüli és kedvező elbírálást biztosított”, illetve a vizsgaállomások képviselőit előre tájékoztatta a tervezett ellenőrzések időpontjáról.

A Mozaikot érintő eljárás újabb fordulata néhány hete, december 3-án történt, amikor az ügyészség közölte: már 56 érintett szerepét vizsgálják, és 300 millió forintnyi kenőpénz cserélhetett gazdát az évek alatt. Az ügyet közelről ismerő forrásom állítása szerint az akció előtt hónapokkal elkezdték figyelni a budapesti vizsgaállomást. Előkészítésként az esti záróra után villanyszerelési munkákra érkezett egy csapat: bekamerázták a szervizaknákat ott, ahol a csarnok saját térfigyelő kamerái nem látnak. Erre azért lehetett szükség, mert részben ezekben adták át a kenőpénzeket.

Háromszázmillió forint nem nagy összeg az országos átlagnál lényegesen magasabb vizsgaszámmal összevetve, de nem is kevés, ha igaz, amit szintén az ügyészség ír, hogy alkalmanként legalább 5 ezer forintért járt megkülönböztetett figyelem a hivatalnokok részéről...

KÜSZÖBÖN AZ ÖTÖDIK HULLÁM

HÍRKLIKK
Szerző: RÉDEI OTTÓ
2021.12.30.


Egyre jobban terjed Európában is koronavírus Omikron nevű változata. Nagy Britanniában és Franciaországban már ez a mutáció okozza a legtöbb fertőzést. Az Omikron Magyarországon is megjelent és félő, hogy nálunk újból megnő a fertőzések száma. Erről beszélgettünk dr. Rékassy Balázs orvossal, egészségügyi szakközgazdásszal.


Jön az ötödik hullám? Ön szerint mikor kezdődhet?

– Becslésem alapján, január közepére, második felére várható az újabb járványhullám berobbanása. Az egyetlen biztató hír, hogy az eddigi, igen limitált és korai tapasztalatok szerint az Omikron sokkal enyhébb, inkább csak megfázásszerű tünetekkel jelentkezik. Mivel a legtöbb embernél nem okoz ennél komolyabb megbetegedést, ezért sokan nem is tulajdonítanak neki jelentőséget. További fő jellemzője, hogy sokkal gyorsabban terjed, mint a korábbi mutációk. Amúgy a járványnak kimondottan „jót tettek” a karácsonyi ünnepek, mert az emberek gyakran látogatták egymást, sokan voltak együtt, zárt térben. Az iskolai téli szünet viszont talán valamelyest hátráltatja a vírus terjedését. Ezért gondolom, hogy a járvány következő hulláma majd csak valamikor január közepére, második felére fog kialakulni...

TAVASSZAL ÚJABB NÉPSZERŰ VAKCINÁTÓL KELL BÚCSÚT VENNI IDEHAZA

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2021.12.30.


Az új év előtt újraértékelte vakcinabeszerzési terveit a kormány, és ahogy a december 21-i tájékoztatón Orbán Viktor is megerősítette, Magyarország 9,5 milliót igényelt az uniós beszerzés keretében az omikron variáns ellen kifejlesztendő Biontech-Pfizer-oltóanyagból. Ahogy korábban írtuk, erre részben azért lehet szükség, mert ha a harmadik oltások száma az első-másodikét közelítené, akkor az eddigi vakcinapreferenciák alapján elfogyna itthon a Pfizer oltóanyaga.

Ettől főleg akkor kell tartania a kormánynak, ha az omikron miatt elkezd kialakulni egy ötödik járványhullám Magyarországon. Korábban ugyanis megfigyelhető volt, hogy mindig a járványok felszálló ágában ugrik meg az oltási hajlandóság. Ráadásul minden külföldi adat arra mutat, hogy az omikron ellen különösen fontosak az emlékeztető/harmadik oltások (ez értelemszerűen a már létező vakcinákra vonatkozik). Mivel felnőtteknek való Pfizerből már csak körülbelül 2,3 millió adag van idehaza, míg harmadik oltást 3 millióan is beadathatnának maguknak, nagy roham esetén már a választások előtt is kimerülhetne a készlet.

Az igényeket növelheti az is, hogy az állami alkalmazottak egy részének január 1. után már fizetés nélküli szabadsággal kell szembenéznie, ha nem oltatta be magát, vagy nem mutatott be orvosi igazolást arról, hogy ez számára nem ajánlott. (Akik nem találkoznak ügyfelekkel, azoknál ez a határidő február 15.)

Más kérdés, hogy Orbán Viktor szavai alapján csak az év második felében kezd el érkezni a 9,5 milliós kontingens. Így ha tényleg egy új oltakozási fellendülés alakulna ki, akkor az utóbbi hónapokhoz képest egy ideig nagyobb szerepet kellene adni más vakcináknak is.

Erre egyébként a lejáratuk miatt is szükség lenne. Persze nem a Szputynik esetében, mert abból az utolsó adagok szavatossága is lejárt november közepe táján, és összességében közel 200 ezer dózist, a beszerzett mennyiség nem egészen tizedét selejtezni kellett. A Janssen és a Sinopharm esetében egyelőre nem égető kérdés a szavatosság, hiszen ezeket – megfelelően tárolva – két évig is fel lehet használni. (A Pfizernél egyébként nemrég módosították a felhasználhatósági időt hatról kilenc hónapra.)

Az idehaza alkalmazott oltóanyagok közül az Astrazeneca szavatossági ideje hat, a Modernáé – a meghosszabbítása után – kilenc hónap. A kormányzati megszólalások alapján azt gondolhatnánk, hogy az előbbit fenyegeti inkább a lejárat, de ez csak akkor lenne igaz, ha nem vennénk figyelembe a külföldi értékesítést és adományozást...

VAN OLYAN FORGATÓKÖNYV IS, HOGY ORBÁN NEM ADJA ÁT A HATALMAT – INTERJÚ TARJÁNYI PÉTERREL, II. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2021.12.29.


„Az is felvetődik, az ellenzék 2022-es győzelem esetén a kormány egyáltalán átadja-e a hatalmat vagy sem. Ez a gondolat 10-15 éve elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. De ma már nem az” – állítja Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, akit arra kértünk, hogy a biztonságpolitika szemüvegén át vázolja, hogyan alakult, változott Magyarország helyzete. Az interjú első részében elsősorban arról volt szó, hogy változott meg a világ 2021-ben, s bár többször is szóba került, hogyan hatnak az egyes fejlemények Magyarországra, a beszélgetés második része az, amelyben főleg hazánk biztonságára fókuszáltunk. Olyan megállapításokkal borzolta a kedélyeket Tarjányi, mint ez: „Nincs ingyen ebéd, ha valaki orosz bankokkal kokettál, pénzmosási tevékenységekben és a valós pénzmozgások elrejtésében, előbb vagy utóbb kap viszont kérést... az ottani titkosszolgálatok tudják, hagyják, és még szeretik is az ilyen helyzeteket”.


Az interjú első részében a NATO-ról már beszélünk, s bár tudom, hogy a két szövetségi rendszerünk – az EU és a NATO – sokban fedi egymást, de azért megtanulhattuk, hogy vannak speciális európai érdekek is. Biztonságpolitikában nem különben – gondolom én. Mi a helyzet az EU-val mínusz NATO?

Recseg-ropog az EU védelmi rendszere. Biztonságpolitikai szemüvegen vizsgálva, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök december közepi budapesti látogatása is demonstrálta, hogy Angela Merkel visszavonulásával véget ért egy korszak Európában, és ez több mint igaz Magyarország szempontjait tekintve. Orbán és a Fidesz – az Európai Néppárt tagjaként – sok évig közös platformon volt Merkellel. De nem csak a közös platform szűnt meg (már korábban), most Merkel lelépésével minden más is megváltozott. Megalakult ugyan az új német kormány, de közben Macron bejelentkezett Merkel helyére. Persze nem csak Franciaország tudja, a magyar kormány is tisztában van azzal, hogy az új német kormánnyal másfajta lesz az együttműködés. Ez azonban a franciáknak lehetőség. Azt pedig láthattuk a látogatáson is, Macron és Orbán egyetért abban, hogy legyen közös európai haderő, saját hírszerzés és katonai rendszerek fejlesztése is, mégpedig a NATO-tól függetlenül. Ez új helyzet, mert ugyan már korábban is beszéltek erről, de csak egyfajta triviális gondolkodás mentén. Ám az, hogy a politikusok nyilvánosan is szóba hozták, nos, ez azt jelenti, hogy az apparátusok komolyan dolgoznak rajta, s fejlesztésekben és pénzügyi tervezésekben is megjelenik már a téma...

AUTONÓMIA, TELJESÍTMÉNYÖSZTÖNZŐ BÉREK ÉS SZŰRŐVIZSGÁLATI SZABADNAPOK – TÖBBEK KÖZÖTT EZEK AZ ELLENZÉK EGÉSZSÉGÜGYI ÍGÉRETEI

MÉRCE
Szerző: KŐSZEGHY FERENC
2021.12.29.


Lukács László György, a Jobbik országgyűlési képviselője, Komáromi Zoltán, a DK egészségügyi szakértője, és Havasi Gábor, a Momentum egészségügyi szakértője közös sajtótájékoztatón jelentette be az ellenzék egészségügyi terveit.

Komáromi Zoltán a sajtótájékoztatót a Fidesz kormány járvány elleni védekezésének kritizálásával kezdte.

„A járvány és az elmúlt másfél év világosan megmutatta, hogy mit tett az egészségüggyel az elmúlt 11 évben a Fidesz kormány.”


A DK politikusa szerint (aki kikapott az előválasztáson a Momentumos Hajnal Miklós ellen) a magas halálozás miatt, amely év végére el fogja érni a 40 ezret, a jelenlegi kormány egészségügyi politikája tehető felelőssé.

Lukács László is kiemelte, hogy „Magyarországon tarolt a koronavírus”, élen állunk halálozásban. A helyzetet csak rontotta az év elején bevezetett szolgálati jogviszony (amit a Magyar Orvosi Kamara is élesen kritizált korábban az áttekinthetetlen és érthetetlen ügyeleti finanszírozás miatt), mert

„lényegében az egészségügyi dolgozókat rendvédelmi dolgozóként kezelte.”
Így az MZP-féle leendő ellenzéki kormány áprilistól eltörölné a szolgálati jogviszonyt, visszaadva az egészségügyi dolgozóknak az autonómiát. A béremelést azonban (természetesen) megtartaná, pontosabban a szakdolgozók bérének emelését tekinti elsődleges feladatának. Továbbá önálló egészségügyi minisztériumot hozna létre,


mert a mostani összevont rendszerben, amelyben Kásler Miklós alá tartozik ez az állami ellátórendszer is, fejetlenség uralkodik...

DTK: ELVISZLEK MAGAMMAL – SZILÁGYI LILIÁNA (ÉVADZÁRÓ)

WMN MAGAZIN
Szerző: D. TÓTH KRISZTA
2021.12.29.



DTK: Elviszlek magammal – Szilágyi Liliána (évadzáró)

A FIDESZNEK IS ÜZENT ORBÁN VIKTOR NOVÁK KATALIN ÁLLAMFŐI JELÖLÉSÉVEL

HVG
Szerző: hvg.hu
2021.12.29.


Villámkarriert futott be Novák Katalin, aki ősz halántékú férfiak sorát megelőzve, 44 évesen lehet Magyarország köztársasági elnöke.


Maradok, aki vagyok – ígérte első megszólalásában Novák Katalin, miután Orbán Viktor karácsony előtti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy pártja a 44 éves tárca nélküli minisztert jelöli a köztársasági elnöki posztra. Kommentárjával a politikus nyilván azt akarta jelezni, megválasztása esetén sem fog megváltozni, nem száll fejébe a dicsőség. Az e heti HVG cikke szerint ígéretének egy másik olvasata is van:

Novák a Sándor-palotában is marad Orbán feltétlen híve, fegyelmezett követője.

Amekkora meglepetésnek számít Novák előléptetése, annyira logikus Orbán választása a végéhez közeledő ciklus személyzeti politikáját vizsgálva. A miniszterelnök körüli erős emberek akkor maradhattak 2018 után is a hatalomban, ha munkájukat hatékonyan és feltűnés nélkül végzik, mint Pintér Sándor vagy Rogán Antal. A rivaldafénybe kerültek szinte mind új arcok: olyan kormánytagok, akik a közösségi média felületén élik életüket, hogy ezzel segítsék a rendszer népszerűségét.

Egy ilyen stratégiának viszont alapkövetelménye, hogy a széles rétegek (és az egyre kevésbé iskolázott, elöregedő választói bázis) elérése érdekében színes legyen a szereposztás. A politizálás mellett tehát szappanoperát kell nyújtani.

Novák Katalin mellett szól az is, hogy a Fidesz-kormányok legnagyobb gyengesége a nők szinte teljes hiánya volt.

Hogy milyen előnyei vannak még Novák kinevezésének, miben számít rá a miniszterelnök, és hogyan képviselhet államfőként egy egész országot, kiderül a csütörtökön megjelenő HVG hetilapból és a hvg360-ról.

BINÁRIS KAPANYÉL: MILYEN LEHETŐSÉGEKET KÍNÁL A MEZŐGAZDASÁG A 21. SZÁZADBAN?

QUBIT
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2021.12.29.


A korszerű technológiák mezőgazdasági célú felhasználásának évezredes múltja van. Hosszú út vezetett a háromnyomásos gazdálkodástól a GPS-vezérlésű John Deere-traktorokig, de nyilvánvalóan megérte végigmenni rajta: a folyamatosan fejlődő technológiák bevezetését mindig bőség kísérte, növekvő terméshozam, jobb ízű ételek vagy alacsonyabb árak formájában. De hogyan fokozhatjuk a termelést, hogy ne zsákmányoljuk ki a természeti erőforrásokat? Milyen lehetőségeket hoz a mezőgazdaság-fejlesztésben a digitalizáció vagy a bigdata-rendszerek? Milyen akadályokat gördíthet az innováció elé az uniós adatkezelési szabályozás, illetve az új technológiák elutasítása? Erről beszélgettünk Koen van Ginnekennel, Hollandia magyarországi nagykövetségének mezőgazdasági tanácsadójával.

Ma milyen célokra használjuk a csúcstechnológiát a gazdálkodásban? Mire fektetnek nagyobb hangsúlyt: a terméshozam növelésére, a megtermelt javak minőségének javítására, vagy éppen a fenntarthatóságra törekszenek?

A precíziós gazdálkodás és a digitalizáció alkalmazása minden mezőgazdasági ágazatban ígéretes eredményekkel kecsegtet, legyen szó tejgazdálkodásról, kertészetről vagy szántóföldi gazdálkodásról. Ezek egyszerre növelhetik a gazdálkodók haszonkulcsát, javíthatják a termények minőségét, illetve csökkenthetik a mezőgazdasági termelés ökológiai lábnyomát. A megnövekedett terméshozam és a javuló minőség, valamint a környezetvédelem ugyanannak az érmének a két oldala, ha precíziós gazdálkodásról beszélünk: a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság nem egymással ellentétes, hanem egymást kiegészítő törekvések. Szóval úgy mondanám, hogy a hangsúlyt nem az eredményekre, hanem ennek a kommunikációjára érdemes fektetni...

A HAMISÍTATLAN NER-ÜNNEPSÉGEN A TAHÓSÁG, AZ ÍZLÉSTELENSÉG, A NÁRCIZMUS ÉS A GÁTLÁSTALAN BUNKÓSÁG, MINT MEGANNYISZOR, KÍSÉRELTE MEG KORSZAKOS JELENTŐSÉGŰVÉ FELMAGASZTOSÍTANI ÖNMAGÁT.

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2021.12.28.


Most jutott el hozzám a december 23-án kelt beszámoló arról a kiemelkedő kulturális eseményről, amelyen a fél kormány, Rétvári Bencétől Fekete Péterig és a Párt szolgálatába állított kultúrharcosok hada, így Demeter Szilárd is önfeledten ünnepelte a PIM-ben L. Simon Lászlót, aki épp 25 évvel ezelőtt örvendeztette meg az egyetemes és a magyar kultúrát első kötetével.

A hamisítatlan NER-ünnepségen a tahóság, az ízléstelenség, a nárcizmus és a gátlástalan bunkóság, mint megannyiszor, kísérelte meg korszakos jelentőségűvé felmagasztosítani önmagát.

Engem leginkább Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár fellépése ragadott magával. A kulturális porondmester az ünnepség központi számára, a 25-ösre igyekezett asszociálni, úgy, ahogy arra egyáltalán képes volt. Ennek során említette meg Mozart 25-ös, „kis” g-moll szimfóniáját (K. 183).

Na, mármost, 1972-ben jelent meg Pándi Marianne Hangversenykalauz, I. Zenekari művek c. kötete (Zeneműkiadó, 57.), amit érdemes összevetni a mai Magyarország kultúráért felelős államtitkárának ünnepi beszédével. Ahol Pándi Marianne azt írja, hogy „valóságos romantikus szenvedély hatja át a tizenhét esztendős mestert”, ott Fekete Péter így beszél: „a romantikus szenvedélytől áthatott pátosz a tizenhétesztendős mester vallomása.” Ahol Pándi Marianne úgy fogalmaz, hogy „Az első tétel (Allegro con brio) néhányütemes bevezetőjének nyugtalan szinkópái a Don Giovanni nyitányának lassú előzenéjében térnek majd vissza”, ott Fekete Péter ezt mondja: „Az Allegro con brio izgatott szinkópái majd visszatérnek az operák operájában…, a Don Giovanniban.” S ahol Pándi Marianne „sötét zenekari színek”–ről szól, és „a lassú tétel megbékélt álomzenéjéről”, amely „mintegy pihenőt engedélyez a menüett előtt”, ott Fekete államtitkár azt emeli ki, hogy „a lassú tétel sötét, de megbékélt álomzenéje pihenni hagy egy keveset – a menüett táncba hív.” Végül Fekete kultúrfelelős megemlíti Milos Forman Amadeus c. filmjét, amelyben ez volt a nyitózene. Erről Pándi Marianne értelemszerűen még nem tudhatott, de a Forman-filmre történő hasonló utalás még a legeldugottabb koncerttermek műsorfüzeteiben is obligát másfél sort képez. Ezzel persze eszemben sincs azt állítani, hogy Fekete Péter kulturális államtitkár Pándi Marianne könyvéből plagizálta volna a fentieket: nem hinném, hogy Fekete olvasta volna az említett szerzőt. Helyette egyszerűen kikopizta a „Mozart: 25. szimfónia” c. Wikipédia oldalon talált sorokat, amelyek – szintén minden utalás nélkül – veszik át Pándi Marianne gondolatait.

Az persze nem derült ki, hogy a 25-ös számon túl miért pont ez a szimfónia járult hozzá Fekete államtitkárnak az L. Simonról megképződött asszociációs mezejéhez, de ha szólt volna nekem, a 25-ös számra utalva és L. Simonra gondolva sokkal jobb ötleteim támadtak volna. Például az az 1777. október 25-én (!!!) kelt Mozart-levél, amely az alábbiakkal záródik: „Még egyszer csókolom a Papa kezét, és ölelem a nővéremet, és üdvözletemet küldöm minden jó barátnak és barátnőnek, és most megyek a budiba, és talán rakok egy rakás kakát, és maradok a bolond, aki voltam, Wolfgang et Amadeus Mozartén, Augsburg, 1700 héthétén, októberén 25-én.” (Wolfgang Amadé Mozart levelei, Gondolat Kiadó, Budapest, 2016. 60. Fordította Györffy Miklós. A németesek és a fordítási nehézségekért rajongók kedvéért: Wolfgang Amadeus Mozart: Briefe, marixverlag, Wiesbaden, 2011. 68.)

Vagy – továbbra is a 25-ös számnál és L. Simonnál maradva – tudtam volna javasolni az épp huszonötéves Mozart egy-két kompozícióját, amelynek a fiatal mester az alábbi címeket adta: Leck mir den Arsch fein recht schön sauber (Ugyan nyald már ki szép tisztára a seggem, K. 382d; Leck mich im Arsch (Nyald a seggem, K. 382c). (Mozart címadásáról ld. pl. Wolfgang Hildesheimer: Mozart, Gondolat, Bp. 1985. 49. Fordította Györffy Miklós)

De nincs és nem is lehet NER-es ünnepség biblikus utalás nélkül. Fekete államtitkár megmaradva a 25-ös számnál a 25. zsoltár „Uram, mutasd meg nekem útjaidat, taníts meg ösvényeidre!" fohászával gratulált az ünnepeltnek, kívánva további alkotóerőt, építő, támogató (!!!), megtartó emberi kapcsolatokat.

Amúgy milyen kár, hogy Fekete kultúros a 25. zsoltár 4. versén már nem jutott tovább a szöveg olvasásában, pedig, ha sikerült volna az egész zsoltárral megbírkóznia, akár leeshetett volna neki, hogy a 25. zsoltár a zsoltáros vétkeiről és bűneiről szól, s arról, hogy ezek a bűnök nagyok (vagy ezek száma igen sok – a רב héber szó mindkét fordítást megengedi).

Mert így kaphatott volna igazi értelmet Fekete Péter kulturális államtitkárnak L. Simon László költőfejedelemhez címzett magasztos laudációja.

SZABAD SZEMMEL - ORBÁN ELŐSZÖR TALÁLJA MAGÁT SZEMBE ERŐS VETÉLYTÁRSSAL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.30.


A cél megverni a miniszterelnököt a választáson, bár annak az összes adu a kezében van.


Kurier

Jövőre könnyen ellenszélbe kerülhet Kaczynski, Orbán és a többi politikus, aki a jogállam alapjait gyepálja: fordulat következhet be a magyaroknál, lengyeleknél és szlovénoknál. A viszály évről évre csak egyre élesebb lesz az EU és a három kormány között. A lengyel Alkotmánybíróság már azt is kétségbe vonta, hogy Varsónak tartania kell magát a legfelsőbb európai bíróság ítéleteihez. Orbán a lengyeleknél is régebben űzi a dolgait: szidja Brüsszelt, odahaza felszámolja a demokratikus sokszínűséget. Olyan irányzat ez, ami nagyon tetszik Jansának is.

Ám lehet, hogy fordul a szél, legelőbb Magyarországon. Orbán először találja magát szembe erős vetélytárssal, mert Márki-Zay az egész ellenzéket képviseli. A cél az, hogy megverjék a miniszterelnököt, bár annak az összes adu a kezében van. Hiszen csaknem teljesen elnémította a független médiát, kezes báránnyá tette az igazságszolgáltatást, az alkotmányt a Fidesz igényeinek megfelelően írták át. De ha kikapna a politikus, gyorsan helyreállna a jó viszony Brüsszellel.

A lengyeleknél csak két év múlva lesz választás, ám az unió nyomást tud gyakorolni a pénzzel. 36 milliárd euró sorsa forog kockán a demokratikus játékszabályok megsértése miatt, de még ez sem hangolja jobb belátásra az ország erős emberét. Szlovéniában a kormányfő hamarosan megmérettetik az urnáknál és egyáltalán nem biztos, hogy megőrzi tisztségét.




Der Standard

Orbán Viktor vezérletével az európai nacionalisták egyre-másra nekifutnak, hogy szövetséget hozzanak létre, de sorra kudarcot vallanak, több októl is. Legutóbb a hónap elején Varsóban próbálkoztak, de megint csak felszínre kerültek az ellentétek, így csak egy nyilatkozat kiadásáig jutottak el. Közös frakciót ezúttal sem voltak képesek alapítani.

A magyar kormányfő dolgai nem jól állnak az EU-ban. A Bizottság a jogállami kifogások miatt nem akar pénzt adni neki a koronaalapból. A fideszes képviselők a hátsó sorokba szorultak az Európai Parlamentben, amióta kiváltak a Néppártból. Szóval nekik különösen fontos volna, hogy új frakcióba tömörüljenek a hasonszőrű erők. Ebben Le pen szívesen segített volna, csak éppen Salvini nem volt partner hozzá, mert nem szeretne közösködni Melonival, akivel odahaza ugyanazt a választói réteget célozzák meg.

Több tényező eredménye, hogy a nemzetközi nacionalizmust nem lehet egykönnyen megszervezni. Az egyik az, hogy igazából nem a nemzetállamokat igyekeznek egy karámba terelni, hanem az uniót szeretnék meggyengíteni. Mert véget ér a vidámkodás, amikor pl. a szélsőjobbos osztrák FPÖ Burgenland történetéről trafikál Magyarországgal.

Igen fontos továbbá a 2. világháború megítélése, ezt megtapasztalhatta a minap az új német kancellár, illetve külügyminiszter Varsóban. A jobboldali populisták jó ideje el vannak ragadtatva Putyin tekintélyelvű kormányzási stílusától és attól, hogy elveti a liberális demokráciát. A Kreml ugyanakkor örömmel figyeli a nacionalista mozgalmakat, mert nem érdeke az erős, egyesült unió.

A migráció viszont abszolút közös nevező a demagógok számára. Egyetlen menekültet sem kívánnak befogadni, azon vannak, hogy hermetikusan lezárják határaikat, ahelyett, hogy közösen dolgoznának a megoldáson.



Neue Zürcher Zeitung

Orbán Viktor szövetségeseket keres a Nyugat-Balkánon, ezért erősíti a boszniai szerbek vezérének hátát, noha a vezető a Republika Srpska kiválásával fenyeget. De hát a magyar kormányfő már jó ideje igyekszik partnereket találni a térségben az illiberális összefogáshoz. És bár Dodiknak sok híve nincs az unióban, Orbánra mindenképpen számíthat. A minap pl. 100 millió eurót ajánlott fel boszniai szerb kis- és középvállalkozásoknak, ami rengeteg pénz, hiszen az országrészben alig egy millióan élnek.

A miniszterelnök már érezhetően kiterjesztette befolyását a régióban. Közvetítők révén sajtóorgánumokat vett Szlovéniában és Észak-Macedóniában Jansa és Gruevszki támogatására. De a legszorosabb viszony a szerb államfőhöz fűzi. A vajdasági magyarság mostanság inkább összekötő kapocs, semmint viszály forrása. A magyar beruházásokból mindenki csak profitál a Délvidéken.

Ám Toby Vogel, a Democratizaition Policy Council nevű elemző intézet munkatársa kérdésesnek nevezi, hogy Orbánt valóban a stabilizálás szándéka vezérli. Úgy látja, hogy inkább illiberális szövetséget igyekszik tető alá hozni. Abban a térségben, amely a jogállamot, a sajtóviszonyokat és a nagy állami megbízatások odaítélését elnézve bizonyos hasonlóságot mutat Magyarországgal. A politikus modelljére az jellemző, hogy a kritikus polgári szerepvállalást általános gyanú övezi, a fékeket és ellensúlyokat meggyengítik, a „nemzeti érdeket” az egyéni szabadságjogok fölé rendelik. És azért itt szintén vannak kapcsolódási pontok a Balkánnal.

Közben pedig az EU nem sok mindent tud felajánlani az érintett államoknak, amit Orbán azután kihasznál. Ráadásul az ő embere a bővítési biztos a Bizottságban, és Várhelyi Olivér szintén Dodik szekerét tolja.

Die Presse

Az osztrák köztársasági elnök igen nyugtalanítónak tartja ami Magyarországon és Lengyelországban folyik, hogy ti. aláássák az alapjogokat, a sajtó- és szólásszabadságot, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét, továbbá hogy veszélybe került az egyenlőség eszméje. Az év vége alkalmából adott nyilatkozatban Van der Bellen azt mondta, hogy a liberális demokrácia, a közös európai alapok fő védelmezője az unió. És ha nem lenne, ki kellene találni, bár azért messze nem tökéletes.

Ausztriára áttérve úgy értékelte, hogy az ország viharos esztendőt zár, de a kormányválságok nem ártottak a nemzetközi tekintélyének. A demokratikus és jogállami hagyományok kellőképpen erősnek bizonyultak, az alkotmány megfelelő alapot nyújtott a gondok orvoslásához az utóbbi két és fél évben, az Ibizagate-től kezdve Kurz lemondásáig.

Bloomberg

Csehország a jelek szerint eltávolodik Magyarországtól és Lengyelországtól az EU-val szemben vívott harcban. Az új kormány Európa-ügyi minisztere azt közölte, hogy fontos ugyan a V4-ek együttműködése, ám annál tovább kell látni. Ezért az ország szorosabb kapcsolatokat igyekszik kiépíteni az unió vezető tagjaival, amikor a jövő év 2. felében ellátja a soros elnöki teendőket. Célja, hogy ellensúlyozza a Budapesthez és Varsóhoz fűződő hagyományos viszonyt.

Bek sietett hozzátenni, hogy a visegrádi együttműködésnek megvannak a maga előnyei, de hasonló kereteket kell kialakítani a Nyugattal is. Jelezte, hogy országa egyáltalán nem osztja a magyar és a lengyel álláspontot a jogállam kérdésében, továbbá az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint az LMBT-jogok kapcsán sem.

Politico

Lengyelország bekeményít az EU-val szemben a turow-i lignitbánya ügyében, hiába mondta ki az Európai Bíróság már 3 hónapja, hogy be kell zárni a tárnákat, mivel a létesítményből kikerülő szén nagy környezeti károkat okoz a határ menti cseh vidéken. Az EUB napi 500 ezer eurós büntetést is kiszabott, mindaddig, amíg a lengyel kormány nem tesz eleget az ítéletnek, ám Varsó fizetni sem hajlandó. Az összeg már meghaladja az 50 millió eurót, de egyelőre marad a patthelyzet.

Az ellenállás viszont tovább mélyíti a jogállami vitát Brüsszellel. A makacsság része a lengyel keresztes hadjáratnak, amely arra hivatkozik, hogy az unió túlterjeszkedik jogkörén. Ám ennélfogva a lengyel fél egyelőre lesheti, mikor érkezik pénz a koronaalapból. Morawiecki azonban továbbra is azt hangoztatja, hogy jogtalan az Európai Bíróság verdiktje. Nem vezettek eredményre a Csehországgal folyó egyeztetések sem.

A lengyelek arra hivatkoznak, hogy a barnaszenet a közeli erőműben használják fel, az pedig nélkülözhetetlen az ország energiaellátásához. Ám az ország évtizedeken át csak halogatta az áramtermelés korszerűsítését, így most nagy nyomás nehezedik rá. A kibocsátási kvóták megdrágulása folytán januártól 24 százalékkal felmegy az országban a villany ára. Ez pedig súlyos gond az újraválasztásban utazó PiS számára.

Guardian

A svéd V-Dem Intézet legújabb elemzése arra a következtetésre jut, hogy a Covid-válság újabb választóvonalat jelent Európa két fele között, mert a keleti tagok közül a járványt többen elsősorban arra használták fel, hogy tekintélyuralmi intézkedéseket vezessenek be. Köztük van Magyarország is. A szakértők, akik rendszeresen követik a jogállam állapotát a világban, arra jutottak, hogy 2020 tavasza óta súlyosan sérültek a normák a lengyeleknél, magyaroknál, a szerbeknél, a törököknél és a szlovénoknál, így ebben a sorrendben.

Ezzel szemben a szemügyre vett 12 nyugati állam esetében nem tapasztaltak efféle kilengéseket. Ellenben kimutatták, hogy keleten inkább hajlanak a jogsértésre, a dezinformációra és a hátrányos megkülönböztetésre, itt az első számú célpont a média. Egyes kormányok, amely amúgy is hajlanak a tekintélyelvűségre, megragadták az alkalmat és kiterjesztették az antidemokratikus gyakorlatot.

Az elemzés következtetése az, hogy négy ország immár nem liberális, hanem csupán választási demokrácia, Magyarországon és Szerbiában pedig még ennél is rosszabb a helyzet, mert esetükben már választási autokráciáról kell beszélni.

A londoni Middlesex Egyetem egyik jogászprofesszora félőnek nevezi, hogy elfogadottá válnak a válság ürügyén elrendelt jogsértések, így kiüresedik a demokrácia.

FT

A vezércikk úgy látja, hogy kettős stratégiával kell elrettenteni Putyint az Ukrajna elleni támadástól, büntető intézkedések kilátásba helyezése mellett azonban a tárgyalásokat szigorú feltételekhez kell kötni. Az állásfoglalás szerint immár nem kétséges, hogy a zsarolással az orosz elnök magasra emelte a tétet. A nagyarányú csapatösszevonásuk után ultimátummal rukkolt ki, aminek teljesítése azt jelentené, hogy újraformálnák a hidegháború után kialakult biztonsági rendszert a földrészen – éspedig Moszkva feltételeinek megfelelően.

Azaz a párbeszéd úgy folyna, hogy az oroszok fegyvert tartanak a másik fél fejéhez. Ám az inváziót nem szabad megengedni. Hogy ezt Biden és az európai partnerek el tudják-e érni és miként, nos, az alapvetően kihat a kontinens biztonságára és Kínához fűződő kapcsolataira.

Lehet, hogy Putyin úgy ítéli meg: itt a pillanat, amikor engedményeket lehet kicsikarni, mert a Nyugat gyenge. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy ürügyet keres a katonai fellépésre, csapdába csalná Kijevet.

Biden csak akkor lehet eredményes az orosz próbálkozással szemben, ha kellőképpen óvatos és maga mögött tudhatja Európát. Az egyik eszköz számára, hogy a gazdasági szankciókkal hatalmas árat fizettet, ha a Kreml netán elszánja magát az invázióra. Egyben védelmi fegyvereket kell szállítania Ukrajnának.

Amellett szükséges a dialógus is, de csak szigorú játékszabályok betartása mellett. Nem szabad visszatérni ahhoz, hogy a nagyhatalmak a kisállamok feje fölött alkudoznak, jóllehet úgy tűnik, pont ez az oroszok célja. Bármiféle engedmény fejében tárgyalni kell a Krímről és Kelet-Ukrajnáról is. De mindenekelőtt Putyinnak le kell tennie a fegyvert, azaz enyhítenie kell a válságot Ukrajna körül.

Nem lesz könnyű, de meg kell győzni, hogy csakis a párbeszéd visz előre.

Wall Street Journal

A nem egészen 3 milliós Litvánia, amely élen jár az emberi jogok és a demokrácia területén, bekerült Oroszország és Kína célkeresztjébe. Sem Putyin, sem Hszi nem riad vissza attól, hogy betegyen a kicsiny országnak, ám a viszályban sokkal fontosabb, hogy mindketten tesztelik, mennyire elkötelezett Amerikai és a Európa a szövetségesei iránt – írja kommentárjában az egyik legrégebbi washingtoni konzervatív agytröszt, a Hudson Intézet két munkatársa.

Az orosz vezető bevonja Beloruszt a saját biztonsági övezetébe, a Kalinyingrádi enklávét pedig militarizálja, miután a litván kormány a belarusz ellenzéket támogatja Lukasenkóval szemben. Kínai kollégája pedig politikai és gazdasági bosszúhadjáratot folytat Tallinn ellen, amiért az kilépett a kínai-kelet-európai együttműködési fórumból és képviseletet biztosított Tajvannak.

Peking pontosan tudja, hogy ha sikerül leválasztani a litvánokat az EU-ról és a NATO, azaz a két szövetség cserbenhagyja balti köztársaságot, az nagy jelentőségű lesz Ázsia számára, miután Kína ki akarja onnan szorítani az Egyesült Államokat, regionális uralomra törekedve. Ha ugyanis Litvánia nem kap meg minden segítséget partnereitől, akkor az érdekelt ázsiai országok várhatóan kétségbe vonják Amerika elkötelezettségét és közeledhetnek Kínához.

Hszi ehhez Putyinnal végezteti el a piszkos munkát a Baltikumban, amiből az következik, hogy az esetleges szankciók az oroszokat sújtják. Továbbá az együttműködés megerősíti Moszkva és Peking stratégiai partnerségét, Kína vezető pozíciója mellett. A litván külügyminiszter nemrég úgy jellemezte, hogy országa olyan, mint a kanári a szénbányában: előre jelzi, ha közeleg a sújtólégrobbanás. Ám ha nem sikerül visszaverni az országra nehezedő nyomást, akkor az katasztrofális volna a Litvániára nézve, de a Nyugat nemzetközi tekintélye szempontjából is.