Szerző: PORTFOLIO. MTI
2021.11.18.
2021. november 18., csütörtök
KRITIKUS A MAGYAR VÍRUSHELYZET: MÁR AZ NNK-BAN IS LÁTJÁK A KÓRHÁZAK TELÍTŐDÉSÉT, ÉS MAGYAR ORVOSOKAT KÜLDÜNK KÜLFÖLDRE
PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO. MTI
2021.11.18.
A kormányok a járvány újabb hullámával küzdenek, ezért Európában új korlátozásokat vezetnek be, amelyek közül sok az oltatlanokat célozza meg. Magyarországon egyre drámaibb a vírushelyzet, de érdemi korlátozásokról még nem döntöttek. Gulyás Gergely miniszter délután maszkviselési kötelezettséget jelentett be...
Szerző: PORTFOLIO. MTI
2021.11.18.
A FIDESZ-SZIMPATIZÁNS ROMA POLGÁRMESTER, AKIT “MINDENKI IMÁD” | HELYKÖZI JÁRAT
PARTIZÁN / HELYKÖZI JÁRAT
Szerző: Partizán
2021.11.18.
Túró Tamást a környéken mindenki szereti. 2014-ben választották meg Kömlő, az 1881 fős, többnyire romák által lakott falu polgármesterének. Szegénységben nőtt fel, mégis ő lett Heves megye első roma polgármestere.
Hét éves regnálása alatt a településen lényegében megszűnt a munkanélküliség és a bűnözés. Rendbe szedte a falut. Ösztöndíjat és ingyenes étkezést biztosít a gyerekeknek, tűzifát és kedvezményeket a nyugdíjasoknak. Bevezette a szociális mikrohitel-rendszert, de segélyt csak a legritkább esetben ad. A falunapok már-már fesztiválra hajaznak. És természetesen szoros kapcsolatot ápol a Fidesszel.
Szerző: Partizán
2021.11.18.
Túró Tamást a környéken mindenki szereti. 2014-ben választották meg Kömlő, az 1881 fős, többnyire romák által lakott falu polgármesterének. Szegénységben nőtt fel, mégis ő lett Heves megye első roma polgármestere.
Hét éves regnálása alatt a településen lényegében megszűnt a munkanélküliség és a bűnözés. Rendbe szedte a falut. Ösztöndíjat és ingyenes étkezést biztosít a gyerekeknek, tűzifát és kedvezményeket a nyugdíjasoknak. Bevezette a szociális mikrohitel-rendszert, de segélyt csak a legritkább esetben ad. A falunapok már-már fesztiválra hajaznak. És természetesen szoros kapcsolatot ápol a Fidesszel.
De vajon mi rejlik a Polgármester Úr fényűző portája mögött?
ORBÁN ISMERETLEN ERŐS EMBERE: A SOPRONI DOKTORNŐ | OLIGARCHIA, SOPRON
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.11.18.
Sopron Győr-Moson-Sopron megye 4. számú választókörzetének központja. Innen indult Szájer József, ma a legfontosabb helyi politikus a háttérben tevékenykedő Dr. Molnár Ágnes. A város régóta fideszes vezetésű, és jelenleg is erősnek tűnik a kormánypárt a térségben. Oligarchák nem tűnnek fel gyakran a körzetben, de a Fertő-tavi beruházás körüli botránynak nemzetközi szinten is híre ment.
Szerző: Partizán
2021.11.18.
Sopron Győr-Moson-Sopron megye 4. számú választókörzetének központja. Innen indult Szájer József, ma a legfontosabb helyi politikus a háttérben tevékenykedő Dr. Molnár Ágnes. A város régóta fideszes vezetésű, és jelenleg is erősnek tűnik a kormánypárt a térségben. Oligarchák nem tűnnek fel gyakran a körzetben, de a Fertő-tavi beruházás körüli botránynak nemzetközi szinten is híre ment.
HULLÁMLOVASOK
FACEBOOK/VÍRUSNAPLÓ
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2021.11.17.
Beszéljünk nyíltan: a magyar kormány hozott egy döntést, amely szerint inkább feláldoz még 5-6.000 életet a vírus oltárán, minthogy újabb, népszerűtlen, kötelező védekező intézkedéseket vezessen be. A mérleg egyik serpenyőjében tehát az emberi életek, a másikban pedig a kormány népszerűsége áll.
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2021.11.17.
A mérleg nyelve nyilvánvalóan a népszerűség felé billent.
Az összes mértékadó előrejelzés arra figyelmeztetett már egy hónappal ezelőtt, hogy amennyiben nem kerül sor szigorú óvintézkedések bevezetésére – kötelező maszkviselés, zárt terekben oltási igazolvány, tömegrendezvények korlátozása – az év végére újabb 5-6.000 fővel emelkedhet a járvány halálos áldozatainak száma. És hiába igazolják a trendek az előrejelzés igazságát, a kormány – a járműveken való kötelező maszkviselésen kívül - semmiféle hatékony járványellenes intézkedést nem hozott. Így azután nem is meglepő, hogy lassan ugyanott tartunk, mint tavasszal, a járvány tetőzésének idején.
Az összes mértékadó előrejelzés arra figyelmeztetett már egy hónappal ezelőtt, hogy amennyiben nem kerül sor szigorú óvintézkedések bevezetésére – kötelező maszkviselés, zárt terekben oltási igazolvány, tömegrendezvények korlátozása – az év végére újabb 5-6.000 fővel emelkedhet a járvány halálos áldozatainak száma. És hiába igazolják a trendek az előrejelzés igazságát, a kormány – a járműveken való kötelező maszkviselésen kívül - semmiféle hatékony járványellenes intézkedést nem hozott. Így azután nem is meglepő, hogy lassan ugyanott tartunk, mint tavasszal, a járvány tetőzésének idején.
Tegnap 165 ember halt meg a covid-fertőzésben és 525-en kerültek kórházba. 21.500 elvégzett teszt eredményeként 5.323 új fertőzöttet találtak. Ugyanezek a számok a hozzánk hasonló népességű, a kormányfő által korábban laboratóriumnak tekintett Ausztriában: 40 haláleset, 452.000 (!) elvégzett teszt és 11.889 új fertőzött. Ami azt jelenti, hogy míg nálunk minden negyedik elvégzett teszt pozitív, addig Ausztriában csak a tesztek 3 százaléka. És tulajdonképpen még örülhetünk is, hogy csak négyszer annyian haltak meg tegnap covid fertőzésben Magyarországon, mint az osztrák laboratóriumban. Kiváltképp, ha ehhez hozzászámítjuk, hogy míg nálunk még mindig 15-20 ezer forintba kerül a tesztelés, addig Ausztriában minden állampolgárt bármikor ingyen tesztelnek.
A fiam családja Bécsben él, az unokáimat hetente háromszor tesztelik az iskolában. A család minden hónapban kap 10 ingyen tesztet a várostól. Ha a fiam zenekari próbára megy, akkor előtte a zenekar minden tagja ingyen tesztelteti magát a kijelölt helyeken.
Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy nálunk akár négy-ötszöröse is lehetett a fertőzöttek száma. Csakhogy akiknek nincsenek súlyosabb tüneteik, azok nem költenek tízezreket a tesztre. És akik saját pénzen tesztelik vagy teszteltetik magukat, azok többsége nem jelenti be hivatalosan ennek eredményét.
Egy szó mint száz, senkinek fogalma nincs, hogy mi a valódi járványhelyzet Magyarországon. Csak azt látjuk, hogy napról napra nő az elhunytak, a kórházba és lélegeztetőgépre kerülők száma. És érezzük, hogy a helyzet óráról-órára súlyosabbá válik.
Tele vagyunk aggodalommal és szorongással, a legrosszabbra készülünk. Szemben a magyar állammal, amely az előző járványhullámok idején teljes bizonyosságot szerzett afelől, hogy a szavazóit sokkal jobban zavarják a kötelezően előírt járványellenes intézkedések, mint az, hogy Magyarország az harmadik hullám idején világelső volt a covidhalálozások ranglistáján, lakosságarányosan nálunk haltak meg a legtöbben a járványban.
De ennek nem az az oka, hogy a magyar lakosság ennyire részvétlen. Hanem az, hogy az emberek jelentős részének fogalma sincs arról, hogy mi történik valójában itthon és mi a világban. Egy tavasszal, a járvány tetőzése után elvégzett közvéleménykutatás eredménye szerint a magyar állampolgárok jelentős többsége meg volt győződve arról, hogy a magyar kormány jól vagy nagyon jól kezelte a járványt. És ez nem azért volt így mert a magyarok butábbak, mint más országok lakói, hanem mert fogalmuk sem volt a valós helyzetről. A kormány sikerpropagandája hatékonyabban működött, mint a pártállami diktatúra idején bármikor. Amikor nálunk halt meg lakosságarányosan a legtöbb ember, akkor minden kormánypárti médiafelületen arról szólt a tájékoztatás, hogy a beoltattak számában világelsők vagyunk, hogy nálunk áll rendelkezésre a legtöbb féle oltás. Aztán amikor elkezdtünk hátrafelé csúszni az oltottsági rangsorban, akkor arról már csak azok tudtak, akik a kormánypárti propaganda médián túl is keresnek információkat. Utóbbi azonban nem könnyű feladat, mivel a médiafelületek 90 százaléka a kormánypropagandát sulykolja. A Fidesz legstabilabb szavazóbázisát jelentő idősebb, alacsonyan iskolázott, kistelepüléseken élők tipikusan ebbe a médiafogyasztó rétegbe tartoznak.
Most a negyedik hullám kezdete óta pedig az egész ország ki van tapétázva egy ócska propagandafilm gusztustalan óriásplakátjaival. Minden huszadik-harmincadik ilyen mellett ott árválkodik egy-egy fekete-fehér plakát is, amelyen bús férfiak azt a rendkívül informatív és invenciózus kijelentést teszik, hogy „az oltás működik”. Janka unokám a minap az iskolából jövet megkérdezte, hogy a Semmelweis fideszes-e. Amikor megkérdeztem, hogy miért gondolja, akkor nagyon logikusan azt válaszolta, hogy azért „mert a Merkely fideszes és a Semmelweisnél dolgozik”.
Az oltottak száma hónapok óta stagnál. Jól látható, hogy azok, akik eddig nem oltatták be magukat a jelenlegi körülmények között a jövőben sem fogják. Vagyis az látszik, hogy csak azok oltakoztak, akik eredendően is úgy várták az oltás megjelenését, mint a Messiást. A kormánynak azonban jószerivel senkit nem sikerült meggyőznie az oltás hasznosságáról. Ami persze nem meglepő, hiszen nem is tett erőfeszítéseket ennek érdekében. Annak a kormánynak, amelynek egyetlen valódi sikere az agyak átmosása, amelynek kitartó propaganda-kampányával sikerült a korábbi miniszterelnökből valóságos közellenséget, a gonosz megtestesítőjét faragnia, amelynek propagandakampánya akkor is elhitette az emberekkel, hogy csökken a rezsi, amikor növekedett, amely ugyanilyen eszközökkel országos járvánnyá dagasztotta az idegenellenséget, amelynek sikerült Angela Merkelből ellenséget Putyinból pedig barátot csinálni, nyilván megtalálhatta volna a hatékony propaganda eszközöket az oltakozás népszerűsítésére.
Ha akarta volna. Csakhogy nem akarta, mert voltak ennél fontosabb dolgai: ellopni a Balatont, a Velencei- és a Fertő tavat, újabb és újabb közpénzeket átszivattyúzni az oligarcháknak, hazugságkampányokat építeni a főpolgármester és a többi ellenzéki politikus lejáratására, átjátszani a diákváros helyét a kínai kommunista pártnak, gyűlöletet szítani az Európai Unió ellen és a sor vég nélkül folytatható.
Azokban az országokban, ahol valóban a járvány ellen harcol a kormány, teljesen nyilvánvaló, hogy ennek leghatékonyabb eszköze a közvélemény folyamatos, tisztességes tájékoztatása a kialakult helyzetről. Magyarországon is annak volt a legnagyobb meggyőző ereje, amikor a közönség az első hullám idején szembesült az olaszországi kórházakban kialakult helyzetről. Az intenzív osztályokon készült képek, az egészségügyi dolgozók kétségbeesett, könnyes beszámolói, a kórházak udvarán sorban álló hűtőkocsik látványa sokakat meggyőzött azok közül is, akik korábban bagatellizálni próbálták a veszélyt. Csakhogy nálunk a kormány egyik legelső intézkedése az volt, hogy a médiát kitiltották az egészségügyi intézményekből. Az ott dolgozóknak megtiltották, hogy nyilatkozzanak bármiről és ez mind a mai napig így van.
Nálunk nem az információk megosztásával, hanem azok minél sikeresebb elhallgatásával küzd a kormány -- és nem a járvány, hanem a népszerűségvesztés ellen. Pedig ha látnák az emberek, hogy mi történik a kórházak intenzív osztályain az odakerülőkkel, hogy hogyan állnak a kórházi kapacitások, ha tisztességesen tájékoztatnák őket arról, hogy melyik vakcina mennyire hatékony védelmet nyújt a különböző korosztályok számára, hogy az elhunytak közül az oltottak mikor, milyen oltást kaptak, hogy településenként hogyan alakul a fertőzöttek száma, akkor bizonyosan növekedne az oltási hajlandóság.
Még a hozzánk hasonló politikai vezetés alatt álló Szerbiában is közzétették az arra vonatkozó adatokat, hogy a beoltott elhunytak közül ki milyen oltást kapott. Nálunk azonban semmiféle ilyen információhoz nem lehet hozzájutni. Mert akkor kiderülne, hogy az elhunytak döntő többségét Sinopharmmal oltották. Ők azok, akik azt gondolják, hogy védettek a vírussal szemben, ehhez igazítják életmódjukat. Aztán kiderül, hogy semmiféle ellenanyag nem termelődött a szervezetükben a két oltás után. Ez nemcsak az ő számukra tragikus, hanem az oltásellenesek malmára hajtja a vizet, akik egyre hangosabban hirdetik az oltással kapcsolatos nézeteiket. A minap az egyik leghypoltabb „megmondóember" egyszerűen nácinak nevezte azokat a kis pártokat, amelyek bizonyos intézményekben az oltások kötelezővé tétele mellett érveltek. És ennek hatalmas sikere volt.
A közösségi médiában böngészve egészen megdöbbentő az oltásellenes nézetek hirdetőinek száma és magabiztossága. Az oltással a szervezetbe juttatott chipen és mérgen túl, a szexuális vágy elvesztésén keresztül a 10 év múlva várható mellékhatásokig a legelképesztőbb fenyegetésekig mindenféle olvasható, a mérleg másik serpenyőjében pedig gyakorlatilag semmi nincs. Sem tájékoztatás, sem felvilágosítás, sem ellenérvek az oltásellenességgel szemben. Csupán két szomorú férfi és egy üres félmondat; „az oltás működik”. Mindeközben a negyedik járványhullám alatt az ország kifosztása, a demokrácia leépítése zavartalanul, teljes gőzerővel üzemel.
IVÁNYI GÁBOR: ISTENNEK KÉPZELI MAGÁT AZ ORBÁN-REZSIM IS, KÜZDJÜNK ELLENE!
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Szerző: MÉRŐ VERA
2021.11.18.
Iványi Gábor, aki nemrég Budapest díszpolgára lett, küzdött a '90 előtti rendszerrel és a mostanival is. Azt mondta: mindkettő egyeduralomra tör, annak a bűvöletében él, nagyon sok hasonlóság van. A jelenlegi cinikusabb, arcátlanabb. „Talán erre talált ki minket a Jóisten, hogy az ilyen, magukat istennek képzelő politikai szervezetek ellen küzdjünk” - mondta a Reggeli személyben. Beszélt arról is, hogy szerinte csak a szolidaritás egyházának van értelme, és az élet sokkal fontosabb és szebb, mint hogy az ember megalkuvó módon beálljon valami rossz ügy mellé.
Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője nemrég Budapest díszpolgára lett. A Reggeli személyben arról kérdeztük, számítanak-e még ezek a titulusok, vagy csak az elvégzett munka a lényeg. Ő mindig a munkára koncentrál, viccesen azt szokta mondani, arra jók ezek a kitüntetések, hogy el lehessen őket árverezni. De persze ezt nem olyan célból, mint amikor a Bayer Zsolt lovagkeresztje miatti tiltakozásból döntöttek így, és befolyt 700 ezer forint az árverésen.
Mi a helyzet az intézményeikben?
Mindig a télre készülődéssel telik az évnek ez a szakasza, de nemcsak a budapesti városi szegények, hanem a vidéki, segítségre szoruló családok gondjai is elevenebben jelenik meg. Főleg a felzárkóztató iskolák révén körülbelül ezer családot támogatnak, ilyenkor a tűzifa és a tartós élelmiszer a legnagyobb probléma, ezeket állandóan gyűjtik. Egy kedves barátja legutóbb azt találta ki, hogy ahány éves, annyi flakon olajat ajándékoz, tehát ezzel is 70 liter olajat gyűjtenek.
Szóba került, hogy az előző rendszerrel is küzdött és a mostanival is, de érdemes-e a kettőt összehasonlítani? Iványi Gábor azt mondta: mindkettő egyeduralomra tör, annak a bűvöletében él, nagyon sok hasonlóság van köztük. Viszont jelenlegi cinikusabb, arcátlanabb. „Talán erre talált ki minket a Jóisten, hogy az ilyen, magukat istennek képzelő politikai közösségek ellen küzdjünk”. Megismételte, hogy negyven éve kapták meg a bevett egyházi státuszt, amelyet a Fidesz-kormány elvett tőlük.
Akinek egyébként sem erős a humorérzéke, attól a hatalom még a maradékot is elveszi. Ezek nem tréfálnak, és mindig ellenzéki oldalra csúszik a jó humor, gondoljunk a Hofi-időszakra, és most is vannak jó humoristák. Vannak olyanok is, akik hülyéskednek, jópofáskodnak, és ezt megengedi magának kormányfő is, de ez idétlenül néz kis legfeljebb ő élvezi. A hatalmasokon ér nevetni, de a kiszolgáltatottak kárára alávaló dolog – tette hozzá.
Szerző: MÉRŐ VERA
2021.11.18.
Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője nemrég Budapest díszpolgára lett. A Reggeli személyben arról kérdeztük, számítanak-e még ezek a titulusok, vagy csak az elvégzett munka a lényeg. Ő mindig a munkára koncentrál, viccesen azt szokta mondani, arra jók ezek a kitüntetések, hogy el lehessen őket árverezni. De persze ezt nem olyan célból, mint amikor a Bayer Zsolt lovagkeresztje miatti tiltakozásból döntöttek így, és befolyt 700 ezer forint az árverésen.
Mi a helyzet az intézményeikben?
Szóba került, hogy az előző rendszerrel is küzdött és a mostanival is, de érdemes-e a kettőt összehasonlítani? Iványi Gábor azt mondta: mindkettő egyeduralomra tör, annak a bűvöletében él, nagyon sok hasonlóság van köztük. Viszont jelenlegi cinikusabb, arcátlanabb. „Talán erre talált ki minket a Jóisten, hogy az ilyen, magukat istennek képzelő politikai közösségek ellen küzdjünk”. Megismételte, hogy negyven éve kapták meg a bevett egyházi státuszt, amelyet a Fidesz-kormány elvett tőlük.
Akinek egyébként sem erős a humorérzéke, attól a hatalom még a maradékot is elveszi. Ezek nem tréfálnak, és mindig ellenzéki oldalra csúszik a jó humor, gondoljunk a Hofi-időszakra, és most is vannak jó humoristák. Vannak olyanok is, akik hülyéskednek, jópofáskodnak, és ezt megengedi magának kormányfő is, de ez idétlenül néz kis legfeljebb ő élvezi. A hatalmasokon ér nevetni, de a kiszolgáltatottak kárára alávaló dolog – tette hozzá.
Akkor mi a megtérülő befektetés?
Szóba került, hogy megvonják a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség iskoláinak támogatását. Maruzsa Zoltán államtitkár azt mondta, azért, mert „nem megtérülő befektetés”. Műsorvezetőnk felvetésére azt mondta, ennél talán nem is mondhatott volna cinikusabbat az államtitkár, de szerencsére intézményt nem kellett bezárniuk. Szerinte az már éppen elég megtérülés, hogy leérettségiznek, szakmát szereznek olyan gyerekek, akiknek erre nagyon kevés lehetőségük lenne egyébként. Példaként említett egy hatgyerekes családot, ahol hat gyerekre jut egy okostelefon, ha van térerő. Ezért el is kezdtek nekik gyűjteni okos eszközöket. Ugyanannyi tehetséges gyerek születik a cigánytelepen is, mint a Rózsadombon, de ami miatt lemaradnak, az az alultápláltság és az ingerszegény környezet.
Szóba került, hogy megvonják a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség iskoláinak támogatását. Maruzsa Zoltán államtitkár azt mondta, azért, mert „nem megtérülő befektetés”. Műsorvezetőnk felvetésére azt mondta, ennél talán nem is mondhatott volna cinikusabbat az államtitkár, de szerencsére intézményt nem kellett bezárniuk. Szerinte az már éppen elég megtérülés, hogy leérettségiznek, szakmát szereznek olyan gyerekek, akiknek erre nagyon kevés lehetőségük lenne egyébként. Példaként említett egy hatgyerekes családot, ahol hat gyerekre jut egy okostelefon, ha van térerő. Ezért el is kezdtek nekik gyűjteni okos eszközöket. Ugyanannyi tehetséges gyerek születik a cigánytelepen is, mint a Rózsadombon, de ami miatt lemaradnak, az az alultápláltság és az ingerszegény környezet.
"Csak a szolidaritás egyházának van értelme”
Megemlítette, hogy '81-ben az akkori katolikus egyház megszólalt mellettük, és érdekességként hozzátette, hogy az akkori egyházügyi hivatalban a Fidesz székháza van. Várszegi Asztrikkal jó kapcsolatban vannak, de különösen Beer Miklóssal, aki teljes mellszélességgel küzdött értük – mondta. Az viszont elképeszti, hogy akkor hallgatott a katolikus egyház, amikor Bayer Zsolt demens vénembernek nevezte Ferenc pápát. Pedig Ferenc pápa evangéliumi ember, aki emberiességgel, gyöngédséggel fordul az elesettek felé, ez új arc, ezzel rátalált arra a formára, amiben az egyházak megtalálhatják a küldetésüket, létjogosultságukat. „Csak a szolidaritás egyházának van értelme” - jelentette ki Iványi Gábor.
Mesélt arról is, hogy van egy focicsapatuk, hajléktalan-válogatottjuk, amely Mexikóban például bronzérmes lett, tehát „kicsit jobban szerepelt, mint a magyar válogatott”. Van fair play-bajnokságuk is, ahol minden gólt meg kell ünnepelni, azt is, amit kaptak, vagy ha a leggyengébb játékos lő gólt, az kettőt ér. A fogyatékkal élők bajnokságában pedig az nagy élmény volt, amikor az egyik versenyző elesett, és az élen haladó társa felsegítette. „Miről szól az élet? Hogy legyőzöm a másikat, vagy arról, hogy valami ünnepet élünk át?” Iványi Gábor szerint bár nem tudjuk igazán megmondani, mi az élet értelme, csak azt, hogy ha már itt vagyunk, a legjobb dolog, ha örömünket leljük, és örömet igazán az okoz, ha látjuk a másikat örülni.
A hajléktalanokhoz kapcsolódóan azt mondta: nem nagyon van még egy olyan ország, amely kereszténynek nevezi magát, és a legfontosabb törvényébe, az alaptörvénybe rejtette bele azt az akaratát, hogy a hajléktalanok büntethetők legyenek akkor, ha olyan közterületen vannak, amely a turistáknak vagy a jobban öltözött embereknek van fenntartva. Azt mondják, akik ezzel foglalkoznak, hogy több mint 300 ilyen per van, és a lelkész két bíróról tudja, hogy nem hajlandó részt venni ember. Rendőröktől is hallotta, hogy nem intézkednek ilyen esetben, mert a szegénység nem bűn. Szerinte szegénység miatt gyereket se lenne szabad kiemelni a családból, hanem a szegénységen kellene enyhíteni. Egy kormányváltás szemléletváltást is kell, hogy hozzon.
Az élet sokkal érdekesebb, ha az ember nemet tud mondani
Amikor a NAV megjelenik négy fegyveressel, az szól-e másról, mint Iványi Gábor megalázásának kísérletéről? - kérdezte műsorvezetőnk, amire a lelkész azt mondta: őt ez mulattatja, „bal, jobb, bal, jobb, mennek a majmok, falu szélén megállnak, seprűnyélen dudálnak”, ilyesmik jutnak eszébe róla. De tudja, hogy ez nem neki szól, hanem a munkatársainak. Műsorvezetőnk azt is felvetette, hogy vajon nem a rendőröknek, NAV-osoknak megalázók ezek a feladatok, amivel egyetértve Iványi azt mondta, talán a rendszer működéséhez tartozik, hogy azokat keresi, akik nem merik elhárítani, hogy őket megalázzák, mert azt hiszik, hogy akkor nem kapnak munkát, vagy ferde szemmel néz rájuk a hatalom. „Pedig az élet sokkal érdekesebben folytatódik, ha az ember nemet tud mondani” - fogalmazott. Az kellene, hogy öntudatra ébredjen minden polgár, ebben kell őket segíteni. „Ne bánd, hogy ha a pozíciódból törvénytelenül kilöknek, harcolj érte, és közben gondolkozz, hogy az élet sokkal fontosabb és szebb, mint hogy megalkuvó módon beállj valami rossz ügy mellé”.
A beszélgetés egy pontján megemlítette: fontosnak érezte, hogy ne halogassa tovább, hogy zsidó nevét megkapja, és ez a Szim Sálom közösségében meg is történt.
Megemlítette, hogy '81-ben az akkori katolikus egyház megszólalt mellettük, és érdekességként hozzátette, hogy az akkori egyházügyi hivatalban a Fidesz székháza van. Várszegi Asztrikkal jó kapcsolatban vannak, de különösen Beer Miklóssal, aki teljes mellszélességgel küzdött értük – mondta. Az viszont elképeszti, hogy akkor hallgatott a katolikus egyház, amikor Bayer Zsolt demens vénembernek nevezte Ferenc pápát. Pedig Ferenc pápa evangéliumi ember, aki emberiességgel, gyöngédséggel fordul az elesettek felé, ez új arc, ezzel rátalált arra a formára, amiben az egyházak megtalálhatják a küldetésüket, létjogosultságukat. „Csak a szolidaritás egyházának van értelme” - jelentette ki Iványi Gábor.
Mesélt arról is, hogy van egy focicsapatuk, hajléktalan-válogatottjuk, amely Mexikóban például bronzérmes lett, tehát „kicsit jobban szerepelt, mint a magyar válogatott”. Van fair play-bajnokságuk is, ahol minden gólt meg kell ünnepelni, azt is, amit kaptak, vagy ha a leggyengébb játékos lő gólt, az kettőt ér. A fogyatékkal élők bajnokságában pedig az nagy élmény volt, amikor az egyik versenyző elesett, és az élen haladó társa felsegítette. „Miről szól az élet? Hogy legyőzöm a másikat, vagy arról, hogy valami ünnepet élünk át?” Iványi Gábor szerint bár nem tudjuk igazán megmondani, mi az élet értelme, csak azt, hogy ha már itt vagyunk, a legjobb dolog, ha örömünket leljük, és örömet igazán az okoz, ha látjuk a másikat örülni.
A hajléktalanokhoz kapcsolódóan azt mondta: nem nagyon van még egy olyan ország, amely kereszténynek nevezi magát, és a legfontosabb törvényébe, az alaptörvénybe rejtette bele azt az akaratát, hogy a hajléktalanok büntethetők legyenek akkor, ha olyan közterületen vannak, amely a turistáknak vagy a jobban öltözött embereknek van fenntartva. Azt mondják, akik ezzel foglalkoznak, hogy több mint 300 ilyen per van, és a lelkész két bíróról tudja, hogy nem hajlandó részt venni ember. Rendőröktől is hallotta, hogy nem intézkednek ilyen esetben, mert a szegénység nem bűn. Szerinte szegénység miatt gyereket se lenne szabad kiemelni a családból, hanem a szegénységen kellene enyhíteni. Egy kormányváltás szemléletváltást is kell, hogy hozzon.
Az élet sokkal érdekesebb, ha az ember nemet tud mondani
Amikor a NAV megjelenik négy fegyveressel, az szól-e másról, mint Iványi Gábor megalázásának kísérletéről? - kérdezte műsorvezetőnk, amire a lelkész azt mondta: őt ez mulattatja, „bal, jobb, bal, jobb, mennek a majmok, falu szélén megállnak, seprűnyélen dudálnak”, ilyesmik jutnak eszébe róla. De tudja, hogy ez nem neki szól, hanem a munkatársainak. Műsorvezetőnk azt is felvetette, hogy vajon nem a rendőröknek, NAV-osoknak megalázók ezek a feladatok, amivel egyetértve Iványi azt mondta, talán a rendszer működéséhez tartozik, hogy azokat keresi, akik nem merik elhárítani, hogy őket megalázzák, mert azt hiszik, hogy akkor nem kapnak munkát, vagy ferde szemmel néz rájuk a hatalom. „Pedig az élet sokkal érdekesebben folytatódik, ha az ember nemet tud mondani” - fogalmazott. Az kellene, hogy öntudatra ébredjen minden polgár, ebben kell őket segíteni. „Ne bánd, hogy ha a pozíciódból törvénytelenül kilöknek, harcolj érte, és közben gondolkozz, hogy az élet sokkal fontosabb és szebb, mint hogy megalkuvó módon beállj valami rossz ügy mellé”.
A beszélgetés egy pontján megemlítette: fontosnak érezte, hogy ne halogassa tovább, hogy zsidó nevét megkapja, és ez a Szim Sálom közösségében meg is történt.
A LEGIZZASZTÓBB KÉRDÉSEK, AMIKET ORBÁNNAK SZEGEZTEK AZ ÁLLAMI RÁDIÓBAN
TELEXPONTHU
Szerző: Telex
2021.11.17.
A miniszterelnök a kritikus kérdéseket itthon kerüli, viszont évek óta szinte minden pénteken bemegy a Kossuth Rádióba, hogy interjút adjon az évi 120 milliárd forint közpénzből működő közmédia egyik vezető szerkesztőjének. Orbán Viktort harmadik kétharmados ciklusában szinte kizárólag Nagy Katalin kérdezi az állami csatornán, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett újságíró pedig nem rest kihasználni az alkalmakat.
Szerző: Telex
2021.11.17.
A miniszterelnök a kritikus kérdéseket itthon kerüli, viszont évek óta szinte minden pénteken bemegy a Kossuth Rádióba, hogy interjút adjon az évi 120 milliárd forint közpénzből működő közmédia egyik vezető szerkesztőjének. Orbán Viktort harmadik kétharmados ciklusában szinte kizárólag Nagy Katalin kérdezi az állami csatornán, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett újságíró pedig nem rest kihasználni az alkalmakat.
SURÁNYI GYÖRGY: LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG
PORTFOLIO
Szerző: SURÁNYI GYÖRGY
2021.11.18.
A látszat, mint oly gyakran, most is csal. A látszat az, hogy inkonzisztens a fiskális és a monetáris politika. A felszínen úgy tűnik, mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján. Ezért nincs is ellentmondás, koherenciazavar a gazdaságpolitika alrendszereinek működésében. Mind a fiskális, mind pedig a monetáris politika egy irányba húz, vitathatatlanul ismét prociklikus. Ha nem is teljesen egyenlő mértékben, de évek óta egymással a legnagyobb összhangban fűtik a belföldi keresletet és az inflációt.
A folyamat nem ma kezdődött. 2017 óta tart, igaz, nem azonos intenzitással, de jól látszanak a körvonalai. (v. ö. Téveszmék fogságában, HVG, 2018. jan. 4., ill. Vigyázzunk jobban a forintra, HVG, 2019. okt. 3.) Ezért az lenne a meglepő, ha az infláció nem emelkedne folyamatosan immár ötödik éve. A 2020-ban tapasztalt inflációmérséklődés nem a trend megtörése, hanem egy externális sokk átmeneti hatása volt...
Szerző: SURÁNYI GYÖRGY
2021.11.18.
A folyamat nem ma kezdődött. 2017 óta tart, igaz, nem azonos intenzitással, de jól látszanak a körvonalai. (v. ö. Téveszmék fogságában, HVG, 2018. jan. 4., ill. Vigyázzunk jobban a forintra, HVG, 2019. okt. 3.) Ezért az lenne a meglepő, ha az infláció nem emelkedne folyamatosan immár ötödik éve. A 2020-ban tapasztalt inflációmérséklődés nem a trend megtörése, hanem egy externális sokk átmeneti hatása volt...
ERŐLTETETT MENET – A FIDESZ GAZDASÁGI TERVEI A VÁLASZTÁSOKIG
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.11.18.
Sűrű 4-5 hónapunk lesz a gazdaságban, mert a kormány méretes tranzakciókat szeretne elindítani, illetve részben befejezni. Folyamatban vannak olyan nagy kiszervezések, mint a gyorsforgalmi utak építése és üzemeltetése, a hulladékgazdálkodás és a távközlés. De jelentős bevásárlások is küszöbön állnak, például a repterek vagy az energetika világában. Mi hajtja ezt a nagy tranzakciós rohamot?
A kormány kritikusai mostanában hajlamosak úgy látni, hogy a Fidesz „csomagol”, mindenféle magáncéggel próbál hosszú távú szerződést kötni, autópályára, kaszinóra, hulladékra, távközlésre, reptérre. Mindezzel sok gazdasági területet kiszervez a következő kormányok alól, de mivel hozzá közeli entitásokkal igyekszik megállapodni, a kiszervezés inkább egy esetleges ellenzéki kormány hatósugarát csökkenti.
A Fidesz híveinek viszont erre a nagy rohamra is van egy ellennarratívájuk: mindezt úgy fogalmazták meg számunkra, hogy a magyar gazdaság számára fontos értékeket, így a szuverenitási törekvéseket érdemes felgyorsítani, konzerválni, biztosítani.
Mi várható még a gazdaságban a választásokig? Röviden tekintsük át a folyamatban levő ügyeket, majd próbáljuk meg értelmezni is a helyzetet!
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.11.18.
A kormány kritikusai mostanában hajlamosak úgy látni, hogy a Fidesz „csomagol”, mindenféle magáncéggel próbál hosszú távú szerződést kötni, autópályára, kaszinóra, hulladékra, távközlésre, reptérre. Mindezzel sok gazdasági területet kiszervez a következő kormányok alól, de mivel hozzá közeli entitásokkal igyekszik megállapodni, a kiszervezés inkább egy esetleges ellenzéki kormány hatósugarát csökkenti.
A Fidesz híveinek viszont erre a nagy rohamra is van egy ellennarratívájuk: mindezt úgy fogalmazták meg számunkra, hogy a magyar gazdaság számára fontos értékeket, így a szuverenitási törekvéseket érdemes felgyorsítani, konzerválni, biztosítani.
Mi várható még a gazdaságban a választásokig? Röviden tekintsük át a folyamatban levő ügyeket, majd próbáljuk meg értelmezni is a helyzetet!
...
IGAZSÁGOSABBÁ TESZI-E A TÁRSADALMAT A PC? | KÖZGYŰLÉS II.
PARTIZÁN / KÖZGYŰLÉS
Szerző: Partizán
2021.11.17.
Ma Magyarországon a vitakultúra szinte teljesen eltűnt a hétköznapokból, a társadalom megosztott, az emberek egyre kevésbé tudnak befogadni olyan véleményt, ami eltér a sajátjuktól. Éppen ezért a Partizán új vitaműsorában teret biztosítunk arra, hogy a mindannyiunk életét érintő fontos kérdéseket értelmesen, kulturált keretek között vitathassák meg a műsorba jelentkező hétköznapi emberek. A politikai korrektség alapvetően a különféle etnikai, szexuális, vallási, marginalizált kisebbségek jogegyenlőségi küzdelmeihez kötődik. A mozgalom célja, hogy kiirtsa a hétköznapi beszédből azokat a kifejezéseket, amik az adott csoportok megbélyegzését erősítik. A PC mozgalom intézménye mára rengeteg konfliktust szült. Hogy van az, hogy egy olyan kezdeményezés, ami arra hivatott, hogy segítse az együttélést, még megosztóbbá teszi a társadalmat? Ki dönti el, hogy mi az, ami politikailag korrekt és mi az, ami nem? Valóban arról van szó, hogy egyesek túl érzékenyek vagy inkább a társadalom többsége érzéketlen? Többek között ezekről vitatkoznak a Közgyűlés résztvevői.
Szerző: Partizán
2021.11.17.
Ma Magyarországon a vitakultúra szinte teljesen eltűnt a hétköznapokból, a társadalom megosztott, az emberek egyre kevésbé tudnak befogadni olyan véleményt, ami eltér a sajátjuktól. Éppen ezért a Partizán új vitaműsorában teret biztosítunk arra, hogy a mindannyiunk életét érintő fontos kérdéseket értelmesen, kulturált keretek között vitathassák meg a műsorba jelentkező hétköznapi emberek. A politikai korrektség alapvetően a különféle etnikai, szexuális, vallási, marginalizált kisebbségek jogegyenlőségi küzdelmeihez kötődik. A mozgalom célja, hogy kiirtsa a hétköznapi beszédből azokat a kifejezéseket, amik az adott csoportok megbélyegzését erősítik. A PC mozgalom intézménye mára rengeteg konfliktust szült. Hogy van az, hogy egy olyan kezdeményezés, ami arra hivatott, hogy segítse az együttélést, még megosztóbbá teszi a társadalmat? Ki dönti el, hogy mi az, ami politikailag korrekt és mi az, ami nem? Valóban arról van szó, hogy egyesek túl érzékenyek vagy inkább a társadalom többsége érzéketlen? Többek között ezekről vitatkoznak a Közgyűlés résztvevői.
VÉLEMÉNY ÉS NÉHÁNY ADAT OLTÁSOKRÓL ÉS A JELENLEGI HELYZETRŐL
FACEBOOK
Szerző: KEMENESI GÁBOR
2021.11.17.
Magyarország komoly károkat szenvedett az előző hullámok során a lakosságarányos halálozások tekintetében (mellékelt ábra). Jelen járványhelyzetben komoly fékezésre van szükség, hogy mérsékelni tudjuk a további károkat. Vessünk most be mindent, amit megtanultunk az elmúlt másfél évben.
Akit soknak találja a három oltást, annak mellékeltem egy táblázatot, amely összefoglalja, hogy az egyéb, gyermekkori és opcionális oltások közül is a legtöbb 3 dózisos, vagy annál több. A hosszú távú immunitás kialakításáért még korántsem biztos, hogy nem a három dózisos alapoltás lehet a megoldás – ezt még vizsgálni kell, de amit bizonyosan látunk: Működik a delta hullámban!
Szerző: KEMENESI GÁBOR
2021.11.17.
Az oltások vitathatatlanul működnek a vírus legszörnyűbb hatásai ellen, amennyiben megfelelő mértékben és megfelelő felelősség mellett, egyéb megoldásokkal együtt (maszk, stb), jól időzítve vetjük be a Delta hullámban.
További tudományosan leírt tény, hogy a vakcinált emberek kevésbé adják tovább a fertőzést, és kevesebb ideig fertőznek, amennyiben elkapják. (https://www.medrxiv.org/con.../10.1101/2021.08.30.21262701v1 https://www.medrxiv.org/con.../10.1101/2021.10.14.21264959v1 https://www.medrxiv.org/con.../10.1101/2021.07.13.21260393v1 )
Ez különösen olyan munkakörökben rendkívül jelentős, ahol más emberekért is felelünk, őket potenciálisan veszélyeztethetjük (pedagógus, eü. dolgozó, bolti eladók stb.). Továbbá különösen fontos egy olyan helyzetben, mint a mostani, ahol minden eszközünkkel a járvány terjedésének fékezéséért kellene tennünk – MASZK!
Ne féljünk a harmadik oltástól, a delta hullám kapcsán számos kiváló tanulmány bizonyította, hogy az egészségügyi károk mérséklésére rendkívül alkalmas és biztonságos (https://www.nejm.org/doi/pdf/10.1056/NEJMoa2114255 )
Akit soknak találja a három oltást, annak mellékeltem egy táblázatot, amely összefoglalja, hogy az egyéb, gyermekkori és opcionális oltások közül is a legtöbb 3 dózisos, vagy annál több. A hosszú távú immunitás kialakításáért még korántsem biztos, hogy nem a három dózisos alapoltás lehet a megoldás – ezt még vizsgálni kell, de amit bizonyosan látunk: Működik a delta hullámban!Mindenki vigyázzon magára és vigyázzunk egymásra. Azokat az embereket akik munkakörük folytán jelentős szerepet töltenek be a társadalom működésében (pedagógusok, egészségügyi dolgozók, stb), kiemelten arra kérem, hogy éljenek a végzettségükből adódó tudományos igényű gondolkodási képességükkel és kövessék a tudomány szavát. Ne a félelem vezéreljen senkit, mindenre van tudományos válasz, keressék a megfelelő helyeken. Amire pedig még nincs, ott gőzerővel dolgozik a tudomány, hogy mihamarabb legyen. Addig is a lehető legtöbb éppen rendelkezésre álló ismeret alapján mutatja a legbiztonságosabb és leggyorsabb kivezető utat a járványból.
"OLYAN OLTOTTAKAT LÁTUNK TÚLÉLNI, AKIKNEK KORÁBBAN ESÉLYÜK SEM LETT VOLNA"
HVG
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2021.11.18.
Betegekbe fulladó sürgősségi osztályokról, telítődött intenzívekről, kiégett személyzetről számolt be szokatlanul kemény hangú közleményében a Magyar Orvosi Kamara. A koronavírus-járvány negyedik hulláma azonban nemcsak a növekvő terhelés miatt frusztrálja az egészségügyi dolgozókat: sokan nem értik, miért nincsenek szigorítások, mások az oltásellenesség miatt érzik magukat tehetetlennek. Csilek András, a MOK BAZ megyei elnöke szerint a járvány most az oltatlanok között tombol, de még vannak kapacitások, és a vakcináknak köszönhetően olyan betegeket is meg tudnak menteni, akiket korábban elveszítettek volna.
“Van valami súlyosan disszonáns abban, ha valaki otthonától távolra vezényelve, megkérdőjelezhető körülmények között elhelyezve napi 12-24 órákat megfeszítve dolgozik a betegek ellátásán, miközben mások korlátozásoktól mentesen járnak tömegesen szórakozni, kikapcsolódni - potenciálisan fertőzni és megfertőződni” - szokatlan keménységgel fogalmazott a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerdai közleménye, amely az egészségyügyi rendszerre nehezedő rendkívüli terhelésről írnak...
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2021.11.18.
“Van valami súlyosan disszonáns abban, ha valaki otthonától távolra vezényelve, megkérdőjelezhető körülmények között elhelyezve napi 12-24 órákat megfeszítve dolgozik a betegek ellátásán, miközben mások korlátozásoktól mentesen járnak tömegesen szórakozni, kikapcsolódni - potenciálisan fertőzni és megfertőződni” - szokatlan keménységgel fogalmazott a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerdai közleménye, amely az egészségyügyi rendszerre nehezedő rendkívüli terhelésről írnak...
LAZÍT ÉS HÚZ AZ ADÓSSÁGFÉKEN A JEGYBANK? - MEGSZŰNIK A BABAVÁRÓ HITEL KIVÉTELEZETTSÉGE
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.11.18.
Jelenleg a babaváróhoz hitelből is fedezhető az önerő, ha valaki gyorsan lép. Az erről szóló passzust azonban az adósságfék új, már kihirdetett szabályaiból törölték. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankokat vezetői körlevélben tájékoztatja ezzel kapcsolatos elvárásairól. Nem ez az egyetlen módosítás a szabályokon.
Az MNB 2019 nyarán módosított úgy az adósságfék szabályokon, hogy a babaváró kölcsön önerőnek is számíthasson. A speciális szabályozás szerint, amennyiben a babaváróra szerződő szülő 90 napon belül jelzáloghitelt is igényel, akkor a babaváró kölcsön maximum 75 százalékát figyelembe lehet venni önerőként. A fennmaradó, jó esetben 25 százalék számít kölcsönnek a hitelfedezeti mutató számításakor. A jövedelemarányos törlesztő (JTM) és hitelfedezeti arány szabályozásáról a Magyar Közlönyben már megjelent rendelet szerint teljes egészében törlik az ezt előíró passzust.
Aki az új, a következő évtől hatályos (32/2014. MNB rendelet) szabályokat nézi, annak csak annyi tűnhet fel, hogy a harmadik paragrafusnak nincs hatodik bekezdése. Nos, éppen ebben voltak a babavárós előírások. Az MNB meglehetősen szűkszavú közleményben jelezte, hogy a „piaci gyakorlatra és kockázatokra” reagálva lépett. Azt is leírták, hogy a babaváró hitelek önerőként beszámítására vonatkozó elvárásairól vezetői körlevélben tájékoztatják a bankokat. Ilyen vezetői körlevél azonban – legalábbis egyelőre – nem található a publikus tájékoztatások között.
A jegybank egyébként az idén féltucatnyi bankban vizsgálta, mennyire tartják be a babaváró kölcsön szabályait, és mindent persze nem találtak rendben. A kért 10 millió forintos babaváró kölcsön felezése, a szüneteltetési kérelem elutasítása – ilyen és hasonló ügyekkel fordultak tavaly az érintettek a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT). A bankok tehát esetenként packázhatnak az igénylőkkel, de jó hír, hogy szinte minden babavárós ügy a kérelmező számára kedvező eredménnyel zárult. Az utóbbi időben viszont az Azénpénzem.hu-hoz több, a babaváróhoz kapcsolt lakáshitelek adósságfék miatti elutasításáról szóló jelzés is érkezett...
Szerző: Azénpénzem
2021.11.18.
Az MNB 2019 nyarán módosított úgy az adósságfék szabályokon, hogy a babaváró kölcsön önerőnek is számíthasson. A speciális szabályozás szerint, amennyiben a babaváróra szerződő szülő 90 napon belül jelzáloghitelt is igényel, akkor a babaváró kölcsön maximum 75 százalékát figyelembe lehet venni önerőként. A fennmaradó, jó esetben 25 százalék számít kölcsönnek a hitelfedezeti mutató számításakor. A jövedelemarányos törlesztő (JTM) és hitelfedezeti arány szabályozásáról a Magyar Közlönyben már megjelent rendelet szerint teljes egészében törlik az ezt előíró passzust.
Aki az új, a következő évtől hatályos (32/2014. MNB rendelet) szabályokat nézi, annak csak annyi tűnhet fel, hogy a harmadik paragrafusnak nincs hatodik bekezdése. Nos, éppen ebben voltak a babavárós előírások. Az MNB meglehetősen szűkszavú közleményben jelezte, hogy a „piaci gyakorlatra és kockázatokra” reagálva lépett. Azt is leírták, hogy a babaváró hitelek önerőként beszámítására vonatkozó elvárásairól vezetői körlevélben tájékoztatják a bankokat. Ilyen vezetői körlevél azonban – legalábbis egyelőre – nem található a publikus tájékoztatások között.
A jegybank egyébként az idén féltucatnyi bankban vizsgálta, mennyire tartják be a babaváró kölcsön szabályait, és mindent persze nem találtak rendben. A kért 10 millió forintos babaváró kölcsön felezése, a szüneteltetési kérelem elutasítása – ilyen és hasonló ügyekkel fordultak tavaly az érintettek a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT). A bankok tehát esetenként packázhatnak az igénylőkkel, de jó hír, hogy szinte minden babavárós ügy a kérelmező számára kedvező eredménnyel zárult. Az utóbbi időben viszont az Azénpénzem.hu-hoz több, a babaváróhoz kapcsolt lakáshitelek adósságfék miatti elutasításáról szóló jelzés is érkezett...
BACSÓ BÉLA: ÖNMAGUNK TORZKÉPE ELŐTT - SWIFT: GULLIVER UTAZÁSAI
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BACSÓ BÉLA
2021.11.12.
A századok során Swift Gulliver utazásait (1726) értelmezve joggal alakult ki az a vélemény, hogy a negyedik könyv olvasása képezi a legfőbb nehézséget a mű megértésében. Ahogy D. W. Jefferson írta, a könyv itt mutatja a legnagyobb szórást, hívja elő a legeltérőbb vélekedéseket azt illetően, miről is tudósít a parodisztikus valószerűtlen utazás, s hogy egyáltalán utazunk-e valahova, és nem sokkal inkább az ember testi-lelki tájait járjuk-e be, lehetetlen-valószerűtlen helyzetekben.
Szerző: BACSÓ BÉLA
2021.11.12.
A könyv elején álló levél, amit unokabátyjának címez, még jobban elmossa, illetve felülírja a negyedik részre vonatkozó nyomokat. Ez a „rokon”, aki Swift könyvét „kiadta” – s tudjuk, hogy a Gulliver utazásai szerzői név nélkül jelent meg –, beavatkozott, sőt bizonyos helyeken változtatott – állítja a levél –, s éppen ez az állítás törli el annak lehetőségét, hogy tájékozódhassunk a szöveg bizonyos helyeit illetően, vagyis nagyon is hajlunk arra, hogy elfogadjuk, a szöveg azért alakult így, mert ez a rokon felettébb aggódott, hogy a figyelő szemek, a hatalmon levő urak, még a „diszkrét allúzió/innuendó”-t sem tűrik (Szépirodalmi, 1954, 16. Szentkuthy Miklós fordítása). Swift paratextusának (Genette) paródiaötlete egyszerre szolgálja a hárítás és egy még erősebb kritikai pozíció felvállalását. Hiszen ne feledjük, a szerzői levél valós mivoltában nem kételkedhetünk (időpontját is megadja: 1727. április 2.), ám tartalma inkább szolgál a szerzői pozíció erősítésére. A levél él a lehetőséggel, hogy még nyíltabban jelezze, egy sajátos filozófiai-politikai allegória keretei között mi minden mást is kimond a szerző: először is arra utal, hogy mindaz, ami megesett vele, távol történt (persze így történt, csak ki tudja, hol!), s amiről itt beszámol, azt ott mondta, azoknak, akikről semmi tanúság sincs, csak ez a beszámoló. Reményét fejezi ki, hogy soha nem válik a jehuk alattvalójává, akikkel ott találkozván, önmaga ember voltának torz másikára ismert: „...be kell vallanom, hogy nem láttam még földön élő kreatúrát, mely minden szempontból oly undorító lenne, mint a jehu...” (277.). Ám most visszatérve (honnan?, azt, hogy hova – tudjuk) azt kell lássa: „Hát nincs meg minden okom az elkeseredésre, midőn éppen ezeket a jehukat látom pompás hintóikban, melyeket a nyihahák húznak, mintha ezek volnának a barmok, és azok az értelmes teremtmények?” (16.). A döntően Swift negyedik könyvét érintő levél egy másik helyén már a jehuk – értsd emberek – javíthatatlan mivoltáról szól, hiszen a csalás és korrupció a szerző intelmei ellenére nem szűnt meg. Swift esztétikai rafinériája itt most abban áll, hogy művét olyan intelemnek állítja be, amiből az ember okulhat, hiszen a józan ész, amely ugyan minden embert megillet, mégsem vált a számtalan kiadás ellenére sem hatékonnyá az olvasók körében: „mindenki belátja, hogy hét hónap (amióta a könyv megjelent, végletes irónia az ember jobbulását illetően! – B. B.) bőven elegendő idő lett volna arra, hogy a jehuk kigyógyuljanak őrültségeikből, és jóvátegyék bűneiket (vice and folly), ha a becsületre (virtue) és értelemre (wisdom) való hajlandóságnak legalább kezdeti csírái feltalálhatók volnának bennük...” (17.). Swift reagál a korabeli értelmezésekre is, hiszen a szerzői levél éppen azt a célt szolgálja, hogy ugyan végletes paródiáját nyújtja az ember önelvétéseinek, de azok válnak igazából céltáblájává, akik tovább szolgálják az ember önfelmentő hazug társas játékait: „mikor ítélték a sajtó minden prózában vagy rímben rágalmazó firkoncát arra [disgracers! Szentkuthy, zseniális magyarítása, tudta, kikre gondol 1954-ben! – B. B.], hogy életfogytiglan csak saját könyveit egye, és szomját csak saját tintájával csillapítsa?” (17.).
Swift a Gulliver elé helyezett levele éppen az általa megfogalmazott legfőbb szatirikus elvet fordítja vissza, hogy aztán még erőteljesebben juttassa érvényre, amit A könyvek csatája előszavában így fogalmazott meg: „A szatíra olyan tükör, amelyben a szemlélők általában mindenkinek az arcát fölfedezik, kivéve a saját magukét” (Kéry László fordítása). Röviden: a szatírában senki sem magára, hanem a másikra ismer, azaz önmagát nem tekinti a kritikai elmeél által érintettnek. Még korábban a Hordómesében (1696) így írt: „A szatírától viszont, mely mindenki ellen irányul, az egyes ember sosem sértődik meg, hanem inkább bátorkodik másokra érteni, s a teher ráeső részét igen bölcsen a világ vállára tolja, lévén az elég széles, kényelmesen elbírja” (Kéry László fordítása). Riasztó tapasztalata volt az is, hogy könyvét szóba hozó látogatója képtelen volt gondolatait érthető módon közölni. Felépíti könyve fogadtatását is. Swift A társalgásról szóló esszéjében nem véletlenül nevezte az ember legfőbb és minden más élőtől megkülönböztető sajátosságának a nyelvet. Gulliver minden utazása azzal kezdődik, hogy megkísérli elsajátítani az ott használatos nyelvet, ahova sorsa éppen vetette: „...mily mélyen lealacsonyítja az emberi természetet, ha visszaélünk azzal a képességgel, amelyről úgy tartják, hogy a legfőbb megkülönböztetője az embernek az oktalan állattól, s hogy mily kevés előnyt kovácsolunk abból, ami pedig a legnagyobb, a legtartósabb, a legártatlanabb s egyben leghasznosabb öröm az életben...” (Julow Viktor fordítása).
A negyedik könyv alapgondolata, hogy a társas érintkezés elfajulása a politikai hazugságban teljesedik be (vö. Swift esszéjét e tárgyban), hiszen a nyihahák/lovak és a jehuk/emberek közti feje tetejére állított viszony egyedül abból magyarázható, hogy a lovak legalább nem leplezik el viselkedésüket, és főként nem használnak olyan nyelvet, ami még a maguk számára sem bír értelemmel. „S vajon az csökkenti-e a nyihahákról és jehukról szóló beszámolóm hitelességét, hogy az egész világ szeme előtt ezrével járnak-kelnek ez utóbbiak, akik legfeljebb abban különböznek a Nyihaha-Birodalom-beli barombarátaiktól, hogy valami zagyva zsargonnal is rendelkeznek, és nem járnak meztelenül” (18.)...
HAZAI KORONAVÍRUS JELENTÉS, MEGJEGYZÉSEKKEL – 2021. NOVEMBER 18. (FRISSÍTJÜK)
FÜHÜ
Szerző: FüHü
2021.11.18.
Hazánkban az elmúlt 24 órában 10.767 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19) jelent. Ezzel 987.199 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. A napi fertőzöttszám 22%-kal növekedett az előző héthez képest, a halálesetek száma az előző hét szerdai adatát 82%-kal haladja meg.
A tegnapi napon 131 beteg hunyt el COVID 19 fertőzéstől. A fertőzéstől elhunytak száma összesen 32.645.
Az aktív fertőzöttek száma 121.139. A kórházban ápolt betegek száma is látványosan romló tendenciát mutat. 5.969 koronavírusos beteget ápolnak. Közülük 606-an vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 54.312-an vannak.
1millió 714 ezren pedig már a harmadik oltást is megkapták.
Szerző: FüHü
2021.11.18.
A tegnapi napon 131 beteg hunyt el COVID 19 fertőzéstől. A fertőzéstől elhunytak száma összesen 32.645.
Az aktív fertőzöttek száma 121.139. A kórházban ápolt betegek száma is látványosan romló tendenciát mutat. 5.969 koronavírusos beteget ápolnak. Közülük 606-an vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 54.312-an vannak.
1millió 714 ezren pedig már a harmadik oltást is megkapták.
Az elmúlt 24 órában összesen 21.491 tesztet végeztek el a hatóságok, ezeknek 24,77%-a lett pozitív, tehát gyakorlatilag minden negyedik elvégzett teszt már pozitív...
...Az a kormány amelyik koronavírus világjárvány idején képes pusztán politikai, vagy éppen szavazatszerzési okokból felülírni a járványügyi megelőzés, védekezés szabályait, a járvány kitörésekor képes másokra átruházni a szigorítások elrendelését, méghozzá olyanokra, akiknek nem áll rendelkezésére szakmai döntésképes szakember gárda az a kormány
NEM CSAK FELELŐS, HANEM BŰNÖS IS!
NEM CSAK FELELŐS, HANEM BŰNÖS IS!
TÓTH ZOLTÁN: A FIDESZ PRIVÁT KÖZIGAZGATÁST AKAR, ÉS A BÍRÓSÁGOK PRIVATIZÁLÁSÁRA KÉSZÜL
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.11.18.
„Iszonyú következményei lesznek a fiktív lakcímek létesítését legalizáló törvénynek” – mondja Tóth Zoltán. A választási szakértő szerint aki ért a közigazgatáshoz, rögtön átlátja, hogy ezzel a népességnyilvántartás lerombolására készültek fel. „Csakhogy túllőttek a célon, és nemcsak a választásokra tették tönkre a lakcímnyilvántartást, hanem az egész közigazgatás számára. Az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a közigazgatás egésze számára borzalmas hatásokkal jár majd, ugyanakkor totális káoszt idéz elő az állami szervek és az állampolgárok kapcsolatában” – tette hozzá. Tóth Zoltán szerint azonban a Fidesz célja ennél is több. Ha totális káosz van, akkor új állami megrendelések kellenek a klientúrának, hogy milyen új módszereket kell kifejleszteni a megszüntetésére. Ezzel pedig a Fidesz megcsinálja saját privát közigazgatását. A törvénynek nem is a voksturizmus a legnagyobb veszélye, hanem ez. A Hírklikknek arról is beszélt, hogy a Fidesz a bíróságok privatizálására is készül.
– Mi a legnagyobb veszélye annak a – kedden egy salátatörvényben elfogadott – jogszabálynak, hogy büntetőjogi felelősség nélkül, ezentúl bárki bejelenthet bármilyen lakcímet?
– Elég „egyszerű” következményei vannak. Az első, hogy mérhetetlenül megnehezíti a magyar bíróságok, ügyészségek, a rendőrség és a közigazgatási szervezeti rendszer tevékenységét. A második viszont a Fidesz-klientúrának jó hír, mert hatalmas állami beruházások fognak indulni azért, hogy a megszűnő kötelező lakcím helyett valamilyen más ellenőrzési módszerek alakuljanak ki.
– Ez a törvénymódosítás milyen hatással lehet a választásokra?
Szerző: MILLEI ILONA
2021.11.18.
– Mi a legnagyobb veszélye annak a – kedden egy salátatörvényben elfogadott – jogszabálynak, hogy büntetőjogi felelősség nélkül, ezentúl bárki bejelenthet bármilyen lakcímet?
– Elég „egyszerű” következményei vannak. Az első, hogy mérhetetlenül megnehezíti a magyar bíróságok, ügyészségek, a rendőrség és a közigazgatási szervezeti rendszer tevékenységét. A második viszont a Fidesz-klientúrának jó hír, mert hatalmas állami beruházások fognak indulni azért, hogy a megszűnő kötelező lakcím helyett valamilyen más ellenőrzési módszerek alakuljanak ki.
– Ez a törvénymódosítás milyen hatással lehet a választásokra?
...
ÉLETKÉPEK: L. RITÓK NÓRA INTERJÚ A GONDOLA KULTURÁLIS MAGAZINBAN
GONDOLA KULTURÁLIS MAGAZIN
Szerző: VIRÁG ESZMERALDA
2021.11.17.
Kedves Olvasók!
A Gondola Kulturális Magazin ÉLETKÉPEK című rovatának mai vendége
L. RITÓK NÓRA
- Sikeresnek érzed az életet?
- Az életemet igen. Van egy biztos hátterem, a családom, azt csinálom, amit szeretek, amiben hiszek, és sikerült jó emberekkel körülvennem magam. A munkámmal már nem vagyok elégedett…szerettem volna nagyobb hatással lenni a problémára.
- Van olyan dolog, amit nem bántál meg?
- Sokszor kérdezik, miért ezt csinálom, amit. Miért kezdtem a gyerekszegénység elleni munkába, miért nem maradtam meg a sikert adó művészetoktatásnál. Miért nem rajzolok inkább, stb. Nem bántam meg, hogy egyre inkább elmélyültem ebben a bonyolult problémahalmazban. Nagyon sokat tanultam ebből, és tanulok ma is. Ha elölről kezdhetném, ma is ezt az utat választanám.
- Van olyan dolog, amit megbántál?
- Nem sokszor, de volt, hogy az indulat erősebb volt bennem, mint kellett volna. Ekkor nem a legjobb döntéseket hoztam, uralkodnom kellett volna magamon. És van néhány olyan történetem is, mikor olyan emberben bíztam vakon, akiben nem kellett volna. De a rossz dolgok is előre visznek, ha az ember a következtetéseket le tudja vonni ezekből.
- Kultúra.
Van ennek a szónak jelentősége manapság?
- Lenne… Az emberi viszonyulások rendszerében, a globális és a helyi hatások között alakul, változik. Az értékei sokat segítenének az embereknek érteni önmagukat, másokat, a világot. De a változások túl gyorsak…. Ha pedig a hatalom jogot formál arra, hogy meghatározza, mi a követendő érték és mi nem az, és ehhez igazítja a kultúra megjelenési formáit, elveszi azt, ami az egyik legfontosabb értéke: a szabadság és a sokszínűség.
- Van bármiféle közöd a versekhez? (Kérlek, értsd jól!)
- Szeretem a verseket, az asszociációk nekem nagyon fontos gondolatébresztők. Sajnos kevés időm van rá, de ami elém kerül, pl. az ÉS-ben, vagy máshol, azt nem hagyom ki… A gyerekversek más kategória, azokat az oktatás miatt gyakrabban olvasom.
- Szerinted a mai ember olvas? Ha igen, miért? Ha nem, miért?
- Egyre kevesebbet. A közösségi médiában szerintem sokkal több időt töltenek az emberek. Gyors impulzusokat ad a felgyorsult világ, ezt keresik a legtöbben. Gyors információ, könnyen felvehető formában, aztán már pörögni is tovább. Ez pedig nyilván formálja az online platformokat. Afféle öngerjesztő dolog már ez. Elképesztően sok információt fogadunk be egy nap, és ennek könnyebb módját adja a digitális tér, a vizualizált üzeneteivel. Az olvasás ezzel szemben időt igényel, és a mérlegelésben alulmarad. De talán, ahogy az idő telik, egyre többen felismerik, hogy nem jól van így.
- Fontosabb az olvasás, mint bármilyen más agysejteket megmozgató tevékenység?
- Nem tennék rangsort. Sok minden van, ami „mozgatja az agysejteket”. Fontos a zene, a képzőművészet, de akár a beszélgetések, közös játékok, vagy csak a magunkban töprengés egy-egy problémán is ilyen. Az olvasás mindenki számára könnyen elérhető dolog, ami sok mindent fejleszthet bennünk. Ismereteket adhat, fantáziát, empatikus készségeket erősíthet. Fejlesztheti az érzelmi intelligenciát, és erre a mai embernek, azt hiszem, nagyon nagy szüksége van.
Szerző: VIRÁG ESZMERALDA
2021.11.17.
A Gondola Kulturális Magazin ÉLETKÉPEK című rovatának mai vendége
L. RITÓK NÓRA
Fogadjátok szeretettel gondolait, lássuk, Ő hogyan látja a világot!
- Kérlek, írj pár sort magadról!
- L. Ritók Nóra vagyok, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője, pedagógus, képzőművész. Az alapítvány a társadalmi leszakadás, a gyerekszegénység ellen küzdő civil szervezet. 61 éves vagyok, két gyermekünk és három unokánk van.
- L. Ritók Nóra vagyok, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője, pedagógus, képzőművész. Az alapítvány a társadalmi leszakadás, a gyerekszegénység ellen küzdő civil szervezet. 61 éves vagyok, két gyermekünk és három unokánk van.
- Mit jelent számodra a munkád?
- Kihívást, számtalan megválaszolatlan kérdést, kreativitást és szociális érzékenységet igénylő megoldáskeresést.
- Kihívást, számtalan megválaszolatlan kérdést, kreativitást és szociális érzékenységet igénylő megoldáskeresést.
- Tervek.
- Mit mond neked ez a szó?
Rövid és hosszú távú célkitűzéseket, a következetesség és a rugalmasság harmonizálását, újratervezést, önreflexiót.
- Mit mond neked ez a szó?
Rövid és hosszú távú célkitűzéseket, a következetesség és a rugalmasság harmonizálását, újratervezést, önreflexiót.
- Gyermekkori álmaid (ha voltak), mennyire sikerült megvalósítani azokat?
- Azt hiszem, csak azt szerettem volna, ha jó ember leszek. A jó azonban viszonylagos. A gyorsan változó közegben gyakran újraértelmeződik. De igyekszem az állandóságot keresni ebben, az emberi viszonyulások rendszerében tartani azt a belső meggyőződéshez igazodást, amit gyerekként is szerettem volna. Ettől nyilván kicsit naiv, és mindenképp idealista vagyok…de ez van.
- Azt hiszem, csak azt szerettem volna, ha jó ember leszek. A jó azonban viszonylagos. A gyorsan változó közegben gyakran újraértelmeződik. De igyekszem az állandóságot keresni ebben, az emberi viszonyulások rendszerében tartani azt a belső meggyőződéshez igazodást, amit gyerekként is szerettem volna. Ettől nyilván kicsit naiv, és mindenképp idealista vagyok…de ez van.
- Sikeresnek érzed az életet?
- Az életemet igen. Van egy biztos hátterem, a családom, azt csinálom, amit szeretek, amiben hiszek, és sikerült jó emberekkel körülvennem magam. A munkámmal már nem vagyok elégedett…szerettem volna nagyobb hatással lenni a problémára.
- Körforgás.
Ez a szó jelent valamit számodra?
- Azt, hogy a befektetett energiák előbb-utóbb visszaadódnak. A jó és a rossz is. A jó építeni fog, a rossz pedig rombolni. Persze ez nem ilyen egyszerű…sok a kanyarulat, a tévelygő hatás. De hosszú távon működik, azt hiszem.
Ez a szó jelent valamit számodra?
- Azt, hogy a befektetett energiák előbb-utóbb visszaadódnak. A jó és a rossz is. A jó építeni fog, a rossz pedig rombolni. Persze ez nem ilyen egyszerű…sok a kanyarulat, a tévelygő hatás. De hosszú távon működik, azt hiszem.
- Van olyan dolog, amit nem bántál meg?
- Sokszor kérdezik, miért ezt csinálom, amit. Miért kezdtem a gyerekszegénység elleni munkába, miért nem maradtam meg a sikert adó művészetoktatásnál. Miért nem rajzolok inkább, stb. Nem bántam meg, hogy egyre inkább elmélyültem ebben a bonyolult problémahalmazban. Nagyon sokat tanultam ebből, és tanulok ma is. Ha elölről kezdhetném, ma is ezt az utat választanám.
- Van olyan dolog, amit megbántál?
- Nem sokszor, de volt, hogy az indulat erősebb volt bennem, mint kellett volna. Ekkor nem a legjobb döntéseket hoztam, uralkodnom kellett volna magamon. És van néhány olyan történetem is, mikor olyan emberben bíztam vakon, akiben nem kellett volna. De a rossz dolgok is előre visznek, ha az ember a következtetéseket le tudja vonni ezekből.
- Hová tart a világ?
-Nincs jó érzésem ezzel kapcsolatban. A klímaválság miatt sem, de az emberi kapcsolatok miatt sem. A felelősségvállalást elnyomja az egyéni érdek, ez mindkét területen borús képet fest. Pénz, hatalomvágy, nárcisztikus viszonyulások hatnak át mindent. Úgy érzem, rohanunk a szakadék felé.
-Nincs jó érzésem ezzel kapcsolatban. A klímaválság miatt sem, de az emberi kapcsolatok miatt sem. A felelősségvállalást elnyomja az egyéni érdek, ez mindkét területen borús képet fest. Pénz, hatalomvágy, nárcisztikus viszonyulások hatnak át mindent. Úgy érzem, rohanunk a szakadék felé.
- Kultúra.
Van ennek a szónak jelentősége manapság?
- Lenne… Az emberi viszonyulások rendszerében, a globális és a helyi hatások között alakul, változik. Az értékei sokat segítenének az embereknek érteni önmagukat, másokat, a világot. De a változások túl gyorsak…. Ha pedig a hatalom jogot formál arra, hogy meghatározza, mi a követendő érték és mi nem az, és ehhez igazítja a kultúra megjelenési formáit, elveszi azt, ami az egyik legfontosabb értéke: a szabadság és a sokszínűség.
- Van bármiféle közöd a versekhez? (Kérlek, értsd jól!)
- Szeretem a verseket, az asszociációk nekem nagyon fontos gondolatébresztők. Sajnos kevés időm van rá, de ami elém kerül, pl. az ÉS-ben, vagy máshol, azt nem hagyom ki… A gyerekversek más kategória, azokat az oktatás miatt gyakrabban olvasom.
- Szerinted a mai ember olvas? Ha igen, miért? Ha nem, miért?
- Egyre kevesebbet. A közösségi médiában szerintem sokkal több időt töltenek az emberek. Gyors impulzusokat ad a felgyorsult világ, ezt keresik a legtöbben. Gyors információ, könnyen felvehető formában, aztán már pörögni is tovább. Ez pedig nyilván formálja az online platformokat. Afféle öngerjesztő dolog már ez. Elképesztően sok információt fogadunk be egy nap, és ennek könnyebb módját adja a digitális tér, a vizualizált üzeneteivel. Az olvasás ezzel szemben időt igényel, és a mérlegelésben alulmarad. De talán, ahogy az idő telik, egyre többen felismerik, hogy nem jól van így.
- Fontosabb az olvasás, mint bármilyen más agysejteket megmozgató tevékenység?
- Nem tennék rangsort. Sok minden van, ami „mozgatja az agysejteket”. Fontos a zene, a képzőművészet, de akár a beszélgetések, közös játékok, vagy csak a magunkban töprengés egy-egy problémán is ilyen. Az olvasás mindenki számára könnyen elérhető dolog, ami sok mindent fejleszthet bennünk. Ismereteket adhat, fantáziát, empatikus készségeket erősíthet. Fejlesztheti az érzelmi intelligenciát, és erre a mai embernek, azt hiszem, nagyon nagy szüksége van.
- Az iskolás éveidet hogyan élted meg?
- Anyám elvárásai erősen meghatározták ezt az időszakot. A kortárs kapcsolatok pozitívabb emlékként maradtak meg bennem, mint az iskola.
- Amikor ünnep van Nálad, beleszövöd a hagyományokat?
- Igen, ezeket még a gyerekkoromból hoztam magammal. Sajátos részévé váltak a családi életnek, ezeket őrzöm, amennyire lehet.
- Van olyan tapasztalatod, ami az életedet átrendezte?
- Amikor túlságosan megbíztam valakiben, és csalódtam, az sokkal óvatosabbá tett. Nem mondom, hogy gyanakvóvá, mert az talán túlzás, de kiváróbbá, és bölcsebbé. Az a munka, amit végzek, alázatot kíván. Ezt is meg kellett tanulnom, megérteni, hol vagyok én ebben az egészben, mennyire vagyok én fontos, és mennyire segítem az ügyet a viszonyulásaimmal. Alapjaiban nem rendezte át az életemet semmi, de folyamatos tanulás ma is ez az egész.
- Szeretet.
Él a szeretet? Lehet éltetni a szeretetet?
- Igen, mindenképp. És persze lehet éltetni, sőt kell is. Ha nem figyelünk rá önmagunkban is, és abban a vonatkozásban is, hogy vajon akik körülöttünk vannak, mit érzékelnek ebből, elhalhat. És visszarendezni sokkal nehezebb, mint folyamatosan táplálni.
- Volt törést okozó dolog az életedben? Van kedved írni arról?
- Biztosan volt, de nem így tekintettem rá. Az élet mindig megy tovább, a töréseket fel kell dolgozni, és tovább kell lépni. Meghozni döntéseket, „letenni csomagokat”, tanulni a helyzetekből, hogy legközelebb elkerülhessük a törést, amennyire lehet. Nem rágódni a múlton, hanem előre nézni. Ezt most könnyebb kimondanom, mint mikor benne vagyok, de visszanézve már nem értem, hogy valami miért viselt meg annyira. A harcokból többnyire erősebben kerültem ki, még, ha néha kellett is egy kis idő ahhoz, hogy ezt megérezzem.
- Nőként nehezebb vagy könnyebb érvényesülni az élet bármely területén?
- Azt hiszem, nehezebb. Az élet számtalan területén megtapasztalható, hogy a női szerep sajátos beidegződésekben, átörökítésekben nem egy egyenrangú szerep. A családon belüli erőszak gyakorisága, a házimunka leosztása, a fizetések, és még sok más is azt igazolja, sok tennivaló van még ezen a területen.
- Kerültél már igazán megalázó helyzetbe? Egyáltalán van olyan itt e földi létben?
- Igen, persze. Az - az igazság, hogy meg kellett tanulnom védekezni. Valahogy nem voltak eszközeim a méltatlan helyzetekre. De ezt is tanulom, muszáj. Muszáj felmérni a helyzeteket, és azt is megérezni, hogyan érdemes reagálni. Kivezetni az indulatot, nyugodt maradni, és megélni az erkölcsi fölényt. Sokszor csak ez marad. De segít talpra állni.
- Misztérium.
Mit mond ez a szó számodra?
- A titokzatos, a megmagyarázhatatlan… Ezt leginkább az alkotásban élem meg. Amikor a kezemet vezeti valami, amikor érzem, mit, hova kell tennem a rajzlapon, de a tudatosságot hátrébb nyomja valami erő, amit nem tudok meghatározni. A végén pedig, a kész grafikánál magam is csodálkozok, milyen pontosan eltalált történéseket sikerült papírra vetni.
- Szülőként mennyire tudunk hatni gyermekeinkre?
- Szerintem, amit az első években megalapozunk, attól függ minden. Nagyon fontos a magzati kortól az első pár év. Utána már csak abban reménykedhetünk, hogy ebben az időszakban mindent megtettünk, ami tőlünk tellett ahhoz, hogy később önálló személyiségként formálják magukat, olyanná, amilyenekké válnak. Persze mellettük kell lennünk mindig, de kellő alázattal. Hogy ne ártsunk nekik. Semmiben. Azt hiszem, jó dolog, ha az ember mindig észben tartja, ő mit várt el, mit engedett, és mit kapott a szüleitől. Önreflektíven kell megélni a szülői szerepet is.
- 2021. Mit "mond" ez az év?
- Nehéz volt. A pandémia, a maga félelmetességével, a bizonytalanság érzése, a társadalmi közeg, az egyre erősödő szembeállással, gyűlölködéssel, rányomta a bélyegét az évre. Nem éreztem jól magam ebben. A család, az Igazgyöngy csapatának összetartása és az alapítvány társadalmi beágyazottságának erősödése adott erőt és ad reményt, hogy a jövő év jobb lehet.
Egy történet….Nórától
Karácsony táján minden évben eszembe jut egy kép…egy történet.
Akkor, abban az évben kezdtem bele a szociális munkába, és már több családhoz „bejárásom” volt. Az ünnep előtt (akkoriban még nem volt ekkora az Igazgyöngy és nem volt ennyi adomány sem), kis édességcsomaggal, szaloncukorral, naranccsal, banánnal jártam körbe a gyerekes családokat, hogy egy kis „karácsonyt” vigyek. Hideg volt. A ház sötét volt és csendes. Gondoltam, nincsenek is itthon. Az ajtó (nem hívnám bejárati ajtónak, inkább egy deszkákból álló kamra, vagy ólajtó lehetett valaha) a fél sarkából leszakadva támaszkodott, a kilincs helyén madzag lógott. Kopogtam, aztán megpróbáltam benyomni az ajtót, ami súrlódva a földhöz, de engedett.
Bent sötét volt. A szemem nehezen szokott hozzá, de hallottam, hogy vannak bent. Beljebb léptem. Ismertem a házat belülről is. A konyharészben álltam, beljebb még egy szoba volt, tele ágyakkal. Aztán, ahogy a függönytelen ablak világosabb háttért adott, már láttam a kis fejeket, az egyik ágyon. Hármat. Egy dunyha alól kukucskáltak ki, felülve, térdelve. 8, 5 és 2 évesek voltak. Fogták a dunyha szélét, maguk előtt tartva, nyakig, miután megismertek, kuncogva huncutkodtak. Odaléptem, rátettem a csomagot az ágyra, amire aztán boldogan rávetették magukat. Egyedül voltak, a szülők fáért mentek valahova, hogy be tudjanak fűteni.
Ez a látvány, a hang, ahogy a leszakadt ajtó súrlódik a földön, a sziluettben kirajzolódó három fejecske, a hideg, a sötét, és az örömük…ez az emlék nagyon mélyen belém égett. És nem az örömük, ahogy bontogatták az édességet, nem az maradt meg. Hanem ahogy bejutottam, az ajtó képe, és a sötétben, a hideg szobában a dunyha alatt kuporgó apróságok tekintete.
Sok nyomorult helyzetet, méltatlan körülményt láttam az óta is. De ezt nem tudom elfelejteni. Minden évben, mikor eszembe jut, megerősíti bennem az érzést, hogy nem lehet abbahagyni, dolgozni kell azért, hogy ilyen képek, helyzetek ne lehessenek.
NAGYON NAGY BAJBAN VAN A MAGYAR KÖZOKTATÁS - MENDREY LÁSZLÓ A REGGELI SZEMÉLYBEN (2021.11.17.)
KLUBRÁDIÓ
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2021.11.17.
Mendrey László oktatási szakértő, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi elnöke volt a 2021. november 17-i Reggeli személyben Para-Kovács Imre vendége, akivel a magyar közoktatás állapotairól beszélgettek.
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2021.11.17.
Mendrey László oktatási szakértő, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi elnöke volt a 2021. november 17-i Reggeli személyben Para-Kovács Imre vendége, akivel a magyar közoktatás állapotairól beszélgettek.
LEVEGŐT!
MAGYAR ORVOSI KAMARA
Szerző: MOK Elnökség
2021.11.17.
A COVID járvány negyedik hullámának mai napján (11.17) a hivatalos adatok szerint a napi új fertőzöttek száma: 10265, elhunytak száma: 178. Kórházi ellátást igénylők száma: 5852 (+41), közülük lélegeztetőgépre szorulók száma: 565 (+20), aktív fertőzöttek száma: 115383 (+8789).
A számok meredeken emelkednek, a járvány tombol.
Napi 178 halott, az heti ezer – egy falunyi - akkor, ha a számuk nem emelkedik tovább. De fog.
565 lélegeztetett beteg az legalább másfélszer, inkább kétszer annyi súlyos állapotú beteget jelent, aki már intenzív ellátásra szorulna - ha lenne számára hely.
A diagnosztizált új fertőzöttek több, mint egytizede kórházi felvételre szorul – azaz sokkal több fertőzött lehet, de napi többszáz betegfelvétel, a már ápolt betegek számának 10 százalékos napi növekedése is hatalmas szám, óriási terhet ró a mentőszolgálatra és a felvevő kórházakra.
Gőzerővel dolgozva is belefulladnak a betegekbe az Sürgősségi osztályok (SBO-k), újabb és újabb osztályokat alakítanak át és nyitnak meg a COVID ellátáshoz, ide szemészeket, urológusokat, sebészeket és ezen osztályok nővéreit átvezényelve.
Az intenzív osztályok (ITO-k) – noha itt is újra újabb és újabb részelegeket nyitnak – telítődnek. És ez nem meglepetés: láttuk a környező országokban az esetszámok drámai növekedését, de itthon a jól induló, ám lelassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés. Az ITO-k pedig egy ponton túl racionálisan nem bővíthetőek tovább. Hiába van elég gép, ha a személyzet egyre fogyott az előző járvány óta. Megbetegedtek és meghaltak, kiégtek és kiléptek. Megfelelő számú szakszemélyzet nélkül pedig nincs valódi intenzív terápia.
A most kijött miniszteri rendelet 20 intenzív ágyra 1 szakorvost (őszintén reméljük, aneszt-ito szakorvost), egy orvost (bármilyet?!) és 5 nővért ír elő minimumfeltételként. Az utasítás a nővérektől elvárt tudást sem részletezi, emellett szemérmesen hallgat a szükséges gyógytornászokról, fizioterapeutákról, a sokszor túlsúlyos betegek mozgatásához, forgatásához szükséges további személyzetről. 4 betegre egy nővér – négyágyas szoba esetén 1 nővér/szoba. Kisebb szobák esetén nem jut nővér mindenhova. Mindez a szakmai standardok, előírások súlyos felhígítását jelenti, valódi intenzív ápolás helyett megfeszített rohanást. A legnagyobb baj mégis az, hogy az előző hullámban több helyen ezt az arányt sem tudták tartani, s most is egyre inkább ez a veszély fenyeget. A végeredmény akkor is a lélegeztetett betegek nemzetközi összehasonlításban is igen nagy arányú halálozása volt – most sem lesz ez másként. A szakma véleménye szerint pedig a magas halálozás nem a gépek, nem az orvosok, hanem a nővérek, szakdolgozók hiányával magyarázható...
Szerző: MOK Elnökség
2021.11.17.
A számok meredeken emelkednek, a járvány tombol.
Napi 178 halott, az heti ezer – egy falunyi - akkor, ha a számuk nem emelkedik tovább. De fog.
565 lélegeztetett beteg az legalább másfélszer, inkább kétszer annyi súlyos állapotú beteget jelent, aki már intenzív ellátásra szorulna - ha lenne számára hely.
A diagnosztizált új fertőzöttek több, mint egytizede kórházi felvételre szorul – azaz sokkal több fertőzött lehet, de napi többszáz betegfelvétel, a már ápolt betegek számának 10 százalékos napi növekedése is hatalmas szám, óriási terhet ró a mentőszolgálatra és a felvevő kórházakra.
Gőzerővel dolgozva is belefulladnak a betegekbe az Sürgősségi osztályok (SBO-k), újabb és újabb osztályokat alakítanak át és nyitnak meg a COVID ellátáshoz, ide szemészeket, urológusokat, sebészeket és ezen osztályok nővéreit átvezényelve.
Az intenzív osztályok (ITO-k) – noha itt is újra újabb és újabb részelegeket nyitnak – telítődnek. És ez nem meglepetés: láttuk a környező országokban az esetszámok drámai növekedését, de itthon a jól induló, ám lelassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés. Az ITO-k pedig egy ponton túl racionálisan nem bővíthetőek tovább. Hiába van elég gép, ha a személyzet egyre fogyott az előző járvány óta. Megbetegedtek és meghaltak, kiégtek és kiléptek. Megfelelő számú szakszemélyzet nélkül pedig nincs valódi intenzív terápia.
A most kijött miniszteri rendelet 20 intenzív ágyra 1 szakorvost (őszintén reméljük, aneszt-ito szakorvost), egy orvost (bármilyet?!) és 5 nővért ír elő minimumfeltételként. Az utasítás a nővérektől elvárt tudást sem részletezi, emellett szemérmesen hallgat a szükséges gyógytornászokról, fizioterapeutákról, a sokszor túlsúlyos betegek mozgatásához, forgatásához szükséges további személyzetről. 4 betegre egy nővér – négyágyas szoba esetén 1 nővér/szoba. Kisebb szobák esetén nem jut nővér mindenhova. Mindez a szakmai standardok, előírások súlyos felhígítását jelenti, valódi intenzív ápolás helyett megfeszített rohanást. A legnagyobb baj mégis az, hogy az előző hullámban több helyen ezt az arányt sem tudták tartani, s most is egyre inkább ez a veszély fenyeget. A végeredmény akkor is a lélegeztetett betegek nemzetközi összehasonlításban is igen nagy arányú halálozása volt – most sem lesz ez másként. A szakma véleménye szerint pedig a magas halálozás nem a gépek, nem az orvosok, hanem a nővérek, szakdolgozók hiányával magyarázható...
VALÓDI PÁRBESZÉDET A JÁRVÁNYKEZELÉSRŐL!
FACEBOOK
Szerzők: ALÁÍRÓK
2021.11.17.
2020-21, de talán a következő évek, évtizedek legfontosabb kérdése, hogy mennyiben voltak hatékonyak, indokoltak és helyesek a járványra adott válaszok. Egy betegség is lehet veszélyes, azonban egy félrekezelt járvány a teljes társadalom számára okozhat alapvető és sok esetben
Szerzők: ALÁÍRÓK
2021.11.17.
visszafordíthatatlan károkat.
3. Elég az ítélkezésből!
Az egyéni erkölcsösség permanens fitogtatása azt a benyomást kelti, mintha a Covid-járvány kezeléséről szóló vita „jók” és „rosszak”, „felelősségteljesek” és „felelőtlenek” csatája lenne, gyermeteg és indulatos moralizálásba fojtva a közbeszédet egy olyan helyzetben, amelyben komplex társadalmi kérdésekről kellene komplex válaszokat ütköztetnünk.
4. Nem csak a járványnak, de a járványkezelésnek is vannak áldozatai
Számos alkalommal hallhattuk, hogy mindenféle intézkedés indokolt, mert emberéletekről van szó. Ez azonban figyelmen kívül hagyja, hogy minden korlátozó intézkedés hatása is kifejezhető emberi években és életekben. Túl a nyomasztó gazdasági hatásokon, a kijárási korlátozások és az intézmények bezárása komoly és tömeges mentálhigiénés problémákhoz vezetett.
Az egészségügy folyamatos készültségi helyzete miatt elmaradó orvosi kezelések hozzájárultak a magyar lakosság egészségügyi állapotának további romlásához, miközben hazánk kedvezőtlen halálozási mutatói minden bizonnyal sokkal inkább az egészségügyi rendszer krízisének és a lakosság egészségügyi helyzetének tudhatók be, mintsem annak, hogy nem hoztunk még korábban, még hosszabb időre, még drasztikusabb intézkedéseket.
5. Fejezzük be a szellemi polgárháborút!
Veszélyes pillanatban vagyunk, amikor a járványkezeléssel kapcsolatos végletes viták a politikai közösség, a társadalom teljes szétesésével fenyegetnek. Az „egyik oldalon állók” nem is értik, hogy mit nem ért a „másik”. Pedig nem leszünk jobbak vagy rosszabbak attól, hogy mit gondolunk a járványkezelésről. Ennek figyelmen kívül hagyása az emberi együttélésre és együttműködésre alkalmatlan helyzetet teremt.
6. Gyakoroljanak önkritikát a járványról nyilatkozók!
Az elmúlt másfél évben számos olyan előrejelzést, jóslatot, tervezett intézkedést hallhattunk, melyek aztán nem váltak valósággá. Valós idejű információkból helytelen következtetést levonni természetesen lehet, azonban az őszinte és tárgyilagos párbeszédet csak az segíti, ha van visszacsatolás, ezekről a téves előrejelzésekről kimondjuk, hogy tévedések voltak, és ennek elmulasztásával nem tápláljuk a riogatáslicitet. Különösen fontos ebben a sajtó felelőssége.
Hiszünk a tudományban, a tudomány azonban nem tévedhetetlen. Legfőképpen pedig nem vallás. Folyamatosan keresi az útját – egy éve még amellett érveltek a tudósok, hogy a hamarosan megérkező vakcina megold mindent, ma már a harmadik, sőt a negyedik oltás mellett törnek lándzsát. Egy éve még az „emberéletekkel játszott”, aki tömeges átfertőződés útján elért nyájimmunitásról beszélt, mára – tömeges oltások ide vagy oda – ez lett az új
mainstream.
7. Itt az ideje használni, amit eddig megtanultunk a koronavírusról!
2020 kora tavaszán a sajtó és a kormányzat a szigorúság mellett állt, mert nagyon kevés volt az információnk. Ez most, 2021 őszén többé nem igaz: felfoghatatlan mennyiségű tudományos ismeret gyűlt fel ez alatt az idő alatt, amely nemcsak a vírus működésével, de a járványintézkedések várható társadalmi, gazdasági és az egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban is hasznos tanulságokkal szolgál. Ideje ezt a tudást az újságíróknak, a nyilvánosan megszólalóknak felelősen használniuk. Senki ne használjon önkényesen kiragadott adatokat politikai vagy üzleti pozíciója megerősítésére. Az újságírói tájékoztatás nem merülhet ki véletlenszerű statisztikai adatokkal való riogatásban, hanem képesnek kell lennie társadalmi folyamatokat elemezni és magyarázni.
8. Csak szükséges és arányos korlátozásokat fogadjunk el!
A korlátozó intézkedések meghozatala térjen vissza a jogállami keretek közé! Várjuk el és követeljük meg, hogy csak olyan korlátozások léphessenek érvénybe, amelyek elkerülhetetlenek és arányosak az egészségügyi veszély mértékével. Ezzel az igazolással nemcsak Magyarország, de az országok többsége adós maradt az elmúlt másfél évben – ez azonban nem lehet ok arra, hogy már az igényét is feladjuk olyan jogaink gyakorlásának, amelyek a demokratikus társadalmakban eleve megilletnek bennünket.
9. Ne ragadjunk örökre a veszélyhelyzetben!
Az elmúlt húsz hónap intézkedései, a hírek, a rémhírek és az összeesküvés-elméletek súlyos változásokat idéztek elő a világgazdaságban, a kultúrában és a közösségek életében. Ennek az időszaknak a tapasztalatait elemezni kell, mégpedig a lehető legszélesebb körben, a legtöbb véleményt meghallgatva, a legtöbb tapasztalatot összegezve. Fontos levonni a következtetéseket. Ha ezt nem tesszük meg, beletörődünk, hogy a világ örökre a veszélyhelyzetben ragad. Ezt pedig nem akarjuk.
Itt az ideje új mederbe terelni a járványkezelésről szóló párbeszédet!
Első lépésként szögezzük le az alábbiakat.
1. Lehet és kell vitatkozni a járványkezelésről!
Nem tagadjuk, járvány van. De hogy mennyire súlyos, és milyen intézkedéseket követel, nem csak hogy vita tárgya lehet – az lenne a kívánatos, ha folyamatos társadalmi közbeszéd tárgya lenne. A diskurzusban, az érveken alapuló vitában hiszünk. Senki sem az igazság egyedüli birtokosa. Az ellentmondást nem tűrő kinyilatkoztatás sem a tudomány hangja, hanem a szektáké.
Nem tagadjuk, járvány van. De hogy mennyire súlyos, és milyen intézkedéseket követel, nem csak hogy vita tárgya lehet – az lenne a kívánatos, ha folyamatos társadalmi közbeszéd tárgya lenne. A diskurzusban, az érveken alapuló vitában hiszünk. Senki sem az igazság egyedüli birtokosa. Az ellentmondást nem tűrő kinyilatkoztatás sem a tudomány hangja, hanem a szektáké.
2. Ne nézzük kiskorúnak egymást!
Az elmúlt másfél év intézkedései aggasztóan infantilizáló hatásúak. Az egyéni felelősségvállalás és a tudatos cselekvés felől egyfajta kiskorú-alattvalói viselkedés felé terelik az embereket: egy olyan világba, ahol meggyőzés és meggyőződés nélkül kell betartani a szabályokat, kell „jól viselkedni”, s ahol a világ – ugyancsak kiskorúsítva az embereket – azt ígéri, hogy aki „jól viselkedik”, azt nem érheti baj. Mi nem ilyen világban szeretnénk élni.
Az elmúlt másfél év intézkedései aggasztóan infantilizáló hatásúak. Az egyéni felelősségvállalás és a tudatos cselekvés felől egyfajta kiskorú-alattvalói viselkedés felé terelik az embereket: egy olyan világba, ahol meggyőzés és meggyőződés nélkül kell betartani a szabályokat, kell „jól viselkedni”, s ahol a világ – ugyancsak kiskorúsítva az embereket – azt ígéri, hogy aki „jól viselkedik”, azt nem érheti baj. Mi nem ilyen világban szeretnénk élni.
3. Elég az ítélkezésből!
Az egyéni erkölcsösség permanens fitogtatása azt a benyomást kelti, mintha a Covid-járvány kezeléséről szóló vita „jók” és „rosszak”, „felelősségteljesek” és „felelőtlenek” csatája lenne, gyermeteg és indulatos moralizálásba fojtva a közbeszédet egy olyan helyzetben, amelyben komplex társadalmi kérdésekről kellene komplex válaszokat ütköztetnünk.
4. Nem csak a járványnak, de a járványkezelésnek is vannak áldozatai
Számos alkalommal hallhattuk, hogy mindenféle intézkedés indokolt, mert emberéletekről van szó. Ez azonban figyelmen kívül hagyja, hogy minden korlátozó intézkedés hatása is kifejezhető emberi években és életekben. Túl a nyomasztó gazdasági hatásokon, a kijárási korlátozások és az intézmények bezárása komoly és tömeges mentálhigiénés problémákhoz vezetett.
Az egészségügy folyamatos készültségi helyzete miatt elmaradó orvosi kezelések hozzájárultak a magyar lakosság egészségügyi állapotának további romlásához, miközben hazánk kedvezőtlen halálozási mutatói minden bizonnyal sokkal inkább az egészségügyi rendszer krízisének és a lakosság egészségügyi helyzetének tudhatók be, mintsem annak, hogy nem hoztunk még korábban, még hosszabb időre, még drasztikusabb intézkedéseket.
5. Fejezzük be a szellemi polgárháborút!
Veszélyes pillanatban vagyunk, amikor a járványkezeléssel kapcsolatos végletes viták a politikai közösség, a társadalom teljes szétesésével fenyegetnek. Az „egyik oldalon állók” nem is értik, hogy mit nem ért a „másik”. Pedig nem leszünk jobbak vagy rosszabbak attól, hogy mit gondolunk a járványkezelésről. Ennek figyelmen kívül hagyása az emberi együttélésre és együttműködésre alkalmatlan helyzetet teremt.
6. Gyakoroljanak önkritikát a járványról nyilatkozók!
Az elmúlt másfél évben számos olyan előrejelzést, jóslatot, tervezett intézkedést hallhattunk, melyek aztán nem váltak valósággá. Valós idejű információkból helytelen következtetést levonni természetesen lehet, azonban az őszinte és tárgyilagos párbeszédet csak az segíti, ha van visszacsatolás, ezekről a téves előrejelzésekről kimondjuk, hogy tévedések voltak, és ennek elmulasztásával nem tápláljuk a riogatáslicitet. Különösen fontos ebben a sajtó felelőssége.
Hiszünk a tudományban, a tudomány azonban nem tévedhetetlen. Legfőképpen pedig nem vallás. Folyamatosan keresi az útját – egy éve még amellett érveltek a tudósok, hogy a hamarosan megérkező vakcina megold mindent, ma már a harmadik, sőt a negyedik oltás mellett törnek lándzsát. Egy éve még az „emberéletekkel játszott”, aki tömeges átfertőződés útján elért nyájimmunitásról beszélt, mára – tömeges oltások ide vagy oda – ez lett az új
mainstream.
7. Itt az ideje használni, amit eddig megtanultunk a koronavírusról!
2020 kora tavaszán a sajtó és a kormányzat a szigorúság mellett állt, mert nagyon kevés volt az információnk. Ez most, 2021 őszén többé nem igaz: felfoghatatlan mennyiségű tudományos ismeret gyűlt fel ez alatt az idő alatt, amely nemcsak a vírus működésével, de a járványintézkedések várható társadalmi, gazdasági és az egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban is hasznos tanulságokkal szolgál. Ideje ezt a tudást az újságíróknak, a nyilvánosan megszólalóknak felelősen használniuk. Senki ne használjon önkényesen kiragadott adatokat politikai vagy üzleti pozíciója megerősítésére. Az újságírói tájékoztatás nem merülhet ki véletlenszerű statisztikai adatokkal való riogatásban, hanem képesnek kell lennie társadalmi folyamatokat elemezni és magyarázni.
8. Csak szükséges és arányos korlátozásokat fogadjunk el!
A korlátozó intézkedések meghozatala térjen vissza a jogállami keretek közé! Várjuk el és követeljük meg, hogy csak olyan korlátozások léphessenek érvénybe, amelyek elkerülhetetlenek és arányosak az egészségügyi veszély mértékével. Ezzel az igazolással nemcsak Magyarország, de az országok többsége adós maradt az elmúlt másfél évben – ez azonban nem lehet ok arra, hogy már az igényét is feladjuk olyan jogaink gyakorlásának, amelyek a demokratikus társadalmakban eleve megilletnek bennünket.
9. Ne ragadjunk örökre a veszélyhelyzetben!
Az elmúlt húsz hónap intézkedései, a hírek, a rémhírek és az összeesküvés-elméletek súlyos változásokat idéztek elő a világgazdaságban, a kultúrában és a közösségek életében. Ennek az időszaknak a tapasztalatait elemezni kell, mégpedig a lehető legszélesebb körben, a legtöbb véleményt meghallgatva, a legtöbb tapasztalatot összegezve. Fontos levonni a következtetéseket. Ha ezt nem tesszük meg, beletörődünk, hogy a világ örökre a veszélyhelyzetben ragad. Ezt pedig nem akarjuk.
ALAPTÖRVÉNY, ALKOTMÁNY, ALKOTMÁNYOS PUCCS
PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.11.16.
...Értelmiségünk nagy problémája a jogállami megoldás általuk vélelmezett hiánya.Hogy a NER egy alkotmányos puccs eredménye, ez láthatólag senkit sem zavar, mint ahogy az sem, hogy a joggal vissza is lehet élni.
Nos, azonnal törvénybe kellene iktatni, hogy Orbán Magyarországa nem jogállam.
Ehhez nem kell kétharmad, ezt remek jogászaink már képesek lennének cizellálni, és ez szerintem nem is egy rettenetesen nehéz feladat.
Ajánlom az érdeklődők figyelmébe Fleck Zoltán véleményét, melyet nem ártana lefordítani a celebek fogyasztóinak nyelvére is, hadd értsék, milyen is egy jogállam.
A jogállam ugyanis nem azt jelenti, hogy mindenre alkotunk jogszabálynak kinéző szövegeket, mert ilyen alapon a rablógyilkosság jogszerűségét is törvénybe lehetne iktatni, nem kerülhetett volna sor a nürnbergi perre, Sztálin ma is Budapest díszpolgára lehetne és Szálasinak is szobrot kellene állítani, jelzem erre lenne is igény.
És talán az sem véletlen, hogy az Alaptörvényben a kizárólagos hatalomra törekvésnek nincs szankciója.
Az első feladat a valóságos hatalom megragadása kell legyen.
Ez természetesen nem menne bizonyos fajta erőszak, vagy inkább erő-érvényesítés nélkül.
Átmenetileg egy-két kivétellel nem kellene az intézményeket piszkálni, új intézményeket kell létrehozni mellettük, például az ügyészség mellé egy olyan hivatalt, mely az egyeduralmi törekvések kivizsgálását, a NER gazdasági visszaéléseit vizsgálja, jogosítványai pedig megegyeznek egy ügyészi szervezet jogosítványaival,
És azonnal csatlakozni kell az európai ügyészséghez.
Néhány kulcsfigurát azonnal őrizetbe kell venni, meggyanúsítva a 2006-os puccskísérlet megszervezésével, vezetésével, az érintettek magánvagyonát azonnal zárolni kell, a potenciális zavarkeltők - futball-huligánok, paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek, Betyársereg, stb. - vezetőit azonnal szoros felügyelet alá kell helyezni.
Az erőszakszervezetek, a közszolgálati médiumok élére új vezetőket kell kinevezni, a különféle bebetonozott pozíciók birtoklóit azonnal el kell távolítani posztjukról, gondoskodva az általuk vezetett intézmények működésének folyamatosságáról.
Csúnya dolog lenne, de tiszta lappal kellene indulni, nem finnyáskodva, nem túljogászkodva a dolgot, hiszen a jog jelenleg Orbán joga, mindenki másra a Miranda-formula első passzusa vonatkozik - joga van hallgatni....
Szerző: PuPu
2021.11.16.
Nos, azonnal törvénybe kellene iktatni, hogy Orbán Magyarországa nem jogállam.
Ehhez nem kell kétharmad, ezt remek jogászaink már képesek lennének cizellálni, és ez szerintem nem is egy rettenetesen nehéz feladat.
Ajánlom az érdeklődők figyelmébe Fleck Zoltán véleményét, melyet nem ártana lefordítani a celebek fogyasztóinak nyelvére is, hadd értsék, milyen is egy jogállam.
A jogállam ugyanis nem azt jelenti, hogy mindenre alkotunk jogszabálynak kinéző szövegeket, mert ilyen alapon a rablógyilkosság jogszerűségét is törvénybe lehetne iktatni, nem kerülhetett volna sor a nürnbergi perre, Sztálin ma is Budapest díszpolgára lehetne és Szálasinak is szobrot kellene állítani, jelzem erre lenne is igény.
És talán az sem véletlen, hogy az Alaptörvényben a kizárólagos hatalomra törekvésnek nincs szankciója.
Az első feladat a valóságos hatalom megragadása kell legyen.
Ez természetesen nem menne bizonyos fajta erőszak, vagy inkább erő-érvényesítés nélkül.
Átmenetileg egy-két kivétellel nem kellene az intézményeket piszkálni, új intézményeket kell létrehozni mellettük, például az ügyészség mellé egy olyan hivatalt, mely az egyeduralmi törekvések kivizsgálását, a NER gazdasági visszaéléseit vizsgálja, jogosítványai pedig megegyeznek egy ügyészi szervezet jogosítványaival,
És azonnal csatlakozni kell az európai ügyészséghez.
Néhány kulcsfigurát azonnal őrizetbe kell venni, meggyanúsítva a 2006-os puccskísérlet megszervezésével, vezetésével, az érintettek magánvagyonát azonnal zárolni kell, a potenciális zavarkeltők - futball-huligánok, paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek, Betyársereg, stb. - vezetőit azonnal szoros felügyelet alá kell helyezni.
Az erőszakszervezetek, a közszolgálati médiumok élére új vezetőket kell kinevezni, a különféle bebetonozott pozíciók birtoklóit azonnal el kell távolítani posztjukról, gondoskodva az általuk vezetett intézmények működésének folyamatosságáról.
Csúnya dolog lenne, de tiszta lappal kellene indulni, nem finnyáskodva, nem túljogászkodva a dolgot, hiszen a jog jelenleg Orbán joga, mindenki másra a Miranda-formula első passzusa vonatkozik - joga van hallgatni....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)