2022. február 14., hétfő

RÁADÁS: RAKTÁRKONCERT - PRESSER GÁBOR ÉS ZENÉSZBARÁTAI (RAKTÁRKONCERT 2020)

YOUTUBE
Szerző: PRESSER GÁBOR
2022.02.13.




00:12 RINGASD
EL MAGAD (Presser-Adamis) feat. Mindenki :)
06:57 VALAKI MONDJA MEG (Presser-Adamis) feat. Falusi Mariann 10:05 ARRA SZÜLETTEM (Presser-Adamis) feat. Oláh Ibolya 12:18 NEM AKAROM LÁTNI (Presser-Adamis) feat. Bíró Eszter 15:54 A FÁK IS SIRATJÁK (Presser-Adamis) feat. Falusi Mariann, Wunderlich József 21:15 VINNÉLEK,VINNÉLEK (Presser-Adamis) feat. Oláh Ibolya, Novák Péter 24:24 SZABADSÁG-DAL (Presser-Sztevanovity) 27:52 JÓ ESTÉT NYÁR (Presser-Fejes-Sztevanovity) feat. Oláh Ibolya 31:20 FÉNYÉV TÁVOLSÁG (Presser-Sztevanovity) feat. Wunderlich József 35:10 ÖRÖKRE SZÉPEK III. (Presser-Sztevanovity) feat. Rúzsa Magdolna, Wunderlich József 38:35 HÁNY CÉDULA AZ ÉLET (Presser-Adamis) feat. Novák Péter Presser Gábor – zongora, ének Sipeki Zoltán – gitár Papesch Péter – basszusgitár, vokál Borlai Gergő – dob, vokál Holló Aurél – ütőhangszerek, vokál Födő Sándor – percussion, vokál Kovács Ferenc Öcsibácsi– hegedű, trombita Kertész Endre – cselló, vokál Tóth Tamás Ferenc – hegedű, vokál Szabó Tamás – szájharmonika, vokál Falusi Mariann – ének Oláh Ibolya – ének Bíró Eszter – ének Novák Péter – ének Wunderlich József – ének, hegedű Rúzsa Magdolna - ének

RÁADÁS: BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR - KAKAÓKONCERT (2022.02.13.)

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR  
Szerző: BFZ + FISCHER IVÁN
2022.02.13.



VEZETI FISCHER IVÁN PROGRAM:
HUBAY JENŐ: POÈME HONGROIS, OP. 27, NO. 6 POLDINI EDE – FRITZ KREISLER: TÁNCOLÓ BABA BIRÓ ÁGNES (HEGEDŰ), NAGY LÁSZLÓ ADRIÁN (ZONGORA) LISZT FERENC: MAGYAR RAPSZÓDIA (SZŰCS ZOLTÁN ÁTIRATA) CSALLÓ ROLAND (KLARINÉT), DANIEL ROSCIA (BASSZUSKLARINÉT), SZITKA RUDOLF, ÁCS ÁKOS (KLARINÉT) CLAUDE DEBUSSY: ÁLMODOZÁS, L. 76 (68) (POLÓNYI ÁGNES ÁTIRATA) POLÓNYI ÁGNES (HÁRFA) DMITRIJ SOSZTAKOVICS: ÖT DARAB – 1. PRELUDE, 2. GAVOTTE, 5. POLKA SZLÁVIK ZSUZSANNA (HEGEDŰ), CSALLÓ ROLAND (KLARINÉT), BÁLL DÁVID (ZONGORA) GEORG PHILIPP TELEMANN: G-DÚR CONCERTO NÉGY HEGEDŰRE, TWV 40:201 – 2. ALLEGRO, 3. ADAGIO, 4. VIVACE BODÓ ANTÓNIA, MOLNÁR NOÉMI, MÓZES ANIKÓ, GULYÁS EMESE (HEGEDŰ) ALEKSEY IGUDESMAN: KELTA HEGEDŰDUÓK – BACK IN IRELAND, IRISH STEW IN THE MORNING OLÁH GYÖNGYVÉR, GULYÁS EMESE (HEGEDŰ), SIPOS CSABA (NAGYBŐGŐ), POLÓNYI ÁGNES (HÁRFA), HERBOLY LÁSZLÓ (ÜTŐHANGSZEREK) LEW POLLACK: THAT’S A PLENTY TÓTH ZOLTÁN, CSIKOTA GERGELY (TROMBITA), SZŐKE ZOLTÁN (KÜRT), SZTÁN ATTILA (HARSONA), BAZSINKA JÓZSEF (TUBA), HERBOLY LÁSZLÓ (ÜTŐHANGSZEREK)

LEVÁLTHATÓ-E A FIDESZ A JELENLEGI VÁLASZTÁSI FELTÉTELEK KÖZÖTT?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2022.02.14.


A hatalmon lévő Fidesz érdeke, hogy négyévente olyan körülményeket teremtsen, melyek reményt adnak az ellenzéki szimpatizánsoknak a kormány leváltására. A díszletek fontosak, elfedik ugyanis azokat a tényeket, melyek szinte reménytelenné teszik a politikai fordulatot. Ugyan erősen lejt a pálya a kormánypárt felé, de lehet képviselő-jelölteket állítani, ajánlásokat gyűjteni, kampányolni, figyelni a közvélemény-kutatások eredményeit, de aztán a végén valahogy mindig a Fidesz jön ki a legjobban az egészből. Így lesz az idei választáson is?


Orbán Viktor már egy ideje felesleges időpazarlásnak tartja a parlamenti és önkormányzati választásokat, mégis komoly energiát fektet minden kampányba. Ha nem lennék az Európai Unió tagjai, bizonyára még annyira se ügyelne a kormánypárt a látszatra, mint most. Így 2010 óta újra és újra nekidurálja magát az ellenzék, hogy megdöntse a hatalmát, ő azonban komoly erődemonstrációt tartva kétharmados többséggel abszolválja ezeket a megmérettetéseket. Gonosz macska-egér játékot űz ellenfeleivel, hiszen mér régóta kiüresítette azokat az intézményeket, hivatalokat, melyek feladata a tisztességes és igazságos feltételek biztosítása lenne.

Orbán trükkje arra épül, hogy egyetlen ellenőrző szervet sem szüntetett meg, csak úgy alakította, hogy ezek vezetői (tisztelet a kivételeknek) az ő tenyeréből egyenek. Amikor az Állami Számvevőszéktől az Alkotmánybíróságon és a Nemzeti Választási Bizottságon át az ombudsmani hivatalokig mindenhol az ő emberei ülnek, senki sem gondolhatja komolyan, hogy a jogállami normáknak megfelelően zajlik a kormány tevékenységének ellenőrzése. Minden papíron független hivatal vezetője a kormányfő kottájából játszik, és ha ez nem lenne elegendő, maga Orbán Viktor kezében van a karmesteri pálca is. Ha pedig valaki eltéveszt egy félhangot, akkor gyorsan beül valaki más a helyére a zenekarba...

JACHTOK ÉS MÁS JUTIFALATOK NER 100 #49

NER 100
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.02.14.



Jachtok, magánrepülők, NER elit. Folytatjuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu
A Nerpédia-t itt találod: https://nerpedia.hu/

57 EZER FORINT A NYUGDÍJAM, DE ENNEK ELLENÉRE VÖLNERREL VAGYOK

TELEX / VIDEÓ
Szerzők: FÁBIÁN TAMÁS, SIMOR DÁNIEL
2022.02.14.



A korrupciós ügybe belebukó Völner Pál miniszterhelyettes annyira be volt ágyazva a választókerületébe, hogy még az ott élő kormánypárti szimpatizánsok sem gondolják, hogy könnyen lehet pótolni. Nem minden fideszes hiszi el, amivel a Legfőbb Ügyészség gyanúsítja a politikust, ugyanakkor többen csalódottak. Találkoztunk olyannal is, aki Orbán Viktor és Gattyán György között vacillál. Nyergesújfalun, Dorogon és Esztergomban jártunk.


KÜSZÖBÖN AZ UKRÁN HÁBORÚ, ZUHANÁS A TŐZSDÉKEN

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.02.14.


Az orosz-ukrán konfliktus éleződése miatt alaposan elromlott a hangulat a vezető tengerentúli tőzsdéken a múlt hét végére, az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nyilatkozata szerint ugyanis Oroszország most már bármelyik nap lerohanhatja Ukrajnát. A legfrissebb fejlemények alapján Joe Biden tegnap este ígéretet tett arra, hogy egy orosz invázió esetén az USA és szövetségesei „gyors és határozott” lépéseket tesznek, az amerikai politikus elsősorban azt hangsúlyozta, hogy továbbra is készek megvédeni Ukrajna szuverenitását. A helyzet élesedésének köszönhetően kimondottan rossz hangulatú kereskedést láthatunk Európa tőzsdéin, többek között a konfliktushoz földrajzilag közel fekvő Magyarország és Lengyelország vezető tőzsdéje is 2 százalék feletti mínuszban nyitott...

KÖZÖSSÉGI KÖLTSÉGVETÉS: MI LENNE, HA MAGUK A BUDAPESTIEK MONDANÁK MEG, MIRE KÖLTSE A PÉNZT A FŐVÁROS?

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2022.02.14.


Kérdés, hogy mire használjuk a közösségi költségvetést: tényleg innoválunk és újat adunk Budapestnek, vagy csak a rosszul végzett munkát, a rosszul működő rendszert toldozgatjuk-foltozgatjuk – mondja a fővárosban 2020-ban bevezetett, de eddig kevés konkrét eredményt produkáló módszerről Le Marietta, a főpolgármesteri hivatal részvételiségért felelős ex-főtanácsadója.


Legyen legális graffitifal Budapesten, alakuljon át élhető sétálóutcává a IX. kerületi Mester utca, telepítsenek több ivókutat és közvécét városszerte, kezdjenek állatterápiás programokba a fővárosi idősotthonokban. Íme néhány azok közül az ötletek közül, amelyeket tavaly a budapestiek dobtak be a részvételi vagy más néven közösségi költségvetésről folytatott gondolkodás során, és amelyeket a főváros a következő években megvalósít. Az először 2020-ban meghirdetett programban egymilliárd forintot oszt szét az önkormányzat a lakosok által beadott, legnépszerűbb ötletek megvalósítására.

A folyamat már idén is elindult: január 31-ig érkeztek a budapestiek kérései az önkormányzathoz, három kategóriában. A Zöld Budapest zöldebb utcákat és környezetbarát elgondolásokat, az Esélyteremtő Budapest a hátrányos helyzetű közösségek életét segítő ötleteket, a Nyitott Budapest digitális fejlesztéseket, kísérleti megoldásokat várt. A megvalósíthatónak ítélt ötletekről nyáron szavazhatnak a budapestiek. A közösségi költségvetés koncepciója számos városban bevett kormányzati módszer, Helsinki, Párizs, Chicago, New York és más metropoliszok mellett jelen van Brazíliában, Argentínában, Lengyelországban és Romániában is. Budapesten a főváros és a kerületi önkormányzatok futtatnak ilyet, de Szentendrén, Miskolcon, Hatvanban, sőt a Pécs melletti Kozármislenyben is működik hasonló kezdeményezés. Le Mariettát, a Járókelő nevű hibabejelentő platform alapítóját, aki január végéig a budapesti főpolgármesteri hivatal részvételiségért felelős főtanácsadójaként dolgozott, a budapesti közösségi költségvetés bevezetése során szerzett tapasztalatokról kérdeztük...

A MÉSZÁROS-FÉLE ALAPOKAT GAZDAGÍTJA A MAGYAR CÉGEK PROFITJÁNAK 6 SZÁZALÉKA

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.02.14.


Ha valaki Magyarországon el szeretné rejteni egy vállalat valós tulajdonosát, akkor nem kell feltétlenül offshore struktúrákban gondolkodnia, hiszen a Fidesz-kormány megteremtette ennek a lehetőségét itthon is. Ez a magántőkealap intézménye, amely a nyugat-európai országokban régóta létező – részben a korrupció melegágyának számító – módszer a vagyoneltitkolásra.

A 2014-es bevezetés óta alaposan megszaporodtak a magántőkealapok. Novemberi gyűjtésünk során már 77 magyar magántőkealapot számoltunk össze, a Válasz Online pedig nemrég több cikkben is utánajárt, hogy kik rejtőzhetnek a struktúrák mögött.

Mi most azt vizsgáltuk meg, hogy mekkora vagyon felett rendelkeznek ezek a magántőkealapok. Legyűjtöttük a Dun & Bradstreet adatbázisából azokat a vállalatokat, amelyekben a nyilvánosan elérhető adatok szerint a tulajdonosok magántőkealapok, és az eredmény a legvadabb elképzeléseinket is felülmúlta:

az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5 százaléka landolt a magántőkealapoknál, míg a többségi magyar tulajdonban lévő cégek profitjának 6,5 százalékát tették zsebre.

A magántőkealapok rész- vagy teljes tulajdonában 127 vállalkozás állt a november végi állapotok szerint*. Sok cég csak vagyonkezelői szerepet tölt be, és ennek következménye lehet, hogy az árbevételük összességében 59 milliárd forint volt 2020-ban, ám ezen kívül 61 milliárd forintnyi egyéb bevétel is szerepel náluk. Ez származhat például eszközértékesítésből (például ingatlan vagy más társaságban lévő részesedés eladása), de a mezőgazdasági, illetve a különböző uniós támogatások is ezen a soron szerepelnek.

A cégek értékét a mérlegfőösszeg alapján közelítve: a 127 vállalkozás összesített eszközértéke 1000 milliárd forintot tett ki. Ez a 244 ezer milliárdos hazai összesített vállalati eszközértéknek a 0,4 százaléka. (Mivel a vállalati eszközök értékelése elég tág határok között mozoghat, ez inkább csak a nagyságrendre segít rávilágítani.)

A Magyarországon bejegyzett vállalatoknak árbevétel-arányosan 43 százaléka külföldi, 5 százaléka pedig állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban van. Ha az ezeken kívüli, magyar tulajdonú vállalatokat vesszük alapul, akkor a mérlegek alapján 2020-ban a magántőkealapok már ennek a körnek legalább az egy százalékát bekebelezték.

Ha a vállalatok értékét a jövedelemtermelő képességük felől közelítjük meg, akkor szemléletes lehet, ha a 10 éves profitot (pontosabban az EBITDÁ-t*) nézzük: ez 2287 milliárd forintot ad ki...

MEGUGORHATATLAN AKADÁLYOK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.02.13.


Biztosan én vagyok rosszul összerakva, de még mindig azt látom és kapom indoklásként évek óta, minden felzárkóztatási program kapcsán, ha jelzem az elcsúszott fókuszt, hogy “nem az olyan mélyen levőkre irányul a program”. Vagy pl. “ott kell segíteni, ahol van fogadókészség.” Ahol “nem annyira alacsonyak az önfenntartási képességek.”

Értem én, hiszen onnan jöhet sikeres indikátor-teljesülés, attól, aki akar. Akivel kevesebb a probléma. Mióta ebben dolgozok, mondom, hogy az intézményrendszeren át szerveződő felzárkóztatási programokba kódolva van, hogy nem nyúlnak le a probléma mélyéig, hanem általánosítva azokat az eredményeket állítják be a teljes leszakadó társadalmi csoportra vonatkozónak, akik az egésznek a tetején, a felszínén vannak. Akik a feléjük nyújtott kezet elfogadják, és képesek megkapaszkodni benne. Mert nekik nem kell akkorát lépni, esetükben csak egy-két kisebb lépcsőfokkal kell számolni.

És ez mindenkinek jó. A finanszírozónak, legyen az állam, vagy az unió, a benne dolgozónak, hiszen sikeres a projekt, és annak a rétegnek is, aki segítséget kapott.

De ez csak a felszín. Alatta egy óriási tömeg van, aki “nem fogadókész”, aki nem egy-két, hanem sok lépcsővel lejjebb van, akik elvesztették az “akarás” képességét is. Akiket generációk óta magukra hagyott a rendszer, és a kudarcos próbálkozások oka is mindig az volt, hogy a felszín sikereivel próbálták elfedni a problémát. Akik azóta is olyan túlélési stratégiákat építenek fel, amit a rendszer hagy nekik, de ami egyre nagyobb kockázatot jelent mindannyiunk számára.

Valami nem stimmel azt hiszem abban sem, hogy a felzárkóztatásban az unió mire ad támogatást. Mert lehet, hogy a 21.századi Európában igen, de a hazai leszakadásban nem értelmezhetők azok a pontok, vagy nem úgy, amelyek szerint a támogatásokat lehívják. Nem a valós helyzetre reagálnak ugyanis, és ezért figyelmen kívül maradnak a legnehezebb helyzetben élők, akik generációk óta ugyanazokat a nyomorúságos köröket futják.

Ahhoz pl. , hogy a lakhatási szegénység orvosolható legyen, iszonyú sok pénz kellene. A múltkori facebook posztom- számomra is meglepő módon- a kerti wc-kel kapcsolatban úgy tűnt, olyan területre mutatott rá, amit mintha nem tudtak volna sokan. Hogy nagyon sok házban nincs az épületen belül wc. Nyilván ott, ahol nincs bevezetve a víz, ez logikus, de sok házban akkor sincs, ha a vízhálózatra rácsatlakoztak.

Persze látom én is az erre vonatkozó statisztikákat, de, bár lehet azért, mert én ebben dolgozok, számomra túl alacsonyak az ezekben olvasható számok.

A vízbekötésre pedig, mint írtam talán már itt is, a legtöbb család esélytelen. Hiába adják a mérőórát ingyen, a felszereléséig vezető út 250 ezer Ft, és ez csak az udvari csapot jelenti. Ők biztosan nem tudják felvenni azokat a lakásfelújítási támogatásokat, melyeket a jobb társadalmi státuszúak elérnek, mert egy sor kritériumnak nem felelnek meg. Ezek a kritériumok pedig abban a problémahalmazban gyökereznek, melyeket generációk óta magukkal cipelnek.

A házak pedig, ahol élnek, rémes állapotban vannak. Sokban nincs hely a fürdőszoba, wc kialakításának sem, vagy előtte olyan munkálatok kellenének, mint a falak megerősítése, a tető megjavítása, stb. De tegyük fel, valami csoda folytán egyszer csak lenne erre is pénz. A sikerben akkor is van még egy kockázat: az önfenntartási képességek hiánya. Ami könnyen leamortizálja azokat a javakat, amit támogatásként megkapnak, amiért nem kell nekik erőfeszítést tenni. A tanult tehetetlenség ugyanis beépült az életstratégiába. Ami jár, az jár. Azért nem kell megdolgozni, azt nem kell különösebben megbecsülni. Szóval, megint a szociális mintáknál vagyunk, ami az egész problémamegoldásban szerintem a kulcskérdés.

Lehetne ebben is egy fokozatosságot tartó, önfenntartási képességeket fejlesztő, saját tulajdont értékként kezelő, felelősséget kiépítő programot felépíteni, és erre fordítani a támogatásokat. Igaz, ez biztosan kormányokon átívelő program lenne, hiszen a fizikai feltételek mellé társítani kellene egy hosszabb távú fejlesztést is, amiben az “akarás” képessége felépíthető, de talán pont a lakhatással kezdve sikeres lehet. Hiszen mindenki szeretne jobb körülmények között élni.

De ott van a képzések kérdésköre is. Ez is a felzárkóztató programok része. Most egy összefoglaló kapcsán végignéztük, miféle képzési lehetőségek érték el ezt a társadalmi csoportot a kapcsolatrendszerünkben, és annak milyen hatékonysága volt.

Mi is végigmentünk ezeken az állomásokon, mikor az elején még nem volt ennyi tapasztalatunk. Volt felmérés a tudásszintről, képességekről, volt az analfabetizmus felszámolására irányuló képzésünk, kétszer a digitális készségek fejlesztésére irányuló, no meg munkavállalói készségek megerősítése is, hogyan keressünk munkát, mit tartalmazzon a motivációs levél, önéletrajz. Volt tanfolyamunk asztalosipari munkákra. Ez mind a munkánk első öt évében. Ezért nem kaptak bért a résztvevők, de ennek ellenére sokakat tudtunk bevonni. Ha most megnézem, milyen változást hozott az életükben, akkor azt kell mondanom, nem sokat. Sokkal többet jelentett a foglalkoztatásba ágyazva mindez, amikor a társadalmi vállalkozásban a munkához kapcsoltuk a fejlesztéseket.

Megnéztük a közmunkaprogramokhoz kapcsolt állami képzések hasznosulását is, ezekért jellemzően pénzt is kaptak. Sokféle volt, targoncavezető, motorosfűrész-kezelő, informatikai, eladó, kőműves, biztonsági őr, állattenyésztő, kisgyermekgondozó, no meg ott volt a több körös állami kompetenciafejlesztő, aztán a legutóbbi, amit már a korrupció hatott át…. Ha azt nézem, mit jelentett azoknak az életében, akik elvégezték, azt kell mondjam, nem sokat. Ugyanott vannak, ugyanúgy a közmunkában.

A bevonódás motivációját a kapott pénz adta, és mindegyiknél a jelenlét volt a legfontosabb, ahol hibádzott, ott is inkább kiegészítették az adminisztrációban, hogy a program indikátorai teljesüljenek. Egyik tanfolyam sem adott annyit, hogy az az életükben változást hozzon.

Nyilván nem általánosítok. Biztosan vannak, akik raktak falat is, a kőműves tanfolyamon. Vagy kellett valamit tudni máshol az informatikában is, nem mindenhol zárták közepes bizonyítvánnyal az alapkészséghiányos fiatalok, akik az általános iskolában sajátos nevelési igényűek voltak. Olyan is biztosan van, aki ezzel el tudott helyezkedni. Azok közül, akik “nem olyan mélyen” vannak. De akiknek a leszakadása több lépcsős, náluk nem hozott változást, pedig iszonyúan sok pénz ment és megy el ezekre.

Persze, ha lenne egy valós bemeneti mérés. Ha lenne utánkövetés… munkahely, lehetőség. Ha át lenne gondolva, összehangolva, megnézve, hogy mit tudnak ezekkel a tanfolyamokkal kezdeni. Ha lenne módszertan arra, hogy alapkészséghiányos felnőtteket hogyan lehet jól képezni. Ha lenne térségi tervezés, mindenben, beleértve az általános iskolai oktatást is. Mert ott dől el minden, onnan érkeznek behozhatatlan hátránnyal a középiskolákba, és esnek ki, szakmatanulás nélkül. Akkor is, ha most havi 80 ezer Ft-ot fizetnek a diákoknak a gyakorlati félévért, ha bejárnak. Mert az oktatás módszertana, hatása ettől nem változik. A bevonódás motivációját megadja a pénz…de vajon a tanulásét is? Az “akarás képességével” tud valamit kezdeni? Kétségeim vannak ezzel kapcsolatban.

És persze az is ott van, ha szembenéznénk végre a szocializációval is. És foglalkoznánk ezzel, a rendszer minden elemében.

A végére egy beszélgetést teszek, példaként. Pénteken, egy 22 éves fiatal anyával beszélgettem az egyik kis faluban. Kérdeztem, dolgozott-e valaha? “Egyszer, egy napot, egy tésztagyárban…de nem bírtam a tepsit, nagyon nehéz volt. Meg egyszer voltam földiepret szedni, olyan idénymunkán. Ja, és egyszer egy egyhónapos tanfolyamon.” – hangzott a válasz. ”Mifélében?”-kérdeztem. “Szállodai szobaasszony-tanfolyam volt.”-mondta.

Errefelé nem túl gyakoriak azok a szállodák, ahol ezzel a végzettséggel munkát találhatna. És van két kisgyereke. Akik helyhez kötik, még sokáig, a kis faluhoz. A közlekedést nem is említem. Lakhatási szegénységben él. Milyen esélyei vannak neki, és a gyerekeinek bármire?

21 SZÁZALÉKOS BÉREMELÉS JÁRNA A SZAKDOLGOZÓKNAK, DE VAN, AKI CSAK 7,6-OT KAPOTT

MAGYAR NARANCS
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2022.02.14.


A kórházak nem egységesen járnak el, pedig a pénz náluk van.


„Számos bérjegyzéket láttam az elmúlt napokban, és van köztük olyan, amiből az látszik, hogy a jól képzett kolléga mindössze 7,6 százalékos béremelést kap. Ez az egyharmada a beígért 21 százaléknak. Ezt azok érzik meg a pénztárcájukon, és azok lelke sérül, akik évek óta a frontvonalban dolgoznak” – mondta lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Az egészségügyi szakdolgozók bére idén január elsejével hivatalosan 21 százalékkal emelkedett. A probléma az, hogy ez a növekedés nem mindenkit érint egyformán; az intézmények nem kezelik egységesen a béremelést, ami újabb feszültségekhez és a rossz hangulat fokozódásához vezet.

Nem egységes


„A 21 százalék önmagában is túlságosan kevés, hiszen az egészségügyi szakdolgozók 2021-ben nem kaptak béremelést, az utolsó másfél évvel ezelőtt volt” – ezt már Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke mondta a Narancs.hu-nak. – „Különösen igazságtalan, ha azt nézzük, hogy az orvosok bére tavaly és idén is jelentősen emelkedett. Ezek az emberek egymás mellett, egy csapatban dolgoznak, a bérük közötti különbségek pedig ordítóan nagyok. Nagy a munkaerőhiány, sokan két-három ember munkáját végzik, a már két éve tartó koronavírus-járvány pedig nagyon megviselte az egészségügyben dolgozókat.”

"A kapott pénz nincs arányban az elvégzett munkával."

A 2021. március elsejével bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszony rendezte az orvosok bérezését, a szakdolgozóknál azonban nem történtek hasonló intézkedések, arra hivatkozva, hogy náluk még folyamatban van a 2016-ban kezdődött többlépcsős béremelés. Ami mára látszik, hogy az eredetileg beígért százalékoknál is kevesebb lett. Ráadásul még a 21 százalékot sem kapta meg mindenki. Egy február elején tartott sajtóbeszélgetésen a MESZK vezetői elmondták, többen jelezték nekik, hogy azokat az illetményeket, amiket eddig kaptak a munkáltatójuk döntése alapján, beépítik az alapbérükbe, és nem kapják meg pluszban, így a 21 százalékos béremelésből szinte alig éreznek majd valamit, alig lesz több a fizetésük, mint most. Ez nem érint minden szakmát, de vannak olyan területek, ahol már veszélyben volt az ellátás, ezért a munkáltatók megegyeztek az ott dolgozókkal, hogy illetmény formájában kapnak pluszpénzt. Ilyen volt például az onkológia, vagy az intenzív ellátás.

Hogy mi alapján döntenek az illetményekről az intézmények, azt egyelőre nem tudni. Hivatalos rendelet erről nincs, de több szakdolgozó jelezte, hogy egy, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által decemberben kiadott, nem hivatalos utasításra hivatkozva közölték velük a munkahelyükön a hírt, valakivel a kórház udvarán, úgy mellékesen. A MESZK vezetői nem láttak ilyen utasítást. A 444.hu megkereste ezzel kapcsolatban az OKFŐ-t. A főigazgatóság szerint ilyen utasítás nem létezik, a 21 százalékos emelés minden szakdolgozónak jár, az illetményen felüli pótlékok összegét pedig eddig is, ezután is az intézmény határozza meg...


SZÁMÍTANAK A ROMA ÉLETEK? – ZSIGÓ JENŐ A CIGÁNY–MAGYAR ÉS A MAGYAR POLITIKÁRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2022.02.14.


Miért határozzák meg száz éve ugyanolyan mintázatok a többségi és a kisebbségi roma politikát? Ki a felelős egy demokratikus jogállamban az Európai Unióban a cigányok százezreinek rájuk záródott, reménytelen helyzetéért? A roma közélet egykori kulcsszereplője, Zsigó Jenő beszél erről podcastunkban.

MA MÁR KAMIONSOFŐRKÉNT DOLGOZIK AZ ELIOS-ÜGYET ELSŐKÉNT LELEPLEZŐ TÉNYFELTÁRÓ ÚJSÁGÍRÓ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BODOKY TAMÁS
2022.02.14.


Becker András 2012–2019 között dolgozott az Átlátszónál újságíróként és szerkesztőként, az ő nevéhez fűződnek a miniszterelnöki vő, Tiborcz István résztulajdonában állt Elios Zrt. közbeszerzési sikereiről szóló első tényfeltáró cikkek. Volt kollégánk a 2018-as országgyűlési választás, a harmadik kétharmad után kiszállt az újságírásból, sőt, elhagyta az országot is, és ma már kamionsofőrként dolgozik Európában. Interjú.



Átlátszó: Mikor és hogyan kezdtél el foglalkozni a miniszterelnök vejének cégével? Hogyan bukkantál erre a témára?

Becker András: A legelső külső input, olvasói tipp a napelemes vállalkozók sztorija volt. De már azelőtt, 2013 szeptemberében írtam egy cikket az Eliosról annak apropóján, hogy a Közgép bevásárolta magát Tiborcz István cégeibe, és két év alatt háromszázszorosára ugrottak az Elios Zrt. bevételei. (Ehhez egyébként az akkoriban az Átlátszónál önkénteskedő Kovács Gergő Kutyapárt-társelnök csinált címlapképet – a szerk.)

Átlátszó blog: Tiborcz István hozománya

Ezután keresett meg egy mérnök cég, amelyik a Szegedi Egyetem naperőműves beruházásán dolgozott az Elios beszállítójaként, illetve alvállalkozójaként. A munka közel 90 százalékát ez a cég végezte el, de Tiborczék mondvacsinált okokkal nem akarták kifizetni őket. A mérnökök pert indítottak, az eljárásban Tiborcz Istvánnak is tanúskodnia kellett...

ISKOLAPÉLDA

KLUBRÁDIÓV / ÚTSZÉLEN
Szerző:JÓZSA MÁRTA
2022.02.13.


Miért kiemelten fontos az iskolába járás egy roma gyereknek? És milyen lehetőségei vannak? Ezek voltak az Útszélen fő kérdései.


Iskolába járni egy gyereknek olyan, mint levegőt venni, mint reggelizni, ebédelni, játszani, hazamenni a szülői házba, megfürdeni, nyugodtan aludni. Iskolába járni olyan némely gyereknek, mint egy lehetetlen küldetés. A rossz, szennyező fűtés miatt fojtogató levegőben felkelni a hidegben, éhesen elgyalogolni a suliba, beülni a hátsó padba annak biztos tudatában, hogy úgysem érdekel ő senkit, és maximum azért volt érdemes fagyban-sárban eljönni, mert itt van meleg ebéd. És mert nem vonják meg a szülőktől a családi pótlékot a hiányzások miatt. És mert ott áll vele a pedagógus, aki nem ezen a katedrán szeretett volna állni. Hanem egy olyanon, ahol szabadon taníthat, nem gyötrik lehetetlen ideológiai és adminisztratív elvárásokkal, nem éreztetik vele naponta, hogy csak fölösleges teher a NER száguldó harci szekerén. Ahol kapna segítséget és eszközt ahhoz, hogy megszerettesse az iskolát azzal a gyerekkel, akinek a matekpéldánál nagyobb gondja, hogy lesz-e vacsora. És hogy neki magának se kelljen a hó végén azon gondolkodnia: jut-e még a hó végén egy kiflire. Ha kalácsra nem is.

A most következő idézetet egy 17 éves roma srác juttatta eszembe, ő éppen jogásznak készül valamelyik elit egyetemre. Tudja, hogy ő egy a nagyon boldog kevesek közül. Az író Lakatos Menyhért: a könyv címe: Füstös képek.

„Reggelenként sokszorosan éreztem hatását, amikor anyám kiugratott a fészekből, mert iskolába kellett mennem. Néha megoldódott azzal, hogy apámat bezárták, az iskola és a levente elmulasztásáért kiszabott pénzbüntetést dutyira változtatták át. Nem bántott érte, szívesebben vállalta, mint én a tanulást, csak anyámmal voltak kellemetlenségeim. Tudott az ostorral bánni. Olyankor apám fajtájának mondott, akik­nek se országuk, se hazájuk nincs.“ Eddig az idézet.

Nemrég meséltem el valahol, hogy még a rendszerváltás előtt együtt felvételiztünk tanárképzőre egy nagyon barna bőrű és elképesztően okos és felkészült roma sráccal. Jóval később tudtam meg, hogy a szóbeli után a grémium leültette, és megkérdezte tőle: belegondolt-e abba, hogy ezzel a fizimiskával úgysem állhat soha katedrára? És akkor – kitűnő felvételi eredménye ellenére – minek is járna ide? Ezt a kérdést talán ma már, remélem legalábbis nagyon, senki nem tenné fel neki. Na de hogyan jut el idáig – hacsak nem kivételképpen. Miért ne gondolnánk, cigány fiatalokat keresve a középiskolai és egyetemi tantermekben, hogy amit itt látunk, azaz nem látunk, az a rendszerváltás utáni politikai elit minősíthetetlen bűne és szégyene?

Józsa Márta jegyzete
-
Az Útszélen vendégei: Sipos Alexandra és Makula György diákok, valamint Greskovits György, a Milestone Intézet oktatási igazgatója és Hódsági János, az intézet pedagógiai vezetője

A DISZNÓSAJT-HADMŰVELET – ORBÁN VIKTOR MAGABIZTOSSÁGÁNAK OKAIRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.02.14.


Ki követelne fair play-t, amikor a lét a tét? A nemzethalál. Meg kisfiaink hímvesszeje! A most már hivatalosan is dübörgő kampány nem azért nem tartható normális mederben, mert a Fidesz-szavazó becstelen volna. Dehogy. Éppen azért nem tartható abban, mert a kormánypártra szavazók többsége egyáltalán nem becstelen. Vélemény.


Erőtől duzzadó, magabiztos Orbán Viktor állt a kiválasztottak elé hétvégi évértékelőjén. A miniszterelnöknek minden oka meg is volt arra, hogy nagy mellényből húzza elő a hivatalos kampány startpisztolyát.

No nem az ország állapota adott okot a kormányfői magabiztosságra. Néhány gondosan kiválogatott makroadat plusz a választási pénzszórás ugyan elfedheti a bajokat ideig-óráig, de valós büszkeséget azért – az évértékelőn nem említett, ám attól még létező adatok ismeretében – aligha szülhet. Nem is a propagandaminisztérium legújabb kreatív ötlete tölthette el ennyire látványos megelégedettséggel a miniszterelnököt. Az ugyanis: nincs. Friss hús helyett a kormányfő disznósajtot tálalt hát fel, amelybe a korábbi választások minden maradékát beletöltötte: a füle a rezsicsökkentés, a farka a migránsveszély, a szőrös bőrke Brüsszel hősies megállítása, a minimális fejhús meg a gyerekátoperálók elleni küzdelem. Ennek így valójában persze se füle, se farka, de gyomorba töltve, összenyomorgatva a magyaroké azért még beveszi.

Éppen elég magyar gyomra veszi be legalábbis. Vannak persze sokan, akiknek ízlik tényleg, mások viszont egyszerűen nem kapnak mást. Aki tud róla, hogy van más étel is a világon, aki ki nem állhatja a disznósajtot, aki bármit megadna, hogy végre ne ez legyen a koszt – nos, a disznósajtgyáros az ő pénzét is elkölti… disznósajtreklámra.

Nem kell tehát a jövőbe látnunk ahhoz, hogy megjósoljuk, mi lesz itt április 3-ig, a választás napjáig. Ez a kampány ugyanis csak jogszabályi értelemben kezdődött február 12-én, valójában már (legalább) ősz óta tart. Leírható tehát tényalapon.

A tények márpedig pártállami működést mutatnak – kampányban a legszembeötlőbben. A jelenség cseppet sem bonyolult: a párt és az állam nem válik szét, utóbbi (tehát a teljes közösség) erőforrásai a közösség egyetlen részének (egy pártnak) a céljait segítik, szolgálják...

CHOMSKY: AZ USA HOZZÁÁLLÁSA UKRAJNÁHOZ ÉS OROSZORSZÁGHOZ „ÁTLÉPTE A RACIONALITÁS HATÁRÁT”

MÉRCE
Szerző: C. J. POLYCHRONIOU
2022.02.13.


Az orosz-ukrán válságról, valamint az Egyesült Államoknak a konfliktusban és annak előidézésében betöltött szerepéről adott interjút a Truthout nevű amerikai lapnak Noam Chomsky, az Arizonai Egyetem díszdoktora és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) nyugalmazott professzora. Chomsky mintegy 150 könyv szerzője, elméletei jelentős hatást gyakoroltak számos tudományos területre, többek között a nyelvészetre, a kommunikáció- és médiatudományra, a filozófiára, a matematikára és a politikatudományra.

A Truthouton megjelent interjú a szerzővel való beszélgetés átiratának enyhén szerkesztett változata. A szöveget Piróth Attila fordította magyarra.

C.J. Polychroniou: Tovább fokozódik a feszültség Oroszország és Ukrajna között, és kevés ok marad az optimizmusra. Mivel a feszültség enyhítésére tett amerikai ajánlat teljeséggel figyelmen kívül hagyja Oroszország biztonsági követeléseit. Nem volna pontosabb úgy fogalmazni, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti határválság valójában az Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatos hajthatatlan amerikai álláspontból fakad? Fordított helyzetben mi lenne Washington reakciója, ha mondjuk Mexikó akarna csatlakozni egy Moszkva által vezetett katonai szövetséghez?

Noam Chomsky: Az utóbbi kérdésre magától értetődő a válasz. Egyetlen ország sem merne ilyen lépést tenni „a mi kis régiónkban errefelé”. Ahogy Franklin Delano Roosevelt elnök háborúügyi minisztere, Henry Stimson nevezte Latin-Amerikát, amikor elítélt minden befolyási övezetet (a sajátunk kivételével – ami valójában aligha korlátozódik a nyugati féltekére). Antony Blinken külügyminiszter ugyanilyen hajthatatlanul ítéli el ma Oroszország „befolyási övezetre” való törekvését. Határozottan elutasítjuk az elképzelést – persze a korábbi fenntartásokkal.

Volt persze egy híres eset, amikor egy ország a mi kis régiónkban kis híján katonai szövetségre lépett Oroszországgal: az 1962-es rakétaválság. A körülmények azonban igencsak mások voltak, mint ma Ukrajna esetében. John F. Kennedy elnök a Kuba ellen indított terrorista háborúját a megszállás fenyegetéséig fokozta; ezzel szemben Ukrajna egy ellenséges katonai szövetséghez való potenciális csatlakozása miatt szembesül az orosz fenyegetésekkel. Nyikita Hruscsov szovjet vezető vakmerő döntése – hogy Kubát rakétákkal lássa el – az USA hatalmas katonai erőfölényét igyekezett kissé ellensúlyozni. Miután JFK Hruscsovnak a támadófegyverek kölcsönös leszerelésére vonatkozó ajánlatára minden idők legnagyobb békeidőszakbeli haderőfejlesztésével válaszolt – noha az USA enélkül is jóval vetélytársa előtt járt. Tudjuk, hogy ez mihez vezetett.

Az ukrajnai feszültség rendkívül súlyos, Oroszország Ukrajna határain vonja össze haderejét. Az orosz álláspont jó ideje egyértelmű. Szergej Lavrov külügyminiszter világosan kijelentette az ENSZ-ben tartott sajtótájékoztatóján: „A lényeg a NATO további keleti terjeszkedésének és az Oroszországi Föderáció területét fenyegetni képes csapásmérő fegyverek telepítésének elfogadhatatlanságára vonatkozó egyértelmű álláspontunk”. Nem sokkal később gyakorlatilag ugyanezt mondta újra Putyin, ahogy már korábban is jó néhány alkalommal...

KEKSZ A LELKE MINDENNEK

HÍRKLIKK
Szerző: RÉDEI OTTÓ
2022.02.14.


Online konferencia sorozatot indít a magyar egészségüggyel kapcsolatos problémák megvitatására egy nemrég alakult civil társaság. A KEKSZ, vagyis a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői arra szövetkeztek, hogy minél több hiteles szakember bevonásával, előmozdítsák az egészségügyi rendszer fejlesztését és szakpolitikailag fontos kérdésekben, konszenzust teremtsenek. A részletekről csoport egyik alapítójával, dr. Rékassy Balázs orvossal és egészségügyi menedzserrel beszélgettünk.


Mi indokolta ennek a civil szervezetnek a létrejöttét?

– Minden egészségügyben dolgozónak, és gyógyulni vágyó betegnek szüksége van egy jobban szervezett, az egészség ügyét jobban szolgáló, igazságosabb, a lakosság igényeit magasabb szinten biztosító, hatékony, és transzparens egészségügyre és népegészségügyi rendszerre. A KEKSZ célja, hogy olyan egészségügyi stratégiát dolgozzon ki, amellyel ezt meg lehet valósítani.

Csak nem azt akarják mondani, hogy a mostani egészségügyi vezetés nem érti a dolgát? Nincs jövőképe?

– A magyar egészségügyben stratégiai tervezés utoljára Szócska Miklós államtitkársága idején volt, valamikor, úgy 2010-11 táján. Akkor egy komoly szakértői csapat azon fáradozott, hogy területi alapon újra szervezze az egészségügyet, felmérje a meglévő kapacitásokat és szükséglet alapú tervet készítsen a hiányzó képességek pótlására. Aztán az egész szakmai programot elmosta a politika. Manapság már terv sincs, és bár minden tiszteletem Kásler miniszter úré, de ő a múltba réved, és inkább Mátyás király sírját keresgéli, már fogalma sincs, mi történik az egészségügyben. A szakmai vezetésért felelős államtitkára pedig egy ideje nem hallat magáról. Mára oda jutottunk, hogy az egészségügyet teljesen a napi politika érdekei rángatják. Nincs egy átfogó elképzelés, olyan stratégia, ami a finanszírozástól a konkrét szakmai kérdésekig felölelné a teljes rendszert, meghatározná fejlesztés irányait...

FELKÉSZÜLT-E MÁRKI-ZAY PÉTER A KORMÁNYZÁSRA? | PARTIZÁN 60’

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.02.13.



Fogyatékosozás, orbángáspározás, migránsozás. NEM ezekről fogjuk kérdezni vasárnap este 6-tól Márki-Zay Pétert. 7 héttel a választás napja előtt ezeknél fontosabb, hogy az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje milyen konkrét intézkedésekkel készül a kormányzásra. Nemcsak a „mit?”-re, hanem a „hogyan?”-ra is keresni fogjuk a választ – 60 percen át, élőben.

MEGINT JÖNNEK, KOPOGTATNAK: MINDEN, AMIT A KÖVETKEZŐ NÉHÁNY HÉTRŐL TUDNI KELL

HVG
Szerző: hvg.hu
2022.02.12.


Ötven nap múlva elmondhatja, hogy Magyarország előre menjen vagy fölfelé, esetleg egy teljesen más irányba, és szavazhat a gyerekek szexuális neveléséről is. Választási kisokosunkban összeszedtük a legfontosabb kérdés-válaszokat.




Kiözönlöttek a pártok és jelöltek az utcákra. Meddig maradnak?



ORBÁN… A MAGA MEGSZOKOTT POLITIKAI HABLATYÁVAL MÁR A JÓISTENT IS ÁT KÍVÁNJA VERNI

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.02.13.


A tegnapi Orbán-évértékelő beszédből rám a legnagyobb hatást az gyakorolta, amikor Orbán a velejéig gonosz ellenzéket az április 3-i és a Jóisten előtti ítélőszék elé idézte. Április 3. még hagyján, de az Úr ítélőszéke bizony nem kerti mulatság, annyi szent! Ugyanis – amint azt Pál apostolnál olvassuk, s amint azt Orbán Viktor is bizonyára jól tudja – „mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki aszerint, amit e testben cselekedett, megkapja akár a jót, akár a gonoszt.” (2Kor 5,10) Szóval az isteni ítélőszék előtt nem csak a velejéig gonosz ellenzék fog megjelenni, hanem ugyanott az angyali tisztaságú Orbánnak is jelenése lesz és az összes többi makulátlan kormánypártinak is, úgyhogy akár együtt is mehetnek odáig, egy kibérelt kisbuszon, Orbán, Rogán, Völner, Lázár, Varga Judit és a teljes rokonság.

Egyenest szent borzongás és rémület fog el, ha arra gondolok, mi vár a fenti társasbuszos kompániára, annál is inkább, mert valószínűleg Orbán nem tudja, mely elvek szerint születik majd meg a végső ítélet. Segítek a szónoknak: 1. igazság szerint, 2. cselekedetek szerint, 3. személyválogatás nélkül, 4. minden személy a számára elérhető erkölcsi világosság és megértési fok szerint, azaz talán még egy Tiborcz, egy Mészáros, egy Kovács Zoltán avagy – horribile dictu – egy Semjén vagy egy Rákay Philip számára is „megérthető fok szerint”.

Amúgy innen válik érthetővé, Orbán miért szorgalmazta ugyanebben a beszédében a latin kereszténység és az ortodoxia mielőbbi kiegyezését, vagy ahogy fogalmazott: „A latin kereszténység már nem tud megállni a saját lábán, ki kell egyezni az ortodoxiával, szükség van a Balkán népeire.”

Ehhez nem árt tudni, hogy a latin kereszténységgel szemben az ortodoxia elutasítja a purgatóriumot, a tisztítótüzet, amely a mennyei boldogságba való bemenetel előfeltétele. Világos, Orbánék ezt akarják megúszni, ugyanis „a tűz – mint azt Szent Ágostontól tudjuk – sokkal fájdalmasabb lesz mindennél, amit az ember képes elviselni ebben a világban.” (Enarrationes in Psalmos 37, 3).

Orbán tehát a maga megszokott politikai hablatyával már a Jóistent is át kívánja verni.
Ez még a Sátánnak sem jött össze, igaz, a szegény Sátánban nem fért el annyi bűn, amennyi Orbánban és udvartartásában.

NEM ELÉG A LEVÉLSZAVAZAT, MÉG PÉNZT IS KÍNÁLNAK AZ ERDÉLYIEK VOKSAIÉRT – EZ AZONBAN BŰNCSELEKMÉNY LEHET

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.02.14.


„Ha a Debrecenben működő Erdélyi Szövetségek Egyesülete valóban pénzt kínál a magyarországi parlamenti választáson részvételre jogosultaknak azért, hogy menjenek el voksolni, az felveti a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény gyanúját” – szögezte le Magyar György. Amiatt kerestük meg, mert egy Debrecenben bejegyzett civil szervezet, az Erdélyi Szövetségek Egyesülete Facebook posztban tette közhírré, hogy: „Szövetségünk jutalmat ad azoknak, akik elmennek szavazni”. Valószínűleg menetközben ők is rájöttek arra, hogy ezzel „lebuktak”, ugyanis azóta, hogy Hadházy Ákos hírt adott a posztjukról, az elérhetetlenné vált. Magyar György szerint van mozgástér a fellépésre, ha tényleg fizetnek a szavazatokért.


Hadházy Ákos a minap Facebook posztban hívta fel a figyelmet egy készülődő választási csalásra, pontosabban potenciális szavazatvásárlásra. Mint írta, az Erdélyi Szövetségek Egyesülete jutalmat ígér a választáson részvevőknek, mondván „kötelességük megvédeni a kormányt az ellenségeiktől”, továbbá. „Budapest 15 millió magyar fővárosa, nem akarunk idegen hatalmat, mint a Városházán”. Így szól a debreceni székhelyű egyesület felhívása.

Pontosabban csak szólt, ugyanis azóta, hogy a független országgyűlési képviselő február 7-én felhívta a figyelmet a felhívásra, az egyesület posztja elérhetetlenné vált. Hadházy szerencsére kimentette posztot, s nemcsak azt, hanem az eredetileg oda is mellékelt, szórólapnak kinéző felhívás képét is megörökítette...

MI KERÜLT A KSH KOSARÁBA? - BESZÁMÍT AZ ELEKTROMOS AUTÓ, NAGYOBB SÚLYÚ LETT A HÁZON KÍVÜLI ÉTKEZÉS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2022.02.14.


Szokás szerint az idén változtatott a KSH annak a kosárnak az összetételén, aminek alapján a drágulást számolják. A legnagyobb újdonság az lehet, hogy a mindenkit érintő árváltozás kalkulációjába bekerült a teljesen elektromos meghajtású Kia E-Niro. Az elektromos autók töltésének díja is az új reprezentánsok körét bővíti. Nagyot löktek a házon kívüli étkezés súlyán
.

A Központi Statisztikai Hivatal az idén is felülvizsgálta a fogyasztóiár-index számításához megfigyelt termékek és szolgáltatások (vagyis reprezentánsok) körét. 2022-ben összesen 978-féle termék és szolgáltatás árát figyelik meg. Mint tudatták: a megváltozó kínálatra reagálva bővítették a megfigyelt hibrid meghajtású járművek számát. Az idén emellett egy teljesen elektromos meghajtású autó (Kia E-Niro) árváltozása is része a fogyasztóiár-indexnek. Az új reprezentánsok körét növeli az elektromos autók töltésének díja is.

A KSH hangsúlyozta, hogy a 2022-ben megfigyelt termékek és szolgáltatások, illetve a hozzájuk rendelt súlyok megfelelően tükrözik a háztartások aktuális fogyasztási szokásait és szerkezetét. A súlyok változása pedig nem befolyásolta érdemben a 2022. januári infláció (a mindenkit meglepően erőteljes drágulásról itt írtunk) értékét.
Az alternatív dohányzási formákat képviselő, hevítésre szánt dohánytermék (IQOS Heets) és az elektromos cigarettát utántöltő folyadék is új reprezentánsként került fel a listára. A KSH ezt a változó dohányzási szokásokkal indokolta. Számottevően növelték a dohánytermékek súlyát is. Persze az arányokon nem csak ezen a téren változtattak...

TÁJKÉP CSATA ELŐTT

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2022.02.11.


A 2022-es választási évre kanyarodva egyértelműen megállapítható, hogy az elmúlt időszakban a kormánypárti médiamonopólium betonfalai között már csak réseken szűrődnek be ellenzéki hangok, a COVID-járvány idején a független média pozíciói tovább gyengültek, az információhoz való szabad hozzáférés lehetőségei folyamatosan szűkültek, és a privacyt védő korlátok folyamatosan lazulnak. Mind a tájékozódás, mind a tájékoztatás szabadsága egyre inkább korlátok közé szorul, és a kormánypropaganda áttörte az utolsó szabad platform védvonalát is, brutális mennyiségű közpénz elherdálásával, a közösségi médiában is domináns szerephez jutottak a közpénzekből kormánypropagandát harsogó reklámok és influenszerek.

A médiapiac kormányzati manipulálásának legfontosabb eszközei továbbra is az állami reklámköltések. Magyarországon hosszú évek óta az állam költi el a legtöbb pénzt a reklámpiacon, 2020-ban már az összes piaci bevétel 32 százalékát a kormány és az állami cégek, szervezetek költötték el. 2020-ban a magyar állam az előző évhez képest 14 százalékkal növelte reklámköltéseit, és ennek az összegnek a 85 százaléka kormánypárti médiavállalkozásokhoz került. Az a tény, hogy a reklámpiac legfontosabb szereplője az állam, csaknem a teljes médiapiac leigázásával egyenlő, ami az újságírók és szerkesztők 92 százaléka szerint veszélyezteti vagy ellehetetleníti a szerkesztői függetlenséget. További torzulásokat okoz a médianyilvánosság szerkezetében, hogy sem az itt lévő multinacionális cégek, sem a magánkézben lévő nagyvállalkozások nem mernek hirdetni a független orgánumokban, mivel félnek az állami megtorlástól.

Az utóbbi időkben a leglátványosabb térfoglalást a kormánypárt kétségkívül a közösségi médiában érte el. Míg néhány évvel korábban, más diktatórikus rendszerekhez hasonlóan, a hatalom nálunk is a közösségi platformok működésének korlátozásában kereste a megoldást az utolsó szabad médiafelületek kordában tartására, miután rájött, hogy ez reménytelen vállalkozás, úgy döntött, ha megakadályozni nem tudja, akkor az élére áll: vagyis elfoglalja a közösségi oldalakból mindazt, ami elfoglalható. Első körben a kormányzat – vélhetően közpénzmilliárdok beáldozásával – a Face­book dizájnjának gátlástalan lemásolásával, saját Facebook-oldal létrehozásával próbálkozott, ez azonban annyira szánalmasra sikeredett, hogy rövid időn belül bezárták.

A kudarcot követően viszont ma már a kormánypárt közpénzek milliárdjait költi a közösségi médiában való jelenlétre, részben a propagandaanyagok és a közvéleményt dezorientáló álhírek, részben kormánypárti influenszerek bejegyzéseinek terjesztésére. Magyarországon jelenleg a legnépszerűbb közösségimédia-oldalak a Face­book és a YouTube. A Facebookot a teljes magyar lakosság 94 százaléka ismeri, 85 százalék legalább heti szinten használja, a YouTube-ot pedig a lakosság 90 százaléka ismeri, 67 százaléka használja legalább heti szinten. Ezeken kívül az Instagram tartozik még a népesebben látogatott közösségimédia-portálok közé. Ezt a magyar lakosság 66 százaléka ismeri és 30 százaléka használja heti szinten. 2019 óta a kormánypárthoz és az általa közpénzekből finanszírozott szervezetekhez (például Megafon) köthető az összes Facebookon elköltött politikai hirdetési bevétel 58 százaléka, több mint másfél milliárd forint. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Európai Unió tagállamai közül a 2019 és 2021 közötti időszakban csak Bulgáriában költöttek többet politikai kommunikációra a Facebookon, ott azonban ez alatt az időszak alatt három parlamenti választás zajlott le, nálunk viszont formálisan csak most kezdődik az első (Bucsky Péter: Párját ritkítja a magyar politikai propaganda intenzitása, G7Közélet, január 30.). Hasonlóan intenzív kampányt folytat a Fidesz a You­Tube-on is, politikai gyűlöletet szító kampányfilmjei ugyanolyan gyakran jelennek meg a gyermek- és ifjúsági műsorok, mint más tartalmak előtt és alatt (ennyit a kormánypártok gyermekvédelem iránti elkötelezettségéről), a 2019-es önkormányzati választások idején például csaknem 500-szor annyit költöttek a Karácsony Gergely-ellenes kampányfilmek vetíttetésére, mint amennyit más politikai reklámfilmekre a többi párt...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2022/6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

HA EL IS BUKJA A JOGÁLLAMISÁGI PERT, ORBÁN MÁR JAVÁBAN A KÖVETKEZŐ ÜTKÖZETRE KÉSZÜL

TELEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2022.02.14.


Orbán Viktorra egy héttel a hazai parlamenti választás előtt vár eddigi egyik legizzasztóbb uniós meghallgatása, március 24–25-én az EU-csúcs napirendjére kerül a magyar jogállamiság leépülését érintő, évek óta zajló vizsgálódás. Ekkor már tudni fogjuk, hogy február 16-án, vagyis most szerdán az Európai Bíróság hogy döntött a magyar és lengyel kormány által indított, az úgynevezett jogállamisági mechanizmust érintő perben. Az előzetes hírek szerint a magyar kormány esélyei nem jók, ennek ellenére a kormány érvek helyett sikerjelentéssel válaszolt az Európai Bizottságnak, és az utóbbi napokban már azt állítja, az évek óta húzódó – több alapon is nyugvó – jogállamisági procedúra legújabban a választásokba való beavatkozásnak minősül. A kormány hivatalos, ám csak „tájékoztatásnak” szánt január végi leveléből az is kiolvasható, ha a mechanizmust nem is sikerült, az Európai Bizottság eljárását más jogi úton támadhatják majd meg, ezzel biztosítva az uniós kifizetéseket.


„Határozott véleményünk, hogy az állam- és kormányfők által, tehát a lehető legmagasabb politikai szinten, konszenzussal született következtetések kell, hogy vezéreljék az uniós intézmények és tagállamok hozzáállását a kondicionalitási rendelethez. Jelen információkérés ezért a rendelet kontextusában álláspontom szerint nem értelmezhető, annak megválaszolása a lojális együttműködés elvének tiszteletben tartása mellett, a tájékoztatás céljából történik.”

Ez áll Magyarország szakmainak nevezett, informális válaszában, melyet az Európai Bizottság főigazgatójának „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer”, azaz a köznyelvben az úgynevezett jogállamisági mechanizmus szerinti információkérésre küldött el a kormány nevében a brüsszeli nagykövet, az uniós állandó képviselet vezetője.

Azt, hogy a magyar kormány válaszolt a Bizottságnak két hete, mi is megírtuk, de a több mint ötvenoldalas, magyar nyelvű levél is – amelyről elsőként a 444.hu írt – a Telex birtokába került. Ebből kiderül, hogy a kormány elsősorban arra hivatkozva tekinti jogszerűtlennek az Európai Bizottság érdeklődését, hogy az EU Bírósága még nem döntött az egész mechanizmus jogszerűségéről.

A Stelbaczky Tibor nagykövet által jegyzett levél szerint csak udvariasságból válaszol egyáltalán a kormány a Bizottságnak, a levelezést nem tartja hivatalosnak, és számos ponton kérdőjelezi meg az uniós végrehajtó testület értelmezési képességeit, eljárásmódját, illetve azt, hogy egyáltalán bárminemű uniós hatáskör létezne például a magyar igazságszolgáltatást érintő ügyekben.

Az Európai Bizottság november közepén fordult korrupcióval kapcsolatos kérdésekkel a magyar kormányhoz, és ez a két hónappal korábbi, informálisnak nevezett levél volt a jogállamisági mechanizmus első lépése. Ezt a Bizottság azért küldte a magyar kormánynak, hogy olyan konkrét ügyeket és témaköröket nevezzen meg, amelyek felvetik a rendszerszintű korrupciót, az igazságszolgáltatás függetlenségének, valamint a közbeszerzések, azaz összességében az uniós források védelmének magyarországi sérelmét...


ORBÁN ELŐSZÖR BESZÉLT AZ UNIÓBÓL VALÓ LEHETSÉGES KILÉPÉSRŐL

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.02.14.


A német lapok szerint először beszélt Orbán nyíltan az Unióból való esetleges kilépésről. Amerikában viszont a konzervatívok leplezetlen csodálattal Írnak Orbánról, aki minden pénzt megad mostanában neki, még egy olyan eseményt is szervezne, ahova egyszerre hívta meg Trumpot és volt alelnökét, akik egy éve nem beszélnek egymással. Nemzetközi lapszemle.

A kriptovaluták betiltását javasolja Matolcsy György az Európai Unióban – adta hírül a Bitcoin hivatalos kereskedési portálja a MNB elnökének Fb-bejegyzését, amelyben a tilalom szükségességét azzal magyarázza, hogy törvénytelenségekhez és pénzügyi piramisok építéséhez, pénzügyi buborékok létrejöttéhez vezet. A kínai és az orosz példát hozza fel, mindkét országban törvényt írtak betiltásukra. Az Unióban nincs egyedül Matolcsy ezzel a véleményével, Erik Thedéen, az Európai Kötvény és Pénzpiaci Hatóság (European Securities and Markets Authority - ESMA) igazgatóságának egyik alelnöke is sürgeti a tilalmat.

A legtöbb figyelmet azonban Orbán kampánybeszéde kapta a nemzetközi sajtóban. Három fontos dolgot emeltek ki:

1. Menekültáradatra figyelmeztetett a magyar kormányfő, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. Az AP amerikai hírügynökség fontosnak tartotta kiemelni Orbán azon félelmét, hogy a menekültáradat megállítja a gazdasági növekedést.

2. A Bloomberg, France 24 és a Reuters a benzinárstopra hegyezte ki a beszéd lényegét, hogy a február 15-én lejáró intézkedést 3 hónnappal, gyakorlatilag a választásokig meghosszabbította Orbán. Azonban hiába az alapvető élelmiszerek, az energiaárak és a hiteltörlesztések befagyasztása, az infláció ennek ellenére 15 éve nem látott magasságba szökött. A cikk megjegyzi, az ellenzéki összefogásnak köszönhetően soha nem volt még ilyen szoros a verseny a bal és a jobboldal között.

3. A DPA hírügynökség azt emelte ki, hogy Orbán először beszélt az Unióból való lehetséges kilépésről, amikor a dzsihádhoz hasonlította az Unió harcát, amely a jogállamra hivatkozva indított szent háborút a magyar kormány ellen. Hisz nem mutat türelmet Brüsszel Magyarország iránt. Ahogy fogalmazott Orbán: nincs más megoldás, csak a tolerancia. Csak így találhatunk közös utat. A cikk itt utal az Európai Bíróság pár nap múlva várható, a magyar kormányt a jogállami sértések miatt elítélő határozatára.

Rod Dreher, az amerikai konzervatívok egyik véleményvezére ismét Budapesten járt, és az általa alapított The American Conservative folyóiratban, illetve blogjában arról számolt be, hogy egy teljesen józan gondolkodású, értelmes, normális embert ismert meg a háromgyerekes igazságügyi miniszterben Varga Juditban, akivel amerikai barátaival együtt vacsorázott. Ha szerinte ilyen normális ember Varga Judit, akkor hogyan is lehetne a kormányt másképp beállítani.

Az amerikai média úgy állítja be szerinte Orbánékat, mint amikor a New York Times illetve a Washington Post riportútra megy Alabamába vagy Lousianaba. Ők ugyanis azt gondolják, hogy rosszindulatú fasiszta emberek vannak itt, akiket egy diktátor irányít. Miközben végig Fidesz-párti mondatokat sorjáz, Rod Dreher magyarázkodik, nehogy azt gondolja bárki, hogy a kormány- és Fidesz-párti lenne. Arról győzködi konzervatív olvasóit, hogy Európában egyedül a magyar kormány az, amelyik az igazi, konvecionális konzervatív értékek mellett kiáll, sőt harcol a szó régi értelmében vett liberális eszmékért.

Arra kéri olvasóit, hogy ne az amerikai médiából tájékozódjanak Magyarországról, mert az nem fest reális képet. Majd beszámol arról, hogy egy magyar barátja három videó- és újságlinket is kapott, amelyek bizonyítják, miként irányítja Soros György a jogvédő szervezeteket. Mint például a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet, amelyeket az Európai Unió és az ENSZ, de általában a nemzetközi média független szakértői csoportként állít be, pedig hát Soros pénzéből élnek. Sorosozik Rod Dreher Orbán mintájára. Azt állítja cikke végén, hogy nem hihetsz a globalisták által foglyul ejtett konzervatív intézeteknek, mert azok rossz színben tüntetik fel Magyarországot. Pedig hát az amerikai konzervatívoknak szövetségükként kellene tekinteniük az orbáni konzervatívokra.

A Guardian szerint Orbán azt szeretné, ha Trump exelnök Budapestre jönne kampányolni március 23-25, viszont úgy tudni, hogy Mike Pence volt alelnököt is meghívták, aki elfogadta a meghívást, viszont a 2020-as elnökválasztás óta a két politikus nem beszél egymással, mi több, beszédeiben Mike Pence nyíltan támadja volt főnökét, Trumpot, aki szerinte téved abban, hogy nem Bidennek kellene most a Fehér Házban ülnie.