2020. április 15., szerda

KIDERÜL, MI ÉLETKÉPES, MI NEM – CSABA LÁSZLÓ: 6–9 RIDEG HÓNAP JÖN A GAZDASÁG ÚJRAINDÍTÁSIG

168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.04.15.



Kisvállalkozások ezrei mennek csődbe már ezekben a napokban. Az Audi nyilván talpra áll, a kormányzat is pénzénél (adóbevételeinél) marad, a válság következményei a biztonsági tartalékok és megtakarítások nélküli, hónapról hónapra élő mikrovállalkozásokat sújtják. Csaba László, a Corvinus és a CEU professzora nemrég arrról beszélt (A válság árnyékában, 168 Óra, 7. szám), a világ pénzpiacain hamarosan megrázkódtatások várhatók. Hogy miként, mikor, milyen apropóból, februárban még nem tudhattuk. Ma persze több mindent látunk. Mi az, ami már akkor sejthető volt, s mi okozott meglepetést?

Kezdhetnénk úgy, mint Moldovának a műrepülésen részt vevő öregura: „Hát azért erre nem gondoltam volna!” A februári interjú lényege az volt, hogy a lufi vészesen túlduzzadt, kidurranhat. Ezt a maga brutális módján fölülírta a járványhelyzet.

Szerintem nem írta fölül. A kérdés valójában nem az volt, hogy kipukkad-e a lufi, hanem hogy mi lesz az a különös körülmény, amit akkor (február elején) nem sejtettünk. Ahogy 2007-ben nem lehetett tudni, hogy egy állami tulajdonú angol jelzálogbank (ilyenek nem szoktak csak úgy megbukni) csődje lavinát indít el, most sem gondoltuk, milyen végzetes következményekkel járnak egy Távol-Keleten pislákoló fertőzés hírei. Amikor 2007-ben az Észak Sziklája (Northern Rock) dőlt be, úgy gondoltuk, alkalmi történet lesz, majd jöttek szép sorban a többiek. A válság mindig véletlenszerű. Senki sem veszi komolyan. Akkor is mondták a közgazdászok, hogy a tőzsdék túl vannak értékelve, a tőzsde hamis értékmérő. 2008–2009 óta eltelt tíz év, és most is csak azt láttuk, ha az ember a nagy részvényeket nézte, hogy nem tudhatnak annyit hozni, mint amennyi az árfolyamokból következik. De a természet törvényeit nem lehet megkerülni. Állításom mindössze az, hogy a koronavírus-válság kitörése a Northern Rock bedőléséhez fogható súlyú tény. A következményekre ebben a formában senki sem számított...


ORBÁN SORSÁRA HAGYJA A KÓRHÁZI KEZELÉSRE SZORULÓK 60 SZÁZALÉKÁT - NEM SZERETJÜK EZEKET AZ ERŐS SZAVAKAT, DE EZ MÁR GYILKOSSÁG - AKITŐL MEGVONJÁK AZ ÉLETMENTŐ EGÉSZSÉGÜGYI KEZELÉST, AZT MEGÖLIK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.15.


Gyakorlatilag megszűnt Magyarországon az egészségügy a kórházi ellátást igénylő betegek 60 százaléka esetében a koronavírusra hivatkozva. Ma jár le a határideje annak az intézkedésnek, hogy minden kórház köteles kiüríteni a férőhelyeinek 60 százalékát, hogy helyet készítsenek a koronavírus fertőzöttjei számára. Orbánb Viktor ezzel elismerte, hogy az általa tíz éve folyamatosan és szisztematikusan rombolt magyar egészségügy képtelen ellátni a feladatát, és sorsára hagyja a kórházi kezelésre szoruló súlyos betegek 60 százalékát, akik akár meg is halhatnak.

Nem szeretnénk idézni az ellenzéki Orbán Viktor hasonló helyzetekben előadott szónoklatait és hatásvadász stílusát, de ez egy tisztességes helyzetértékelés esetén is minden országban a kormány azonnali lemondását és távozását követeli. A magyar emberek egész életükben fizették a járulékot. Sokan igyekeztek magán-nyugdíjpénztári megtakarítás formájában is gondoskodni magukról, de azt a pénzt minden ellenszolgáltatás nélkül Orbán elloptaa magyar polgároktól. Tíz éve hagyja lerohadni a magyar kórházakat, ahonan menekülnek az orvosok és a nővérek külföldre. Így érte el Magyarországot a világjárvány.

Miközben Orbán a gázszerelő strómanja, a lánya és a veje nevére íratta immár a fél országot, dollármilliárdokat loptak ki az adófizetők pénzéből, amit az egészségügyre kellett volna fordítani. Ahelyett, hogy a járvány ellen hatékony intézkedéseket tennének, a várható fertőzötteknek külön járványkórházakat, mobilkórházakat állítottak volna fel, amire lett volna idő, és pénz is, ha még most is nem Mészárosnak és Tiborcznak adogatnának milliárdokat, hogy az ellopott kikötőiket fejlesszék, utcára teszik a kórázban épolt súlyos betegek 60 százalékát, egy részüket minden bizonnyal halálra ítélve.

A magát “nemzetinek” és “kereszténynek” nevező “kormány megbukott. Képtelen kormányozni, képtelen az emberek alapvető szükségleteit ellátni, az egészséghez való jogukat biztostani, mert a pénzt ellopták, a járványt nem fékezték meg, csak a tesztelésekkel a statisztikai adatokat és a valóságot meghamisították, és most is rossz döntéseket hoznak. Most is sajnálják az adófizetők pénzét az adófizető betegekre költeni, mert Orbán fasiszta állama csak az erőseké és az egészségeseké, és nem akar pénzt költeni betegekre és öregekre. Nekik egy sorsot szánnak: haljanak meg...

MINTHA

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: ANDOR MIHÁLY
2020.04.15.


....Mik is azok az elemek, amelyek miatt úgy tűnik, mintha Orbán a bogárlászlói koncepciót akarná megvalósítani?

1. Szakértők szerint a miniszter fölöslegesen rendelte el a kórházi ágykapacitás 60 százalékának felszabadítását, mert a hivatalos adatok szerint a járvány csúcspontján sem lesz szükség ennyire. (Ennyire csak akkor lesz szükség, ha eltitkolták az adatokat, és százszor annyi a fertőzött. Ezt azonban egy magyar kormányról és miniszerelnökéről nem tudjuk elképzelni.) E miatt az intézkedés miatt, szakértők szerint, több halálos áldozat lehet, mint amennyien a koronavírus miatt halnak meg.

2. Emiatt küldenek haza kórházi kezelésre szoruló javarészt idős, súlyos állapotban lévő betegeket.

3. Ennek jegyében rúgta ki a miniszter az ország egyetlen magas szintű rehabilitációs intézményének igazgatóját, aki nem volt hajlandó sorsukra hagyni a stroke-ból, gerincsérülésből, amputációból felépülő embereket, akiket csak a hosszú, komoly szakmai háttérrel támogatott rehabilitáció tehet újra alkalmassá az önálló életre.

4. Orbán Viktor a mai napig nem váltotta le Kásler Miklós minisztert, ezzel azt a látszatot kelti, mintha elégedett lenne mindazzal, amit csinál.

5. Idősotthonok vezetői és polgármesterek hiába kérik, hogy ne küldjenek vissza a kórházból koronavírussal fertőzött embereket, mégis tesztelés nélkül bocsátják el őket. Így egy sereg idősotthon pár hét alatt fertőző góccá vált, és az öregek hullanak, mint a legyek.

6. A bevásárlás rosszul megállapított idősávja hangulatot kelt az öregek ellen, ami egyre durvább szóbeli, olykor fizikai atrocitásokat szül a „rohadt öregek” ellen. Hiába javasolta mindegyik korosztály az idősávok finomhangolását, Orbán nem hangolt. A fizikai megsemmisítés általános elfogadásához mindig az áldozat (esetünkben „a rohadt öreg”) dehumanizálása az első lépés.

Ha ez a hat pont nem lenne, akkor nem keletkezne az a látszat, mintha…


ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROS LŐRINCHEZ KERÜLT ÁKOS EGYKORI I. KERÜLETI BOROZÓJA

MFOR.HU
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2020.04.15.


Koronavírus-járvány ide vagy oda, az élet nem mindenhol állt le teljesen. Mészáros Lőrinc ugyanis egész patinás vállalkozással gyarapodott néhány héttel ezelőtt. 

Kovács Ákos énekes és Tiffán Zsolt fideszes parlamenti képviselő tulajdonában volt az Andante Borpatika Kft. egészen tavaly év végéig. 2019 decemberében egy ügyvéd, Geri Zoltán lett a dunai panorámás éttermet működtető cég új tulajdonosa, Kovács Ákos azonban nem távolodott el teljesen a cégtől. Annak operatív irányításában továbbra is részt vett ügyvezetőként - egészen idén március elejéig. Ekkor ugyanis az ügyvéd továbbpasszolta a társaságot.

A cégkivonatok tanúsága szerint 2020. március 9-én, három hónappal a korábbi tulajdonosváltás után ismét gazdát cserélt az Andante Borpatika. A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group cégbirodalmának lett a tagja a Kft...

80 SZÁZALÉKOS LEHET AZ IDŐSOTTHONI HALÁLOZÁSI RÁTA

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.04.15.


„Az idősotthonokban akár 80 százalékos is lehet a halálozási ráta; ha ágyban fekvő, demens emberek között kitör a járvány, akkor csak a csodának köszönhető, ha valaki ott életben marad” – mondta a Hírklikknek Falus Ferenc járványügyi szakértő. A volt országos tisztifőorvos szerint, komoly mulasztás a hatóságok részéről, hogy a látogatási tilalommal egyidőben, nem rendelték el a személyzet szűrését és kötelező védelmét. Az ország idősotthonainak a szűrése csak ma, 15-én kezdődött, miután Müller Cecília tegnap adott erre utasítást. Falus szerint csoda, hogy – egy-két esetet leszámítva – eddig nem tört ki ezekben a zárt közösségekben komolyabb járvány, bár lehet, hogy csak nem jelentik le az eseteket. Az pedig kétszeres műhiba, hogy a Pesti úti idősek otthonából tömegesen vittek kórházba embereket, ráadásul egyetlen helyre, ahol nem voltak felkészülve erre. 

„Közismert tapasztalat, hogy minden járvány mindig zárt intézetekben indul, s azokban – szociális otthonokban, idősotthonokban, börtönökben, laktanyákban, nevelőintézetekben – végez nagy pusztítást” – szögezte le Falus Ferenc, amikor azt kérdeztük tőle, hogyan értékelendő az országos tesztelés elkezdése a járvány sokadik hetében. Persze az jó, hogy most majd szűrik a bentlakókat, de ezzel már csak a kialakult helyzetet tudják kezelni, „ebből már csak az derül ki, hogy vannak-e ott olyan járványgócok, amelyek még nem robbantak, vagy nem fognak három nappal később robbanni”.

FOCISTA MENTŐ

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: Lang Alex
2020.04.15.


Mert a focistának enni kell, stadionnak lenni kell

Sok embernek megütötte a szemét az a két hír, hogy mennyit keresnek a “profi” futballisták 0 perc elvégzett munkával, illetve az, hogy kisegítik azokat a másod, harmadvonalbeli futballistákat, akik labdarúgásból élnek.

Szép is ez az állami bőkezűség, ami a futballistáinkat illeti és bizony egy hangom se lenne, ha ez azokra is vonatkozna, akik a koronavírus miatt veszítették el állásukat, vagy ülnek otthon tétlen, kényszer, fizetetlen szabadságon.

De, nem! Aki nem futballista, vagy országgyűlési képviselő, annak bizony nem jár semmilyen jövedelem, segély, stb. ettől a nyomorult, tetves fasiszta kormánytól, ha a koronavírus miatt elveszíti a munkából való megélhetés lehetőségét.

“MUNKAALAPÚ TÁRSADALOM” – hirdeti a Fidesz fasiszta párt avagy “Arbeit macht frei”, hogy egy klasszikus mondatot idézzek, csak éppen a kormány holdudvarára nem vonatkozik a munka szó.

“LOPÁSALAPÚ TÁRSADALOM” – sokkal jobban illene ez a szó Mutyilandhoz, vagy ahogy büszkén verdesve mellecskénket nemzetiszín féltéglával, nevezzük – MAGYARORSZÁGHOZ!
...

MOST ÉVTIZEDEKRE ELDŐLHET A MAGYAR GAZDASÁG SORSA

HVG360
Szerző: PALÓCZ ÉVA
2020.04.15.


A magyar kormány sem a munkáltatókat nem támogatja kellőképpen a munkaerő megtartásában, sem a munkavállalókat a válság átvészelésében, ami a vállalati szektor nagy részének a megroggya­násával fog járni. A munkahelyek megmentésének a hiánya óriási és alig helyrehozható károkat okozhat.

„Amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit fogunk létrehozni” hangzik a kormányzati kommunikáció. Ez az állítás lényegében tükrözi a gazdaságpolitika hozzáállását a vírus okozta válsággal kapcsolatos gondolatmentetét: a kormány hagyja, hogy a vállalatok nem kis része tönkremenjen a válság alatt, utána pedig államilag irányítottan felépít majd egy újat."

Ez a gondolatmenet több ponton is hibás.

Egyáltalán nem törvényszerű, hogy a válság alatt a munkahelyeknek el kell veszniük. A világ számos országában a kormányok gyors és nagyvonalú mentőcsomagokat dolgoztak ki a vállalatok megmentésére, a munkahelyek legalább részleges megőrzésére. Ezt az Európai Unió is támogatja, mivel a kormányokat a költségvetési hiány elengedésére, minden állami eszköznek a válság elleni harc felhasználására szólította fel.

Más kormányok erőfeszítései azt célozzák, hogy az átmenetileg nehéz helyzetbe került vállalatokat átsegítsék a remélhetőleg pár hónapig tartó súlyos nehézségeken, felszínen tartsák őket és támogassák munkaerőmegtartó képességüket. Az IMF 193 országra terjedő ismertetése alapján, amely az egyes országok válságintézkedéseit mutatja be, a támogatások széles palettája rajzolódik ki. Azonban a legfontosabb közös eleme ezeknek a válságkezelő csomagoknak a munkahelyek megtartását célzó intézkedés. Ez ugyanis egyszerre célozza a vállalatok túlélését, a gazdaság szövetének a fennmaradását és a foglalkoztatottak jövedelemhez jutását, s ennek következtében a fogyasztás zsugorodásának mérséklését.

1. Ehhez képest a magyar munkahelyek megőrzésére irányuló magyar kormányintézkedések nemcsak későn jöttek, hanem rendkívül szegényesek...

DRÁMAI VISSZAESÉS A MAGYAR ALAPOKNÁL – A 2008-AS VÁLSÁGNÁL IS NAGYOBB SOKKOT OKOZOTT A KORONAVÍRUS

PORTFOLIO
Szerző: ÁRGYELÁN ÁGNES
2020.04.15.


15 év alatt, tehát amióta gyűjtjük a befektetési alapok havi adatait, nem láttunk olyan vagyonvisszaesést havi szinten, mint most márciusban. A befektetési alapok kezelt vagyona több mint 456 milliárd forinttal esett vissza, ezzel közel három év munkáját törölte ki a szektornak a koronavírus miatti befektetési veszteség és az azzal összefüggő jelentős tőkekivonás.

2017. május végén, tehát közel 3 éve volt utoljára 6000 milliárd forint környékén a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, a legfrissebb adatok szerint március végén ismét ezen a szinten állt a vagyonmutató. Mondhatjuk azt is, hogy három év munkáját törölte ki az alapkezelői szektornak a koronavírus...

ORBÁNBA ZÁRT VILÁG

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.04.15.



Sokatmondó képet tett ki közösségi oldalára a minap Orbán Viktor. A kávéscsésze társaságában újságok címlapjai láthatóak, lazán szétterítve. A felvétel nem azt mutatja, nem azt akarja mutatni, hogy a miniszterelnök így, újságolvasással tölti az idejét, issza meg reggeli kávéját, hanem hogy ezekkel az újságokkal. Azokkal a lapokkal, amelyeket állami pénzzel táplálnak, és amelyek csak olyan dolgokról írnak, amelyek Orbánnak tetszenek. Ezek a lapok – Ripost, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet – neki írják a cikkeiket. Az elsőrendű szempont, hogy az Elnök meg legyen elégedve. Mert, ha nincs, annak súlyos következményei lesznek; lám, egykor volt kollégám is mily rövid időt töltött a Magyar Nemzet főszerkesztői székében.

Ezen a helyen érezni kell a Főnök ízlését, tudni kell, mire kíváncsi. Azt pedig, hogy mire kíváncsi, gondos elemzők, kommunikátorok fürkészik, mint ahogy azt is, hogy mit szabad átengedni a szűrőn, mi az, ami eljuthat a miniszterelnökhöz. Ezek a gondos kezek biztosítják azt, hogy Orbán Viktornak lehetőleg ne legyen semmi köze a valósághoz. Ezzel persze nem azt akarom állítani, hogy a bírálatok nem jutnak el hozzá. Természetesen eljutnak – hiszen minden reggel kap sajtószemlét –, de ezek nem azzal céllal kerülnek elé, hogy elgondolkodjon rajtuk. Sokkal inkább azért, hogy melyekre kell reflektálni. Vannak olyan kritikák, amelyek nem maradhatnak megválaszolatlanul, és vannak olyan mondatok, amelyek lehetőséget adnak a visszavágásra. Ahogy ezt politikai körökben mondani szokás: politikát lehet rájuk építeni. Lejáratót, persze.

De most nem erről akartam beszélni. Sokkal inkább arról, amit Orbán a kiposztolt képpel sugallni akart. Azt tudniillik, hogy számára ma ezek az asztalán heverő lapok – plusz a Nemzeti Sport – jelentik az újságot. Azok a hírlapok, amelyek igyekeznek eltakarni a mai Magyarország valóságát, amelyek egy olyan ország képét teszik elé, amelyben kizárólag az ellenzék tűnik fel negatív formában – de az nagyon –, különben minden szép és kerek. A vidék fejlődik, a kormányt szeretik, mindenki elégedett; még a járvány okozta válság idején is tökéletesek az intézkedések. Itt a címlap azt fogalmazza meg, hogy fantasztikus vezetőnk van, olyan, aki ünnepek alatt is bejárja az ország kórházait, helyszíni szemlét tart – mint annak idején az észak-koreai diktátor, Kim Ir Szen –, helyszíni tapasztalatokat gyűjt, intézkedik és tájékoztat, orvosi tanácsokat ad orvosoknak, és így tovább…


MOST OTTHONÁBÓL, INGYEN JÁRHATJA BE VI. RAMSZESZ SÍRHELYÉT – 360 FOKOS FELVÉTELEK

HVG ONLINE / TECH
Szerző: hvg.hu
2020.04.14.


A turizmusért felelős egyiptomi minisztérium az elmúlt években sokat tett az ország turizmusának erősítéséért, de a koronavírus-járvány most nekik is keresztbe tett. Hogy a volt és leendő turisták továbbra se távolodjanak el Egyiptomtól, a 3D-bemutatókhoz használható Matterporttal feltérképezték az egyik legismertebb egyiptomi fáraó sírhelyét.

A koronavírus-járvány miatt számos múzeum tette már lehetővé a világon, hogy az interneten keresztül, ingyenesen nézhessenek be a kiállításokra a(z önkéntes) karantén miatt otthon maradó érdeklődők. Így tett korábban már többek között a párizsi Louvre és a szentpétervári Ermitázs is, és szintén ilyen formában nézhetünk be a vatikáni Sixtus-kápolnába. Most egy újabb hellyel bővült a lista.

A turizmusért felelős egyiptomi minisztérium a hivatalos Facebook-oldalán jelentette be, hogy online bejárhatóvá tették a Királyok völgyének egyik legismertebb sírhelyét, VI. Ramszesz nyughelyét...

„HALLGATÁSOMMAL BŰNT KÖVETNÉK EL” – EGY MAGYAR KORONAVÍRUSOS NAPLÓJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LEGEZA ÖRS
2020.04.14.


Időről-időre véres dolgokat köhögtem fel, sokszor voltam kába, és az átvirrasztott három éjszakán mindvégig négy gyermekem arca lebegett előttem, hogy haza kell mennem, fel kell őket nevelnem… A szervezetlenség és felkészületlenség miatt életem hajszálon múlott.” E sorok írója még mindig kórházban fekszik. Legeza Örs nincs ötven, alapbetegsége sincs. A Lendület- és Humboldt-díjas kutató, az MTA doktora nem azért írta meg beszámolóját, hogy pánikot keltsen. Azért írta meg és bocsátotta a Válasz Online rendelkezésére, mert életek múlhatnak ezen a tudáson. Hála, tisztelet, köszönet, elkeseredettség és döbbenet története egy még mindig pozitív koronavírusos tollából.

Negyvennyolc éves fizikus kutató vagyok. Nem szenvedek semmilyen krónikus betegségben. Heti háromszor leúszom 2000 métert gyorsban, heti kétszer judo és jiu-jitsu sportágakban edzek.

Március 15-én, vasárnap lettem lázas. Fájt a mellkasom és nehezen kaptam levegőt. Azonnal felhívtam az orvosi ügyeletet, említve azt is, hogy előző héten Ausztriában voltam szakmai konferencián. Később visszahívtak és mondták, ez nem a SARS-CoV-2 vírus, hanem valami más eredetű kórokozó, illetve Olaszország számít potenciális vírusforrásnak. Két nap után a tünetek elmúltak, a sport miatt a mellkasi fájdalmakat izomgörcsnek gondoltam, így az orvosi véleményt el is hittem. Két nappal később újra belázasodtam. Feszített a mellkasom légzéskor, hányingerem volt és nagyon furcsán fájt a fejem. Felhívtam a háziorvosomat, az őt helyettesítő kolléga felhívta a járványügyi centrumot, a Nemzeti Népegészségügyi Központot, és megrendelte a házi tesztelést is számomra. Annyit tudtak csak mondani a központból, hogy maradjak otthon két hétig. Nyilván enélkül is ezt tettem volna.

A hétvége nagyon rosszul telt, végig azzal kísérleteztem, hogy hogyan tudok hasi légzéssel úgy levegőt venni, hogy a mellkasom szinte ne is mozogjon. Szerencsére a különféle légzéstechnikákat megismertem a küzdősportban töltött 27 évem alatt. Hétfőn hívott a háziorvosom, hogy olvasta a feljegyzést rólam és érdeklődött, mi lett a teszt eredménye. Mondtam, hogy nálunk senki sem volt tesztelni, és továbbra sem érzem jól magam. Ismételten azonnal megrendelte a tesztet nekem és most már feleségemnek is, majd hasonlóan kedden is, többször is. Szerdán már jobban voltam, de kértem, valaki vizsgáljon meg. Sajnos senki sem vállalt vizsgálatot, mert a háziorvosi rendszerben nem voltak megfelelő védőfelszerelések, az Országos Mentőszolgálat munkatársai pedig azt mondták, nem tudnak kimenni és tesztelni védőfelszerelés hiányában. Végül pénteken, azaz egy héttel később jött egy kedves úr apásszüléses védőrongyban – majdnem hasra esett benne, úgy lógott rajta...


ITT OLVASHATÓ

LEHET KÉRNI, CSAK ÉRTELMETLEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.04.15. 


...Mikor volt az utolsó alkalom arra, hogy a kormány egyeztetett volna bármilyen szakmai kérdésben is a szakmában valóban jártas szereplőkkel? Olyanokra gondolok itt, akik nem kormányhű pártkatonák, hanem olyan valódi szakemberek, akiknek a munkájuk fontos. A kormány nem egyeztetett a tudósokkal, a diákokkal és tanárokkal sem, hiszen ők jobban tudják azt, hogy nekik mire van szükségük. Palkovics és Kásler mindent pontosan ért és tud, ezért holmi szakszervezetek képviselőire ők nem tartanak igényt. Ugyanaz történik, mint a parlament esetében is; a mások véleménye nem számít. Az, hogy egyébként ezek az emberek okkal vannak ott és ők is képviselnek valakit ugyancsak nem számít.

Lehet tehát kérni a kormánytól – Orbán Viktortól – csak sok értelme nincs. Ha az érdeke mást kíván meg Orbánnak, úgyis áttolja a parlamenten, mondjon bárki bármit. Kövérnek pedig annyi ráhatása van ezekre a törvénytervezetekre, mint nekem. Akarhat ő sok mindent, de csak azt tehet, amit Orbán engedélyez neki. Ugyanez igaz Semjénre, vagy Kovácsra is, hiszen lehet, hogy név alapján különböznek egymástól, de funkciójuk ugyanaz; Orbán szolgálata. Ők ezt boldogan meg is teszik, hiszen máskülönben nem lennének ott már évek óta. A szakszervezeteket persze megértem, azonban egy ilyen levélnek abszolút semmi értelme nincs és már abban sem vagyok biztos, hogy tehetnek-e bármit a sorsuk megváltoztatása érdekében. Ez az ország jelenleg egy uralkodó játszótere és ha rajta múlik, akkor ez így lesz a közeljövőben is. Egyetlen reményt az jelenthet, ha elbaltázzák a járványra adott reakciójukat, mint ahogy az jelen állás szerint kinéz. A magyar nép elég sokat nyelt eddig, de talán van egy határa a dolgoknak, még idehaza is.

VÁLSÁGBAN MÉG INKÁBB ÉRVÉNYESÜL A VERSENGŐ LOGIKA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.04.15.


Senki ne számítson rá, hogy egy politikai erő magatartása döntően megváltozik a krízis hatására. A rendkívüli körülmények között a kormány folytatja a központosítást.

A koronavírus magyarországi terjedése, majd a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése óta a kormány részéről több olyan intézkedés, illetve törvényjavaslat is született, amelynek fő mozgatója a bírálatok szerint a politikai haszonszerzés, az ellenzék támadása volt. László Róbert, a Political Capital választási szakértője kérdésünkre hangsúlyozta: a választók részéről világszerte létezik az igény, hogy „válsághelyzetben tegyük félre a politikai csatározásokat, fogjunk össze”. Bár ez a szemlélet a politikusokat és a pártokat is megérinti, alapvető működésük teljesen természetes módon nem tud gyökeresen megváltozni. Sőt: mivel rendkívüli helyzetben jóval nagyobb súlya van a döntéseknek, cselekedeteknek, még inkább érvényesül a politikát napi szinten működtető versengő logika. 

A mindenkori kormányoldalnak – folytatta László Róbert – válsághelyzetben abban a színben kell feltűnnie, hogy ő és csak ő képes megoldani az országot riadalomban tartó problémát, a mindenkori ellenzéknek pedig kritikát kell megfogalmaznia, rövid távon annak érdekében, hogy bizonyos intézkedéseket kikényszerítve saját sikereket tudjon felmutatni, hosszú távon pedig kormányképes alternatívaként tekintsenek rá. 

Ez a logika minden demokráciában érvényesül, és egyáltalán nem azt jelenti, hogy minden politikus vegytisztán számító és önérdekérvényesítő volna. Egyszerűen a politika olyan műfaj, ahol a mások képviselete, a segítségnyújtási szándék, egyszersmind a lehető legnemesebb célok is mindig együtt járnak a választói megítélés szem előtt tartásával – tette hozzá a Political Capital szakértője. 

A válsághelyzet tehát ritkán hoz gyökeres fordulatot egy politikai erő magatartásában, sokkal inkább az a jellemző, hogy felerősíti a természetét. László Róbert szerint ezt látjuk most itthon is. Orbán Viktor nem a járvány idején kezdte el hatalmának ellensúlyait kiiktatni, hatalomgyakorlásának természetéből – ha nem is kiszámíthatóan, de – logikusan következtek a március 11-e, az országos veszélyhelyzet kihirdetése óta tett lépések. 

A felhatalmazási törvénnyel aligha volt más célja, mint az, hogy az ellenzéket a nemzet ellenségeként jelenítse meg, ráadásul a jól ismert „van rajta sapka, nincs rajta sapka” technikát alkalmazva. Ha az ellenzék megszavazta volna a sürgősséget, a saját választói előtt szerepel le. Így pedig, hogy nem szavazta meg, a kormányzati irányítású média muníciót kapott ahhoz, hogy lépten-nyomon mindenért az ellenzéket hibáztathassa – közölte László Róbert. 

A felhatalmazási törvény után közvetlenül benyújtott salátatörvényről, bár okkal keltett megrökönyödést, szintén rá lehet ismerni az elmúlt tíz év Orbán-kormányára: további juttatások a saját holdudvarnak, további területfoglalás a kultúrában, titkosítások, valamint egy kiegészítés a liberális energiák lekötése érdekében (nemváltoztatás tilalma). 

Közben persze a zavar, a kapkodás jelei is jól látszanak, ami a közvélekedéssel ellentétben nem szokatlan az Orbán-kormány háza táján – hívta fel a figyelmet László Róbert. Ugyanebben a salátatörvényben szerepelt ugyanis a polgármesterek kormányzati gyámság alá helyezése is, amit néhány óra után visszavontak. A kormányt persze ez nem akadályozta meg abban, hogy a parkolási bevételtől és a gépjárműadótól is megfossza az önkormányzatokat, ami az egy évtizede zajló központosítás újabb lépése...

A KORMÁNY MÁRIS AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELÉ VITTE A KULTURÁLIS DOLGOZÓK KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYÁNAK ELVÉTELÉT

MÉRCE
Szerző: KOVÁCS BLANKA
2020.04.15.


Tegnap 22.41-kor jelent meg a parlament.hu-n az a törvényjavaslat, amelynek értelmében közel 20 ezer kulturális ágazati dolgozó (könyvtári, múzeumi, levéltári, közművelődési és egyéb munkatársak) közalkalmazotti jogviszonya alakulna át munkaviszonnyá 2020. november 1-től. A javaslatot Semjén Zsolt nyújtotta be a kormány nevében.

Amennyiben ezek a közalkalmazottak átkerülnek a Munka törvénykönyve alá, többek között az alábbi előnyöket veszíthetik el:
- magasabb felmentési idő,
- nagyobb végkielégítés,
- több pótszabadság,
- nők esetében rosszabb feltételekkel lenne érvényesíthető a 40 éves munkaviszonnyal történő nyugdíjazás;
- az állásfelajánlás kötelezettségre nem lesz mód, valamint
- megszűnnek a közalkalmazottakat egyébként védő felmentési korlátozások.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) szerint azt, hogy a kulturális közszolgálatban dolgozók fizetése mindig is alacsonyabb volt, mint a piaci területeken dolgozóké, valamennyire kompenzálták a közszférának adott szerény kedvezmények, a foglalkoztatottsági biztonság és a kiszámítható életpálya.
Ezzel a módosítással azonban mindez megszűnne, az érintett szakmák dolgozói számára leépülne a közalkalmazotti státusszal járó korábbi stabil munkajogi helyzet.

Minderről április 10-én jelent meg először tervezet, azóta pedig közös állásfoglalást adott ki a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetsége (ÉSZT), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) is...

TÖRÖK GÁBOR: "IRTÓZATOS VESSZŐFUTÁS ELŐTT ÁLL A KORMÁNY" - A POLITIKAI ELEMZŐ SZERINT A KARÁCSONY GERGELY ELLENI TÁMADÁS ELŐZETES KÁRMENTÉS

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2020.04.15.


A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő nyomtatott lapszámában Török Gábor politikai elemző nyilatkozott a járványhelyzet kezeléséről és politikai következményeiről. Néhány részlet az interjúból:

Magyar Narancs: 2015-ben Orbán Viktor nagyon hamar észrevette, hogy a migráció lesz a következő időszak fő témája, és azt is, hogyan tudja ezt a saját előnyére fordítani. Most viszont mintha lassan fogadta volna el, hogy a koronavírus felülírja az önkormányzati választás után építgetni kezdett narratíváit.

Török Gábor: Az új helyzetekre adott gyors reakció sosem tartozott a Fidesz erősségei közé. Az olyan válságoknál, amelyeket nem a Fidesz idézett elő, az első időszakban mindig egyfajta lefagyás jellemezte a pártot. A miniszterelnök most is nehezen akarta elfogadni, hogy 2022-es terveit ilyen mértékben felülírhatja egy nem tervezett eseménysorozat. Az első napokban kifejezetten csalódottnak, frusztráltnak láttam. De míg a felismerésben lassú volt a reakcióideje, az újratervezésben elég hatékonynak bizonyult, a második héttől világossá vált számára, hogy politikai értelemben a válság első heteit kell kihasználnia, amikor még csak a félelem erős az emberekben, de sem a súlyos egészségügyi, sem a gazdasági következmények nincsenek itt. A felhatalmazásinak nevezett törvénnyel felépített egy narratívát az ellenzékről, amit akkor is tud majd használni, amikor véget érnek a válság „mézeshetei”, és minden ellene fordul. Ebben a játékban az ellenzék partner volt, belesétált a csapdába, magára tette a célkeresztet...

LASSAN ELKÉSZÜL A BŐ KÉTSZERESÉRE DRÁGULT BOZSIK STADIONNAL A KORMÁNYKÖZELI KIVITELEZŐ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.04.14.


Javában épül Budapest legújabb sportlétesítménye, a Bozsik Stadion Kispesten, ami a Honvéd új otthona lesz. Nemrég látványos fázisba ért a beruházás: felkerültek az épületre a borítólemezek. A stadiont eredetileg 5 milliárd forintból tervezték felhúzni, de csak 11,7 milliárdért találtak rá kivitelezőt. Egy kormányhatározat szerint azonban az új komplexum ára akár 17 milliárdra is nőhet, az építkezéssel pedig NER-közeli vállalkozók járnak jól.

A stadion borítólemezei a Honvéd színeiben, pirosban, feketében és fehérben pompáznak, és már az első székeket is elhelyezték a lelátón. A munka eme fontos fázisáról a kormányközeli építőcégek és állami beruházások kapcsán mindig jól értesült, és kizárólag pozitív hangvételű cikkeket közlő Magyar Építők mérföldkőként számolt be a kivitelező WHB fotóival illusztrálva. Mi is körbefotóztuk a létesítményt, így senki sem marad le a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásról.

Drágább stadiont tudunk építeni

2014-ben dőlt el, hogy a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében új, többfunkciós létesítmény épülhet a Bozsik Stadion helyén. “Én úgy gondolom, hogy ez 2015 végére elkészül, de pontos időpontot majd csak akkor tudunk mondani, amikor meglesz a közbeszerzés” – jelentette ki még 2014 elején George F. Hemingway, a Budapest Honvéd akkori tulajdonosa.

A közbeszerzést először 2016 végén írták ki a stadionra, majd nyolc hónap alatt ötször is módosították a határidőket. Azonban 2017. szeptember közepén eredménytelen lett az eljárás, mert az új stadionra szánt 5 milliárd forintért nem találtak kivitelezőt. Csak egy évvel később, több mint dupla áron zárult le a Bozsik Stadion építési munkálataira kiírt tender:

nettó 11,8 milliárd forintért, közös ajánlattevőként a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte el a megbízást...

NEM MINŐSÉGI, NEM TÁMOGATÓ, NEM INGYENES, DE KÖTELEZŐ – A TANKÖNYVHELYZET ÖSSZEFOGLALÁSA

CIVIL KÖZOKTATÁSI PLATFORM
Szerző: CKP
2020.04.15.


...Az alábbiakban összefoglaljuk, mi történt a tankönyvrendelés frontján a közelmúltban.

A Szülői Hang közösség kiáltványt fogalmazott meg, és csatlakozásra kérte fel a szülői szervezeteket. Aktivista programot szerveztek, mivel szülőként joguk van arra, hogy gyermekeiknek tanulást segítő kiadványokat vásároljanak.

A Szülői Hang akcióit a felerősödő kormánypropaganda több fronton is támadta. Ezért a szülők a facebookon és a honlapjukon futó videós kampányt indítottak, ahol számos ismert ember, tanár, diák állt ki a szabad tankönyvválasztás mellett. Háttéranyaggal és a gyakori kérdésekre adott válaszokkal segítik a szülőket és a pedagógusokat. Nyílt levélben fordultak a miniszterhez, Kásler Miklóshoz. A civil kezdeményezésre válaszul Rétvári Bence az EMMI államtitkára nyilatkozott, melyet a TANOSZ részletesen adatokkal alátámasztva cáfolt.

A TANOSZ a rendelési időszak előtt összeállított egy alternatív tankönyv– és taneszköz jegyzéket, melyet megküldött az iskoláknak.A rendelési időszak kezdetén, április 1-én megjelent az állami hivatalos tankönyvjegyzék is. A kormányzat így indult neki a tankönyvrendelési időszaknak. A TANOSZ újabb állásfoglalást tett közzé, a tankönyv-választás szabadságáról és felelősségéről.

A tankönyvi kérdésekkel még a CNN is foglalkozott, majd több magyar honlap is átvette az anyagukat.

A Tanítanék mozgalom is felemelte szavát a szabad tankönyvválasztásért.

Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár-helyettes a Klebelsberg Központ tankerületi vezetőinek levelet küldött, melyet továbbítottak az iskoláknak. A levél burkolt fenyegetés, a megfélemlítés és a csúsztatás eszközével él.

A Szülői Hang a rendelési időszakban információkkal és tankönyv-szótárral támogatja a tanárokat és a szülőket a rendelési folyamatban. A szülőknek joga és lehetősége van a KELLO tankönyvrendelési felületén az iskolai rendelést jóváhagyni vagy elutasítani...

A JÁRVÁNY ELLENI VÉDEKEZÉS AZ ÁLLAM KÖTELESSÉGE!

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.04.15.


...Korózs és Ungár sajtótájékoztatójukat az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülése után tartották, ahol kiderült: „a járvány kellős közepén” a bizottság nem hajlandó tárgyalni sem arról az MSZP-s országgyűlési határozati javaslatról, amely segített volna a koronavírus-járvány leküzdésében résztvevő egészségügyi és szociális dolgozóknak és a családoknak, sem arról, hogyan használják föl a járvány leküzdésére küldött európai uniós forrásokat, sem arról, hogy a magánegészségügyi szolgáltatókat a kormány hogyan kívánja bevonni a járvány elleni küzdelembe.

Ezeket a kérdéseket a bizottság fideszes többsége annak ellenére vette le az ülés napirendjéről, hogy a Parlament házbizottsága két hete úgy foglalt állást: minden, a járvány leküzdésével kapcsolatos napirendi pontot meg kell tárgyalnia az illetékes bizottságnak a beterjesztő frakció kérésére.

A fideszesek „csendben hallgattak” Korózs kérdésére, hogy „adjanak valamilyen épeszű magyarázatot arra, miért ezeket a napirendi pontokat veszik le” – számolt be a képviselő, hozzátéve: még arról sem voltak hajlandók egyeztetni, miben tudnának az ellenzéki politikusok segíteni a kormánynak.

Kiemelte: az egészségügyi és a szociális dolgozók, de a családok jelentős része is nagyon nehéz helyzetbe került, hogy a kormány egy háromnapos munkaszüneti hétvégén jelentette be, hogy a kórházi ágyak 60 százalékát üresen kell tartani, és ennek érdekében, záros határidőn belül (április 15-ig) lépni kell.

Korózs után Ungár is hangsúlyozta: „érthetetlen és megmagyarázhatatlan”, hogy a „0-24 órás küzdelmet folytató” szociális dolgozók nem kapnak – az egészségügyiekhez hasonlóan – 500 000 forint egyszeri juttatást, az meg egyenesen „nevetséges”, hogy még az ingyen utazás lehetőségét sem kapták meg.

Azt mondta: ez nem jelentene olyan hatalmas összeget a költségvetésben, hogy ne lehetne megadni.

Felhívta a figyelmet arra a „végtelen cinikus időzítéssel”, húsvét előtt beadott fideszes indítványra, hogy a kulturális dolgozók kikerülnek a közalkalmazotti státusz alól, aminek véleményezésére az érintetteknek gyakorlatilag nem adtak időt.

Kiemelte: ez teljesen kiszolgáltatott helyzetbe fogja hozni az államnak dolgozó magyar állampolgárokat, ezért meg kell küzdeni azért, hogy megmaradjon a közalkalmazotti bértábla, illetve jogviszony.

KÖRKÉRDÉS: MIT KELL TENNIE AZ EU-NAK ORBÁN FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNYE UTÁN? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖI SAJTÓSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.04.15.


A Politico összegyűjtött véleményeket arról, mit kellene tennie az EU-nak Magyarországgal azután, hogy Orbán Viktor – a portál megfogalmazása szerint – elsöprő erejű hatalmat kapott a rendeleti kormányzáshoz, időkorlát nélkül. Az álláspontok két véglet között ingadoznak: attól, hogy semmit, sőt, kettős mércét alkalmaz, addig, hogy vissza kell tartani uniós támogatásokat és bírságot kell kiszabni a demokratikus normák megsértése miatt.

Nagyjából ott folytathatjuk, ahol tegnap abbahagytuk: a Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása csokorba gyűjtött véleményeket arról, mit kellene tennie az EU-nak Magyarországgal annak nyomán, hogy Orbán Viktor – a Politico megfogalmazása szerint – elsöprő erejű hatalmat kapott a törvényhozástól a koronavírus elleni harchoz, a rendeleti kormányzáshoz, mégpedig időkorlát nélkül. Korábban Jean-Claude Juncker arról nyilatkozott a portálnak, hogy nem helyes, ha az unió mismásol, elkeni a dolgokat. Akkor hát konkrétan mi lenne a teendő? – tette fel többeknek a kérdést a szerkesztőség.

Dacian Ciolos, az Európai Parlament centrista, liberális frakciójának a román vezetője a sürgető feladatok közül azt emelte ki: a Európai Bizottságnak javaslatot kell tennie olyan mechanizmus megteremtésére, amely biztosítja azt, hogy mindaddig, amíg a demokráciát helyre nem állítják Magyarországon, a magyar polgárok javát szolgáló uniós pénzalapokat közvetlenül az EU-intézmények kezelik. Eközben állandó jellegű megfigyelő mechanizmust kell kialakítani, amely figyelemmel kíséri a demokrácia magyarországi helyzetének az alakulását.

Didier Reynder
s, az Európai Bizottság belga igazságügyi biztosa szerint szoros figyelemmel kell követni a meghozott magyar rendelkezések végrehajtását, beleértve az álhírterjesztés büntetőjogi szankcionálását rendkívüli veszélyhelyzetben. Garantálni kell a jogbiztonságot és a véleménynyilvánítás szabadságát, és most fontosabb, mint valaha, hogy az újságírók szabadon végezhessék a munkájukat – mondta az EU-biztos, hozzátéve, hogy a brüsszeli bizottság szükség esetén cselekedni fog.

Megszólaltatta a Politico Kovács Zoltánt, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt is, aki egyebek közt azt hangsúlyozta: az elfogadott törvény nem oszlatja fel a parlamentet, és a törvényhozás, miként az alkotmánybíróság is, jogosult felügyeletet gyakorolni a kormány működése fölött. A törvény Kovács szerint világosan korlátozza a rendeleti kormányzás lehetőségét, hiszen az kizárólag a világjárvány elleni erőfeszítéseket célozhatja, ezzel össze nem függő célra nem irányulhat. Az EU-nak azért sincs semmi tennivalója – vélekedett az államtitkár -, mert az álhírek terjesztésének szankcionálását olyan szűkített módon fogalmazták meg, hogy az nem alkalmas politikai cenzúra gyakorlására.

Pernille Weiss, a dán Konzervatív Néppárt európai parlamenti képviselője, a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a politikusa úgy ítéli meg, hogy Magyarország esetében sürgősen el kell zárni a pénzcsapokat: a 2021-27-es időszakra vonatkozó keretköltségvetésben meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy gyors és célzott szankciókkal sújthassák az alapvető elveket megsértő tagországokat. Először is vissza kell tartani pénzügyi támogatásokat, majd bírságot kell kiszabni a demokrácia hiányosságai miatt.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szintén úgy nyilatkozott a Politicónak, hogy a következő költségvetésbe erős jogállamisági kritériumot kell beépíteni, a támogatások folyósítását a követelmények teljesítésétől kell függővé tenni. Emellett jelentős befektetést kell eszközölni a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok létfontosságú infrastruktúrájába, jobban kell finanszírozni a civil társadalmat és a független médiát, amely előmozdítja az uniós értékek érvényesülését, mindezt számonkéri a kormányokon. Pardavi szerint mindemellett az Európai Néppárt azt a döntést sem halogathatja, hogy továbbra is tagpártjai között akarja-e látni a Fideszt.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a következőképpen fogalmazta meg álláspontját: ha egy kormány ellenségnek tekinti az EU-t, márpedig Orbán Viktor ezt teszi, akkor az uniós intézményeknek a helyi önkormányzatokkal, a nem kormányzati szervezetekkel, a szakszervezetekkel, a tudományos intézményekkel, a kis- és közepes vállalkozásokkal, illetve állampolgári mozgalmakkal kell erősíteniük a kapcsolatokat. Ennek érdekében át kell alakítani a támogatási rendszert, több európai forrást kell juttatni a helyi partnereknek, beleértve a regionális fejlesztési és a szociális alapokat.

Gerolf Annemans, a Flamand Érdek elnevezésű belgiumi párt politikusa, aki az Európai Parlamentben az úgynevezett Identitás-frakcióban ül, helyteleníti, hogy az EU-ban bírálják a magyar kormányt, amely hazájában meggyőző népi támogatottságot élvez. Szerinte az unió egyre szorosabbra fogott szuperállamot akar teremteni, ami megosztó gondolat, és kettős mércét alkalmaz Budapesttel szemben, hiszen az ellen egyetlen szava sincs, hogy például Belgiumban olyan kormány kapott rendkívüli felhatalmazást, amely nem is rendelkezik parlamenti többséggel.

John Dalhuisen, az Európai Stabilitási Kezdeményezés elnevezésű agytröszt egyik vezető elemzője szerint Orbán tekintélye el fog halványulni, ha magyar támogatói azt látják, hogy kockára teszi helyüket az európai asztalnál. Ezt most világossá kell tenni. Annak a 13 európai uniós kormánynak, amely már felemelte szavát az időkorlát nélküli különleges felhatalmazás ellen, most meg kell neveznie, el kell ítélnie Magyarországot, és nem csak az EU-n belül, hanem az Európa Tanács miniszteri bizottságában is kérdőre kell vonniuk a magyar kormányt. Az Európai Néppártnak pedig ki kell zárnia frakciójából a Fideszt...

ORBÁN VIKTOR MAGÁRA HAGYTA AZ ORSZÁGOT!

BANDITAPOLITIKA BLOG
Szerző: Bandita
2020.04.14.


Októberben léket kapott a nemzeti tákolmány ladikja.

A járvány idején süllyedni kezdett.

Ekkor a nemzet pocakos focihuszára korlátlan felhatalmazást szavazott meg magának, és azonnal otthagyva a hánykolódó hajót, és igazi gyáva szar módjára átköltözött a mentőcsónakba.

Vitte magával a magyarok adóforintjait, a kisvasutat, a nyertes közbeszerzési strómanok hadát.

A járvány miatt segítségül érkező jó szándékot gondosan kifosztva letagadta.

Kevés hely maradt mellette az alaptörvény asztalánál, de a hű seggnyalók vele tartva csípőből tüzeltek vissza a magukra hagyott, a járvány miatt megélhetésüket féltőkre...


ITT OLVADHATÓ

ROHADTUL DÜHÖS VAGYOK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2020.04.15.


...Nem vagyok paranoiás. De féltem azokat, akikhez hazajövök. Nem akarom megfertőzni a szeretteimet. És én hiába vigyázok rájuk és hiába vigyázok másokra is, ha mások sem önmagukra, sem rám nem hajlandóak vigyázni. Mert ők jobban tudják. Mert őket tisztelni kell. Mert nekik aztán senki ne mondja meg. Lehet jönni azzal, hogy máshol meg a fiatalabbak viselkednek így. Lehetséges. Akkor ez nekik is szól. De én most azt tapasztaltam, amit leírtam.


Rohadtul dühös vagyok...

FESZÜLTSÉG A FIDESZBEN KÁSLER MIATT, ORBÁN LÉPÉSKÉNYSZERBE KERÜLT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.04.15.


A hetek óta háttérbe tolt Kásler Miklós miniszter „vérengzésbe” kezdett tekintélyes kórházvezetők között, de a kormánypárt meghatározó politikusai sorra állnak ki a megalázó módon leváltott igazgatók mellett. A miniszterelnök lépéskényszerbe került. Megmutatjuk az egészségügyi kormányzat körüli feszültség teljes hátterét.

A rendszerváltás ikonikus dalát, az Illés együttes Sárga rózsáját énekelték húsvét hétfőn az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) dolgozói, így tisztelegve leváltott főigazgatójuk, Cserháti Péter előtt. A „miért hagytuk, hogy így legyen” nem ellenzéki gyűlésen szólt. Cserháti tíz éve a Fidesz meghatározó egészségpolitikusa, helyettes államtitkára, majd egy ideig kormánybiztosa volt. Menesztése nemcsak munkatársait zaklatta fel, de a közvéleményt is. Balog Zoltán korábbi miniszter Cserháti emberi tisztességéről beszélt, a Semmelweis Egyetem rektora közleményben jelezte, számít az elismert szakember munkájára. Ahogy a néhány nappal korábban felmentett székesfehérvári kórházigazgató, Csernavölgyi István esetében is megszólalt a kormánypárti elit.

Régen láttunk ilyet: a Fidesz meghatározó körei nyilvánosan kritizálják a kormány egy tagját, és nyomást gyakorolnak döntése visszavonása érdekében.

A magát kereszténydemokrataként leíró miniszternél súlya van annak, hogy a legnagyobb keresztény ünnepen menesztette a főigazgatót. Igen, Kásler húsvét vasárnap adatta át Cserháti Péter felmentését Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárral, s a hírt még április 12-én este közölte a Magyar Nemzet. A tárca tájékoztatása szerint a felmentés oka, hogy az „Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetnek április 15-re biztosítania kellett volna az új koronavírussal megfertőződött betegek számára több mint kétszáz ágyat, ebből április 10-én még egyetlen ágy sem volt erre a célra az OORI-ben, és április 16-ra az előírt tizedét sem ígérte a főigazgató az utasításban szereplő ágyszámmal szemben. Az intézetben ellátott rehabilitációs betegek áthelyezéséről nem gondoskodott. Mindez ellentétes az ágazati elvárással és a kórháznak adott feladatszabással. A megfelelő felkészülést nem végezte el a főigazgató, komolyan veszélyeztetve ezzel a járvány elleni sikeres védekezést és betegellátást.”

A magyar nyelvvel különös kegyetlenséggel bánó közlemény legkeményebb része, hogy a szaktárca a főigazgató eljárását „mind szakmailag, mind emberileg elfogadhatatlannak” minősíti. Úgy tüntetve fel a történteket, mintha a főigazgató betegellenes cselekedetet hajtott volna végre. Csakhogy ennek éppen az ellenkezője történt...

MIT CSINÁLJAK 200 KILOMÉTERRŐL A FÉLIG LEBÉNULT, MAGATEHETETLEN APÁMMAL?

INDEX
Szerzők: PINTÉR LUCA, CSEKE BALÁZS
2020.04.15.


A koronavírusra való felkészülésként zajló kórházkiürítések hajrájában egyik óráról a másikra bocsátják el a sokszor magatehetetlen betegeket a kórházak. Az ápolónők, nővérek vagy a szociális munkások – nem ritkán a sírás határán állva – telefonon közlik az érintett rokonokkal, hogy kezdjenek a hozzátartozóikkal, amit akarnak. 



Útmutatás és kérdésekre adott válaszok a legtöbb esetben nincsenek, csak a „legfelsőbb utasítás kíméletlen végrehajtása zajlik”, mondják a hozzátartozók. 

A kórházak vezetői még múlt héten kapták meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) levelét, amely a kórházak kiürítéséről, ágykapacitások felszabadításáról szóló miniszteri utasítást tartalmazza. A levélben Kásler Miklós miniszter arra utasít minden vezetőt, hogy

ÁPRILIS 15-IG TEGYÉK SZABADDÁ AZ ALÁJUK TARTOZÓ KÓRHÁZAK KÖZFINANSZÍROZOTT ÁGYKAPACITÁSÁNAK MINIMUM 60 SZÁZALÉKÁT.

A levélben az is szerepel, hogy minden olyan beteg esetében gondoskodni kell más intézménybe történő áthelyezésről, ahol a beteg ellátási szükséglete szerint ez az intézkedés indokolt.

Az Emmi szerint ennek az utasításnak nem tett időben eleget az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) menesztett igazgatója. A minisztérium szerint az OORI-ban április 15-re több mint 200 ágyat kellett volna szabaddá tenni, Cserháti Péter határidőre pedig ennek a tizedét sem ígérte, ugyanakkor az intézet dolgozói nyílt levélben állították ennek ellenkezőjét, alaptalannak és igazságtalannak nevezték Kásler döntését.

Hasonlóan az OORI-hoz, úgy volt, hogy szerdától az ország egyetlen fejlődésneurológiai osztálya sem fogadhat fekvőbetegeket. A Szent Margit Kórházban működő osztály főorvosa kedden emiatt keményen odaszólt az Emminek. „A minisztériumi utasítás veszélyezteti mindazon újszülöttek, koraszülöttek, fiatal csecsemők egészséges élethez való jogát, mely a korszerű, komplex kivizsgálás és az így felállított diagnózison alapuló korai, intenzív kezelés elmaradása eredményez” – írta Berényi Marianne a Facebook-oldalán. Az ügy végül gyorsan megoldódott, Berényi azt posztolta, hogy a kórház vezetése talált megoldást, „a kórház területén (más épületben) csökkentett ágyszámmal, DE folytathatjuk tevékenységünket!”...

KÖZELÉBEN SINCS A 70 SZÁZALÉKNAK A KORMÁNY NAGY BÉRÁTVÁLLALÁSA, ÉS EZ NAGY BAJ

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.04.15.


A közelében sincs a tényleges állami bérátvállalás annak a 70 százaléknak, ami a gazdaságvédelmi akcióterv kormányzati kommunikációjában szerepel. Sőt, néhány kivételes esettől eltekintve még a munkaidő felére vetített (a 70 százaléknál sokkal ritkábban elhangzó) 35 százalék is nagyon erős túlzás.

A kormány által megálmodott konstrukcióról a legtöbbet talán az mondja el, hogy – igaz, elég magas fizetésnél, de – van egy pont, ami felett az így nyújtott „támogatás” már nem többletköltséget jelent a költségvetésnek, hanem egyszerűen keres rajta az állam.
Kurzarbeit, kurzgeld

Bár a gazdaságvédelmi akciótervről már múlt hét elején beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, annak részleteit napokig csak találgatták az érintett cégek. A bizonytalanság csütörtökig tartott: a négynapos ünnep kezdete előtt pár órával a részletes jogszabályi háttér is megjelent.

A legtöbbeket a német mintára bevezetett Kurzarbeit, azaz csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás támogatásának pontos szabályozása érdekelt. Ennek lényege, hogy rövidített munkaidő esetén az állam átvállalja az alkalmazottak bérének egy (jelentős) részét. A szabályozás értelmében a támogatást igénybe vevő alkalmazottak fizetése három részből tevődik össze:


1. A munkaadójuk továbbra is fizeti a bérüket a csökkentett munkaidejükre, ami az eredeti munkaidő 50-70 százaléka lehet, tehát egy 8 órás munka esetén 4-5,6 óra.


2. Szintén tovább fizeti a bért a munkaadó a kieső munkaidő* 30 százalékára, ebben az időben azonban az alkalmazott ténylegesen nem dolgozik, hanem valamilyen munkaköréhez kapcsolódó fejlesztésen vesz részt

3. Az ezek fölötti részt, tehát a maradék kieső munkaidő* 70 százalékát vállalja át az állam.

Utóbbi sem igaz azonban mindig, az államra eső részt ugyanis maximálták: a minimálbér kétszerese, azaz bruttó 322, nettó nagyjából 214 ezer forint fölött már nem nőhet tovább. Így az állam legfeljebb 75 ezer forintot vállal magára az érintettek fizetéséből. Mindez azt is jelenti, hogy aki korábban ennél többet keresett, az nem kapja meg a teljes bérét...

KÁSLER EZZEL ELÁSTA MAGÁT

HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2020.04.15.



Két napja azon töprengek, hogyan vette magának a bátorságot Kásler Miklós, hogy rövid időn belül két jelentős kórház főigazgatóját is kirúgja állásából. Ráadásul úgy, hogy az egyik még miniszteri biztos is volt az Orbán-kormány idején.

Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy a 70 évesen parkoló pályára tett miniszter, akit óvnak a nyilvánosságtól, óvnak a parlamenti megjelenéstől, száműzött magányában meg akarta mutatni, hogy saját területén még mindig ő a király, még mindig ő az úr, és majd ő megmutatja ezeknek. Hogy kik az ezek, az kérdéses. A szoclib sajtómunkások, akik állandóan kellemetlen kérdéseket tesznek fel, vagy maga a miniszterelnök és köre, akik az ő feladatkörét vették át – méltatlanul háttérbe szorítva a tárca első emberét. Huzamosabb ideje nem nyilatkozott, kórházlátogató körútjának egyetlen állomására sem kísérte, kísérhette el a miniszterelnököt.

Előfordulhatna ilyen bármelyik európai országban? Aligha. Ebben a „maradj otthonos”, szomorú frusztrációban Kásler miniszter azt gondolhatta: elég volt, csinál valamit, amitől ismét rá terelődik a figyelem. Ki is rúgta a két kórházigazgatót, az egyiket azért, mert késlekedett adatok közlésével, a másikat azért, mert nem szabadított fel elég ágyat, pedig még le sem járt a felszabadításra megszabott határidő...


A LEGROSSZABB UTÁNI FORGATÓKÖNYV

NÉPSZAVA 
Szerző: SZALAI ANNA
2020.04.15.


Több mint kétszeresére emelte halotthűtő kapacitását a Budapesti Temetkezési Intézet a pandémiás helyzetre hivatkozva.

Mindig a legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülni – jelentette ki Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs keddi tájékoztatóján. Magyarországon egyelőre a csoportos megbetegedések időszakában járunk, így a halálesetek szerencsére messze elmaradnak a járvány gócpontjainak számító országokétól.

A külföldi előzmények azonban azt mutatják, hogy a temetők telítődése súlyos probléma lehet a tömeges megbetegedések időszakában. Az olaszországi Bergamoból 50 katonai tehergépjárművel szállították el a környező településekre a fertőzés áldozatait. A New York-i kórházak hűtőkapacitásai már régen megteltek, a holttesteket az udvaron parkoló hűtőkamionokban tárolják, a közeli Hart szigetén rabok ássák a sírokat. Nagy Britanniában a birminghami repülőtéren állítottak fel egy 12 ezer holttest fogadására képes ideiglenes halottasházat.
A járvány berobbanása után esetlegesen előforduló helyzetre tekintettel a fővárosi önkormányzat előre felmérte a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. halotthűtő – és hamvasztási (krematóriumi) kapacitásait. Sára Botond kormánymegbízott, a Budapest Főváros Védelmi Bizottság elnökének március közepén elküldött fővárosi levélben még az szerepelt, hogy a BTI rendelkezésre álló hűtőiben egyidőben 250 holttestet tudnak elhelyezni.

A pandémiás helyzetre tekintettel a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) Zrt. a Főpolgármesteri Hivatallal szoros együttműködésben újra áttekintette a fővárosi cégek erőforrásait, és ahol a terhelés jelentős növekedésére számíthatnak, ott felkészültek a kapacitásnövelésre. A fenti intézkedéssel összefüggésben kezdeményezte a BTI a meglévő, de jelenleg nem működő hűtőkapacitások javíttatását. Így a fővárosi temetők halotthűtőinek kapacitása több, mint kétszeresére növekszik. A fővárosi temetkezési cég Népszavának küldött tájékoztatása szerint szerdától összesen 592 halott hűtésére lesz elegendő kapacitás Budapesten. Ehhez bővítették a Csömöri hamvasztóüzem és az Új Köztemető hűtőit, ami együtt 413 férőhelyet jelent, míg a többi temetőben további 179 helyet készítenek elő...