ERŐS KEZDÉS VOLT A HÉTFŐI PEDAGÓGUSSZTRÁJK, DE A KÜZDELEM JAVA CSAK MOST JÖN

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2022.02.03.

Hétfőn több mint húszezren sztrájkoltak a közoktatásban, amivel az elmúlt évek legnagyobb pedagógus-megmozdulásának lehettünk tanúi. A hétfői nap alapján kijelenthetjük: a pedagógusok küzdelmét a nép széles körei támogatják, ugyanakkor a szakszervezetek elkövetkezendő bő másfél hónapos teljesítményén, és a társadalmi szolidaritás erősségén fog múlni, hogy sikerülhet-e kicsikarniuk a kormányból követeléseik teljesítését.

A Mérce percről percre követte az eseményeket, és több helyszínen is megszólaltattunk pedagógusokat, valamint a helyszínről tudósítottunk a szakszervezetek által szervezett, a sztrájkot támogató autós felvonulásról is – beszámolónk itt olvasható.

Munkabeszüntetés nélkül semmire nem mennének

A hétfői, kétórás figyelmeztető sztrájkot a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) küldöttsége, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumát képviselő Kisfaludy László helyettes államtitkár közötti hónapok óta tartó sztrájktárgyalás-sorozat előzte meg, amely után a szakszervezetek már nem láttak más lehetőséget követeléseik elfogadtatására.

Mik a pedagógusok követelései?

- a pedagógus-illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen, mivel a bértáblát még mindig a 2014-es minimálbérhez képest számítják;

- szintén szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is;

- a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen;

- a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül.

Ehhez képest az EMMI a tárgyalások során megalázó ajánlatokkal állt a pedagógusok elé, ráadásul egyértelműen időhúzásra játszott: a tárgyalásokon résztvevő Kisfaludynak nem volt valódi döntési jogköre, és az egyes fordulók között hetek teltek el. Az kormány vélhetően arra számított, hogy sikerül kifárasztania a pedagógusokat, és a korábbi évekhez hasonlóan nem lesz komoly támogatottsága a követeléseknek...

ITT OLVASHATÓ

„MOST KELL LÉPNI, ÉS MÉG ÚGY IS 10 ÉVIG MARADNAK A BAJOK” – MIÉRT SZTRÁJKOLTAK A TANÁROK? [HETIVÁLASZ 109]

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.02.03.

Hétfőn országszerte sztrájkba léptek a pedagógusok, reggel 8-tól két órára függesztették fel a munkát. Jobb munkakörülményeket és tisztes megélhetést garantáló béreket szeretnének. A kormány előre jelezte, illegitimnek tekinti a lépést, aminek következményei lesznek, a tanárok viszont március közepén határozatlan idejű munkabeszüntetésre készülnek, ha addig nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal. A sztrájkról és a kiváltó okokról szól a HetiVálasz legújabb adása, vendégeinket, Törley Katalin franciatanárt, a Tanítanék Mozgalom és Miklós Györgyöt, a Szülői Hang Közösség képviselőjét Élő Anita és Vörös Szabolcs kérdezi...

Részletek a műsorból:

Mennyiben volt az oka a pénz a sztrájknak?

Törley Katalin: „2016-ban, amikor elkezdtük szervezni a Tanítanék Mozgalmat, még hangsúlyosan nem a pénzről beszéltünk, hiszen olyan problémák voltak a közoktatásban, amelyek szenvedő alanya a gyerek, akiről pedig az egész rendszernek szólnia kéne. Strukturális, tartalmi megújítást szerettünk volna, autonómiakérdésekkel foglalkoztunk. Akkor is megkaptuk, hogy csak a pénzzel foglalkozunk, miért követelőzünk, amikor folyamatosan emelik a bérünket. A hatalom a sztereotip, megalázó pedagógusképet erősítette. 2016 és a mostani időszak között az a nagy eltérés, hogy súlyossá vált a tanárhiány, ami egyértelműen összeköthető azzal, hogy nem lehet megélni, nem ad perspektívát a tanár pályát övező anyagi és társadalmi megbecsülés. Olyan súlyossá vált a helyzet, hogy a munkaterhek kérdése előre ugrott, nem lehet megkerülni. (…) Miközben azok a problémák, amelyekkel korábban foglalkoztunk, továbbra is fennállnak, vagy súlyosbodtak, de nem lehet elkezdeni velük foglalkozni addig, ameddig kizsigereltek azok, akiknek ezt működtetni kéne. (…) Muszáj most már arról is beszélni, hogy amíg nincsenek olyan munkakörülményeink és megbecsültségünk, amelyben elvárható tőlünk egy jó szintű munka, addig nem lehet továbblépni. Tényleg azok vannak már csak a pályán, akik benne ragadtak, vagy annyira elhivatottak, hogy még így is ott maradnak. Nem lehet állandóan azzal pisztolyozni minket, hogy »de hiszen ez egy hivatás, és lángoszlopként szeretni kell a gyerekeket«.”

Miklós György: „Beszélni kell a pénzről, még akkor is, ha sok pedagógus szemérmes miatta. Ha nem beszélünk a pénzről, akkor olyan teher zúdul a még pályán lévőkre, hogy nem fogják bírni. Elvárható, hogy tisztes fizetést kapjanak, és nem a saját önző érdekében, hanem a gyerekekében, szülőkében és a társadaloméban beszél az, aki ezért felszólal. (…) Ha csak abból indulunk ki, hogy a kormány 2013-ban törvénybe foglalta a minimálbérhez igazodó pedagógusbéreket, akkor látszik, hogy kiszámolta: meg tudja ezt adni. Ehhez képest ezermilliárdos kivonás történt. Mi volt az, ami fontosabb volt, mint a gyerekek oktatása?”

Hogy fogadták a Szülői Hang részéről a sztrájkot?

ITT HALLGATHATÓ MEG

MEGLÁTOGATTUK ORBÁN VIKTOR VADÁSZHÁZÁT

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.02.03.

Meglátogattuk Orbán Viktor vadászházát. Spoiler: drón felvételek, luxus helikopter, repülési adatok. Azt hiszem teljesen mindegy, hogy most éppen Mészáros nevére vett valamit, vagy Tiborczéra, mindannyian tudjuk, hogy ezek az emberek szalmabábok, cserélhető figurák, akik némi jussért a nevüket adják ahhoz, hogy Orbán vagyonnyilatkozatában ne kelljen feltüntetnie a lopott vagyont.

Egy biztos, ebbe a luxus épületbe amit a tőled lopott állami földekre építettek fel a tőled lopott pénzből azok a tolvajok járnak szórakozni, akik téged lopnak meg. Nem is akárhogy járnak, hanem egy 3 és fél milliárdos helikopterrel. Ezzel a géppel egy út annyiba kerül Budapesről Mosonudvarba, amennyit egy állami iskolában tanító kezdő pedagógus fél év alatt keres. A repülési adatokból látszik az is, hogy nem szeretik a feltűnést. Tehát ha ott parkol egy helikopter az udvarban, az nem jó. Ezért az egy éjszakás "vadászathoz" kétszer fordul a gép Budapestről, egyik nap oda viszi őket és visszaszáll Budapestre, majd másnap értük megy egy újabb kanyarral. Így csak a helikopter költsége egy kezdő tanár éves fizetését teszi ki amikor egy napra szórakozni megy az a pár ember aki el tud terpeszkedni a hangszigetelt kabinban a bőrüléseken. Nem is ragozom, nézz körül te is Orbán birodalmában!

ITT NÉZHETŐ MEG A Nerpédia-t itt találod: https://nerpedia.hu/

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN ÜGYNÖKKÉNT MENT PUTYINHOZ, UKRAJNA CSAK ÜRÜGY VOLT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.02.03.

Handelsblatt

Orbán Viktor a Kreml urát szolgálja – mutat rá a keddi moszkvai út után a német üzleti körök lapja – olyan volt, mintha egy cég ügynökeként kereste volna fel Vlagyimir Putyint, és az Ukrajna elleni fenyegetés csak ürügy volt számára, hogy előnyöket harcoljon ki saját országának. Az EU türelmét egyetlen más tagország vezetője sem tette ily mértékben próbára, ráadásul Magyarországon már a felismerhetetlenségig rombolta a jogállamot.

Orbán Viktor látványosan Kína oldalára állt, amikor Európa közös irányvonalat igyekezett találni a feltörekvő vetélytárssal szemben, most meg a lehető legkényesebb időpontban provokálja a partnereket a moszkvai látogatással. A sajtótájékoztatón egyetlen szót sem vesztegetett az Ukrajnát érő katonai fenyegetésre, azt hangoztatta, hogy békemisszión jár, ami persze nem gátolta meg abban, hogy olcsó orosz gázért kuncsorogjon. Ennélfogva Vlagyimir Putyin újabb szakaszgyőzelmet könyvelhet el a földrész megosztásában.

Amit Orbán Viktor csinál, az Európának árt és a magyar miniszterelnök sehol sem tud nagyobb bajt okozni, mint éppen az orosz fővárosban. Ott arról biztosította a vendéglátóját, hogy egyetlen uniós ország sem akar háborút, mintha nem 100 ezer orosz katona állomásozna az ukrán határ mentén, hanem az EU jelentene veszélyt. Az árulás erős szó, mégis valami ilyesmit érezhetnek most a lengyelek és a balti államok, amikor joggal tartanak a Kreml mind inkább kiszámíthatatlan gazdájától.

Handelsblatt

Az ukrán válság arra kényszeríti Kelet-Európa országait, hogy eldöntsék, hová állnak. A legtöbben minden kompromisszum nélkül a Nyugat mellett törnek lándzsát, az egyetlen kivételt Orbán Viktor jelenti, aki nagyon is megérti Vlagyimir Putyint. Tudta persze, hogy a partnerek gyanakvással figyelik, amint elment Moszkvába, de hát már jó ideje árgus szemekkel tekintenek rá „a nemzeti önzés” miatt.

Az EU-n belül egyetlen más állam sem áll olyan közel az oroszokhoz, mint Magyarország. És ezt csak megerősítette a kormányfő, amikor az indulás előtt közzétette, hogy olcsó gázt szeretne kapni, a tárgyalás után viszont már azt közölte, hogy a diplomácia volt a legfőbb cél.

A V4 országai a csatlakozás után a NATO-tól kaptak biztonsági garanciákat, ugyanakkor – a lengyeleket leszámítva – jó kapcsolatokra törekedtek keleten, ami – tekintve geopolitikai sebezhetőségüket – időnként opportunista stratégia volt a hátuk bebiztosítására.

Ám nagyhatalmi verseny éleződése – a Krím megszállása, a kémkedési botrányok, a kínai hatalmi politizálás és a legújabb orosz fenyegetések – arra kényszeríti ezeket a kormányokat, hogy a Nyugat és főként az Egyesült Államok közelségét keressék. Persze a V4 tagjai mindig is eltérően viszonyultak Moszkvához. A lengyelek az elriasztást szorgalmazzák, Prága és Pozsony lavírozik, miközben Oroszország a fasorban sincs számukra Németországhoz képest a gazdasági jelentőséget tekintve.

Viszont az energia függőségi viszonyt teremtett, ami Magyarország esetében csak fokozódik a paksi bővítéssel. A régió legtöbb államára igaz azonban, hogy az orosz kardcsörtetés erősítette kötődésüket a Nyugathoz.

The Guardian

Két lengyel liberális elemző azért rimánkodik az ukrán válság láttán, hogy a Nyugat ezúttal ne hagyja cserben Kelet-Európát, mert ami a térségben történik, az kihathat az egész földrész jövőjére. Az eszmetörténész Karolina Wigura és a politológus Jaroslaw Kuisz, az egyik a berlini Bosch Akadémia munkatársa, a másik a Cambridge-i Egyetemen tanára, a múlt tapasztalatai alapján aggódva figyeli, hogy Oroszország visszaköveteli magának a hidegháború idején létezett befolyási övezetet, így könnyen veszélybe kerülhetnek a törvényes határok. Ám attól tartanak, hogy a nyugati szövetségesek a végén a lovak közé dobják a gyeplőt.

Pedig a régió szabadsága forog kockán. Az orosz fenyegetés régi sérelmeket ébreszt újra, ám rossz emlékekbe beletartozik az is, hogy a Nyugat ismét hátat fordít ezeknek a nemzeteknek, hiszen pár napja már olyan kommentár jelent meg például a The Guardianben is, hogy mennyire bölcs volt nem beavatkozni 56-ban, illetve 68-ban. De az ilyen nézetek azt igazolják az érintett népek számára, hogy nem csupán Vlagyimir Putyin nézi a dolgokat az egykori hidegháború szemüvegén keresztül.

Ráadásul az amerikai külpolitika az utóbbi években meglehetősen bizonytalan volt, és ez szintén aggályokat kelt. Az EU és a NATO azért jött létre, nehogy a történelem megismételje önmagát. A nyugati országoknak ennélfogva nem szabad elfogadniuk az érdekövezetek lejárt szavatosságú logikáját. Határozott választ kell adniuk Vlagyimir Putyin harcias retorikájára, jelenleg diplomáciai eszközökkel.

A további instabilitás igen érzékenyen érintené a régiót, katonai, gazdasági értelemben egyaránt, de a migráció is sújtaná. Ezen felül felerősítheti a nacionalizmust. Ukrajnában Európa sorsa dől el.

Le Figaro

Kárpátalján Oroszország árnyéka vetődik a magyar kisebbségre. A lap kiküldött tudósítója úgy érzékelte, hogy arrafelé egyesek a kijevi nacionalista politika járulékos veszteseinek érzik magukat, mindenesetre a terület igen alkalmas arra, hogy a nyugtalanság forrása legyen. Dupka György író-újságíró azt mondja, hogy a nyelvhasználati törvény az utóbbi 100 év legnagyobb tragédiája, ilyesmire még Sztálin sem vetemedett.

Mindenesetre a provokációk évek óta, meghatározott ütem szerint zajlanak, eredetüket időnként nehéz kideríteni. Ukrán nacionalista tüntetések, magyarellenes falfirkák, fenyegetések a közösségi hálón, egy magyar temető feldúlása. A körzet kormányzója, aki korábban az ukrán biztonsági szolgálatnak dolgozott, a közelmúltban végrehajtott erőszakcselekmények mögött az oroszok kezét látja.

A térségre szakosodott politológus, Dmitro Tujanszki azt mondja: ugyanaz megy náluk is, mint a Donyeck-medencében vagy a Krímben. Egyesek igyekeznek felszítani az ellentéteket, hogy bizonyítsák a szakadár törekvéseket, noha azok nem léteznek. Egy tavaly augusztusi felmérés szerint a kisebbséghez tartozók csaknem kétharmada nem szeretné, ha az országrész kiválna Ukrajnából. Miközben a köztársaság egyik legszegényebb területéről van szó, ahol évtizedek óta virágzik a csempészet és a korrupció.

Ebből a szempontból különös játékot űz az orbáni Magyarország. 2011 óta legalább 115 millió eurónak megfelő támogatást küldött, ami annyi, mint a körzet közigazgatásának másfél éves költségvetése. A helyi magyarok ezzel együtt nagyon hálásak érte, azt mondják, enélkül nehezebb volna életben tartani a kultúrát és a nyelvet.

A kijevi vezetés nem ismeri el, de megtűri a kettős állampolgárságot. Tehát egyfelől van az elukránosítás törekvése, másfelől a magyar kormány osztogatja az útleveleket és küldi a pénzt. A sérelmet ily módon egyre csak szaporodnak Ukrajna és Magyarország között. Dmitro Tujanszki szerint a kérdés megoldhatatlan Budapest-Moszkva és Kijev háromszögében. Az ukránok szerint az oroszok mesterkednek, a magyarok és az oroszok szerint viszont minden baj oka az ukrán kormány.

Le Monde

Itt a választási kampány, úgy hogy Orbán Viktor befagyasztja bizonyos alapélelmiszerek árát. A verseny szorosnak ígérkezik, ennélfogva a nacionalista vezető egyre több gesztust tesz a szavazók megnyerésére, és miközben a nagy napig más csupán két hónap van hátra, sorra rak le ajándékokat az asztalra, hogy kivegye a szelet a másik oldal vitorlájából, miután az egyesült ellenzék azzal vádolja, hogy az eltelt 12 évben nem követett el mindent az életszínvonal javítására.

Az árak rögzítése persze messze nem elegendő, amikor az infláció 7 százalék felett jár. Ám a választott módszer ugyanakkor sokba nem kerül a hatalomnak, mert a teher a kereskedőkre hárul, az állam viszont magának vindikálhatja a dicsőséget, noha a gazdasági előny, és így a kedvező anyagi hatás meglehetősen korlátozott. Hannya Omar a GKI-tól kiszámolta, hogy egy átlagfogyasztó havonta 200 forintot takarít meg ily módon.

Egyes boltosok panaszkodnak, hogy ráfizetnek, de a többség azért valahogy csak átvészeli az átmeneti időszakot. Ugyanakkor a helyzet sokkal bizonytalanabb az energiaszektorban, az MVM-nek évente egymilliárd eurónak megfelelő veszteséget okoz, hogy szabott áron kell adnia a gázt és az áramot. Csak éppen a magyar kapitalizmusban, amely igen sajátos vonásokat mutat Orbán alatt, igen-igen ritkán panaszkodnak nyilvánosan, gyakran azért, mert tartanak a megtorlástól.

Reuters

A magyar ellenzék a postaládáknál igyekszik ellensúlyozni a Fidesz sajtófölényét. „A Nyomtass te is!”-mozgalom egyre erősödik: októberben csupán 150-en kézbesítették a félbehajtott A4-es lapot, miután szakértők eldöntik, milyen cikkek kerüljenek a világhálóról erre a legújabbkori szamizdatra. Ma viszont már 1300-an vállalják az önkéntes postási munkát, főként vidéken, amely a Fidesz fellegvárának számít, és ahol az emberek javarészt csupán a kormányzati ellenőrzés alatt álló médiából tudnak tájékozódni.

A kezdeményezés nem kapcsolódik egyik párthoz sem, de a szervezők szerint azért van rá szükség, mert Orbán fojtófogást alkalmaz a médián. Az ötlet akkor kapott igazán lábra, amikor Márki-Zay Péter is beállt mögé. Közölte, hogy ő is beszáll a kihordásba Hódmezővásárhely környékén, mert ellensúlyozni kell a hivatalos propagandát.

Jelenleg 150 ezer példány jut el ily módon a címzettekhez, de körülbelül 3500 terjesztő kellene, mert a kis falvakban kétmillióan élnek. Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemző Műhelytől úgy ítéli meg, hogy a független online szektor eleven, vidéken viszont az emberek nem veszik észre, hogy az Orbán-kormány beülteti őket a hintába, azaz bezárja őket egy buborékba, és ott nem tudnak különbséget tenni propaganda és hír között.

Kovács Zoltán, az Orbán-kormány nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint ezzel szemben a magyar és a nemzetközi baloldal a sajtót már jó egy évtizede kampánycélokra, az ország lejáratására használja, ám Európában igazából ritka kivételt jelent a magyar média sokszínűsége és kiegyensúlyozottsága.

The New York Times

A kulturkampf kellős közepén nyílt meg a Városligetben a Zene Háza, amelynek az egész programja jól megvilágítja a „szélsőjobboldali” Orbán Viktor politikáját. A múzeumi negyed terve eleve megosztotta a közvéleményt. A bírálók szerint nem megfelelő a helyszín, az épületek tönkreteszik a parkot, elveszi a helyiektől a zöld területet, nem beszélve a korrupciós aggályokról. A támogatók ezzel szemben azt hangoztatják, hogy ez a földrész legnagyobb városfejlesztési programja, és a liget mindig is több volt, mint fű és fa.

Az biztos, hogy a költségek ötszörösére nőttek az eredeti elképzeléshez képest. Léderer Sándor a K-Monitortól azt vette ki a hivatalos adatokból, hogy az összkiadás nagyjából 100 millió eurónak megfelelő összeget tesz ki az adófizetők pénzéből. Azt már nem mérték fel, hogy mennyire van szükség az egész együttesre és a környezeti hatást nem mérlegelték, egy sor érdekeltet nem vontak be az előkészítésbe. Úgy hogy az egész jól mutatja, miként is zajlanak az orbáni közberuházások.

Beleértve azt is, hogy a hasznot Fidesz-közeli cégek fölözték le, így az árat még a jövő nemzedékei is fizetni fogják. Baán László kormánybiztos nem kívánt nyilatkozni, egy szóvivő viszont elárulta, hogy az egész programra idáig 250 milliárd forint ment el. A kormányfő a negyedet bunkóként veti be háborújában, miután szerinte a nyugati kultúra egyre csak hanyatlik.

2010 óta ő és szövetségesei megszállták a közmédiát, de a kereskedelmi sajtó javarészét is, így ezek az orgánumok szélsőjobbos összeesküvés elméleteket terjesztenek, támadják a rezsim bírálóit és nyomatják Orbán kulturális háborúját, amely már a tudományt, az oktatást és a művészeteket is elérte. Nyáry Krisztián úgy véli, hogy a miniszterelnök úgy tekint a kultúrára, hogy azt le kell rohanni, meg kell hódítani. Csakis a politika logikája mentén tud gondolkodni, pedig a művészet egészen más tészta.

Schiff András, aki az orbáni irányvonal elleni tiltakozásul nem hajlandó hazatérni, úgy nyilatkozott, hogy a kormányfő mindenkit támogat a kultúrában, aki hajlandó követni. A hatalom belevetette magát a munkába, hogy megváltoztassa a történelmet, a tényeket, de ezen még dolgozni kellene és jobb volna elismerni a tévedéseket, illetve hibákat. A Londonban élő zongoraművész hozzátette: biztosan visszajönne, ha a Fidesz megbukik április 3-i magyarországi parlamenti választáson.

ITT OLVASHATÓ

DIZÁJNERDROGOK A SZEGREGÁTUMOKBAN | TELEPJÁRÓ #3

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.01.29.

A dizájnerdrogok különösen gyorsan terjednek a szegények, kirekesztettségben élők között, egyre több kamasz is a kábítószer rabjává válik. Az új típusú tudatmódosítók és a szegénység láthatóan kölcsönhatásban vannak egymással. Melyik az ok és melyik az okozat? Egyáltalán van-e kiút a dizájnerdrogok fogságából? Ennek jártunk utána a mai Telepjáróban. Az adás vendégei: - Topolánszky Ákos lelkész, szociálpolitikus, drogpolitikus, a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetségének elnöke - Raffael István, személyiségfejlesztő, család-gyermekvédelmi szakember, tréner - Csák Róbert szociológus

ITT OLVASHATÓ

PALÓCZ ÉVA: A BAJ A PAZARLÓ OSZTOGATÁS, A HELYZET NEM MENTHETETLEN

KLIKKTV
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2022.02.01.

Pusztán csak a fékevesztett pénzszórás visszafogásával is nagyot lehetne lendíteni az ország gazdasági helyzetén – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója a KlikkTV Tíz című műsorában.

„Talán az önkormányzati választások eredményei is szerepet játszott abban, hogy a kormány az elmúlt két évben letért arról pénzpiaci egyensúlyi politikáról, amelyet korábban így-úgy őrzött.” - mondta a szakember. A kormány 2019 végén erőteljes költekezésbe kezdett és mintegy 780 milliárd forintot „szórt ki a városoknak, az egyházaknak, a sportoknak, a határon túl, tehát mindenkinek, aki valamiért a kasszához járult, és megvolt ehhez a lobbiereje”. Ez abban az évben még nem okozott problémát, a kormányközeli cégekhez, szervezetekhez azóta is áradó közpénz azonban az elmúlt két évben már jelentős hiányhoz vezetett.

Mindezek ellenére, a költségvetési hiányt csupán csak a hatalmas léptékű és észszerűtlen pénzszórás visszaszorításával a megfelelő szinten lehetne tartani – véli a szakember.

ITT NÉZHETŐ MEG

KORÓZS: KORMÁNYVÁLTÁS UTÁN TÖRLESZTÜNK A NYUGDÍJASOKNAK

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2022.02.03.

Vissza fogunk térni a nyugdíjaknál a svájci indexáláshoz, miután az Orbán-kormány 2010 óta kizárólag inflációkövető nyugdíjemelési technikát alkalmazott – emelte ki a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület és a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozatának konzultációs fórumán elhangzottakból Korózs Lajos, a Parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke. Hozzátette: Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje mögött már a civil szervezetek is felsorakoztak.

A gazdaság bővüléséből is részesülnie kell a nyugdíjasoknak, hiszen minden ma megtermelt forint 50-60 százalékát az előző generáció állította elő – tette a svájci indexálás mellé Korózs Lajos. Mint fogalmazott, az nem úgy van, hogy ha valaki nyugdíjba megy, akkor az állam eltartottja lesz. Az ő 40-45, de sokszor 50 éves munkája is benne van abban a teljesítményben, amelyet gazdaság produkál.

„A másik, hogy a különböző juttatások, amelyeket évek óta nem emeltek – például a méltányossági nyugdíjemelés mértéke, az egyszeri segélynek a mértéke –, azokat akár meg kell duplázni és ez nemjelent nagy terhet a költségvetésnek.”

A várólisták kérdése is szóba került, amelyek ugyan nem a nyugdíjkérdésekhez tartoznak, de az idősellátáshoz igen – mondta a szocialista politikus.

„Nem csak az egyészségügyben vannak hatalmas várólisták, hanem a szakellátásban is. Háromféle ellátás van, amit az idősek igénybe tudnak venni. Az alapellátásban van a házi segítségnyújtás, az étkeztetés, a falu- és tanyagondnoki ellátás. Itt a nyugdíjasok 7 százaléka tud igénybe venni valamilyen szolgáltatást, mert a települések jelentős része ezeket nem szervezi meg. A szakellátásban viszont a nyugdíjasok mindössze 3 százaléka részesül, például idősotthonban vagy átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben, mert ezek a férőhelyek egy évtizede nem bővültek. Durván 60 férőhely van és 30 ezren állnak sorban.”...

ITT OLVASHATÓ

VOKSTURIZMUST FIGYELŐ OLDALT FEJLESZTETT A MOMENTUM

MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2022.02.02.

Egyelőre nem látszik rajta a voksturizmus felpörgése.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő és Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja jelentette be, hogy elindult a voksturizmus.momentum.hu oldal, melynek célja, hogy folyamatosan követhető legyen az egyéni választókerületek népességének változása.

„Az úgynevezett voksturitmusnak tavaly decemberben a Fidesz megkönnyítette az útját. Mi azonban kiharcoltuk, hogy a Nemzeti Választási Iroda tegye közzé hetente a választókerületi lakossági adatokat” – mondta a videós bejelentkezés elején Szél Bernadett.

A független országgyűlési képviselő felhívta rá a figyelmet, hogy nemcsak a szavazás napján, hanem már előtte is lehet tenni a választások tisztaságáért: „Magyarországon a választások tisztasága komoly veszélyben van. Mindenhol szükség van szavazatszámláló biztosokra, azonban az addig elvezető úton is folyamatosan figyelnünk kell. Ezért én a körzetemben használni fogom ezt a weboldalt.” ...

ITT OLVASHATÓ

NAGY A BAJ, A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZÓLTAK, HOGY ELFOGYNAK

NÉPSZAVA
Szerző: D.A.
2022.02.03.

Közös 12 pontos követelést tett közzé a két nagy egészségügyi kamara arról, hogy mit kell haladéktalanul tenni az ágazat működőképességének fenntartásához.

Az utóbbi évtizedek legnehezebb szakaszát éli a magyar egészségügy – rögzítette tegnap nyilvánosságra hozott közös kiáltványában a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK).

Megállapításukat azzal indokolták, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a Covid-19 pandémia kettős nyomás alá helyezte az egészségügyet. Az előbbi katonás szemlélettel szigorította a munkaviszonyt, átrendezte az ellátórendszer irányítását, de eközben elmaradt a strukturális átalakítások sora, az ellátások és a kompetenciák átrendezése. Mindez – a jelentős orvosi béremelés ellenére is – szakemberhiányt és ellátási problémákat okoz, napról napra fogynak a szakdolgozók, a mind kevesebb emberre így egyre több feladat és beteg jut. Érdemi béremelést követelnek az ápolók számára úgy, hogy az arányaiban illeszkedjen az orvosok jelentősen megemelt fizetéséhez. A MESZK erről már több ízben is részletes koncepciót küldött a kormánynak, legutóbb tavaly márciusban. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke emlékeztetett arra, hogy amíg korábban a szakdolgozók átlagosan az orvosbérek 52 százalékért dolgoztak, addig 2021-re ez az arány harmincegynéhány százalékra csökkent, az idei orvos béremelés után pedig 20 százalék körülire apadt. Most azt kérik, hogy a szakdolgozók bére ismét érje el az orvosok bérének az 50-60 százalékát. A baj akkora – figyelmeztetett Babonits Tamásné, a MESZK alelnöke –, hogy hamarosan elfogynak az ápolók:

aki eléri a 40 éves szolgálati viszonyt, az nyugdíjba megy, a fiatalabbak átmennek a magánegészségügybe vagy külföldre. A fiatalok számára semmilyen értékelhető perspektívát nem tud nyújtani az állami egészségügy.

Balogh Zoltán hozzátette: már nincs hadra fogható ember a műtéti asszisztenciához, a sürgősségi, és laboratóriumi ellátásokhoz, a képalkotó diagnosztikához...

ITT OLVASHATÓ

DOBREV KLÁRA: KŐBE VAN VÉSVE MÁRKI-ZAY PÉTER MINISZTERELNÖKSÉGE

JELENVALÓ
Riporter: BENYÓ RITA
2022.02.01.

Bármi is történik a választáson, európai parlamenti képviselő marad Dobrev Klára, akit Márki-Zay Péter arra kért, hogy legyen a második az ellenzéki pártok közös listáján. Ha a pártelnökök is így döntenek, akkor elfogadom - jelentette ki a JelenValó legújabb adásában a DK politikusa, aki szerint Orbán azért megy Putyinhoz, hogy megkapja az utasításokat, hogyan kell szétrombolni az Unió és a NATO egységét.

ITT NÉZHETŐ MEG

MINDENKI TUDJA, EZ ÍGY NEM MEHET TOVÁBB AZ OKTATÁSBAN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.02.03.

A pedagógus szakszervezetek szervezik a március 16-ára meghirdetett általános sztrájkot, de hogy meg is tartják-e, az a kormányon múlik. Eközben a sztrájkbizottság folytatja a tárgyalásokat a kormánnyal, mert a szakszervezetnek ez a feladata, és azon vannak, hogy megegyezzenek a kormánnyal. Minderről Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a Hírklikknek a hétfői figyelmeztető sztrájk kapcsán.

– Csak 20 ezer, vagy több mint 20 ezer pedagógus sztrájkolt két órában figyelmeztetésül hétfőn?

– Több mint 20 ezer, bár pontos számokat csak később tudunk mondani, hisz' a PDSZ adataival még egyeztetnünk kell. Az viszont biztos, hogy meghaladja a húszezret a sztrájkolók száma.

– A „csak”-ot jelen esetben az Emberi Erőforrások Minisztériumára értettem, ők azt mondták, országosan az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok kevesebb, mint egyötöde vett részt a hétfői sztrájkban.

– Emlékeztetnék mindenkit, hogy 2016-ban is ugyanígy magyarázta a minisztérium az akkori sztrájkot. Ugyanazt az eredményt egyszer így, egyszer úgy indokolja. Ha ezt a mostanit így lekicsinyli, akkor azt kérdezik a szakszervezetek, miért kellett annyi energiát beleölni, hogy minden eszközzel ellehetetlenítsék a kétórás figyelmeztető sztrájkot? Maga Maruzsa Zoltán államtitkár nyilatkozta, hogy sokkal többen sztrájkoltunk volna, ha rendezettek a körülmények. Ezzel egyet tudunk érteni. Csak azt felejtette el közölni, hogy a rendezetlen körülményeket a kormány teremtette. Egyébként pedig 20 ezer oktatásban dolgozó, valamint az őket támogató szülők és diákok a kormány szerint lebecsülendők? Ennyi ember véleménye nem fontos?

...

ITT OLVASHATÓ

JÖHET AZ OLTÁS AZ ÖT ÉVEN ALULIAKNAK AMERIKÁBAN

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2022.02.02.

Az öt éves kor alatti gyerekek is kaphatnak a covid elleni vakcinából, ha az amerikai Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) biztonságosnak ítéli a Pfizer-BioNTech oltását ebben a korcsoportban – írja a Reuters. A cégek már beadták az engedélyeztetési kérelmet az FDA-nak, ha a vakcina zöld utat kap, a 2-4 évesek is kaphatnak majd oltást a covid ellen.

Janet Woodcock, a hivatal tisztségviselője szerint fontos lépésről van szó: a gyerekek számára fejlesztett vakcina különösen fontos a járvány elleni küzdelemben, és nagy terhet venne le a szülők válláról is. A gyerekek között terjedő covid az omikron megjelenésével egyre égetőbb problémát jelent, az oltással pedig meg lehetne fékezni a gyakran tünetmentes, az óvodában terjedő fertőzés terjedését.

Az FDA február tizenötödikén dönt a vakcina vészhelyzeti engedélyezéséről, ha zöld utat kap, a Pfizer három oltással számol a gyerekek esetében is. Első körben két dózisról döntenek, ha ezt engedélyezik, Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója szerint fontolóra kell venni egy harmadik beadását is. Ezzel nem mindenki elégedett: John Grabenstein, a Merck egykori vezérigazgatója szerint példa nélküli lenne, hogy a hivatal úgy engedélyezzen egy vakcinát, hogy a harmadik oltás beadásáról még nincsenek klinikai adatok, ezért úgy véli, hogy első körben legalábbis csak két oltásról kellene döntenie a gyógyszerfelügyeletnek.

A Pfizer korábbi vizsgálatai szerint a 2-4 éves gyerekeknél egyetlen dózis nem váltott ki megfelelő immunválaszt, de a hat hónapos és két év közötti gyerekeknél két oltás már megfelelő védelmet nyújtott. A cég még nem tette nyilvánossá az adatokat, de Anthony Fauci, az amerikai kormány járványügyi főtanácsadója már januárban azt nyilatkozta, hogy „hamarosan” az öt év alattiak is oltáshoz juthatnak, de csak április környékére jósolt előrelépést az ügyben...

ITT OLVASHATÓ

ÓRIÁSI PÉNZEK VÁRNAK ELKÖLTÉSRE AZ INGATLANPIACON - MI MOST A LEGJOBB BEFEKTETÉS?

PORTFOLIO
Szerzők: DITRÓY GERGELY, FUTÓ PÉTER
2022.02.03.

Fontos strukturális átalakulások zajlanak mind a hazai, mind a globális irodapiacon. A home-office elterjedése mellett a gazdasági környezet is változik és a fenntarthatóság kérdése is egyre inkább megkerülhetetlen eleme lesz a fejlesztéseknek és a tranzakcióknak. Éppen ezért a jelenlegi irányokról, a befektetési piac kilátásairól, az infláció, a hozamok és a forint árfolyama közti összefüggésekről Salamon Adorjánnal, az ESTON International vezérigazgatójával beszélgettünk, aki az irodapiac mellett a bérlakáspiacról is megosztotta várakozásait.

Sok minden történt a tavalyi évben, fontos átalakulások zajlanak a gazdaságban és az ingatlanpiacon egyaránt. Hogyan zárt 2021 az ingatlanbefektetések piacán?

A tavaly zárt tranzakciók volumene több mint 20%-kal haladta meg a 2020-as évi teljesítményt, ez kb. 1,3 milliárd eurót jelent. Innen egy újabb 20%-os növekedéssel a már a pandémia előtti szinteket közelítenénk meg. Hozamok tekintetében továbbra is észlelhető a befektetők közötti erős verseny és ezzel párhuzamosan megjelent egy inflációs nyomás is. Ez a kettő pedig trendjelleggel ellentmond egymásnak. Az egyik fontos kérdés a jövőre nézve, hogy az infláció időleges lesz-e.

Mennyire kell elszállni az inflációnak, hogy nyomás legyen a hozamokon is?

...

ITT OLVASHATÓ

7,8 MILLIÓ EURÓT KELLETT VISSZAFIZETNIE MAGYARORSZÁGNAK AZ ÖVEGES-PROGRAM ÉS MÁS PROJEKTEK SZÉTLOPÁSA MIATT AZ EU-NAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2022.02.02.

Bár a kormány évek óta titkolja a pontos összeget, az Átlátszó most megtudta: Magyarországnak 7,8 millió euró (mai árfolyamon közel 2,8 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt. A természettudományok középiskolai oktatásának fejlesztését célzó programra a mai euróárfolyammal számolva közel 19 milliárd forintnyi uniós támogatást költöttek el az iskolákat fenntartó önkormányzatok. Az ügyben hét évig folyt a nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. Tavaly vádat emelt az ügyészség, de még mindig nem tudni, mikor kerülnek bíróság elé a felelősök.

Korábban több cikkben is írtunk már a 2014-ben indított, a természettudományos tantárgyak hatékonyabb tanítását célul tűző Öveges programról. Tavalyi, az ügyészség által „elszabotált” nyomozásokat soroló cikkünkben is foglalkoztunk az üggyel, mert 2014 óta folyik benne a nyomozás...

ITT OLVASHATÓ

GULYÁS SZERINT TÖRVÉNYTELEN VOLT A PEDAGÓGUS-SZTRÁJK – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.02.03.

És persze SOROS!

Le Pen hiteléről nem tud, nem vizsgálják a kormányban Rogán kabinetfőnökének diplomaügyét és nem árulta el az orosz gáz árát.

Több iskolában szankcionálják a sztrájkban részt vett tanárokat

Változatos módszerekkel állnak bosszút a sztrájkoló tanárokon. Legalja.

Schadl-ügy: Újabb három embert tartóztattak le

Eredetileg Schadl György, továbbá a gyakran csak „gazdámként” említett R. Róbert, valamint a végrehajtói kar elnökének sofőrjét tartóztatták le, bár az ügyészség összesen 6 embert akart rács mögött látni. A bíróság elsőre azonban elutasította a három, meg nem nevezett ember letartóztatását, de a főügyészség fellebbezése után megváltoztatta a döntést.

Fegyelmi eljárást követelnek a bírák

Miután a Völner–Schadl-ügyben a Fővárosi Törvényszék elnöke egy bíró ellehetetlenítéséről egyeztetett.

Gulyás persze semmit sem tudott arról, hogy az általa vezetett tárca épületében házkutatást tartottak

Hogy is mondta anno Gulyás? Karácsony inkompetens, mert nem tudja, mi történik a háza táján…

Kövér László „hírzárlatot rendelt el” a Völner-ügyben

“Az EMMI egyébként egy trágyadomb. Olyan embereket gyűjtenek össze a közszférában, akik sehol nem kellenek. Csupa ilyen kisebbségi komplexussal rendelkező, lusta embert” – mondta állítólag Völner.

Csoda a NER-ben

Bűnösnek mondta ki a bíróság Gyula fideszes polgármesterét.

Elárulta a Fidesz, miért zárják ki a sajtót a VIII. kerületi lakossági fórumról

Soros. Járvány. Kocsis Mátét ez a tény a kézilabda eb-n nem zavarta…

Jogerősen elítélte a bíróság a Magyar Nemzet szerzőjét és főszerkesztőjét

A Szabó Tímeát egy „háttérhatalom biológiai fegyvereként” leíró cikk miatt.

Letiltatja a Fidesz / CÖF „miniferis” kampányának videóit a WarnerMedia

Megint loptak. Nincs egy eredeti ötletük sem.

Kilenc eljárást indítottak a Hang.hu ellen a szociális szféra azóta leváltott vezetői

A lap minden eljárást megnyert – mert a valóságot írták meg.

Megint “nagyot ment” a Sajtóklub

Mindig van lejjebb.

A kormány bevonja a polgárőröket a határvédelembe 370 millió forint fejében

A szerda esti Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a polgárőrök január 3. és április 30. között vesznek részt a határőrség munkájában.

Mészáros Lőrinc most éppen skanzent épít

1,25 milliárd forintos megbízást nyert a leggazdagabb magyar egyik érdekeltsége, a Göcseji Falumúzeum fejlesztésén dolgozhatnak.

ITT OLVASHATÓ

POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁSSAL NEM LEHET FŰTENI A MAGYAR OTTHONOKAT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.02.03.

Gázt adunk Ukrajnának, kölcsönt pedig Marine Le Pen kampányához. Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje.

A Vesztyi orosz hírportál azt írja, hogy Ukrajna történetében először importál gázt – úgymond fizikai értelemben - Magyarországtól. Газотранспортная система (ГТС) Украины cég operációs igazgatója, Сергей Макогон számolt be erről. Magyarország Szlovákia után a másodikként juttat gázt keleti szomszédunknak. (Miután tavaly ősszel Oroszország elzárta Ukrajna felé a gázcsapokat.) Ennek köszönhetően az ukrán kereskedők a horvát terminál felé is nyithatnak. Információk szerint tavaly 2,6 milliárd köbméter gázt importált Ukrajna az Európai Unió területéről. A Gazprommal tavaly kötött magyar szerződés a korábbi évekkel ellentétben nem 8, illetve 10 milliárd köbméter gázszállításra, hanem 4,5-re vonatkozott. (Orbán kedden +1 milliárd köbm. gázszállításról akart megegyezni Putyinnal.) A cikk nem mellesleg megjegyzi, hogy milyen kedvezményes, hosszútávú szerződést kötött Putyin Németországgal a korábbi szerződést megtoldva 5,6 milliárd köbméterrel. Egy nyilatkoztában az orosz elnök megjegyezte, hogy 1 milliárd köbméter gázeladásból 1 milliárd dollár bevételt lehet elérni. Feltételezése szerint – mivelhogy van vezetékük keleti szomszédukhoz, Lengyelországon keresztül napi 3 millió köbméter gázt juttat Németország Ukrajnának. Putyin szerint nem árt, ha tudnak erről mind az európai, mind a német fogyasztók.

Politikai állásfoglalással nem lehet fűteni a magyar otthonokat – fogalmazott Szijjártó Péter az orosz gázszállítások politikamentességét magyarázva az orosz Izvésztyijának adott terjedelmes interjújában, amikor többek között arról beszélt, hogy +1 milliárd köbméter gázszállításról akart megegyezni Orbán Putyinnal. A magyar külügyminiszter úgy látja, Magyarországnak nem kell közvetítő szerepet játszania Oroszország és Ukrajna között, hisz kapcsolatban vannak Boris Johnsonnal, Emmanuel Macronnal és kialakult a párbeszéd Lavrov külügyminiszter és amerikai kollégája között is. (Orbán viszont békemisszióként adta elő moszkvai látogatását.) Mi Magyarország véleménye a NATO keleti bővítéséről? – hangzott a kérdés. Megértőek vagyunk a NATO-javaslat tekintetében. S mivel mi a NATO tagja vagyunk, ennek a szervezetnek vetjük alá magunkat. Ugyanakkor – mondta Szijjártó, NATO és uniós tagságunk ellenére jó a kapcsolatunk Oroszországgal is, ami azt jelenti, kölcsönös tiszteletet élvezünk, ami elhárítja a felmerülő akadályokat. Arra a kérdésre, hogy állomásoztatna-e NATO- csapatokat (amerikai, brit) Magyarország, Szijjártó közölte, NATO-csapatok vannak nálunk, az pedig a magyar hadsereg, hisz mi is a NATO tagja vagyunk. Nincs szükségünk külföldi csapatokra, mi meg tudjuk védeni magunkat – fogalmazott, s megjegyezte, nem akarná viszontlátni a hidegháborús időszakot, mert abból rosszul jönnénk ki. A kárpátaljai magyarokra vonatkozó kérdésére úgy válaszolt, nem érti Ukrajnát, miért viselkedik így a kisebbségekkel. S minden egyes tárgyalás után vagy intézkedést követően egyre rosszabb lesz az ott élő magyarok helyzete. Utolsó kérdés: megváltozik a magyar-orosz viszony, ha az ellenzék győzne áprilisban? Reméli, hogy nem, mert a Fidesz fog győzni.

A franciaországi RTL úgy értesült, hogy Marine Le Pen magyar banktól kapott hitelt kampánya finanszírozásához. Hosszasan kutatott hitellehetőségek után a francia szélsőjobb politikusa, sorra visszautasították állítólag francia és más európai bankok is, több tucatnyi is, míg 10.6 millió eurós kölcsönt utaltak neki Magyarországról. A párt kabinetje bizalmas információként kezelve az ügyet, természetesen közelebbit nem árult el a bankról. Az újságíró felhívja a figyelmet Marine Le Pen és Orbán Viktor kiváló kapcsolatára, amit mi sem bizonyít jobban, hogy októberi budapesti látogatása alkalmával vörös szőnyeges fogadtatásban részesült a francia pártvezér. Legutóbb Madridban találkoztak, ahol állítólag Orbán megerősítette, ismételt támogatásáról biztosítja a szintén áprilisban esedékes választások alkalmából. Vajon Orbán segített a bankhitel közvetítésében? No comment - így nyilatkoztak közvetlen környezetéből, de azt sugallták, hogy valóban volt magyar közvetítő, de szerintük nincs köze a politikához.

ITT OLVASHATÓ

VÁLTOZATOS MÓDSZEREKKEL ÁLLNAK BOSSZÚT A SZTRÁJKOLÓ TANÁROKON

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.02.03.

Van olyan iskola, ahol a tankerület vezetése a munkabeszüntetés után jött rá, hogy 2022-re nem áll módjában a korábbi mértékben biztosítani azt az összeget, amelyet az igazgató pótlékként oszthatna szét a pedagógusok között.

Több iskolában – értesült a Népszava – már el is kezdődött a hétfői kétórás figyelmeztető sztrájkban résztvevő pedagógusok különböző módszerekkel történő szankcionálása a munkabeszüntetést szervező érdekképviseletek szerint. A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) is érkeztek visszajelzések az enyhébb retorzióktól kezdve olyan tankerületi utasításig, amely az érdekvédők szerint egyértelműen jogellenes.

A PSZ alelnöke, Totyik Tamás azt mondta a Népszavának: tudnak olyan intézményről, ahol a diákok nemrég intelligencia-tesztet írtak, ezek javítását, értékelését pedig csak azoknak a pedagógusoknak kell elvégezniük, akik hétfőn sztrájkoltak. De van olyan iskola is, ahol arra

utasították a tanárokat, hogy a KRÉTA e-naplóban úgy könyveljék el a sztrájk miatt elmaradt órákat, mintha megtartották volna azokat.

Hasonló esetről értesült a PDSZ is, melynek országos választmányi tagja, Nagy Erzsébet maga is látott egy erről szóló levelet, amit egy tankerületi igazgató küldött ki az intézményeknek. Az utasítás szerint minden pedagógusnak be kell írnia a saját órarend szerinti óráját és meg kell jelölnie a hiányzó diákokat is. Amennyiben az érintett pedagógus sztrájkolt, az órai tananyaghoz azt kell beírnia: pedagógus-sztrájk. Nagy Erzsébet szerint a tankerületeknek ezzel az a célja, hogy adminisztrációs szinten láthatatlanná tegyék a sztrájkot, emellett, ha az óra „hivatalosan” meg volt tartva, a hiányzó tanulók, akiknek a szüleik nem kértek gyermekfelügyeletet a sztrájk idejére, igazolatlan hiányzást kaphatnak – vagyis a tanárokat, diákokat, sőt a szülőket is büntetik egyszerre. A PDSZ képviselője figyelmeztetett: az e-napló utólagos meghamisítása jogellenes, konkrétan közokirathamisításnak számít. 

A PDSZ tud olyan esetről is, amikor egy pedagógust azért akartak megbüntetni, mert értesítette a szülőket a sztrájkról, az intézményvezető végül a többi tanár kiállása miatt mondott le erről. Továbbá van olyan iskola is, ahol a tankerület vezetése a sztrájk után jött rá, hogy az idei évre - költségvetési okokra hivatkozva – nem áll módjában a korábbi mértékben biztosítani azt az összeget, amit az igazgató pótlékként oszthatna szét a pedagógusok között. Mindezen túl a PDSZ értesülései szerint egyes tankerületeknél elkezdték bekérni azoknak a tanároknak a nevét, akik az adott intézményben a sztrájkot szervezték...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN IS MEGMONDTA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.02.03.

Olyan országban élünk, amelyben áprilisban, az országgyűlési választással egy időben lehet népszavazni ilyen kérdésekről: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?” Továbbá: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?” Illetve még másik kettő, amelyek azt akadályozzák meg, hogy az iskolában voltaképp szó essen a szexualitásról, hagyva ezt a túlképzett szülőkre, akik majd meglepődnek, ha a tizenhárom éves lányuk egyszer csak terhesen tér haza. Bár a haza mint nemzet az ilyesminek örül.

A két idézett kérdés kapcsán büszkeség tölti el Orbán sajtóját minden porcikájában amiatt döngetve a mellüket, hogy Neria az első ország a világon, „ahol az embereket megkérdezik arról, mit gondolnak a genderideológiához kapcsolódó kérdésekről”. Hogy ennek így, ebben a formában örvendeznek, azt mutatja, egyáltalán nincsenek tisztában a gender fogalmával, hanem olyan szitokszóként használják, mint amilyenné Orbán a liberálist tette, jelezve ezzel is helyünket a középkori világban, ahová egyre inkább belesüppedünk. Lehangoló az a sötétség, amit a Fidesz áraszt magából, ám, ami miatt szólani kell újólag, az a bíróság, amelyik szintén kezdi elveszíteni az eszét.

Nem a „Meseország” című könyv robbantotta ki a magyar genderháborút, de jó csatamezőt kínált neki, amelyben a Magyar Nemzet odáig ment, hogy a könyvet, amely arra tanít, hogy legyünk elfogadóbbak egymással, illetve a könyv kiadóját pedofilnak nevezte, ami a józan ész vizsgálata szerint elképesztő és aljas állítás, de a bíróság (Fővárosi Ítélőtábla) szerint nem az. Holott első fokon fokon még bocsánatkérésre és sérelemdíj fizetésére kötelezték a Magyar Nemzetet. Most épp ellenkezőleg, ami döntésbe minden bizonnyal belejátszott Orbán elképesztő kijelentése, amikor kapcsolatot tételezett a homoszexualitás és a pedofília között.

No most, hogy Orbán hülye, az egy dolog, de, hogy a bíróság, amely a fentebb vázolt elképesztő ítéletet hozta, indoklásában Orbán tébolyult kijelentésére hivatkozzon – mint az most megtörtént –, az már csak kinyitja a bicskát az ember zsebében. Mint most az enyimében. Noch dazu, innentől tételezhetjük, hogy a miniszterelnökségről ürgebőrbe kötve ítéletek is érkeznek, érkezhetnek, mert a bírói kar a tiszteletre méltó kivételektől eltekintve kezd nagyon szomorú állapotba kerülni. Ennek jele az is, hogy Schadl odáig merészkedett, igyekezett közbenjárni a Fővárosi Törvényszék elnökénél annak érdekében, hogy egy magyar bírót távolítsanak el pozíciójából...

ITT OLVASHATÓ

MEGNYUGODTAM, AKKOR HÁT TÉNYLEG NEM KURZUSFILM KÉSZÜL…

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.02.03.

Ez a Rákay nevű kurzusproducer, igazolandó, hogy nem fideszes filmet szándékszik készíteni Petőfiről, kifinomult ízléséről, született filmes látásáról és alakuló koncepciójáról tanúságot téve, egyúttal fölényeskedve egy picinyt, azt mondja, hogy nem fog a filmben Petőfi egyszer csak diszkréten előhúzni egy narancsot a zsebéből.

Megnyugodtam, akkor hát tényleg nem kurzusfilm készül.

Viszont a film előtt érdemes lesz olvasgatnia Petőfit, ugyanis az Olaszország című költeményében, ahol „hatalmas zsarnokok”-ról szól, meg arról, hogy „a zsarnokság ki fog pusztulni”, a narancs egy igen fontos kép elemeként jelenik meg: „S halvány narancs helyett a déli fák / Piros vérrózsákkal lesznek tele”.

A kurzusproducer megnyugodhat: rajta kívül senkinek nem jut eszébe az a perverz baromság, hogy a filmben Petőfi hirtelen egy narancsot húz majd elő a zsebéből. Viszont nem lenne hátrány, ha a kurzusproducernek „narancs helyett” eszébe jutnának a „piros vérrózsák”, no meg a kipusztuló zsarnokság.

Ha már Petőfi.

ITT OLVASHATÓ