2022. június 13., hétfő

A VESZÉLYHELYZET LETT GRÁNITSZILÁRDSÁGÚ AZ ALAPTÖRVÉNY HELYETT

24.HU
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2022.06.12.


Újabb és újabb okokra hivatkozva vezetnek be Magyarországon veszélyhelyzetet, ha kell, a fideszes kétharmad az Alaptörvényt is módosítja hozzá. Sándor Zsuzsa azt elemzi, mire is használta eddig a kormány a szuperfelhatalmazást.

Mára kiderült, a gránit nem elég szilárd. Inkább puha, mint a vaj. Hiszen tíz év alatt tízszer is át lehetett faragni. Nem úgy, mint a tízparancsolatot, amelyet tényleg kőbe véstek, és évezredek óta egyszer sem kellett módosítani. Hiába, van még mit tanulni.

Nálunk az Alaptörvény helyett az állandó veszélyhelyzet lesz lassan gránitszilárdságú. Kell vagy nem, 2015 óta folyamatosan válság- vagy veszélyhelyzetben élünk, szinte mindegy is, hogy éppen milyen „jogcímen”...

ÍGY LEHET MEGSZORONGATNI A FIDESZT VIDÉKEN | MEGÉRTENI MAGYARORSZÁGOT - 2. EPIZÓD

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.06.13.



Minél magasabb az iskolázatlanok aránya egy településen, annál többen szavaznak a Fideszre, ugye? Nem, nyilván ennél sokkal összetettebb a képlet. Mindenesetre elutaztunk Füzesgyarmatra, hogy megnézzük, miként kampányolt az ellenzék ott, ahol országosan az egyik legrosszabb eredményét érte el a Fidesz ahhoz képest, ami az iskolázottsági adatok alapján várható volt.

MIKOR FIZETHETÜNK MAGYAR EURÓVAL? BOD PÉTER ÁKOST KÉRDEZTÜK

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.09.13.


Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adása. A műsor első részében arról az április felmérésről volt szó, amelyben magyarokat is megkérdeztek, hogy mennyire elégedettek a hazai fizetőeszköz, a forint teljesítményével, és hogy támogatnák-e az euró bevezetését. A felmérés eredményéről, a forint versenyképességéről és az euró bevezetésének lehetőségéről Bod Péter Ákost, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát, az MTA doktorát, volt jegybankelnököt kérdeztük. Az adás második részében az acél árának változásával foglalkoztunk, mivel az év eleji túlkereslethez és meredek áremelkedéshez képest, mostanra gyakorlatilag leálltak a megrendelések az acél piacán. A témával kapcsolatban Braunmüller Lajos, a Portfolio szerkesztője volt a Checklist vendége.

HADINAPLÓ – UKRAJNAI HELYZETKÉP A HÁBORÚ 109. NAPJÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2022.06.13.


Elvágták az ukrán erőktől az Azot üzem védőit az ostromlott Szjevjerodonyeckben, Herszonban kudarcba fulladt az Oroszország napja ünnepség megrendezése, hamarosan döntés várható Ukrajna EU tagjelölti státusáról. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 109. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.


A legfontosabbak röviden:

- Szjevjerodonyeckben elvágták a város nyugati részét, főként Azot üzem területét védő ukrán csapatokat a haderő többi részétől

- Ukrajna számára egyre inkább totálissá válik a konfliktus, ezt jelzi, hogy már a területvédő erőket is átcsoportosíthatják a frontra.

- Herszonban hiába próbálták megrendezni az Oroszország napja ünnepséget, a megszállt területeken a lakosság nagy része nem hajlandó kollaborálni

- Hamarosan döntés várható Ukrajna EU tagjelölti státusáról, egyelőre két álláspont versenyez egymással, az egyik gyorsan zöld utat adna az országnak, a másik feltételeket szabna, és hosszabb időbeli átfutást akarna.

Részletes helyzetkép:


A Donyec folyón lévő, Szjevjerodonecket Liszicsanszkkal összekötő két híd felrobbantásának, illetve a harmadik folyamatos tüzérségi lövetésének eredményeként a Szjevjerodoneck nyugati részét (főleg az „Azot” üzem területét) védő ukrán erőket a csapatösszevonás többi részétől elvágták – a hidak felrobbantóinak kilétéről ellentmondásos információk érkeznek. A védők a Bahmuttól keletre lévő állások elleni újabb támadásokat, illetve a Liszicsanszk–Bahmut országút orosz ellenőrzés alá vonására tett kísérletet visszaverték.

Donyeck és Luhanszk megyék közös határterületén jópár kisebb településen harcok folynak – ezek különösen intenzívek többek között Toskivka [Тошківка] környékén. Szlavjanszk irányában az orosz erők a Donyec folyó déli partján, Bohorodicsne [Богородичне] térségében, illetve a Szvjatohirszkkel [Святогірськ] szomszédos Tetjanivkában [Тетянівка] erősítik magukat. A védők újabb, az M03-as autópálya Izjum és Szlavjanszk közötti szakasza mentén végrehajtott támadást vertek vissza. Az orosz tüzérség és légierő folytatja a támadásokat és bombázásokat – a fő csatatereken kívül ezek különösen erősek Harkiv és Mikolajiv környékén, Krivij Rihtől délre, illetve Zaporizzsjától délkeletre. Az ellenség nem hagyja abba a Csernyihiv és Szumi megyék államhatár melletti járásai elleni [tüzérségi] támadásokat sem. Az ukrán tüzérség és légierő az orosz állásokat Mikolajiv és Csernyihiv megye közös határterületén támadta. Orosz rakétatámadás célpontjává vált a Ternopil megyében fekvő Csortkiv [Чортків] – itt katonai és polgári létesítmények is elpusztultak...

GYURCSÁNY ÚJRAFELFEDEZÉSE: NEM ELDUGNI, HANEM ELŐTÉRBE KELLENE ÁLLÍTANI ORBÁN MUMUSÁT, MERT Ő BESZÉL A LEGJOBBAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.06.13.


Ezt az embert ki kellene találni, ha nem lenne, de ha 16 év alatt nem termett hozzá hasonlóan tisztán látó és tisztán beszélő politikus, akkor ezt az embert nem a szemétdombra kell dobni, mert az orbáni gyűlöletpropaganda karaktergyilkos gépezete démonizált közellenséget csinált belőle, hanem rehabilitálni kellene, meg kellene védeni, és fel kellene erősíteni, hogy legyen legalább egyetlen ellenfele ennek a sötét, gazember, fasiszta diktátornak. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy Gyurcsány Ferenc hogyan kormányzott, mert most nem kormányoznia kell, hanem beszélnie...

...Rajta kívül mindenki megalkuvó, megfertőződött, kiegyezést kereső ember. Gyurcsány nem az. Ő az egyedüli, aki nem az. Aki ráadásul látja is ennek a behódolásnak a folyamatát és veszélyét. Ezért ma ő az egyetlen alkalmas ember, akinek ráadásul már a felesége is önálló, független politikai tényező, potenciális vezető. Ma a legfontosabb, hogy legyen egy maradék, akik még ismerik, képviselik és hirdetik a liberális demokrácia igazságát, eszméjét, akik hisznek is benne, ezért alternatívát képesek nyújtani az orbáni keresztényfasiszta világnézettel szemben.

Ez a maradék, akár tetszik, akár nem, ma a DK-ban van. Abban a pártban, amelynek van egy jól beszélő, a szabadság tüzét átadni képes elnöke, aki képes tisztán tartani a fejeket. Lehet Gyurcsányt utálni, de azzal az Orbánnal való szembenállás, a demokratikus alternatíva utolsó szikráját utasítják el. S mondunk még valamit, ha ez számít: ebben a pártban vannak az Orbán-rendszer ellenfelei közül a legtöbben. Itt van a legnagyobb bázis. Ez a mag. Ezt Gyurcsány hozta létre. A sok nagyszájú paprikajancsi pedig, akik ma már hízelegnek Orbánnak, semmit nem hozott létre.

Aki Gyurcsányt elveti, ezeket az embereket is elveti. Ezek a realitások. Orbánnal szemben a “dafke”, a csak azért is, működik. Nem Orbán mellé kell beállni, gyalázni a legnagyobb ellenfelét, hanem csak azért is mellé kell állni. Gyurcsányt kell rehabilitálni, támogatni, előtérbe állítani és beszéltetni, beszéltetni. Ha az emberek meghallgatják, megváltozik a véleményük. Mindenkit meg lehet az igazsággal győzni. Orbánnak nincs nagyobb csapás, mintha az ellenzék “feltámasztja” Gyurcsányt. Nem kell elhinni Orbán hazugságait. Meg lehet fordítani a gyurcsányozást.

Az emberek egyszer annyira unni fogják a gyurcsányozást, a sok hazugságtól akkora csömört kapnak, hogy amikor meghallják ezeket, dührohamot kapnak. Orbánra rá fog omlani a sok hazugsága. A hazugságot soha nem szabad tudomásul venni, ahhoz alkalmazkodni, hanem annak mindig ellene kell állni. A DK-nak nyitnia kell, hogy ne szektásodjon el, mert akkor nem tud megnyerni más embereket. De úgy kell növekednie, hogy az elveiből semmit nem enged, hanem minél többen ismerjék meg, fogadják el és vegyék át ezeket az elveket. Integrálnia kell az ellenzéki tömegeket.

Az ellenzék öngyilkos politikájának része, hogy a mostani divat szerint nem kell “orbánozni”. De “gyurcsányozni” lehet. Hol vannak Gyurcsány állítólagos bűnei Orbán bűneihez képest? Hol ártott Gyurcsány Ferenc annyit Magyarországnak, mint Orbán? Mégis ő a közellenség, Orbán pedig a “jótevő” miniszterelnök. Ez nevetséges. Orbánozni kell, mert Orbán ennek az országnak a rákfenéje, a pusztítója és a kifosztója. Minden miatta van, mindent ő csinált. Ha pedig van egy elszánt ellenfele, aki jószerivel már az egyetlen, aki nem hódol be, azt nem kiutálni kell, hanem az élre állítani.

EGYRE SZOROSABB A MILLIÁRDOSVERSENY ORBÁN VIKTOR CSALÁDJÁBAN

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2022.06.13.


Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor vejének most már évek óta magasabb jövedelme van cégeiből, mint a miniszterelnök szüleinek, ám ha az elmúlt 12 évet nézzük, még mindig Orbán Győző jutott több pénzhez ilyen forrásból. Mindenesetre az biztos, hogy a saját bevallása szerint megtakarítással nem rendelkező kormányfő feletti és alatti Orbán-generáció is masszívan milliárdos. Ebben pedig az extraprofit, a rejtélyes helyről érkező kifizetések és az állami megrendelések is komoly szerepet játszottak.


Extraprofitból extraosztalék

A kormányfő édesapjának cégbirodalma némileg egyszerűsödött az elmúlt években, így Orbán Győzőnek jelenleg már csak három társaságban van részesedése: a bányászattal foglalkozó Dolomit, illetve Gánt Kő Kft.-kben és az alcsútdobozi golfpályákat Mészáros Lőrincnek* bérbe adó vállalatban. Utóbbi fixen évi néhány százezer forintos veszteséget termel, a Gánt Kő Kft. pedig épp ellenkezőleg, jellemzően néhány milliós profitot hoz évente.

Az igazi fejőstehén a Dolomit Kft., amelyben Orbán Győző ugyan csak 51 százalékos tulajdonhányaddal bír, de amelyből az évek során így is masszív milliárdokat vehetett ki osztalékként. Ezúttal 953 millió forint hozott a vállalat a miniszterelnök édesapjának, de 2010 óta már közel hét milliárd forinthoz jutott a vállalatból...

HÁROM AZ IGAZSÁG

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.06.13.


Három az igazság!

Miről vitatkoznak a magyarok? Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak. Aki mást mond, tényleg téved, hazudik, vagy áruló? Merjünk nagyot álmodni, nem egy, de három igazságról.

Három ember, három nézőpont a műsorban: Spiró György, Kéri László és Szénási Sándor.

MÉLYEN KELL MOST A ZSEBÜKBE NYÚLNIUK A NYARALÓKNAK - CSAK ÚGY SZÁGULDANAK AZ ÁRAK

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.06.13.


A balatoni szezon még várat magára (a kép most szombaton készült), az viszont már most látszik, hogy itthon is jócskán megdrágul a nyaralás. A külföldre utazók közben elborzadva figyelhetik a forint gyengülését. Az idén alighanem minden korábbinál alaposabb kalkulációnak kell megelőznie meg a pihenést.

Az idei nyaralást már nem a járvány, hanem a pénzhiány akadályozza – állapította meg egy felmérés. A tavalyinál is többen, a 30-59 éves válaszadók 58 százaléka jelezte: nincs olyan anyagi helyzetben, hogy beleférjen a költségvetésébe egy vakációzás. A kutatás óta eltelt idő alatt a helyzet egészen biztosan tovább romlott. Már csak azért is, mert az árak emelkednek, a forint pedig gyengül.

Nem csak azok pénztárcája szenvedheti meg a helyzetet, akik vakációzást terveznek, még az eseti hűsítő csobbanások is jócskán többe kerülhetnek. A Fürdőszövetség az RTL-nek elmondta: kiugróan, 20-25 százalékkal drágul a strandolás országszerte. Ezer forinttal többe kerülhet egyetlen belépő a tavalyinál. Az önkormányzati cégek másfél évig nem emelhettek a koronavírus miatt, most, hogy engedi a kormány, kivétel nélkül növelik áraikat. Mindenütt az energiaár-robbanásra, illetve a bérköltség megugrására hivatkoznak.

Budapesten a Paskál fürdőbe a hétvégi napokon több mint 10 ezer forintért mehet be egy 4 tagú család. A Gellértbe már 7600 forint egyetlen felnőtt belépő – szekrényhasználattal. Gyulán 2650 forintról 3200-ra drágult a felnőtt napijegy. Élménymedence és szaunahasználat nélkül. Ezekkel együtt jóval drágább. A Fürdőszövetség szerint, ahol az elmúlt 10 napban nem változtattak, a következő néhány hétben emelnek majd az árakon...

ITT OLVASHATÓ

KÖVÉR NORMÁLIS

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző. SZÉKY JÁNOS
2022.06.10.


Ez az ember 2010 óta kimozdíthatatlanul a magyar parlament elnöke. A magyar parlament azonban nem parlament – pontosabban nem tölti be a képviseleti demokráciákban szokásos funkciókat, amilyen a politikai közösség érdekek és nézetek szerinti tagoltságának szabad megjelenítése és a kormányt ellenőrző, fékező törvényhozói hatalom, hanem ellenkezőleg, a kormány hajtószíja –, Kövér László tehát csak afféle munkafelügyelő egy rabszolgatartó ültetvényen. Viszont abba, hogy Magyarországon mi történik akár a politikában, akár a gazdaságban, nincs tényleges beleszólása. Tisztsége főként arra jó, hogy megvalósíthassa, mondjuk úgy elegánsan, a politikai filozófiáját.

Ez pedig a 2010 utáni változatban így foglalható össze: Nekem van hatalmam, neked nincs, azt csinálok veled, amit akarok.

Van rá lehetősége, megteszi. Két fő módon. Az egyik az, hogy a Trianon-fókuszú nacionalizmus jegyében igyekszik megalázni és megsérteni, akit vagy amit alkalmasnak talál az ellenség szerepére (uniós zászló levétele az Országházról, kísérlet Nyírő József hamvainak újratemetésére). A másik, hogy házelnökként minden bírósági hercehurca megkerülésével ötletszerűen megállapított bűnökért milliós pénzbüntetéseket szab ki arra, akinek nem bírja a képét (a csúcspont eddig a Jakab Péterre kirótt majdnem tízmillió volt a „ficsúr” szó használatáért, e vérfagyasztó vétségért)...


MOLDOVA GYÖRGY NEVE 89 ÁLLAMBIZTONSÁGI DOSSZIÉBAN SZEREPEL, 41 ÜGYNÖK JELENTETT RÓLA

MAGYAR NARANCS
Szerző: NARANCS.HU
2022.06.13.


Moldova György a rendszerváltás után szembesült azzal, hogy megfigyelték, majd mindebből Bolygató címmel írt történetet.


"Bolygató" fedőnéven tartotta nyilván a Kádár-kori állambiztonság a nemrég elhunyt Moldova György írót – idézi fel mindezt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának Facebook posztjából. 1975-től kezdve tartották megfigyelés alatt Moldovát a szervek, összesen 89 dossziéban fordul elő a neve, és a rendszer összeomlásáig 41 különböző ügynök jelentett róla.

A levéltár által közölt dokumentumból kiderül, hogy az állambiztonság értékelése szerint Moldova a "szerzői esteken tanúsított magatartásával, kétértelmű politikai tartalmú megnyilvánulásaival hallgatóságának a társadalmi rendszerünkről alkotott véleményét negatív irányba befolyásolja. Tevékenysége a fellazítási politikához kapcsolódik." Mindez azért is figyelemreméltó, mert az író nem számított a rendszer ellenségének, sőt...

Moldova György a rendszerváltás után szembesült azzal, hogy megfigyelték, kikérte a levéltártól az erről szóló dokumentumokat, beszélt olyan emberrel, akinek jelentettek róla, és olyanokkal is, akik jelentettek, majd mindebből könyvet is írt Bolygató címen.


A TARTÓSAN MAGAS INFLÁCIÓ MELLÉ BETÁRSULT A TARTÓSAN GYENGE FORINT IS

444.HU
Szerző: VÉG MÁRTON
2022.06.13.


Nagyon úgy tűnik, hogy az inflációhoz hasonlóan a gyenge forint is tartósan velünk marad. A kettő persze nem független egymástól, a tartósan magas inflációt jelentős részben éppen a gyenge forint okozza. Már hetek óta nagyon közel járunk a 400 forintos euróárfolyamhoz, és ez most nem egyszeri kilengésnek tűnik, mint március elején, amikor el is érte a 400 forintot az euró árfolyama, hanem tartósan ez a szint várható.

A cikk írásakor éppen 399 forint volt egy euró, de napközben már volt 399,6 forint is. Ez a néhány forintos ingadozás igazából nem számít, mert a trend a lényeg: januárban még 360 forintos euró alatt volt az árfolyam, majd az orosz-ukrán háború nyomán március 7-én volt a tetőzés 400 forintnál, ahonnan azonban épp az április 3-i választásra újra 366 forintra sikerült visszaerősödni. A piacok azonban nem sokáig voltak nyugodtak az újabb orbáni kétharmad hírére.

Május közepére a forint árfolyama meredeken esni kezdett például Orbán parlamenti beszéde alatt. Ebben a régi-új miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy az infláció ellen a kormánynak és a jegybanknak közös erővel kell fellépnie, beavatkozva a piaci működésbe. Egy euró ára pár óra alatt 385 forintról 390 forintig esett. A következő ugrás szintén a kormányfőnek köszönhető, hiszen május végén bejelentette a különadókat, ennek hatására pedig már közel 395 forintot kellett fizetni egyetlen euróért...

MAJDNEM EGYMILLIÁRDOS PROFITOT HOZTAK ÖSSZE A VÉGREHAJTÓK, AKIK A GYANÚ SZERINT MEGVESZTEGETTÉK SCHADL GYÖRGYÖT A KINEVEZÉSÜKÉRT

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2022.06.13.


Hét önálló bírósági végrehajtó is gyanúsítottja annak a hivatali vesztegetési ügynek, amelyben Völner Pál volt államtitkár és Schadl György, a végrehajtók elnöke a főszereplő. Az ügyészség szerint kinevezésükért cserébe összesen 884 millió forinttal vesztegették meg Schadlt. Noha az összeg jelentős, a korrupcióval gyanúsított hatósági személyek irodái 954 milliós nyereséget termeltek csak 2021-ben, amiből 763 millió forintot fel is vettek a végrehajtók. Az, hogy egy év alatt többet hoztak a konyhára a végrehajtói irodák, mint amennyi a gyanú szerint az elnöknek juttatott csúszópénz volt, azt jelzi, akkora üzletről van szó, ami folyamatos extraprofitot képes termelni a tulajdonosoknak...

A FORINTVALUTA MINT TARTÓS VERSENYHÁTRÁNY

G7.HU
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2022.06.12.


Amikor 2022 márciusában az aggasztó nemzetközi hírek hatására négyszáz forintra futott fel az euró árfolyama, lehetett gondolni, hogy egyszeri kellemetlen kilengés következett be. Néhány százalékos árfolyam-ingadozás nem tekinthető extrém értéknek, a térség többi kis-közepes országának valutái is elszenvedtek árfolyamesést. 2020 tavaszán a járvány belobbanásakor szintén sokat gyengültek a kelet-közép-európai kisvaluták. Árfolyamrögzítés vagy aktív jegybanki árfolyam-menedzselés nélkül a lebegő valutarendszerben az ilyen elkerülhetetlen.

Az árfolyam-volatilitás azonban mégiscsak gond, főleg külgazdaságilag igen nyitott országban, ahol a gazdasági szereplők tág körét érinti közvetlenül a hazai valuta és az euró, dollár árfolyamának alakulása: az ágazat, a cég számára kedvező esetben megduplázódhat, de kedvezőtlen esetben el is tűnhet az üzleti eredmény. A nagy export- és importhányadú országok esetében, és ilyen Magyarország vagy Szlovákia, Írország, az árfolyam-változás azonnal megjelenik a fogyasztói árakban és az üzleti szerződéses viszonyokban. Érhető tehát, hogy a nagymértékben nyitott gazdaságok vagy a végleges valutarögzítéssel (euróövezetbe való belépéssel) védekeznek, mint az utóbbi két ország is, vagy a horgonyvalutához rögzítik tartósan az árfolyamot (ez történt a bolgár, dán esetben, ezzel természetesen lemondanak az árfolyampolitika alakításának lehetőségéről), vagy az üzleti élet szereplői, és részben a háztartások is az euróban való számlázással, azaz a spontán euroizációval reagálnak a volatilitás okozta többlet kockázatra, addicionális költségekre.

A lebegő árfolyamrendszerű országokban a tényleges kurzus a gazdasági szerkezet, az üzleti ciklus és a gazdaságpolitika együttes hatására formálódik. A magyar eset meglehetősen sajátos. Ha megnézzük, hogy mi történt a térségben az árfolyamokkal, a látszólag hasonló árfolyamrendszerű országok valutakurzusainak igencsak eltérő alakulását láthatjuk...

ÓRIÁSI SZÜKSÉG VAN A SZAKDOLGOZÓKRA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN (INTERJÚ)

PORTFOLIO
Szerző: CSÍKI GERGELY
2022.06.13.


Miközben az egészségügyben kézzel fogható a szakemberhiány, a pandémia rávilágított arra, hogy az orvosok mellett a szakdolgozókra milyen fontos szerep hárul. Ezért sem mindegy, hogy a jövő szakdolgozóit hogyan lehet megszólítani, mivel lehet a fiatalok számára vonzóvá tenni ezt a pályát. Ebben a helyzetben felértékelődik a képzési helyek jelentősége, és a komplex stratégiával rendelkező, hosszú távon is stabil finanszírozással bíró karok működése, mint például a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara. Ács Pongrác, a kar dékánja a Portfolio-nak adott interjújában olyan működési elemeket mutat be a kar életéből, amelyek akár más intézmények számára is tanulságosak és hasznosak lehetnek. Többek között arról beszélgettünk vele, hogy mi is az a pécsi modell, amit a kar valósított meg országos szinten először és vált mintává több intézmény számára, hol és miért terjeszkedik a kar külföldön, miért fontosak a külföldi diákok és hogyan lehet egyáltalán fenntarthatóvá tenni egy kar finanszírozását, valamint ebben milyen változást hoz a modellváltás. A dékán arra is kitért, hogy az elnyert pályázati forrásokból megvalósított kutatások hogyan hasznosulnak náluk a gyógyítás folyamatában. Helyzetjelentés az egészségügy és felsőoktatás olyan gyakorlati szegletéből, amely eddig kevés figyelmet kapott, indokolatlanul...

ORBÁN BIRODALOMI TÖREKVÉSEIN VISZOLYOGNAK ANGLIÁBAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.06.13.


Magyarország is részt vesz az Ukrajna függetlenségét támogató egységfront megteremtésében, legalábbis formálisan. Magyarország és Szerbia egyesítik villamosenergia piacukat, az oroszok továbbra is hangoztatják, Paks2 velük épül meg. Közben az angolok viszolyognak a feléledő birodalmi törekvések láttán a "neo-imperialista projektek kontinensein", köztük emlegetik Orbán Kárpátaljai igényeit is. Nemzetközi lapszemle.

A NATO-főtitkár köszönetet mondott a Bukarestben hétvégén összeült B9-eknek a transzatlanti- és az Ukrajna függetlenségét támogató egységfront megteremtéséért – írja az Eurasia Review. A B9 csoport – amibe egyébként még a Krím annektálásakor hoztak létre, beletartozik Magyarország éppúgy, mint a V4-ek, Észtország, Bulgária, Litvánia, Lettország, Románia - amolyan minicsúcsnak tekinthető a hónap végén esedékes spanyolországi NATO-csúcs előtt. A megbeszélésre Novák Katalin államfő utazott el.

Jens Stoltenberg szerint a B9-ek gyorsan reagáltak az ukrán helyzetre, megduplázták harccsoportjaikat, ideértve Magyarországot is – írják. A főtitkár arról is beszélt online bejelentkezése során, hogy tovább kell erősíteni a tagállamoknak az elrettentő és védelmi kapacitásaikat, mert kétséget kizáróan a NATO a szövetségesek zsebkendőnyi területéért is harcolni fog, ha támadás éri. Emellett nyugtázta azt is, hogy a legtöbb szövetséges már elérte a védelmi kiadások célszámát, és a GDP 2%-át erre költik, számos ország már meg is haladta ezt.

A madridi csúcson a központi téma lesz az Ukrajnával, Grúziával, Finn- és Svédországgal kialakított partnerségi viszony még szorosabbra fűzése.

Magyarország és Szerbia egyesítik villamosenergia piacukat – írja a két ország vezetőjének hétvégi találkozóját összegző írásában az orosz nyelvű News portál. A bűvös dátum 2028., és közben – Szijjártó tájékoztatása szerint – bővül a megújuló energiaforrások aránya is. Ismét megerősítést nyert – olvashatjuk az orosz portálon, hogy Paks2 megépül, a Roszatom biztosítja a terve megvalósításának technikai feltételeit. Arról viszont nem nyilatkozott, hogy ennek pénzügyi feltételei is meglesznek-e.

Azt azonban többféleképpen is hangsúlyozta, hogy Magyarország energiabiztonságának megteremtéséhez elengedhetetlen az atomerőmű újabb két blokkjának a megépítése. Sőt szerinte ez a közös magyar-orosz beruházás semmiképp nem eshet az uniós szankciók hatálya alá.

Orbán Kossuth rádiós interjúját sokan idézik, amikor arra figyelmeztetnek, hogy Orbán szerint a gázembargó tönkre fogja tenni az Európai Unió gazdaságát – írja többek között a hindi Republic World angol nyelvű kiadása. A cikk megjegyzi, hogy már az olajembargó során is kardoskodott Orbán azért, hogy a többi tagállammal szembemenve egyedüliként kiváltságokat élvezhessen. Nem lesz ez másként akkor sem, amikor a hetedik szankciós csomag gázimport tilalma napirendre kerül.

Orbánnal együtt Szijjártó külügyminiszter az El Pais spanyol lapnak adott interjúban is elmondta, hogy Magyarország kész közvetíteni Ukrjan és Oroszország között. Szijjártó ismét megerősítette, hogy továbbra sem lehet hazánk területén át fegyvereket szállítani. (A Honvédelmi Minisztérium az MTI-n keresztül azt írta, hogy "katonai menetoszlopra kell számítani 2022. június 13-15. között Hajdú-Bihar- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék útjain.")

Brit gyarmatok? Az Egyesült Királyság a józanság szigete ahhoz képest, amit a neo-imperialista projektek kontinensein látunk – írja érdekes elemzésében a brit Telegraph, amikor sorra veszi, Eurázsiában, Oroszországban éppúgy feléledtek a birodalmi törekvések, mint Törökországban az ottomán birodalom utáni nosztalgia. De még Orbán Viktort is ebbe a körbe sorolják, mert Kijev szerint neki is vannak Kárpátalja visszaszerzésére irányuló törekvései. Kínában nem egy kisebbség elleni intézkedés jelzi ugyanezt a tendenciát, de még a lengyel-litván nemzetközösséget éltető nacionalisták is ebbe a képbe illenek. Minden nemzet nosztalgiázik múltjának hősei után, de ha például Ukrajnát is vesszük, a kozákok előtt voltak a tatárok, akik etnikailag nincsenek kapcsolatban, előttük a mongolok, a szkíták, illetve azok a nomád lovas népek, akik bejöttek Kelet-Ukrajna területére. Nem a származás és a vérségi, hanem a földrajzi terület a kapocs köztük – véli a szerző, Juliet Samuel.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

SÁRGA CSEKK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.06.13.


Hogy tudjuk: „Magyarországon a rezsicsökkentés minden rezsifizető magánszemélynek törvényesen biztosított jogon jár, azt senki nem sértheti meg büntetlenül”. Ez Németh Szilárd rezsibiztos axiómája, amire mostanában a nyomorult életét felfűzi. A tételmondatból nem tűnik ki, mire számíthat az, aki megsérti a rezsicsökkentés jogát, de feltételezzük, hogy apukával példát akarnak statuálni, aki apuka esetünkben és momentán Karácsony Gergely főpolgármester volna. Hogy miért, az nehezen érthető, de az a zsugorított módú agyi működés lehet az alapja, amely a fideszisták sajátja, és amivel mindenhonnan és bármikor képesek eljutni Gyurcsányig, Sorosig, esetünkben pedig Karácsonyig.

Arról már elmélkedtünk, hogy a rezsibiztos Csepelt a saját feudumának tartja annak ellenére, hogy azt senki nem akarja, legfőképp a helyiek nem. Németh Szilárd azonban arról nem vesz tudomást, hogy őt errefelé nagy valószínűséggel utálják, így a csepeliek nevében beszél és tutul, holott erre őt senki meg nem kérte, fölhatalmazást meg pláne nem adott neki senki. Ha úgy vesszük, Németh Szilárd a csepeli dolgokban önmagában és önmagáért óbégat, viszont ezt nagyon hangosan teszi. Most azért zajoskodik épp, mert két csepeli panelban élő panelprolik százezres fűtésszámlát kaptak valami adminisztrációs hiba folytán, és ebből jutott odáig a rezsibiztos, hogy Karácsony Gergely szabotálja a rezsicsökkentést.

Karácsony Gergelyt tehát karóba kell húzni, vagy más módját kell találni a megrendszabályozásának, aminek mindenképpen be kell következnie, mert emlékezhetünk az axiómára: „…azt senki nem sértheti meg büntetlenül…”. Németh Szilárd azonban a hozzá fogható (csakis és kizárólag) bölcsességgel még ezen is túlmegy, és utasít, mint akárkinek az atyaúristene, miszerint „fölszólítom a főpolgármestert a jogtalan csepelin számlák azonnali stornójára”. Delikát, midőn elképzeljük Karácsony Gergelyt ahogyan könyökvédős csinovnyikkét stornóz, mert ő egy szomorú irodista. És ezen a ponton ötlik eszünkbe a NER egyik nagyasszonya, aki arra intette kislányát, azért kell sokat tanulnia, hogy ne legyen bánatos szemű hivatalnok, akinek pokol az élete.

Mert, hogy el ne feledjük, a százezres számlát, a sárga csekket mintegy egy szétszórt és szétzuhant FŐTÁV alkalmazott állította ki, akit szegényt már el is bocsátottak az állásából, holott szegényt lehet, csak elhagyta a felesége egy daliás nerhuszárért, és bánatában szétitta az agyát. Hanem a csekk, a sárga papír, ha esetünkben csak szimbolikusan is, amelyen már évtizede szerepelnie kell, mennyi jót tett a panelprolival Orbán Viktor, mennyit hagyott a zsebében vagy enkezével egyenesen belegyömte a bankókat. Az ilyen százezres számlákkal az ilyen képzetek és tanítások csorbát szenvednek, mert azt senki nem gondolta komolyan, hogy a csepeliek szaladtak a sarki postára haladéktalanul befizetni a pénzt. Adminisztrációs hiba történt, a bűnöst kirúgták, és a bajt helyrehozzák.

No most, ettől a tényállástól eljutni oda, hogy Karácsony Gergelyt föl kell kötni, nem csekély szellemi teljesítmény, de a fideszisták így vannak huzalozva. A kedves vezető is arra jutott pénteken, hogy Soros a háborús uszító, és Brüsszel felel az inflációért. Ilyen irányok mellett nem meglepő, ha Karácsony akarja megkárosítani a jó csepelieket, mert mindig van bűnös, és mindig valaki más. Viszont így élni nem érdemes, vagy legalábbis bajos. Karácsony Gergely ugyan nem mondta ki és nem is mutatta, de érezzük a megnyilatkozásán, milyen jól szórakozik – tegyük hozzá velünk együtt – a saját hülyeségében pörgő rezsibiztoson. Igaz, hogy az ember kínjában röhög, midőn őt olvassa. Van min...

PÁR HÓNAP ALATT LETAROLTA A MAGYAR ISKOLÁKAT AZ ELF BAR

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2022.06.13.


Rövid idő leforgása alatt elképesztő tempóban terjedt el a magyar diákok körében az Elf Bar nevű e-cigarettamárka, melynek legtöbb típusát hivatalosan nem is lehetne kapni Magyarországon.

Az Elf Bar által gyártott akkumulátoros, ízesített folyadékkal feltöltött e-cigaretták, melyeknek előre meghatározott szívási kapacitásuk van: az egyik, Szlovákiában bejegyzett kereskedőoldal alapján lehet kapni 800, 1500 és 3500 slukkra alkalmas rudakat is. Bár drágábban lehet kapni újratölthető verziókat is, a legtöbb verzió egyszer használatos, azaz amikor kiürül, egyszerűen ki kell dobni az akkumulátorral felszerelt műanyag rudat, azaz az Elf Baroknak igen jelentős a környezeti terhelése is.

És egyáltalán nem reprezentatív, de azért sokfelé érdeklődő kutatásunk aztán megerősítette, hogy az elfbarok és hasonló termékek tényleg rengeteg iskola környékén megjelentek az elmúlt hónapokban: budapesti alternatív iskolától vidéki szakközépiskoláig egybecsengtek a beszámolók arról, hogy látványosan sokkal több diák használja ezeket az eldobható műanyagrudakat, mint mondjuk fél évvel ezelőtt...

GONDOLATOK A LETÉRDEPLÉSRŐL...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.06.12.


Én most nem kívánok abba a gigantikus vitába beleszólni, amiről a teljes magyar népesség, egészen a második legfőbb közjogi méltóságig, vagyis az ország miniszterelnökéig vívja a maga rettentő harcát: abba az élénk diskurzusba, hogy tolerálható-e a focimeccs előtti térdeplés, avagy nem; hogy vajon súlyos ideológiai veszélyforrásként kezelendő-e az a roppant ártalom, aminek a bírói sípszót követő pár másodperces térdre rogyás szimbolikus gesztusával teszi ki magát ország-világ népessége, s ami az emberiség legutolsó világkorszakának, s a ciklikusan ismétlődő világkatasztrófának az előjele, következésképp tehát az, amit csírájában kell elfojtani, avagy épp ellenkezőleg, hagyni kell, elvégre az ő térdízületük (articulatio genus) károsodik ezzel, jöhet az igen kellemetlen térdműtét, úgy kellett, káposztába hús kellett! A szűnni nem akaró élénk diszkusszió, amelyben miniszteriálisok és újságírók, az ország hajójának kormánykerekét forgató politikai tényezők és a napi világeseményeket rögvest a maguk ideológiai keretébe ágyazó és ezáltal minden megnyilvánulásnak magasabb értelmet és összefüggést tulajdonító remek redaktorok, neves és mérhetetlenül szofisztikáltan gondolkodó, a világot a maga roppant összefüggéseiben megragadni képes értelmiségiek és a lelátók világának jelentősen szimplifikáltabb észjárású, „ami szívemen, az a számon vagy a fütyülőmön” nyersebb hangvételű szószólói egyaránt jelen vannak.
Nem ez érdekel, nem erről kívánok szólni!
Az érdekel, hogy egy bizonyos Menczer Tamás államtitkár néplélektanilag most épp arra világított rá, hogy a magyar ember arról ismerszik meg, hogy csak a Jóisten és a menyasszonya előtt térdel le. Hát nem is tudom… Mindenesetre Menczer államtitkárnak azt üzenném, hogy ez mind semmi! Akad olyan magyar ember is, de még mennyire, aki párezer éves hagyományából következően sem a földi hatalom földi megtestesítői előtt nem térdepel le, sem világi idolok előtt, sem hazug és hamis földi istenségek, sem keleti bálványok, sem ázsiai despoták, sem a politikai hatalom képére emelt bizantin diktátorok előtt. A hatalom előtti letérdelés (kará - כָּרַע) tilalmát eleveníti fel az Eszter könyve (3,1-5), s a hamis földi bálványok előtti letérdelés visszataszító jellegére utal a Királyok első könyve (19,18). Ennek mindenesetre jóval nagyobb és súlyosabb a története, mint amiről Menczer Tamás értekezik. Amúgy is jó esély van arra, hogy pár év múlva a térdeplés gyakorlata – akár tetszik valakinek, akár nem – a semmibe fog tűnni, de Menczer ne örüljön előre: a másik hagyomány megmarad, s változatlanul lesznek olyan magyar emberek, akik továbbra sem térdelnek le, sem valóságosan, sem képletesen, mindenfajta rozzant bálványocska előtt.

„AZT KELL ALÁÍRNI, AMIT ELÉNK TESZNEK” – EGY VOLT TANKERÜLETI VEZETŐ AZ ÖVEGES-PROGRAMRÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2022.06.13.


„Ez egy központilag leirányított történet, és nekünk tudomásul kell vennünk, hogy azt kell aláírni, amit elénk tesznek, ne akarjunk itt egyéni akcióba kezdeni.” Egy az Átlátszónak nyilatkozó volt tankerületi vezetővel elmondása szerint ezt közölte a helyi önkormányzat vezetése az Öveges-program megvalósítása során. Pozíciójából adódóan ő is részt vett a természettudományos tárgyak oktatásához szükséges iskolai laboratóriumok és segédanyagok fejlesztését célzó programban. A szakember az Átlátszó szerkesztőségétől azt kérte, hogy egyelőre ne hozzuk nyilvánosságra a nevét, csak esetleg majd akkor, ha a nyilatkozata nyomán több, hozzá hasonló tapasztalatokkal bíró kolléga sem hallgat tovább az ügyről.


Bő egy héttel az idei parlamenti választás után, és fél évvel a tavaly októberi vádemelést követően volt az első tárgyalása Öveges-program visszaélései miatt indult pernek. Az Öveges-programként ismert TÁMOP -3..1.3-10/1-2. és a TÁMOP-3..1.3-11/1-2. program célja a természettudományok középiskolai oktatásának fejlesztése volt. Erre – a mai euróárfolyammal számolva – közel 19 milliárd forintnyi uniós támogatást költöttek el az iskolákat fenntartó önkormányzatok.

Az ügyben hét évig folyt a nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. A Gyulai Törvényszék eddig három alkalommal tárgyalta az ügyet.

Egyesek, köztük az ügyet 2014-ben kirobbantó Hadházy Ákos országgyűlési képviselő úgy véli, hogy nem a valódi felelősök kerültek bíróság elé, a “főbűnösök” megúszhatják a számonkérést, ami szerinte abból is látszik, hogy az ügyészség a vádemelésben „nyolc év nyomozás után három egészen kis halra kért egy év felfüggesztettet”. Hadházy az első tárgyalást követően közzétett Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „csak a bűnszervezetben elkövetett csalás sorozat egy kis részének még kisebb szeletét vitték bíróság elé”.

A képviselő azt is kifogásolta, hogy az ügyészség összesen csak 180 millió forintnyi ellopott pénzt “talált meg”, ugyanis ennyi ellopásáért kért három gyanúsítottra összesen 1-1 év börtönt, két évre felfüggesztve. Pedig az ügynek messzire nyúló szálai is vannak: annak idején Hadházy hívta fel a figyelmet arra, hogy a Tiborcz-ügy és az Öveges ügy a módszereken, a szekszárdi érintettségen, és a Tender-Network Kft-n keresztül is összefüggenek.

Pedig ennél jóval több pénz “mehetett félre” az Öveges-program megvalósítása során: mint ezt az Átlátszó korábban megírta, Magyarországnak 7,8 millió euró (mai árfolyamon közel 2,8 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt...

SÜRGŐSSÉGGEL TÁRGYALJA A PARLAMENT A MINISZTERELNÖK FIZETÉSÉT (IS) – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.06.13.


Hiszen nincs neki semmije se’

A sürgősséggel tárgyalt előterjesztés az alaptörvényben újraszabályozott különleges jogrenddel függ össze, illetve tartalmaz rendelkezéseket a miniszterelnök és a miniszterek fizetéséről is.

Norvég Alap: újabb nyilatkozatot vétózott meg a kormány

Hamarosan megkezdődnek Brüsszelben a tárgyalások a Norvég Alapból járó támogatásokról, addig is Magyarország gyorsan megakadályozott egy közös közleményt az északi országokkal folytatott együttműködésről.

A kalandorpolitika zsákutcába juttatja Magyarországot

Kéri László rendkívül borúlátó…

Hiába ámítja az embereket az Orbán-kormány, drasztikus adóemelés jön, a cégeknél is többet fognak befizetni az egyszerű emberek

Nem fogja a lakosság megérezni a költségvetési kiigazításokat, ezt próbálja elhitetni a híveivel a kormány. Ennek cáfolatára kiváló példa a Ryanair reakciója a repülőjegyadóra: azonnal kiszámlázta az utasainak.

Két Magyarország

950 milliós profitot termeltek a vesztegetéssel gyanúsított végrehajtók irodái, 20-30 százalékos áremelés jöhet a menzákon. Mindössze 100 forinttal kell majd a szülőknek többet fizetniük, kérdés, hányszor 100 forint lesz még…

Magánegészségügy: busásan kamatozott a cégeknek a koronavírus második éve

2021-ben érzékelhetően még inkább a magánpiacot keresték az emberek az akadozó állami egészségügyi ellátásból menekülve.

Katonai konvoj halad át Kelet-Magyarországon hétfőn, kedden és szerdán

Hogy milyen, nyilván hadititok. Mindenesetre, halált okozó tuti holmi nem lesz rajta, mert olyat rajtunk keresztül szállítani nem lehet, mert

“a magyar emberek nem akarják ezt a háborút: békét akarunk a szomszédságban és a térségben egyaránt.” (Szijjártó P.)

Karácsony Németh Szilárdnak

“Döbbenet, de nem én utasítottam a Főtávot, hogy annak a két társasháznak legyen magas a számlája, már az is mókás, hogy ez egyáltalán bárkiben felmerül…”

Még itt: Rezeda: A kiválasztott

Rácz Zsófia megígéri mindenkinek, nem megy messzire

… és ezt nyugodtan veheted fenyegetésnek is. (Macskafogó)

Varga Juditnak igenis lenne dolga az áldozatsegítésben

Amíg téglával fejbedobni egy nőt mindössze 29 ezres büntetést „ér”…

Úgy tűnik, két év alatt semmi sem valósult meg a Debrecen 2030-ból

Annak idején három fideszes politikus és két egyetemi vezető együtt jelentette be a 600 milliárd forintosnak mondott, határidőket és azok mellé rendelt forrásokat csak 2023-ig tartalmazó tervet. Színházfejlesztések, útépítések és egyéb beruházások elkészültét is 2021-re ígérték.

DK: védhetetlen a tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodaberuházás

Tatán július 31-én tartanak helyi népszavazást civilek kezdeményezésére annak eldöntésére, hogy az Avalon-csoport építhessen-e szállodát az Öreg-tó partján.

Alig tíz napi üzemanyaggal segíti ki a magyar kormány az OMV

Az OMV ezért is hálás a magyar kormánynak. A társaság schwechati finomítójának leállása miatt nem csak Ausztriában, Magyarországon is hozzányúlnak a stratégiai tárolókhoz, hogy ne legyen probléma az üzemanyag-ellátással.

Megpróbálták Brjanszknál felrobbantani a Barátság kőolajvezetéket

A merényletet néhány nappal azt követően hajtották végre, hogy az EU-s tagállamok megállapodtak az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagról, amelynek részeként a tagországok az olajvezetékek kivételével leállítják az oroszországi kőolaj vásárlását.

És ha mindez nem lett volna még elég:

Kim Dzsongun bejelentette, támogatja Vlagyimir Putyin háborúját

Észak-Korea egyébként cseppet sem figyelmen kívül hagyható katonai tényező…

CSABA LÁSZLÓ: AZ INFLÁCIÓ ELSŐSORBAN A JEGYBANKOK FELELŐSSÉGE 1. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.06.13.


Világszerte infláció van. Az okokat Csaba László közgazdásszal kerestük. Az egyetemi tanár szerint „a jegybankok sok éven keresztül nyomtak be pénzt a gazdaságba, abból kiindulva, hogy az semmiképpen nem fog inflációt okozni. Csakhogy, amikorra kiderült, hogy ez nem így van, már olyan erős volt a jegybankok elkötelezettsége emellett, hogy inkább elhitték a maguk által teremtett gondolatot, akármennyi pénz van forgalomban, az nem fog inflációhoz vezetni. Mivel ezt hitték, nem is tettek semmit ellene. Ez a meghatározó!


Világszerte infláció van, de valójában mikor kezdődött a felfutása?

– Ez a nemzetközi irodalomban óriási vita. Azt lehet mondani, hogy nagyjából tavaly, a második negyedévben indult el, akkor kezdett meglódulni. A szakértők jelentős részének az volt a véleménye, hogy ez a gyors visszapattanással függ össze. Megszűntek a Coviddal kapcsolatos megkötések, és a kereskedelemtől az idegenforgalomig mindenféle tevékenység beindult. Az emberek a náluk maradt megtakarításból elkezdtek vásárolni, elmentek nyaralni és ennek hatására – a gyors növekedés ellenére – a kínálat nem tudott lépést tartani a kereslettel. Az, hogy ez az oka az infláció megnövekedésének, olyan felfogás, aminek kétféle magyarázata is van. Az egyik szerint az infláció egy átmeneti folyamat, mert csak rövid ideig tart, addig, amíg a kínálat utána nem megy a keresletnek. A másik azt mondja, hogy konjunkturális okok, és alapvetően a kínálat lassú alkalmazkodása az, ami kiváltotta. Az egyik az időbeliségre mondja, hogy átmeneti, a másik azt, hogy az alkalmazkodás voltaképpen a gazdaságnak egy természetes folyamata, és időbe telik, amíg utána nem megy. A szakirodalomban ezt ma már csak az Európai Központi Bank apparátusa, és egy-két szakértő képviseli. Mások szerint itt nem csak pénzről van szó, hanem arról, hogy a kormányok hosszú időn keresztül abból indultak ki: az infláció, mint veszély megszűnt. Ezért számolatlanul nyomták bele a pénzt a gazdaságba mind a két lehetséges csatornán: a központi bankok is teremtettek pénzt, és maguk a kormányok is költekeztek ilyen-olyan célokból. 2020-21-ben különösen a válságellenes költekezés nagy léptékben folyt mind a két területen. A monetáris politikában ezt a mennyiségi könnyítés irányvonalának nevezték, és mindenféle nem hagyományos módokon való pénzteremtés volt megfigyelhető. A költségvetési politikában pedig – csak az egyszerűség kedvéért mondom így – Trump minden egyes amerikai háztartásnak küldött egy csekket, hogy vásároljatok, ne legyen gond a megszűnt munkahely. A megszűnő munkahelyek és a nagyon megnövekvő munkanélküliség ellen hozták ezt az intézkedést. Ott volt leginkább kézzelfogható, hogy mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, mindenki kapott egy csekket, és azt el lehetett költeni. Ebben a második megközelítésben az volt a feltevés, hogy megváltoztak a gazdaság viszonyai. Ami igaz volt tíz, vagy húsz évvel ezelőtt, az most már nem érvényes, most más számít normálisnak. Ennek a megközelítésnek a részeként azt gondolták, az állam akármennyi pénzt teremt, annak nem lesz inflációs hatása. Azt gondolták: megváltozott a gazdaság működési módja, mert a gazdaság szereplői nem úgy reagálnak, mint a megelőző évtizedekben. Azt gondolták, hogy egy olyan gazdaság jött létre, ahol a várakozás mindig az, hogy defláció lesz, az ár az mindig stagnál vagy csökken, és akármit csinál a költségvetés meg a jegybank, a várakozás az, hogy az árak stabilak maradnak, vagy csökkennek. Így nincs inflációs veszély a gazdaságban...

SZEREPEK

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.06.12.


A társadalmi leszakadásban a segítéshez ezerféle szerep kapcsolódik. Mert mindenkihez másképp kell kapcsolódni, mindenkinek más a problémája, szocializációja, és ez mind mást kíván. Nincs recept. De keretek, azok vannak.

A legnagyobb kihívás megtalálni ezt a szerepet, amit működtetni kell, ráadásul úgy, hogy valami egységességet is mutasson a közösségen belül, következetességet és kiszámíthatóságot, mert az ad biztonságot, alapot a továbblépésre.

Ha mindazok, akik belépünk ebbe a munkába, egyformán felkészültek lennénk, ha pontosan tudnánk mindig, mi a jó lépés, ha mindannyian jól alkalmazkodnánk a gyorsan változó világ kihívásaihoz, akkor talán kicsit könnyebb lenne. De ez nem így van. Hiszen mi is emberek vagyunk, mi is magunkban hordozzuk a saját problémáinkat, frusztrációinkat, a mi életünk is tele van nehézségekkel, nincs egyforma szintű tudásunk, nem azonos a nárcisztikusságunk szintje, és a kudarctűrésünk sem.

A fejlesztést végző, folyamatosan bővülő csapatnál eleinte azt mondtam, annyi az elvárás, hogy aki hozzánk jön, legyen jó ember. Minden mást meg lehet tanulni, de az nagyon fontos, hogy szociálisan érzékeny legyen, és együttműködő, csapatember. Ezeket ma is alapvetőnek tartom, de már kiegészítem szaktudással is, hiszen annyira szerteágazó lett a munkánk, hogy ehhez már szükséges speciális tudás is, több területen.

A többi segítő szervezethez viszonyítva, legalábbis, akikre van rálátásom, nálunk nem nagy mértékű a fluktuáció, és visszatérők is vannak. Közben persze minden tapasztalat beépül ebből is, sokat elemzem a helyzeteket, hogy értsem, mi, miért történt, hogy legközelebb kisebb kockázattal kezeljem azokat, és ezt a tudást átadhassam a munkatársaimnak is.

A legnehezebb talán a társadalmi vállalkozásban ennek a szerepnek a megtalálása. Mert itt több is keveredik, és eddig még ebbe mindig becsúszott valami hiba. A mezsgye, amin egyensúlyozni kell, nagyon keskeny. Bizalmi légkört kell kialakítani, hiszen a képessé tevés a cél, és ebben mindenkit ismerni, értelmezni, fejleszteni kell, és helyzetbe hozni is. Akik munkavállalók, azon kívül, hogy alacsony munkavállalói kompetenciákkal rendelkeznek, mindannyian egy egyedi problémahalmazban élnek, amit tudni és érteni kell.

Egy ilyen társadalmi vállalkozás nem pusztán egy munkahely, ahol elvégzik a rájuk bízott feladatokat, hanem egy olyan fejlesztés, aminek célja egy másfajta életstratégia megalapozása. Ebbe pedig sok minden belefér, az adósságkezeléstől a felnőtt fejjel tanulásig, a gyermekneveléstől a pletykák kezeléséig, az egészségügyi problémáktól a családon belüli erőszakig. És mindez csak bizalmi rendszerben kezelhető.

Úgy tudjuk megtartani és fejleszteni a társadalmi vállalkozásba bevont munkatársakat, ha mindezt kezeljük. De így óhatatlanul bevonódunk az életükbe, családjukba, konfliktusaikba, tervezésükbe. Ráadásul ez egy jó érzés is, jó visszacsatolás a fejlesztőnek, hiszen érzi a bizalom kölcsönösségét. Elhiszi ezt, és próbál erre építeni.

De ennél van egy pont, ami visszafordíthatatlan folyamatokat indít el, és ebbe már többen belebuktak nálunk. Mert ebben feloldódik a fejlesztő, a vezető szerep, és előtérbe kerül a “tesó” viszonyulás. Azt pedig tudni kell, hogy ez egy más helyzet, ebbe sok olyan dolog belefér, ami egy idő után gátja lesz a közös munkának.

Ez a viszonyulás ugyanis más szocializációs mintán alapul, mint ami egy munka irányításába belefér. Mert amíg a társadalmi vállalkozásban egy külső célhoz, követelményhez igazodás a szervező, pl. adott teljesítmény felmutatása, munkaidő betartása, stb., addig a másikban a belső célok irányítanak, pl. pihenések, egyéni célok, pozicionálások, stb.

Ezek a helyzetek pedig egyre nehezebben kezelhető folyamatokat eredményeznek. Mert a “tesó”-ból visszatérni a fejlesztő-vezető “főnökhöz” nem igazán lehet. Ez konfliktusokat hoz, ami kihangosodik a közösségben is, és negatív folyamatokat indíthat el. Ennek kivédésre a fejlesztő is elkezd elcsúszni a vezető szereptől, idomulni a másikhoz, és jó “tesóként” mást, az addig működtetett rendszert hibáztatni pl. a teljesítmény csökkenéséért, az elvárásokért. Mert a bizalmi légkör megtartja ebben a “megértő” szerepben, amiben aztán a hibái ellenére is képes akár áldozati szerepbe is kerülni. Szóval, épp azok az erők kezdik bekebelezni a viszonyulását, ami ellen harcolni kellene.

Volt, hogy ebből olyan konfliktushelyzet alakult, aminek a végén felmondtak a társadalmi vállalkozás munkatársai. Ez egy jó önreflexiós pont volt, hogy nem lehet “tesóként” működni, mert ezen az úton nem tud minta lenni a fejlesztő, bármennyire is úgy tűnik. Átejtik, becsapják, és ha van anyagi veszteség, az meg is marad, mert annak megtérítése sosem történik meg. A “tesó” viszonyulásba ugyanis ez minden további nélkül belefér.

Mielőtt bárki azt gondolja, hogy ide (is) egy erős kezű vezetés kell, szólok, hogy az sem működik. Egyrészt azért, mert az alacsony munkavállalói kompetenciák miatt mindenki felmondana (próbáltuk ezt is), másrészt, hogy ekkor elszakad a vezetéstől az átfogó fejlesztő szerep, és ha valami hiba csúszik be, lazán összezárnak, senki sem lesz “vamzer”. Itt már a cél a kijátszása, kihasználása, meglopása lesz a munkáltatónak, amiben falaznak is egymásnak… szóval, ez nem járható út. És ebben támadási felület is adódik, hiszen a paternalista viszonyulás ebben adott, amibe aztán könnyen belekötnek azok, akik ezt az egészet egyoldalúan, megoldásadás nélkül, messziről szemlélik.

Az a bizonyos mezsgye a kettő között van. A megtalálása és a működtetése sem egyszerű dolog.

Nagy tanulások voltak ezek számomra is. Mert én is úgy kezdtem, hogy teljes bizalommal, minden gyanakvás nélkül fordultam mindenkihez. Az első csalódásokat még sok követte, mire megtaláltam azt a keskeny mezsgyét, amin egyensúlyozok. És ebben is van gyenge pontom, mert a gyerekek miatt én sokkal hamarabb engednék… de szerencsére a csapat közösen tudja tartani a következetesség szabályát, amit a közösséggel együtt alakítottunk ki.

De ezt a tapasztalást átadni nem mindenkinek lehet. Itt jön be az, hogy mind mások vagyunk. Mi, fejlesztők is. Ráadásul kezdetben mindenki nagyon motivált, és magabiztosan hiszi, hogy ő fogja tudni jól csinálni, ő majd megtalálja a megfelelő viszonyulást. Persze ez is érthető… hiszen annak, aki még nem csinálta, olyan egyszerűnek tűnik. Amikor valakit felveszünk egy ilyen munkakörbe, a kereteket kapja meg. Ha kell, persze kap útmutatást is, de mindig szerettem volna úgy alakítani, hogy maga, a saját kompetenciái mentén teljesedjen ki, és ehhez minden lehetőséget megpróbáltam megadni. Hogy kreatívan találjon megoldásokat, érezze a felelősséget, de szabad kezet is kapjon. Van, akinek sikerül ebben megtalálni önmagát, az örömét, van, akinek nem. Eddig ez még csak időszakosan volt pozitív, és mindig ezen csúszott el. A keskeny mezsgye megtalálásán és következetes megtartásán.

Az, hogy ez mennyire fontos pontja az esélyteremtésnek, már régóta érzem. Fontos megtapasztalások kövezték ki ezt az utat. A munka kezdetén még homályosan sem látszott. Akkor mindent úgy akartam lemodellezni itt is, mint amit a többségi, bevált gyakorlatban láttam. Azok szerint a munkahelyteremtési-üzleti modellek szerint, amit mindig, minden továbbképzésen próbáltak és próbálnak nekünk átadni. Mert azt gondolják, ez mindenhol működik. Kezdetben én sem értettem, mennyire más ez a világ.

Az egyik kedves támogatónk mondta nemrég, amikor az épp aktuális problémákról meséltem neki: “Ez olyan kilátástalan… ha ti is ennyi energiát fektettek bele, és még mindig ennyi kudarc ér benneteket, hogyan lehet ezt a rendszer részévé tenni?”

Azt hiszem, ettől még messze vagyunk. És nemcsak azért, mert nincs erre politikai szándék. Hanem azért is, mert ez a probléma fel sincs tárva a rendszerben olyan mélységekig, mint amit mi megtapasztalunk. Talán a mi munkánk sikerei és kudarcai szolgálnak majd fontos tanulságokkal egy olyan világban, amikor a megoldáskeresés kiindulópontját a hiteles kép és a valós adatok képezik.

A NŐVÉRHIÁNY MÁR NAPI SZINTEN VESZÉLYEZTETI A BETEGELLÁTÁST

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.06.13.


Bár a szektorban az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt szinte végig felmondási tilalom volt érvényben, a magyar egészségügy egyik legszűkebb keresztmetszete a nővérhiány. A budapesti kórházak többségében az ápolóhiány miatt nem tudják kihasználni a műtőkapacitásokat, emiatt pedig tovább hosszabbodnak a már így is nagyon megnyúlt várólisták. Azzal, hogy június elsejével feloldották a felmondási moratóriumot, az ágazati szereplők további elvándorlásra számítanak. Egy érdekképviseleti felmérés szerint az állami egészségügyben dolgozó ápolók közel negyven százaléka felmondást tervez: 9 százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, nem egész öt százalék külföldön vállalna munkát, negyedük pedig teljesen elhagyná az egészségügyet.

A súlyos munkaerőhiány miatt az is bizonytalannak tűnt az egészségügyben dolgozók számára, hogy valóban feloldják-e a 2020 novemberében, a második hullám kritikussá válása után bevezetett felmondási tilalmat az ágazatban. A kormány végül nem visszakozott, így júniustól újra meg lehet szüntetni a munkaviszonyt. Ahhoz, hogy kiderüljön, ezt hányan teszik meg, még várni kell egy-két hónapot: vélhetően nem mindenki időzítette a felmondását az első munkanapjára, és a felmondási idő miatt sem fognak kiderülni azonnal az adatok.

Az egészségügyi szakdolgozók (ez egy szélesebb kategória, amibe az ápolókon, szakápolókon kívül a gyógytornászok, mentősök, szülésznők is beletartoznak többek között) körében azonban lényegében minden újabb távozás érdemi veszteséget jelent, hiszen már idáig is jelentős volt a létszámhiány. Erről az utolsó ismert átfogóbb adat még a pandémia előtt keletkezett: a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) 2019-es felmérése szerint a legtöbb intézményben 6 és 15 százalék között mozgott a munkaerőhiány, de több helyen a 20 százalékot is meghaladta.

A moratórium ellenére azóta feltehetően csak romlott a helyzet. A járványban a veszélyeztetett korúnak minősülő 65 év felettieket elküldték, majd a jogállási törvény elfogadása és az egészségügyben bevezetett kötelező védőoltás miatt is volt újabb lemorzsolódás, miközben a pályakezdők közül nem sokakat vonz az alulfizetett, túlórákkal teli, kizsigereltnek számító közeg. A kamara nyilvántartása szerint 53 ezer körül van az aktív ápolók száma, és a körükben az eleve tömeges szakmai kiégés a járványhelyzetben teljesen általánossá vált, már az a kivétel, ha valaki nem erről számol be. A MESZK Portfolio által idézett felmérése szerint 2021-ben a szférában dolgozóknak már a 70 százaléka érezte magát kiégettnek, míg 46 százalék súlyos, krízisszintű kiégettségről számolt be.

Ez mind benne lehet abban, hogy a KSH egészségügyet is magában foglaló foglalkoztatási kategóriájában a járványidőszakban (2020 és 2022 első negyedéve között) 26 ezerrel csökkent a munkavállalók száma...

„ROSSZABB, HA NEM BESZÉLÜNK RÓLA” – CSEH LÁSZLÓ ÉS NAGY VIKTOR ABÚZUSOKRÓL, ÚJ ÉLETRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: RADVÁNYI BENEDEK
2022.06.13.


A hét végén kezdődik a hazai rendezésű vizes világbajnokság, amelyen már nem szerepel az úszók, illetve a vízilabdázók két ikonja: Cseh László és Nagy Viktor. A Válasz Online egy asztalhoz ültette a két sportolót, akik 1990-ben együtt kezdtek úszni, majd mindketten 2021-ben, Tokióban zárták pályafutásukat. Beszélgettünk többek között papucsos fegyelmezésről, Turi György, illetve Kemény Dénes okozta sebekről, sportfinanszírozási kérdésekről, az olimpiai arany hiányának megéléséről. Az élsport utáni átállás kapcsán kiderült az is, hogy Nagy Viktor éjszakánként altatókat szedett, Cseh László rémálmai között pedig szerepelt, hogy fürdőnadrág nélkül versenyzik. Ráadásul egy különleges, kisgyerekkori emlék: egy közös fotó is előbukkant...

KÖZEL MÁSFÉL ÉV UTÁN SEM OLDÓDOTT MEG A HÁLAPÉNZ KÉRDÉSE A SZÜLÉSZETEN

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2022.06.13.


Papíron lassan másfél éve vezették ki az egészségügyből a hálapénzt. A törvény hatálybalépésekor felmerült, hogy külön szabályozás kellene a szülészeti ellátásban, ez azonban máig nem valósult meg. Úgy néz ki, a hálapénz csak részben tűnt el a szülészetből, és valami olyantól fosztotta meg a nőket, aminek valójában semmi köze a pénzhez: a nagyobb biztonságérzettől és a háborítatlan szülés nagyobb valószínűségétől. A szülészet rendszerszintű problémái nem a törvény hatálybalépéséhez köthetők, annál jóval korábbiak.


2021. január 1-jétől vezette be a kormány, de március 1-jén lépett hatályba a hálapénzt ellehetetlenítő törvény az egészségügyi szolgálati jogviszony átalakításával. Papíron innentől büntethető az, aki hálapénzt ad vagy elfogad. Ez sok konfliktust okozott a szülészetben, ott ugyanis az orvosválasztás különösen erősen összekapcsolódott a paraszolvenciával. Akkor a hálapénzt élesen elítélő Magyar Orvosi Kamara (MOK) azt mondta: az ő céljuk határozottan az, hogy belátható időn belül mindenki az ügyeletes orvosnál szüljön – úgy, ahogyan az Nyugat-Európában régóta megszokott.

Tavaly januárban ugyanakkor Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter még az eltérő szabályozás jogos igényéről beszélt egy kormányinfón: „Keressük azt a megoldást, ami nem feszíti szét az új szabályozás egyébként helyes kereteit, amely a hálapénzt megtiltja, de lehetőséget ad arra, hogy ellentételezni lehessen, ha egy szülész-nőgyógyász éjjel-nappal készenlétben áll.”

Ezt a megoldást azonban lassan másfél év elteltével sem találták meg, ugyanis a szülészetben máig nincsen eltérő szabályozás.

A törvény szerint a magán- és az állami ellátást élesen el kell választani egymástól. Ez azt jelenti, hogy aki terhesgondozásra magánellátásba jár, nem szülhet állami kórházban a fogadott orvosánál. Tehát két választása van: vagy kifizeti a magánkórházban a szülést is, vagy elmegy a területileg illetékes állami kórházba, és az éppen ügyeletes orvosnál szül.

A szülészeti ellátásban azért merült fel a külön szabályozás igénye, mert egy olyan bizalmas területről van szó, amit Orbán Viktor is a „legszemélyesebb közügyként” definiált...