2023. február 26., vasárnap

PUTYIN BUKÁSÁT A HÁBORÚS VERESÉG SEM GARANTÁLJA - INTERJÚ SZ. BÍRÓ ZOLTÁNNAL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.02.26.



Sz. Bíró Zoltán legutóbb egy éve volt a vendégünk, az orosz-ukrán háború másnapján. A harcok azóta is változatlan intenzitással zajlanak, és semmi jele annak, hogy hamar lezárulhat a konfliktus. Mai adásunkban a történésszel a háború előzményeiről, a történelmi jelentőségéről, és az orosz politikai krízisről beszélgettünk.

A NAGYVÁROSI KÖZLEKEDÉS CSODAFEGYVERE: A VILLAMOS

QUBIT
Szerző: BODROG ZOLTÁN
2023.02.26.


Társadalmi-gazdasági rendszereink fenntarthatóvá, azon belül is legfőképpen klímafenntarthatóvá tétele nemcsak globális kihívás, de jó eséllyel a legfontosabb és a legnehezebb kulturális-technológiai kérdéskör, amivel az emberiség valaha foglalkozott. Ha ez nem lenne elég, a megoldást addig halogattuk, hogy már az utolsó utáni órában vagyunk: találóan mondta az amerikai közgazdász, Joseph Stiglitz, hogy a klímaváltozás elleni harc a mi generációnk világháborúja. De miféle módon vívjuk ezt a háborút, ha még a legkönnyebb, az itt és most megtehető intézkedéseink is a felkészületlenség és a koncepciótlanság áldozatául esnek? Sokszor még azok sem tudják, hogy merre érdemes támadni, akik elfogadják, hogy fel kell venni ezt a harcot, és az első lépéseket sem teszik meg. A nagy egész feladat súlyával talán tisztában vannak, de az nem látszik, hogyan alakul ez a nyomasztó teher tényleges, legalább a meglévő lehetőségeket kihasználó, a komfortzónánk helyett a célokat figyelembe vevő cselekvéssé.

A nagy feladat részeként fenntartható alapokra kell átállítanunk városaink működését, és ennek keretében a közlekedéssel, a mobilitással is kezdeni kell valamit. Felmérhetetlenül nehéz feladat lesz: 2050-re odáig kell eljutnunk, hogy az összmobilitás jelentősen csökken, miközben a szinte határtalan mobilitás ma még a gazdasági hatékonyság, a kényelem és a jólét édestestvéreként él a fejekben. Ehhez radikális, még be nem látható technológiai, társadalmi és szemléletbeli változásokra lesz szükség. A jó hír, hogy itt lapul a tarsolyunkban a Wunderwaffe, aminek alkalmazásával a nagyobb), kényelmetlenebb változásnak még nem kellene nekiállni, és máris jelentős eredményeket érnénk el, miközben nem hoznánk létre átmeneti megoldásként később ártalmassá váló, visszabontandó struktúrákat.

Ez a csodafegyver nem más, mint a villamos (szaknyelven közúti vasút), a fenntartható városi mobilitás hosszú távon is megmaradó, de azonnal gyors iramban fejleszthető eszköze. Annak, hogy akkor miért nem épít villamosvonalakat nagy elánnal a világ összes városa, számos oka van, és ezek közé tartozik az is, hogy manapság nemhogy a politikusok vagy az őket támogató szavazók, de a szakmabeliek sincsenek teljesen tisztában azzal, hogy a villamos mint városi közlekedési eszköz mennyivel jobb (fenntarthatóbb vagy legalábbis „ökohatékonyabb”) alternatíva sok-sok feladat megoldására, mint azok az eszközök, amelyek a XX. század során háttérbe szorították, vagy amelyek még ma is erős alternatívaként élnek a fejekben – esetleg megtűzdelve olyan technológiai elvárásokkal, amelyek a klímaválság kezelésének időtávlatában még szinte biztosan nem fognak jelentős segítséget adni.

Miért és hogyan jelentheti a villamos a fenntartható városi közlekedés felé tett első, de nagy lépést? Ne feledjük, hogy a teljes feladat felmérhetetlenül óriási és nehéz, ezért itt nem arról lesz szó, hogy előkerült egy könnyű részfeladat, egy bársonyfotel, amibe belehuppanva a kötelességeink egy részét letudjuk, hanem arról, hogy van egy eszközünk, ami belátható nehézségek árán biztosan előrelépést jelent majd. Ebben a Stiglitz által emlegetett világháborúban a belátható nehézség lesz a könnyűség, és a biztos részeredmény a most elérhető cél – azt járjuk tehát körbe, hogy a fenntartható város kérdéskörében ez a rész-rész-részmegoldás hogyan válhatna a 2020-as évek csodafegyverévé. Ha használnák...

A MAGYAR TÁNCHÁZ: NACIONALISTA MOZGALOM VAGY SZOCIALISTA KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS? - INTERJÚ MARY N. TAYLORRAL, A MAGYAR TÁNCHÁZMOZGALOM KUTATÓJÁVAL (1. RÉSZ)

MÉRCE
Szerző: KŐSZEGHY FERENC
2023.02.26.


A magyar táncházmozgalom hosszú és lebilincselően izgalmas múltra tekint vissza, születésének körülményei és évtizedeken keresztüli alakulása elválaszthatatlanul összefonódik a magyar társadalom történetével. Kívülről nézve úgy tűnhet, hogy az elmúlt évtizedekben a táncházmozgalom a népi kultúra mozgalmi megújításából lassan a konzervatív középosztály politikai mozgósításának terévé vált. Ez azonban nem ennyire egyszerű. Mary N. Taylor antropológus könyve rámutat, hogy a népi kultúra bemutatása és megélése nem csak a helyi nacionalizmusok keretrendszerében értelmezhető, sőt felvillantja a táncházakban rejlő felszabadító politikai lehetőségeket is.

Kőszeghy Ferenc: Movement of the People. Hungarian Folk Dance, Populism, and Citizenship [A nép mozgása/mozgalma. Magyar néptánc, népiség és állampolgárság] címmel jelent meg a magyar táncházmozgalomról szóló könyved 2021-ben. De mi pontosan a táncház, hogyan ragadnád meg ezt a államszocializmusban létrejövő mozgalmat? A könyvedben azt írod, hogy a táncházmozgalmat a részvételiség gondolata hívta életre, a mozgalom a néptáncot mint közösségépítő tevékenységet alkotja újra. Hogyan és milyen közösséget hoz létre a táncház?

Mary N. Taylor: A táncházmozgalom a rendszerváltást megelőzően indult, de azóta is folyamatosan növekszik és változik. A különböző táncházak révén tízezrek tanultak meg „magyar népi táncokat” járni az elmúlt ötven évben.

A táncház legfőbb újítása az volt, hogy lehozta a néptáncot a színpadról, megszüntetve az előadó és a közösség közti különbséget. Létrehozta a teret a részvételi társas néptánc (social dance) számára, továbbá olyan pedagógiai gyakorlatokat dolgozott ki, amely az előadók helyett a hétköznapi embereket támogatta a táncok megtanulásában. Így a táncházmozgalom képes volt azokat is elérni, akik egyébként nem néptáncosok, sőt azokat is, akiket amúgy nem érdekelt volna a népi kultúra.

Fontos hangsúlyozni, hogy a társas néptánc egészen másképp működik, mint a színpadi tánc. Előbbinek és a társas táncos eseményeknek a történelem során fontos szerepük volt bizonyos értékek ápolásában és az emberek szocializációjában. Azokban a falvakban, ahonnan a táncház neve és gyakorlatai erednek, a falusiak a közös táncolás során közösségük normáit sajátították el, legyen szó nemhez, státuszhoz vagy a betakarítási ciklushoz köthető viselkedési szabályokról.

A tánc maga egy összetett gyakorlat, amely a testtartástól a ritmuson át a zenei jelzések értéséig és a táncpartnerek közti kommunikációig sok mindent egybefog. A táncházmozgalom kialakulásakor esztétikai autentikusságra törekedett, falusi szokásokat vett át. Más, kulturális gyakorlatok felélesztését célzó mozgalmakhoz hasonlóan a szokások átvételekor a táncház is átvette a falusi etikett bizonyos normáit (például a nemi szerepekre vonatkozókat), miközben más aspektusokat elhagyott. Az eredeti széki táncház a kamaszok udvarlóeseménye volt, a mozgalmi táncház azonban – bár igyekezett hű maradni az eredeti táncos esemény sajátosságaihoz – minden korosztály számára nyitva állt és áll...

AMERIKA SZERINT ORBÁN NEM BÉKEPÁRTI, HA PUTYIN FELELŐSSÉGÉRŐL EGY SZAVA NINCS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.02.26.


Az amerikai Egyesült Államok visszautasította Orbán valótlan állításait arról, miszerint Amerika “háborúpárti”, Orbán pedig “békepárti” lenne. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége útján kifogásolta, hogy Orbán “az Egyesült Államokat, Magyarország szövetségesét, az országot fenyegető három tényező egyikeként jellemezte”. A nagykövetség közleménye szerint azonban nem létezik sem “béketábor”, sem „háborús tábor”. Csak Oroszország létezik, és vele együtt azok, akik nem ismerik el Oroszország felelősségét a háború folytatásában.

Ez azt jelenti, hogy Amerika szerint Orbán nem a béke, hanem Putyin és a népirtó, tömeggyilkos Oroszország híve. Ezt jelenti a “béketábor” kifejezés, amely “táborban” egyébként Orbán egyedül van Európában és a világ civilizált demokratikus országai között. Rajta kívül ebben a “táborban” senki nincs. Az amerikai nagykövetség világossá tette azt is, hogy kik azok, akiket Orbán hamisan “háborúpárti” tábornak nevez: “akik támogatják Ukrajna erejét és jogát ahhoz, hogy megvédje szuverenitását, függetlenségét és területi önállóságát”. Orbán pedig nem tartozik ezek közé.

Az amerikai közlemény szerint nem a “békepártiság” és a “háborúpártiság” különbözteti meg Magyarországot és Amerikát (továbbá az Európai Uniót és a demokratikus, szabad Nyugatot), hanem az Oroszországhoz való viszony, s a megtámadott áldozat, Ukrajna önvédelmi jogának elismerése és támogatása. Eszerint Orbán nem “békepárti”, hanem oroszpárti, aki elveti egy oroszok által megtámadott ország szuverenitáshoz, függetlenséghez és területi önállósághoz való jogát. A béke számára a megtámadott fél lefegyverzését, és a tömeggyilkos agresszor győzelmét jelenti.

Az Egyesült Államok kormánya a közlemény szerint tisztában van annak tényével és jelentőségével, hogy Orbán Viktor hazudik, uszít az Egyesült Államok, az EU ellen. A Nyugat ellenségének oldalán áll, saját szövetségeseit nevezi a Magyarországot fenyegető veszélynek. Nyilván olvasták – Orbán évértékelő beszéde elé időzítve – a kormány szócsövének számító Magyar Nemzet cikkeit arról, hogy az Európai Unió a “gonosz birodalma”, a NATO pedig nem védi, hanem veszélyezteti és fenyegeti Magyarországot és Európát. Ezek a szövegek majdnem hadüzenettel érnek fel.

Az Egyesült Államok rövid, visszafogott, de világos állásfoglalása végén közli a lényeget, ami lenullázza Orbán hazugságait: “Orbán Viktor évértékelő beszédében több amerikai tisztviselőt is megnevezett. Elmulasztotta azonban megemlíteni annak a személynek a nevét, aki egyedüliként vethet véget ennek az értelmetlen háborúnak. Ez pedig nem más, mint Vlagyimir Putyin.” (Jegyezzük meg: Orbán kocsmai hangnemben szólt az Egyesült Államok tisztviselőiről, mondhatnánk: “több tiszteletet Amerikának, több tiszteletet az amerikai népnek.”)

Orbán a független országot megtámadó, gyerekeket gyilkoló és elrabló, nőket erőszakoló és civileket tömegsírokba lövöldöző háborús bűnös Putyin támogatója, a megtámadott országot segítő Nyugat ellensége. Ez világos beszéd, és ezek a tények. Ezt a tényt próbálja Orbán leplezni álnok módon a “békepárti” és “háborúpárti” retorikával, magát “békepártinak” nevezve, miközben ő az, aki a háborút megindító, a háborút a “végső győzelemig” folytató Putyin mellett áll. A “háborúpártiságnak” azt nevezi, amikor a megtámadott fél nem adja meg magát Putyinnak.

Feloldhatatlan ellentmondás feszül Orbán nyilatkozatai és magatartása, valamint Magyarország NATO-tagsága és EU-tagsága között. Orbán úgy áll a NATO és az EU ellenségének, Putyinnak az oldalán, hogy országa a NATO és az EU tagja. Ezt az ellentmondást igyekszik leplezni a “békepárti” és “háborúpárti” felosztással, mintha a háborúhoz való taktikai elgondolásban lenne különbség, ami nem igaz (nem elhanyagolható részlet, hogy a hazugságban ő a jó, aki békét akar, a NATO, az EU és Amerika pedig a gonosz, aki háborúpárti)...

ORBÁN ÉVET ÉRTÉKELT | MAGYARORSZÁG ÉS PUTYIN EGY ÉVE TARTÓ HÁBORÚJA – LAKNER & CEGLÉDI 51. RÉSZ

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2023.02.25.



Lakner és Ceglédi ezúttal Orbán Viktor elmúlt napokban elhangzott nyilvános és kiszivárgott beszédeit elemzi...

KÍNA NÉZŐPONTJÁBÓL AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ SZINTE MARGINÁLIS

24.HU
Szerző: KASSAI ZSIGMOND
2023.02.26.


Sokadszor ajánlja fel a segítségét, egyúttal fejezi ki az aggodalmát Kína az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, de az ázsiai nagyhatalom Tajvanra összpontosít, és az amerikaiak bölcsességére bízza, hogy lesz-e köztük fegyveres konfliktus. Salát Gegely sinológust kérdeztük.


Miközben Joe Biden amerikai elnök a legnagyobb titoktartás mellett hétfőn Kijevbe utazott, és újabb félmilliárd dolláros katonai segélyt ígért az ukrán elnöknek, a korábbi kínai külügyminiszter, a kommunista pártban ma is rendkívül befolyásos Vang Ji épp Moszkvába készült.

A kínai külügyi államtanácsos – aki a külügyminiszter felett áll a bonyolult pekingi hierarchiában – hétfőn még Budapestre is beugrott, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytasson kétoldalú tárgyalást, amibe még egy kedélyes lángosozgatás is belefért. Mielőtt azonban Budapestre jött volna, Vang Ji egy ennél sokkal fontosabb látogatást is tett. A hétvégén egy müncheni biztonsági konferencián vett részt, ahol többek között arról beszélt:

"Kína szilárdan a béke és a párbeszéd oldalán marad."


Az államtanácsos óva intette továbbá a résztvevőket, hogy „olajat öntsenek tűzre”, és kifejezetten ellenezte, hogy bárki megpróbáljon hasznot húzni az orosz–ukrán konfliktusból...

IVÁNYI GÁBOR - BESZÉLGETÉS KÉRI LÁSZLÓVAL ÉS PETSCHNIG MÁRIA ZITÁVAL

MET EGYHÁZ VIDEÓJA
Szerző: MAGYAR EVANGÉLIUMI TESTVÉRKÖZÖSSÉG
2023.02.05.



Vendégségben a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Békásmegyeri Gyülekezeténél...


Lásd még:

NEMZETI TÜZÉP, LÁNGOSOZÓ KOMCSIK, BEVÖRÖSÖDÖTT A NARANCS❗| SOMOGYI ANDRÁS |

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.02.25.



Nemzeti tüzép, lángosozó komcsik, bevörösödött a narancs...

KOMBÁJNKERINGŐ A NAPLEMENTÉBEN – A LEGNÉZETTEBB MAGYAR AGRÁRYOUTUBER A MEGKAPÓ ÖSSZHATÁSRA IS AD

NÉPSZAVA
Szerző: KRÁLIK EMESE
2023.02.26.



Demeter Péter, a Petya AgroTV kitalálója és működtetője a Csongrád-Csanád megyei Derekegyházon él. A mezőgazdasági munkagépek, köztük a Rába vontatók szerinte zenébe illő hangjai már kisgyerekként megdobogtatták a szívét. Sárgarépa-felszedés, rizsaratás, tarlóhántás sekélykultivátorral és traktorhúzóverseny – hogy csak pár címet kiemeljük az akciókamerát és a drónt is rutinosan kezelő fiatalember csatornájának több száz darab, olykor milliós nézettségű videói közül. A munkagépek és -folyamatok precíz bemutatása mellett a szemléletformálás és az ismeretterjesztés is fontos célja, egyik több hónapos projektjében a magtól a konzervdobozig követi végig egy növény életét.


– Már gyerekként nagyon érdekelt a mezőgazdaság, amikor csak tehettem, mindig a gépek közelében voltam. Derekegyház mellett van a családnak egy kis földje. Nyár volt, az árpaaratás ideje következett. Mindig kíváncsian figyeltem az agráriummal kapcsolatos videókat a YouTube-on, arra gondoltam, hogy „de hát ilyeneket én is tudnék csinálni”. Így jött az elhatározás, hogy létrehozok egy saját csatornát. A névadáson nem kellett túl hosszan gondolkodni, sokan Petyának szólítanak, így szinte magától adódott. Hatalmas meglepetés, ugyanakkor óriási öröm volt számomra, hogy

az első feltöltött videómmal rögtön 10 ezer megtekintést értem el.


Úgy éreztem, kezdésnek ez nem rossz – emlékezik vissza a 2015-ös esztendőre Demeter Péter.

Szántás-vetés milliós nézettséggel

Ha azt halljuk manapság, hogy valaki youtuber, általában arra gondolunk, hogy az illető a videómegosztón divatról, életmódról, zenéről és hasonló könnyed témákról osztja meg nézeteit a világgal. Komolyabb témákkal jóval kevesebben próbálkoznak, és bár nincsenek erről hivatalos adataink, gyanítjuk, hogy ezek között a szántással-vetéssel foglalkozók alkothatják a legkisebb halmazok egyikét. Többek között ezért okozott számunkra nagy meglepetést a Petya AgroTV csatorna, ahol a feliratkozók száma ma már 193 ezer, és az eddigi csúcstartó videó egy 2016-os traktorhúzó verseny, 7,3 milliós megtekintéssel. Bőven akad a felvételek között olyan, melyet százezrek láttak, huszonötnek pedig egymillió fölött jár a kattintásszáma. Ráadásul ezek a Magyarországon készült kisfilmek világszerte sikert aratnak, ezt abból is leszűrhetjük, hogy össze sem tudnánk számolni, hány nyelven íródtak a hozzászólások...

LENGYEL LÁSZLÓ: A SZEMÉLYES EGYEDURALOM KIÚTTALANSÁGA

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2023.02.25.


Tamás Gáspár Miklós emlékére

...Az Orbán-rendszer tökéletesen kiépített hatalmi piramis.

Igazi nemzeti, „saját” rendszer, nem valamiféle nemzetközi minta alapján jött létre. A rendszerben, a centrális erőtérben – középen egy nagy párt, két oldalán egymással összeegyeztethetetlen ideológiájú kis ellenzéki pártok –, majd a „nemzeti blokkban” – egyetlen nagy hatalompárt és számtalan ellenzéki törpepárt – megvalósul a párt nélküli egypártrendszer (a Fidesz pártként nem, kizárólag a hatalom technikai gépezeteként működik). Nincs érdemi ellenzéki parlamentáris, se nemzeti intézményi, önkormányzati, civil társadalmi ellensúly, teljes a személyes önkényuralom politikai, gazdasági és médiamonopóliuma.

Az Orbán-rendszert informális, személyes alapon kiválasztott kamarilla irányítja, nem választott parlamenti párt vagy kormány, ezért a közhatalom korlátlan kiterjesztésére és a magánvagyon gyűjtésére irányuló döntései ellenőrizhetetlenek és számonkérhetetlenek. A rendszer megbonthatatlan kohéziós erővel rendelkezik, bárhonnan éri támadás, azonnal képes az intézményes fellépéssel, a diszkrecionális körben hozott szabályokkal és/vagy propagandakampánnyal kivédeni, az adott támadókat elszigetelni, perifériára szorítani. Ezzel a rendszerrel szemben rendszeralternatívát kell állítani, amely nemcsak a rendszerváltásra, vagyis az Orbán-rendszer lebontására alkalmas, hanem egy új, más és jobb rendszer felépítésére. De hol a rendszerkritikus ellenzék? Ki dolgozik rendszerváltó programon? Ki szervez rendszerváltó mozgalmat, pártot?

A magyar társadalomban illiberális forradalom/ellenforradalom ment végbe. A személyes egyeduralom és az etnonacionalista-populista, szuverenista, központosított nemzetállami rendszer társadalompolitikai háttere a társadalmi, gazdasági és kulturális javak egyenlőtlen elosztásának nemzeten belüli és nemzetek közötti felfogása, érdeksérelme, értékkülönbsége. A világon, így a nyugati világon is végigszántó hullám, amely a globalizá­cióban, a világméretű elosztásban és újraelosztásban átértékelte a társadalmi csoportokat és tereket az adott államokon, régiókon belül, illetve a nemzetek versenyében, a globalizáció sértettjeit etnikai, faji, vallási alapon mobilizálja.

Amennyire a globalizálódás felértékelte az urbanizált, jobban képzett, nyitottabb társadalmi rétegeket és tereket, s leértékelte a világ vagy a nagyrégiók versenyképtelen, kevésbé képzett, zárt rétegeit, területeit, úgy alakult ki az összecsapás etnikai, faji alapon „igaz amerikaiak”–idegenek, brexiterek–koz­­­­­mopoliták, „mi, magyarok” és „ők”: brüsszeliek, sorosisták, libernyákok stb. között. Mindezt már leírtam amerikai viszonylatban kékek (demokraták, liberálisok) és vörösek (republikánusok, trumpiánusok), magyar viszonyok között Pannónia (Budapest és néhány nagyváros képzettebb, nagyobb jövedelmű rendszerellenzéki szavazói) és Hunnia (a vidék rendszerhívei) szembenállása kapcsán. Jellemző, hogy a tízes évek közepétől meginduló anti­globalista, protekcionista, a megállapodásokat és a láncolatokat szétszabdaló folyamat nem csökkentette, hanem növelte a társadalmi egyenlőtlenséget.

Itt valódi érdek- és értékellentét létezik a felek között, amely nem szűnik meg Orbán Viktor eltűnésével. Az Orbán-rendszer állami és oligarchikus erővel, politikai-igazgatási centralizációval, gazdasági, médiabeli, valamint oktatási hegemóniával próbálta kényszeregyesíteni Pannóniát Hunniával.

A keresztény és nemzeti, provinciális ideológiát ékes hun nyelven adják elő, miközben maguknak lerabolják Pannóniát.

Volt egy évtizedünk, amikor nemcsak Magyarország zárkózhatott volna fel a Nyugathoz, hanem Hunnia is Pannóniához. Csakhogy az elvesztegetett évtizedben országvesztő politikájuk miatt kimaradtunk a digitalizáló, alternatív, zöld, energetikai, K+F programokból, miközben a konjunkturális időszak európai és hazai forrásait premodern presztízsberuházásokra pazaroltuk; másrészt Magyarország oktatási, egészségügyi és szociális rendszereinek, humán tőkéjének a lerontása és leromlása nem csökkentette, hanem növelte lemaradásunkat Európában és a kelet-közép-európai térségben, továbbá Hunniáét Pannóniához képest.

Az orbáni embertípus (Homo orbanicus) érdekelt a rendszer fenntartásában. Ahogy a Kádár-rendszer leváltásában az intézmények és szabályok megváltoztatása mellett a legnagyobb nehézséget a kádári embertípus (Homo kadaricus) meggyőzése okozta, legalább ekkora gond az Orbán-rendszerben kinevelt orbáni embertípus, a Homo orbanicus rendszerkötöttségének a lazítása, mi több, e kötelékek elvágása. Az Orbán-rendszer szüli az orbáni embert, ahogy az orbáni ember szüli újra a rendszert. A Homo orbanicus számára nemcsak az vált természetessé, hogy a rendszer szabad rablóinak a tevékenységét eredeti és jogosult tőkefelhalmozásnak tekintse, hanem az is, hogy a maga részvételét e rendszerben az egyedül észszerű és reális cselekvésként fogja fel. A személyes, családi, rokoni lojalitást és függőséget szükségszerűségként, a rendszerben való előrejutás feltételeként fogadja el, különösen ott, ahol nemzetközi vállalat híján csak hazai vállalkozás, állami foglalkozás vagy közmunka létezik.

Legalább ekkora rendszerkötő erő az életforma-értékrend. A kádári embertípus életforma-nacionalizmusa, vagyis az „ahogy élek, fogyasztok” nemzetiségi megkülönböztető jegye felértékelte a Homo kadaricust, a legvidámabb barakk lakóját szomszédaival szemben. A forintnacionalizmus, amely a Deutschmark-Nationalismus és a Schilling-Nationalismus mintáit vette alapul, annak a kádári kisembernek a nacionalizmusa, aki egyre inkább fogyasztásvezérelt nyugatinak tartja magát. A Homo orbanicus leértékelődött fogyasztási szempontból, ezért erővel, erőszakkal, sérelemmel, vezetőjébe és államába vetett hittel különbözteti meg magát. Szakadék keletkezett a tekintélyelvű, paternalista, férfiközpontú, zárt életforma és az egyenrangúság-elvű, toleráns, nyitott, európai magyar életforma, az idősek és a fiatalok között.

Az orbáni ember migráns- és ukrán­ellenes – mit ugrálnak, kellett ez nekik? –, a nőket másodrangúnak tartó, „Isten, haza, család” hívő, abortuszellenes, homofób, kolostor-, templom-, városháza-, stadionközpontú, felfelé nyaló, lefelé rugó hunniai, aki megveti, elítéli, a migránsokat, a romákat, az LMBTQ-közösséget elfogadó, a genderkövetelésekkel szemben megértő, abortuszpárti, zöld, szekularizált vagy „lágy hívő”, horizontális viszonyrendszerben élő, liberális életformájú pannonokat. A Homo orbanicus drámája, hogy szakadék nyílt közte és gyermekei, unokái között, hogy a fiatalok lázadása az anyagi távlatok korlátoltsága mellett jellegzetes életforma-lázadás. Más kultúra, más nyelv, más gondolkodás. Megjelent az a fiatal nemzedék, amely nyíltan kineveti Orbánt – s a nevetés öl. Nem politikai rendszerváltásra vágyik, hanem európai életformára. Talán már sejti, hogy az európai életformához elengedhetetlen a rendszerváltás – ez a mi munkánk, s nem is kevés.

A HÉT ÁBRÁJA – MÁR CSAK KÍNOSAN SOKADIKKÉNT MEHET KIJEVBE ORBÁN... MÁR HA EGYÁLTALÁN ELUTAZIK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.02.26.


Orbán Viktor a nemzetközi porondon kisebbségben maradt és maradni is látszik egyelőre minden, az orosz-ukrán háborút érintő kérdésben. Ennek nagyon is jelképes megnyilvánulása, hogy az uniós, illetve NATO-tagországok vezetői közül szinte már az egyetlen, aki mereven ellenáll annak, hogy elutazzon Kijevbe és ott találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az idő múlásával egyre kínosabb a helyzete: ha továbbra sem utazik, akkor azért, ha meg elutazik, akkor azért.


„Amikor a látogatás időszerű lesz, akkor el is fog utazni a magyar kormányfő, a külügy jelenleg dolgozik ennek előkészítésén” – ezt válaszolta a minap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Index kérdésére, miért nem látogatott el a háború kitörése óta az ukrán fővárosba Orbán Viktor. A válasz több mint betanultnak hat, ugyanígy reagált Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke, aki ezzel a semmitmondó válasszal ütötte el a vonatkozó kérdést: „amikor szükséges és időszerű lesz, a miniszterelnök ellátogat Kijevbe”.

Volodimir Zelenszkij már többször is hívta Orbánt. Mint arról a Hírklikk is beszámolt, Ihor Zsovka, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője elmondta, az Európai Tanács brüsszeli csúcsértekezletén Zelenszkij is megerősítette ezt, amikor az ukrán elnök találkozott Orbánnal, akinek egy kisebb csoport tagjaként volt lehetősége beszélni a szomszédos ország vezetőjével. Az idézett ukrán tisztviselő beszámolt arról, hogy Zelenszkij a meghívással együtt azt is mondta, beszéljenek meg mindent, beleértve azt is, ami Magyarországot aggasztja. Készen állunk arra, hogy ismertessük álláspontunkat e problémák megoldásával kapcsolatban – szögezte le...

MIRE SZÁMÍTHATNAK A NAPELEMES HÁZTARTÁSOK, HA ÁTÁLLUNK AZ EURÓPAI ELSZÁMOLÁSRA?

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2023.02.26.


Tavaly ősszel a magyar kormány váratlanul – és meglehetősen zavarosanfeje tetejére állította a hazai napelemes piacot azzal, hogy néhány tollvonással alapjaiban írta át a háztartási áramtermelés és fogyasztás közötti elszámolási szabályokat.

Az elmúlt években a lakosság számára meglehetősen kedvező elszámolási rendszer volt érvényben, amelynek elnevezése az éves szaldó. Eszerint a háztartások az általuk feleslegben termelt (azaz épp a termelés pillanatában el nem használt) áramot betáplálják a közműhálózatba, amikor pedig fordított a helyzet, vagyis épp nem tudnak annyi áramot termelni, amennyit használnak, akkor a hálózatból pótolják a többletszükségletüket. Mivel a felek évente csak egyszer vonnak mérleget (szaldót), a nyári termelési többlet és a téli fogyasztási többlet kiegyenlítheti egymást.

Ez az elszámolási megoldás jó tervezéssel elérhetővé tette a háztartásoknak, hogy az éves leolvasáskor nulla körül legyen a szaldó, azaz nulla körül legyen a teljes háztartás éves áramszámlája is.

A kormány azonban tavaly novembertől átmenetileg (de nem tudni, mennyi időre) felfüggesztette a feleslegben termelt háztartási áram betáplálási lehetőségét az újonnan épülő rendszereknél. Azóta tehát ha valaki napelemet telepít a háza tetejére, akkor már nem tudja a nyáron keletkező fölös áramot betáplálni, viszont télen továbbra is ki kell vennie a közműhálózatból a fogyasztásához szükséges többletet.

Mivel utóbbiért fizetnie kell, a nullás rezsiköltség lehetősége a gyakorlatban megszűnt.

Hogy mi lesz azokkal, akik régóta szaldóban vannak (őket még nem érinti a felfüggesztés), illetve milyen új elszámolási rendszer(ek) lépnek életbe a jövőben, az még négy hónappal a váratlan intézkedések után sem ismert. Annyit azonban joggal lehet feltételezni, hogy az éves szaldó lehetősége valamilyen időtávon megszűnik, és helyette olyan megoldás várható, amely hasonlít ahhoz, amit például Nyugat-Európában szinte mindig is alkalmaztak. Ezt nevezik bruttó elszámolásnak...

"A NYUGAT KITART UKRAJNA TÁMOGATÁSA MELLETT - MÍNUSZ EGY ORSZÁG: MI." - HETES STÚDIÓ A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.02.25.



A Hetes Stúdió 2023. február 25-i adásában Dési János Bolgár Györggyel, Józsa Mártával, valamint Berecz Anna újságíróval beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

MI OKOZHATTA AZ UTÓBBI ÉVEK LEGNAGYOBB MAGYARORSZÁGI BUSZTRAGÉDIÁJÁT?

TELEX / VIDEÓ
Szerzők: ZÁCH DÁNIEL, SZILÁGYI MÁTÉ, SZILLI TAMÁS, LENGYEL-SZABÓ PÉTER
2023.02.26.



Kilenc halálos áldozatot követelt egy Horvátországból Budapestre tartó turistabusz balesete 2021 augusztusában. A tragédia körülményeit sokáig vizsgálták, majd az ügyben indított büntetőeljárást a közelmúltban lezárták. A Telex birtokába jutott nem jogerős határozat feltárja, hogy mi vezethetett az utóbbi évek legsúlyosabb magyarországi közlekedési balesetéhez, illetve ahhoz évi több száz hasonló ügyhöz, amelyeket egyszerűen el lehetne kerülni, ha mindenki csak vezetésre alkalmas állapotban ülne a volánhoz. Az alábbi videóban Dr. Herpy Miklós közlekedési ügyvéddel, egy nemzetközi buszsofőrrel, egy orvosszakértővel és a mentésben részt vevő katasztrófavédelmissel mutatjuk be a szabadbattyáni baleset okait és következményeit. A videónk egyes részletei nézőinknek felkavaróak lehetnek...


’56 ERKÖLCSI PARANCSÁTÓL AZ OROSZOKNAK DRUKKOLÁSIG – A MAGYAR HINTAPOLITIKA ELVISELHETETLENSÉGE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2023.02.23.


A hatalmi médiagépezet nap mint nap a Nyugat ellen hangol, melynek következményeként a magyar közvélemény tetemes része oroszpárti. Mindez olyan konfliktus tőszomszédságában, ahol az agresszort konkrét szovjet nosztalgia fűti, és ahol Sztálin kultusza újra polgárjogot nyer. Vélemény az orosz–ukrán-háború kitörésének évfordulójára.


„A közép-európai népeknek kötelessége, amikor független országot ér katonai agresszió, egyértelműen és világosan beszélni. Szerintem bennünket ’56 miatt különösképpen terhel ez a kötelesség. Amikor egy független államot az oroszok katonai agresszióval megtámadnak, akkor nekünk világosan, egyenesen és helyes erkölcsi alapállást elfoglalva érdemes megszólalni. A tőlünk nyugatra lévő országokban volt az a szokás, legyen akár szó a ’68-ról vagy ’56-ról, hogy az első reakciója a Nyugatnak nem az, hogy azonnal és határozottan elítéli az agresszort, hanem mintegy megértő szimpátiával mentségeket keres a számára, hogy miért tette, amit tett. Ez rögtön össze is zavarja egyértelmű állásfoglalását, mert nem tud a lényegi tényekre összpontosítani. […] A ma bennünket körülvevő konfliktus lényegi ténye pedig úgy hangzik, hogy Oroszország egy másik független állam […] területén katonai akciókat hajt végre. Ez az a tény, amiről nekünk véleményt kell kialakítani, minden más csak mellébeszélés, önfelmentés és a szocializmus itt maradt erkölcsi relativizmus maradványa.”

Ki mondta, mikor mondta?

A feladvány egy éve nehezebb lett volna, azóta több helyen idézték, hogy bizony Orbán Viktor szavai ezek. 2008 nyarán, a szárszói konferencián hangzott el (videó itt), válaszul Oroszország Grúzia elleni agressziójára.

Tekintsük ezt kiindulópontnak.

Tizenöt év alatt sok víz folyt le Dunán, Volgán, ’56 erkölcsi parancsa, fogalmazzunk úgy, elhomályosodni látszik. Érdemes felidézni, hogy egy évvel ezelőtt, az orosz támadás napján a magyar kormány az utolsó pillanatig próbálta kerülni az agresszió kifejezés kimondását, és ameddig csak lehet, ukrán válságról beszélt. A miniszterelnök 2022. október 23-i Twitter-posztjában általános alannyal (nem) írt arról, kik verték le a forradalmat és szabadságharcot hatvanhat évvel ezelőtt. Vége nincs a magyar kormányzati sajtóban megjelenő, Oroszország jogos biztonsági érdekéről lamentáló írásoknak...

ITT OLVASHATÓ

OROSZORSZÁG ELSŐ HÁBORÚJA AMERIKA ELLEN? - MIÉRT NEM GYŐZHETNEK AZ OROSZOK UKRAJNÁBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BOKROS LAJOS
2023.02.24.


...
Két évszázad békéje után

A kezdet azért fontos, mert megalapozott kétszáz év békét és gyümölcsöző együttműködést az orosz–amerikai gazdasági és politikai kapcsolatokban. Ráadásul az amerikai és az orosz nagyhatalmi érdekek a tizenkilencedik és a huszadik évszázadban sohasem ütköztek annyira közvetlenül és erősen, hogy ez a két óriás között nyílt háborúvá fajult volna. Éppen ellenkezőleg. Minden politikai és ideológiai nézetkülönbség ellenére Oroszország, illetve a Szovjetunió az USA szövetségese volt mind az első, mind pedig a második világháború idején. A megveszekedett antikommunizmus az ötvenes években az Egyesült Államokban elsősorban belpolitikai szerepet játszott. Természetesen a szovjet terjeszkedés feltartóztatása (containment) az amerikai külpolitika elsődleges célja volt. Ez a hidegháború idején – a múlt évszázad második felében – sok éles vitát eredményezett (kubai rakétaválság), vagy véres helyettesítő háborúkba (proxy war) torkollott (Korea, Vietnám, Afganisztán), de a két, atomrakétákkal egyre jobban felszerelt szuperhatalom mindig időben visszalépett a közvetlen fegyveres konfliktustól.

A huszonegyedik század első 20 évében gyökeresen megváltozott a helyzet. Egyrészt Oroszország egy rövid emberöltő alatt másodrendű középhatalommá süllyedt, ahogy erről az 1917-es februári forradalom századik évfordulóján már megemlékeztem (A medve elfáradÉS, 2017. február 10.). Másrészt birodalma szláv részének elvesztésével az oroszországi oligarchia nem tud és nem is akar megbékélni. A NATO fenyegetésével való riogatás csak ürügy, mert a nyugati katonai szövetség sohasem akarta megváltoztatni a második világháború után kialakult, bármennyire is igazságtalannak tekinthető határokat, és sohasem fenyegette, ma sem fenyegeti Oroszország területi épségét és szuverenitását. Nem is tehetné, mert pontosan tudja, hogy ezzel kinyitná Pandora szelencéjét: a nyugati szövetségi rendszer keretein belül is felbukkanhatnak olyan önjelölt önkényurak, akik népük, sőt egész Európa békéjét és boldogságát a határok megváltoztatásának igényével igyekeznek aláásni. Ilyen a magyar vezető is, aki csak azért nem veszélyes, mert országa jelentéktelen, és egyre inkább az lesz. De nem szabad elfeledkezni a felszín alatt parázsló görög–török viszályról sem, amit az elmúlt 75 évben a két ország egyidejű NATO-tagsága tudott féken tartani.

Vlagyimir Putyin orosz elnök világosan érti, hogy a NATO nem támadó jellegű szövetség, mint ahogy azt is, hogy a balti köztársaságok, Finnország vagy éppen Lengyelország sohasem szeretnének Oroszország elleni fegyveres támadás felvonulási terepéül szolgálni, hanem kizárólag saját védelmük végett húzódtak a NATO-szövetség védőernyője alá. Noha sokan vannak, még hazánkban is, akik a NATO bővítésével magyarázzák a medve zsigeri félelmét és kardcsörtetését, nyilvánvaló, hogy Oroszország megtámadása nemcsak a nyugati szövetség elemi érdekeinek, hanem a józan észnek is tökéletesen ellentmond. Nem kell ehhez más bizonyíték, mint az, hogy a Nyugat nem hajlandó olyan fegyvereket szállítani Ukrajnának, amelyekkel az Oroszország területét is képes lenne megtámadni. Pedig ennek indokoltsága akár csak a hatékony ukrajnai védelem szempontjaival is bőven alátámasztható lenne, nem beszélve arról, hogy amikor egy ország provokáció és jogcím nélkül hódító háborúba kezd, akkor a védekező félnek minden joga megszületik arra, hogy szerencsés esetben ő foglalja el támadója területét. (A második világháborúban senki sem követelte, hogy a német csapatok kiverése után Sztálin álljon meg a régi szovjet határoknál és semmiképpen se lépjen a náci Németország területére...) A NATO viselkedése napnál világosabban bizonyítja, hogy Oroszország területi épségének megőrzését és szuverenitásának védelmét a Nyugat még akkor is halálosan komolyan veszi, amikor az orosz önkényuralom vezetői már minden okot felkínáltak annak jogszerű aláásására...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM LXVII. ÉVFOLYAMA 8. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

FILMKLUBRÁDIÓ - ALMÁSI TAMÁS: ÍTÉLETLENÜL

KLUBRÁDIÓ / FILMKLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2023.02.11.



Almási Tamás Ítéletlenül című drámai dokumentumfilmjét néztük együtt a közönséggel.

A vetítés után vendégünk:

Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő

Almási Tamás 1991-es dokumentumfilmje olyan nőkről, akiket az ötvenes években, ítélet nélkül, hosszú időre internálótáborba zártak. Megalázták, elszakították őket családjuktól, kettétörték életüket. A szereplők egy része külföldről utazott haza, hogy találkozhasson volt fogolytársaival, s szembenézzen egykori fogvatartójával.

ÉS MEGREMEG A FÖLD – INTERAKTÍV TÉRKÉPRE TETTÜK A LEGNAGYOBB FÖLDRENGÉSEKET

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZABÓ KRISZTIÁN
2023.02.23-24.


1900 óta közel 40 ezer 5,5-ös erősségűnél nagyobb földrengés volt a Földön. A legújabb Átlós anyagunkban interaktív térképen és diagramokon lehet megnézni ezeket a földrengéseket.


2023. február 6-án helyi idő szerint nem sokkal hajnali négy óra után 7,8-as erősségű földrengés rázta meg a törökországi Gaziantep városától harmincnégy kilométerre található térséget, majd fél nappal később 7,5-ös erősségű utórengést mértek Kahramanmaraş megyében. A földrengést több ezer utórengés követte, melyekből legalább kétszáz 4-nél nagyobb magnitúdójú volt. A földrengések központi kiterjedése a Kelet-anatóliai törésvonalon hűzódott végig, ahol az Arábiai és az Anatóliai kőzetlemezek találkoznak. A lemezek a földrengés hatására közel száz kilométeres szakaszon mozdultak el legalább három métert.

Az eddigi becslések szerint közel 50 ezer halottja és több mint 120 ezer sérültje van a földrengéseknek. Ezen felül további több százezer ember veszítette el az otthonát a körülbelül 30 millió ember által lakott térségben. Az anyagi károkat több mint 84 milliárd dollárra teszik. Számos település épületeinek, köztük műemlékeinek jelentős része összedőlt vagy helyrehozhatatlanná vált. Az épületek mellett az úti és vasúti infrastruktúra is súlyos károkat szenvedett.

A Szíria északi részét is megrázó, szinte magyarországnyi méretű földrengések lökéshullámai Egyiptomig, Libanonig, Izraelig, Palesztináig és Ciprusig is elértek. Ez volt a 21. század ötödik legnagyobb földrengése...

SZABAD EURÓPA JELENTI: EGY ÉVE TART A HÁBORÚ UKRAJNÁBAN

SZABAD EURÓPA / HETI ÖSSZEFOGLALÓ
Műsorvezető: NAGY ANDRÁS
2023.02.25.


Egy éve annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A háború rettenetes pusztítást hozott, már eddig is sok tízezer ember vesztette életét mindkét oldalon, milliók váltak földönfutóvá. Ebben az adásban az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos tudósításainkból válogattunk.

REAGÁLÁS A 2023. FEBRUÁR 25-I KORMÁNYINFÓN ELHANGZOTTAKRA

MAGYAR ORVOSI KAMARA
Szerző: MOK Elnöksége
2023.02.25.


- A magyar orvosok nyomásgyakorló akciójában minden kolléga önkéntesen vesz részt.

- A Kormányinfón elhangzottakkal ellentétben a Magyar Orvosi Kamara egyetlen háziorvos ellen sem indított és nem indít etikai eljárást azért, mert aláírja az ügyeleti szerződést.

- A Magyar Orvosi Kamara elnöksége etikai panasszal élt azzal a megyei kollegiális vezető háziorvossal szemben, aki fenyegetéssel, súlyos értékítélettel, félrevezető információkkal igyekezett rávenni háziorvos kollégákat a szerződések aláírására.

- A Magyar Orvosi Kamara támogatja az új ügyeleti rendszer bevezetésének elvi alapjait.

- Az ügyeleti szerződések aláírásának elutasítása a magyar orvosok nyomásgyakorló akciójának eszköze az orvostársadalom korábban közzétett követeléseinek elfogadására, melyek célja egy betegközpontú, fejlett, biztonságos ellátórendszer kialakítása. (https://mok.hu/public/media/source/l%C3%A1tlelet(1)_j%C3%B3_lez%C3%A1rt_%20(1).pdf)


Összetartunk! A betegekért és a gyógyítókért.
A Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége

NOVÁK ELNÖK REGIMENTJE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.02.26.


Novák kijelölt köztársasági elnök annyira büszke volt a férjére a szombati napsütésben, hogy által ölelte őtet, és szerelmetes pillantásokkal nézett fel a katonaruhás urára, aki a verőfényes napsütésben – plusz madárhang – katonai esküt tett. A kép tanúsága szerint férjuram szintúgy hatalmas büszkeséggel nézett a kamerába bele, olyan stramm boldogság iramlik kifele a képből, hogy majd’ kiszakítja itt nekem a monitoromat a nagy, Neria-béli családi idill. Sok ilyen párok vannak szerte a tépett hazában, dacos katonák, akiket nem rúgtak ki, és az ő szerelmes arájuk, egy heppi az egész rohadt ország. Csak azt nem tudni miért.

Novák kijelölt elnök kommentálta is a képet a közösségi oldalán, és bár, ne tette volna, mert a széles jókedvünk, ami épp kerekedni készült, huss, úgy elillant mint a bátor kisnyúl a mesében a francba. „A hazáért mindhalálig!” – ezt írta a képhöz a kijelölt elnök, mintha épp indítaná a frontra a hites urát, mint Svejk részeges tábori lelkésze a csapatokat. Olyan militáns lett ettől az idill, olyan Horthy-fasiszta szagú, hogy csavarta az orrunkat. Mért nem bírta azt búgni a fülébe a hites uramnak, hogy gyere Pista, vár a tyúkleves meg a kirántott hús, vagy valami ilyet, hogy mért akarja megdögöleszteni a szegény embert, ez a titok.

Illetve persze, hogy nem is az. Itt tartanánk lényegesnek leszögezni, hogy nem a magunk örömére elmélkedünk ezen a katonsádin. Nem, hogy mert esetleg pikkelnénk a kijelölt elnökre – dehogynem -, hanem az ok és indok, hogy miként egy nappal ezelőtt bátorkodtunk kifejteni, mily hatalmasan unjuk már azt, hogy nagyjainknak Marquezzel szólván még a seggéből is böjti szelek fújnak, akként irritál, mit irritál ordítóan idegesít és aggaszt az ugyane nagyokat megülő, és belőlük előpuffogó militáns maszlag. És itt szintén utalnánk nagy szeretettel Svejkre és a frontra indulóknak tartott tábori misére mosolygás végett.

A hazáért mindhalálig – citáltuk már egyszer kijelölt elnökünk bájosan ostoba szavait, mintha valami romantikus regényben lennénk, de volt folytatása is ennek az egésznek. Mégpedig ez: „Büszke feleségként voltam szemtanúja annak, hogy férjem, István szakasztársaival együtt, a kiképzést követően letette az önkéntes tartalékosok esküjét. Szükségünk van az erős tartalékos haderőre is!” A szóhasználatot nézzük, a szókészletet, a büszke feleséget, a szemtanút, a szakasztársakat, ahogyan Novák belehelyezkedik a divatossá tett militáns dumába, és ad egy kis fejtetős macsót, az egyenruháért állva pisáló fehérszemélyét.

Hát, ha erre telik, akkor ennyit kapunk, de ez nem semmi. Szőhetjük a pátosztól elemelt történetet tovább úgy is, hogyha Novák kijelölt elnökként a hadsereg főparancsnoka, akkor ki fogja hordani a gatyát a Sándor-palotában, ki mosogat vagy ki csinál szódát. De el lehetne merengeni férjuram karakterisztikáján is, belelátni a fejébe neki, hogy vajh, mi késztette a kiképzésre meg a bokacsattogtatásra, hacsaknem az, hogy az angol királyi családban is divatban van az unatkozó hímek között a katonásdi. Akár ez is lehetett a késztető erő vagy a kényszerítő parancs. Csak pocakos tábornok ne váljék belőle, mert az veszélyes...

KLUBRÁDIÓ HÍRPODCAST

KLUBRÁDIÓ / LÉNYEG
Műsorvezető: BÁDER TAMÁS
2023.02.25.



1 éve ropognak a fegyverek Ukrajna szerte. Az ország elnöke még ezévre győzelmet, a nyugat pedig szolidaritást ígér Megint a bankok járhatnak jól. A magas infláció miatt több pénzintézet már jelezte, hogy emeli a díjakat. Emelkedőben, már 4 százalékos a munkanélküliség A tavaszra bemelegítő időjárás helyett a hétvégére még visszakapjuk a kicsit hidegebb , csapadékosabb telet. A mikrofonnál Báder Tamás