2018. február 11., vasárnap

AZ ELIT VÁLASZTHAT: TÖBBMILLIÓS TANDÍJÉRT NEMZETKÖZI ISKOLÁBA IS MEHET A GYEREK

HVG ONLINE - KULT
Szerző: hvg.hu
2018.02.11.



Tanévenként legalább egy-másfél millió forintot kell tandíjra félretenniük azoknak a szülőknek, akik az állami iskolák helyett valamelyik budapesti nemzetközi gimnáziumba íratnák be gyerekeiket.

Egyre több szülő keres alternatívát az állami iskola helyett - van, aki tanulócsoportot alapít, mások alternatív vagy egyházi iskolákat próbálnak ki, akinek pedig bírja a pénztárcája, a Budapesten működő, külföldi fenntartású középiskolák mellett is dönthet.

Az eduline.hu összeállítása szerint választék van bőven, a kilencvenes években több nemzetközi iskola jött létre a fővárosban és a környező településeken, legtöbbjük külföldi tanterv alapján szervezi az oktatást, a végzősök külföldi vagy nemzetközi érettségivel zárják tanulmányaikat, így könnyen tovább tudnak tanulni nemcsak itthon, hanem bármelyik külföldi egyetemen is.

A Nagykovácsiban lévő American International School of Budapestben a középiskolások évente 22 200-22 800 dollárt, vagyis 5,5-5,7 millió forintot fizetnek.

A Britannica International School Magyarországban a gimnáziumi osztályokban tanulóknak 4 310 000-4 390 000 forint egy tanév.

"Erkölcs, fegyelem, tisztelet" - ez a mottója a Greater Grace International School angol tannyelvű, keresztény szellemiségű nemzetközi magániskolának. Itt egy alsós diák tandíja 3 385 000 forint évente, a 9-10. évfolyamosok 3 890 000, a 11-12. osztályosok pedig 3 985 000 forintot fizetnek.

A Gustav Eiffel Francia Óvodába, Általános Iskolába és Gimnáziumba majdnem negyven országból érkeznek diákok, az oktatás a francia oktatási minisztérium hivatalos tantervét követi. Az alsó tagozatban több mint 1,5 millió forintot, felső tagozatban és gimnáziumban pedig 1 millió 800 ezer forintot kell fizetni tanévenként.

Az 1990-ben alapított Budapesti Német Iskola és Thomas Mann Gimnáziumban az oktatás német nyelven, a német tantervhez igazodva folyik. A tandíj évi 3150-3975 euró, vagyis 976 000-1 230 000 forint.

Az iskolákról bővebben itt olvashatnak.


MERT ÍRVA VAGYON...

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.02.11.



Hallottam a napokban egy történetet. Gerald Durrellhez kötődik. Dolgozott egy állatkertben, és látta, hogy a zsiráfnak mindig felmelegítik 40 fokosra a vizet, amivel itatják…. és ez elég macerás volt. Kérdezte, miért kell ez? Senki sem tudott rá válaszolni, csak, azt, hogy így van leírva, így kell. Ő vette a fáradságot és utánanézett. Elég sok kutakodás után derítette ki, hogy sok évvel azelőtt egyszer megfázott a zsiráf…és meleg vízzel itatták. Aztán a gondozója elment, de a protokoll maradt, és mindenki, gondolkodás nélkül követte azt.

Azt hiszem, sok ilyen dolog van körülöttünk. Valahogy könnyebb betartani, mint gondolkozni, hogy mi az értelme.

Itt van pl. a rajzlap. Már az én gyerekkoromban is ezt használtuk az általános iskolában, a félfamentes, kicsit szürkés lapot. Ennek már 50 éve, akkor voltam elsős…. Akkor még nem sok minden volt, amivel a rajzórákon nyomot hagyhattunk a rajzlapon. Azóta az írószergyártás (is) nagyot lendült, filctollak, olajpasztellek, pasztellkréták, zselés tollak, és még annyi minden más lett elérhető a gyerekeknek. Ezekhez ez a rajzlap nem jó, ezek a műszaki rajzlaphoz, a fehér, sima felületű papírokhoz lettek kitalálva. Ám a rajzlap maradt a rendszerben, ma is ezt adják, rajta a felirat: általános iskolai rajzlap. Fogalmam sincs, hogyan lehetne elérni, hogy váltás legyen ebben, és olyan rajzlapon dolgozhassanak a gyerekek, ami az új eszközökkel megfelelő esztétikai minőséget is ad.

Hallgattam a héten a gyerekeket. A testnevelés óráról, azon belül is az ugrószekrényről meséltek, hogy mennyire utálják, és milyen nehéz. Eszembe jutott, hogy én is mennyire utáltam, fél évszázada. Vajon mióta lehet benne az általános iskolai testnevelés körében? Vajon tényleg olyan eszköz, ami a legeslegjobb azóta is? Nem vagyok testnevelő-tanár, lehet, nincs semmi, ami jobb lenne… De a múlt héten hallhattam Miskolcon, a Taní-tani konferencián egy remek előadást a testnevelés tantárggyal kapcsolatban. Arról, milyen fontos lenne a gyerek öröme, hogy a játék mennyivel fejlesztőbb, mint a sorban álló „katonásdi” és azt is, hogy minden feladatot az adott gyerekhez kellene mérni, távolságban, tempóban. Láttam videókat, ahol a zene ritmusára pattogtatták a labdát, és a végén társasjátékkal kombinált ügyességi-gondolkodós feladatokat oldottak meg. Minden gyerek boldog volt, egy sem szembesült azzal, hogy ő ügyetlen, nem az volt a lényeg, hogy átugorja-e az ugrószekrényt, vagy sem, hanem a mozgás öröme.

És találni ilyet nemcsak az iskolában. Mivel a munkánk során gyakran segítünk az ügyintézésben a társadalom perifériáján élőknek, furcsaságok vannak itt is. Most pl. az időpont-foglalással kapcsolatban volt, de más területen is ugyanez a protokoll: telefonon információt csak az ügyfélnek adnak ki. Ami jogos, ha úgy nézzük, hiszen sokszor személyes dolgokról van szó. De az az adategyeztetés, ami ilyenkor zajlik, semmilyen biztosítékot nem jelent arra, hogy tényleg az ügyféllel beszélnek.

Eddig próbáltunk úgy alkalmazkodni ehhez, hogy a telefonnal elmentünk az illetőhöz, mivel ő nem tudott telefonálni, mert vagy nem volt telefonja, vagy nem volt rajta pénz, így a mienkről felhívtuk az adott ügyintézőt, kihangosítottuk, és segítve az ügyfelet, hogy értse, meg, hogy kérdezzen rá, suttogva, mellette állva próbálkoztunk. Néha persze hangosan is bekapcsolódva, ha próbálták lepattintani őket.

De van, hogy ezt nem tudjuk megoldani, mint most is. Nemrég foglaltunk ugyanis időpontot a szemészetre, több embernek is. Aztán az élet úgy hozta, hogy egyikük elment, és a szemüveg történetet nem tudjuk végigvinni vele. Közben, egy másik faluban, az egyik gyereknek az öt dioptriás szemüvege eltört, a kolléganőmnek szúrt szemet a hunyorgó gyerek, mikor a heti művészetis órán találkoztak. Kiderült, már egy hete nincs szemüvege. Elhozta, megnézettük, de sajnos nem javítható. Nem baj, kerestünk keretet, van szerencsére, sokan küldenek adományban, már csak a lencsét kell kicserélni. Mert ami volt, az már olyan karcos, hogy azt nem érdemes áttenni. Következett hát az időpontkérés. Kapott is, ide nem kell az ügyfél, kérni bárki kérhet, telefonon is, bárkinek a nevére. A kapott időpont két hét múlva lenne. Tanakodtunk: még két hétig a gyerek szemüveg nélkül…. az nem lehet, az túl sok. És hirtelen eszünkbe jutott a felszabadult, korábbi szemészeti időpontkérés… Arra talán be lehetne tenni a gyereket. Vidáman, a megoldás reményében telefonáltunk.

A kolléganő azonban nem járt sikerrel: az időpontot lemondani ugyanis csak az ügyfélnek lehet. De, mondja, ez most nem lehetséges, mert az ügyfelet nem tudjuk elővarázsolni. A válasz ugyanez: csak az ügyfél mondhatja le. „Azt tetszik mondani, hogyha nem a saját nevemen mutatkozok be, hanem annak a nevén, akinek az időpontfoglalás szól, akkor le lehet mondani?” –kérdezte a kolléganőm. „Nem, mert tudnia kell a TAJ-számot is….” –hangzott a válasz. Azt persze tudjuk, hiszen mi kértük az időpontot neki is, meg a többinek is, névvel, TAJ-számmal. „Tehát, ha az ő nevén mutatkozok be egy másik telefonhívással, és bemondom a számát is, akkor lemondható az időpont, és áttehető a gyereknek?” Kis csend és gondolkodás után a protokoll szerinti válasz: „Az időpontot csak az ügyfél mondhatja le”.

Hát jó. Akkor játszunk tovább. A kolléganőm megköszöni, leteszi a telefont, majd újratárcsáz. Innen már megy a dolog, más a név, tudja a TAJ-számot, törlik a nevet az időpontról, és helyére mehet a gyerek.

Végül is megoldódott. Csak azt nem értem, miért jó ez így. Nem kellene átgondolni ezt is, életszerűbbé tenni, egyszerűbbé, elérhetőbbé mindenki számára? Ráadásul itt is ismernek minket, hiszen számtalanszor járunk el azokat segítve, akiknek ebben nehézségeik vannak. Tudták itt is, behallatszott a telefonba, ahogy a másik ügyintéző mondta: igen az Igazgyöngy foglalta le azt az időpontot… Mégis, ragaszkodtak a protokollhoz. Mi pedig belekényszerültünk egy értelmetlen hazugságba, ha azt akartuk, hogy a gyerek már a jövő héten szemüveghez jusson, és ne kelljen még két hétig vakoskodnia.

Nagyon sokszor van, hogy azok a szabályok, az a protokoll, ami valahol egy íróasztalnál megszületik, nem alkalmas a probléma kezelésére. Korábban, az iskola kapcsán többször telefonáltam ilyen esetekben. A válasz mindig az volt, amit jelzek, azt az élet produkálta, a jogalkotók erre nem gondolhattak. Nyilván ez is igaz. De talán jelezni kellene gyakrabban, nem pedig végrehajtani mindent. Elvégre gondolkodó emberek ülnek a székekben, veszik fel a telefont…. Ki jelez vissza, hogy nem jó valami, ha nem ők?

A céges világ ebben is elhúzott rég az állami szektortól. Mert ott nincs idő értelmetlen időtöltésekre. Ott folyamatelemzések vannak, hatékonyságnövelés. Egy sikeres, korszerű cégnél még a dolgozói elégedettség is fontos. Az ügyfélé meg pláne. Vajon ezekből mi lelhető fel (a valóságban, nem a dokumentációban) az állami intézményekben?


A FILMHÉTRŐL LETILTOTTÁK, DE ITT MEGNÉZHETŐ A "KOJOT" C. KOSTYÁL MÁRK FILM

MEGAFILM
Szerző: KOSTYÁL MÁRK
2018.02.09.


A film itt nézhető meg

A jelek szerint meghátrált a Megafilm: miután országos felháborodást váltott ki, hogy Kostyál Márk alkotását a producerek letiltották a február 7-e és 11-e között zajló 4. Magyar Filmhétről, a filmgyártó vállalat saját honlapján pénteken ingyenesen elérhetővé tette a Kojotot – ahogy erről a film Facebook-oldalán is beszámolnak.

A döntés nem feledteti, hogy a filmhéten továbbra sem szerepelhet a több mint kétórás mozi. A Megafilm vezető producere, Kálomista Gábor információink szerint eredetileg sem akarta szerepeltetni a filmet a filmhéten, producertársa, Helmeczy Dorottya azonban igen.


...“Eredetileg azon gondolkodtunk, hogy legyen a címe Vaquero – spanyolul cowboy – de azt nem akartam, hogy „vakeró”-nak mondják. A kojot egy szimbolikus rendszer a farkassal: ragadozóvá kell válnod, hogy megvédd, ami számodra fontos, különben eltaposnak. (…) Azon rugóztam, hogy KOJOT sokan vagyunk az én generációmban – most voltam 40 éves – úgy, hogy nincs hangunk. Kussban vagyunk, és közben lapul egy csomó értelmes gondolat, feszülés és valamifajta pulzáló energia, csak szép lassan meghal, elvész, átalakul, betörik. Ez a film ennek akar egy picit utat engedni. Ennek, ami benned van, hogy ne legyél puhaKOJOT, állj már föl végre KOJOT, hogy mondd meg a főnöködnek, a balKOJOToknak, mindenkinek aki jogot formál ahhoz, hogy KOJOToljon téged, hogy a KOJOT KOJOT anyját, egy KOJOT vagy! Erről szól a film. Annyira aktuális, lépten nyomon mindenhol ezt látom. Kussolás, cinikusság, félelem, mindenki a facebookon mekeg, fujjol, de nem áll melléd ha KOJOTban vagy” – fejtette ki Kostyál Márk a magyarmozik.hu-nak nyilatkozva...

Interjú a film rendezőjével, Kostyál Márkkal a YouTube-on:

Amikor kiderült, hogy a Kojot egyik alkotója is nevezte a művet, botrány kerekedett, és Kálomistáék végérvényesen visszavonták a filmet a mustráról.

Az eljárás groteszk módon tükrözi a Kojot drámáját is: a filmben egy megcsömörlött fiatal férfi veszi fel a harcot a hatalmával korlátlanul visszaélő, mindent bekebelező oligarchával, amit, bár a film ennél jóval mélyebb és komplexebb, bárki könnyen aktuálpolitikai utalásként értelmezhetett.

A Magyar Nemzet munkatársa megkereste az ügyben Kálomistát is, aki – utalva arra, hogy a Kojot betiltásának a hírét egy másik producer, Kovács Gábor terjesztette el a Facebookon – mindössze annyit reagált, hogy ő nem foglalkozik a konkurenciával. „Hivatalos bírósági végzés született róla, hogy Kovács Gábor nem minősítheti a filmjeimet, nem foglalkozom az üggyel.” De a film Kovács véleményétől függetlenül sincs ott a filmhét műsorán – vetettük fel. „Nem foglalkozom a dologgal” – zárta le a beszélgetést Kálomista. Nem derült ki tehát, hogy miért tiltják el a közönségtől a tavalyi év egyik legjobb alkotását.

A producernek nem először akad problémája egy magyar filmmel. 2016 őszén Gigor Attila Kút című alkotását hívatta vissza a moziból, és vágatott ki egy jelenetet, amelyben ő maga szerepelt – egy Hír TV-s archív felvételen volt látható.

A cenzúra komoly botrányt keltett, több száz filmes állt ki a Kút alkotói mellett, a producer válaszul perrel fenyegetett, ám a hullámok végül elültek anélkül, hogy bárkit elsodortak volna...


LÁZÁR TÖBBSZÖR VALLOTT MAGA ELLEN, EGYRE KÍNOSABB KÖZELI KAPCSOLATA TIBORCZÉKKAL

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.02.11.


Úgy néz ki, hogy Lázár János többször, nyilvánosan bevallotta, hogy aktívan részt vett a Tiborcz-féle csalássorozatban. Most próbál magyarázkodni. 

A miniszterelnökséget vezető miniszter teljesen mással mentegeti Tiborczot, mint a kormánypropaganda. Néha még saját magának is ellentmond.

Az Elios-ügy gyorstalpalója:

- Tiborcz István, Orbán Viktor vejének közvilágítással foglalkozó vállalkozása úgy jutott EU-s pénzekhez, nyert meg önkormányzati pályázatokat, hogy
- a tenderek kiírásáról előre egyeztetettek velük;
- a kiírások kifejezetten úgy készültek, hogy más cég ne tudjon nyerni,
és a munkát jóval drágábban végezték el, mint amennyiért reális volt.

(A költségeket az EU állta.)

Az ügyben évekig nyomozó európai csalásellenes hivatal (OLAF) nemrég megállapította, hogy csalás történt és jelentésében azt javasolta, hogy a magyar ügyészség tegyen lépéseket az ügyben. Szóltak az Európai Bizottságnak is, hogy kérjék vissza a pénzt.

Az Elios-ügyről korábban sok alkalommal írtunk, például itt, itt és itt. Meg itt is. Ja, és itt.


Az ügy napról-napra kínosabb a Fidesznek és személyesen Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak is. Orbánnak nem Tiborcz az első családtagja, aki előnyökhöz jut a Nemzeti Együttlopás Rendszerében. Viszont úgy alakította ki a médiát, hogy ne lehessen nagyon kérdezni tőle. Amikor az Index újságírójának sikerült a múltkori bécsi látogatásán megkérdezni, mit szól az egészhez, azzal válaszolt, hogy nem foglalkozik üzleti ügyekkel...

TÖKÉLETES BÖDÖCS-PARÓDIÁT KÉSZÍTETT A FIDESZ KÉPVISELŐJE EGY ERDÉLYI BÖLLÉRFESZTIVÁLRÓL: NINCSEN MINDIG KARÁCSONY, NINCSEN MINDIG DISZNÓVÁGÁS

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2018.02.11.


Ha egy parodista pörögne állandóan azon, hogy a magyar politikusok gondolatai akkor is csak a hurka-kolbász-pálinka tengelyén mozognak, ha a sorosozás helyett mondjuk a nemzeti hagyományok és kultúra fontosságáról szónokolnak, valószínűleg sokan túl leegyszerűsítőnek éreznék.

De Boldog István fideszes képviselő most megmutatta, hogy nincs ezen mit leegyszerűsíteni, és olyan vizuális bombával jelentkezett a X. Csíkcsicsói Nemzetközi Böllérfesztiválról, amiről Bödőcs Tibor is csak álmodni tudna:...

ELKÉPESZTŐ POMPA JELLEMZI A LÁZÁR JÁNOS ÉS CSALÁDJA ERDŐGAZDASÁGAINAK SZÍVÉBEN ÁLLÓ, TANÁCSADÓJA NEVÉN LEVŐ KASTÉLYT


168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.02.11.


Csak a kancelláriaminiszter és rokonsága földjein keresztül lehet bejutni, egy több száz méteres magánúton. Most légi felvételekkel leplezték le a hivalkodó luxust.

Újabb felvételekkel állt elő a Magyar Narancs a Lázár János – és hozzátartozói – erdőgazdaságainak közepén lévő, kacsalábon forgó palotáról. A hetilap cikke szerint szerényen csak Nagyréti Vendégháznak hívják azt az impozáns vadászkastélyt, amelyet a közelmúltban építettek a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilág szélén.

A hatalmas luxusingatlanról a környéken sokan úgy tartják, hogy ahhoz köze lehet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek. Hivatalos dokumentumokkal bizonyítani nem lehet, hogy a vadászkastély közvetlenül Lázár Jánoshoz köthető, de néhány árulkodó jel arra utal, annyira mégsem lehet számára ismeretlen a környék.

A 168 Óra is beszámolt arról
: az építkezésről még 2016-ban írt elsőként az Átlátszó, hiszen akkor óriásdaruval építették a házakat. A Magyar Narancs tavaly decemberi ott jártakor viszont úgy tűnt, végeztek a munkákkal. A bárki által járható közút mellől a főépület egy részét és a kisebb házak tetejét lehetett látni, de a főkaputól az oda vezető több száz méteres magánút előtt egy őr állt, csak ő engedhette be az oda érkezőket.

Néhány napja visszamentek, s sikerült – nyilván drónnal – légi felvételeket is készíteniük, amelyek elképesztő pompáról árulkodnak.

Azt is megírtuk: luxuskastély papíron egyébként először Kulik Jenő hódmezővásárhelyi ügyvédé volt, ő 2015-ben vette meg a területet egy vadásztársaságtól, ő kezdte el építtetni a hatalmas házat úgy, hogy hódmezővásárhelyi forrásaink szerint korábban nem volt olyan látható vagyona, amiből arra lehetett volna következtetni, hogy egy ekkora ingatlan kialakítását egymaga finanszírozni tudná. Később alapított egy céget, amelyben két társtulajdonosa is van, és ide apportálta az ingatlanvagyont. Kulik és Lázár János könnyen összeköthető: mielőtt még a miniszter polgármester lett volna Hódmezővásárhelyen, a városházán dolgozott együtt az ügyvéddel, és később Kulik Jenő rendszeresen adott jogi tanácsokat Lázár Jánosnak, továbbá a Miniszterelnökség – amelyet Lázár vezet – is szerződött vele...

KARÁCSONY FELRÁZTA A SZOCIALISTÁKAT

24.HU - POSZT ITT
Szerző: NAGY ATTILA TIBOR
2018.02.11.


Belső csaták utáni szocialista kongresszus. Elemzés a Méltányosságtól.

Mosoly, derű, zene, kis tánc, győzelmi jel az MSZP kongresszusának végén a színpadon. Mintha minden rendben volna. Mintha nem lett volna hosszas, időnként kemény vita a párt előző napi választmányi ülésén. Ám az alapvetően jól megrendezett kongresszus sem feledteti: az MSZP továbbra is nehéz napokat él.

Karácsony Gergely 2017. év végi megjelenése fordulat a párt hangulatában.Botka László korábbi miniszterelnök-jelölt népszerűségvesztés miatti lemondása már-már temetői hangulatot hozott, azóta felcsillant a remény: ha győzelmet nem arat is a párt, de legalább megakadályozható a fideszes parlamenti kétharmad, sőt akár a feles többség is.

A Párbeszéd társelnöke az utóbbi hetek országjárásainképes volt kicsit felrázni a szocialista párttagokat és szimpatizánsokat.A kongresszusi küldöttekre is átragadt a megváltozott hangulat, ők Karácsonyt nemcsak elfogadják, hanem lelkesednek érte. A Párbeszéd társelnöke és zuglói polgármester képes arra, hogy egy jól hangzó jelszó – „szociális demokrácia” – köré csoportosítsa mondanivalóját, és felvázolja programjának baloldali, szolidaritásközpontú karakterét. A kongresszusi beszéde is mutatta:Karácsony Gergely szerethető politikus, és ennek komoly jelentősége lehet a szavazók megszólításában...

VALÓBAN NÁRCISZTIKUSABBAK A NYUGATI TÁRSADALMAK?

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.02.11.


- Az egykori Berlini fal két oldalán élők jól demonstrálják, milyen hatással van a politikai légkör az emberek személyiségére

- A látszat ellenére a nárcisztikus ember önbecsülése általában alacsony
- Az iskolásokra nagyobb hatással van a társadalmi környezet, mint az idősebb korosztályokra

A berlini Charité egyetemi kutatói tudományos módszerekkel is képesek voltak kimutatni, amit a nyugati társadalmak kritikusai egyébként is előszeretettel hangoztatnak, nevezetesen, hogy az egykori NSZK területén felnőtt emberek nárcisztikusabbak, mint akik az egykor kettészakadt Németország keleti részén szocializálódtak. Míg 1949 és 1990 között Nyugat-Németországban az individualizmus légköre uralkodott, a szovjetek által megszállt területeken a kollektivista, közösségi célokat az előtérbe helyező szemlélet terjedt el. Mindkét társadalomtípus nagy hatást gyakorolt a benne élők önbecsülésére, ezzel összefüggésben a nárcizmusra való hajlamukra, az ország újraegyesítése óta viszont a fiatalabb generációk már másképp nevelkednek, mint a szüleik.

A nárcizmus ebben az esetben énközpontúságot, önhittséget, beképzeltséget jelent. Ugyanakkor létezik kóros változata, a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők tulajdonképpen saját szégyenérzetüket és önmagukkal való elégedetlenségüket kompenzálják miközben nagyon magabiztosnak tűnnek, arrogánsak és önelégültek. A nárcizmus kialakulása a kutatók szerint nagyban függ a társadalmi környezettől, szerintük a nyugati közösségek kifejezetten kedveznek ennek a személyiségtípusnak. Ezért fordulhat elő, hogy kutatásuk szerint a felsőbbrendűségi érzés sokkal jellemzőbb az egykori nyugatnémetekre, mint a keleti oldalon rekedtekre. Mindez egyáltalán nem mond ellent annak a meglepő ténynek, hogy a kutatásban részt vett 1000 fő közül annak a 350 főnek volt erősebb az önbecsülése, akik az NDK-ban nevelkedtek. Vagyis a nárcizmus valójában nem jár együtt magas önbecsüléssel, sőt, éppen ellenkezőleg. Maguk a kutatók is megkülönböztették a még normális személyiségjegynek tekinthető egészséges nárcizmust a kóros személyiségzavartól, de eredményeik szerint valójában mindkettő alacsony önbecsüléssel társul...

MIÉRT BETEG A MAGYAR SAJTÓ?

HUPPA BLOG
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.02.11.


Hát elbukott a kísérlet, kudarcot vallott, pedig érdekes lett volna: mégsem indul el a Politis című lap, ami az előfizetők és nem a hirdetők, befektetők pénzéből próbált volna független sajtót csinálni Hunniában. Hogy a crowdfunding pénzgyűjtés mennyire volt szerencsés ötlet mifelénk, arról lehetne vitatkozni és a szakma teszi is: de sokkal súlyosabb kérdések is felmerülnek.

Ezeknek egy részét Tóta W. András teszi fel a HVG-ben (http://hvg.hu/velemeny/201806_nem_kell_egy_ujsag), más részüket meg én itt: mert fel kell őket tenni. De hát lássuk, miről is volt szó? A Politist Dudás Gergely, az Index volt főszerkesztője indította volna, hírszemét- és reklámmentes lapként, szakértő munkatársakkal (mintegy 30 fős szerkesztőségben gondolkodott), és ehhez szüksége lett volna 30 000 előfizetőre, akik megtámogatják fejenként tízezer forintokkal évente. Napi harminc forintba került volna tehát nekik a lap, ami bagatell összeg, de harmincezer helyett háromezren sem jöttek össze, így hát sem a lap nem indult el, sem az összegyűlt pénz nem gazdagít senki: azt a crowdfunding szabályai szerint vissza kellett fizetni.

Hát akkor gondolkodjunk el. És ne csak azon, hogy nincs harmincezer ember az országban, akinek naponta olyan keveset is érne egy független lap, hogy annyit még a koldusnak is szégyen adni: azon is, hogy ez az üzleti modell miért nem működött. Elsősorban azért, mert a magyar olvasónak fogalma sincs, miből él a független sajtó, csak azt tudja, hogy bizonyára ő tartja el.

Nem, nem ő – többnyire a pályázatok, kis részben a hirdetések és néha szponzorok.

A mostani áldatlan helyzetnek persze több oka is van. Az első, hogy negyven évig csakis kormánymédia működött Magyarországon, és egyszerűen rögzült a kollektív alsótudatban, miszerint a sajtó a mindenkori kormány fizetett zsoldosa, valamint hatalmas pénzeket kaszálnak az újságírók. Hát a hatalmas pénzek már a rendszerváltás után eltűntek, az állami dotációkkal együtt, és erősen közepes bérszint maradt utánuk, a magánvállalkozásban működő lapoknál...

TELJESEN ODAVANNAK ORBÁNÉRT ÉS VISEGRÁDI KÖVETŐIÉRT A NÉMET VÁLLALKOZÓK

MÉRCE
Szerző: PAPP GÁSPÁR
2018.02.11.


A tekintélyes németországi gazdasági napilap, a Handelsblatt angol kiadása, a Handelsblatt Global közölt riportot arról, hogy a Kelet-Közép-Európában működő német vállalatok hogyan viszonyulnak a térségben kibontakozó autoriter rezsimekhez. A riportból kirajzolódó kép szerint a német vállalatok nem értenek egyet a mainstream média és politikai szereplők által olykor felvetett kritikákkal: elégedetten és reménnyel telve tekintenek a magyar, lengyel és cseh jobboldali, populista kormányokra.

Nemrég mi is szemléztük a Wirtschaftswochéban megszólaló Jan Mainkát, a Budapester Zeitung főszerkesztőjét, aki szerint „ha a német cégek választhatnának Magyarországon, 90 százalékuk Orbán Viktorra szavazna”.

Az Innogy Hungary vezérigazgatója, Marie-Therese Thiell most azt is elmondja, miért: a vállalati adók és a munkáltatói terhek csökkentése növekedést, és kedvező környezetet teremtett a vállalkozások számára, és ezen mit sem változtat, hogy az ország megítélése a mélybe zuhant az illiberális fordulattal.


A Handelsblatt szerint hasonlóan vélekednek a Lengyel- és Csehországban működő német középvállalalatok vezetői is...

HIÁBA TRÜKKÖZÖTT A KORMÁNY A HELYSZÍNNEL, CIVIL SZERVEZETEK IS TALÁLKOZTAK A BUDAPESTI NAGYPROJEKTEKET VIZSGÁLÓ UNESCO DELEGÁCIÓVAL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2018.02.11.


Február 5-8 között Magyarországra látogatott az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO által megbízott kétfős küldöttség a világörökségi műemléki helyek felügyeletét ellátó nemzetközi szervezettől, az ICOMOS-tól. A küldöttség arra volt kíváncsi, hogy az Orbán-kormány budapesti nagyprojektjei milyen hatással vannak a kiemelt helyszínekre és a védőzónájukra, illetve hogy ezek a projektek mennyire összeegyeztethetők az örökségvédelmi szabályokkal.

Az egyeztetés idejére a megbeszélésre meg nem hívott Ligetvédő aktivisták flashmobot szerveztek, amit végül annak ellenére megtartottak, hogy a kormány a találkozót az utolsó pillanatban a Parlament épületéből a Közszolgálati Egyetemre helyezte át.

A civilek szerint ráadásul nem ez a rendezvény előtti este 8-kor közölt helyszínváltozás volt az egyetlen furcsa része a találkozó szervezésének. Arról hónapok óta lehetett tudni, hogy jön egy ilyen ellenőrzés világörökség-ügyben, s eredetileg november végén került volna sor rá, de aztán – a Miniszterelnökség szeirnt a küldöttek kérésére – áttették február-8-ra a találkozót.

Hetek óta nyüzsögtek az érintett civilek, folyt a találgatás, senki nem tudta, pontosan mely szervezeteket engednek a külföldi szakértők közelébe. A civilek arról sem kaptak információt az eseményt szervező Miniszterelnökségtől, hogy milyen világörökségi helyszíneket vizsgál meg a küldöttség, s kikkel találkozik a három napos látogatás során.

A történelmi zsidónegyed épületeinek védelmére még a Hunvald-idők házrombolásai idején alakult ÓVÁS! Egyesület például azt az értesítést kapta, hogy 2 fővel regisztrálhatnak személyi igazolványszámmal a Parlamentbe, ahol vetítéssel kísért prezentáción mutathatják be majd a véleményüket. Pár nappal a találkozó előtt kiderült: csak egy ember vehet részt az eseményen a nagy érdeklődés és “helyhiány” miatt (a Parlament területe 18 000 négyzetméter) .

Ezt követően, a találkozó előtti este e-mailben tájékoztatták az addigra teljesen elképedt meghívottakat, hogy egy előre nem látott rendezvény miatt foglalt a parlamenti terem, ahol a civilekkel találkoztak volna, ezért a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kerül sor az egyeztetésre, egy órával később a tervezettnél. Sőt, ott vetítésre sem lesz mód, és minden szervezet csak 5 percben adhatja elő a véleményét.

A civilek egy része szerint így próbálta a kormányzat távol tartani a civileket a találkozóról. Szerintük a szakértők elé tárt kritikus vélemények “puhítását” szolgálta az is, hogy több olyan kevéssé ismert szervezetet is meghívtak a találkozóra, melyek örökségvédelmi feladatot nem látnak el, és többnyire a kormány álláspontját képviselik a nagyberuházások kapcsán.

Ugyanakkor több ismert környezetvédő szervezet az utolsó percig úgy tudta, nem vehet részt a tárgyaláson, de végül odaengedték egy részüket. Az új helyszínen aztán természetesen volt vetítő, és lett volna bőven hely akár háromszor annyi résztvevő számára is...

LÉGI FELVÉTELEKEN MUTATJUK A TITOKZATOS LUXUSKASTÉLYT, AMELY LÁZÁR JÁNOS FÖLDJEI KÖZÖTT ÉPÜL

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MAGYAR KRISZTIÁN
2018.02.11.


Persze, az egészhez semmi köze sincs a miniszternek.

Szerényen csak Nagyréti Vendégháznak hívják azt az impozáns vadászkastélyt, amelyet a közelmúltban építettek a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilág szélén. A hatalmas luxusingatlanról a környéken sokan úgy tartják, hogy ahhoz köze lehet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek. Hivatalos dokumentumokkal bizonyítani nem lehet, hogy a vadászkastély közvetlenül Lázár Jánoshoz köthető, de néhány árulkodó jel arra utal, annyira mégsem lehet számára ismeretlen a környék.

Az építkezésről még 2016-ban számolt be az Átlátszó: akkor óriásdaruval építették a házakat, decemberi ott jártunkkor viszont úgy tűnt, végeztek a munkákkal. A bárki által járható közút mellől a főépület egy részét és a kisebb házak tetejét lehetett látni, de a főkaputól az oda vezető több száz méteres magánút előtt egy őr állt, csak ő engedhette be az oda érkezőket, bár mi nem láttunk senkit, aki éppen arra járt volna, amíg a helyszínen voltunk. Néhány napja visszamentünk, és mivel kicsit nagyobb volt a mozgás – minden bizonnyal valamilyen karbantartó érkezhetett, az őrrel felhajtottak a főépület mellett található kisebb épületekhez – légi felvételeket tudtunk készíteni a kastélyról. Eddig is láttuk, hogy nem akármilyen luxusingatlanról van szó, de a levegőből az egész sokkal impozánsabbnak tűnik...

ÚJRA TÜNDÖKÖLHET A KRIPTOPÉNZ?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.02.11.


A virtuális valutákba fektetők már korábban hozzászokhattak a nagy árfolyam-ingadozásokhoz, az elmúlt év eseményei azonban minden eddig tapasztaltnál jobban megrázták a piacot. Miközben akadtak, akik megtöbbszörözték a pénzüket, de vagyonok is elszálltak, tovább folyik a vita a kriptopénzek jövőjéről.

Egy évvel ezelőtt még 1000 dollár körüli áron adták-vették a bitcoint a főbb kereskedési platformokon, tavasszal azonban szinte sosem látott emelkedés vette a kezdetét. Ezt még a piac nyáron történt kettészakadása (hard fork), a bitcoin cash létrejötte sem akasztotta meg, októberre már négyszer ennyit is megadtak a kriptovalutáért. Október elsején például a Bitfinexen 4404 dolláron, a Bitstampon 4377 dolláron állt a jegyzés. És a java még hátra volt! Valósággal kicsinyesnek bizonyult az a Wall Street-i szakértő, aki év végére 6000 dollárt jósolt. Az árfolyam kisebb-nagyobb megingásokkal lényegében folyamatosan emelkedett, és már szűk két hónap után a lélektani határként emlegetett tízezer dollárt is átlépték az árak.

Úgy tűnt, a bitcoin előretörését nemigen lehet megállítani. Kína ugyan bejelentett – később felpuhított – korlátozásokat (ez átmenetileg meg is viselte az árfolyamot), de például az osztrák posta is közölte, hogy elfogadja, és Svájc is lehetővé tette a kriptopénzben adófizetést. Újabb lendületet adott, hogy a két nagy amerikai határidős tőzsdén a Chicago Board Options Exchange (CBOE) és a CME Group (CME) (előbbin december 10-én, utóbbin 18-án) megindították a határidős kereskedést...

A TÖRTÉNET, AMI MIKSZÁTH KÁLMÁNNAL KEZDŐDIK ÉS ANDY VAJNÁVAL VÉGZŐDIK

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2018.02.10.



— Halló, itt Mikszáth Kálmán! 

— Itt a szegedi Délmagyarország munkatársa, aki rövid audienciát és néhány sornyi véleményt kér Nagyságodtól.

— Szeged! — Kedves barátom, rendelkezésére állok, mikor óhajt fölkeresni?

— Még ma.

— Hát délután öt órára várom.

E rövid telefonbeszélgetés leiratával kezdődik a Délmagyarország 1910. május 22-én megjelent első számának címlapos cikke. A szegedi kötődésekkel is bíró „nagy palóc” a cserépkályha mellett, egy hatalmas karosszékben ülve támogatásáról biztosítja az új lapot, amelynek egyik fő célkitűzése, hogy csökkentse az ország vízfejűségét, vagyis erősítse a Budapesten kívüli szellemi életet.

Decentralizáció, fejlődés, — mondotta Mikszáth maga elé merengve. — Hát csodálatos dolgok ezek.

Ez volt Mikszáth utolsó interjúja, egy héttel később már a halálhíréről értesülhettek a szegedi olvasók.

Így kezdődött a legpatinásabb vidéki napilap története, amely 1910 óta, kisebb megszakításokkal, de folyamatosan megjelenik. Róna Lajos alapító-főszerkesztő nagyon komolyan vette az irodalmi rovatot: olyan írók és költők jelentek meg itt rendszeresen, mint Ady Endre, Krúdy Gyula vagy Kosztolányi Dezső. Juhász Gyula és Móra Ferenc pedig vezércikkeket is írtak. ..


A KORMÁNY A KISKERESKEDELEM ELLENŐRZÉSÉVEL FŰZI MÉG ERŐSEBB LÁNCRA A VIDÉKET

1000 A MI HAZÁNK
Szerző: HaFr
2018.02.10.


Orbán többedik ilyen kijelentése és Lázárnak -- szokásos módon -- a hazudozást cinizmussal vegyítő mai mondatai után, miszerint amíg a hipermarketeket nem tudják "megtörni (...) addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani" (miről tetszik picsogni, nertárs?!), úgy érzékelem, nem sok idő, és Baldauf és Mészáros urak révén a magyar szuperek/hiperek egy része végre elkezd értő kezekbe átvándorolni. (Mármint egyik se ért semmihez -- az előbbi sikeresen ásta alá a CBA-hálózat versenyképességét, most szabadul a boltjaitól, a tőkével feltehetően egy hatékonyabb ellátási láncot megszerezni akarva, hogy azt is lerohassza, az utóbbiról pedig hadd ne beszéljek.)

A várható változás nyilván a magyar "gazdák" és FMCG-termelők körében is megteremti a NER-hűség jól felfogott érdekét, ha eddig nem lett volna ilyen. Egyszerűen előfordulhat velük, hogy nem jutnak polcfelülethez a NER-szervek kereskedelmi rendszerében, ha nem paríroznak kellőképp. Polcpénz és visszatérítések a NER urainak legközvetlenebb zsebeibe stb. A vásárlók pedig garantáltan többet fognak fizetni és kisebb szelekcióból fognak majd válogatni, hiszen a rezsimet olajozni kell, ha belegebedünk is...

NEM AZÉRT VÁLASZTUNK NÉGYÉVENTE VALAKIKET A NYAKUNKRA, HOGY LEGYEN AKI DEMOKRATIKUS FELHATALMAZÁSSAL KIZSÍGERELJEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.02.11.


Jó reggelt kívánok, újra itt vagyok! Javaslom, tartsuk meg a vasárnapot. Igét ugyan nem hirdetek, de hátha menni fog anélkül is. Az esti rendhagyás után összerakom a szerintem fontos történéseket, és most szólok, hogy nem lesz szó a Story gáláról. Először is lehet, hogy biztos, hogy nem vagyok egy kifinomult ízlésű, eltartatott ujjal fintorgó műkedvelő, de én másokkal ellentétben mindenkinek ajánlom a Kojot című filmet. Immár úgy, hogy megnéztem, és úgy is, hogy még távolról sem vagyok az erőszak híve, márpedig ez a film ebben egyáltalán nem szenved hiányt, sőt. Az egész film maga a tömény erőszak. Azt olvastam, hogy: "a Kojot azzal az elemi dühvel ábrázol­ja az igazságtalanságot, megalázottságot és az erőszak mindent behálózó köreit, ami azokat létrehozza és folyamatosan újratermeli, pont olyan visszataszítóvá válik, mint a világ, amit megmutat."

Arról nem beszélve, hogy ezen felül még ráadásul: "átgondolt, érvényes esztétikai koncepció nélkül eresztettek itt össze manapság divatos formanyelvi megoldásokat,"

ezért egy nagy szar lett belőle. Én ezzel szemben azt gondolom, hogy az az igazságtalan, ocsmány, visszataszító, geci világ, amit a film bemutat, az pontosan azzá és olyanná teszi a benne élőket, amilyeneknek a filmben látjuk őket. Ennyi. Ha van tanulság, akkor az ez, ha van tragédia, akkor az ez. Nézzétek meg, ma még megtehetitek!

Az igazságtalan, korrupt világ márpedig itt döbörög körülöttünk, és az egyik legnagyobb perverzitása éppen az, hogy az igazságtalan, elnyomó, korrupt rendszert működtetők következmények nélkül vinnyoghatnak, hogy ők az elnyomottak, a mártírok. Úgy tűnik, Kovács Desikerült? Zoltán és Schmidt Mária újra feladat előtt áll. Kénytelenek lesznek ők kettecskén nyakon ragadni a billentyűzetet és újra megvédeni Orbán Viktort. Ezúttal a The New York Times ellenében, amelyik egy se nem rövid, se nem túl hízelgő cikkben elemzi, hogyan vált az orbáni Magyarország 2010 után a puha autokrácia egy furcsa változatává, amelyet a „csókosok” kapitalizmusa, a szélsőjobbos retorika és az egypárti politikai kultúra emel köbre. Szó esik a CEU kinyírási kísérletéről, az igazságszolgáltatás kormányzati befolyás alá helyezéséről, a civilek ellen hozott törvényről, Sorosról, de Mészároslölö szárnyalásáról és Tiborcz István Elios ügyéről is. No meg természetesen a lényegről: Orbán Viktor most valószínűleg az EU legnagyobb kihívása, aki immár közvetlenül szembemegy az Európai Unióval, miközben dollármilliárdoknak megfelelő összegű támogatást kap az EU-tól. Szóval semmi új, semmi olyan, amit ne tudnánk, de azért mégis lesújtó. Nem lennék meglepve azon sem, ha kiderülne: az önjelölt nemzetmentő számára nagyon is hízelgő, hogy ekkora nagy arcnak tartják. Szerintem ez lehet a Lovasberény-szindróma földhözragadt magyarázata is. Ezért van pozícióban minden korrupt gazember körülötte, akiről kiderült, hogy korrupt gazember, de ő nem engedte el a kezüket...

BEZZEGANYÁK ÉS ÖNKIZSÁKMÁNYOLÁS: AZ ANYAVERSENY, AMIN SENKI SEM AKAR INDULNI, DE MINDENKI RÉSZT VESZ BENNE

MÉRCE
Szerző: ÁMON KATA

2018.02.11.


Anyának lenni néha olyan, mint újra a tornasorban állni. Újraélni, ki és hogy került a jobb angolos/matekos csoportba, hogy ki tanult/sportolt jobban. Nem csak a gyerekeket hasonlítgatjuk egyfolytában össze meglehetősen nevetséges szempontok alapján – pl. rajzolás, éneklés, kötélmászás, és ne feledkezzünk meg a „bezzeg az Irénke fia már 10 hónaposon járt, beszélt, és szobatiszta is volt” kommentekről sem – hanem az anyákat is.

Rengeteg népszerű írás kering mindenféle médiafelületen, közösségi oldalon, aminek a lényege: ha anya vagy, és véletlenül elszólnád magad, hogy egy gyerekről gondoskodni 0-24-ben nem mindig a világ legszuperebb dolga, akkor általában két tematika köré épül fel a kommentcunami, amit vagy szóban vagy írásban megkapnak az anyák.

Az egyik reakció, hogy nyilván nem szereted a gyereked, hiszen egy gyermekét szerető anya még a kakis pelenkának is örül, és vígan fütyörészve kel fel hajnali 4-kor megetetni kisbabáját. Elképesztően erőszakos dolog valakit ilyennel vádolni, és azzal bűntudatot kelteni benne, hogy ha az anyaság negatív oldaláról is szót ejt, akkor biztosan nem szereti a saját gyerekét. Nem csoda, hogy minden olyan írást vagy megjegyzést, ami az anyaság nehézségeiről szól, azzal kezdenek a nők, hogy persze, imádom a gyerekem. Mintha ezt bárkinek is bizonygatni kellene.

Csak sajnos az anyaság erről szól, a folyamatos bizonygatásról, bizonyítgatásról. Nem a gyereknek, hanem a társadalomnak. Hogy bezzeg én még ezt is meg tudom csinálni, mert bezzeg a férjem unokatesójának a menye is meg tudta. Ha pedig én bezzeg nem tudom megcsinálni, akkor nyilván velem van a baj. Az önmagában nem elég, ha az anya a gyerek(ek)ről gondoskodik.

Kezdjük ott, hogy fogyjon le, mert egy anya az ne legyen igénytelen, meg ugye ha már nőnek született, az a minimum, hogy legyen vékony. Eltelt hat hét a szülés óta, mire vár? A Juli már a szülőszobáról kockahassal jött ki, mert a terhesség alatt is odafigyelt. Nincs ideje fogyózni? Ugyan már! Majd leteszi a gyereket a kiságyba, hogy aludjon, és akkor mindenre van idő, amíg alszik. Edzeni, főzni, zuhanyozni, házimunkát végezni, fodrászhoz, kozmetikushoz menni, esetleg még egy részmunkaidős állást is be lehet vállalni.

A te gyereked nem alszik? Bezzeg a Julié igen! Egy ekkora gyereknek úgyis csak aludni meg enni kéne. Három óránként. Hogy így nincs elég tejed? A Julié bezzeg csak anyatejes, szegény tápszeres babák csak elhíznak. Bezzeg a Julié nem, mert ő nem engedi, hogy zabáljon, evés után egyből leteszi, mert nem rontja el a sok cipeléssel. Bezzeg az ő gyereke jól eszik, jól alszik, mert úgy szoktatta, hagyta kicsit sírni, fejlődjön a tüdeje. Most van is ideje mindenre.

Mindenre ugye, ami lényeges: házimunka, szépítkezés, esetleg más típusú munka. Ja, mert önmagában egy még önállóan enni, aludni, tisztálkodni, beszélni, stb. képtelen kis emberről gondoskodni nyilván nem munka. Az csak valamilyen állapot, körülmény, amin felül kell emelkedni, mert bezzeg mások is azt csinálják. Itt nem csak arról van szó, hogy nyilván nincsenek bezzeganyák, mindenki megküzd a maga nehézségeivel – mint ahogy bármilyen más munkánál is...

NINCS REMÉNY! - VÁZLAT A MAGYAR NEMZETI GYŰLÖLETKÖZÖSSÉG ELMÚLT SZÁZ ÉVÉRŐL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HADAS MIKLÓS
2018.02.09.


A XX. században három rendszerváltás volt Magyarországon: az első és a második világháborút követően, valamint a kommunista világrendszer összeomlása után. Száz év távlatából a közöttük fönnálló párhuzamok jól láthatók. Kezdjük azzal, hogy az ország mindhárom esetben egy bukott világrendszer tagjaként, a korábbi ellenségek előtt kapitulálva, azok akaratának és föltételeinek engedelmeskedve kényszerül újrakezdeni az életet – mégpedig rendkívüli veszteségeket és áldozatokat követően. A kapitulációk következtében megszakad az a folyamatosság, amely az előző korszakokban elkezdődött. Így strukturálisan meghatározott, hogy előbb-utóbb politikai és irányítási tapasztalattal nem rendelkező, parvenu elitekragadják magukhoz a hatalmat, olykor kifejezetten a csőcselékre támaszkodva. Egyik esetben sincs szerves tömegbázissal rendelkező, belülről kezdeményezett forradalom.

A Horthy-rendszer konszolidáció­ját követően egy ideig a tradicionális magyar nemzeti arisztokrácia képviselői foglalják el a domináns politikai pozíciókat (gondoljunk csak Teleki Pálra vagy Bethlen Istvánra!). Ugyanakkor szimptomatikus, hogy a harmincas évektől az arisztokraták (akik között jelentős az angolbarátok aránya) már többnyire a korlátozott hatalmi jogosítványokkal bíró felsőházba szorulnak vissza, és onnan próbálják bátortalanul opponálni a szélsőjobb akcióit. Gömbös egy jórészt német fölmenőkkel rendelkező, Tolna megyei evangélikus tanító fia, Szálasi pedig egy örmény–szlovák–ruszin hátterű szegény kassai tisztviselőcsalád gyermeke. Az ötvenes évek káderpolitikájának jellemzője, hogy a korábbi elitek tagjait ellehetetlenítik (legyen szó arisztokratákról, zsidó polgárokról vagy kuláknak minősített gazdákról), és iskolázatlan munkás- és népi káderekkel töltik föl a monolitikus rendszer hatalmi pozícióit. A két háború közötti és az 1990 utáni periódus közös abban, hogy a kezdeti nemzeti-konzervatív politikai osztályok által irányított rendszer fokozatosan tolódik el jobboldali nacionalista-populista irányba – a Teleki-kormánytól a Szálasi-kormány, illetve az Antall-kormánytól az Orbán-kormány felé; a középső periódusban ez fordítva történik: a rendszer a kezdeti szélsőségesen baloldali Rákosi-diktatúrából egy konszolidáltabb állapot felé mozdul el.

A kommunizmus összeomlását követően az Antall-kormánnyal a kommunizmus évtizedeiben „alámerült”, két rendszerrel korábbi keresztény, konzervatív, européer uralkodó osztály középjobb képviselői kerülnek hatalomra (akik korábban túlnyomórészt a nyilasok angolbarát irányultságú ellenzékét képezték), és a kommunista reformelittel és az urbánus értelmiséggel konfrontálódnak az uralmi pozíciókért. Mindazonáltal a kilencvenes évek magyar politikai elitjének meghatározó csoportjaiban közös az, hogy autentikus és szerves társadalmi beágyazottsággal rendelkeznek: egyrészt a tradicionális keresztény-nemzeti közép- és alsó középosztályokat (MDF), másrészt a Kádár-rendszer munkás- és kispolgári létbe fölemelkedett tömegeit (MSZP), harmadrészt pedig a nyugati orientáltságú, főleg budapesti, polgári értelmiséget (SZDSZ) képviselik. Antall József, Horn Gyula és Pető Iván eme beágyazottságok s beállítódások autentikus megtestesítője.

E pártokkal szemben a Fidesz hangadó fiataljai túlnyomórészt a kádári kistelepülések, kisvárosok, kisegzisztenciák, kispolgárok, kiskertek és szocialista kisvállalkozások szürke világának és szürke gazdaságának önálló történeti kultúrát nélkülöző, átmeneti miliőjéből érkeznek. Se nem polgárok, se nem parasztok, se nem munkások; nem is városiak, nem is falusiak, és a vallásosság szele sem igen érintette meg őket. A seholból jönnek. Ezek a „Sturm und Drang”-lendületű, ambiciózus politikusok fiatal korukban képesek progresszív, érték­elkötelezett és radikális utópiákat megfogalmazni. A hatalom mámora azonban megbabonázza őket: beágyazott kulturális és diszpozicionális mintázatok híján nem állnak rendelkezésükre belső morális fékek, kényszerek és ellensúlyok, amelyek alapján a külső intézményi fékeket, kényszereket és ellensúlyokat is kiépíthetnék. Ez az új elit nem rendelkezik sem az arisztokrácia becsületkánonjával, sem a polgári középosztály erénykánonjával, sem az alsó osztályok nélkülözésen edződött, fegyelmezett munkakánonjával. A két háború közötti arisztokrata elit becsületkánonja alapján a hazugság megengedhetetlen, és az árulás morális dilemmája szélsőséges esetben öngyilkossággal oldható föl – gondoljunk csak Teleki Pálra! Ezzel szemben a Fidesz-vezetőknek nincsenek erkölcsi skrupulusaik; politikájuk cinikus hatalomtechnológiai, retorikai és politikaimarketing-ismereteken alapul. A lelkiismeret számukra a gyengeség indikátora. Eme arrogánsan parvenu és amorális hatalmi szellem nevében mondhatja azt a magyar miniszterelnök a menekültváltságot illetően, hogy amikor „az emberek biztonságáról” van szó, akkor a „humanitárius blablát figyelmen kívül hagyhatjuk”.

Mindhárom esetben – kísértetiesen újratermelve az évszázados mintákat – egy „barokkosan” körülményes, autoriter hajlandóságú állami apparátus épül ki, mégpedig a mindenkori domináns párt(ok) fennhatósága alá rendelve. A hatalmi elitek – a korábbi korszakok reformuralkodóihoz hasonlóan – fölülről kívánják átalakítani a társadalmat, és a kulcspozíciókat nem a szakértői tudás, hanem a mindenkori hatalmi elit iránti hűség alapján osztják el. Irracionálisan földuzzasztott, neokorporatív állami elitek jönnek létre, ahol az urambátyám protekcionizmus túlburjánzó, túlbürokratizált hivatali apparátusokkal párosul. A „packázó” állam autoritásként viszonyul a néphez: a bizalmatlan hivatal büntet, utasít, kötelez, fölszólít, és tetszése szerint változtatja a jogszabályokat. Nagy az esélye, hogy a települések élén hatalmukkal visszaélő jegyzők, tanácselnökök és polgármesterek pöffeszkednek; hogy a csendőr tegezi a napszámost, a rendőr a fiatalokat tetszése szerint igazoltatja, a polgármester pedig megvonja a közmunka lehetőségét a helyi renitensektől...

MÁTYÁS GYŐZŐ: VADKELETI TÖRTÉNET

168 ÓRA ONLINE
Szerző: MÁTYÁS GYŐZŐ
2018.02.11.


A magyar filmszakma hosszú története során megélt már egyet s mást, de arra még nem volt példa, hogy egy producer energikusan akarjon keresztbe tenni a saját filmje sikerének.

Tulajdonképpen miért is gyárt filmet az, aki annak elkészülte után gyakorlatilag kinyírja a saját munkáját? Miért, miért? Hát az állami zsozsóért. Ez ugye nem alaptalan feltételezés, különösen, ha a közpénz-belapátolás nagy bajnokáról van szó, mint esetünkben, de azért a konkrét ügy kicsit még bonyolultabb.

K. G. „producer” a Nemzeti Filmalaptól bezsákolt 319 millió forintos támogatás segítségével elkészítette a Kojot c. filmet (rendező: Kostyál Márk), majd a szintén saját tulajdonában lévő másik cége elszabotálta a film forgalmazását. Az ezen pillanatokban is zajló Magyar Filmhét című rendezvényről pedig – ahol az összes elmúlt évben készült játékfilmet látni lehet – visszavonta a saját filmje nevezését. (Visszavonni azért kellett, mert a film egyik alkotója, látva a gyártó passzivitását, maga nevezte be a filmet a Magyar Filmhétre.) A magyar filmszakma hosszú története során megélt már egyet s mást, de arra még nem volt példa, hogy egy producer energikusan akarjon keresztbe tenni a saját filmje sikerének. Akadályozva, hogy a szélesebb nyilvánosság, a nézők egyáltalán tudomást szerezzenek a műről. Majd a mutatvány csúcsaként még el is tüntettesse a munkát a honi filmes seregszemle mezőnyéből. Hogy aztán a felháborodás hatására valami infantilis revansként feltegye az egészet a YouTube-ra, nullára redukálva ezzel a film forgalmazási esélyeit. Bravó!

Egy producer kolléga, Kovács Gábor nem is volt rest kommentálni az esetet: „Hihetetlen, hogy egy producer, aki lényegében nem csinált semmit a film érdekében, csak keresztbe tett neki forgalmazásilag, most visszavonhatja, és több száz ember munkáját csorbíthatja! És mindezt a Filmakadémia elnézi.” Janisch Attila, a kitűnő rendező még keményebben fogalmaz: „Kálomista az egyik legkártékonyabb senki. Sorozatban tesz tönkre filmeket, embereket. Ezek, a filmeket megbuktató cselekményei – Veszettek, Kojot stb. –, ezek (tudatosan) rossz (semmilyen) forgalmazása lényegében kimerítik a hűtlen kezelés vétségének (ilyen nagy összeg esetében bűncselekményének) fogalmát.

"Százmilliós állami megbízású, közpénz befektetésű produktumok tönkretételéről van szó ugyanis.

De vajon miért is viselhet hadat K. G. a saját produkciója ellen, amelynek – nem mellékesen – a MÚOSZ Film- és Tévékritikus szakosztálya a legjobb elsőfilm díját ítélte oda?

A Kojot hibáival együtt is kifejezetten eredeti alkotás, műfaját tekintve eastern. (Ez a szubzsáner a western szerkezeti és dramaturgiai sémáit, szimbolikáját mai hazai kortárs témára alkalmazó, újra divatba jött forma. A román Bogdan Mirica Kutyák című, tavaly nálunk is bemutatott filmje a műfaj nagyszerű darabja például.) A Kojot – kicsit leegyszerűsítve a történetet – arról szól, hogy a Tűzkő nevű fiktív vidéken a helyi kiskirály mindenen átgázolva, mindenkit eltiporva, erőszakkal, zsarolással, megfélemlítéssel érvényesíti akaratát a legcsekélyebb gátlás nélkül. Nyers, brutális erővel elveszi mások tulajdonát, ellehetetleníti az életüket azért – s ezt meg is fogalmazza a filmben –, hogy évtizedekre, sőt „évszázadokra megalapozza a jövőt”, a saját családja jövőjét. A történet felettébb ismerős, viszont az ábrázolásban új elem, hogy Szojka, a kiskirály nemcsak, hogy törvénytelen eszközökkel él, de mint több utalás is van erre a filmben, helyi szinten már az ő kénye kedve szerint gyártják a törvényeket is. (Túl azon, hogy a rendőröktől a  polgármesterig természetesen mindenki őt szolgálja.) A Kojot különlegesen brutális mű, de az erőszak szokatlan tobzódása ebben a filmben következménye a bármely pillanatban robbanásra kész feszültségnek és frusztrációnak, ami felhalmozódott az emberekben. S aminek a kisülése csak tragédiához vezethet. Lokális vagy országos szinten. Mert ne legyen kétségünk afelől, hogy Tűzkő itt metafora. S a Kojot pont azért érdekes és méltánylandó film, mert átpolitizáltsága ellenére nem publicisztika, hanem megformált dráma...

ÍGY KERESS ÁLLÁST HOLLANDIÁBAN


HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.02.11.


A Brexit közeledtével egyre népszerűbb lesz Hollandia a határátkelést tervezgetők körében, így talán nem lesz haszontalan, ha megpróbáljuk megkönnyíteni az ott munkát vállalni kívánók helyzetét. Emellett (folytatva az előző poszt tematikáját) megnézzük, hogyan állnak a franciák az élethez, végül feltesszük a kérdést: miért éppen ott van az ember, ahol van.

Hollandiában nem nehéz fizetett álláshoz jutni, de mivel az ország vendégmunkásokra szorul, ezért az alacsonyan fizetett, különösebb nyelv- és szaktudást nem igénylő pozíciókra sok helyütt külföldieket alkalmaznak – írta legutóbbi posztjában a Hollandokk oldal és mindjárt tippeket is adott azoknak, akik Hollandiát választanák.

"A toborzókat nem különösebben érdekli, ha túl okos vagy, és szebbre-jobbra vágynál. Így ez főleg azoknak igazán jó hír, akik fél lábbal még Magyarországon vannak, de a pénz jól jön a hiteltörlesztéshez.

1. Munkaerőközvetítők

Persze, valahol el kell kezdeni és szerencsére kezdőknek tökéletes munkát kínáló munkaerőközvetítőkből rengeteg van Hollandiában. A legtöbben valamelyik uitzendbureau-n keresztül kezdik el hollandiai életüket.

A magyarországi állapotokhoz képest elsőre biztosan furcsa, hogy mennyire szerves részét képezi a holland gazdaságnak a közvetítőkön keresztüli foglalkoztatás, de hamar megszokjuk majd. Az uitzendbureau-k főleg a képzettséget nem - és igen sokszor különösebb nyelvtudást sem - igénylő területekre keresnek munkatársakat: ilyen például a logisztika, mezőgazdaság, termelés, stb..

2. A Randstad és Eindhoven


Illetve a nagyobb egyetemek azok, melyek igazán nemzetközinek mondhatók, így angol nyelvtudással is remek pozíciókat kínálnak az expatoknak. A monsterboard.nl, indeed.nl vagy az xpatjobs.com, undutchables.nl remek tájékozódási felületek a felhozatalról.

Az utóbbi időben „Krapteberoepen” (hiányszakmák) a műszaki-építési szektorban, az IT, egészségügy, gazdasági, pénzügyi, oktatási területen mutatkoztak, illetve az említett vendégmunkásokat hívogató területeken (logisztika, kertészet, vendéglátás).

3. Nyelvtanulás

Még a nemzetközi cégeknél is jól jön a holland nyelvtudás, mert nem mindegy, hogy be tudunk-e kapcsolódni a munkahelyi információ-áramlásba. Egy-két évet simán ki lehet bírni nyelvtudás nélkül, hosszabb távon azonban a legfontosabb, hogy ne maradjunk elszigeteltek.

Az angol nyelv csapdája, hogy a társalgás színvonala mindig a legszerényebb nyelvtudású beszélgetőpartner szintjéhez tendál, így a sztorimesélés sokszor megreked a „crazy”, „funny” és „cool” jelzők színvonalán.

Hollandul, holland munkakultúrában dolgozni pedig jó eséllyel elégedettséggel építgethetjük karrierünket: a hierarchia lapos, a hangnem közvetlen, véleményt mondani szabad, és a versengés helyett inkább a csapatmunkára, együttműködésre helyezik a hangsúlyt...

GYARMATI ANDREA: ÉHSÉGSZTRÁJKBA KEZDETT A KISFIAM

24.HU - POSZT ITT
Szerző: GYARMAT ANDREA
2018.02.10.



A szomszéd a megoldás.
Ez se mai történet, de akad azért általános tanulsága.

Az én Mócikám sok szempontból tényleg szuper kisfiú volt, számos területen extra teljesítményt nyújtott.

Jó, nem állítom, hogy sose volt semmi gondunk egymással, de tényleg ritkán ütköztünk. Különösen az étkezés és köre volt zavartalan. Mivel orvosként sok, finoman fogalmazva sem harmonikus helyzettel szembesültem, az első perctől kezdve hálás voltam a sorsnak, hogy az én kisfiam mindig milyen jól eszik. Se finnyogás, se válogatás nem volt, igaz, amiről tudtam, nem szereti, nem erőltettem.Nem volt „csak anyuci kedvéért”, és „csak egy falatot kóstolj meg, kérlek!”.

Vannak dolgok, melyek első ránézésre ellenérzést keltenek felnőttben, gyerekben egyaránt, ám néhány hét, hónap után megváltozhat bárkinek, de főleg egy gyereknek a vele kapcsolatos véleménye. Ha azonban elkezdjük erőltetni, rábeszélni, ellenállást építhetünk ki.

Az én kisfiam évekig nem evett például gombát, azt mondta a rántott csiperkére, hogy nem kérek, mert nem szép. Aztán egy majonézes gombát karácsonykor majonézes krumplinak vélt, szedett belőle, amikor is kiderült, ugyan ez sem szép, még ebben a formában sem, viszont finom. Eztán gyakran megéltük az íz diadalát a külcsín felett.

Máté evett, amikor eljött az ideje, és egészen kicsi korától vonzották a kulináris örömök. Mindez különös megelégedést jelentett nekem, mert nálunk gyerekkoromban elég érdekesen zajlottak az étkezések. A szüleim egész nap nassoltak. Ráadásul Anyu a legjobb indulattal sem volt konyhatündérnek nevezhető. Jó találkozás volt az övék ebből a szempontból is, mivel Aput ez cseppet sem zavarta. Apu érdeklődő ember volt, sok minden izgatta, de a kajálás nem volt igazán fontos számára...

"HAJRÁ CSILLAG, HAJRÁ ÁDÁM / LEGYÉL PÚP A RENDSZER HÁTÁN"

VÁROSI KURÍR
- KERÍTÉSEN INNEN BLOG
Szerző: Városi Kurír
2018.02.11.



Szombaton a budapesti Fészek Klubban átadták az Ars Humanica Hungarica Kör által jegyzett Magyar Civil Becsületrendet Csillag Ádám filmrendezőnek és Majtényi Lászlónak, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökének – tudósít a budapestbacon.com.

Magyar Civil Becsületrend

A 2011-ben alakult civil szervezet, az Ars Humanica Hungarica Kör évente adja át az anyagi díjazással nem járó kitüntetést, a Magyar Civil Becsületrendet. Mint a szervezet honlapján olvasható,

„a kitüntetés nyilvánosan igazolt elismerése annak a példaértékű tevékenységnek, amit a kitüntetett az emberek érdekében végzett, amely tevékenység a világ minden táján elismerést és tiszteletet érdemel politikai és vallási szempontok szerinti megkülönböztetés nélkül”.

Az idei átadóünnepségen megjelent többek közt Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója, Heller Ágnes filozófus, Kerekes Sándor, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) országgyűlési-képviselőjelöltje, Kovács Kriszta színművésznő, Lengyel László politológus-közgazda, Petschnig Mária Zita közgazda, Radnóti Sándor irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, Sebes György, a Népszava újságírója, Szalóczy Pál újságíró, rádió- és tv-bemondó – összesen mintegy száz ember.
„Olyan országban élünk, ahol a civileknek félniük kell.”

A rendezvényen fekete-fehéren kitűnt a rendszerváltó szabadelvű értelmiség tragédiája: egész egyszerűen nincsenek fiatalok.

2018-ban hetedszer adják át a díjat. A rendezvény anyagi hátterét lehetővé tévő mecénásoknak köszönetet mondó Kuthi szerint „olyan országban élünk, ahol a civileknek félniük kell”: ha szervezkednek, eltakarítja őket az erkölcstelenséget a jogszerűség mögé rejtő hatalom.

Felfakadóban vannak a hatalom eltitkolt fekélyei” – fogalmazott.

Árad a szenny” – vette át a szót a szervezet másik tagja, Görgey Gábor író. A volt kulturális miniszter szerint „nincs becsülete a becsületnek. Szerinte, lábujjhegyre kell állni, hogy ne lepjen el a szenny.

Az ugyancsak Ars Humanica Hungarica Kör-tag irodalomtörténész, Pomogáts Béla szavai sem voltak disszonánsak az addigiakhoz képest.

Az a tapasztalatom, hogy civil társadalom reményei fogyatkoznak, az ország a közönybe süllyedt, az emberek elfordultak a politikai kérdésektől

– fogalmazott. Életében néhány olyan pillanat volt, amikor nem ez jellemezte a magyar társadalmat: 1953, amikor Nagy Imre először lett miniszterelnök, 1956 és 1989 – tette hozzá.


Csillag Ádám, az egyszemélyes filmgyár

A idei év egyik kitüntetettjét, Csillag Ádám filmrendezőt Ragályi Elemér Kossuth-díjas operatőr mint saját egykori tanítványát méltatta. Szavaiból kiderült: az 1954-ben született Csillag ötévesen elvesztette apját, és gyerekkorában még egy súlyos tragédia érte: a paralízis. 1984-ben Csillag elkészítette Bős-Nagymarosról a Dunaszaurusz című filmet, „ami két vállra fektette a puhány diktatúrát”. (Nem lebecsülve Csillag jelentőségét, úgy tudjuk, a két vállra fektetésben azért Ronald Reagan elnök is részt vett – Sz. P.)

A közönségben mindenki tudja, mi az a „három T.” – így Ragályi. Bár Csillag 1990-ben a Dunaszauruszért megkapta az Év dokumentumfilmje kitüntetést, csak percekig volt támogatott, viszont a „tiltott és a tűrt kategória Oscar-díjasa”...