2020. május 9., szombat

MEGHALT LITTLE RICHARD

RECORDER BLOG
Szerző: Gaines
2020.05.09.



  A rocktörténelem egyik legnagyobb 
  hatású alakja, Little Richard 87 évesen 
  elhunyt. A halálhírt az előadó fia, Danny 
  Jones Penniman erősítette meg a 
  Rolling Stone-nak; a halál oka egyelőre 
  ismeretlen.

  Little Richard Richard Wayne Penniman 

  néven született 1932-ben, a Georgia 
  állambeli Maconben, tizenkét gyerekes 
  családban nőtt fel. A templomban kezdett 
  énekelni, de apja ellenezte zenei 
  szárnypróbálgatásait, homoszexualitással 
  vádolta a kis Richardot, és 13 éves 
  korában elkergette otthonról. Ezután egy 

fehér családnál nevelkedett, az ötvenes évek elejétől kezdett stúdiófelvételeket készíteni.

Az áttörésre 1955-ig várnia kellett: a Tutti Frutti című dala, melynek eredetileg szexuálisan túlfűtött, majd a rádió számára finomított, félig halandzsa szövegét mosogatás közben találta ki a maconi buszpályaudvaron vállalt állásában, óriási sláger lett. Ezt újabb sikerdalok követték, a Long Tall Sally, a Slippin' And Slidin', a Lucille, a Good Golly, Miss Molly egy-két év leforgása alatt robbant be a rhythm & blues listára. Dalait jellegzetesen csattogós, középpontba emelt zongorajáték, sodró lendületű tempó, és vagány ének jellemezte, ám nemcsak ezekkel gyakorolt óriási hatást az utána következőkre, hanem előadóművészetével, a szexualitást előtérbe helyező, extravagáns, exhibicionista színpadi jelenlétével és személyiségével is.

A sikereknek aztán hamar vége is szakadt: Little Richard 1957-ben úgy döntött, felhagy a zenéléssel, és visszatér a templomba, a hatvanas évek közepéig gospellemezeket adott ki, majd ismét a rockzenénél kötött ki, és egészen a kilencvenes évekig adta ki lemezeit. 1986-ban az elsők között iktatták be a Rock and Roll Dicsőségek Csarnokába, 1993-ban életműdíjjal jutalmazták a Grammy-díjátadón. Zenéje többek között hatással volt Elton Johnra, a Beatlesre (akik Little Richard előzenekaraként is felléptek 1964-ben), Prince-re, James Brownra, Jimi Hendrixre, Freddie Mercuryra, a Rolling Stonesra, az Outkastra, Chris Cornellre és az Illés zenekarra is.


BEKIÁLTÁS: A SPIEGEL LECKÉJE MAGYAROKNAK IS

BEKIÁLTÁS BLOG
Szerző: DOMOKOS LAJOS
2020.05.09.


"A történelem újraírása, a racionális gondolkodás mítoszokkal helyettesítése a gyávák módszere."

Egyik nap sem formálta mélyebben legújabb kori történelmünket, mint 1945. május 8-a. Azon a napon hallgattak el a fegyverek több mint 40 millió halott sírja felett. A nemzeti szocialisták terrorra alapozott uralma és az európai zsidók gyilkolása véget ért. A megszabadult és üldözött milliók felszabadításának, az áldozatokra való emlékezés, az igazságtalanság feletti győzelem napja lett az a dátum. Ezen a napon a németek megfizették az árat azért, mert lehetővé tették 1933. január 30-át, s hogy nem tudtak megszabadulni a nemzetiszocializmustól.”

A Spiegel, Németország vezető hírportáljának oldalán olvasható a 75 évvel a háború után: Nincs politika történelem nélkül című cikk, amit május 7-én, a II. világháború európai befejezésének 75. évfordulója előestéjén tettek közzé. Ehhez képest is fel kell tennünk a kérdést:

Miért nem ünnepel Magyarország?


Kétségtelen, hogy a Horthy-Magyarország a vesztesek oldalán vett részt a II. világháborúban, a Szovjetunió megtámadásában, határainktól 2000-2500 kilométerre a szovjet hadsereg elleni harcokban, több éven át a civil lakossággal szembeni megtorlónak nevezett akciókban. De ha – mint a Spiegel cikke is mutatja – Németország értelmisége, ha a német kormány – mint azt Angela Merkel kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök május 8-i kölcsönös gesztusa jelezte –, ha vélhetően a német lakosság többsége számot vetett „Németország példátlan bűncselekményeivel”, akkor nekünk még inkább választ kell találnunk arra:

Miért nem vagyunk képesek ugyanerre?

A feleletet előző, a háború kitörésének előzményeivel foglalkozó, hosszabb elemzésemben kíséreltem megadni. Onnan emelek ki egy részt, hogy külön is ráirányítsam a figyelmet:

Az európai lakosság szinte egészét évszázadok óta a fehér, keresztény ember felsőbbrendűsége jegyében szocializálták, ami elősegítette más kontinensek gyarmatosítását. Ezért fogadták el könnyen a zsidókkal kapcsolatos náci felfogást, akiknek üldözése egyébként is a nyugati civilizáció évezredes velejárójának számított. És ezért tették magukévá azt a nem csupán Németországban, hanem Angliában, Franciaországban és az USA-ban a sajtó és a politikusok jelentős része által hangoztatott érvet, hogy a keleti terjeszkedés azért is jogos, mert az ott élő szlávok alsóbbrendűek. Ennél fogva alávetésük, akár kiirtásuk megengedett.

Ez magyarázza, hogy a Szovjetunió megszállt területein, a legújabb adatok szerint csaknem 14 millió civilt pusztítottak el a nácik és a velük szövetséges hadseregek. Köztük, fájdalom, a magyar hadsereg is, amit – a németek többségével ellentétben – Magyarország népe mindmáig nem tudott feldolgozni. Emiatt, szemben az 1945-ös, budapesti újságok szalagcímeivel, ma sem ünnepeljük országunknak, majd Európának a náciktól, a fasisztáktól, a nyilasoktól való megszabadulását. A rendszerváltozás utáni politikusi réteg sem alapozott arra, hogy épp ennek következtében 1944 vége és 1948 között nálunk is demokratikus köztársaság jött létre, ami önbecsülést adhatott volna az újabb és újabb generációknak. Ehelyett ezeket az éveket, amikor történelmünkben először általános és titkos, szabad választásokat tartottak, s a romokon éledt újjá Magyarország, megbocsáthatatlanul összemosták és összemossák a későbbi diktatúra éveive
l.”

A Spiegel-cikk szerzőinek gondolata egybevág ezzel. „Ha valaki vonalat szeretne húzni a német történelem e része alatt, akkor nem csak az áldozatokat fogja kigúnyolni. A (mai) német politikát is megfosztja a hitelességétől. Mert az önkritika és az önbizalom egymástól elválaszthatatlan. A történelem nélküli politika számunkra elképzelhetetlen”. De ehhez képest is ugyan mit tett Magyarország, önmagát minden magyarok egyedüli letéteményesének kikiáltott, valójában egyetlen embertől függő kormánya és parlamentje, amely nem átallotta elhagyni az ország megnevezéséből a köztársaság kifejezést? A 2011-ben elfogadott alaptörvényben lényegében kinyilvánították, hogy ami hazánkban 1944. március 19. és 1990. május 2-a között történt, ahhoz nekünk semmi közünk. Nem így a befolyásos német lap szerzői, akikkel együtt kell emlékeztetnünk önmagunkat arra, hogy

"a történelem alakítja ki, milyenek vagyunk emberekként, de nemzetekként is, s hogy a múlttal őszintén szembe kell nézni. A történelem újraírásának kísérletére, a racionális gondolkodás nemzeti mítoszokkal helyettesítésére a gyávák vetemednek"...

A VÁLSÁGHELYZET KAPÓRA JÖN A MAFFIÁNAK

NÉPSZAVA
Szerző: BÁRTFAI GERGELY
2020.05.09.


Nemcsak áldozatai vannak a járványnak. A maffia hasznot húz a válságból: híveket toboroz, maszkot árul, uzsorahitelez, legális vállalkozásokat kaparint meg Olaszországban. Elítélt keresztapák idő előtt szabadultak a börtönből.

Félmillió eurót foglaltak le olasz határőrök egy Kelet-Európából érkező autóban, a calabriai maffia, a Ndran­gheta emberénél. A kurta hír nem váltott ki élénk visszhangot április elején, azokban a drámai napokban, amikor a krematóriumok alig bírták a tempót a tomboló járvánnyal. Ám Fabrice Rizzoli, a szervezett bűnözés kutatója figyelmeztetett, az alvilág azért visz haza készpénzt külföldről, mert Itáliában készül befektetni. A La Repubblica napilap megkongatta a vészharangot: a válsághelyzet kapóra jön a maffiának. A római bürokrácia malmai lassan őrölnek, annál gyorsabban reagált az ismert keresztapa, Giuseppe Cusimano: fivére a szicíliai Palermo egyik szegénynegyedében ételt osztott rászorulóknak.

Jó tett helyébe
Giuseppe Conte miniszterelnök március 9-én hirdetett országos karantént. Az internet népe eleinte lelkesen lájkolta az életörömet hirdető, balkonon dalolós videókat, ám idővel felülkerekedett a csüggedés. Több mint 200 ezren fertőződtek meg, a halottak száma lapzártánkkor 29 684. A járvány főképp északon szedte áldozatait, de a következmények a szegény déli régiókat küldték padlóra (Szicília, Calabria, Campania, Puglia). Salvatore Pappalardo, egy egyházi segélyszervezet munkatársa Catania kikötőjében, annyi nyomorúságot még nem látott, mint az utóbbi két hónapban. Azelőtt afrikai menekülteknek osztott ételt, most helybeliek állnak sorba. 

„Az éhség és a szegénység errefelé félelmetesebb, mint a vírus”, mondja a szociális munkás. Már a járvány előtt is 17 százalékos volt a munkanélküliség, minden második fiatal állástalan, azóta pedig milliónyi feketén dolgozó napszámos vesztette el kenyérkeresetét. „Ha a kormány nem képes segíteni ezeken az embereken, akkor a maffia karjába taszítja őket”, fogalmaz Attilio Simeone, aki egy telefonos segélyvonalon fogadja a kilátástalan helyzetbe kerülők szaporodó hívásait. A maffia száraztésztáért, palackozott vízért, lisztért és cukorért döntő befolyásra tesz szert. 

Hiába a betyárromantika, a segítség nincs ingyen. Gaspare Mutolo kiugrott maffiózó elmesélte, hogy megy ez. „Emlékszel? Segítettem, amikor szükséged volt rá. Most rajtad a sor.” A viszonozás bármi lehet. Szállást adni egy körözött bűnözőnek, fegyvert elrejteni a padláson, elfuvarozni egy drogszállítmányt.

Alkalmazottként bejelenteni egy maffiózót a kis családi cégbe, másik beszállítótól rendelni a mozzarellát, „megfelelő” jelöltre szavazni a választáson. „Ha a gyerekeid sírnak, mert nincs étel az asztalon, ha a vállalkozásod csődbe megy, nem törődsz a következményekkel, hogy kitől kapsz segítséget. Csak a túlélés számít”, mondja az álnéven rejtőzködő pentito („bűnbánó”)...

TELERONDÍTOTTA KÉK PLAKÁTOKKAL AZ ORSZÁGOT A KORMÁNY

HÍRKLIKK
Szerző: FSP
2020.05.09.


...Nem is akadnánk fel ezen, inkább arra fókuszálunk, ha amennyiben az emberek éreznék, hogy a kormány nemcsak ígérné, hogy segít nekik, akkor nem volna szükség arra, hogy a NER milliárdokért fényezze magát. Akkor kék, vagy bármilyen más színű plakátok nélkül is mindenki számára nyilvánvaló volna, hogy milyen jó kormányunk van nekünk, magyaroknak. Olyan, amely nemcsak szavakban segít, de a valóságban is. És nem csupán azokat nem hagyja egyedül, akik Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei, hanem azokat sem, akiknek semmilyen kapcsolatuk sincs a regnáló hatalommal, viszont rászorulnak a támogatásra.

Ha minden olyan nagyszerű lenne, ahogyan a gazdaságvédelmi plakátokon hirdetik, akkor nem volna szükség ezekre a plakátokra. Lehet, Balásy úr büdzséjéből hiányozna ez a néhány milliárd forint, de ha emiatt szomorkodik, megvigasztaljuk. Ha igényli, odamegyünk hozzá, és a vírus miatt elvárt másfél méteres távolságból, (social distance) együttérzően megveregetjük a vállát.

Hadd érezze ő is, hogy egyetlen magyar sincs egyedül.

FÜLKE: OKOS HÚZÁS MÁS ORSZÁGOK ÉLÉNKÍTŐ CSOMAGJAINAK FARVÍZÉN UTAZNI?

HVG ONLINE 
Szerző: hvg.hu
2020.05.09.


Eddig a tőzsdei elemzők is az egészségügyi adatokat nézték, hogy a gazdasági kilátásokról képet alkossanak. De mit kell nézni a nyitást követő hetekben? Mi mutatja meg, milyen mély lesz a válság Magyarországon és a világban? Erről beszélgettünk a Fülkében a Concorde Csoport vezető stratégájával, Móró Tamással.

"Hiába ér véget az akut járványügyi helyzet, a gazdaság szereplőiben még egy ideig fennmarad a bizonytalanság, mennyire lehet előre tervezni"

– mondja Móró Tamás közgazdász, aki szerint ez a legnagyobb probléma most Magyarországon és a világban. Az államnak kell most átsegítenie a vállalkozásokat ezen a nehéz, a bizonytalanság miatt tompa időszakon, értékeli a helyzetet a Concorde Csoport vezető stratégája.

Mire figyelnek az elemzők, amikor a gazdaság állapotát értékelik? Milyen adaton lehet majd elsőként látni, milyen hamar jöhet a kilábalás. Aki azonnali választ keres, az menjen ki az M1-es autópálya egyik hídjához, és számolja az adott idő alatt elhaladó kamionokat – mondja Móró Tamás.

Az adásban szóba kerül még, hogy:

- hogyan lehet leválasztani a gazdasági lehűlést a járvány miatti válságtól,
- miért ne engedi el a hiányt a magyar kormány,
- mit okoz a gyártási láncokban a járvány miatti leállás,
- mikorra mondhatja Magyarország, hogy túl van a nehezén?

SIMONKA GYÖRGY FIDESZES KÉPVISELŐ BÜNTETŐÜGYEI: VÉGTELEN TÖRTÉNET

MAGYAR NARANCS
Szerző: BOD TAMÁS
2020.05.09.


A fideszes országgyűlési képviselővel kapcsolatos büntetőügy csak 2023-2024-ben zárulhat le jogerősen. Közben lesz parlamenti választás is. A büntetőper vádiratából kiderül, az EU-s pénzek gyanús felhasználása miatt egy másik büntetőügy is vár Simonkára. Vagyis hosszú évekig a vádlottak padján ülhet a kormánypárti képviselő.

Az ügy bonyolultsága, a közel háromtucatnyi vádlott, az előre bejelentett több mint száz tanú miatt igen hosszú menetre számíthatunk azok után, hogy ez év januárjában a Fővárosi Törvényszéken az előkészítő üléssel megkezdődött az a büntetőper, amelynek a középpontjában Simonka György fideszes országgyűlési képviselő áll. Valószínűleg több hónappal növeli az eljárás időtartamát, hogy a koronavírus-járvány miatt ítélkezési szünet volt a magyar bíróságokon – nem is tudják a pert az előzetesen kitűzött időpontban, május 12-én folytatni. A büntetőper érdemi része, a vádlottak kihallgatása csak valamikor ősszel kezdődhet el a fővárosban.

A vád és a védelem tökéletesen ellentétes módon ítélik meg az ügyet. A véleménykülönbségek feloldását aligha hozza el az első fokú ítélet, amely ellen a Központi Nyomozó Főügyészség, vagy a vádlottak, esetleg mindkét fél fellebbezni fog. Így jogerősen várhatóan a Fővárosi Ítélőtábla dönt majd. Egy, az ügyben érintett jogász forrásunk úgy kalkulál, hogy ez a büntetőper 2023-2024 előtt nem zárul le.

Simonkát a parlament kormánypárti frakciójában semmilyen szankció nem érte büntetőügye miatt...

MÉGSEM „MEGY A PÉNZ”: ÚJABB ELVONÁSRA KÉSZÜLHET BUDAPEST

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2020.05.09.


A járványra hivatkozva nem fizetné ki idén a buszvásárlásra ígért támogatást a kabinet – tudta meg a Népszava. Ezzel hitelfelvétebe hajszolhatják a várost.

– A koronavírus mintegy 1000 milliárd forint bevételkiesést és ugyanekkora nem tervezett védekezési kiadást vonhat maga után, ami önmagában 2000 milliárd forint mínusz a jövő évi állami költségvetésben. Éppen ezért azt javasoljuk a fővárosnak, hogy a buszok cseréjére ígért 3,2 milliárd forintos támogatást jövőre utalhassa a központi költségvetés. Erről szerdán fogunk egyeztetni Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettessel – válaszolta a Népszava kérdésére Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára. Nem ez lesz az első járvány elleni védekezésre hivatkozó önkormányzati elvonás. A veszélyhelyzet kiváló lehetőség a helyi képviselő-testületek mozgásterének további szűkítésére. A gépjárműadó elvonása, az iparűzési adó szeptember közepéig történő befagyasztása, valamint a parkolás ingyenessé tétele ugyan minden településre egyformán vonatkozik, de a fővárosi és a kerületi önkormányzatok, illetve az ellenzéki vezetésű városok számára igazán nagy teher. S hogy ez nem feltétlenül kapcsolódik a járványügyi védekezéshez jól mutatja a parkolás ügye: a miniszterelnök által mintaként emlegetett Bécsben már jó ideje újra fizetni kell. De láthatóan még nincs vége az ellenzéki vesszőfutásnak.

Az ellenzéki kerületi önkormányzatok egymás után kapják a 2020-es költségvetésbe betervezett fejlesztési támogatások elvonásáról szóló határozatokat. Ferencváros 400 milliótól, Józsefváros 1,125 milliárd forinttól esett el. S most következik a főváros 3,2 milliárdja.

A kormány tavaly júliusban a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa javaslata alapján úgy döntött, hogy támogatja a fővárosi közösségi közlekedés autóbusz-járműparkjának cseréjét. A programra 3,2 milliárd forintot biztosított, és felhívta a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy kössön támogatási szerződést a BKV Zrt.-vel. Csakhogy az ellenzéki Karácsony Gergely győzelmét hozó önkormányzati választások után már nem volt annyira sürgős a dolog. A kabinet a tavaly nyári kormányrendeletben még azt vállalta, hogy idén január 31-ig aláírja a járműbeszerzéshez szükséges támogatási szerződést, de februárra se sikerült nyélbe ütni a megállapodást. Az erről szóló cikkünk után a kormány és a főváros egymást támogatva erősítgette: meglesz a pénz. – A kormány állja a szavát, a BKV megkapja a 3,2 milliárdos támogatást új buszokra – jelentette ki februárban Fürjes Balázs, bár azt azért nem mulasztotta el hozzátenni, hogy a fővárosi önkormányzatnak be kellett volna nyújtania egy úgynevezett támogatási kérelmet és szakmai programot, de addig egyiket sem tette meg. Ha ez megvan, „kötünk egy támogatási szerződést, és az aláírás után megy a pénz”...

ORBÁN TOVÁBBRA IS BÜNTETI, EZÉRT KARANTÉNBA ZÁRTA BUDAPESTET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.05.09.


A magyar álkeresztény jobboldal régi toposza a “bűnös” Budapest, amely hol burkoltan, hol nyíltabban a budapesti zsidók miatt nem követi a rendes “keresztény magyar” emberek nacionalizmusát és jobboldali szimpátiáját. Ezért Budapestet rendre bünteti és szankcionálja az aktuális magyar álkeresztény szélsőjobboldal. Most sincs ez másképp. Miután az önkormányzati választáson az iskolázottabb és tájékozottabb Budapest elutasította Orbán fasiszta rendszerét, Orbán szisztematikusan bünteti Budapestet, a liberális és nem fasiszta városvezetést és a város lakóit is.

Kiváló alkalom erre a vírusjárvány is, amelynek leple alatt Orbán most megtesz mindent, amihez évekre lett volna szükség. Bevezette a rendeleti kormányzást, a nyílt diktatúrát, és ez a rendelkezés már soha nem múlik el, mert Orbán a fenyegetettség látszatát járvány nélkül is fenntartja majd. Az ellenzéki pártokat és önormányzatokat pénzelvonással és a parkolásból származó bevételek eltörlésével is büntette, azzal sem törődve, hogy ezzel a vírusfertőzés esélyét növeli. Most pedig Budapest és Pest megye lakóit bünteti azzal, hogy nem hagyhatják el a fővárost és a megye határait.

Ez nyilvánvalóan kollektív büntetés, amit a járványügyi adatok nem indokolnak. De kvázi “börtönbe” még New York lakóit sem zárták, pedig ott a fertőzés és az elhalálozások száma iszonyatosan méreteket öltött. Trump is büntetni akarta ezel New Yorkot, amely szívből utálja őt, de az állam kormányzója ezt nem engedte. Magyarországon az önkormányzatoknak nincsenek valódi hatáskörei, Karácsony Gergely főpolgármester vagy az önkormányzati testület például nem rendelkezhet a fővárosiak életével kapcsolatos döntésekben. Ez nem normális, miután a kormányok gyakran kerülnek ellentétbe a helyi vezetéssel.

Budapesten nem rosszabb a vírushelyzet, mint vidéken, mert a megbetegedések az idősotthonokban és a fertőző kórházakban koncentrálódnak, nem az utcákon és az otthonokban. A budapestiek egymást is fertőzhetnék milliós méretekben, ha igaz lenne Orbán hamis állítása. De egymást nyugodtan fertőzhetik az ellene szavazók. Mindez rámutat az egész intézkedés szakmaiatlanságára is, mert nem városok és megyék határait kell lezárni, hanem a konkrét fertőzési gócokat lokalizálni. Ehhez azonban tesztelni kellene, a kontaktokat felkutatni és a karantént az esetükben elrendelni. Ilyen azonban nem történik...

EURÓPA NAPJA - KARANTÉNBAN

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IMRE
2020.05.09.


Ezen a május kilencedikén nehéz a II. világháború végét és Európát ünnepelnünk. Ma az uniós polgárok számára az a legfontosabb, hogy karanténba zárva se érezzék reménytelen helyzetben magukat. Sajnos Beethoven Örömódája a legkevésbé sem illik az idei ünnephez. A „Térj be hozzánk drága vendég” magasztos gondolata helyett az EU tagállamai bezárkóznak és magányosan küzdenek. A járvány terjedéséről szóló napi hírek látszólag értelmetlenné teszik, hogy a kontinens jövőjéről gondolkodjunk. A valóságban pedig most lenne erre igazán szükség. A vírus legyőzésének csak akkor van esélye, ha a nemzetközi közösség – akárcsak a II. világháború idején – újra összefog. Az egymásrautaltság felismerése az orvosi kutatások sikerének és a gazdasági válság kezelésének egyaránt fontos előfeltétele. 

Biztató jelek máris vannak. A németek és a nem tagállam Svájc kórházai olasz betegeket is fogadnak, s csökken a populisták népszerűsége. A terápia összehangolt kutatásáról naponta érkeznek hírek. Az egészségügy ugyan tagállami hatáskör, de az EU milliárdokat költ védőfelszerelések beszerzésére. Egy dolog azonban mit sem változik. A gazdag északi államok továbbra is azt hiszik, hogy az eurókötvény célja a déliek szokásos megsegítése. Ez azonban súlyos tévedés és az Európát is fenyegető világválság teljes félreértése. 2020 nyarán nem csak az olaszok vagy a spanyolok jövője a tét: a valutaövezet és az Unió szétesését kellene valahogy elkerülni. Az IMF szerint a koronavírus által okozott gazdasági károk várhatóan nagyobbak lesznek, mint az 1929-33-as válság veszteségei. Márpedig Mario Draghi, volt jegybankelnök néhány éve arra figyelmeztetett, hogy az eurót – kerüljön bármibe – meg kell menteni. Ne feledjük: az EU-nak akkoriban „csak” az amerikai pénzpiacok bedőlésének következményeivel kellett küzdenie...

INTÉZKEDÉSI TERV FORRÁS NÉLKÜL: KAPNAK-E TÁMOGATÁST A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK JÁRVÁNY IDEJÉN?

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: VITRAI BARBARA
2020.05.09.


A fogyatékosügyi szervezetek nyomására az EMMI intézkedési tervet adott ki március 25-én, hogy a koronavírus járvány idején választ adjon a fogyatékossággal élő emberek szükségleteire. A Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület április 7-én minden budapesti és megyeszékhelyi önkormányzatnak, valamint számos 10.000 főnél nagyobb létszámú településnek nyílt levelet küldött, melyben információt kértek arról, hogy jelenleg mivel támogatják a sérült gyermekeket nevelő családokat a krízishelyzetben.

Az EMMI március 25-én kiadott intézkedési tervében az idősebb korosztály után a fogyatékossággal élő embereket is különösen veszélyeztetett célcsoportnak minősítette. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a népesség 4,9%-a vallotta magát fogyatékos személynek, azonban nemzetközi tanulmányokra támaszkodó szakértői becslések szerint a lakosság átlagosan 10%-a él valamilyen fogyatékossággal, ami azt jelenti, hogy Magyarországon ez a szám inkább az 1 millióhoz közelít.

A miniszter által kiadott Intézkedési Terv kilenc pontban részletezi azokat a szolgáltatásokat, melyekben a fogyatékossággal élő embereknek és családjaiknak részesülniük kell, a teljesítendő feladatokat pedig az EMMI, a Belügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, és a helyi önkormányzatok között osztja meg.

Az Intézkedési Terv célja, hogy miközben jelentősen korlátozza a fertőzésveszélyt jelentő személyes kapcsolatok számát, az otthonukban élő fogyatékos emberek ne maradjanak támogatás nélkül, még abban az esetben sem, ha a gondozást végző személy súlyosan megbetegedne...

KARANTÉNNAPLÓ 5.

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2020.05.09.


Lassan eltelik a karantén második hónapja is. Elég jól viselem – amúgy is nehezen mozdultam ki itthonról, még a korábban tíznaponta, kéthetente megejtett bevásárlásaimra is napokig készültem. Most meg a fiam, ahogy eddig is, hozza, ha kell valami – még a cigit is, pedig nagyon utálja, hogy bagózom. Jelentkeztek a környékről távoli ismerősök, hogy szóljak, hoznak, ami kell. De fordulhatnék a kerületi önkormányzathoz is – itt MSZP-DK többségű a testület. A járvány kezdete óta segélyvonalat működtetnek, majd kétszáz önkéntes vásárol be az időseknek. Több ezer élelmiszer és tisztasági csomagot állítottak össze azoknak, akiknek már nem telik bevásárlásra. 100 millió forintot különítettek el a kerületi költségvetésből, amiből gyorssegélyeket kaphatnak a rászorulók. (Több, mint százezren lakunk itt – ez nagyjából a fele a második legnagyobb magyar város, Debrecen lakosságának. Budapestnek 23 kerülete van.)

A vírus csöndesen teszi a dolgát – terjed, bár még mindig nem látványosan: napi 40-50 igazolt fertőzöttről szólnak a hírek: ma 3200 körüli a létszám. Persze oka lehet, hogy még mindig keveseket tesztelnek. Ez lehet az oka a kiugróan magas halálozási rátának is, ami több mint 10 százalék – miközben a régióban 1-4%.

A kormány bezzeg hangos! Minden hír háborúról, harcról szól. Egyre inkább hasonlít a működése egy katonai juntáéhoz. A junta vezére meg „stratégiai munícióról, frontokról” delirál, katonai parancsnokokat küld a kórházak élére, akiknek fő feladatuk a védelmi készletek szemmel tartása. De egyetlen katonai mentőt se látni pl., hogy besegítene a tesztelésbe, betegszállításba. Nem is értem, a néphadsereg anno miért nem tartóztatta: kiváló tisztes lehetett volna belőle. Bár igaz, a káplárok ambíciói időnként lángba borítják a világot.

A magyar egészségügyi rendszer elég sajátságos. A háziorvosi és fogorvosi praxisok magántulajdonban vannak. (Ma már a diagnosztikai laborok jó része is.) Az elmúlt tíz évben a kormány maga alá söpörte elsősorban a teljes egészségügyi kasszát, majd a kórházakat. A szakrendelők működtetése a helyhatóságoknál maradt, az otthonápolási hálózattal együtt. Így a junta (lánynevén kormány) dönti el, mennyit „adományoz” a teljes egészségügyi kasszából ezek működéséhez. Bár az önkormányzatok erejükhöz képest költenek az intézményeikre, de emellett fenn kell tartaniuk az otthonápolási, szociális hálózatot is. A kormányzat az elmúlt tíz évben látványosan hanyagolta ezt a fontos szektort: szétesett a valaha példaértékű védőnői hálózat (a „családbarátság” nevében). Az időseket, betegeket otthonukban segítők alapítványi, önkormányzati pénzekből dolgoznak, nevetséges: 80-100 ezer forintos nettó bérért. Ez a magyarázata annak is, miért vannak a betegek a műtét után, vagy krónikus betegségük súlyosbodásával kórházban. És annak is, miért történt a sok botrányos eset, amikor a junta vezérét elkapta a harctéri idegesség, és 36 ezer kórházi ágy felszabadítását adta parancsba – mégpedig üstöllést! 8 nap alatt! Amiből egyébként négy nap munkaszüneti nap volt – így nem maradt idő a helyi szociális hálózatok felkészítésére. Az önkormányzatoknak amúgy se köt az orrára semmit a vezérkar, pláne semmit sem a szándékairól. Amik amúgy is nehezen kivehetők, és az embernek az a gyanúja támad, hogy nincsenek is eltervezett szándékok: minden azon múlik, aznap éppen melyik lábával kelt ki az ágyból a vezénylő tábornok. Különben mi magyarázhatná, hogy miközben milliószám állnak a raktárakban a védőeszközök, tesztek, aközben mindössze 90 ezer tesztet végeztek a két hónap alatt összesen, és rendes védőeszköz híján már az egészségügyiek 15 százaléka megfertőződött. (Legalábbis ennyiről tudni, mert az ő tesztelésüket se kapkodják el.)

Óhatatlanul eszembe jut egy történet. Nemeskürty István Requiem egy hadseregért című könyvében olvastam, hogy a 2. magyar hadsereg a doni áttörés után nyári bakancsban, mundérban vágott neki a végtelen hómezőknek, miután ősszel nem osztották ki a téli felszerelést. A visszaúton aztán több helyen is találtak teli katonai raktárakat, meleg ruhákkal, élelemmel megtöltve. Nyilván az is „stratégiai munícióként” fungált – a magyar bakák fele meg elpusztult a fagyban. Végülis ez is egy stratégia – csak nem túl tetszetős…

FURCSÁN VÁNDOROLNAK A KORONAVÍRUS-FERTŐZÖTTEK A MAGYAR MEGYÉK KÖZÖTT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.05.09.


A szombati adatok szerint két magyar megyében is több mint egy hét után csökkent a koronavírus-fertőzöttek összesített száma. Az esetszám visszaesése önmagában is egy érdekes anomália, hiszen elméletileg lehetetlen, ennyi idő után pedig még furcsább. A mai változások viszont elég jól megmutatják, hogy hova vándorolhatnak a fertőzöttek, mivel a rejtélyes csökkenésekkel párhuzamosan tizenhárom megyében egyetlen új esetet sem regisztráltak, azaz csak a fővárosba és hat másik megyébe kerülhettek a betegek.

A minisztériumban sem értik

Az, hogy egy megyében csökken a fertőzöttek száma, nem példa nélküli, korábban is volt már rá precedens: a mai kettővel együtt összesen tizenegyszer fordult elő, amióta a megyei adatokat is közli az operatív törzs. Elméletileg ez ugye azért lehetetlen, mert az adatok nem az aktív, hanem az összes fertőzött számát mutatják, tehát mindenki benne van, aki valaha is elkapta a vírust. Mivel ezeket az eseteket már az adatközlés legelején is furcsának találtuk, már április 10-én megkerestük az operatív törzset, hogy adjanak magyarázatot a jelenségre. Bár ezt követően még kétszer elküldtük a kérdésünket, választ nem kaptunk rá...

LEMONDTAK AZOKRÓL AZ EMBEREKRŐL, AKIK MOST ELKAPJÁK A VÍRUST

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.05.09.


Az orvosok mindent megtesznek, ami tőlük telik, és amire eszközük van, de a világ újraindításával a döntéshozók tudomást vettek arról, hogy a veszélyeztetett korosztályból még sokan meghalnak, amíg nincs megfelelő ellenszer. Nyilvánvaló, hogy a szigorítások enyhítését nem a járvány csökkenése vagy a vírus gyengülése indokolja, hanem a gazdaság és a normális élet fenntartásának szükségessége. Bekalkulálták, hogy ennek lesznek áldozatai a veszélyeztetett csoportokban.

A csikicsuki egy taktika, hogy bezárnak mindent, hogy az egészségügyi rendszer ne omoljon össze, amikor sikerül stabilizálni a helyzetet, akkor átmenetileg kinyitnak, hogy az emeberek ne haljanak éhen, hanem tudjanak dolgozni, és a legyen fogyasztás, amely megtartja a munkahelyeket. Amikor ennek nyomán elszabadul újra a vírus, akkor megint szigorítanak, és így tovább, amíg nem lesz oltóanyag. Ez azt is jelenti, hogy a szigor enyhítése során sok olyan ember is megfertőződhet, akik egyébként nem fertőződtek volna meg, ha fenntartanák a nagyon szigorú intézkedéseket. Akiken ennek nyomán nem tudnak segíteni, azokról kvázi “lemondtak” a döntéshozók, mert ha nem enyhítenek, akkor a gazdaság összeomlik, a munkahelyek megszűnnek, az emberek bevétele megszűnik és éhhalál vagy lázadások fenyegetnek.

Ezért nem lehet mást tenni, mint periodikusan enyhíteni, szigorítani, enyhíteni, szigorítani, aztán előbb-utóbb lesz ellenszer. Viszont ezzel kiszolgáltatnak sok embert a vírusnak, akik azt hiszik, hogy a járvány gyengült vagy megszűnt, ezért nyitnak ki egyre több mindent. Főleg, ha olyan felelőtlen emberek, mint Orbán propagandistájaként működő magyar tisztifőorvos azt állítja, hogy “szelidült a vírus”. Mivel a gazdaság és a fogyasztás beindulásához, a munkahelyek újraéledéséhez az kell, hogy az emberek kijöjjenek az önkéntes karanténból, a politikai döntéshozók elhallgatják a szogor enyhítésénak lehetséges következményeit, mert ha az emberek otthon maradnak az enyhítés ellenére, akkor nem érik el a cél és nem indul be semmi.

Ezért az embereknek, különösen a veszélyeztetett korosztálynak és a veszélyt jelentő betegségekkel küzdőknek, illetve a környezetüknek kell józannak maradniuk és gondoskodni továbbra is a megfelelő védelemről. A szigor enyhítése és a kinyitások nem nekik szólnak. Ezért a veszélyeztetett embereket továbbra sem szabad kitenni a fertőződésnek, ami most még könnyebben bekövetkezhet és be is következik majd. Ez az enyhítésről szóló döntésekbe is be van kalkulálva...

MILYEN FERI?

444.HU
Szerző: SARKADI GYÖRGY
2020.05.09.


A koronavírus elleni küzdelemnek egyik legalapvetőbb eleme a tájékoztatás, világszerte látjuk, hogy az emberek - teljes joggal - tudni szeretnék, mi folyik körülöttük, minél több információt igyekeznek szerezni arról, milyen intézkedéseket és mi alapján hoznak meg járványügyi védekezésért felelős szervek. Az emberek ki vannak éhezve az információra, bizonyítják ezt a világ legtöbb újságjának olvasottsági adatai, a híradók nézettsége, de még az is, hogy százezrek követik a Facebookon, amikor videón jelentkeznek be az általuk választott politikusok.

De a tájékoztatás nemcsak az emberek (minden válságban előjövő) végtelen információéhsége miatt fontos, hanem azért is, mert a nemzetközi példák szerint azok az államok képesek a legnyugodtabban felvenni a harcot a koronavírussal, ahol a járványügyi szervek, a kormány és a média együttműködve megfelelően képesek tájékoztatni a nyilvánosságot arról, mi történik.

Magyarországon van ez az operatív törzs, amit a kormány éppen a koronavírus elleni küzdelem koordinálására hozott létre, és elvileg az ő feladatuk lenne a nyilvánosság tájékoztatása is a médián keresztül. Talán nem szükséges hosszasan bizonygatni, hogy az operatív törzs nem teljesíti a feladatát. Az, hogy Müller Cecília országos tisztifőorvos minden nap elmondja, hogy mindenki mosson kezet, hogy az Isten tudja hányadik rendőr ismerteti, hány ember ellen indítottak eljárást a házi karantén szabályainak megsértése miatt Heves és Zala megyékben, hogy a tájékoztató honlapon az operatív törzs kénye-kedve szerint, rendszertelenül közöl megbízhatatlannak tűnő statisztikákat, az nem tájékoztatás, hanem egy rosszul sikerült színielőadás. Egy nagy darab semmi, járványvédelmi jelmezben. Egy rossz film, amit nézve csak azért nem röhögünk a rossz rendezésen és a csapnivaló színészeken, mert itt, ha tényleg nagyon rossz a forgatókönyv, abba bele is halhatunk.

Pedig az operatív törzs napi sajtótájékoztatóin mindent felvonultat a kormány annak érdekében, hogy amit látunk, az tényleg sajtótájékoztatónak tűnjön: beszélő emberek emelvények mögött, és még újságírói kérdéseket is beolvasnak. Mikor még nem online zajlottak ezek a sajtótájékoztatók, és mi is ott lehettünk, akkor sem kaptunk érdemi válaszokat a kérdéseinkre, de ott legalább szembesíteni lehetett a beszélőket, és talán valamennyire a szélesebb nyilvánosságot is azzal, hogy a kérdéseinkre nem kaptunk kielégítő válaszokat. Már ez sincs, az elküldött kérdéseinket többnyire be sem olvassák, ha pedig esetleg mégis beolvassák, az kizárólag azért történik, mert találtak módot arra, hogyan forgathatják ki a szavainkat, és kerülhetik el a konkrét választ a kérdés beolvasása után is...

SZABAD SZEMMEL: HADÜZENETTEL ÉRHET FEL AZ EU ELLEN, HA MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG TÚLLÉP AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÍTÉLETEIN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.09.



Euractiv 

A magyar igazságügyi miniszter burkoltan azzal fenyegette meg az uniót, hogy nem jön létre a 2021-27 közötti időszakra szóló uniós költségvetés, ha a támogatások folyósítását összekapcsolják a jogállami normák betartásával. Varga Judit a hírportálnak küldött véleménycikkben azt kérdezi, miként gondolhatja bárki is, hogy minden tagállam áldását adja a tervezetre, amikor abban olyan kitételek vannak, amelyek bizonyos kormányokat sújtanának. Hozzátette, hogy a Magyarország ellen irányuló politikai támadások fenyegetik az egységes és erős Európát, noha Jourová, a Bizottság alelnöke már többször is kijelentette, hogy jogi szempontból kikezdhetetlen a koronavírus miatt meghozott felhatalmazási törvény. A miniszter elismeri, hogy a biztos arról is beszélt: legalábbis egyelőre, ám a magyar állásfoglalás szerint ez a megjegyzés gúnyt űz az egyenlő elbánás elvéből, mert az EU vagy javasolja az eljárást, vagy nem. Harmadik út nincs. Ezzel együtt nagyrabecsüléssel adózik Jourovának, amiért annak volt bátorsága nemet mondani, miközben a magyar kormány jó ideje példátlan, összehangolt hadjárat célpontja. Merthogy akadnak, akik nem fogadják el a cseh biztos helyzetértékelést. Elsősorban azok, akik az európai értékek örvén démonizálják Magyarországot. Azt állítják, hogy az nem tartja tiszteletben az olyan közös értékeket, mint a demokrácia és a jogállam. Varga Judit úgy ítéli meg, hogy egyesek politikai eszközként használják az EU alapértékeit. Ám a következő költségvetést egyhangúan kell jóváhagyni, csak éppen nem világos, hogy miként születhetne meg a konszenzus, amikor arról van szó, hogy bizonyos készülő mechanizmusok egyes tagországokat vesznek célba. Itt konkrétan meg is említi, hogy a jogállam betartásától tennék függővé az uniós szubvenciókat. A tárcavezető elvitathatatlannak látja, hogy egyesek kettős mércét alkalmaznak. Lehetséges, hogy azért, mert nyomást akarnak gyakorolni bizonyos nemzetekre. Történetesen éppen azokra, amelyek a továbbiakban jóval kevesebb pénzt kapnának Brüsszelből. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a fertőzés miatt minél előbb meg kellene állapodni a költségvetésről, de olyan kardinális kérdések is napirenden vannak, mint például a migráció, amely várhatóan csak új erőre kap a szigorítások lazítása után. De azt is el kell érni, hogy Európa ismét versenyképes legyen. Azaz még inkább megkerülhetetlen az egyetértés és az együttműködés, mint eddig bármikor. Magyarország hajlandó is erre – azokkal a tagállamokkal, amelyek készek a konszenzusra.

Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője súlyos hibának minősítette, hogy a német Alkotmánybíróság szembefordult az Európai Bírósággal. Manfred Weber szerint az olyan kormányok, mint például a lengyel, megkérdőjelezik az igazságszolgáltatás függetlenségét, és a jövőben a karlsruhei testület verdiktjére hivatkozhatnak, ha nem tetszik nekik az unió legfelsőbb ítélőszékének valamelyik döntése. Épp ezért erősíteni, nem pedig gyengíteni kell a Luxemburgban működő bíróság tekintélyét – fűzte hozzá. A szintén CSU-s EP-képviselő, Markus Ferber pedig úgy nyilatkozott, hogy a német taláros testület átlépett egy határt, és ha a lengyel Alkotmánybíróság hasonló indoklással túlteszi magát az Európai Bíróság valamelyik ítéletén, akkor igencsak lejtős terepre kerülünk. Hát, nyugodtan lehet így mondani. Idáig Magyarország és Lengyelország nem keveredett nyílt vitába az Európai Bírósággal. Ennek oka, hogy ha megtennék, kemény pénzbüntetést kellene fizetniük. Ezen kívül egy ilyen viszály lerombolná a külföldi befektetők bizalmát. Ám mostantól kezdve valószínűleg hiába látnak napvilágot az ítéletek Luxemburgban. Merthogy a karlsruhei állásfoglalás pontosan azok szekerét tolja, akik szerint az Európai Bíróságnak nincs joga beleszólni a nemzeti ügyekbe. Az első próbatétel napokon belül bekövetkezik, mivel az Európai Bíróság még a múlt hónapban felszólította a lengyel kormányt: szüntesse be az új bírósági fegyelmi kamarák működését. Csakhogy Varsó azt mondja, hogy ebben a kérdésben az ország Alkotmánybírósága az illetékes. Ez a nézet most megerősítést nyert Karlsruhéból. A lengyel igazságügyi miniszter már ki is fejtette, hogy az EU csak azt teheti, amit a tagállamok megengednek neki. Ezt az értelmezést átveheti Orbán Viktor is, aki a koronaválság kapcsán még inkább kibővíti hatalmát. Luxemburgban most tárgyalják a magyar felsőoktatási törvény miatt benyújtott panaszt. Majd kiderül, hogy a miniszterelnök tartja-e magát az ítélethez.

Az egyik legtekintélyesebb német történész szerint Németországnak egyértelmű állásfoglalásra kell rászorítania az uniót Magyarország és Lengyelország ügyében, mert amikor a két kormány megkérdőjelezi a jogállami alapokat, akkor elhagyja az EU közös alapjait. Ily módon az unió sajnálatos módon immár nem értékközösség. Heinrich August Winkler, a berlini Humboldt Egyetem professzora azt mondja, ha komolyan vennék a Lisszaboni Szerződést, meg kellene vonni a tagsági jogokat a két országtól. Ám egy ilyen döntést csak egyhangúlag lehet meghozni, ily módon ez az eszköz nem több puszta fenyegetésnél. Ezért Brüsszelnek meg kell fontolnia, hogy a következő költségvetés meghatározásakor miként tud érvényt szerezni a kötelező normáknak. Viszont ha a németek nem lépnek, akkor a közösség előbb-utóbb lesüllyed egy puszta gazdasági szervezet szintjére. A szakértő arra is rámutat, hogy ha Magyarország és Lengyelország túllép az Európai Bíróság ítéletein, az hadüzenettel érne fel az EU ellen. Ami a heves lengyel kirohanásokat illeti a bírálatok láttán, úgy véli, hogy azok leginkább a PiS-től indulnak ki. Ezzel szemben az ellenzék azt várja, hogy az unió tanúsítson szolidaritást a jogállam helyreállításának követelése ügyében, és hogy Brüsszel ne tegyen elvtelen engedményeket. A történész kitért arra, hogy Berlinnek tiszteletben kell tartania a közép- és kelet-európai szövetségesek legitim érdekeit, ezért nem keletkezhet a baltiakban, a lengyelekben, a csehekben, a szlovákokban és másokban az a benyomás, hogy a fejük fölött bármiféle döntéseket hoz. Hiszen a régióban még jól emlékeznek a Hitler-Sztálin-paktumra. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell jó viszonyra, párbeszédre törekedni Moszkvával. Csak nem lehet szó külön útról. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Krím megszállásával Putyin letért a közös biztonság, a béke és az együttműködés útjáról. Egészen más értékeket követ.

A koronaválság árnyékában Lengyelország mind inkább tekintélyelvű vonásokat mutat: magyar mintára olyan állammá változik, amelyben az uralmon lévő osztály a demokratikus játékszabályok fölé helyezi a hatalom megtartását, illetve bővítését. Mint ahogy az megmutatkozott az elnökválasztás körüli példátlan válságban is. A PiS ragaszkodott a most vasárnapi időponthoz, mert ha bekövetkeznek a járvány gazdasági következményei, az veszélyeztetheti Duda újrázását. Kaczynski visszautasította az EU aggályait a lengyel demokrácia ügyében. Ugyanakkor a választás elhalasztásáról az ország erős embere és a koalíció egyik pártjának elnöke állapodott meg, noha erre semmiféle felhatalmazásuk nem volt. Nem várták be az Alsóház döntését, mint ahogy bírósági ítélet sem született a kérdésben. Jelen állás szerint júliusban, de legkésőbb augusztusban hívják az urnákhoz a szavazópolgárokat, akkor még nem jár le a jelenlegi államfő mandátuma. A voksokat levél útján kell leadni. Az eset mutatja, miként gondolkodik a Jog és Igazságosság a demokráciáról. Kaczynski mindenki másnál előbb tudja, miként dönt az illetékes bíróság az új választásról. Ő megadja az irányt és mindenki más követi. De azért látszanak hatalmának korlátai is. A PiS ugyanis a két kisebb párttal szövetségben kormányoz, tehát nem az történik automatikusan, amit a pártelnök akar. Márpedig a választás ügyében az egyik partner, Gowin miniszterelnök-helyettes szembeszegült vele, és az ő 18 képviselője nélkül nincs meg az abszolút többség a Szejmben. Ha most nem születik meg az új választási törvény, akkor dugába dől Kaczynski terve. De e pillanatban nem lehet tudni, Gowin miként áll hozzá a jogszabály elfogadásához. Ugyanakkor már nem biztos, hogy a PiS a következő körben is Dudát jelöli, mert ő ugyan az ország erős emberének kegyeltje, de lehet, hogy a két jobboldali szövetséges mást akar. Azonban olyan alapkérdések tisztázatlanok, mint a pontos időpont, hogyan fogják betartani az egészségvédelmi előírásokat, miként szavazhatnak a külföldön élő lengyelek. Szóval csak ezután indul az igazi hajcihő.

Orbán Viktor nyomdokain halad a régi-új szlovén kormányfő. Jansa három hete szembesül a tüntetésekkel, amelyeken elítélik az állami korrupciót és Covid-19 ürügyén zajló tekintélyelvű nyomulást. Mint emlékezetes, a magyar miniszterelnök arra használta a válságot, hogy teljhatalmat szerezzen. Szlovéniában idáig 266 millió eurót költöttek a válság elleni küzdelemre, csak éppen ebből nagy összegek a koalícióhoz közelálló vezetők zsebében kötöttek ki, amint azt a köztévé egyik riportja leleplezte. Súlyos csapás ez az országot február vége óta irányító politikusnak, aki azzal hivalkodik, hogy kiválóan kezeli a ragályt. Az adatok tényleg nem rosszak, ám Jansa az elégedetlenség elfojtására aknázta ki a rendkívüli helyzetet. Az Európa Tanács azok közé az országok közé sorolta Szlovéniát, amelyek a járványra hivatkozva korlátozzák a sajtószabadságot, mivel több újságíró is magára vonta a nagyfőnök haragját. A kormányfő, akárcsak Trump, a twitteren támadja őket. Jansát gyakran hasonlítják Orbánhoz, akitől átvette az EU- és migránsellenességet. Harcához segítséget kap a az általa alapított NOVA24 tévétől, amely, mint nemrégiben kiderült, másfél millió eurót kapott 3, Fidesz-közeli cégtől. A televízió rendszeresen uszító anyagokat közöl a romák és a migránsok ellen. A két politikus eddigi pályája sok hasonlóságot mutat, azzal az eltéréssel, hogy Jansa korrupciós vádakkal hat hónapig börtönben volt, de azután felmentették. Mivel jelenleg koalíciós kabinet élén áll, ez visszafoghatja autoriter ambícióit, annál is inkább, mivel a többség igencsak csekélyke...

MEGPECSÉTELŐDÖTT A BELVÁROS EGYIK LEGÉRDEKESEBB ÉPÜLETÉNEK SORSA?

24.HU
Szerző: VINCZE MIKLÓS
2020.05.09.


Visszavont műemléki védelem, nemzetgazdasági szempontból kiemelt státusz, kormányközeli szálakat ápoló befektető cég. Nemsokára teljesen átalakulhat a Heinrich udvar.

KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
Ismeretlen Budapest: Évszázados kereskedőudvar az Iparművészeti Múzeum árnyékában

A egykori tervekkel ellentétben nem hajózható csatornaként, hanem széles szárazföldi útvonalként megvalósult Nagykörút és szűk környéke minél gyorsabb megmentésre szorul, hiszen az egymást túllicitálni vágyó üzletreklámok, a bulinegyed szélére tévedőket vonzó kocsmák, illetve az egykor a polgárság krémjének otthont adó házak együttes képe nem épp bizalomgerjesztő.
KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
Ezért néz ki annyira leprán a Nagykörút
A gagyi hirdetések és harsány fényreklámok nyomába eredtünk.

Épp ezért lenne fontos, hogy a járdák és üzletszintek tisztasága mellett az autósok és gyalogosok fölé nyújtózó épületek is megmeneküljenek, melyek őrzik a város századfordulós arcát. Hatványozottan fontos lenne ez az elmúlt két évtizedben kialakult Corvin-negyedben is, a felújítások helyett azonban bontásokkal, és az elődöknél lélektelenebb óriások építésével szembesült mindenki, aki arra járt. A trend néhány éve a körút másik oldalán, Józsefváros szélén is elindult: a Baross utca 40.-re 2004-es eladása óta több befektető is kivetette a hálóját, hogy újabb, modern szintekkel fejeljék meg a környék legidősebb lakóházát (ezeket itt mutattuk be), az álmok azonban sosem váltak valóra. Most azonban úgy tűnik, hogy a munkák végül tényleg megindultak, hamarosan pedig egy furcsa öszvér emelkedik majd ki az elmúlt években gyanús körülmények közt lepusztult ház romjai közül.

Nem lesz ez másképp az alig néhány méternyire álló, korábban az Ismeretlen Budapest sorozatunkban is bemutatott Heinrich udvar esetében sem: a szűk Mária utca felől gyárépületnek tűnő (ép. Sándy Gyula, 1912), az Iparművészeti Múzeum felé azonban neobarokk bérházhomlokzattal tekintő (ép. Hubert József és Móry Károly, 1893), L alakú óriást Pest egykor legvagyonosabb családja, a vaskereskedő Heinrichek építtették, összevonva az üzletet az otthonnal...

JÓL TEJELŐ SZOPTATÓS DAJKÁKRA NAGY MOST A KERESLET A TÖBB FELESÉGET ELNYŰTT KERESZTÉNY ÁLLAMFÉRFIAK KASTÉLYAIBAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2020.05.09.


Tárgy: Nagyi

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Megértem. Vállalná az utazással járó törődést, hogy személyesen is megismerje az én nagyikámat. El is hiszem. De itt most sok veszély acsarkodik. A Facebookon kend nem kapott személyre szóló mászkálási engedélyt a vezénylő tábornoktól, márpedig a rendvédelmi erők most nagyon gyűjtenek az ügyészség szerint lökött vagy lökdösött rendőrök javára, mert ebből lesz nekik a paprika sprayre való. Maradjon csak. Írom én. Mire kíváncsi?

Nos. A nagyiról a tatával összefüggésben lehet csak írni és vice versa. Mondom. Például: Tata bemegy a konyhába. A nagyi búskomor: eltörtem a jénait. Hát ez az! Pusztító. Még hatvan éve sincs, hogy nászajándékba kaptuk és máris oda! Napfogyatkozást is nézhettük volna vele, olyan matt volt, és elpusztítottad. Azóta becézzük mi a nagyit Pusztítónak.

Továbbá. A nagyinak a konyhában 15 keze van, és ezekkel 20 féle dolgot csinál egyszerre, és lényegtelen, hány unoka lábatlankodik körülötte, a házimunkával összhangban, egyidejűleg képes valamennyi gyerek fejét simogatni, és témát váltani egy szó kimondása közben is, ha úgy hozza a szükség. És úgy hozza. Arról nem is beszélve, hogy az agya mindezek előtt jár kilométerekkel, ha tetszik érteni, amit írok, mert fiú létére kendnek legfeljebb bevillan a női létezés és működés mibenléte, mint Lölö bácsinak a paksi magfúzió.

A nagyi megszenvedett a becenevéért. Egyszer elesett. A felkarcsontja hosszában repedt. Oda fáslizták a karját a testéhez, mondván, ennek hat hétig itt kell lenni. Már az első este –ahogy a tata fürdette – már pityergett, hogy mikor moshatja majd meg ő a hóna alját. De a tata nagyon tud ám a pozitívumokra való támaszkodás elvének alkalmazásával vigasztalni. Mondta is rögtön: „Neked hat hét múlva már csak egy mosnivalód lesz, mert ez itt összenő.” És a nagyinak máris nem volt annyira kilátástalan a jövő.

Viszont valami csak nem sikerült a doktoroknak. Én tudom is mi, de nem merem mondani. Jó. Kendnek elárulom, mert úgyis addig macerál, míg kikotyogom. Szóval, amikor a kezét próbálták az eredeti állapotba visszaállítani, akkor az off és az on parancsok vezetékeit rosszul kötöttek össze. Ezért esetenként tör, zúz, vagyis a konyhai fogyóeszközök nálunk betöltik a hivatásukat; rendeltetésszerűen fogynak.

A nagyi mellesleg tud fejedelmi- és nagypolgári kajákat főzni, csirkét kopasztani pillanatok alatt. Persze a sütijei, na meg a halászléi! De ezek csak úgy mellesleg, a családi munkamegosztásból kifolyólag, mert a nagyi a pálya- és kortársaival több, mint negyven évig az eszével gyarapította a nemzeti vagyont, miközben megkereste nem csak a kenyérre valót, hanem a tatával összebútorozva a mi létezésükhöz szükséges anyagiakat is.

Nem semmi volt ám az! A csalásból doktorált pitiáner tolvajok 30 éve nagyüzemi módszerekkel cincálják a kollektív örökségünket, és még mindig találnak ellopni valót...

NA ILYEN, AMIKOR A KORMÁNY EGYÜTTMŰKÖDIK

HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2020.05.09.


Orbán Viktor a budai várból, az Európa nap alkalmából azt üzente: sohasem volt olyan szükség az együttműködésre, mint éppen most az európai országok között”. Érdekes, hogy a kormányfő, aki Európa kapcsán az együttműködésben gondolkodik, saját hazája tekintetében, tetteiben nem ezt a véleményt követi. Noha szavakban összefogásra buzdít, tettekben ennek az ellenkezőjét teszi.

Kiderült ugyanis, hogy – korábbi ígéretével szemben – a járványveszélyre hivatkozva, nem adja oda Budapestnek a kormány azt a 3,2 milliárdot, amelyből a főváros új buszokat akart vásárolni, hogy enyhítse a hármas metró felújításakor várható közlekedési káoszt.

Nem ez lesz az első, járvány elleni védekezésre hivatkozó önkormányzati elvonás. A veszélyhelyzet – mint kiderült – kiváló lehetőség a helyi képviselő-testületek mozgásterének további szűkítésére. A gépjárműadó elvonása, az iparűzési adó szeptember közepéig történő befagyasztása, valamint a parkolás ingyenessé tétele pénzelvonásként jelentkezik. Az ellenzéki kerületi önkormányzatok egymás után kapják a 2020-es költségvetésbe betervezett fejlesztési támogatások elvonásáról szóló, további határozatokat. Ferencváros 400 milliótól, Józsefváros 1,125 milliárd forinttól esett el, most pedig következik a főváros 3,2 milliárdja. Amúgy érdekelne, hogy a kormánypárti kerületektől és városoktól is terveznek elvonásokat?

...

A HOLLANDOK ÉS A NAGY FÜGGÖNYKÉRDÉS

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő 
2020.05.09.


Hollandiában járva (pláne odaköltözve) az egyik rendkívül szembetűnő dolog az a függönyök használatának mellőzése, esetleg teljes hiánya. Magyarként ezt nem egyszerű feldolgozni (én legalábbis elképzelhetetlennek tartom, hogy függöny nélkül éljek), így aztán kifejezetten érdekesnek tartom, mi lehet ennek az oka.

Magyarként egy otthonnak pont ugyanolyan fontos része a függöny, mint a szék vagy az asztal. A magam részéről nem tudom elképzelni, milyen lehet úgy élni, hogy az emberek bármikor bebámulhatnak az otthonomba, pláne igaz ez, ha a földszinten vagy kertesházban él valaki.

A hollandok viszont nyilvánvalóan nem találják szokatlannak a kitárulkozásnak ezen formáját. Érdekes cikkek sora próbálja megfejteni, mi állhat e szokás mögött: akad, aki szerint a „nekem nincs mit rejtegetnem”, mások szerint a „nézd, mi mindenem van” hozzáállás magyarázhatja, esetleg mindkettő.

A legnépszerűbb magyarázat szerint a gyakorlat a kálvinizmusra vezethető vissza, mely szerint az őszinte embernek nincs mit titkolnia. Márpedig aki behúzza a függönyt, az biztosan rejteget valamit.

Akik a jómód fitogtatásával érvelnek, azok azt mondják, ez a régi korok üzleti gyakorlatára vezethető vissza: az emberek azért nem használtak függönyt, hogy a szépen berendezett szobájuk, dísz- és műtárgyaik megmutatásával akarták bizonyítani a kereskedőknek és a partnereknek megbízhatóságukat.

Végül akadnak olyanok is, akik szerint teljes révedés a régmúltba visszavezetni a szokást, az csupán az 1950-es években alakult ki és már változóban is van.

Akad magyarázat, amely megfordítja az érvelést azt állítva, hogy a teljes kitárulkozás oka az, hogy a hollandok szeretnek kibámulni az ablakon, nézni az odakint zajló életet, követni az utcai eseményeket.

Mindez persze csak találgatás, lássuk inkább, mit mondtak maguk a hollandok erről a szokásról a CNN-nek, hiszen mégiscsak ők tudják a legjobban...

KIJÁRÁSI TILALOM 1944-BEN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KARSAI LÁSZLÓ
2020.05.08.



Magyarországon az 1938-tól sorozatban meghozott 21 diszkriminatív törvény és több száz kormány- és minisztériumi rendelet izraeliták, illetve a törvények által zsidóvá „visszaminősített” emberek százezreit degradálta másodrendű állampolgárrá, szegényítette el és tette tönkre. A zsidók totális jogfosztása és kirablása hivatalosan 1944. március 29-én vette kezdetét. A Horthy Miklós kormányzó által kinevezett náci kollaboráns kormány Sztójay Döme miniszterelnök vezetésével ezen a napon már több súlyosan jogfosztó rendeletet adott ki. Az új igazságügy-miniszter, Antal István próbált ugyan akadékoskodni, és megjegyezte, hogy az előző kormányok alatt a fontosabb rendeleteket „előzetes hozzájárulás végett be kellett mutatni a Kormányzó Úr Őfőméltóságának”. Sztójay sietett a kormány tagjait megnyugtatni: „A Kormányzó Úr Őfőméltósága az összes zsidórendeletekre vonatkozólag szabad kezet adott az ő vezetése alatt álló kormánynak, és ezek tekintetében nem akar befolyást gyakorolni.”

A kormányzó ezzel szabad kezet adott az általa is jól ismert (és kinevezett) olyan szélsőjobboldali antiszemitáknak, mint a miniszterelnöknek vagy a belügyi államtitkároknak, régi, szegedi vitézeinek: a „zsidófaló” Endre Lászlónak és Baky Lászlónak. A Sztójay-kormány, illetve egyes miniszterei ettől kezdve vérszomjas lendülettel gyártották a diszkriminatív rendeleteket. A formára azért ügyeltek: az egyes rendeletek bevezetőjében általában a honvédelemről szóló 1939. évi II. tc. 141. §-ának (1) és (2) pontjára hivatkoztak. Ezek kivételes hatalommal ruházták fel a kormányt háború vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély esetén. „Ha a késedelemben veszély van, a minisztérium [t. i. a kormány – KL] kivételes hatalom ideje alatt az alábbi §-okban foglalt felhatalmazások körén túlmenően is megtehet rendelettel minden olyan közigazgatási, magánjogi, eljárási és a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb intézkedést, amely a rendkívüli viszonyok által előidézett helyzetben a honvédelem érdekében elkerülhetetlenül szükséges s evégből a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.”

A zsidók sárga csillaggal való megjelölését vagy üzleteik, gépjárműveik, kerékpárjaik, rádióik, telefonjaik elvételét, majd a gettósításukat is az 1939. évi II. tc. 141. §-ára hivatkozó rendeletek alapján hajtották végre. A gettókba, majd gyűjtőtáborokba zsúfolt, végül többségükben Auschwitz-Birkenauba deportált vidéki zsidók nyilván nem sokat törődtek azzal, hogy szinte mellékesen kitiltották őket a fürdőkből, szórakozóhelyekről. Viszont a fővárosban élő mintegy 200 000 zsidót − bár június közepétől mintegy 2000 sárga csillaggal megjelölt házba, háztömbbe zsúfolták őket össze − annál inkább „érintették” ezek és még ezeknél sokkal komolyabb intézkedések. Június 1-től, amikor már jó két hete naponta 8–10 000 zsidót deportáltak az országból, a sárga csillagosok bevásárlási idejét napi két órában határozták meg. Az egyes városokban, így Budapesten is a polgármesterekre bízták, hogy mettől meddig engedik a zsidókat bevásárolni. A fővárosban a zsidók délelőtt 11-től délután 5-ig mehettek ki az utcára, élelmiszer vásárlására pedig délelőtt 11-től 1 óráig kaptak engedélyt. Rosszul jártak az erős dohányos zsidók. Délután 1-től 3-ig más szükségleti cikkeket, például cigarettát ugyan vásárolhattak volna, de a trafikok (akkoriban ezeket „dohánytőzsdéknek” nevezték) délután 1-től 3-ig zárva voltak. Zsidóknak, mint fentebb említettük, a német megszállás után nem lehetett telefonjuk. A Központi Zsidó Tanács augusztus 10-én az egyetlen rendelkezésére álló fórumon, a Magyarországi Zsidók Lapjában a „helyes magatartás alapelveiről” hosszabb figyelmeztető cikket tett közzé. Külön felhívták a figyelmet arra, hogy sárga csillagosok ne próbáljanak az utcai fülkékből telefonálni. Ezt ugyan külön rendelet nem tiltotta, mégis könnyen lecsukhatták azt a zsidót, aki ilyesmit megkísérelt. Mégpedig azzal az „indoklással”, hogy zsidóknak nem tud telefonálni, hiszen nincs telefonjuk, keresztényeknek pedig meg se próbáljon.

Ennél komolyabb problémákra hívta fel Jaross Andor belügyminiszter figyelmét a Magyarországi Keresztény Zsidók Szövetsége július végi memoranduma. Mint írták, a „zsidólakások” túlzsúfolt tömegszállások. Ha beteg van egy szobában, „mint állandó góc, fertőzi az egész lakást, sőt, az egész házat”. Ha sürgős orvosi segítségre szorulna, délután 5 után és másnap délelőtt 11 előtt a beteg zsidó nem mehet orvoshoz, és zsidó orvos sem jöhet ki hozzá. A gyors orvosi segítség és ellátás hiányában súlyos, elhúzódó betegségek alakulhatnak ki, ami például gyógyszerpazarláshoz is vezethet. „A zsidóházak lakói az óvóhelyeken a szó szoros értelmében egymás szájába lélegzenek, és így egymást fokozottabban fertőzik.” Zsidót a „klinikák, fővárosi kórházak csak nehezen vagy egyáltalán nem” vesznek fel. A zsidó „szükségkórházak” túlzsúfoltak. Könnyű vakbélgyulladásból orvosi ellátás hiányában átfúródás, gennyes hashártyagyulladás lehet, szülő nők kerülhetnek életveszélybe, ha nem jutnak időben orvoshoz.

A memorandumban külön kiemelték az elaggottak, a magukkal tehetetlenek, a bénák, vakok és elmebetegek szörnyű helyzetét. A megkülönböztető jel miatt ezeket az embereket kitették az őket ellátó, ápoló kórházakból, most tömegszállásokon sínylődnek, sokan közülük tuberkulotikusok. Furcsán hangzik, de vannak jóérzésű, emberséges kórházi főorvosok, akik a zsidó betegeket azért nem veszik fel, mert az előírások szerint a nekik szükséges élelmiszer-adagokat nem adhatják oda, megfelelő táplálék hiányában pedig az állapotuk tovább romlik. Az egyik fővárosi kórház tüdőosztályán, ahol megtűrték a zsidó betegeket, csak a „zsidóélelmezést” kaphatták meg még súlyos betegek is. Havi 30 dkg olajból főzött ételeket ehettek, de vajat, tejet, gyümölcsöt „természetesen nem”, ezért egészségi állapotuk az orvosi kezelés ellenére romlott. A szövetség reményét fejezte ki, hogy hátha rossz jósok lesznek, de felhívták Jaross belügyminiszter figyelmét arra is, hogy „sok veszedelmet rejtő ősz és kegyetlen tél elébe megyünk… ha járvány törne ki, hastífusz, dizentéria [vérhas – KL] vagy kiütéses tífusz stb. – úgy a járvány nem fog megállani a megkülönböztető jelet viselő házon belül.”...



A JÁRVÁNYÜGY NEM POLITIKAI TEREP - INTERJÚ ERDŐS GÉZA PROFESSZORRAL

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2020.05.09.


Már a nyáron megkezdhetik az ellenanyag emberi tesztelését – mondta a vírus elleni hatóanyagot kereső University of Pittsburgh kutatócsoportjának egyik tagja, Erdős Géza professzor.

Amerikai kutatócsoportjuk laboratóriumi szinten reménykeltő eredményeket ért el. Pontosan milyen vakcinán dolgoznak? 

A rövid- és a hosszútávú védelem elérése a célunk. Jelenleg a molekuláris immunreakció utáni sejtszintű válasz előidézésén és kimutatásán dolgozunk, ezzel párhuzamosan pedig a szövetségi engedélyezési folyamathoz szükséges anyagokkal kísérletezünk. Remélhetőleg az engedélyezési szakaszon egy-két hónap alatt túljutunk. Persze ahhoz, hogy elkezdődhessen a klinikai tesztelés, az anyagnak a hatékonyság mellett biztonságosnak, stabilnak és sterilnek kell lennie, továbbá szabvány gyártási módszerekkel kell előállítani. A vakcina mellett máson is dolgozunk. A kifejlesztett ellenanyagot kombinálni szeretnénk egy általunk kitalált és szabadalmaztatott oltási rendszerrel. Ez utóbbi, és ebben volt nekem jelentősebb szerepem, az úgynevezett Microneedle Array (MNA) egy már bő tíz éve fejlesztett, több szabadalommal is rendelkező eszköz, amellyel különböző hatóanyagokat juttathatunk a bőr biológiailag és immunológiailag igen aktív rétegeibe. Egyik legfontosabb előnye, hogy nem kell hűtőgép a szállításához és a tárolásához, továbbá nincs szükség injekciós tűre sem az oltóanyag beadásához. Így használata egyszerű, a világ kevésbé fejlett részein is könnyen alkalmazható. 

A kutatásokat jelentősen lassítja, hogy a koronavírusnak ez a fajtája ismeretlen volt a tudósok előtt. Ön mikor találkozott vele először? 

Korábban többször is dolgoztam egy virológus barátom, Andrea Gambotto projektjeiben, aki például a zika-, a MERSA- vagy a SARS-vírust kutatta, azaz komoly tapasztalatokkal rendelkezik a koronavírusok terén. Január végén, február elején keresett meg, hogy dolgozzunk ismét együtt. Az MNA-ba ágyazott COVID-19 specifikus fehérjékkel kezdtünk állatkísérleteket. Az immunválaszt tanulmányoztuk, a reménykeltő eredményeket pedig április elején publikáltuk. 

Ha sikerül előállítani az ellenszert, mennyi idő alatt lehet végigoltani az emberiséget úgy, hogy a koronavírus ne legyen nagyobb fenyegetés, mint például az influenza? 

Mint minden járványnak vagy betegségnek, a koronavírus elleni védekezésnek is többrétűnek kell lennie. Szükség van megelőző oltásra, a terjedés korlátozására, a fertőzés utáni gyógyszerekre, és tüneti kezelésre. Ha rendelkezésre állna megfelelő oltóanyag, a fejlett országok összefogásával egy-két év alatt elő lehetne állítani a szükséges mennyiséget. Ezután persze folyamatosan oltani kell ott, ahol a legszükségesebb, éppúgy ahogy minden évben az influenza esetében. A koronavírus oltással alapvetően nem tűnik sokkal veszélyesebbnek, mint az influenza. Oltás nélkül viszont kétszer-háromszor durvább, mint az influenza oltással. Más kérdés, hogy az új koronavírus bizonyos csoportokra hatványozottan veszélyes és halálos, ráadásul most a sajtóból sokkal pontosabb számokat kapunk az áldozatokról, mint az influenzajárvány esetében. Egyre világosabb, hogy a fertőzések jelentős részét, a jelenlegi becslések szerint 50-80 százalékát nem is azonosítják. A fertőzöttek ugyanis tünetmentesek, vagy csak egy gyenge nátha tünetei jelentkeznek náluk. Az ismertté vált esetek úgy tíz százaléka súlyosabb, és a tesztelések számától, illetve a statisztikai módszerektől függően 1-5 százalékuk halálos.

A legtöbb szakember szerint arra kell készülni, hogy miként az influenza, úgy a koronavírus is minden évben visszatér. 

Számottevő virológiai és járványtani gyakorlat híján óvatos vagyok, de annyi azért látszik: az eddig rendelkezésre álló adatok nem alkalmasak arra, hogy komoly, tudományosan megalapozott következtetéseket vonjunk le. Már csak azért sem, mert például itt az Egyesült Államokban országosan, területenként és sokszor még kórházanként is más feltételekkel, eltérő módszerekkel és eszközökkel tesztelnek. Nehezíti a tisztánlátást, hogy most pozitív teszt esetén a vírus rovására írunk minden halálesetet, előbb-utóbb az adatok demográfia korrekcióját is el kell majd végezni. Jelenleg az antivírus-ellenanyagok népesség szintű gyakoriságát sem ismerjük, pedig erre nagy szükség lenne. És akkor még meg sem említettem a kínaiak kezdeti titkolózását, félrevezető viselkedését, a politikusok túlfűtött nyilatkozatait, vagy épp azt, hogy a felkorbácsolt közhangulat túlkapásokhoz vezetett a járvány kezelésében...