2018. december 14., péntek

ORBÁN NEM AD MÁS ESÉLYT, CSAK AZ UTCAI HARCOT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava
2018.12.14.


A Momentum az egyetlen tisztességes és jogállami megoldást választotta, élére állt az utcai ellenállásnak. Orbán Viktor nyolc éve szisztematikusan építi le az alkotmányosságot és a jogállamot, és nem ad más esélyt a tiltakozásra és az ellenállásra, mint az utcai demonstrációk és az elnyomó hatalommal való nyílt konfrontáció.

Ezért a Momentum és az utcai tiltakozók alkotmányosan és törvényesen járnak el, amikor az államcsíny elkövetőivel szemben az utcán lépnek fel, mert más lehetőségük nincs. A rabszolgatörvény szavazása megmutatta, hogy az ellenzéknek, a magyar polgárok által megválasztott kisebbségi parlamenti képviselőknek semmi lehetőségük és joguk nincs a beleszólásra. Kövér László úgy viselkedik velük, mint egy börtönőr, aki megbünteti a lázadást, egyébként totális elnyomás alatt léteznek az Országházban.

Magyarországon egyetlen ember akarata érvényesül, akivel szemben sem a pártjában, sem a pártján kívül nem lehet senkinek ellenvetése. Megfélemlített vazallusok, lefizetett paraziták, szolgalelkű spionok a kiszolgálói, akik rettegnek is tőle, és teljes mértékben tőle függnek. A Fideszen kívüli világnak köze nincs Magyarországhoz, azt kell tenniük, amit Orbán mond, különben elveszítik a munkájukat, a hazájukat, a megélhetésüket, sokan a működésképtelen egészségügy miatt az életüket is...

TÜNTETÉS UTÁN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.12.14.


Tegnap ismét dühös emberek voltak az utcán. A békés ide-oda vonulgatás elmaradt, nem voltak unalmas szónoklatok és senki nem dalolászott a többiek kezét szorongatva, önmagától a könnyekig meghatva. Akik kimentek az utcára, azok haragosak voltak. Haragosak és többségében fiatalok.

Sok minden kiderült és még ki fog derülni, ilyenkor ez így szokott lenni. Abban semmi meglepő nincs, hogy a közpénzből zabáltatott lakájmédia egészen ordenáré módon hörög. Védik a gazdájukat, a munkahelyüket, a fizetésüket. Abba bármi belefér az ő értékrendjük szerint. Hazugság, torzítás, eszelős baromságok. A fő vonulat – minden pártújságban – az ész nélkül romboló csürhe, a külföldi ügynökök, Soros György, a majdnem felgyújtott karácsonyfa (valamelyik fideszes megélhetési egyenesen a kereszténység elleni támadásnak minősítette), a szegény gyerekeknek szánt szánkók ellopása. A végtelenül felháborodott nyaloncok dúlt kebellel mocskolják a brutális tömeget és nagy erőkkel aggódnak a védtelen rohamrendőrökért és persze a jogrendszerért. Igen, pontosan ugyanazok, akik a 2006-os eseményekről úgy írtak, mintha ott rózsaszirmok hullottak volna az égből és a közlekedési szabályok betartása lett volna a tüntetők összes gondja. Velük szemben akkor brutális rendőri erőszak történt, a szemkilövető Gyurcsány örök bűne.

Ami nagyon szembetűnő, az a – ha nem is független, de ellenzékinek nevezett – sajtó reakciója. Több mint ezer ember tüntetett, írja az egyik. Két ablakot betörtek a Parlament épületében, megdobálták a rendőröket. A legtöbb portál – jó, eleve nem sok ilyen van – igyekszik azt a benyomást kelteni, mintha alig páran lézengtek volna a tüntetésen és azt sugallni, hogy bizony csúnya dolog dühösnek lenni. Többnyire az ott tartózkodó kollégájuk is kapott a könnygázból – miközben nem erőltették meg magukat az élő közvetítéssel – és a végén a lényeg: kűggyetekpénzt mermi függetlenekvagyunk! Miközben egyik portál sem az olvasók hozzájárulásából tartja fenn magát. Az egyetlen kivételt a Mérce jelenti. Ők ott voltak végig mindkét napon és közvetítettek. Azt hiszem, eléggé nyilvánvaló lehet bárki számára, aki nem csak a sapka hordására használja a fejét, hogy kit hová lehet sorolni a médiaszereplők közül.

A tömeg brutalitását hosszasan ecsetelőknek üzenem: kapják be! A tüntetés ilyen. A dühös tömeg ilyen. Tessék tudomásul venni, hogy a demokrácia ilyen. Ezer lehetősége volt az egypártrendszerben romboló kormánynak meghallani az emberek hangját. Leszarták. Kiröhögték az embereket, sorra hozták a nyomorult törvényeiket, vitték haza zsák számra a közvagyont. Most elpattant valami azokban, akik egészen idáig lehajtott fejjel tűrtek.

Joguk van hozzá, hogy dühösek legyenek...

EZ NEM 2006, DE MÉG LEHET BELŐLE

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2018.12.14.


Azoknak, akik figyelemmel követték a választás utáni nagy tüntetéssorozatot, két fontos dolog tűnhetett fel a szerda és csütörtök esti budapesti tüntetésekről.

- Az egyik, hogy a tüntetők most sokkal erőszakosabbak voltak,
- a másik, hogy a rendőrök most sokkal erőszakosabbak voltak.

Emellett persze voltak még jelentős különbségek, például az, hogy sokkal kevesebben tüntettek a Kossuth téren, mint áprilisban, de akik kimentek, keményebb arcok voltak.

A tüntetéssorozat erejét jelzi, hogy a résztvevők azután sem mentek haza, hogy a szervezők alaposan megsétáltatták őket Budapest legnépszerűbb turistaútvonalain. Végig a Margit hídon, Budán a rakparton, vissza a Lánchídon, el a Nyugatiig, onnan vissza a Kossuth térre. Több mint tíz kilométernyi séta, és nagyon kevesen morzsolódtak le, sőt, utána még 3-4 óráig bírták a ramazurit...

SZÉGYELLHETI MAGÁT AZ EURÓPAI NÉPPÁRT, AMIÉRT ORBÁN KITEHETTE A CEU SZŰRÉT! - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.12.14.


- A német szociáldemokraták szerint tapodtat sem szabad engedni a populistáknak, az FAZ viszont azt írja, hogy pont ez az, amit az EPP egyfolytában tesz a Fidesszel szemben 

- Andor László és Jávor Benedek felveti, hogy az EU saját maga ossza el a támogatásokat, ha egy tagállamban megsértik a normákat, a szervezett csalást tekintve Magyarország toronymagasan veri a többieket

- Szíjjártó felmondta a központilag kialakított kommunikációs paneleket a Le Monde-nak csak ez így együtt egy kicsit túl tömény, fiúk!

New York Times/Washington Post/Yahoo/AP

Az éjszaka Budapesten több ezren összecsaptak a rendőrséggel, amikor az a Parlamentnél bors spray-vel és könnygázzal igyekezett visszaszorítani a tömeget. A részvevők előbb végigvonultak a Belvároson, majd egy páran visszatértek a Kossuth térre, noha többször is emlékeztették őket, hogy a megmozdulás békés jellegű. Palackokat és füstbombát dobtak a karhatalomra, hivatalos közlés szerint két rendőr megsérült. Az egyik demonstráló azt mondta, elég volt a hazugságokból, Orbánból, ebből a mocsokból. Tisztaság, tisztesség és világosság kell az országban, nem ez az árnyék és sötétség. A tüntetők, köztük több diák szóvá tették a CEU kiűzetését, valamint a korrupciót is. A tudósítás idézi Gulyás Gergelyt, aki azt mondta, hogy a két nappal ezelőtti megmozduláson olyanok voltak jelen, akiket Soros zsebében vannak, nyíltan kereszténygyűlölet vezérelte őket.

Le Figaro

A magyarok elutasítják a túlórakeret jelentős megemelését. A Munkatörvénykönyv idevágó módosításának terve egészen kaotikus jelenetekhez vezetett az Országgyűlésben, az egész ellenzék egységesen ellene voksolt, nem törődve a Fidesz hatalmas többségével. De nem segített semmi. Orbán szerint csupán arról van szó, hogy eltávolítják az útból a bürokratikus akadályokat és megengedik, hogy többet keressen, aki akar. A szakszervezetek azonban, a lakosság nagy részével együtt ellenzik az új szabályozást. Kétlik, hogy az alkalmazottak ne kényszerülnének engedni a munkaadóknak, ha azok többletmunkát követelnek tőlük. De az biztos, hogy súlyos gondot jelent a munkáskezek hiánya a nagy üzemekben, amelyek túlnyomórészt idegen kézben vannak.

Frankfurter Rundschau

A német szociáldemokraták két vezetője arra figyelmeztet, nem egészen fél évvel az EP-választások előtt, hogy a kampányban semmiféle kétértelműségnek nincs helye azokkal a politikusokkal szemben, akik gyengíteni, illetve visszaszorítani igyekeznek az uniót, legyen szó, Salviniról, Strachéről, Orbánról, Le Penről, Wildersről, vagy az AfD vezéreiről. Az SPD helyettes frakcióvezetője, illetve európai ügyekben illetékes szóvivő kiemeli, hogy még sosem volt nagyobb veszélyben a földrész egysége, az ellenerők még egyszer sem tudtak ekkora befolyást felmutatni, így most sorsdöntő lesz, miként voksolnak jövő májusban az európaiak. Ebben a helyzetben a demokratikus pártoknak világos reformterveket kell felmutatniuk. És nem szabad megengedniük, hogy a másik oldal tönkretegye az egyesült kontinenst, a liberális demokráciát, mert soha többé nacionalizmust! Ha Európa győz, azzal mindenki nyer...

A NER MÁR SZEGÉNYSÉGBE FORDULT; VISSZAFORDUL-E A PÁLYÁJÁN, MIELŐTT VÉRES REZSIMMÉ VÁLNA?

1000 A MI HAZÁNK
Szerző: HaFr
2018.12.14.


A legújabb Eurostat összesítés szerint az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, mint nálunk. Ott 54 százalékos az a mutató (a 100 százalék az EU vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó fogyasztásának átlaga), míg Horvátországban szintén 62 százalék. Figyelemreméltó, hogy amíg Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt. Kellően tudja értékelni az olvasó ezt a tényt a rendszerváltás korábbi stádiumainak és aspirációinak fényében?! Hogy Románia is megelőzött már minket? Nota bene, a mindent mindenkinél jobban tudó, mások által irigylendő, világ-köldöke magyar nemzetet? Pedig csak annyi történt, hogy megint kiderült, nincsenek csodák: a NER-t elérte minden központosító, korrupt, hazug, amatőr álmokat kergető rezsim sorsa; a nyugati adófizetőktől érkező hatalmas pénzforrások ellenére is hanyatló pályára került a gazdasági és társadalompolitikai teljesítménye. Nincs ebben semmi különös. Orbánnál okosabb embereknek - akik pl. a kommunisták között voltak - sem sikerült irracionális vágyakból és pszichotikus akaratból élhető országot csinálni.

Ha valaki Budapesten jár, de közben ismer nyugati és északkelet-európai városokat, pontosan tudja, hogy Budapest hanyatlik; a NER-lovagok elnyerte, többnyire rossz minőségű, ízléstelen beruházások mellett a régi lakókörnyezet hanyatlik, az infrastruktúra hanyatlik, a városi élet minősége sok évvel ezelőtti állapotokat tükröz. Aki a vidéket is ismeri Budapesthez képest, ott a leszakadás Európától - mivel eleve hatalmas behozni való volt az azonos nagyságú városokhoz és kistelepülésekhez viszonyítva -- már behozhatatlannak látszik ebben az évszázadban. Kelet-Magyarország néhány tucat néhány tenyérnyi irdatlan pénzen kistafírozott belvárosán kívül nem létezik a jövő számára...

CSAK ENNYIT KAPUNK A PÉNZÜNKRE - VÉGE AZ EXTRÉM ALACSONY KAMATOK KORÁNAK?

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2018.12.14.


Az idén az emelkedő infláció mellett a banki kamatok sokszorosát fizető állampapírban is csak veszített értékéből a megtakarításunk. Nem véletlenül döntöget újabb csúcsokat a készpénzállomány, és állnak ezermilliárdok lekötetlenül. Az uniós pénzpumpa lezárásával új korszak kezdődhet, jövőre megindulhat a kamatemelkedés.

A várakozásoknak megfelelően tegnap az Európai Központi Bank (ECB) monetáris tanácsa bejelentette, hogy az év végével befejezi a nettó kötvényvásárlást, véget vetve a közel négyévnyi mennyiségi lazításnak. Vagyis jövőre már csak a birtokában lévő kötvények visszavásárlásából befolyó összegekből folytatja az értékpapírok vételét. A bank alapkamata jelenleg nulla százalék, a betéti kamat negatív: a kereskedelmi bankoknak 0,4 százalékot kell fizetniük az ECB-ben elhelyezett betéteik után. Az európai jegybank arra számít, hogy a kamatok egészen 2019 nyaráig változatlanok maradhatnak. Az első kamatemelés időpontja az infláció alakulásától függ majd.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi kamatdöntő ülésén továbbra sem változtatott az alapkamaton, de a Monetáris Tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára; a kamatemelés megkezdése az inflációs kilátások függvénye. Az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható. Az EKB döntései jelentős hatást gyakorolhatnak az MNB monetáris politikájára...

TÍZ DOLOG, AMIT BÁRCSAK ELŐRE TUDTUNK VOLNA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.12.14.



Mindannyiunk életében akadnak pillanatok, amikor felsóhajtunk, „ha ezt előre tudtam volna…”, aminek persze éppen az a lényege, hogy nem tudjuk előre. Utólag viszont igen és nem árt, ha ezekből a tapasztalatainkból tanulunk és esetleg megosztjuk másokkal. Nincs ez másként a határátkeléssel sem, úgyhogy most következzen tíz olyan dolog (nem fontossági sorrendben), amit jó lett volna tudni külföldre költözés előtt. Nem mindegyikre van megoldás és nem is mind kikerülhető, de a lelki felkészülés is fontos:...

HARASZTI MIKLÓS: NEM ERŐSZAKDIKTATÚRA, HANEM JOGÁSZDIKTATÚRA VAN EGY MAFFIA

HÍRKLIKK 
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2018.12.14.


„Nincsenek született demokraták, minden demokrata botcsinálta demokrata” mondja Haraszti Miklós, aki szerint ma már a Jobbik is a demokráciában érdekelt, s azzal közösen kell az ellenzéknek fellépni Orbánék illiberális rendszere ellen. A héten az ellenzéki pártok egy pillanatra kiléptek a parlamenti mókuskerékből és a Fidesz által meghatározott napirendből, de ettől csak akkor lehet végleg megszabadulni, ha az ellenzék közösen elveti az egész rendszert, és összefog a parlamenten kívüli mozgalmakkal. Szerinte az út „együtt és először kifelé”. A közigazgatási bíróságokat szabályozó törvénnyel nem a nyugati független közigazgatási bíráskodást vezették be, amely hatalmat ad a polgárok kezébe, hanem a mai keleti zsarnokok jogrendszerét veszik át.

Mit gondol a szerdán botrányos körülmények között elfogadott, a közigazgatási bíróságokat szabályozó törvényről?

Azt, hogy azon a botrányos napon a Fidesznek a túlóratörvény mellett sikerült egy másik, a jogállamra elleni még súlyosabb merényletet is becsúsztatnia, ráadásul úgy, hogy az ezúttal sikeresen együtt tüntető ellenzékiek ezt érdemileg nem hozták szóba.

Gondol itt a közigazgatási bíróságok ügyére?

Természetesen botrányos a túlóratörvény. Arcátlan már a hivatalos indokolása is, miszerint lehetővé szeretnék tenni az önkizsákmányolást, de valójában ez is hazugság. Hiszen arról szól, hogy a német autógyárakat továbbra is Orbán-barát lobbizásra késztessék, amikor Berlin felháborodik a jogállamiság helyzetén. De tegnap emellett keresztülverték a jogállam leépítésének új nagy fejezetét is, a közigazgatási bíróságról szóló törvényt.

Hogyan fogalmazná meg a közigazgatási bírósági rendszer lényegét?

Sokat utaztam a szovjet-utód Közép-Ázsiában, és mindenhol azt tapasztaltam, hogy ezekkel a különbíróságokkal igazgatják a keleti önkényuralmakat. Ezeknek a segítségével az állam elleni panaszokat kiemelik a jogállami garanciák rendszeréből. Ezeken a fórumokon nincs érdemi vita a felek között. A közigazgatási bíróság csupán a megpanaszolt hatóságokra vonatkozó speciális törvényeknek való megfelelést vizsgálja. Esetleg próbálkozhat a panaszos elrontott alakiságokkal, elmulasztott határidőkkel.

Milyen hatásokat vár?

Az elkülönített közigazgatási bírósági rendszer semmissé teszi majd az önkény elleni maradék garanciákat is. Hiszen eddig is volt közigazgatásra specializálódott bíróság, csakhogy az független volt az államtól. Most a bíróságot a kormány alá rendelték. A bírákat nem a bírói önigazgató szervezet, hanem egy miniszter nevezi ki az államapparátusból válogatva. Továbbá kivették az egész rendszert a Kúria felügyelete alól. Szeretnek arra hivatkozni, hogy a kommunista korszak mulasztását hozzák helyre. Valójában Orbánék éppen azt tették most, amit a kommunisták tettek a bíróságokkal. Nem a nyugati független közigazgatási bíráskodást vezették be, amely hatalmat ad a polgárok kezébe, hanem a mai keleti zsarnokok jogrendszerét veszik át...

MIFÉLE GENERÁCIÓ NŐ FEL EBBEN AZ ORSZÁGBAN?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2018.12.14.


Az 1956-os forradalom vérbefojtása után édesapámat a Nagy Imre és társai elleni perben öt év börtönbüntetésre ítélték. Akkoriban a Rózsadombon laktunk, a lakásunkkal szemben egy lakótelep épült, amelybe fiatal belügyi dolgozók költöztek. A telep közepén játszótér volt. Az iskolából haza vezető út a telepen vitt át, és gyakran megesett, hogy hazafelé bandukolva a hintában üldögélő iskolatársaim „börtöntöltelék gyereke” kórusa kísért hazáig. A gúnyos kórus kántálása mind a mai napig a fülemben cseng, és ma is érzem a görcsöt a gyomrom tájékán.

Mindez akkor jutott eszembe, amikor a minap Szegedre érkezve, már a város kapujában hatalmas óriásplakát éktelenkedett az út mellett, amelyen öt rabruhába öltöztetett férfi és a város MSZP-s polgármestere volt látható, a plakát aljára pedig öles betűkkel az volt írva, hogy Bemutatkozik Botka László börtönválogatottja. Szerte a városban ugyanebbe a plakátba ütköztem. Mint kiderült, a kampányt, legalábbis formálisan, a Fidesz helyi ifjúsági szervezete szervezi. S hogy ne legyen félreértés, a rabruhás férfiak neve is jó nagy betűkkel olvasható a plakátokon. Botka mellett a város alpolgármesterének, főjegyzőjének, a polgármester kabinetfőnökének, a másfél éve mindenféle hihető jogi indok nélkül előzetesben lévő ügyvédjének, valamint egy csődbe ment szegedi vállalkozás ügyvezetőjének arcképe és neve szerepel a posztereken. Többségük ellen vádat sem emeltek, jogerős ítélet pedig azok ellen sem született, akiket eljárás alá vontak.

Először az jutott eszembe, hogy vajon mit érezhetnek ezeknek az embereknek a gyermekei, amikor nap mint nap minden utcasarkon olyan plakátokkal találják szembe magukat, amelyek édesapjukat ábrázolja rabruhában, bűnözőként. És a plakáton olvashatják saját nevüket. Vajon mit élnek át ők és családtagjaik? És milyen légkör veheti körül ezeket a gyerekeket a saját közösségeikben? Hányszor látnak gúnyos mosolyt osztálytársaik szemében, hányszor vágják a fejükhöz, hogy „börtöntöltelék gyermekei”?

Nekem anno legalább valamiféle biztonságot adott, hogy meg voltam győződve arról, hogy az édesapám áll a jó oldalon. Hogy igaz ügyért került börtönbe, igazságtalanul. És bajtársaival valóban elkövette, amivel vádolták, a diktatúra ellen lázadók élére álltak. Az én apámat az elveiért, a politikai meggyőződéséért ítélték börtönbüntetésre, amit méltósággal el lehetett viselni, és én büszke voltam rá. De Szeged vezetőit a plakátokon köztörvényes bűnök elkövetésével, lopással, csalással, sikkasztással vádolják. Minden alap nélkül, kizárólag azért, hogy gyűlöletet szítsanak ellenük...

BANKRABLÓK (FÜLKE)FORRADALMA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: CSILLAG ISTVÁN
2018.12.14.


„Mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest?”
(B. Brecht: Koldusopera)

Az Apokalipszis éllovasa

Egy a közelmúltban elhangzott előadásában Tölgyessy Péter azzal indokolta Orbán térhódítását, hogy Orbán elsőnek vette észre a nyugati társadalmak válságát, amit az okozott, hogy a liberális demokráciák politikai alapját alkotó középosztályok a 2008-as pénzügyi válság óta alig voltak képesek jövedelmeiket növelni, a vagyonosokhoz való felzárkózásuk elmaradásáért pedig a jóléti állam pénzügyi, politikai és kulturális elitjét hibáztatják, és ebben a közegben az elitváltást hirdető populistáknak áll a zászló. A populisták abból merítik erejüket, hogy a középosztály mediánszavazóját Nagy-Britanniától Ausztriáig, az USA-tól Hollandiáig hatalmába kerítette a gyors változásoknak való kiszolgáltatottság érzésvilága, amely valóságos, statisztikailag igazolható alapokra épült az utolsó válsággal terhelt évtized pénzügyi, vagyoni veszteségei miatt. Az ezredfordulótól a termelékenység brutálisan gyors emelkedése és az előrehaladó globalizáció által hajtva érdemes a termelést magas termelékenységű, de alacsonyabb reálbérekkel dolgozó országokba kihelyezni, emiatt a továbbra is magas termelékenységű, ám kiemelkedően magas reálbérekkel dolgozó nyugati fejlett országok munkavállalói már nem lesznek képesek fenntartani kiváltságos helyzetüket csupán a korábban szerzett előnyeikre alapozva.

Tölgyessy „Orbán-szerecsenmosdatása” arra épül, hogy Orbán „elsőként ismerte fel”, mi az oka a fejlett országok középosztályai csalódottságának, és ezt a liberális demokrácia válságában jelölte meg. Függetlenül attól, hogy ebben az állításban a csalódottságtól eltekintve semmi sem igaz, annyit mégis érdemes megjegyezni, hogy a csalódottság nem csupán a fejlett országok középosztályainak a privilégiuma, mert ez jellemzi – némi hullámzással – a magyar közönség hangulatát is. A csalódottság a rendszerváltás első éve óta lényegében folyamatos, aminek csak egyik oka, hogy a magyar választók többségének a rendszerváltással szembeni várakozásait az új kapitalista rendszer nem volt képes kielégíteni. Tölgyessy a liberális demokrácia válságának hazai tapasztalataként írja le a rendszerváltás óta érzékelhető magyarországi csalódottságot, és innét szinte váteszként tünteti fel Orbánt, aki a hazai viszonyok felől hívja fel a figyelmet egy világjelenségre. Igaz-e ez a levezetés? Nyilvánvaló, hogy nem, hiszen hazánkban a választóközönség többsége a rendszerváltás beteljesedéseként a korábbi fogyasztási szintnél magasabb fokú jólétre, a korábbi önkizsákmányolásra építő fusizásnál, gmk-zásnál rendezettebb és hatékonyabb munkára és biztos egzisztenciát kínáló öregségre számított. Ez gyökeresen más várakozás, mint azé, aki Husák Csehszlovákiájából vagy Ceau­șescu Romániájából lépett a szabadság és kapitalizmus rendszerébe. Ráadásul a rendszerváltó politikai pártok többsége „könnyű álmot” ígért, nem az izgága felfordulást, a bizonytalanság eszkalálódását hirdette, hanem „nyugodt erőként” vagy az adósság vissza nem fizetéséből származó jólétnövelésből indított. Ennek fényében a csalódottság óriási volt, hiszen a tejjel-mézzel folyó burgenlandi Kánaán nem jött el, sőt folytatódott a szocializmus évtizedeiben megismert húzd meg-ereszd meg politika értelmetlen lüktetése a kibontakozás nélkül, amihez a tömeges munkanélküliség és a jövedelmek stagnálása, sőt csökkenése is társult. Innét jönnek a társadalomkutatókat is gyötrő kérdések: megérte-e rendszert váltani? Lett volna-e arra is lehetőség, hogy kedvezőbb feltételekkel kecsegtető kapitalizmust válasszunk? Kik és miért jártak jól a rendszerváltás után és miatt?

A kettős rendszerváltás vesztesei: a magyarok?
...

ODACSAP A VASÖKÖL? - MAGYAR HANG AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2018.12.13.


A Magyar Hang 30. száma jelent meg december 14-én, pénteken. Még több tartalommal, változatlan áron! Ízelítő!

– A leszakadó fehérek lázadása – „Láthatóvá tették” magukat a sárga mellénnyel a globalizáció francia vesztesei

– „Nagy Testvér” lesi az önkormányzatokat

– Béklyók és pótcselekvés. Az egészségügy alulfinanszírozása és időszakos adósságrendezése csak a politikai befolyás megőrzésére jó

– Hitlerrel viccelődnek a Mi Hazánk ifjai

– Odacsap a vasököl? Látszólag derűsen tűrte Orbán Viktor az ellenzék szerdai, parlamenti akcióját. A miniszterelnöknek volt is oka az örömre, hiszen míg mindenki a rabszolgatörvényről beszélt, megszavazták többek között a közigazgatási bíróságok felállítását is. De mi jön ezután?

– Szélkakasok a szemétdombon – Hammer Ferenc a propaganda hatékonyságáról, plakátokról és a rockerek felelősségéről. Interjú

– Publicisztika: Dévényi István: Sokan, mint a gonoszok; B. Molnár László: A kásleri kölcsönhatás; Szerető Szabolcs: Miért beteg a magyar sajtó?; Torkos Matild: Orbán Viktor, a rabszolgapárti; Szécsei József: Versenyképesség, haza, haladás; Kalmár Benedek: A közös hadsereg kérdései; Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (28. rész), Szenczi Tóth Károly: Karácsonyi bulik; Gazda Albert: Overground; Puzsér Róbert: Eljár a száj – eljár a kéz; Marabu rajza

– „Minden katona erőszakol” – interjú Pető Andreával a szovjet katonák által elkövetett második világháborús nemi erőszak kérdésével foglalkozó kötete, az Elmondani az elmondhatatlant megjelenése kapcsán

– A szalag nem áll meg soha. Tiborc a gyárban – álruhás tudósítónk a helyszínről meséli el, milyen az élet az üzemekben

– Habonyizmus balkáni körúton

– Lesz-e a „mini-Merkelből” igazi AKK? Csak úgy adhat lendületet a CDU-nak Annegret Kramp-Karrenbauer, ha kilép pártfogója árnyékából

– Menlevél, nem zöldkártya. Az embercsempészeket segítené a humanitárius vízum blokkolása

– Terv szerint: késik. Új Néprajzi Múzeum: a világ legjobb középülete építési engedély nélkül

– Nulla hulladék. Élet a nagyvárosban, csomagolásmentesen: a nagy kísérlet

– A fekete humor kicsit népnyelv is nálunk. Páros interjú Deák Kristóffal és Sodró Elizával

– Negyedszázaddal ezelőtt halt meg a rendszerváltozás tragikus sorsú miniszterelnöke, Antall József. Kevéssé ismert, hogy a történész-kormányfő pályájának kezdetén, 1955 és 1959 között – amíg politikai okok miatt el nem tanácsolták –, középiskolai tanárként működött

– Miniolimpiát csináltak a birkózó vb-ből

– Csarnokonként 30 milliárd forintba kerülhet a kézi-Eb

– A Magyar Hang karácsonyi könyvajánlója

NEWTON HARMADIK TÖRVÉNYE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.12.14. 


Teljes az ámulat a NER-lovagok körében, szinte hápogás és levegőért kapkodás, hogy mi van itt, hogy szar került a propellerbe és a műáhitatba nagyon. Ja. Az élet nem habostorta Pelikán, ezen kívül olykor a fagyi visszanyal, illetve öntudatra ébrednek a gépek, a proletárok pedig pláne. És nincsenek nagyságos uraimék ahhoz szokva, nem úgy szocializálódtak Neriában, hogy erőből ne lehetne mindent elintézni, sőt az a tapasztalatuk is, hogy nekik fütyöl az a madár zavarok nélkül. Hát, nem, Pityu. Illetve autentikusabban: lófaszt, mama.

Cirkusz volt a parlamentben és cirkusz van az utcán, ami roppant módon kellemetlen lehet, ámde törvényszerű, mint majd természettudományosan és spirituálisan is bemutatom. Viszont az a sajátos lélekállapota a fideszcsürhének, hogy jé, ennek meg volt pofája visszaütni, ezen csodálkozik. Eddig volt az a kiváltságos életérzése, hogy vagyok én, a dömper, keresztül-kasul letarolom a világot, éspedig zavartalanul, aztán most meg hirtelen, váratlan a pofámba fütyölnek. Hallatlan, mivé lesz így a húgymeleg fideszvilág, ugye.

Az a gyászosan röhejes ebben az egészben, hogy a csürhe ésszel föl nem éri, elképzelhetetlennek tartja, hogy e világon rajta kívül másnak is lehetnek jogai és érdekei. A kényszerképzet annyi volt eddig, hogy a plebsnek annyi jut jogból, kenyérből és szabadságból, amennyit számára a kétharmad nagy kegyesen kiutal. És most, hogy a paraszt föllázadt, habzó szájjal és elborult aggyal ilyen jelzőkkel illeti a szabadságvágyó népeket, hogy sunyi, gyáva, őrjöngő vadállat...

ORBÁN ÉLETE MÚLIK A RABSZOLGATÖRVÉNYEN

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2018.12.14.


A magyar társadalom egyértelmű nemtetszése ellenében is áterőltette Orbán a rabszolgatörvényt - ugyanis politikai túlélésének a záloga. Az ügy azt is megmutatja: csak magunkra számíthatunk.

Orbán Viktor populista politikus, s mint ilyen, nem szeret a népének nem tetsző jogszabályokat alkotni a nyilvánosság előtt. Ha módja van rá, kormány- vagy miniszteri rendeletekbe rejti a mutyikat megalapozó jogszabályokat. Most azonban mégis kénytelen volt beleállni a rabszolgatörvénybe - igaz, nem jókedvében. Csupán annyit tudott tenni: nem adta hozzá a nevét. A jogszabályt kiszervezte alantasainak, így történhetett, hogy csillámló intellektusáról méltán híres Kósa Lajos jegyzi a törvénymódosítást.

Ahhoz kétség sem fér, kinek az érdekét szolgálja a rabszolgatörvény. Lehet hazudozni arról: csupán a munkavállalóknak könnyítették meg, hogy túlórázzanak – de ezt a békemenetelőkön kívül senki nem veszi be. (Lásd még: a sztahanovista brigádok önkéntes felajánlásait.)

Azt is tudjuk, hogy az Unióban az átlagos munkahét 37 óra, Németországban 35. Ezzel szemben – állítja a kormány – a magyar, az inkább a gyárban marad, mintsem szembe nézze az utcán őrjöngő migráncshordákkal.

Palkovics miniszter egy gyenge pillanatában azonban elkottyantotta: "A túlmunka-szabályozás módosítását pedig maguk a gazdasági szereplők kérték." De Szijjártó is kikotyogta – igaz, nem idehaza –, hogy "a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek egyértelműen kedvezően fogadták a magyar kormány azon törvénymódosító javaslatait, amelyek tovább növelik az ország versenyképességét, és a korábban kihívásként emlegetett munkaerőpiaci helyzeten javítanak. A rendkívül alacsony munkanélküliségből adódó kihívások miatt az itteni vállalatok már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik: megnövekedett beruházásaikhoz a szükséges munkaerő rendelkezésre fog állni. A magyar munkaerőpiacot még versenyképesebbé tevő szabályozási javaslatokkal a német cégek beruházási kedvét Magyarországon fenn lehet tartani."

Az eufemizmusokkal bőven ellátott mondatok jelentése: a külföldi – leginkább német – cégek követelték a kormánytól, hogy bocsássa rendelkezésükre a magyar munkaerőt egy évben plusz 50 nappal tovább, mint eddig. Így nem kell új embereket felvenni, nyűglődni a betaníttatásukkal, elég túlórára kényszeríteni a meglévő dolgozókat.

(Aki tényleg elhiszi, hogy a dolgozó nincs kiszolgáltatva munkaadójának, és következmények nélkül mondhat nemet a túlórára vonatkozó "kérésnek", az Orbán Viktorhoz hasonlóan, soha, egyetlen percet sem dolgozott valódi munkahelyen.)...

ÉRVÉNYESEK-E A BOTRÁNYOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ELFOGADOTT TÖRVÉNYEK?

MÉRCE
Szerző: SZABÓ MÁTÉ
2018.12.14.


Az Országgyűlés az állami döntéshozatal legfontosabb fóruma, de nem minden, a parlamenti ülésteremben megszülető döntés érvényes. Az eljárási szabályok megsértése ugyanis eredményezhet olyan helyzetet, hogy a látszólag megszületett döntés valójában nem létezik. Mivel a 2018. év utolsó előtti parlamenti ülésnapján nagyon fontos törvényjavaslatokról szavaztak, de ennek körülményei rendkívüliek voltak, sokan teszik fel azt a kérdést, hogy ezek a döntések érvényesnek tekinthetők-e.

A törvényalkotásnak számos eljárási szabálya van, amelyek együttesen biztosítják a törvényhozás átláthatóságát, ellenőrizhetőségét és a parlamenti kisebbség védelmét.
Mindenekelőtt azt érdemes tisztázni, hogy a törvényalkotási folyamat szabályait az Országgyűlésnek be kell tartania, de nem minden szabály megsértése eredményezi a törvény érvénytelenségét.

A törvény érvényességének vizsgálata az Alkotmánybíróság feladata. Az Alkotmánybíróság csak akkor semmisíti meg a törvényt, ha a jogalkotási eljárás során olyan súlyos eljárási szabálytalanságot követtek el, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségét idézte elő, és amely másként nem orvosolható, mint a törvény megsemmisítésével.

A törvényhozási eljárás különféle rendelkezéseinek megsértése ugyanis nem azonos súlyú az alkotmányossági vizsgálatkor. A jogalkotási törvény vagy a házszabály egyes szabályainak megsértése nem feltétlenül eredményezi a törvény alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. E tekintetben nem annak van jelentősége, hogy a megsértett szabály az Országgyűlés eljárási rendjét szabályozó törvényből, országgyűlési határozatból vagy akár parlamenti szokásból következik-e.

A súlyos hibában szenvedő eljárásban elfogadott törvényt az Alkotmánybíróság a kihirdetése napjára visszamenő hatállyal megsemmisítheti, függetlenül attól, hogy mi volt a törvény konkrét tartalma...

A KORMÁNYNAK SZÜKSÉGE VAN A MULTIKRA, EZÉRT KÜZD AZ ÉRDEKEIKÉRT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.12.12.


Valamit nagyon elrontottunk, úgyhogy mindent kezdhetünk elölről. Körülbelül ez a tanulsága a Fidesz idei térfoglalásának. Orbán Viktor ugyanis nem hagy kétséget afelől, hogy mélyen megveti a demokratikus alapelveket, ha kell csellel, ha kell hízelgéssel, ha pedig úgy hozza az élet, akár erőszakkal is keresztülviszi az akaratát a magyar társadalmon. Most, hogy közeledik az év vége, nem akar kétséget hagyni bennünk a miniszterelnök saját mindenhatóságát illetően.

Az Orbán-kormány pragmatizmusára jellemző, hogy akár korábbi ellenfeleinek is hajlandó kedvében járni annak érdekében, hogy a hatalma stabil maradjon. Korábban már egyértelművé tették a Fidesz potentátjai, hogy számukra léteznek jó multik és rossz multik, most azonban azoknak a cégeknek is nagy szívességet akarnak tenni, melyekkel perben és haragban álltak. Ha ugyanis átpasszírozzák a Parlamenten az úgynevezett rabszolgatörvényt, abból nemcsak a kormány által preferált multinacionális cégek fognak profitálni.

A magyar dolgozók érdekképviseletének állapotára jellemző, hogy a munkavállalók számára megalázó törvénymódosítás ellenére sem voltak egyelőre képesek a szakszervezetek elemei erejű demonstrációk, esetleg a multik számára komoly veszteségeket jelentő sztrájkok megszervezésére. Orbán ugyanakkor azt a Kósa Lajost bízta meg a törvény menedzselésével, akinél alkalmatlanabb személyt aligha talált volna saját frakcióján belül. Nem tudni, hogy Kósa kijelölése merő gúny volt, esetleg elbizakodottságra utal, de az biztos, hogy a politika útvesztőiben ma már inkább csak csetlő-botló Kósa is el tudja majd végezni a feladatot, ami nem túl biztató tény a jövőre nézve.

Persze, a kommunikációs mezőben gyakran zavartan tébláboló frakcióvezetőt nem hagyták egyedül a kormány tagjai, így azért azt végre elismerték a kormány tagjai, hogy a sokat szidott, főként külföldi tulajdonú nagyvállalatok érdekeit próbálják előzékenyen kiszolgálni. A rabszolgatörvény elfogadása ugyanis komoly profittal kecsegtet számukra, ugyanis részben gyógyír a fojtogató munkaerő hiányra, másrészt olyan jogokat adnak a munkaadók kezébe, melyekkel élve az eddigieknél jobban befolyásolhatják a munkavállalók idejének és energiájának beosztását...