2022. augusztus 29., hétfő

NEMZETI VODAFONE, TŰZIJÁTÉK, KATI A PÁPÁNÁL

YOUTUBE
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2022.08.28.



Nemzeti Vodafone, tűzijáték, Kati a pápánál...

BÖDŐCS: A KISPÁL-BESZÉD

YOUTUBE
Szerző: BÖDŐCS TIBOR
2022.08.29.



A felvétel a Panoráma Campingben készült Orfűn, a Kispál on Orfű fesztiválon, 2022. augusztus 26-án. Videó: Kálocz Tamás // FOOFILM

FŐKÉNT ISKOLÁKAT ÉS UTAKAT ÁLDOZTAK BE A „REZSICSÖKKENTÉS MEGVÉDÉSE ÉS A HÁBORÚ” MIATT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2022.08.29.


Egymás után nyilvánítják eredménytelennek a különböző beruházásokat a közbeszerzések kiírói. Pontos lista egyelőre nincs arról, mely fejlesztések esnek áldozatul a „rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének”, de a közbeszerzési értesítőt böngészve találhatunk néhány támpontot. Tapasztalataink szerint az elvonások főként az iskolákat és utakat érintik, de az Országos Onkológiai Intézet fejlesztését, és még a kormánynak különösen kedves Fertő tavi beruházást is leállították pénzszűke miatt. A dokumentumok szerint a forráshiány oka a szomszédban zajló orosz-ukrán háború, de inkább az uniós támogatások kiesése lehet a probléma. Lázár János építésügyi miniszter szerint 2100 milliárd forint értékű beruházást halasztottak már el, aminek nagy része közinfrastruktúra. Az építési projektek felülvizsgálata folyamatos, eddig már 270-ről született döntés.


„Ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált” (…) Ajánlatkérő 2022. június 29. napján vette kézhez az Építési és Beruházási Miniszter elrendelését, melyben az állami építési beruházások felülvizsgálata érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2175/2022. számú Kormányhatározat alapján, a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló 1281/2022. (VI.4.) Korm. határozat 2. pontjának végrehajtásának érdekében döntött arról, miszerint az állami beruházások esetében további forrásbiztosításra nem kerülhet sor, így Ajánlatkérő számára a tárgyi eljárás megvalósításához szükséges anyagi fedezet forrása nem biztosított.”...

AZ ENERGIAELLÁTÁST IS VESZÉLYEZTETI AZ ELMÚLT 500 ÉV LEGSÚLYOSABB ASZÁLYA EURÓPÁBAN

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2022.08.29.


A vízerőművek tározói kiszáradnak, az atomerőművek hűtővizét szolgáltató folyók és tavak túlmelegszenek, de még a napelemek sem működnek a korábbi hatékonysággal az extrém hőségben. Európában sok áramot termelnek vízenergiával, ezért most mindenki a csapadékos őszben reménykedik.


Európa kétharmadát fenyegette valamilyen szintű aszály augusztusban, és míg ez a kontinens 47 százalékán csak a talaj szárazságát eredményezte, 17 százalékán már a növényzet is hőstressz alatt állt – derül ki az Európai Bizottság tudományos egysége, a Közös Kutatóközpont (Joint Research Center, JRC) alá tartozó globális aszályfigyelő szolgálat (Global Drought Observatory, GDO) legfrissebb jelentéséből. Bár az augusztus második felében érkező eső több helyen legalább átmenetileg enyhített a helyzeten (már ahol nem új problémaként jelentkezett viharkárok formájában), a JRC vezető kutatója, Andrea Toreti szerint az elmúlt 500 évben nem volt ilyen hosszú és ilyen pusztító aszály Európában.

Az, hogy a klímaváltozás eredményeként egyre hosszabbak a tartósan magas hőmérséklettel és jó esetben is csak minimális csapadékkal járó időszakok, egyre gyakrabban jár együtt pusztító futótüzekkel, a folyók és tavak minden korábbinál nagyobb mértékű kiszáradásával, ráadásul a levegőben megnövekedett porkoncentráció miatt a porszemcsékhez tapadó kórokozók is jobban terjednek...

„AZ ISMERŐSEIM MIND FOGJÁK A FEJÜKET, HOGY MI LESZ ITT TÉLEN” – HOGY LÁTJÁK SORSUKAT A REZSIEMELÉS VESZTESEI?

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2022.08.28.


Attila nyugtalanul készül a fűtési szezonra. A rezsicsökkentés részleges kivezetése miatt éves szinten több mint 400 ezer forinttal emelkedne a gázszámlája az előző évi fogyasztása alapján. Tartalékjai azonban nincsenek.

„Elég rosszul érintett a bejelentés, mert nem fogok tudni kijönni” – mondta férfi, aki egyedül él a szabolcsi Rétköz határánál fekvő, közel ötezer lakosú Kótajon.

A 45 éves Attila az előző évben mintegy 2300 köbméter gázt fogyasztott, közel 600-zal többet a nem feláras mennyiségnél. Abban bízik, hogy pár száz köbmétert könnyedén meg tud spórolni, mert tavaly egy hónapig 24 fok volt a lakásban, mivel a rokonai nála laktak a kisbabájukkal.

Számításai alapján azonban nem lesz elég, ha a megszokott 22-23 fok lesz a lakásban. „Ha még adott volna 300 köbmétert a kormány, akkor ki tudnék jönni” – összegezte a korábban több éven át külföldön dolgozó fémmunkás, aki egy sérülés miatt már nem tud dolgozni a szakmájában. Szerinte az sem megoldás, ha néhány szobában csak őrlángon hagyja a konvektorokat, mert ez korábban nem hozott érdemi változást a fogyasztásában.

Attila egy száz négyzetméteres, az 50-es években épült vályogházban él. Ahogy korábban bemutattuk, a júliusban bejelentett gázáremelés éppen az olyan energetikailag elavult, nagy alapterületű családi házakat érinti leginkább, mint Attiláé: a kisebb települések utcaképét meghatározó Kádár-kockákat, vályogházakat vagy a kalákában épült, jórészt kihasználatlan többgenerációs családi házakat.

A magyar lakosság több mint egyharmada él ilyen épületekben (csak Kádár-kockákban mintegy kétmillióan, vályogházakban pedig 1,2 millióan). Az elmúlt napokban közülük beszéltem tizenöt emberrel négy megye öt településén, a Vas megyei Bobán, a veszprémi Nemesvámoson, a borsodi Mezőcsáton, valamint a szabolcsi Kótajon és Vasmegyeren, hogy hogyan érinti őket a rezsicsökkentés részleges kivezetése. Értelemszerűen az általam megkérdezett szűk réteg sem éli meg ugyanúgy a rezsi emelkedését, ugyanakkor számos visszatérő elem jelent meg a beszélgetésekben, ezeket az alábbi három pontban foglalom össze...

EGY MONDAT AZ ALKALMATLANSÁGRÓL

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.08.29.


Egy mondat az alkalmatlanságról
Próbálom megfejteni, hogy vajon az önreflexió milyen fokozatú teljes hiányára, a stratégiai ostobaság mely lépcsőfokára, s a küldetéstudatos fontoskodó önimádat miféle grádicsára volt szükség ahhoz, hogy néhány úgynevezett ellenzéki politikus a „párbeszéd” jelentőségének elkötelezett hitében ringatózva, s a dialógus- és vitakészség meggyőződésével önmagát cirógatva megjelenjen ama fideszes B-közép szurkolótábor színe előtt, amely szilárdan vallja, hogy ha az ellenzék került volna hatalomra, akkor az óvodákban melegpropaganda vagy transznemű propaganda zajlana, s az ovikban szakmányban folynának a nemátalakító beavatkozások, nos hát, miféle stratégiai megfontolás vezette ide azokat az úgynevezett ellenzéki pártpolitikusokat, akik heroikus bátorsággal cipelték magukkal teljes intellektuális nihiljüket, bántóan üvöltő felkészületlenségüket, vitára és érvelésre való képtelenségüket, hacsak az nem, hogy immár manifeszt módon, kétségbeesetten üvöltsenek az ellenzéki választóknak, hogy hát tessék már végre felfogni, hogy totálisan alkalmatlanok vagyunk, s legyenek kedvesek végre már elzavarni legalább bennünket, akik képesek voltunk fellépni, s grand seigneuri nagyvonalúsággal és előzékenységgel, minden kétséget kizáróan bebizonyítani a fideszes B-közép előtt totális szellemi ürességünket, politikusi alkalmatlanságunkat, olyannyira, hogy még egy Deutsch Tamásnak is (sic!) – amúgy teljes joggal – minden oka meglegyen a derültségre és az önfeledt, lesajnáló kacagásra.

TEGYE FEL A KEZÉT, AKI AZT GONDOLJA, HOGY EZ EGY NORMÁLIS ORSZÁG!

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2022.08.29.


...Egy olyan országban élünk, ahol évekkel ezelőtt a médiatörvény parlamenti elfogadása után a nagy újságok szerkesztői, kiadóvállalatok vezetői nem bojkottálták a kormányt, nem hirdettek szabadságharcot ellene. Pedig már ebből is látszott, hogy mi következik. Amikor az első újságírót, az első szerkesztőséget kitiltották a parlamentből, vagy valamelyik sajtótájékoztatóról, akkor kellett volna bojkottot hirdetni – függetlenül attól, hogy mit gondolunk politikáról, jogállamról, demokráciáról. Mert ez nem csupán szakmai kérdés – az újságírás ugyanis egyben hivatás is, amelynek morális alapvetései is vannak.

Olyan országban élünk, ahol gond nélkül le lehetett nyomni az emberek torkán a vasárnapi zárva tartást. Nem vonultak milliók az utcára, és a kormánypárt népszerűsége sem csökken olyan mértékben, ami egy normális országban elvárható volna. Ebben az országban az emberek elfogadják, hogy olyan állapotok vannak az egészségügyben, amelyeket mindenki ismer. Hosszú várólisták, kórházi fertőzések, orvos- és ápolóhiány – a betegnek, ha gyógyulni akar a kórházban, és nem meghalni, hovatovább már mindent magának kell bevinnie. Néhány évvel ezelőtt Sándor Mária, a fekete ruhás nővér megpróbált ezen változtatni, de csak kevesen álltak mellé, és főleg nem azok, akiknek ez hivatalból kötelességük lett volna.

Csak kevesen voltak, akik szóltak a fák kivágása ellen. A környezetért más viszonylatokban oly nagyon aggódó előző köztársasági elnök egyetlen egyszer sem emelte fel szavát a Kossuth tér tönkretétele, vagy éppen a Városligetbe tervezett és megvalósított gyalázat ellen.

Olyan országban élünk, ahol gond nélkül el lehetett hitetni az emberekkel, hogy a legnagyobb veszélyt egy immár 92 éves magyar származású amerikai milliárdos jelenti a számukra, s hogy nem a kormányzati szinten üzemszerűvé vált lopások, hanem a migránsok miatt kell aggódni. Ebben az országban csak keveseket zavart, hogy egy gázszerelő lett az ország leggazdagabb embere, mint ahogy azt is szépen lenyelték, hogy a kormány több tagja egy néhány órás bécsi kiruccanáson az osztrák főváros legdrágább hoteljében szállnak meg

Egy ilyen országban bőven belefér, hogy a Tranzit megkérdezett közönsége elhiggye, hogy az ellenzék nemátalakító műtéteket propagálna az oktatási intézményekben.

Emelje fel a kezét, aki nem azt gondolja, hogy egy olyan országban, ahol bármi megtörténhet, minden meg is történik.

NYUGATI TÜRELEMMEL KIVÉREZTETHETŐK AZ OROSZOK – FÉL ÉV HÁBORÚ MÉRLEGE

HETI VÁLASZ
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.08.25.


Éppen fél éve tart az orosz–ukrán háború. Honnan hová jutottak a felek? Mik a legfontosabb tanulságok, és van-e esély belátható időn belül fegyverszünetre? Mi lehet Oroszország célja a villámháborús tervek elbukásával? Jön-e ukrán ellentámadás délen? HetiVálasz podcastunkban az elmúlt 180 nap számvetését két Oroszország-szakértővel, Jójárt Krisztiánnal (NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet) és Rácz Andrással (Német Külpolitikai Társaság) végezte el Vörös Szabolcs...

SPÓROLNI….DE HOGYAN?

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.08.29.


Írtam már itt arról, hogyan érinti a legszegényebbeket az árak emelkedése, most viszont azt szeretném kicsit vázolni, hogy érinti ez az alapítványt. Mint mindenkinek, nekünk is nagy gondot okoz a megemelkedett árak mellett a működés biztosítása. Furcsa egy helyzet ez a segítő szervezeteknél, mert miközben a családokat is sújtó áremelések miatt megnőtt a hozzánk fordulók száma, közben a segítés költségei is megnőttek… és ez azért nem kis fejtörést okoz.

Ami először sokkolt minket, az volt, mikor kiestünk az üzemanyag-árstopból.Több autóval dolgozunk, felkereső jellegű szolgáltatással, mindennapos jelenléttel Toldon, és folyamatosan ezen kívül tizenhat településen. Ebből hat településen iskolánk is van, a 600 gyerekhez így jutunk el, tömegközlekedéssel nem tudjuk megszervezni az oktatást. Az adományok szállítása is tetemes összeg. Egyszer megnéztük, egy év alatt annyit megyünk, hogy meg tudnánk kerülni a Földet.

Na de mit lehet ezen csökkenteni? Az, hogy ésszerű és takarékos legyen a mozgásunk, az alapból megvolt. A pedagógusok “telekocsival” mennek, az órarend készítésénél próbáljuk ezt is szem előtt tartani. A települések közötti szociális munka koordinálásában szintén szempont volt eddig is a költséghatékonyság, útvonalszervezés.

Amin tudunk fogni, az a felkereső jelleg ritkítása…de ezt meg nagyon nem szeretnénk. Épp ez a fontos elem a különbség (többek között) az “irodaszerűen” működő rendszerhez viszonyítva.

A másik, ami költségcsökkentő lehet, az adományok ideszállítása hozzánk. Ez zömében a fővárosból, vagy Debrecenből történik, mindig gondos mérlegeléssel, hogy ér-e a bútoradomány annyit, amennyit a fuvarköltség mutat, és azt is, hogy olyan bútorok vannak-e benne, amelyek tényleges segítséget jelentenek a családjainknak. Mert a nagy fotelek, franciaágyak, vitrines vagy válfás szekrények, dohányzóasztalok nem igazán a lakhatási szegénység mérséklői.

Vannak mellettünk cégek is, akik épp ezzel segítenek, alkalmanként felajánlva egy-egy szállítást. Az utóbbi időben már főleg ezekre építettünk, kérdés, hogy ilyen üzemanyagárak mellett tudnak-e majd karitatív szállítást vállalni?

És persze, ha valaki vállalja a szállítás költségét, annak az adományát fogadjuk. Most erről van egy friss, tegnapi adatom. Egy ház kiürítéséből származó holmit kaptunk meg, egy nagy teherautónyit, aminek az ideszállítása több mint 400 ezer forintjába került a felajánlónak…. (nyilván a rakodással együtt). Ki fogja ezt vállalni? Így is egyre több felajánlásra kell azt válaszolnunk, sajnos, ha nekünk kell szállítani, nem tudjuk megoldani az adomány fogadását, és erre most majd feltehetően az a reagálás érkezik majd: ennyi pénzért ők sem.

A következő nagy fejtörést okozó pont a rezsi. Az alapítványnak van egy központi épülete, egy raktára és egy önkéntes szálláshelye Berettyóújfaluban, és Toldon három olyan ingatlan, amit naponta használunk, ezekben van a tanoda (szálláshellyel), a társadalmi vállalkozás területei, a kríziskezeléshez szükséges raktárhelyiségek, a konyha, és a mikroközösségi foglalkozások helyszínei. Ezekben az épületekben nemrég sikerült kiépíteni-kibővíteni a gázfűtést, mert elég nehézkes volt több helyiséget kályhával fűteni. Ráadásul van egy adományba kapott konténerépületünk, amiben a kézművestevékenységeket visszük, és itt villanyfűtés van, ez eredetileg így volt kialakítva. Nos, az biztos, hogy ezt így nem fogjuk bírni, úgyhogy most átszervezzük-átköltöztetjük a tevékenységeket, hogy elkerüljük a villanyfűtést, de tudjunk ésszerű helyet adni mindennek.

E miatt aztán most több mindent költöztetünk, pl. a sószobát is, amit tavaly sikerült kialakítani. A konténerházat átmenetileg csak raktározási célra fogjuk használni. És persze ott van még két helyszín, a lekvárfőző, ahol a gáztűzhelyeket is a vezetékes gázra kötöttük, és a szalmabrikettáló. Azt még be sem tudjuk lőni, hogy az áram ára hogyan fogja befolyásolni a brikett előállítási költségeit, ráadásul ezt szeretnénk a télen ingyen adni a falubelieknek, hogy nehogy tragédia történjen.

Amit szintén nem látunk, az, hogy az iskolában hogyan nőnek a rezsiköltségek. Abszurd dolog, hogy miközben az állami oktatási rendszer része vagyunk, ugyan alapítványi fenntartásban, de van OM számunk, a pedagógusbérekre kapunk (ha részlegesen is) állami támogatást, és mindenben úgy is kell működnünk, mint az állami iskolának, mégis úgy tekintenek ránk, mint vállalkozásra, és fizetnünk kell az amúgy is fűtött iskolaépületek délutáni használatáért, miközben ugyanazokat a gyerekeket tanítjuk…

Nos, hát ebben kellene most valamiféle biztos tervezés, és persze bevétel a többletköltségek biztosítására.

Tervezni azonban nagyon nehéz. Pályáztunk nemrég a központi épületünk hőszigetelésére, a Városi Civil Alap keretében, egy cikkben olvastam, hogy Berettyóújfaluban nyert ezen a pályázaton az országban a legtöbb civil szervezet, olyan is, akiről ma sem tudom, mit csinál. Egyetlen szervezet pályázatát utasították itt el (forráshiányra hivatkozva) az Igazgyöngyét. Nem sok esély van hát, hogy napelemre, vagy bármi hasonlóra sikerrel pályázzunk. Toldon pedig mindez nem is értelmezhető, a mi ingatlanjaink nem új épületek, mindegyik száz évnél idősebb vályogház, a régi tetőszerkezet nem bír el semmit. Iszonyú pénzekbe kerülne ezeknek a lecserélése. Szóval, ebben az irányban épp úgy esélytelenek, ha tetszik sorstársak vagyunk, mint a családok, akikért dolgozunk.

A segítés egyre nehezebbé válik. Állami tervezést a leszakadó családok irányában sem látni, a segítő civil szerveztek esetében sem. Persze vannak kivételek most is. A leszakadók és a velük foglalkozó (nem egyházi) civil szervezetek egy lapra kerülnek. Oldják meg a problémáikat egyedül. Ha meg nem megy… hát akkor…

PAINTBALLNEMZET

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.08.29.


...mint kiderült, kormányunk hetven táborban háromezer gyereket nevelt militarizmusra, bár ez egy fasiszta államtól nem is annyira meglepő. Minket mégis elborzaszt, mert nem akarna az ember Spártában élni, az irány mégis afelé mutat, holott a világban annyi minden szépség van a fegyvereken és lőporszagon kívül, ám ezek a NER-ben egyre kevésbé látszanak. Mindez azért is kiváltképp röhejes, mert azon a napon, amikor Hadházy képviselő megmutatta nekünk a gyerektáborban fegyverrel pózoló kormányszóvivőt, Novák Katalin is megszólalt a nemzet ifjúságáról, hogy bimbózásában mi volna a kívánatos irány. Novák még alig is szállt ki a magáncélra használt nem is kormánygépből, már lábon lőtte magát.

Ha már ez az Alexandra célozgat, ugye. Novák álelnök, miután kivette a malomkeréknyi Fidesz fülbevalót, a tanulásról szónokolt a Corvinus Egyetem tanévnyitóján, és azt találta mondani, hogy a hazának nagy tudású és kritikus gondolkodású ifjakra van szüksége. Innen is látszik, ez se tudja, miket beszél, amikor a felnőttek világában a legkisebb kritikát hangoztató egyednek azonmód tekerik ki a nyakát, küldik rá a NAV-ot és a lakájmédia sakáljait. Novák álomvilágban él vagy hazudik, vagy nem tudja, hol van, mert például éppen hangosan kellene ordítania azért, mert a párttársai közül sokan úgy vélik, sok a nő az egyetemeken, ami veszélyes a nemzetre. El kellene dönteni végre, mi a cél.

Bár az a távoli múltban eldöntődött az oktatás szétverésével, a mindennapos testneveléssel és hitoktatással, amelyek egy vakon hívő, tudatlan, de testileg stramm ifjúságot tételeznek, vö. Spárta illetve Hitlerjugend, így Novák ábrándjai az okos és kritikus fiatalságról nem illenek a nagy egészbe, ebből fakadóan nem is gondolta komolyan. Azok viszont, akik a szóvivő kezébe puskát nyomva fényképezték őt, nagyon is, de semmi meglepő sincs ebben. Abban lehetne, hogy annak a háromezer gyereknek a szülei, akik a kis kölkeket katonai táborba küldték, mivel indokolták ezt, de valószínűleg könnyű a megfejtés: ingyen volt. Ha úgy vesszük, te fizetted, és akkor tedd föl a kérdést magadban, adtál-e felhatalmazást adód ilyetén elcseszésére.

NEM TOLONGANAK A NYUGDÍJAS PEDAGÓGUSOK, HOGY VISSZAMENJENEK TANÍTANI, VAN, AHOL A CSOPORTBONTÁST SEM TUDJÁK MEGOLDANI A TANÁRHIÁNY MIATT

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.08.29.


A PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottsága legközelebb augusztus 30-án tárgyal a kormánnyal.


Összességében nem tolonganak a nyugdíjas pedagógusok, hogy visszamenjenek tanítani, de ez területenként változó, van, ahol a nyugdíjas kollégákkal valamelyest enyhíteni lehet a pedagógushiányt – nyilatkozta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor a PSZ országos vezetőségi tanácskozása után. A kormány június végén könnyített a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásán, szeptembertől, ha közalkalmazottként foglalkoztatják őket, fizetésük mellett a nyugdíjukat is megtarthatják (korábban utóbbiról le kellett mondaniuk, ha teljes állásban akartak tovább dolgozni). Gulyás Gergely miniszter szerint ez megoldás lehet a pedagógushiányra – annak ellenére is, hogy a módosított szabályozás egyelőre csak a most induló tanévre érvényes...

ORBÁN HOSSZÚ NYARALÁSA OLYAN, MINTHA SZEMREVÉTELEZNÉ A MEGKÍVÁNT HORVÁT TENGERPARTOT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.08.27.


...Nyaralása végére Orbán kezdi levetkőzni a külső mázt, a báránybőrt, és borostásan, mici sapkában és napszemüvegben mindenki számára feltárul igazi énje: a sötét maffiózó, a külvárosi zsebes, tolvaj, a kicsinyes bűnöző, a maffiavezér, aki mindenkivel “itt a piros, hol a piros” játékot játszik, és mindenkit becsap, átver. Az öltöny (már amennyire) takarja a lényeget, hogy ki ez az ember. De a horvátországi nyaralásáról készült képeken pontosan látszik az igazi énje, a karaktere, a valódi arca.

Európa legsötétett bűnözője járja a horvát tengerpartot és a szigeteket, és a vágy már régen megfogant a szívében, hogy megszerezze. Ahogy megszerezte Magyarországot is. A horvátoknak egy nyugodt éjszakájuk nem lehet mostantól, mert ez a bűnöző, aki minden eszközzel beavatkozik az országuk életébe, akinek tulajdona egy ország, s arra használja, amire akarja, megkívánta azt, ami az övék. Ahogy megkívánta a többi szomszédos ország területeit is.

Márpedig ez az ember így működik: amit megkíván, azt megszerzi. Addig nem nyugszik, és kitartóan ezen dolgozik. Semmi nem drága neki ezért. Se pénz, se vér, ha nem az ő pénze és nem az ő vére. Orbánt csak a külvárosi, pitiáner magyar alvilág logikája szerint lehet megérteni és a cselekedeteit értelmezni. Ahogy mondta: „Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed.” Üsd agyon, vedd el. El fogja kártyázni Magyarországot. Aztán egy leszámolás végez vele. Darabokra hullik minden, amit épített és összeharácsolt.

Don Corleone csak álmodott arról, hogy a fia politikus lesz, és állami szinten valósítja meg a családi maffia érdekeit. Orbán megcsinálta. Egy alvilági maffiózó megszerezte az országot és ez nem is elég neki.

SPIRÓ: A BEVÁNDORLÁS MIATT ÖSSZEOLVAD MAJD AZ ISZLÁM ÉS A KERESZTÉNYSÉG

KLUBRÁDIÓ / HÁROM AZ IGAZSÁG
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.08.28.


Napi koptatású fogalomnak nevezte Szénási Sándor műsorvezető a kereszténységet, amit véleménye szerint amolyan mérceként használva kér számon a kormányzaton a politika. Félőnek tartja, ez odavezet, hogy már nem is tudjuk miről van szó, mit is jelent ez a szó, kiket nevezhetünk igazából kereszténynek. A Három az igazság vendégei Hatos Pál történész, jogász és Spiró György író-költő voltak, aki többek közt arról beszélt, az ember vallásos vadállat, aki retteg a haláltól, és eljön az idő, amikor az iszlám és a kereszténység teljesen átalakul, egymásra hatva.

Spiró György az elmúlt kétezer év legnagyobb történetének tartja a kereszténységet. Szerinte függetlenül attól, hogy valaki hívő vagy sem, ez a millió felé ágazott világvallás az egész európai és nyugati világ alapja volt, és máig változatlanul eleven. Hozzáteszi, hogy bár a katolikus egyház egyszerre szellemi, lelki és világi intézmény, azért a politikai kereszténység és a hitbéli kereszténység nem ugyanaz.

Szerint nem kérdés, hogy kit nevezhetünk kereszténynek, hiszen ezt Pál apostol pontosan meghatározta: keresztény az, aki hisz abban, hogy Jézus Krisztus eljött, megölték és feltámadt. Az író szerint az ember antropológiai értelemben vallásos vadállat. Ő ugyan nem hívő, de arra a következtetésre jutott, hogy az ember nincs meg vallás és hit nélkül. Úgy véli, minden hit alapja a halálfélelem, az egyén rettegése a haláltól.

Spiró szerint a katolikus egyház nem nevezhető jobboldalinak. Bár úgy véli, az egyházak egyetemessége az elmúlt kétszáz évben jelentősen sérült, ennek ellenére feladatuknak tartaná, hogy a felvilágosodás óta létrejött vallásos jellegű nacionalizmusokat kibékítsék egymással. De úgy látja, ebben az egyházak nem teljesítettek jól, és erősen hajlanak arra, hogy nemzeti egyházakká alakuljanak.

Emlékeztetett, hogy a Bibliában is leírták az egyistenhitek rokonságát. A keresztény egyház zsidó csoportosulásként kezdte, a muszlim vallás pedig mindkét vallásból merít. Spiró szerint, pár száz év múlva elérjük a bevándorlásnak azt a fokát, amikor az iszlám hitbélileg és szellemileg keveredni fog a kereszténységgel. Ettől a legtöbb hívő fél, pedig ez előbb utóbb be fog következni, hiszen a vallás gyökerei hasonlók és a struktúrája ugyanúgy az egyistenhit.

Hatos Pál megpróbálta ezt a kimeríthetetlen történetet kicsit szűkíteni. Szerinte azért problémás a keresztény Magyarország eszménye, mert az a XX. században jelentősen sérült. Borzalmas összeomlás volt, amikor a magyar állam úgy érezte, hogy a nemzet tagjainak egy része nem a keresztény Magyarország fia és lánya. Hatos emlékeztetett, több százezrek életét vették el, olyanokét, akik a hatalom birtokosai szerint nem tartoztak ide, ezért sok magyarnak a kereszténységről sok jó nem juthat eszébe.

A kereszténység, véleménye szerint nem tűnt el, és sokan félreértik, amikor a kereszténységet kizárólag a vallásgyakorlással azonosítják. Úgy gondolja, a kereszténységnek igenis van egyéni, közösségi és politikai relevanciája, ezt most nagyon agresszívan láthatjuk is. A politikai kereszténységet szerinte lehet és kell is kritizálni, hiszen minden politikai felhasználása a vallásnak megosztásra törekszik, és ezért hiteltelenné válik. Ugyanakkor azt is vallja, mindenkinek az elidegeníthetetlen joga, hogy a saját meggyőződése szerint formálja a politikai cselekvését. A történész szerint ebből a paradoxonból nincs menekvés.

Hatos Pál úgy gondolja, az ember vallásos lény, és ez meghatározza a társadalmi létét. Azt azonban gyanúsnak tartja, ha valaki azt hirdeti magáról, hogy keresztény, hiszen a kereszténységhez pont a szerénységet, alázatosságot társítja, a túlhangsúlyozás számára mindig furcsa. Szerinte nem a hit meglétének állítása a fontos, hanem, hogy hogyan, milyen módon él valaki.

Azt, hogy az egyházak jobboldaliak vagy sem, modernkori kérdésnek tartja, és nem tudná megmondani. Azzal egyetért, hogy a helyi egyházak sokszor engednek a nacionalizmus kísértésének, amit érthetőnek tart, hiszen a híveik ezen a nyelven beszélnek. Emlékeztetett, hogy önmagában az a reform is, hogy a latint eltörölték, a liturgia nyelve pedig nemzeti nyelvekre változott, megerősítette a nacionalizmust.  Az egyházak óriási keresztjének látja, hogy nekik hiába van univerzális igényük, a nemzeti, vagy akár szűkebb csoportok igényeire is mindig figyelniük kell.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ