2018. október 19., péntek

RÁADÁS: DE JÓ LENNE ÉSZNÉL LENNI (LGT, 2002)

LGT
Szerző: PRESSER GÁBOR - SZTEVANOVITY DUSÁN
2002


DE JÓ LENNE ÉSZNÉL LENNI

Ha eszement helyeken ténfergek
De jó lenne észnél lenni
Ha látom, téged a pénz felvet
De jó lenne észnél lenni
S már megint a kifosztott zsebembe nyúlsz
De jó lenne észnél lenni
Amikor megint az agyadra gyúrsz
De jó lenne észnél lenni

Jól áll neked a nagymellény
De jó lenne észnél lenni
Már nagyobb vagy mint az emelvény
De jó lenne észnél lenni
Amikor mocsokkal teli a szánk
De jó lenne észnél lenni
Mikor a Jóisten haragszik ránk
De jó lenne észnél lenni

Ha malacnak néznek a farkasok
De jó lenne észnél lenni
Ha észnél lenni már nincs okod
De jó lenne észnél lenni
Ha az asztalon koppan a homlokod
De jó lenne észnél lenni
Ha a bolondok háza az otthonod
De jó lenne észnél lenni

Ha a buborék rögtön a fejedbe száll
De jó lenne észnél lenni
A fejed helyén meg a buborék áll
De jó lenne észnél lenni
Az egész cirkusz a fején áll
De jó lenne észnél lenni
A törpe már megint ordibál
De jó lenne észnél lenni

De jó lenne észnél lenni


HA NINCS VERSENY, AZ A TUDOMÁNY HALÁLA - PÁLINKÁS JÓZSEF OKTATÁSRÓL, FEJLŐDÉSRŐL, MTA-RÓL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2018.10.19.


Az állam feladata az, hogy biztosítsa az alap infrastruktúrát a fejlesztésekhez – véli a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Pálinkás József nem ért egyet azzal, hogy a szakképzés ne adjon általános műveltséget, és lapunknak adott interjújában bírálta a hazai cégeket is, amelyek sokszor úgy kérnek támogatást, hogy nem tudják, mit akarnak.

hvg.hu: A Beszélgetések a jövőről sorozat gazdaságról szóló vitájában vett részt, ahol felvetődött egy példa arról, mit kezdenének magukkal a bangladesi varrónők, ha hirtelen robotok vennék el a munkájukat. Nehezen elképzelhető, hogy több százezren hirtelen programozóként tudnának munkába állni. Nem kell ennyire messzire mennünk, az átképzés problémája ugyanúgy érinti a magyar dolgozókat is. Mennyire kell tartanunk egy ilyen helyzettől?

Pálinkás József: Az oktatásról egzakt kijelentéseket tenni nagyon nehéz. Én azon az állásponton vagyok, hogy egy széles, sokféle kimenettel rendelkező képzés előnyösebb, mint egy nagyon specializált, konkrét, valamire irányuló. Ez egy vállalatnak előnyös lehet, de az egyénnek és az országnak nem. A képzésnek a kezdetén, vagy az első szakaszában, vagyis fiatalkorban kell sokféle lehetőséget nyitni, és később továbbképezni. Ennek biológiai okai is vannak: amit elmulasztottunk egy 7 éves gyereknél, azt egy 37 éves esetében nem fogjuk tudni megadni.

hvg.hu: Tehát nem is egy általánosabb egyetemi oktatásról beszélünk, hanem arról, hogy az általános iskolától erre lenne szükség.

P. J.: Az általános iskolától kezdve úgy kell felnyitni a gyerekek szemét, hogy lássanak maguk előtt sokféle lehetőséget. Az egyetemeknél már 2004-ben elrontottuk ezt, amikor a képzéseket úgy alakítottuk át 3+2 évessé, hogy a korábban ötéves kurzus teljes anyagát megpróbáltuk benyomni a három évbe, és ugyanúgy egy kimenete van a hároméves képzésnek, mint húsz évvel ezelőtt. Holott még ebben a képzési rendszerben is előfordul az, hogy egy matematikusból vagy fizikusból lesz közgazdász. Tehát széles alapon nyugvó, sokféle kimenettel rendelkező, inkább tovább tartó képzés kell, mint egy nagyon szűk.

hvg.hu: Ha visszalépünk a felsőoktatástól: a szakképzés jelenlegi rendszere ön szerint mennyire hatékony a munkaerőpiacon?

P. J.: Nem vagyok híve annak a szakképzésnek, amely nem ad kellő általános műveltséget. Ha a szakképzés egy konkrét munkafolyamatot tanít meg valakinek, és nem azt, hogy egy problémát hogyan kell megoldani, akkor az új technológiai szintben képtelen lesz mozogni. Ezt állampolgárként is tapasztalom, amikor látom, hogy a szerelők egy része eljön, ránéz a bojlerre vagy a mosógépre, és azt mondja, ezt nem ismeri, ezt nem tudja megjavítani. A nyolcvanas években kezdte el gyártani a Hajdúsági Iparművek az automata mosógépeket, akkor megtanulta a szerelő, azokat hogyan kell megjavítani. Ma annyiféle automata mosógép van, hogy nem azt kell megtanulni, egy konkrét mosógépet miként kell megjavítani, hanem azt, hogyan kell hozzákezdeni: elővenni a használati utasítást vagy a gépkönyvet és elolvasni. Ha azonban nem tud értően olvasni, mert ezt nem tanították meg neki, akkor nagyon nagy baj lesz a munkaerőpiacon...

ORBÁNFÓBIA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.10.19.


Kedvenc kollégám ma nekem szegezte a kérdést: miért gondolják azt az emberek, hogy az Orbánfóbia válasz mindenre? Vagy akár csak egy dologra is válasz? Elgondolkodtam a dolgon (olykor előfordul, hogy ilyesmire vetemedem), mert magam is számtalan esetben futok bele ebbe az általánosan használt aduba. Ha már nincsenek érvek, vagy egyszerűen megelőző támadást óhajt indítani valaki, esetleg egy jó kis lejáratásról van szó, többnyire előkerül az Orbánfóbia, mint egy kevéssé hatékony, de legalább rohadtul büdös vegyi fegyver. Mert tényleg, mi a túrót lehet erre mondani? Hogy nem vagyok Orbánfóbiás? Hoppácska, máris védekezem, vert helyzetbe kerültem. Zseniális. Pedig nem az. Egyszerű gagyi, mint minden, amivel megpróbálják tele tömni a szemünket, fülünket szánkat. Olcsó bazári holmi ez is, éppen olyan trottyos és lompos, mint a miniszterek elnöke akkor is, ha milliós öltönyt rángat magára.

Az elgondolás nem volt rossz, hiszen a fóbia beteges félelmet, ellenérzést jelent. Márpedig félni attól szoktunk, amiről úgy gondoljuk, hogy erősebb, hatalmasabb nálunk. Akkor is így van ez, ha egy aprócska pókról, és akkor is, ha zárt, vagy éppen nyitott terekről, magasságról, tömegről, vagy bármi egyébről van szó. Hiszen ami fölött hatalmunk van, attól miért rettegnénk?

Az a hívő, fizetett, vagy önkéntes troll tehát, aki Orbánfóbiával vádol meg bárkit, ezzel azt akarja sugallni (akkor is, ha a 98 százalékuk fel sem fogja a lényeget), hogy Orbán olyan hatalmas valaki, akitől félni, rettegni kell. Holott a bús francokat kell tőle rettegni. Miért kellene?

Állítólag a fóbiák viszonylag jól kezelhetőek azzal a módszerrel, hogy a delikvens szembenéz félelme tárgyával. Én mást javaslok. Vegyünk elő egy nagyítót (teljesen indokolt) és nézzük meg alaposabban, ki ez az ember, akitől nekünk, bárkinek rettegni kellene.

Nem fogok újfent visszamenni kicsi Viktor sanyarú gyermekkoráig, a faluszéli házban zsarnokoskodó apáig, de még az egyetemen számos frusztrációval csellengő, majd galeriba verődő bandáig sem, mert ez senki előtt nem titok. Viszont nem is indok semmire, hiszen mások is képesek voltak emberré válni akkor is, ha nem volt éppen ideális a gyermekkoruk, ha verte őket az apjuk, ha gyerekszoba nélkül nőttek fel. Szóval ettől még nem kötelező senkinek vaddisznóvá cseperedni.

Nézzük inkább az embert, akitől most kellene félni. Mondjuk, hogy ő egy politikus. Azon belül miniszterelnök, ami annyit jelent, hogy az összes miniszternek ő a vezetője. Ez konkrétan annyit tesz, hogy az övé a döntő szó, hiszen ő a főnök és most jön az, amiről szeret mindenki elfeledkezni: az övé az összes felelősség is. Mindenért. Ami ebben az országban történik, ami ezzel a társadalommal történik, ami Mari nénivel a tanyán történik, azért Orbán Viktor a felelős. Azért is, ha az ovisok fejére szakad a plafon és azért is, ha bárki megfagy, éhen hal, kínok között, ellátatlanul tengődik. Azért is ő felel, ha nincsen elég gumikesztyű a laborokban, ha kevés a nővér, ha rosszak az utak, ha szarul gazdálkodik valamelyik kormányzati szerv. De azért is ő felel, ha nem jut üzemanyag a mentőbe, ha a tűzoltók ruhája nem felel meg a célnak, ha romlik az oktatás színvonala, ha nincs elég férőhely az idősotthonokban, ha fáznak a betegek a kórházban.

Nincs olyan, hogy haorbánelvtárstudnábiztosnemengedné. Nincs. Neki tudnia kell. Ez a dolga. És nem mentség, hogy honnan tudná, mert ő választotta ki a minisztereit, ő dönthette el, kik a legalkalmasabbak. Ha nem a legjobbakat választotta ki, ha azok a miniszterek (és mehetünk lefelé a ranglétrán a portásig) nem alkalmasak a feladatuk ellátására, akkor rossz embereket választott, tehát ő maga sem alkalmas a feladata ellátására. Ez ennyire nagyon egyszerű...

KISPÁLYÁSOK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.10.18.


Tévedés volt, amire legalábbis esélyt láttam nyolc évvel ezelőtt, hogy a politikai összeomlás olyan kényszert teremt az ellenzéki oldalon, ami háttérbe szorítja a pusztító kontraszelekciót. A túlélés vágya szülte racionalitásból a színen maradó politikai szereplők oly módon alakítják belső kiválasztási mechanizmusaikat, gondoltam én, hogy mindegyre a legjobbak kerüljenek az élre, mivel egyszerűen nincs más reményük.

Csakhogy a túlélési vágy egy fordított logikát tett uralkodóvá, amely szerint az ellenzék számára rendelkezésre álló, egyre szűkülő közéleti térben kíméletlenül el kell foglalni a még elérhető pozíciókat. Ki kell építeni a klienshálózatot, a saját párton belül függő viszonyokat kell teremteni, kézivezérelhető pártblogokra van szükség. Mindezt a kormányoldal kaján cinizmussal nyújtott, helyenként alig titkolt segítségével is ki lehet alakítani, amennyiben ez az ára a többieken való felülkerekedésnek. Az élő és viruló machinátorok kíméletlenül letörik az önállósodási és kitörési kísérleteket, amihez gyakran az amúgy jobb érzésű politikustársak hallgatólagos támogatását is megkapják. Mindenki retteg ugyanis attól, hogy egy túlságos megrázkódtatás összeroppantja az ellenzéki intézményeket és egzisztenciákat. Akkor inkább nem is akarnak túl sokat elérni, maradnak a kis pályán.

Ebben a megközelítésben az ellenzéki erőcsoportok, néhány egyéni országgyűlési választókerületet és önkormányzatot leszámítva abban versengenek, hogyan tudnák egymás rovására növelni a befolyásukat. A tét számukra az, miként tudnák arról meggyőzni a választópolgárt, hogy csakis az egyik párt és politikus az összefogás, az együttműködés hajtóereje, vagy, a másik oldalról, melyikük lehet a posztszocialista roncsderbi helyébe lépő új erő. A választási küzdelem ebben az értelmezési keretben arra irányul, hogy az egyik ellenzéki blokkocska a másik elé kerüljön. Jó esetben azért, hogy majd egy távoli jövőben, amikor a Fidesz netán valamiképp meggyengül, kedvezőbb startpozícióból induljon neki a valódi versengésnek. Rosszabb esetben viszont csak azért, hogy kipárnázza a helyét a Nemzeti Együttműködés Rendszerén belül, imitált ellenzékként...


FUKUYAMA: A SZOCIALIZMUSNAK VISSZA KELLENE JÖNNIE

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: T.R.
2018.10.19.


A világ legismertebb és legelismertebb élő filozófusa az illiberális demokrácia kapcsán üzent a magyaroknak is: le kellene kicsit nyugodni.

Francis Fukuyamával a New Statesman oldalán jelent meg interjú. Fukuyama máig leghíresebb műve az 1992-ben megjelent A történelem vége és az utolsó ember (eredeti angol nyelvű címén The End of History and the Last Man), amiben a kommunista rezsimek összeomlását követően azt állította, hogy a történelmi haladás mint ideológiák közti harc tulajdonképpen véget ért, és a hidegháború időszaka, a berlini fal lebontása után a világban a liberális demokrácia uralmának kora következik, a politika és gazdasági liberalizmus elkerülhetetlen győzelmével.

Azonban huszonhat évvel könyve megjelenése után az Egyesült Államoktól Oroszországig, Törökországtól Lengyelországig és Magyarországtól Olaszországig az illiberalizmus töretlenül halad előre. Fukuyama erre most azt mondta, amit 1992-ben írt, hogy az emberek békét és jólétet akarnak, igaz, csakhogy kiderült, tömegek többre vágynak.

"A liberális demokráciák még csak nem is próbálják meghatározni, mi a jó élet, az egyén, aki elidegenedve érzi magát, nincs előtte cél, ezért különféle identitáscsoportokhoz csatlakoznak, ami bizonyos közösségérzetet kölcsönöz nekik."

Nagysikerű könyvéről azt mondta, az borzalom volt a marxisták számára, akik a kommunizmust egykor az emberiség végső ideológiai színpadának tekintették. A kérdésre, hogyan látja Fukuyama a szocialisták és a szocializmus újraéledését az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, azt mondta, minden attól függ, mit értünk szocializmus alatt. „A termelési eszközök társadalmi tulajdonba vétele – a közműveket kivéve – nem hiszem, hogy menni fog.”

"Ha a szocializmus alatt olyan újraelosztó programokat értünk, amelyek megpróbálják orvosolni a nagy egyenlőtlenséget, akkor azt hiszem, nemcsak vissza tud térni, hanem vissza kell térnie"...

MEGÖRÖKÍTÉS

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.10.19.


Na ez a baj, tetszik látni? Ez itt Szardar Vallabhbhai Patel néhai politikus, India első kormányfő helyettesének 182 méter magas szobra.
Bizonyára jelentős alakja volt az indiai történelemnek. Az semmit nem jelent, hogy én például sosem hallottam róla. Dehát politikus! Ekkora szobrot senkiről se tessék. Jézusról és Mozartról se!
Jó, tudom, másfajta kultúra, meg azt is tudom, hogy a megalománia nem speciálisan ázsiai jellegzetesség. De mikor fogja tudomásul venni az emberiség, hogy a világtörténelem legnagyobb kártevőiről nem szükséges örök emléket állítani? Királyok, egyházfik, államelnökök - tessék csak gondolatban végigmenni a választékon, hány ócskalelkű, embert sanyargató politikusnak van szobra szerte a földkerekségen?
...

KIRADÍROZZÁK A MAGYAR CÉGJEGYZÉKBŐL GHAITH PHARAON NEVÉT - PER INDULT A VAGYONELEMEKÉRT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2018.10.19.



Október 8-án hirtelen minden olyan magyarországi vállalkozást átkereszteltek, amely az Orbán család közelébe férkőzött Ghaith Pharaon szaúdi üzletember nevét viselte – vette észre az Átlátszó. Noha a változtatásokat a néhai olajmilliárdos egykori jordán ügyvédje és strómanja kezdeményezte, az új, latinos csengésű cégnevek minden bizonnyal magyar agyszülemények. A háttérben harc dúl a magyarországi Pharaon-vagyonelemekért.

Különös vagyontárgyakat, kastélyokat, palotákat halmoztak fel az elmúlt években azok a budapesti bejegyzésű vállalkozások, amelyek az FBI által körözött, a magyar állampolgárság kapujából az utolsó pillanatban visszafordított Ghaith Pharaon nevét viselték – megtoldva a görög ábécé egy-egy betűjével.

Noha a szaúdi üzletember már tavaly januárban elhunyt, az érintett cégek mindeddig változtatás nélkül szerepeltek a magyar cégnyilvántartásban. Nem is kellett azonnal hozzányúlni ezekhez az érdekeltségekhez, hiszen a formális tulajdonosuk nem Pharaon, hanem az őt ügyvéd-strómanként segítő, egykor Tiborcz István társaságát is élvező jordán Ammar M. A. Abu Namous volt...


HAJLÉKTALANNAK LENNI NEM BŰN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.10.19.


Immár harmadik napja annak, hogy életbe lépett a kormány egyik, ha nem legembertelenebb jogszabálya, a hajléktalanság betiltása. A probléma, mely minden eddigi kormány számára túl nehéz feladatnak bizonyult, továbbra sem lett megoldva. Azzal ugyanis, hogy a hajléktalanságot betiltották, a problémát nem megoldották, hanem a szőnyeg alá söpörték. Az eddig fix helyen élő hajléktalanok elvándoroltak eddigi helyeikről, hogy új búvóhely után nézzenek. Olyan helyeket keresnek, ahol a rendőrség nem, vagy nehezebben találja meg őket.

Magyarországon – igaz ez más országokra is – évtizedek óta problémát jelent a hajléktalanság. Az eddigi kormányok – hasonlóan a mostanihoz – nem igazán törték magukat, hogy megoldást találjanak erre a súlyos gondra. Ugyan a hajléktalanszállók, mint opciók valóban léteznek, ám ez sokak számára egy messze rosszabb alternatíva, mint az utcán alvás. A szállók világa nem olyan, mint amilyennek a politikusok és szóvivők többsége elképzeli. Nem Kánaánról van szó, hanem zsúfolt, szinte börtönkörülményeket megelevenítő, lopásokkal és verekedésekkel teli helyek ezek, amelyek szintén nem jelentenek megoldást. Arról nem beszélve, hogy a kormány által hangoztatott 19 ezres férőhely országszerte messze nem elegendő minden hajléktalan számára.

Ugyan hivatalos számok nincsenek – a kormány egyik intézete sem mérte ezt fel az elmúlt években – a civil szervezetek azonban 30 ezer fedél nélküliről beszélnek. Ennyien kénytelenek a szabad ég alatt aludni. A három nappal ezelőtt hatályba lépett törvény ugyan sokak számára azt a látszatot keltheti, hogy megoldódott a hajléktalanság problémája, de ez messze nincs így, sőt. A hajléktalanokkal foglalkozó civil szervezetek – állami szinten nem foglalkozik velük senki – szerint a hajléktalan szállók forgalma nem növekedett meg, ami azt mutatja, hogy a kormány terve nem vált be.

Azzal azonban, hogy a tél beállta előtt, a civil szervezetek által jól ismert, segítségre szoruló hajléktalanok elhagyták eddigi helyeiket, veszélyes állapotot teremtettek. Egy hideg éjszakán lehet, hogy nem fognak eljutni azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne segítségre, mivel nem fogják megtalálni őket. Ez a késlekedés pedig emberek halálához vezethet.

Úgy tűnik, a kormányon kívül kevesen vannak, akik valóban támogatják ezt az új törvényt. A rendőrök közül többen vannak olyanok, akik nem értenek egyet az intézkedésekkel, ugyanis nem érzik feladatuknak azt, hogy fedél nélkül élőket vegzáljanak. Van olyan rendőr is, aki emiatt beadta felmondását. A kormánytagok – akik közül többen is az adófizetők pénzéből élnek valamelyik budai palotában – képtelenek felfogni, mit is jelent hajléktalannak lenni. Képtelenek azt megérteni, hogy sokak számára ez nem egy lehetséges opció volt, hanem az egyetlen lehetőség. Aki pedig egyszer az utcára került, azon a civil szervezeteken és néhány jószívű emberen kívül senki nem segít...

MIÉRT KELLETT KINYÍRNI A LAKÁSTAKARÉKOKAT? 11. ADÁSA ITT A KÖTÖTTFOGÁS


MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2018.10.17.


A műsorvezető Dévényi István betegsége miatt ezúttal Szerető Szabolcs, a Magyar Hang főmunkatársa lesz. Résztvevők: Konok Péter, Csintalan Sándor, Herczeg Zoltán és Pörzse Sándor.

PRESSER GUSZTUSTALAN POLITIKÁRÓL ÉS EGYMÁST FALÓ DALOKRÓL

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió
2018.10.18.



Hallgassa meg

Hosszabb interjút adott a Klubrádióban Presser Gábor dalszerző-előadó, aki szerint az új dalai belehalnak a régiekbe, pedig utóbbiak nem feltétlenül jobbak, sőt. A dalszerző-előadó azt is elmondta, mit gondol a politikáról, és milyen élmények alapozták meg a véleményét.

A régi dalai megeszik az újakat, pedig ma jobb zeneszerző, mint 25, vagy 50 évesen – erről is beszélt a Dobszerda október 17-ei adásának vendége, Presser Gábor. És arról is, miért bántja különösen, hogy A magyar dal napja országos akcióként megfeneklett.

Az interjúban téma volt az is, miért és kikkel szeret együtt dolgozni, a közös munkák közül pedig Presser ezúttal az Oláh Ibolyával, Rúzsa Magdival és Falusi Mariannal létrehozott produkciókról emlékezett meg hosszabban.

A politikától távolságot tartó zenész azért erről a témáról is beszélt – tapasztalatból és elég határozottan. Mint mondta, már nagyon régen megtanulta, hogy a politikával való találkozás gusztustalan, abból mindig valami gáz lesz. Ez a véleménye azóta sem változott, és ma sem tudna olyan politikust mondani, akivel szívesen leülne kávézni.

Élete legboldogabb napjai szintén szóba kerültek, valamint az is, mikor érezte úgy, hogy akár harminc gyereket is örökbe fogadna.

Presser Gábor dalszerző-előadó a Dobszerda október 17-ei adásában adott interjút, a riporter Váradi Júlia volt. A beszélgetés hangfelvételét a cikk elején kattinthatja!

A KÖZPÉNZÜGYI UNORTODOXIA FAJTÁI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2018.10.19.


...A krízis kirobbanása hasonlatos ahhoz, mint amikor egy túlnyomásos rendszerből kitör a felforrósodott gáz, majd a meglazult eresztékeken új szelek fújnak be. Ilyenkor azonban nemcsak egy új kor friss levegője árad be, hanem sok egyéb is. Ez áll a mostani esetre is. A válsággal meggyengült, ha nem roppant is össze, de mindenképpen teret vesztett az addig magabiztos piaci ortodoxia. Az űrbe nem szokványos megoldások és elgondolások kerültek be. Ám a nem szokványos elnevezés egymástól sokban eltérő természetű jelenségeket és indítékokat foglal magában; ezek közül a továbbiakban ötöt nevezek meg a magyar eset kommentálása előtt.

A bevett gyakorlattól sok ok miatt térnek el

Az érintett államok döntéshozatali gyakorlatában 2007 után beálló változások egyik típusát a szükségintézkedések adják. A válság – okozza azt természeti csapás vagy emberi döntések sorozata – indokolhat rendkívüli intézkedéseket. Ilyenkor a szokásos viszonyokra kialakított szabályrendszertől el lehet térni, sőt szükséges is. Szereltem én is lerobbant autót szigszalaggal és körömreszelővel, jobb híján. Hasonló történt a világban tíz éve: a pénzügyi zavaroktól sújtott országokban aktivizálódott az államhatalom, reagálva egyébként a társadalom igényeire és érzelmeire, a politika válságkezelő üzemmódba kapcsolt, félre­téve az addigi rutint. A magántulajdon szentségét és a vállalkozás erényeit hirdető országokban is különös döntések születettek, mint amilyen a bankok és biztosítók államosítása, építőipari cégek és autógyárak kimentése, külföldre kivitt gyártások visszahozatalának követelése (bár nem megvalósítása). Igaz, ahol a gazdaságnak erős az autonómiája, érvényesülnek a hatalommegosztás és ellensúlyképzés elvei, ott a válság akut szakaszának elmúltával normalizálódtak a viszonyok. Az Egyesült Államokban például a pénzintézetek átmeneti kimentésére fordított közpénzeket a válságos éveken túljutva visszaszedték, az érintett cégek pedig visszanyerték piaci autonómiájukat.

Statisztikai értelemben a nyugati gazdaságok zöme – eltérő ütemben – néhány év alatt túljutott a nehéz szakaszon. Az üzleti ciklus emelkedő ágba került, most éppenséggel aggasztóan is jól alakul. A politikai gondolkozás és a közvélemény viszont máig nem tért vissza a status quóhoz, a krízis társadalmi és politikai következményei velünk élnek. Ahol az intézmények kevésbé teherbírók, a fékek és ellensúlyok nem erősek, ott a szükség indokolta állami beavatkozásról különösen nehéz visszatalálni a szokásos üzemmódra. Ez a helyzet a mi térségünkben is. Ám általában is gyorsabb az állam aktivizálódása, mint visszavonulása. A saját fontosságának tartósításában érdekelt politikus pedig igyekszik megnyújtani a „rendkívüli viszonyok” időszakát. Éppen ezért a szükségintézkedések alkalmazását, a krízishelyzetre való politikusi hivatkozást mindig szigorú intellektuális, jogi, politikai kritikával kell illetnünk.

Az ortodoxiától való eltérés másik nagy típusa: új elmélet, új paradigmamegszületése, és ezzel párhuzamosan új bevett gyakorlat (best practice) létrejötte. Ezek azok a friss szelek, amelyekre az ortodoxia kritikusai annyira várnak. Azonban a fennállót kritizálni vagy elvetni könnyebb, mint egy új paradigmát megalkotni. Lám a mostanit megelőző nagy világgazdasági válság 1929-ben robbant ki, de csak 1936-ban jelent megy J. M. Keynes korszakos műve (Általános elmélet). Egyszerűbb kimondani, hogy a régi recepteket és a régi tankönyveket el kell dobni, mint új elméletet megalkotni. Az új élenjáró gyakorlat, az új rend („new normal”) kialakításához sok idő és munka kell.

A válság óta a közgazdasági gondolkodás sokat gazdagodott, korábban mellékáramlatnak számító irányzatok (viselkedési közgazdaságtan, új intézményi közgazdaságtan) egyenrangúként bekerültek a fő áramba. Mégsem mondhatnánk, hogy egy új elmélet leváltotta volna az addigit – még nem jött újabb Keynes. Alternatív általános világkép sem jelentkezett be határozott igénnyel (olyan formában semmiként, mint a német nemzetiszocializmus, az olasz fasizmus, a sztálini bolsevizmus az akkori liberális polgári renddel szemben az 1930-as években). A közpénzügyek világában sem fogalmazódott meg az állami működés átláthatóságát (transzparenciáját), a precíz elszámolás és kalkuláció normáját felváltó alternatív teória.

Keynes maga is észlelte a nem szokványos gondolatok forrásainak sokféleségét. Híres mondása szerint: „Azok a »gyakorlati emberek«, akik menteseknek vélik magukat minden szellemi befolyás hatásától, rendszerint valamelyik rég elhunyt közgazdász rabszolgái. Magas állásokat betöltő őrültek, akik hangokat hallanak a levegőben, hajdani könyvmolyoktól kölcsönözték rögeszméik magvát...” (Általános elmélet, 1936). Ez lesz itt a harmadik esetünk: amikor a magát realistának mondó politikus a saját józan eszére hivatkozik, büszkén elveti a tankönyvi elveket, hogy vadonatúj ötlettel és rendhagyó elgondolásokkal álljon elő, egyáltalán nem biztos, hogy valóban újdonsággal lesz dolgunk. Hazai példákat véve: a munka alapú társadalom meghirdetése a 2010 után magyar gazdasági ideológiában vagy az újraiparosítás a mi viszonyaink között (hazánk ipari hányada már akkor is a legmagasabbak között volt Európában), a spekuláció mint olyan elítélése – egyik sem vadonatúj eszme. Inkább emlékeztet a marxista politikai gazdaságtan bizonyos tételeire. Máshol is találni példákat ódivatú nézetek újbóli felfedezésére: a protekcionizmus a legősibb gazdaságpolitikai nézetek közé tartozik. Az unortodoxia harmadik komponense tehát visszatéréskorábbi (gyakran rég elhunyt) mesterek hol még releváns, ám inkább már lejárt szavatosságú nézeteihez.

A terjedő unortodoxia negyedik komponense a dilettáns ötletek felmerülése. A válság miatti általános bizonytalanság közepette, valamint az új kommunikációs-információs kor viszonyai hatására csökken a szaktekintélyek súlya és befolyása. Ez is világjelenség. A korábbinál sokkal könnyebben kerülhetnek műkedvelők, dilettánsok és futóbolondok képernyőre, kijelzőre, címlapra. „Every­thing goes” – minden elmegy. Mosolyoghatunk a Föld laposságának hívein, de már az oltásellenes mozgalmak vagy a pénzgazdaságot mint olyant elutasító körök megerősödése komoly dolog. Az „unortodoxia” ezen forrása nem látszik kiapadni mára, hiába következik be az üzleti ciklus helyreállása és az anyagi körülmények érezhető javulása. A közgazdaságtant sem kerülik el a perpetuum mobile feltalálói. A téveszmékkel való viaskodás pedig sokkal több energiát visz el, mint egy tévnézetnek a közvéleménybe való bedobása.

Az ötödik komponensről a legnehezebb beszélni, de kell. Amikor a kétségtelen válságjelenségek közepette valakik megkérdőjelezik az addigi bizonyosságokat, legyenek azok tudományos elvek, társadalmi konvenciók, helyesnek elfogadott viselkedési minták, nem csak az mozgathatja őket, hogy a megfáradt ortodoxia helyébe valódi vagy képzelt újat állítsanak. Nem, ezek nem heterodox nézetű teo­retikusok, és nem is mind dilettánsok: egyszerűen szeretnének a zavarosban halászni. A régi elvek érvénytelennek nyilvánítása, a szabályok félretétele alkalom arra, hogy szűk önérdeküket kövessék, mentesülve az ellenőrzéstől vagy a transzparencia korlátozó befolyásától. Válságra hivatkozva könnyebb a nyers erőt érvényesíteni: a sok riasztó példa közül kiemelhető Duterte elnök jogi felhatalmazás nélküli embervadászata, de ilyen a dél-afrikai erőszakos földszerzés is. Ilyen bármely személyes bosszú vagy üzleti leszámolás a jogrend meggyengülése, az ellenőrzéssel megbízottak félrenézése esetén. Ez is unortodoxia, amelynek hirdetőit nem társadalomboldogító motívumok vezetik...

SOKAKNAK LEHET ÁLMATLAN ÉJSZAKÁJUK A A SIMONKA-ÜGY MIATT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN, BOD PÉTER
2018.10.19.


Messzire érhetnek a fideszes politikus ügyének szálai – mondják Békés megyében. A képviselő a gyanú szerint milliárdos kárt okozott, de a vagyonnyilatkozata szerint már-már szegénynek tűnik.

Nagy visszhangot váltott ki Simonka György választókerületében az, hogy a Legfőbb Ügyészség kérte a fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. „Győzelem!” – reagált lapunknak Fetser János, Orosháza korábbi polgármestere és országgyűlési képviselője, MSZP-s politikus. Szerinte több oka is van annak, hogy a „fent” levették a kezüket Simonkáról, és léphetett a Legfőbb Ügyészség. Egyfelől az, hogy a politikus már érinthetetlennek gondolta magát, és minden határt túllépett. Ráadásul a körülmények is „összeesküdtek” ellene. A Sargenti-jelentés, a visszatartott EU-s támogatások és az uniós ügyészség miatt indított aláírásgyűjtés okán lépnie kellett a Fidesznek, s végül „beáldozták Simonkát.” 

Egy térségbeli képviselő-testület ellenzéki tagja rögtön távolabbra nézett: már azt latolgatta, hogy a botrány szálai kiket érnek el. Szerinte dél-békési polgármesterek, alpolgármesterek, megyei politikusok sokaságáról tudni, hogy Simonka közvetlen köréhez tartoznak, és akár közük is lehet azokhoz az ügyekhez, amelyek miatt a politikus bajba került. „Sokaknak lehet most álmatlan éjszakájuk” – fogalmazott egy forrásunk. 

Nem meglepő az, hogy a térségben sokan örültek az ügyészség lépésének, hiszen Simonka megosztó személyiség – még saját pártjában is. Jól mutatja ezt az az eset, amikor arra tett javaslatot, hogy a megyei önkormányzathoz tartozó uniós pénzek kétharmada a saját választókerületének jusson, és a fennmaradón osztozzon a megye többi három körzete. A Békés Megyei Kormányhivatalt akkoriban vezető Gajda Róbert és Görgényi Ernő fideszes gyulai polgármester szokatlan módon a megyei sajtóban támadta meg a formálódó tervet és vele Simonkát. Az Fidesz megyei erős embere akkor megmutatta, mire képes: egy héttel később Gajdát leváltották a kormányhivatal éléről. 

Mint arról már írtunk, a Központi Nyomozó Főügyészség szerint Simonka és társai bűnszervezetben csapoltak meg pályázati forrásokat, a beruházásokat, eszközbeszerzéseket durván felülárazták. A vádhatóság szerint Simonka meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben. A vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot...

KERTÉSZ ÁKOS: ELŐKELŐBB ROKONOKAT!

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.10.18. 


Mint annak idején a Nagy Sztálin József Generalisszimusz, a Nagy Orbán Viktor de Generalisszimusz szintén szeret nyelvészkedni, nem ideológiai alapon, mint nagy elődje, Sztálin, inkább napi politikai alapon. A minap Kirgizisztánban a török nyelvű népek tanácsán ott árválkodott a törökök között a maga finn-ugor nyelvével, ezért hirtelen azt találta mondani, hogy hiszen szegről-végről rokonok vagyunk, a magyar nem is finn-ugor nyelv, hanem türk. Megörült ennek a török Szultán, Tayyip Erdogan, lett is nagy hejehuja, dínomdánom, ereszd-el-a-hajamat, a két vezér összeölelkezett és már ropták is az ősi táncot türk módra.

Komolyra fordítva a szót, az a helyzet drága olvasóim, hogy népek, családok egyaránt szeretik az előkelő rokonokat. Nekünk például, bár anyai nagyanyám Simon lány volt Balatonboglárról, nem volt rokonunk báró boglári Simon Jakab, noha a család néhány tagja szeretett úgy tenni, mintha… amíg apám jogos haragja véget nem vetett a hitvány urizálásnak.

Így aztán meg lehet érteni a Viktort, a finnek, az észtek jelentéktelen kis népek, bezzeg a törökök! Erdogan nemcsak keleti despota, de történelmileg ott tornyosul mögötte az egész egykori Oszmán birodalom. Ezért hát érthető, hogy Orbán diktátor egészen bele van szerelmesedve az új Török Szultánba. S ha egyszer nem ő uralja Erdogant, hanem a török despota uralja őt, akkor előjön a „genetikusan alattvaló” magyar természete – hogy úri modoromat el ne veszítsem, mert kifejezhetném magam másképp is.

Ezen mit sem változtat, hogy a „finn-ugor” nyelvészeti, és nem genetikai kategória. (Mindenki úgyis mindent összezagyvál.) A magyar nyelv lingvisztikailag kristálytisztán a finn-ugor nyelvcsaládba tartozik, genetikailag viszont a magyar, mint nép, sőt nemzet alig is kibogozható.

Gondoljuk végig. A hét törzs Ázsiából jött, egyikük, alighanem a domináns törzs, beszélte a finn-ugor nyelvet; a többi átvette. Genetikailag valamennyi törzs más és más lehetett. Csakugyan heten voltak? A hét amolyan alapszám a számmisztikában. (Hetedhét ország, hétmérföldes csizma, a hétszázát! A hétszentségit! Hétszilvafás nemes stb.) És ha nyolc törzs volt? Vagy csak hat?

Amikor Árpádék itt megjelentek, szinte az egész Kárpát-medence szlávokkal volt tele, mellettük illírek, kelták, avarok, bolgárok, talán a hunok maradékai (a hun-magyar rokonság is a vágyálmok közé tartozó legenda – két lovas nép az ázsiai sztyeppékről, valószínűleg a harcmodoruk volt hasonló). A meghódított népek átvették a hódítók nyelvét, a hódítók viszont a legyőzöttek kultúráját, ami gyakori jelenség volt a történelemben, amikor még ismeretlen volt a nemzeti büszkeség – talán mert így volt praktikus.

Aztán a tatárok elől menekülve jöttek a kunok, a jászok. A tatárjárás népirtás volt, utána be kellett telepíteni a svábokat, szászokat, más népeket is Európából. A török uralom után szintén. Ezek többnyire megmaradtak kisebbségnek, de később, főleg a romantikus nacionalizmus idején (amikor a szlovák Petrovics gyerekből Petőfi Sándor lett, a nagy magyar költő, és Steingassner István patikusból Tömörkény István, a kiváló magyar novellista), tömegesen magyarosodtak el. Ez genetikailag egy még áttekinthetetlenebb keveredést hozott létre, de nyelvileg a Habsburgok németesítő törekvéseivel dacolva maradt és győzött – a nyelvújítással megerősödve, modernizálódva – a finn-ugor magyar nyelv (amelynek szépségeit úgy is, mint magyar író, a nyelv profi használója, majd egy másik írásban ecsetelem.)

Hogyan maradt fönn, ha egyszer a meghódoltak átveszik a hódítók nyelvét, hiszen az ország Mohácstól Trianonig állandóan a hódoltság állapotában volt, nem lehet tudni. Hogy maradt fönn egy érthetetlen, a környező indogermán anyanyelvűek számára szinte megtanulhatatlan, rokontalan nyelv a szláv tengerben, és a német Drang nach Ostenviharában? A titok azt hiszem az, hogy a térségben megfordult a közismert tendencia: itt a legyőzöttek nyelvét használni – magyarul egyáltalán megszólalni –, dacos tiltakozás volt minden hódítással szemben.

Keleti szomszédaink, a vlachok, magyarul oláhok, tisztességes szláv ajkú nemzet voltak (ez is nyelvészeti kategória!). De nekik a nagy szláv népek ellenére (cseh, lengyel, orosz, szerb-horvát, szlovén) derogált a szláv rokonság, és a nyelvújításuk során a szláv oláh nyelvből egy újlatin, román nyelvet kreáltak, ami két indogermán nyelv esetében nem volt nagy kunszt. És kiötölték a dákoromán elméletet, mely szerint a római provincián, Dácián és az ellatinosodott dák népen keresztül, az oláhok nem is szlávok, hanem újlatinok, amit aztán akkora vehemenciával és propagandagépezettel zúdítottak a világra, hogy ma már nem is kételkedik benne senki. Itt csak egy a rejtély: miért előkelőbb az újlatinok (olaszok, franciák, spanyolok) közé tartozni? Én meg nem mondom, de a románok nyilván tudják.

A magyar is hasonlít a szomszédjára, neki is derogál, ami van, és azzal szeretne büszkélkedni, ami nincs, csak nem képes a cél érdekében olyan energiákat mozgósítani, mint a románok. A magyarok a délibábok hősei, szépen tudnak álmodozni, de cselekedni sosincs erejük.

Más népek kimondottan büszkék az ősökre, mint a kelta írek, skótok, velsziek, bár angolul beszélnek.

A magyarok berzenkednek az ellen, az ezerszer bizonyított tény ellen, hogy nyelvük a finnugor nyelvcsaládba tartozik, mert örök vesztesként egy nagy rokon árnyékában szeretnének ők is naggyá lenni, ha már önerőből nem telik. De most, hogy Orbán elfeledve a százötven éves török rabigát, az új török szultán, Erdogan keblére borult, megjelent a rózsaszín látóhatáron a rég áhított Nagy Rokon...

2017-BEN 2,5 MILLIÓ MAGYAR KÜZDÖTT A SZEGÉNYSÉGGEL

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: Sztárklikk
2018.10.19.


A magyarok 25,6 százaléka, összesen több mint 2,5 millióan éltek szegénységtől és társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetve 2017-ben – áll az Eurostat legfrissebb jelentésében.

A probléma a nők 26,1 százalékát érintette, míg a férfiak körében ugyanez 25 százalékot tett ki. A 18 évnél fiatalabbak 31,6 százaléka, míg a 65 évnél idősebbek 16,8 százalékának kellett megküzdenie a jelenséggel – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb adataiból.

Nem árt tisztázni, hogy a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség pontosan miből fakad, vagyis az Eurostat milyen szempontokat vett figyelembe ezzel kapcsolatos statisztikája elkészítésekor:

- társadalmi transzferek (jövedelemből eredő szegénység),
- milyen mértékben ér valakit súlyos anyagi hátrány, él súlyos nélkülözésben, illetve
- milyen munkaintenzitású háztartásban él.

Ha valakinél a fentiek közül egy is teljesül, akkor statisztikailag beleesik ebbe a statisztikai kategóriába...

EURÓPAI ÜGYÉSZSÉGET!

EURÓPAI ÜGYÉSZSÉGET!
Szerző: Hadházy Ákos
2018.


Ha Ön a gyűjtésben szeretne segíteni nekünk, akkor arra több lehetősége van:

1. Nyissa meg majd töltse le az ívet ide kattintva és töltesse ki ismerőseivel is, majd kitöltve adja le az egyik kitelepülőpultunknál, vagy juttassa el postán ajánlott küldeményként dr. Hadházy Ákos országgyűlési képviselőnek (cím: 1358 Budapest, Széchenyi rakpart 19., Országgyűlés Hivatala, dr. Hadházy Ákos részére) vagy töltse fel a speciálisan erre a célra létrehozott felületünkön

2. Azt is megteheti, hogy – a helyi szervezővel való előzetes konzultáció után – kopogtatás keretében gyűjt aláírásokat. Ehhez kap majd tőlünk pár segédeszközt. Erről is hamarosan több információval tudunk szolgálni.

3. Amennyiben beregisztrál az Alairasgyujto.hu oldalra, úgy elkezdhet segíteni a standoknál.

4. Aláírásgyűjtőnek vagy Szervezőnek ezen az űrlapon jelentkezhet még, ha olyan településen él ahol még nem kezdődött el a pultozás, kérjük itt regisztráljon!

VISZONZATLAN SZERELEM - SEMMI NEM VALÓSULT MEG AZ ORBÁNNAK ÍGÉRT KÍNAI ÓRIÁSPROJEKTEKBŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2018.10.18.


Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett „Keleti nyitás” politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal.

A térségben Magyarország volt az egyik első ország, amely a rendszerváltás után felismerte, hogy érdemes jóban lenni Kínával. A kapcsolatfelvétel 2003-ban történt meg, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök népes delegáció élén Pekingbe utazott, és találkozott a kínai miniszterelnökkel és számos állami vezetővel.

Az elmúlt tizenöt évben kivétel nélkül minden egyes kormány ezt a politikát követte, jó kapcsolatra törekedett Pekinggel, és ennek következtében a gazdasági és politikai kapcsolatok is évről évre szorosabbá váltak. Az Orbán-kormány ebben nem hozott változást, csupán beleillesztette a „Keleti Nyitás” elnevezésű külpolitikai jelszóba a folyamatot.

A barátságnak már korán fontos lépései voltak: 2004-ben elindult a kínai-magyar kéttannyelvű általános iskola, és ugyanebben az évben hazánkban megnyitotta első régiós bankfiókját a Bank of China. A kínai vegyipari vállalat, a Wanhua 2011-ben vette meg a BorsodChemet, a Huawei pedig 2013-ban adta át hazánkban új európai logisztikai központját.

A BorsodChem-akvizíció a mai napig a legnagyobb kínai befektetés Magyarországon. A különböző számítási módszerek és a megbízhatatlan adatok miatt nehéz pontosan felmérni, mennyi kínai befektetés érkezett eddig hazánkba, ám egy 2014-es tanulmány szerint addig nagyjából 2,5 milliárd amerikai dollár érkezett (ez mai árfolyamon számolva 695 milliárd forint). Ám ebből 1,5 milliárdot (417 milliárdot) a Wanhua-BorsodChem üzlet teszi ki.

Az elmúlt években számtalan óriási kínai-magyar projektről, vagy belengetett hitelkonstrukcióról lehetett olvasni a médiában, ám ezekből nem lett semmi. Nem megy kínai gyorsvasút a reptérre, nem épült meg a V0-ás jelzéssel elhíresült, Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű sem. Nem jött meg a pénz a napelem-gyárra, és a szolnoki citromsavgyár sem épült még fel...

A HALANDZSÁZÓ ÁLLAMTITKÁR ESETE A CORVINUS-SZAL (SZOMORÚPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.10.18.


Lelkendező írást közölt a Corvinus Egyetem átalakításával kapcsolatban Orbán Balázs miniszterhelyettes, stratégiai és parlamenti államtitkár. OB csúcskategóriás megadja, közel a tűzhöz.

OB írásának lényege az alábbi bekezdésben található:

"S ezáltal elérhető válik az a cél, hogy a magyar egyetemi világ egy képviselője Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön."

Az államtitkár nem tud róla, hogy ilyen cél nincs. A Corvinusnak nagyjából annyi az esélye arra, hogy a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön, mint az, hogy a Mezőkövesd bejusson a BL negyeddöntőbe. Palkovics teljesen világosan arról beszélt, hogy a cél az, hogy a Corvinus a világ 200 legjobb közgazdaságtudományi képzése közé kerüljön. Ez egészen mást jelent.

OB megemlíti, hogy az üzleti szféra támogatja az átalakítást. Arról azonban egy szót sem szól, hogy ők leginkább erősebb gyakorlati képzést akarnak látni. Amivel nincs semmi baj, csak nem igazán van köze ahhoz, hogy a Corvinus a világ élvonalába kerüljön.

Az államtitkár rácsodálkozott a világra, észrevette, hogy a zürichi ETHZ és a Koppenhágai Egyetem rengeteg pénzből gazdálkodik. Miközben a magyar felsőoktatásra költött GDP arányos összeg 2010 óta inkább csökkent, mint nőtt, és már akkor is nevetségesen alacsony volt. De majd most....

Amit nem akar észrevenni az államtitkár, hogy az ETZH és a Koppenhágai Egyetem professzorainak jelentős része eleve csúcskategóriás egyetemen végzett. A Corvinuson hány professzor végzett Top100 egyetemen? A rendszerváltás óta aránylag sok magyar közgazdász doktorált Top100 egyetemen, de a töredékük jött haza, és alig ment egy-kettő a Corvinusra. OB főnöke éppen öt olyan közgazdász elüldözésén ügyködik, akik speciel Top100 egyetemen végeztek. Észtország kormányzata közelében számos olyan fiatal dolgozik, akik Top100-ban doktoráltak, szerintem az Orbán-közeli jobber fiatalok között kevesebb van ilyen, mint a Vincent kommentelői között. (az államtitkár által citált ARWU listán az almamaterem elég rendesen bent van a legjobb 100-ban, de annál azért lényegesen jobb helyen végzettek is szoktak néha kommentálni nálunk). Igen államtitkár úr, sok pénz kell az elitfelsőoktatáshoz, de a pénzből leginkább tehetséget kell venni. Nem ELTE-s meg piliscsabai jótanulókat, mint Ön kedves uram, akinek azért a doktori nem jött össze Budapesten, hanem olyan embereket, akik majd hozzák azokat a pontokat a kibaszott rangsorokban. Ebben a pillanatban a RECEP toplistáján (ami a legjobb tíz kutató utóbbi tízéves teljesítményével számol) a CEU éppen bent van a legjobb kétszázban, a Corvinus nincs a listán.

A QS listán 0 (nulla) international staff és 429 domestic staff szerepel a Corvinus-nál. Legalább harminc olyan külföldit kell felvenni a Corvinusra a "legjobb kétszázhoz", akik jobbak, mint bárki ma az aktív professzorok között. Nem tudom, hogy ezt hogyan képzelik el.

Nem lehetetlen a Corvinus felhozása száz-százötven hellyel a "kis" ARWU listán (az már a legjobb kétszáz közelében lenne), de a NER filozófiája és értékrendje ennek némileg ellentmondani látszik. Ebben a pillanatban sokkal nagyobb esélyt látok arra, hogy a Tombor-féle janicsárképzőnek veszik meg a Corvinust, hagy bomoljanak egy kicsit a fiúcskák. Ha OV-nek pont ez lenne a célja, akkor valószínűleg íratna egy lelkendező cikket a slapajával arról, hogy milyen jó lenne ha a Corvinus bekerülne a legjobb kétszázba.

MEGUGRÁSRA SZÁMÍT A LAKÁSLOTTÓ - BESZÉDES DÁTUMOK ÉS ÚJ KONSTRUKCIÓ

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.10.19.


A lakástakarékok piacról kiszorításának indokaként sok minden hangzott el, de a valóság lassan csak átsejlik. Jól látszik, hogy miközben az állami támogatást a kisebb pénzzel folyamatosan gyűjtögetőktől sajnálja a kormány, azokat akik tulajdonképpen önerőből is tudnának lakást venni, lelkesen támogatja. Többel, mint amennyi a lakástakarékosság után járt.

A lakáslottó, pontosabban az annak szervezésére egyetlenként jogosítványt kapott cég, a Central NOK tevékenységét 2017 áprilisában engedélyezte az MNB. Az eltel másfél év alatt a jegybank egyetlen 180 hónapos futamidejű nemzeti otthonteremtési közösség toborzását hagyta jóvá (időközben egyszer felszólították a társaságot tőkerendezésre). Az általuk közzétett lakáshoz jutási eredmények (mint a kép felső sorában, pirossal aláhúzva látható) nem tűnnek igazán fényesnek...

ÖT KEDVENC ÚJ-IZLANDI HELY


HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / M. Úr
2018.10.19.


Egy hete olvashattátok M. Úr új-zélandi beszámolóját, most ismét ő jelentkezik, ám ezúttal a praktikus dolgok helyett inkább a szabadidőről és az ő kedvenc helyeiről lesz szó, természetesen ezúttal is fotókkal.

„A kiwi kultúra szerves része a „work-life balance”, azaz a munka-szabadidő egészséges egyensúlyának tiszteletben tartása. A munkát most hanyagoljuk, beszéljünk inkább arról, mivel is telik itt a szabadidő!

Az országban akárhol vagy, szinte biztos, hogy a tengerparttól nem vagy messzebb 1 órányi autózásnál. Ennek köszönhetően a víz(b)en űzhető tevékenységek nagyon népszerűek. Én leggyakrabban úszni, kajakozni, illetve bodyboardozni szoktam, de próbálkoztam a szörfözéssel és a paddleboard-dal is.

Kajakozásra a keleti part csendesebb vízű öblei kiváló terepet biztosítanak a kajakos felfedezésnek. Imádok nyáron vagy ősszel munka után legurulni a partra és egy-két órára a kajakommal elszakadni a szárazföldtől.

A vízen néha rájön az emberre a félsz, hogy mi lesz ha jön egy cápa vagy orka, de a statisztikák alapján erre igen csekély az esély… mondanám, de! A kajakomat egyszer megtámadta egy cápa!

Egyszer csak oldalra pillantva láttam, hogy a jellegzetes uszony gyors tempóban közelít felém… majd hirtelen kikerül és elúszik alattam. Egy kis school shark (közönséges kutyacápa) volt, olyan bő egy méteres, így inkább meglepett mintsem megijesztett. Egy barátom mondta, hogy őt pilot whale-ek (gömbölyűfejű-delfin) vették körül egy kajakozása alkalmával, nem kis riadalmat okozva…

Akit érdekel, itt egy rövid videó a goat island-i snorkelezésünkről:...


SIMONKÁT A FARKASOK ELÉ VETETTÉK, DE Ő SEM ÉRTI, MIÉRT PONT MOST

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.10.18.


Ha a bűvész azt mondja, hogy csak a kezemet figyeljék, mindenre kell koncentrálnunk, csak a nagy machinátor kezére nem. Mégis ezzel a módszerrel veri át a magyarok millióit évek óta a kormányzópárt. Ne gondoljuk ezért sem a Simonka György fideszes képviselő ellen folyó nyomozásról, hogy a lényeget látjuk az ügyből. Valószínűleg arra szolgál ez az eljárás, hogy elterelje a figyelmet arról, hol is matat a nagy bűvész, vagyis Orbán Viktor keze. A vidéki kormánypárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése olyan gumicsont, amit figyelemre sem szabad méltatnunk, inkább arra koncentráljunk, miről szeretné elterelni a figyelmet a rezsim!

„A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként, Dr. Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztésére tett indítványt.

Az ügyben felmerült megalapozott gyanú lényege szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (a továbbiakban TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. A termelői szervezetek ugyanis az elismerési tervben szereplő beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az uniós támogatáson túlmenően a tagállami költségvetésből is támogatásban részesülhettek.”

Így kezdődik a hivatalos ügyészségi kommüniké, amely aztán hosszasan sorolja a lehetséges bűncselekmény további részleteit. Békés megye 4. számú egyéni választókerületének (Orosháza és környéke) kormánypárti képviselője azonban régóta a z ügyészség (és nyilván más nyomozóhatóságok) látókörében van, ezért is meglepő az időzítés. Ahogy Voldemort nagyurat (polgári nevén Mengyi Rolandot) nem engedték elindulni április 8-án a Fidesz döntéshozói, Simonkával is megtehették volna ezt, hiszen a párt berkein belül köztudott volt, hogy a képviselő finoman szólva is a zavarosban halászik. Mégsem tettek semmit, és Simonka hozta is a körzetét tavasszal.

Mielőtt azonban bármit is állítanánk a mostani ügyészségi eljárásról, tudnunk kell, hogy Simonka egy tipikus fideszes helyi kiskirály, aki a körzetéhez tartozó településeken a csatlósai révén igen aktívan jelen van, és minden apró részletet felügyel. Az ő beleegyezése és támogatása nélkül nem lehet kinevezni művelődési házi vezetőket, iskolaigazgatókat, de a gazdasági élet szereplőit is igencsak kontroll alatt tartotta eddig. Fokozott jelenlétet a róla szóló újságon keresztül lehet leginkább érzékelni, melynek minden oldalán legalább 2-3 fényképen szerepelt a képviselőről. Simonka igazi vazallusi rendszert épített maga körül, talán ezért is érezhette úgy, hogy bármit megtehet...

"AZ ÁLLAMI ÉS A MAGÁNTULAJDON SZÉTVÁLASZTÁSA" - MI TÖRTÉNIK AZ EGÉSZSÉGÜGGYEL?

MÉRCE
Szerző: NAGY GYÖNGYI
2018.10.18.


A kórházak állapota rendben van, de az egészségügyben változtatni kell. Első lépés az állami és magántulajdon szétválasztása lesz.” ( Orbán Viktor, Kötcse, 2018. szeptember)

Nagyon nagy vihart kavart, és még több találgatásra ad okot a miniszterelnök fenti két mondata az egészségügy jövőjéről.

Mindenképpen érdekes és meglepő felvetés, különösen ami a megnyilatkozás első részét illeti: „A kórházak állapota rendben van.” Orbán Viktor negyedik miniszterelnöki ciklusát indító beiktatási beszédében ugyanis még azt mondta, hogy „a népbetegségeket radikálisan visszaszorítjuk, és ennek érdekében nem riadunk vissza az egészségügy ésszerűsítésétől, és erős ösztönzők bevezetésétől sem.”

Bevallom, én akkor nagyon örültem, hogy ez tőle elhangzott. És kíváncsian vártam, az egészségügyi kormányzat mit tesz le az asztalra. Most, Nagy Anikó egészségügyi államtitkár lemondásával újfent bebizonyosodott, hogy az egészségpolitikának, az elmúlt minimum négy évhez hasonlóan, továbbra sincs súlya.

Megmutatkozott ez már az ÁSZ-elnök augusztusi megnyilatkozásakor is, amikor Domokos László teljesen nyíltan nekiment a kórházvezetőknek – mintha az egészségügyért felelősséget viselők csak kórházak és azok vezetői lennének – és köntörfalazás nélkül azt mondta, hogy a kórházak gazdálkodása nem átlátható illetve korábban kiderült, megszűnik annak a lehetősége, hogy mindenféle kivételes szabályok szerint gazdálkodjanak ezek az intézmények. Akkor látható volt, hogy ’kívülről osztottak lapot’, az egészségügyi vezetést, amely a kancellária-rendszer ellen foglalt állást, nem tekintették egyenrangú partnernek a megindult játszmában.

Utána tartottak egy kormányülést is az egészségügy helyzetéről, ahol kulcsmondatként elhangzott, hogy a magyar egészségügy nem forráshiányos (!!). A magyar kormányzat az állami egészségüggyel kapcsolatos, hosszú évek óta kimondatlan (?) álláspontja az, hogy a rendszer nem hatékony, ezért nem kap több pénzt, és ezt most nyíltan vállalták. Összességében mégis úgy tűnt, elkezdtek foglalkozni az egészségüggyel, bár talán nem úgy, mint ’üggyel’, hanem mint egy újabb megregulázandó területtel.

Orbán Viktor fenti félmondata tehát ebbe a térbe érkezett, és – egy időre legalábbis – pontot tett a diskurzus végére. A miniszterelnök kötcsei megszólalása tükrében úgy tűnik, mégsincs szó arról, hogy valaki meg szeretné tudni, miért nem működik a magyar rendszer, miért termel adósságot évről évre, és hogy miként lehetne ebből kitörni, nem kell foglalkozni betegutakkal, minőséggel, betegjogokkal, kapacitáshiányokkal stb. Mégsem az állami rendszer az, amivel elsődlegesen foglalkozni kell „de az egészségügyben változtatás kell. Az első lépés az állami és a magántulajdon szétválasztása lesz.”

A NER előző ciklusbeli egészségügyi tevékenysége tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy ez az első, legfontosabb lépés, hiszen az „elmúlt nyolc év” egészségpolitikájának egyenes következménye volt a magánegészségügy megerősödése, funkcióváltása, közönségének kiszélesedése, amely betudható az állami rendszer hiányosságainak, ahogyan azt többször leírtuk itt a Mércén 
is.

Ezzel párhuzamosan pedig megkezdődött-folytatódott a fideszes holdudvar térnyerése a szektorban. Számomra a nyár folyamán mégis úgy tűnt, a kormányzat végre felismerte, hogy azt a problémahalmazt, amit ma a magyar állami egészségügy jelent, valahogy meg kell oldania. De a kötcsei kijelentéssel illúzióim teljes mértékben szertefoszlottak.

Ma már egyértelmű, az egészségügyi kormányzatnak nem feladata a rendszerépítés; a gondok megoldása kívülről várható, a fiskális szemlélet végleg uralkodóvá válhat a szektorban, egészségpolitikai diskurzus nélkül, a magánszektor további erősödésével...

KÁSLER DOKTOR VESZÉLYES MŰTÉTRE KÉSZÜL AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.10.19.


Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban a szaktárca – tudta meg lapunk. Bevételeik 5-10 százalékát veszíthetik el a kórházak, ha betiltják fizetős szolgáltatásaikat. Ez a lépés a nem fizetős terápiákat, például a művesekezelést is veszélybe sodorná.

Nagyobb zavart okozhat, mint amennyi gondot orvosolhat – így minősíthető az a lapunk birtokába került jogszabály-tervezet, amellyel Orbán Viktor kormányfő kérésére elkezdené az egészségügyi köz- és a magánszolgáltatások szétválasztását Kásler Miklós humánminiszter. Egy hamarosan a parlament elé kerülő salátatörvény egyik pontja ugyanis úgy szól: a jövőben „közfinanszírozott kapacitások igénybevételével nem nyújtható nem közfinanszírozott ellátás.” Ez azt jelenti: az intézményekben ma elérhető összes fizetős szolgáltatást meg kell szüntetni. Most az egyágyas szobáért, leletmásolatért, vagy olyan ellátásért is kérhetnek pénzt az intézmények, amit egyébként a biztosító nem fizet. Nem ritka, hogy például a testsúlycsökkentő műtétekre a kórház orvosa bérli saját intézménye műtőjét – akkor is, ha a beavatkozás nem „szépészeti”, hanem egészségügyi okokból válik indokolttá. Ilyenkor például a gyomorszűkítést a kórház eszközeivel, azaz közfinanszírozott tárgyakkal végzik. A tervezett új szabály viszont ezt is megtiltaná, éppúgy mint a műtők vagy egyéb eszközök bérbeadását. 

Lapunknak az egyik intézményvezető azt mondta, hogy a tervezetben olvasható tiltás gondot okozhat még a művese-kezelésekben is. Ahhoz ugyanis, hogy a gép el tudja végezni a vese helyett a vér szűrését egy kisebb érműtétre van szükség. A művese állomáson ehhez nincs műtő és szakember, ezért ezt a beavatkozást a magáncégek által üzemeltetett állomások is a közeli kórházakban végeztetik el, és számla ellenében ezt ki is fizetik...

ÉLJEN A MAGYAR SZABADSÁG - MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2018.10.18.


A Magyar Hang 23. száma jelenik meg október 19-én, pénteken. Még több tartalommal, közösségünket megerősítve megyünk tovább. Változatlan áron – négy oldallal vaskosabb újságot adunk!

– Elmaradt zombiapokalipszis Belgiumban

– Kriminalizált hajléktalanság: a kisnyugdíjasok sincsenek biztonságban

– A magyar rosszkedv és néhány ellenszere – Jeszenszky Géza esszéje a Hajrá, Magyarország! sorozatban

– Egészségügyi reform NER-lovagokra hangolva?

– Tudja ön, hogy milyen stadionok épülnek? Jelenleg négy gigaberuházásra folynak a milliárdok

– Lakástakarékok: bajba kerülnek a társasházak is?

– Puzsér Róbert: Ne hülyítsük az embereket, hogy jön a politikus, aki mindent megold – interjú

– Kivert fog, bezárt bolt Encs-Fügöd „etnikai középpontjában” – riport

– Meciar sötét árnyéka

– Felfedezték az első Naprendszeren kívüli (exo-) holdat. Az égitesttől 8000 évig utazott hozzánk a fény

– Mélységi vizsgálat – Listázott kárpátaljai magyarokkal beszélgettünk

– A trónon már a kínaiak ülnek. A társadalmi változások, a sakkba is beszüremkedő globalizáció megkoptatta a szovjet iskola fényét

– Ugrás a sötétbe. A kiugrási kísérlet margójára

– „Káp isten és a finnugor árulás” – Magyarságkutató intézet alakul

– Az Antarktisz lesz a desszert! A háromgyermekes családanya, Lubics Szilvia a Spartathlon után teljesítette az Atacama Crossingot – interjú
– „A munka mindent legyőz” – Weiss Manfréd egykori villáját Tiborcz István butikhotellé alakítja

– A nyers hús színeváltozása – Véget sem ért a Frida Kahlo-kiállítás, újabb sztárokat vonultat fel a Magyar Nemzeti Galéria

– Erdei Zsolt: „Eszemben sincs másra tolni a felelősséget” – interjú

– Publicisztika: Lukács Csaba: Az oroszok már a Belügyminisztériumban vannak?; Dévényi István: Amit az X-Faktor legújabb évadáról tudni érdemes; Ugró Miklós: Nemzeti kormányünnep; Torkos Matild: Fejétől bűzlik…; Tóth Szabolcs Töhötöm: Te is? Én is – A #MeToo mozgalom árnyoldalairól; Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (20. rész); Szenczi Tóth Károly: Tűzriadó; Gazda Albert: Borharmónium; Puzsér Róbert: A hibrid rendszer gyenge pontja; Marabu rajza