TÉNYTÁR BLOG
Szerző: Ténytár
2017.05.16.
Miközben a magyar kormány egyre mélyebbre süllyed az Európai Unió ellen indított boszorkányüldözésben, a Fidesz továbbra is abban a tévhitben él, hogy az elmúlt évek – és várhatóan az idei év – növekedését a sikeres hazai gazdaságpolitika táplálja. Pedig pont a tavalyi év során bizonyosodott be, hogy amint kevesebb uniós pénz érkezik hazánkba, máris megáll az élet a gazdaságban.
El lehet játszani azzal a gondolattal, hogy mi lenne akkor, ha a magyar kormány és Brüsszel vitája addig fajulna, míg végül megvonnák a támogatásokat az országtól. A Fidesz körüli oligarchák vélhetően nem vennék jó néven, ha elakadnának azok a fejlesztési támogatások, amelyekből zsíros pénzeket tudnak kiszakítani, így várhatóan a Fidesz egyből meghátrálásra kényszerülne Brüsszellel szemben, ha az uniós bürokraták végre felvennék a kesztyűt és hathatós választ adnának a magyar kormány álságos hangulatkeltésére.
Uniós pénzek nélkül megállna az élet
Annak ellenére, hogy a legelvakultabb Fidesz-hívek még mindig elhiszik, hogy a Fidesz unortodox gazdaságpolitikájának köszönhető az elmúlt évek stabilitása, valójában elfogadott tény, hogy az uniós pénzek felhasználásának volumennövekedése adott lökést a magyar gazdaságnak. 2007 és 2009 között a nettó transzferek nagysága 2 százalék volt, 2010 és 2014 között már 4,4 százalék, az uniós források gyorsabb lehívása multiplikátorral együtt körülbelül 3 százalékkal dobta meg a GDP szintjét. Lényegében ez azt jelenti, hogy az elmúlt években stagnált volna végig a magyar gazdaság, ha nem érkezett volna Magyarországra évente több mint 2000 milliárd forintnyi támogatás.
Csepreghy Nándornak egy kecskeméti fórumon sikerült abba az ellentmondásba ütköznie, hogy szerinte Magyarországra már olyan sok uniós pénz érkezett, hogy az azokból megvalósult fejlesztések révén az ország már képes az önálló növekedésre is. Az államtitkár érvelése még helyes is lehetne, hiszen különösebb logikai bukfenc nincs benne, csakhogy pont tavaly bizonyosodott be, hogy ha nem érkezik elegendő uniós transzfer az országba, akkor a legnagyobb ráutaltsággal rendelkező ágazatok teljesítménye egyből visszaesik.
Ha el is tekintünk attól, hogy Magyarország mennyire rá van utalva a uniós pénzekre, akkor sincs miért büszkének lenni, hiszen az elmúlt 6 évben az átlagos gazdasági növekedés nem érte el a 2 százalékot. Az Orbán-kormány gyakran hivatkozik arra, hogy Magyarország jól teljesít, mivel a növekedés meghaladja az EU28 átlagát, azonban a fejlettségi szintek közti különbség miatt ebben nincsen semmi meglepő. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország egy felzárkózó ország, akkor katasztrofálisnak mondható ez a teljesítmény. 2013-ban például Magyarország nettó egyenlege 5 milliárd euró volt, de hiába a rengeteg pénz, ez csupán arra volt elég, hogy kijöjjünk a gödörből.
Hogy mennyire nem sikeres a magyar gazdaságpolitika azt jól bizonyítja, hogy 2016-ban mélypontjára süllyedt Magyarország versenyképessége. Ez már csak azért is fontos információ, mert a versenyképesség az, ami meghatározza, hogy egy gazdaság önerőből mekkora vonzóerővel rendelkezik a külföldi működő tőke számára. 2016-ban Románia és Bulgária beelőzött minket, ezzel sereghajtóvá váltunk a régióban. Érkezzen bármennyi pénz Brüsszeltől, a versenyképesség javításában ez nem fog segíteni, ahhoz már a magyar kormánynak kellene olyan lépéseket tennie, amelyek valóban nagyobb önállóságot adnának az országot. ..
