2020. január 12., vasárnap

RÁADÁS: ROMA SOUL & PUNNANY MASSIF: LÁTTAM MÁR SZEBBET – AKUSZTIK M2 PETŐFI TV

M2 PETŐFI TV
Szerző: Roma Soul, Punnany Massif
2018


A Roma Soul, Oláh Gergő zenekarában roma
és nem roma, autentikus és modern
zenészek játszanak és alkotnak együtt valami
újat és korszerűt. Most a vissza a
gyökerekhez jegyében a zenekar a megújult
Akusztikban lesz látható, ahol a zenekar a
Punnany Massifot is vendégül látta!

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: PARNO GRASZT - AKUSZTIK TELJES ADÁS (M2 PETŐFI TV - 2019.10.07.)

M2 PETŐFI TV / YOUTUBE
Szerző: PARNO GRASZT
2019.



  Kevés olyan autentikus cigányzenekar van, 
  amelyik azután is meg tudja őrizni 
  tisztaságát, miután igazán népszerűvé vált. 
  Sokan elfelejtik, honnan jöttek, hova tartanak 
  és az, ami egykor a hangszerek kíséretében 
  őszintén rezgett a torokban, idővel 
  megkopik, és egyre hamiskásabban szól. A 
  Parno Graszt esetében egyáltalán nem ez a 
  helyzet. A műsorban legújabb lemezük dalai 
  mellett a legnépszerűbb slágereiket is 
  elhozták. Vendég Palágyi Máté a Bohemian 
  Betyars hegedűse és Szilágyi Tóni 
  hegedűművész. Parno Graszt 

  ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: AKUSZTIK TELJES ADÁS - ROMA SOUL, OLÁH GERGŐ ZENEKARA (2018.08.27.)

M2 PETŐFI TV / YOUTUBE
Szerző: Roma Soul
2018



  A Roma Soul, Oláh Gergő zenekarában     
  roma és nem roma, autentikus és modern 
  zenészek játszanak és alkotnak együtt 
  valami újat és korszerűt. Most a vissza a 
  gyökerekhez jegyében a zenekar a Punnany 
  Massifot is vendégül látta!

ÖNKÉP

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: PANDULA DEZSŐ
2020.01.12.


Plutó e torzót márványból szoborta
Ó torzók torza, bőrző Dunakorzó
Ó korzók, korza, őrző dunnaorzó
Mint ferde torta és megint retorta
.”

Karinthy Frigyes: Futurum exactum

Hajh, nehéz a képviselők élete. Nem kifejezetten a társasháziakra, sokkal inkább az országháziakra és önkormányzatbéliekre gondolok – bár a legelőbbiek közül is sokan lopnak. Nem csak a jelen megpróbáltatásainak kell őméltóságaiknak megfelelniük, hanem a jövő kihívásainak is. És mi a jövendő legnagyobb kihívása? Hát az, hogy egyszer majd mind meghalunk – tán még én is. A demokrácia non plus ultrája, hogy a nagy emberek élete is véges. Semmi kivetnivaló nincsen hát abban, ha közülük többen – még életükben, mert a kollektív emlékezet nem éppen a legalkalmasabb placc erre – méltó önemléket szeretnének állítani önszemélyüknek, hazaszeretettől fűtött közéleti munkásságuknak. Hátrahagyott mementó nélkül mit sem ér az egyszerű nép lelkes szolgálata, talmivá lészen az a sok törődés, álmatlan éjszaka, tipródás, elfújja a szél a szavazógépi gombnyomogatásokat, az ellenvéleményt istápolókra való acsarkodást, az átadásokon és megtekintéseken történő publikumnevettetést. Az egyszeri képviselő csak akkor lesz örökös emlékű, ha meg van örökítve valamilyen alkotóművészileg szokásos formában, minimum vásznon vagy piedesztálon. Anélkül torz az életmű – amely, ugye, a választási mechanizmus kegyetlensége folytán legtöbbször csak néhány fájdalmasan rövid évre korlátozódik. Ki híres embernek már éltében idegenszívű termeszek rágják hírét-nevét, legalább porladó csontjaiban maradjon meg az örökkévalóságnak. Nem bíznának hát semmit a természeténél fogva hálátlan utókorra.
Persze az esetek többségében nem a közéleti híresség a közvetlen vagy közvetett megrendelő. Markáns distinkciót kellene tennünk a rendelésre és a spontán született művek között, de erre egy cikkentyűnyi terjedelemben nincs elég tér. Fogadjuk el, hogy ezek az alkotások léteznek, az érintettek, akár ők a kezdeményezők, akár nem, tudnak róla – elvégre ők is a médiából tájékozódnak. Zokszó nélkül együtt élnek festett, faragott, szoborrá öntött vagy egyéb matériákból fabrikált kiköpött másaikkal – és tán még örülnek is az ingyen reklámnak. Ugyan e hazában eleddig – közpénzből – jobbára csak a Hősöknek járt pingált portré, festett csoportkép, bronzszobor, de lehet hogy ők már hősök is… nem tudhatjuk! Annyi mindennek mondják el magukat és őket, hogy itt már semmi sem zárható ki! Arra azért kíváncsi lennék, mit szólnának ehhez a pesti Hős utca volt lakói. Akiket mind, kivétel nélkül kipateroltak otthonaikból, mert kellett a hely a terjeszkedő TEK-nek...

A NEMZETI EMBERTENYÉSZET RENDSZERE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2020.01.12.


A felcsúti nemzetvezető egészségügyi politikája – a tudatosan gerjesztett orvos-, nővér-, eszköz-, gyógyszer- és pénzhiány – lassan, de biztosan meghozza gyümölcsét. Mintegy évi negyvenezer ember hal meg, akiknek nem kellett volna meghalniuk, de ellátás hiányában végleg távoznak az élők sorából. (Mondanánk, hogy ezért egyszer majd el kell számolnia valakinek, de irreális elvárásokat nem támaszthatunk Magyarországgal kapcsolatban.)

Ugyanakkor az okos magyar gyerekek napjainkban inkább külföldön születnek meg, ezért a halálozások magas és a születések alacsony számának köszönhetően vészesen fogy a magyar népesség. A demográfiai katasztrófa felé masírozást egyetlen ország kormánya sem nézheti tétlenül, pláne nem egy olyan tehetséges egyszemélyes kormány, mint amilyennel a tehetséges magyar nemzet rendelkezik immár tízedik éve.

A felcsúti nemzetvezető – köztudottan – minden problémát megold, mely probléma nélküle elő sem állt volna. Így történt a zsugorodó számú magyar lakosság kérdésében is. Kiadta az ukázt, hogy a magántulajdonban lévő meddőségi központokat államosítani kell. Milyen dolog az, hogy a magyar gyermekre váró magyar meddő pároknak fizetniük kelljen a lombikbébi programban való részvételért? Legyen tehát ingyen és állami! És, aki Magyarországon él, pontosan tudja, mennyire ingyenes az állami egészségügyi rendszer, legalábbis az a romhalmaz, ami még megvan belőle...

EGY ÉVTIZED ALATT DRASZTIKUSAN ÁTALAKULHAT A MAGYAR ÁRAMSZEKTOR - ÍGY TELJESÜLHET A KORMÁNY TERVE

PORTFOLIO
Szerző: MAJOR ANDRÁS
2020.01.12.


2030-ig 90 százalékban karbonsemlegessé tenné a kormány a már most is több mint 50 százalékban kibocsátásmentes hazai áramtermelést a villamosenergia-termelési mix radikális átalakításával. A megvalósítás egyáltalán nem tűnik kivitelezhetetlennek, azonban a régi paksi blokkok fokozatos leállítása, 2032 után ismét emelkedésnek indulhat a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás, ezért új megoldásokat kell majd bevetni annak érdekében, hogy 2050-re elérhető legyen az ország Európai Bizottság céljaival összhangban álló teljes klímasemlegessége.

Amint azt a csütörtöki kormányinfón Orbán Viktor miniszterelnök, majd pénteki nemzetközi sajtótájékoztatóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár is megerősítette, a 2030-ig megvalósítandó terv elsősorban a gyakorlatilag emissziómentes atomenergiára és a napenergiára épít, miközben a fosszilis alapú termelés várhatóan jelentősen mérséklődhet.

Részletek a jövő héten várhatók, amikor is a kormány ígérete szerint nyilvánosságra hozza az általa ezen a héten elfogadott aktualizált 2030-as Nemzeti Energiastratégiát, Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervét, illetve az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet (, valamint az Éghajlatváltozás hatása a Kárpát-Medencére című dokumentumot, míg az évszázad közepéig szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2050 nevezetű dokumentum év végéig fog elkészülni.) Az eddigi bejelentések és háttéranyagok alapján azonban nagy vonalakban már most is látható, hogy a kabinet hogyan kívánja elérni a 2030-as célt...

A SZÓLÁS-, ÉS SAJTÓSZABADSÁG 30 ÉVE MEGKÉPZŐDŐ ÁRNYOLDALÁRÓL; NÁCI BESZÉDRŐL ÉS CSURKA ISTVÁNRÓL

ÁTLÁTSZÓ / VILÁGTÉRKÉP
Szerző: VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS
2020.01.11.


Harminc éve egy januári vasárnap reggelén hörögve üvöltötte a rádiómikrofonba Csurka, hogy „ébresztő magyarság!”. Akkor riasztón és dohosan tűnt újszerűnek e hang, mely napjainkban, immár tíz éve sztenderd lett. 

Zsidózott Szigligeten részegen – ezt mindenki beszélte. De: Réz Pál volt az egyik legjobb barátja, pókerpartnere, önéletrajzi interjúkötetében (Bokáig pezsgőben; a kérdező: Parti Nagy Lajos) Réz nem győz sajnálkozni, hogy kapcsolatuk 1990 után megszakadt. Réznek volt egy nyaralóként használt fakunyhója Pasaréten, telente ezt romantikus együttlétekre két írótársának ajánlotta fel még a hetvenes évek kádári mocsarában; a másik Eörsi István volt. Utóbbi szerző két műfajban is megemlékezett minderről (Történetek egy hideg faházban. Írások a hűség és hűtlenség tárgyköréből novellák, Szépirodalmi, Budapest, 1978.; Jolán és a férfiak dráma, megjelent a Színház c. folyóirat mellékleteként 1979. 8. szám, Dániel Ferenc előszavával).

Rosenstein Tibor a pesti gasztrohistória legendás alakja, évtizedek óta műveli a nem-kóser közép-európai zsidós konyhát. Tibi bácsi egyszer mesélte, hogy valamikor a kilencvenes évek elején összetalálkoztak, a régi ismerettség okán barátságos lapogatás után kérdezte, „mikor jössz már el egyszer megint hozzánk Pista?”, mire Csurka azt felelte „nem lehet Tibi, sajnos nem lehet”. Az akkorra már bocskaiba bújtatott terjedelmes test ideológice tiltotta el magát a maceszgombóctól mint levesbetéttől, töltött libanyaktól, ludaskásától, a diószín politúrfényű libacombtól és a jó masszív flódnitól.

Viszont egy újabb de: talán már iskolai tananyag, ha nem, annak kéne lennie, hogy a magyar értelmiség nagy, a pártállamot 1956 után talán először megijesztő (lásd: az ún. Knopp-Kornidesz jelentést) összefogás a Donáth Ferenc auspíciuma alatt 1980 őszére elkészült Bibó-emlékkönyv jelentette, melynek egyik szerzője Csurka István volt. Bibó-felejtés c. írása emlékezetes darabja számomra a kötetnek, hamvas ifjúként olvastam és a sok történeti elemzés mellett igenmód jólesett Csurka „indulati prózája”, amit tudvalevően szeret az olvasó, pláne ha még tapsztalatlan és romantikus...

NEM MONDOTT IGAZAT ORBÁN VIKTOR A MAGYAR VERSENYKÉPESSÉGRŐL

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.01.12.


„A magyar gazdaság az egyik legversenyképesebb gazdaság Európában” – mondta Orbán Viktor a héten tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Mondott ő ennél meredekebbeket is, nem véletlen, hogy elsikkadni látszik ez a kijelentése. Pedig érdemes megvizsgálni a valóságtartalmát.

A nemzetgazdaságok legnagyobb presztízsű versenyképességi rangsora a Davosi Világgazdasági Fórum által évente kiadott lista, amely egy 115 mutatóból áll össze. A legfontosabb, amit mérnek, az a termelékenység, a jövő kihívásainak való megfelelés. A mutatókat a WEF négy tartóoszlopba sorolja, ezek: a gazdasági ökoszisztéma, a humántőke, a piacok és az innováció ökoszisztéma.

Nos, van egy rossz hírünk: enyhén szólva is túlzás, hogy Európa egyik legversenyképesebb gazdasága a magyar lenne a 141 ország gazdaságát rangsoroló davosi listán, amelyen a 47. helyet foglalja el. S hogy kik vannak előttünk Európában? Hát, nagyon sokan, pontosan 27-en, vagy, ha Oroszországot nem európainak vesszük, akkor 26-on. (A teljes listát cikkünk végén böngészhetik.)...

HASHTAGEKKEL A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLEN – MILYEN IRÁNYBA BEFOLYÁSOLJA A KÖZÖSSÉGI MÉDIA A KÖRNYEZET- ÉS ÁLLATVÉDELMET?

CHIKANSPLANET
Szerző: Chikansplanet
2020.01.10.


Világszerte sorra jelennek meg a részben a klímaváltozás számlájára írható természeti csapások. Épp, hogy magunk mögött tudhatjuk az amazóniai erdőégetés fájdalmas emlékét, máris Ausztráliáért és annak élővilágáért kell imádkoznunk az ott pusztító bozóttüzek miatt. A hírportálokon túl már a Facebook, az Instagram és a Twitter is telis-tele van környezetvédelemmel kapcsolatos tartalmakkal, így a figyelem kétségtelenül a tragikus környezeti események köré összpontosul. Jogosan merülhet ugyanakkor fel bennünk a kérdés, hogy vajon tud valós segítséget nyújtani a #PrayForAmazonia, vagy a #PrayForAustralia hashtag? Ezen a héten annak jártunk utána a blogon, hogy melyek a közösségi média környezetünkre gyakorolt jó és rossz hatásai, illetve, hogy hogyan is tudunk tényleg segíteni a számunkra fontos ügyeken.

Az, hogy szinte már minden háztartás rendelkezik internet hozzáféréssel, vitathatatlanul a 21. század egyik legnagyobb vívmánya. A közösségi oldalakon megtalálhatjuk a létező összes korcsoport, foglalkozás, etnikum, vallás, ország képviselőjét, akik bármikor megoszthatják nézeteiket az őket érdeklő témákkal kapcsolatban. A klímaváltozás és a környezetvédelem a Föld összes lakosát érinti, így ebben a témában is szívesen teszik közzé véleményüket a felhasználók posztok, megosztások, kommentek vagy akár közösségi tőkegyűjtés keretében.

A pozitívumok

A közösségi média elterjedésének és használatának egyik minden kétséget kizáró előnye a figyelemfelkeltés és információáramlás gyorsasága. Pillanatokon belül elérhetővé tehetünk nagyjából bármilyen tartalmat, néhány kattintással megtudhatjuk, mi zajlik a bolygó másik felén, ha pedig valaminek utána szeretnénk nézni, a nehéz enciklopédiák forgatása helyett elég beírnunk egy keresőprogramba néhány hasznos kulcsszót és máris végtelen mennyiségű információ tárul elénk. Ez a környezetvédelem szempontjából nagyon előnyös lehet, hiszen ennek segítségével sokkal több ember szerezhet tudomást olyan problémákról, melyek nem érintik közvetlenül őket – gondoljunk csak az olvadó jégsapkákra.

A hírek, események vizuális megjelenése is rengeteget számít abban, hogy mennyire vesszük komolyan azokat, illetve, hogy mekkora hatást képesek gyakorolni ránk. Sokkal hatásosabb egy videóval, képekkel alátámasztott forrás, mint egy egyszerű szöveg, a közösségi médiában pedig végtelenül sok megoldás található arra, hogy hogyan szemléltessünk egy problémát. Gondoljunk csak az International Animal Rescue által közzétett videófelvételre, amelyben egy orángután megpróbálja megvédeni élőhelyét az azt leromboló buldózerekkel szemben: aki ezt végig nézi, garantált, hogy legközelebb kétszer is meggondolja, mennyi pálmaolajat tartalmazó élelmiszert vásárol.

Napról napra bővül a lehetőségek tárháza a szociális média platformokon: ma már adományozhatunk pénzt Instagramról és Facebookról közvetlenül a számunkra fontos szervezeteknek, de akár rendezhetünk néhány kattintással születésnapi adománygyűjtést is. Celeste Barber, az Instagram celebutánzó humoristája például néhány nap alatt több mint 8 milliárd forintnak megfelelő összeget gyűjtött az ausztrál tűzoltók megsegítésére. Érdemes megemlíteni a közösségi összefogás erejét is, mely nemcsak a katasztrófák idején tud segíteni, hanem azok megelőzésében is. Amennyiben szeretnénk segíteni a számunkra fontos problémákon, a Facebook vagy bármelyik social media platform nagy segítséget nyújthat abban, hogy kiválasszunk egyet a sok jótékony szervezet közül. Részletesebben utánanézhetünk eseményeiknek, láthatjuk, kik támogatják ügyeiket, illetve egyszerűbben tájékozódhatunk, kaphatunk információt magáról az adott közösségről. Csatlakozhatunk akár a Greenpeace-hez, önkénteskedhetünk az UNICEF-nél, a Magyar Vöröskeresztnél, vagy tartsunk a Fridays For Future-rel péntekenként...

FÁY ÉS VITRAY: A KRITIKUS ÉS A KRITIZÁLT

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTALÁLKOZÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2020.01.11.


A szavak emberei: ki mikrofonnal a kézben, ki pedig olykor vitriolba mártott tollal. De mindkettejük gondolatait, kérdéseit, felvetéseit mértékadónak tekinthetjük. Súlya és komoly visszhangja volt kereken 60 éven át Vitray Tamás emberi történeteinek a televízióban és máig kíváncsian várják a kultúra formálói, hogy reggelente éppen róluk ír-e Fáy Miklós. Kettejüket látta vendégül a Világtalálkozó szombat délben.

62 éve szinte Vitrayval indult a hazai televíziózás, amikor egy kis sámlira állva készítette első riportját a televízióban. A Rádióban dolgozva még nem zavarta, hogy kicsi, mert a szó valódi és átvitt értelmében senkire nem kellett felnéznie. „A tévé más volt, s bár hamar befogadtak, úgy éreztem, inkább megelőzöm a kellemetlenkedő megjegyzéseket, ezért begubóztam. Ezt a kényszerviselkedést érzékelhették némelyek gőgösnek.”

Olyan kevesen dolgoztak a Szabadság téri hőskorszakban, hogy még bátran kísérletezhetett mindenki, s minden műfajban megmérettethetett. Vitray Tamást is láthatta a közönség belpolitikai műsorban, vetélkedőkben, portréműsorokban, szilveszteri showműsorokban (ahol tánctudását is megvillanthatta pl. Gina Lollobrigidával).

Jöttek egymásután az emblematikussá vált műsorai: Csak ülök és mesélek, Ötszemközt, Telefere… Utóbbi kettő már előre vetítette a változó televíziós trendeket. Egy 100 napos amerikai ösztöndíjnak köszönhetően megtapasztalta az amerikai talk show-k világát. De azt a fajta harsányságot nem lehetett átültetni – akkor még – a hazai nézői szokásokra. „Vitraysan” hozzászelídítette a modern televíziózást az akkor még fekete-fehér vizualitáshoz és tempóhoz. Intim beszélgetések közepette is folyamatosan formálta, alakítgatta a hazai televíziózás kereteit és szerkezetét.

Gyerekkorától meghatározó kísérője volt a színház, az opera, a kultúra szeretete. Éppen ezért bőven volt miről eszmét cserélni „Világtalálkozó” című műsorunkban Fáy Miklóssal, aki szintén a szavak embere, bár neki az írás a fegyvere. Talán nem merész állítás, hogy az egész kulturális szakma rettegi Fáy gyakran vitriolba mártott tollát. Egyéni stílusát ugyanakkor sokan imádják. Feltéve, ha nem ők állnak a céltábla előtt. És bizony Vitray Tamás is állt már a célkeresztnél. Sőt, most egy kis „tetemre hívásnak” is szem- és fültanúi lehettünk. Vitray egy 2001-ben született Fáy-dolgozatot próbált értelmezni, a szerző jelenlétével. Kritikus és kritizált találkozott egy műsorban. A szellemes riposzt mellett azt is megtudhattuk Fáy Miklóstól, hogy mi okozott nagyobb örömöt neki: egy kulturális eseményről szóló írás, vagy egy tévékritika? Jelenthetett-e hátrányt, hogy ő teljesen autodidakta módon kezdte kritikusi pályáját, kottaismeret nélkül? Akarták-e megverni egy-egy írása után, mint néhány pályatársát? Ezekre is választ kaphattunk, s hangtárunkban és YouTube csatornánkon most vissza is idézhetik ezt a rendkívüli Világtalálkozót, melyben bőven volt kérdésük egymáshoz is vendégeinknek
.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

NAGY JELENTŐSÉGŰ ÖSSZEG. MINDENFAJTA MUNKAVÉGZÉS NÉLKÜL


KOLOZSVÁRI SZALONNA
- HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2020.01.12.


...A nemzetközi sajtótájékoztató másnapján, vagyis egy nappal azután, hogy bejelentette, az egészségügy a következő években is magasról le lesz szarva, és a kórházak bűnbakképzésével egybekötött tisztasági festésekkel részéről le van tudva a brutális állapotban lévő rendszer minden kínja és keserve (az egészségügyi dolgozók többlépcsős béremelését tényleg hagyjuk a fenébe ott, ahol Áder Jánosnak egyetlen nekifutásból duplázták meg 3 millióra a közpénzilletményét), az igazságérzetemmel szembejött a következő hír: Orbán Viktor és kormánya a magyar adófizetők pénzéből, 8 millió euróból, azaz mintegy 2,7 milliárd forintból épít fociakadémiát Nagyváradon. Mert ott éppen most szűnik meg a város egykori patinás klubja (FC Bihor), és mert ott még amúgy sem épült ilyesmi. Vagyis felnőtt labdarúgás nincs, magyar adófizetői pénzből épülő akadémia lesz.

A történetről bizonyos Sorin Cigan egykori NB1-es román labdarúgó és magyar állampolgár is (1991 és 1997 között több magyar csapatnál is megfordult) dicsekedett el a a Gsp.ro román sportportálnak. Magyar állampolgárságáról így nyilatkozott:

"Megvan a magyar állampolgárságom, mivel vagy nyolc évet Magyarországon futballoztam. Nincs vesztenivalóm. Például ha holnap el szeretnék menni az Egyesült Államokba, jegyet veszek és felülök a repülőre, nincs szükségem vízumra." (Román állampolgároknak az Egyesült Államokba való beutazáshoz vízumra van szükségük, ebből következik, hogy Cigannak a magyar állampolgársággal valóban nincs vesztenivalója – szerk.)

A 8 millió euróval összefüggésben szó szerint idézem a terjedelmes interjú idevágó, igen tanulságos részleteit, mert úgy érzékelem már megint – a mindenfajta munkavégzés nélkül kapott nagy összegek dimenziójában, a 100 milliós kártérítést a 2,7 milliárd külföldre talicskázott magyar adófizetői pénzzel összekötő tengelyen -, hogy az igazságérzetem nem hagy nyugodni.

Gsp: A tavalyi év elején Jenei Imre (neves erdélyi magyar futballedző, aki csapatával, a Steaua Bukaresttel a nyolcvanas évek közepén megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját – szerk.) megerősítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök sportügyi tanácsadója lett, és egy Bihar megyei akadémia megnyitása is terítéken van. Tud valamit erről a projektről?

Cigan: Én magam leszek a menedzser! A terv előrehaladott fázisban van (…) Egy olyan akadémiáról van szó, amelyet a nulláról fogunk felépíteni. Valami hasonlót szeretnénk, mint amit Hagi létrehozott. (A FC Viitorul akadémiát Gheorghe Hagi a saját vagyonából, nulla román állami/uniós támogatás mellett hozta létre – szerk.) Az akadémia egy tíz hektáros területen húzódik majd Nagyvárad közelében. Egy jó barátom tulajdonában áll, magyar nemzetiségű román (így – szerk.), akinek mindkét országban fontos vállalkozásai vannak. Kezdetben 10 pálya lesz és 10-15 csoportnyi gyereket tervezünk összehozni, 7 éves kortól.

Gsp: A finanszírozás Magyarországról jön?


Cigan: A magyar kormány mintegy 8 millió eurót fog utalni az akadémia felépítésére és lábra állítására, majd évente 2-4 millió euró áll rendelkezésre, hasonlóan a sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai akadémiákhoz. Hamarosan az utolsó részleteket is tisztázzuk, hogy elindíthassuk a dolgot. A cél az, hogy idővel egy csapatot bevigyünk a román másod-, illetve harmadosztályba. Szégyenletes, hogy az országban nincs támogatás egy ilyen projekt számára. Mégis létezik egy magyarázat. Magyarországon, azokat az emberek, akik pénzt raknak a futballba, másnap nem tartóztatják le, míg azon települések önkormányzatainak, ahol van sportteljesítmény, 2 millió euróval kell hozzájárulniuk a sport költségvetéséhez. Ehhez képest nálunk ezzel a börtönbe lehet kerülni...


SZABAD SZEMMEL - ORBÁN A „NAGY LAKOSSÁGCSERE” ÖSSZEESKÜVÉS ELMÉLET MEGSZÁLLOTTJA A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.12.



Guardian 

A lap csak üdvözölni tudná, hogy Magyarországon ingyenessé teszi a mesterséges megtermékenyítést célzó kezeléseket, ha a döntés nem bigott rasszizmusból született volna. Ám a jobboldali, nacionalista Orbán Viktor a „nagy lakosságcsere” névre keresztelt összeesküvés elmélet megszállottja. Azt hiszi, hogy egyesek el akarják törölni a fehér embereket a föld színéről. Már jó ideje azt hirdeti, hogy a természetes szaporodással kell megoldani a demográfiai gondokat, nem pedig bevándorlással. Ennek érdekében nemrégiben állami ellenőrzés alá vonta az érintett klinikákat. 

Egyre csökken a lélekszám Magyarországon, ezért Orbán Viktor beindítja a bébi gyártást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben a kormány állja az alkalmanként átszámítva 1500 eurós számlát az ilyen beavatkozások után. A társadalombiztosítással rendelkező magyar nők számára az első öt próbálkozás ingyenes lesz. A jövő hónaptól az érintett hat megtermékenyítő központban állami támogatással fogannak a gyerekek a kémcsőben. Merthogy a miniszterelnök migránsok helyett keresztény, magyar gyerekekre vágyik, hogy ne essen vissza a lakosság száma. Ezt már évek óta lehet hallani az ötszörös apától. A múlt ősszel odáig ment, hogy nyilvánosan hirdette a szélsőjobb által terjesztett „nagy lakosságcsere” elméletét, aminek a lényege az, hogy bizonyos erők bevándorlókkal akarják kiszorítani a keresztény népeket Európából. A családtámogatási programon és az ingyenes megtermékenyítésen kívül a magzatelhajtások megnehezítése is azt szolgálja, hogy több utód jöjjön a világra. A bírálók azonban nincsenek meggyőződve arról, hogy mindez célra vezet, hiszen évente jó 30 ezer fővel lesz kisebb az országban élő népesség száma, részben a természetes elhalálozás, részben a fiatalok elvándorlása folytán. Magyarország aközé a 10 állam közé tartozik, ahol a leggyorsabban fogy a lakosság.

A legnagyobb taps a magyar és a török képviselőket fogadta Varsóban, ahol egész Európából érkezett bírák vettek részt a lengyel igazságszolgáltatás reformja ellen rendezett csendes tüntetésen, hogy kimutassák szolidaritásukat a lengyel kollégákkal. A megkülönböztetett rokonszenv oka az volt, hogy az utóbbi években Magyarországon és Törökországban is korlátozták a 3. hatalmi ág függetlenségét. A vendégek közül sokan talárban csatlakoztak a 15 ezres menethez, amely lengyel és EU-s zászlók alatt tiltakozott, miután a legújabb törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a populista kormány bírákat bocsásson el, illetve büntessen meg. Az ellenzők szerint a legsúlyosabb csapás készül az ország demokratikus alapjai ellen, amióta csak - 5 éve - megnyerte a választásokat a PiS. Attól is tartanak, hogy a jogszabály elvezethet lengyel uniós tagság felmondásához is, hiszen a bírákat akkor is felelősségre vonhatják, ha alkalmazzák a közösségi jogot. A kormánypárt már ellenőrzése alá vonta az Alkotmánybíróságot, az ügyészségeket és a bírák kinevezése ügyében illetékes testületet. Arra hivatkozik, hogy az igazságszolgáltatás tele van a szocialista időkből visszamaradt káderekkel, ezért nem működik normálisan. Azon kívül szerinte itt egy előjogokat élvező kasztról van szó, amely időnként még korrupt is.

A vezércikk arra figyelmeztet a készülő lengyel igazságszolgáltatási reform kapcsán, hogy Brüsszel szemszögéből az volna rosszabb változat, ha Varsó kijátszaná a szankciókat és bennmaradna az EU-ban, utána pedig a szintén tekintélyelvű Magyarországgal összefogva kölcsönösen fedeznék egymást, hogy elkerüljék a büntetést. Vagyis most nagy próbatétel elé került az új Bizottság, amelynek ellenlépésként össze kell kötnie a brüsszeli támogatásokat a jogállam betartásával. Itt Közép-Európa nem tudna egykönnyen keresztbe tenni, miközben az uniós alapok nagy haszonélvezője. Lengyelország ellen már jogállami eljárás van folyamatban és egyes vélemények szerint a PiS végső célja az, hogy kiléptesse a lengyeleket az unióból. Mellesleg a vitatott tervezet értelmében a jövőben nem érvényesülne a közösségi jog elsőbbsége. Ebben a helyzetben az amerikai Kongresszus megtehetné, mi több, meg is kellene tennie, hogy csak akkor járul hozzá a kétoldalú a katonai együttműködéshez, ha Kaczynski nem szegi meg a demokratikus normákat. A részleteket kibontva az elemzés rámutat, hogy a lengyel kormány újabb lépést tesz az igazságszolgáltatás autonómiájának felszámolására. A jobboldali-populista Jog és Igazságosság immár öt éve módszeresen próbálkozik a fékek és ellensúlyok kiiktatásával, főleg a bíróságok kapcsán. Esetenként az EU közbenjárására visszavonulót fúj, de az októberi választási győzelem birtokában most újból nekifut, hogy véget vessen a bírák függetlenségének. Az alsóház által sebtében elfogadott törvény „szájkosár” névre hallgat, mivel az pénzbírságot, sőt, állásvesztést irányoz elő azoknak a bíráknak az esetében, akik kritizálni merészelik a hatalom eljárását az igazságszolgáltatással szemben, vagy bizonyos, közelebbről nem taglalt politikai tevékenységet folytatnak. De fő célja, hogy érvénytelenítse a Legfelsőbb Bíróság döntését, miszerint jogsértő azoknak a bíráknak a kinevezése, akik a kormány által e célból létrehozott testületnek köszönhetik mandátumukat.

A Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke megerősítette, hogy fel kellett számolniuk budapesti irodájukat, mert Orbán Viktor nyíltan azzal fenyegetett, hogy a titkosszolgálatot veti be az intézmény ellen. Így lépni kellett, már csak a munkatársak érdekében is, arról nem beszélve, hogy a képviselet döntött az éves támogatások 45 %-ának elosztásáról, mégpedig nem csupán a térségben. Az pedig nem kerülhetett veszélybe. Patrick Gaspard azonban megismételte, hogy továbbra is segítenek bizonyos civil szervezeteket, így azokat, amelyek a hajléktalanokat karolják fel, hiszen Magyarországon immár bűncselekménynek számít a szegénység. Ezen felül azoknak is adnak pénzt, amelyek a hatalom körmére néznek korrupciós ügyekben. Mindazonáltal a szakember jelenleg igencsak derűlátó a demokrácia alakulását illetően, nem úgy, mint amikor szervezetét öt éve kipaterolták Oroszországból, majd lassan két éve a CEU az illiberális Orbán-kormány közbelépése folytán nagyrészt kénytelen volt távozni Budapestről. Azt mondja, a polgárok mindenütt mozgolódnak a korrupció ellen, illetve a tisztességes igazságszolgáltatás mellett, még tekintélyelvű rendszerekben is. Lásd Hong Kongot, de példaként említi Örményországot és Romániát is. Ezen belül a fiatalság élenjáró szerepet tölt be a klímavédelmi mozgalmakban. Itt és most akar változásokat, megfelelő türelmetlenséggel szervezi meg magát a világhálón. A beszélgetésből kiderül, hogy az alapítványok évente 900 millió és egy milliárd dollár közti összeget fordítanak demokratikus célokra, ez nagyjából annyi, amennyit a francia költségvetés előirányoz sportra, az ifjúságra és a közösségi élet céljaira. Ez egyben el is árulja, hogy túlzottak a vélemények Soros György befolyása kapcsán, még akkor is, ha a szélsőjobb szerint a befektető célja bizonyos rezsimek megdöntése. A pénzt azonban mindig helyi szervezetek kapják. Így macedóniai romák és rohingyák Ázsiában. Az elnök elismeréssel szólt arról, hogy Macron kiállt az illiberalizmus ellen és elutasítja azt a nemzeti-keresztény nyelvezetet, amit pl. Salvini is alkalmaz. De azért pár éve a terrortámadások után Franciaországban is bűntettnek nyilvánították a migránsok iránt tanúsított szolidaritást. Az interjúalany arra is kitért, hogy a világ túlbecsüli Putyin nemzetközi szerepét, függetlenül attól, hogy az orosz elnök káoszt idézett elő nyugaton, pl. amikor befolyásolta a legutóbbi amerikai elnökválasztás kimenetelét. Viszont alul értékelik Kína fontosságát. Utóbbi összefügg azzal, hogy az Egyesült Államok kivonul a demokrácia védelméből, és ez lehetővé teszi egy ilyen harcias hatalom terjeszkedését. De az elnyomás másutt is erősödik, miután bizonyos rezsimek elutasítják a nyílt társadalmat, így Kínán kívül az USÁ-ban, Oroszországban és a Fülöp-szigeteken.

ÚJABB NEMZETI KONZULTÁCIÓ: AZT AKARJA ÖN, AMIT AKAR, VAGY INKÁBB AZT, AMIT NEM?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.01.12.



Orbán Viktor elhíresült csütörtöki sajtótájékoztatóján a többi között azt is bejelentette, hogy újraindítják a nemzeti konzultációk jól bevált rendszerét. A témák még nem ismertek, a miniszterelnök szerint több változat közül fognak választani. Az azonban már most sejthető, hogy nem lesznek olcsóbbak, mint a korábbiak, amelyek sok milliárd forintba kerültek a magyar adófizetőknek.

Orbán tehát még nem tudja, hogy miről fogják megkérdezni a magyar embereket. Vagy tudja, de még nem árulja el, mert azt szeretné, ha meglepetés lenne nekünk, hogy miről kérik majd ki a véleményünket. Engem személy szerint már most furdal a kíváncsiság, ezért napok óta azon agyalok, mi lesz az a két kérdéssor, amellyel kapcsolatban érdekelni fogja a kormányt a véleményem.

Ha szabadna javasolnom, az egyik nemzeti konzultációnak feltétlenül a korrupció legyen a témája. Kérdezzék meg tőlem és sokmillió honfitársamtól, egyetértünk-e azzal hogy a kormány zéró toleranciát hirdet a korrupcióval szemben, vagy épp ellenkezőleg, örülnék, ha még a mostaninál is nagyobb lenne a korrupció, s a miniszterelnök családja, valamint barátai és üzletfelei még a mostaninál is gyorsabb ütemben gazdagodnának. De az sem baj, ha a kormány nem konkrétan kérdez, hanem nagy távlatokat szem előtt tartva, általánosságban érdeklődik: azt akarom-e, amit akarok, vagy épp ellenkezőleg, azt, amit nem...


CIVILEK ÉS A NEMZETI TŐKÉSOSZTÁLY – KI NÉLKÜLÖZHETŐ?

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: DARVAS BÉLA
2020.01.11.


(Tudománykövető No37)

E sorozatban olyan darabhoz érkeztünk, amelyben nem a sensu stricto tudomány lesz hangsúlyos, hanem az azt követő vagy az azt éppen katalizáló aktivitás. A civilszervezeti (címkép) mozgalmak fontos szerepet töltenek be a társadalmainkban. Legfőképpen a konfliktusos területeken, ahol azonosított képviseleti hiány alakult ki. Nem véletlen, hogy a természet- és környezetvédelem területén igen gyakori állapot ez, hiszen a legtöbb kormány percemberei pillanatnyi gazdasági okokból szívesen spórolnak ebből a kalapból. Aztán ilyesmitől változik temetővé a Balti-tenger egy tekintélyes része, és szem sem rebben az elszennyező sertéshizlaldákban. A hazai vezető politikusainknak úgy tűnik, hogy a környezetünk kimeríthetetlen. Nem kell független tárca (környezettudományokban jártas szakemberek) a környezetvédelemnek, elégséges egy hivatalban lévő mutatványos a köztársasági elnök személyében. Még most sincs, amikor pedig a már bizonyos éghajlatváltozás a súlyos környezeti válság jövőképét vetíti fel, politikai rácsodálkozás a valóságos környezeti-ökológiai helyzetünkre. Az ENSz jelentése szerint négy országban (Szaúd-Arábia, Szomália, Tanzánia és Magyarország) nincs sem környezetvédelmi minisztérium, sem független környezetvédelmi ügynökség (pl. Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Belgium). Európában tehát egyedülálló ez a magyar modell. Hosszú távon jól működhet ez? Dehogyis! Óriási kormányzati melléfogás! A vidéki cirkuszporondokon látható persze két ló hátán álló artista (vö. agrárminiszter), aki ráadásul karikákkal zsonglőrködik. Pár percig!

A civilszervezetek éppen ilyen politikai melléfogások kikiabálására valók; mint harmadlagos nyilvánosság léphetnek fel, akik az állami és a szakmai szervezetek bénaságán átlépve elkezdenek a jövő érdekében akciózni. A hatalom most ellenfélként tekint rájuk, mint a vakbuzgó gazdaság a környezetvédelemre. Nem vitás, hogy a kormánypolitika gyöngeségeinek bírálata aktív politizálás nélkül nem megy, vagyis a civilszervezetek egy tekintélyes része a politika szerves része. Az első és harmadik nyilvánosság rétegei egyébként nem különülnek el egymástól, hiszen sokszor az állami és szakmai döntéshozásban kisebbségben maradók látják el akarva-akaratlanul mozgalmi ötletekkel a civileket. A civilszervezeti vezetők között kormányzati vezetőkkel (számukra tilos) vagy a szakma legismertebb képviselőivel (számukra méltóságon aluli) aligha találkozunk. Az utóbbiak valahogy más utakat járnak. Ambiciózus, többnyelvű kommunikációs képességekre szert tett személyekkel viszont gyakran, akik a kapcsolati tőkéjüket mozgósítani képesek. Civilszervezeti háló valóban létezik, ettől válhat a kormányok számára igazán kellemetlenné ez a tevékenység. Ha többen mondják, akkor erősebb a ráhatás, a megvalósulás valószínűbb. Ha egymás helyét átveszik időnként, akkor nem süthetik rá a bélyeget, hogy személyes érdek vezeti őket. Géntechnológiai területen most a Greenpeace, a Friends of Earth után a Corporate Europe Observatory aktivitása érzékelhető, vagyis csapatként viselkedhetnek a civilszervezeti szereplők. Világos talán, hogy itt sikeres civilszervezetekről beszélek már csak, hiszen amelyek erre nem képesek, azoknak fenntartása is értelmét veszíti. Működtetheti az alapszervezetet ettől valamilyen alapítói számítás (jellemző ez a BINGO, GONGO, PANGO képződményeire – lásd később), vagy mélységes szakmai hit is, amelynek érdekében áll a szundikáló üzemmód fenntartása.

A civilszervezeteket NGO (Non-Governmental Organization) néven ismeri a világsajtó (napjainkban a civil society organisations, CSO is terjed), és nem is vitás, hogy kiemelkedő tagjait a politikai szuperhatalmak közé emeli a valóságos demokrácia abban az értelemben, hogy kritikus esetekben a nép (vö. a szavazások kivételével eszköztelen többség) a szavát hallathatja. Kritikus nagyságú tagság nélkül persze a képviseleti felhatalmazás megkérdőjelezhető. A nemzetközi civilszervezeteket a nemzetközi vállalatokhoz is hasonlítják, teljesen alaptalanul, hiszen itt nem keletkezik gazdasági érdeket tápláló termék, csak közhasznúnak szánt érvelés és érdekképviselet. Szinte valamennyien meséken nevelkedtünk, hajlunk elhinni, amit nekünk mondanak – lehetne ennek az írásomnak a mottója. A játékstílust a civilszervezeteknek is el kellett tanulniuk a nagy cégektől, ha a nemzetközi meccseken (pl. ENSz tárgyalások, sajtóviták) partnerek akarnak lenni. Van tehát jogászhad, átgondolt felkészítő anyagok és ajánlati rendszer, továbbá zéró szintre csökkent a rögtönzés a nemzeti irodákban. Központosított fegyelem van és így érdekérvényesítés.

A nem kormányzati szervezetek nevüknek megfelelően nem függenek közvetlenül a kormányzattól, sem jogilag, sem gazdaságilag. A nagy, nemzetközi civilszervezetek ügyelnek arra, nehogy vádolhatók legyenek a függetlenségüket megkérdőjelező céges, esetleg kormányzati támogatással. Persze a kormányok tevékenységének támadása sem lehet durva, hiszen befolyásolásra törekednek, és nem megoldhatatlan konfliktushelyzetre. A tárgyalás vége, ha a civilszervezet kilép egy demokratikusnak gondolt tárgyalásból. Ilyenre példa Simon Gergely (Greenpeace) kilépése az Agrárminisztérium Növényvédelmi Bizottságából, amit vállalhatatlannak minősített.

Az apróbb nemzeti civilszervezetek nem lehetnek teljesen függetlenek, hiszen az államilag hirdetett működési pályázati támogatásokon keresztül befolyásoltak. Ezt a függést veszélyeztette volna például a kormánytól független Norvég Civil Támogatási Alap, amely Magyarországon 2017-ig támogatta az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országokban a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését.

Itt kell említenünk az 1993-ban alapított Open Society Foundations (OSF, Nyílt Társadalom Alapítványok), ami nemzetközi pályázatok útján támogatja a világ civilszervezeteit. Soros György alapítványa (az OSF 2017-ben 18 milliárd US$ támogatást kapott tőle) az egyenlő esélyeket, az igazságos elbírálást, a közegészségügyet, a független médiát, és a politikusok számon kérhetőségét segíti. A magyar kormány ezt a tevékenységet kifejezetten sérelmezte, s 2018-ban ennek az alapítványnak az irodája Budapestről Berlinbe költözött. Az OSF-nek 37 országban van képviselete.

A civilszféra fenntartói támogatása az utóbbi évtizedben sok vitára adott lehetőséget. Eredeti értelmükben, és szerintem is helyesen csak kormánytól, pártoktól és cégektől független önszerveződések sorolhatók a valóságos civilszervezetek közé. Csak ezek működése lehet függetlenül önszabályozó. Megengedett az átlátható alapítványi támogatás, amit befolyásolási megkötöttség nélkül kell felajánlani. Nyilvános pályázati támogatások segíthetik a működést, vagy tudományos civilszervezeteknél tagdíj, esetleg adófelajánlás. Önkéntes és ingyenes társadalmi munka támogatja az eredményességet. A támogatás eredete ma nagyon kritikus nálunk. Külföldről támogatott civilszervezet lenne az, amely évente 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást kap külföldről (listák keringenek erről). Vajon miért éppen ez a limit? Nos, mert ez a pénzmosásról szóló törvényben meghatározott minimumösszeg kétszerese...

KÖTELEZŐ LESZ NEMZETI SZÍNŰ ZÁSZLÓT TŰZNI A SERTÉSHÚSBA A BOLTOK HÚSPULTJAIN

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.01.12.


Ha előre csomagolt húst veszel, meg szoktad nézni a csomagoláson, hogy melyik országban nevelkedett az állat, melyikben vágták le és milyen nemzetiségű a forgalmazója? És már régóta zavar, hogy a húspultban fekvő, kimérve kapható karaj és sonka pontos származását nem ismerheted meg azonnal, csak ha megkérdezed az eladót?

Ha igen, akkor van egy jó hírünk, a kormány gondolt rád, és betömi ezt a lyukat: január 15-től a húspultban lévő csomagolatlan sertéshúsokra jól láthatóan ki kell írni a termék származását, sőt a nagyobb boltokban még nemzeti színű zászlókat is ki kell tenni a szöveg mellé.

Az intézkedés csak a sertéshúsra vonatkozik, a baromfi, a marha és az egyéb húsoknál nem érezték fontosnak a származási jelölések erősítését. A zászlóerdő pedig csak a 200 négyzetméternél nagyobb, húspulttal rendelkező boltokban jelenik meg, vagyis a hipermarketekben (Tesco, Auchan, Interspar), illetve a szupermarketekben. A vásárlók népszerűségi listáján előre lépdelő diszkontláncok (Aldi, Lidl, PennyMarket) csak előre csomagolt húst árulnak, így őket nem érinti a módosítás (a csomagoláson eleve fel kell tüntetni a származást, de zászlózni nem kell). A Spar, amely talán a leginkább érintett, azt mondta nekünk, hogy 295 szupermarketben és 34 Interspar hipermarketben kell zászlókat kitűznie.

A lépés valószínűleg a magyar sertés fogyasztását szeretné ösztönözni, a hasonló intézkedések azonban eléggé kétélű fegyverek. A vásárlók egy része előnyben részesíti a magyar termékeket, mások viszont éppenhogy elfordulnak tőle, de legtöbbször szimplán az ár alapján döntenek.

Mindenesetre most azt gondolhatnánk, hogy legalább tiszta vizet öntenek a pohárba, és a húspultra nézve azonnal kiderül, hogy a magyar sertés árban és minőségben hogyan tud versenyezni az importtal. Ez azonban nem így lesz.

Egyrészt azért nem, mert egy sertéskarajon egyszerre két zászló is lehet majd. Megkérdeztük a szabályok betartását ellenőrző Nébih-et, hogy egy Szlovákiában nevelt, osztrák vágóhídon levágott, de Magyarországon kiszerelt/forgalmazott sertéskarajra milyen zászlót kell kitűzni. A válasz szerint a tartás helye és a vágás helye dönti el a zászló kérdését, ha ez a kettő megegyezik, akkor egyértelmű származási helyként ezt az országot kell megjelölni. Ha azonban más országban vágták le, mint ahol tartották, akkor mindkét zászlót ki kell rakni. A példánkban szereplő karaj tehát szlovák és osztrák zászlót kap (hiába magyar a forgalmazója, arról nem kap értesítést a vevő)...

33 ÉVE KÖSZÖNTÖTT RÁNK ÉLETÜNK LEGNAGYOBB TELE MAGYARORSZÁGON

24.HU
Szerző: ARDAY ATTILA
2020.01.12.



  Zalától Baranyán át Borsodig 
  felejthetetlen anekdoták és képsorok 
  maradtak ránk 1987 januárjából.

  1987. január 12.: a nap, amit soha nem 

  felejtünk el. Pontosabban olyan napok 
  kezdődtek ekkor, amely minden álmunkat 
  felülírta arról, milyen egy igazi tél. Nekünk,  
  akkori gyerekeknek mindenképpen.

  Már az előző este tudni lehetett, hogy valami 

  nagy dolog készül. Vasárnap este az Erkel 
  Színházban Melis György, a kor ünnepelt 
  baritonja megváltoztatta a Don Pasquale 
  címszereplőjének szövegét.

"Nekem nincs szívem, csak hó"


– utalt arra, hogy odakint szakadatlanul esik. Hazajutni már csak mindenféle pótjárattal lehetett a körúton, de az igazi csoda másnap kezdődött...


ÚJ FŐIGAZGATÓJA LESZ AZ OSZK-NAK, DEMETER ÚJRA MINISZTERI BIZTOS, ÉPÜL A MAGYAR NYELV HÁZA

HVG ONLINE / KULT
Szerző: HAMVAY PÉTER
2020.01.12.


Alig fél évvel a korábbi után újabb pályázatot írtak ki az Országos Széchényi Könyvtár vezetésére, derül ki az EMMI honlapjáról. A Hivatalos Értesítőből pedig az, hogy Demeter Szilárd újabb két évre miniszterbiztos lesz, széles portfólióval, amiben a korábban elvetett nemzeti kultúrközpont terve is benne rejlik.

Úgy tűnik a kormány bicskája folyton beletörik az Országos Széchényi Könyvtárba (OSZK). Fél évvel ezelőtt igazgatói pályázatot írt ki az EMMI, amit aztán titokban eredménytelenek nyilvánított. Így az egyik legesélyesebb pályázó, az EMMI korábbi helyettes államtitkára, Orbán Viktor egykori sajtfőnöke, a bölcsész végzettségű Hammerstein Judit csak megbízással foglalhatta el a pozíciót tavaly augusztusban. A minisztérium ezt megpróbálta egy ügyetlen közleményben elrejteni, amit ebben a cikkünkben fejtettük meg.

Úgy tudjuk, eredetileg Hammersterin lett volna a befutó, de időközben a kultúrharc egyik vezető figurája, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, és abból 17 milliárd forintből irodalmi erőközpontot építő Demeter Szilárd is rástartolt az intézményre. Ebből a szituációból aztán a szokásos „oszd meg és uralkodj” orbáni elve szerint az a megoldás született, hogy Demeter múlt év végéig az OSZK költözéséért felelős miniszteri biztos lett, Hammerstein pedig megbízott főigazgató lett határozatlan időre...

A FIDESZ MINDENT ELFOGLAL, A TÖBBIEKNEK MEG KELL MUTATNIUK, HOGY NEM VEHETIK SEMMIBE ŐKET

168 ÓRA
Szerző: SEBES GYÖRGY
2020.01.12.


A jelenlegi hatalom kilenc év alatt szavazógéppé silányította a parlamentet. Az ellenzéket ennek megfelelően a demokráciát igazoló biodíszletté kívánták tenni. A képviselők kétharmadát – ők a kormánypártiak – ez nem zavarja, sőt, remekül elvannak. A többiek pedig egyelőre különféle akciókkal tudják észrevétetni magukat. A következő összeállításban úgy készítünk mérleget az Országgyűlés elmúlt évéről, hogy közben azt is megnézzük, változhat-e ez a helyzet.

Menni vagy maradni? Nagyon leegyszerűsítve ez az a dilemma, amelyre az ellenzéknek a következő időszakban meg kellene találnia a helyes választ. Ami azonban jelenleg lehetetlennek látszik. Természetesen a parlamentről van szó. Meg arról – megint csak nagyon sarkosan fogalmazva –, hogy szükség van-e biodíszletre a kétharmados többség tombolásához. Pillanatnyilag – és már jó régóta – az a helyzet, hogy a kormánypártok azt csinálnak az Országgyűlésben, amit csak akarnak. Kedvük szerint nyújtanak be törvényjavaslatokat és -módosításokat, ha szükségesnek vélik, gyorsított eljárásban el is fogadják azokat, az ellenzék lehetőségeit egyre szűkítik, és a házelnök még meg is bünteti képviselőiket, ha renitensnek tartja a viselkedésüket.

Mindehhez lehet asszisztálni, ahogy eddig is történt. Hiszen a parlament minden tagja a választópolgárokat képviseli, ők pedig azért küldték ezeket az embereket (többnyire politikusokat) az Ország Házába, hogy ott a demokráciát gyakorolják. Az már a választás és a megfelelően kialakított választási rendszer következménye, hogy az erőviszonyok olyanok, amilyenek. De mégsem lehet az egészet otthagyni, mondván, ha nekünk nem osztanak lapot, akkor majd olyan terepet keresünk, ahol kedvünk szerint játszhatunk. Tehát maradni kell, még ebben a helyzetben is.

Csakhogy mind többen vélik úgy, hogy magukra valamit is adó pártok és emberek ezt már nem viselhetik el. Ha a hatalom rendszeresen és konzekvensen megsérti a demokratikus alapelveket – mert nyilvánvalóan ez történik –, akkor elérkezünk egy ponthoz, amikor már nincs mód a normális együttműködésre.

Új, más lehetőségeket kell keresni a politizáláshoz, ki kell menni az utcára, vagy jobban felhasználni a sok helyen ellenzéki többségűvé vált önkormányzatokat. Meg kell tehát mutatni, hogy bár a parlamentet – és vele szinte a teljes intézményrendszert – elfoglalhatta a Fidesz, azért még léteznek mások is a politikai palettán, képesek hallatni a hangjukat, és nem lehet semmibe venni őket.

E két álláspont ütközhet a következő időszakban, és egyelőre beláthatatlan, hogy melyik kerekedik felül. Nem is biztos, hogy bármelyiknek győznie kell. Bár a hatalom törvénygyára a 2018-as parlamenti választás óta is rendeltetésszerűen működött, azért történtek olyan események, amelyek felhívhatták az érdeklődők figyelmét arra, hogy ez a működés mégsem egészen helyénvaló vagy normális egy olyan államban, amely továbbra is az Európai Unió tagja, és demokráciának tartja magát...

AGYONLŐTTE SAJÁT ALÁRENDELTJÉT A BUDAPESTET OSTROMLÓ SZOVJET TÁBORNOK

QUBIT
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2020.01.12.


Az Oroszországi Föderációban több mint egy évtizede folyamatosan kerülnek a nyilvánosság elé a második világháború korábban titokként kezelt dokumentumai. Az online források sorában hiteles gyűjtemény a Pamyat-naroda.ru oldal, amelyre az orosz védelmi minisztérium központi levéltára (ЦAMO) tölt fel újabb és újabb dokumentumokat. A Budapest ostrománál a pesti oldalt támadó Ivan Mihajlovics Afonyin tábornok esetében az olvasó az orosz Wikipedián fellelhető életrajzában olyasmit talál, amire a „dermesztően meglepő” kifejezés sem lehet eléggé pontos. Az a mondat ugyanis, hogy 

„saját kezével lőtte agyon Andrejev őrnagyot”

nem megszokott fordulat a hadvezérek életrajzában. Nemrégiben kutathatóvá vált viszont az a levelezés, ahol a címzettek között maga Sztálin is szerepel, és kiderült, hogy Afonyin bántatlanságát ebben az ügyben nem más kérvényezte, mint Zsukov marsall, Berlin későbbi elfoglalója, Sztálin kegyeltje, Hruscsov „enyhülésnek” csúfolt korszakának védelmi minisztere, 1956-ban a magyar forradalom eltiprására vezényelt szovjet haderő egyszemélyi irányítója.


Zsukov marsall közvetlen beosztottjaként Afonyin tábornok katonai karrierje a törzstiszti beosztástól a 18. gárda lövészhadtest-parancsnoki posztjáig, majd később, élete végéig töretlen volt. Szolgálati érdemeit az előléptetések mellett kitüntetései is jelezték. Viszonylag fiatalon, 39 évesen lett tábornok, már 1943-tól vezette a 18. lövészhadtestet...

SZEGÉNY KIRÁLYNŐ ÉS MÁS TÖRTÉNETEK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.01.11.


Szívből sajnálom II. Erzsébet királynőt, Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és más királyságai és területei királynőjét, a Nemzetközösség fejét.
Nem csak kora miatt tiszteletreméltó ő, hanem mert egész életében nagy alázattal szolgálta országait, hosszú életét kizárólag hazája szolgálatának szentelte és mindig mindent megtett azért, hogy saját és családja sajátos és fontos szerepét az angolszász demokrácia működtetésében közmegelégedésre lássa el.
Először Diana hercegné viselkedésével és halálával próbálta meg a sors, most meg szegényt Meghan Markle -el veri az Isten - lehet jobban járna, ha bottal verné.

Az angol királyi család tagjának lenni kétségkívül komoly feladat, ez egyik - másik tagjának képességeit meg is haladja, akik számára hiba esetén mentő körülmény, hogy beleszülettek a helyzetbe.
Viszont a házasságkötések által bekerült nők pontosan tudhatták, hogy mire vállalkoznak, ha hibáznak, hát az teljesen az ő felelősségük.
Persze Lady Di nem tehetett róla, hogy gyenge idegei nemigen bírták a szolgálattal járó gyűrődést.
Talán egy hat hónapos mosogatónői munkavállalás a királyi konyhán, és élet az ebből szerzett jövedelemből segíthetett volna rajta, de ezt már soha meg nem tudjuk, merthogy anglikán szentté avanzsált, mikor éppen a királyság intézményének rombadöntésén munkálkodott és meghalt.
Meghan Markle sem túl nagy nyereség az Egyesült Királyság számára, ahogy elnézegetem. Képtelen felnőni a feladathoz, felelősséget sem érez sem Anglia népe, sem a monarchia iránt.
Az amerikai középosztály hőbörgő leánya maradt, aki remekül tudja manipulálni a vélhetőleg különféle komplexusokkal küzdő Harry herceget.
Az elvált színésznőnek semmi sem elég, tulajdonképpen nem képes vállalni helyét a táplálkozási láncban, márpedig egy monarchia a szigorú hierarchiára épül, és nem lehet tekintettel arra, hogy őt sérti az egyébként szerepét kitűnően játszó Katalin hercegné pozíciója.
Persze, ha abban a pozícióban lenne, akkor a királynő helyzete okozna neki megbocsáthatatlan sérelmet, de hát persze az is lehet, hogy a sussexi hercegné újabb válását is megérhetjük még, ha kicsit türelmesek vagyunk.
Jellemző azért, hogy sem a walesi hercegné, sem sussexi pályatársa nem hamarkodta el a szakítást a királyi családdal, a hetedhét határra szóló esküvők tetszettek szerény lelküknek.
Sokat várni nem lehetett ettől a nőtől, akinek gátlástalanságát már saját rokonai is megtapasztalhatták, és még nincs vége pályafutásának.
Pedig a királynő minden tradíció ellenére iparkodott elfogadni a - kis túlzással - proli dámát, az elvált nőt, aki szinesbőrűként tagja lett a királyi családnak, és aki nem érez felelősséget semmi iránt, csak pénzt akar csinálni helyzetéből, lehetőleg kötelezettségek nélkül.
Szegény királynő, pályája végét nem igazán aranyozza be környezete, és lassan - lassan hiábavalóvá válik igyekezete, hogy a monarchiát hozzáigazítsa a XXI. századhoz...

ROHAMOSAN ÖREGSZIK A BUDAPESTI NÉPESSÉG

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2020.01.12.


Száz fiatalkorúra már 152 idős jut a fővárosban, a háztartások 23 százalékában pedig nyugdíjasok laknak. A légkondis lakások aránya két év alatt megduplázódott, és a cukor kivételével szinte minden élelmiszerből egyre többet veszünk – a többi között ez derül ki a KSH Budapest adatait feldolgozó, napokban közzétett éves kiadványából.

Nő a lakásbérlők aránya, egyre többet költünk egészségügyre, valamivel nagyobb lakásokban lakunk, évente emelkedik a nyugdíjasok aránya, és már minden második háztartásban legalább két televízió van – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban közzétett, a tavalyi és részben a 2018-as évere vonatkozó fővárosi adataiból. Az utóbbi három évben gyakorlatilag nem változott Budapest népessége, nagyjából 3-4 ezer ember jön és megy pluszban vagy mínuszban. 2016-ban 1 millió 752 ezer 700 lakosa volt a fővárosnak, egy évvel később 1 millió 749 ezer 700, de tavaly megint 1 millió 752 ezer 300 ember élt itt. Egészen minimálisan, de közben nőtt a budapestiek várható élettartama, ami az életminőség egyik legfontosabb mutatója: 2017-ben egy fővárosi férfi 74,27 évre számíthatott, a tavalyi mérések szerint már 74,48 évre. A nők esetében ennél is minimálisabb, mindössze fél század százaléknyi az eltérés: a 2016-os 80,07 évről tavaly 80,12 évre javult a várható élettartam. Ezzel Magyarországon belül a budapestiek számíthatnak a leghosszabb életre, hisz az országos átlag a férfiaknál csak 72,56 év, a nőknél pedig 79,19 év. Bár némi javulás látható, de a változás nagyon lassú, és ha ebben az ütemben folytatódik, nehezen érjük utól a 83 és fél éves átlagos várható élettartammal élen álló spanyolokat, de még a 79,1 évvel előttünk álló cseheket sem. A KSH adatai azt mutatják, a kormányprogramok ellenére nem születik több gyerek Budapesten sem. Ezer lakosonként 2016-ban még 9,2 gyermek születését regisztrálták, 2017-ben már csak 8,8, 2018-ban pedig 8,6 volt ez a szám. Sokkal lassabban, de közben nőtt a halálozás, és látványosan emelkedik az öregedési index, ami azt mutatja meg, hogy száz gyermekre és fiatalkorúra hány időskorú lakos jut. A magyar mutató 1990-ben még 64,5 százalék volt, és az időskorúak aránya először 2005-ben haladta meg a gyermekkorúakét, 2018-ban pedig a fővárosban átlépte a 152 százalékot is, ami sokkal több az országos 132,9 százalékos átlagnál, vagyis Budapest népessége rohamosan öregszik...

MIKOR ROSSZ KANADÁBAN ÉLNI?

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.01.12.


Ha engem kérdeznének, akkor hirtelen nehezen tudnék válaszolni a kérdésre, ha mégis kellene valamit mondanom, akkor azt felelném, hogy alighanem télen, hóban és fagyban. És tényleg...

Amikor a két hét évvégi szabadság utolsó napján, vasárnap éjszaka 10 centi hó esik és ezzel az ember reggel fél 7-kor szembesül, az azért tud fájni a Juharszirup szerzője szerint.

„Amikor reggel f7-kor kelsz fel, hogy a tök sötétben és mínusz akárhány fokban kiásd a dupla kocsibeállódat a hó alól, hogy a család iskolába és munkába tudjon menni.

Persze dönthettem volna úgy is, hogy nem takarítok havat reggel, mert simán átmegy még a kisebbik autó is ennyi havon. Elég sokan művelik azt a műfajt felénk, hogy nem foglalkoznak az ilyen apróságokkal, hanem türelmesen megvárják a következő olvadást.

De ennek tapasztalatom szerint annyi hátránya van, hogy az autód kereke szépen odaragasztja a havat az aszfalthoz és a vacsora utáni lapátolásnál már nem fogod tudni felkaparni a két széles, jól odaragadt jégcsíkot, amit azután kerülgethetsz hetekig, nehogy hanyatt essél rajta.

Szóval izzadtam, fáztam, anyáztam és lapátoltam és siettem a reggeli körökkel, hogy minél hamarabb elinduljunk otthonról Márkkal. (Timka szerencsés volt, ő hétfőként otthonról dolgozik.)

Siettem az indulással, mert arra számítottam, hogy a vasárnap éjszakai hó miatt beáll a város és nekem meg 9-kor megbeszélést kellett vezetnem az irodában. De most szerencsések voltunk Márkkal, mert 10 centi friss hó nem fog ki a kanadaiakon. A havazás elállt valamikor éjjel és az utakat reggelre letolták és lesózták a hóekék.

Sőt még a cégünk külső parkolója is ilyen tiszta volt, pedig jó nagy hó esett. Ez a kép egyébként megtévesztő, nem az első voltam, hanem kb 4. sorban kaptam helyet, de orral arrafelé álltam, ahova a később érkezők kénytelenek állni. (...)

Igaz, hogy ez a telünk nagyon korán – már Novemberben – elkezdődött, de a december közepe-vége röhejesen enyhe volt. A karácsonyi szünet előtt és közben többször esett 5-10 centi hó, de pár nap után eddig mindig elolvadt.

Ha igaz a papírforma, akkor hamarosan jön az a fogcsikorgató pár hét, amikor nappal is fagyni fog és ezért a leesett hó is velünk marad.”

Az eredeti posztot itt találjátok...

KOPIK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2020.01.10.


Igaza van Inotai Andrásnak, aki néhány hónapja úgy nyilatkozott: amit a két ciklus alatt a kormány elmulasztott, továbbá az a pénzmennyiség, amit jelentős részben értelmetlen és soha meg nem térülő beruházásokra fordított, helyrehozhatatlan és pótolhatatlan. Új reformkor kell – mondta a közgazdász, ráadásul, amit ő említ, az a károknak csak egy része. Felmérhetetlen, amit ez a tízéves korszak a lelkekben rombolt: az eszelősöket még eszelősebbé tette, aki meg csak normálisan, a mindennapi élet szabályai szerint akart boldogulni, hinni a saját tehetségben, a vállalkozó kedvben és abban, hogy mindenki egyenlő esélyekkel indul, annak egy életre elvették a kedvét korrupt és zavaros pályázatokkal meg a kormányzat napi szintű átveréseit megalapozó vagy magyarázó ideológiai hadovákkal. Mára aztán mintha tisztulna a kép, lassan kiderül, hogy a kereszténység európai horizontú védelme jegyében semmi egyéb nem történik, mint a Fidesz–KDNP politikai hatalmának védelme. Ma már köztudott, hogy a kormányfő alapjában véve nem megvédi állampolgárait, hanem félelmet gerjeszt, és azt hirdeti, hogy ezt a helyzetet csakis a stabil kormánnyal lehet kezelni. Az októberi önkormányzati választások is azt mutatják, hogy ezt a maszlagot vagy azért nem lehet már korábbi szintű sikerrel hirdetni, mert unottá kezd válni minden mondat és az összes fej, amelyikből ezek a mondatok előjönnek, vagy a helyzet változik, amiben a mondatok érvényesek tudnának maradni. Vagy mind a kettő egyszerre.

És hát itt a természetes politikusi kopás is, ami megint csak nem Orbán esélyeit növeli. Még az is használódik, aki két kormányzati cikluson keresztül kiemelkedően jól teljesít, márpedig Orbán teljesítménye mindent egybevetve ellentmondásos. Kiépített maga körül egy lassan számára is átláthatatlan és kezelhetetlen oligarchátust, épített rengeteg stadiont, meg tető alá hozott számos igen zavaros célú és tartalmú keleti kapcsolatot, ami önmagában is elborzasztó. Mindezzel szemben, soha nem látott parlamenti felhatalmazása birtokában is gyáva volt belevágni komolyan vehető reformokba: ami nem látványos, pénzbe kerül, ráadásul nem is hoz azonnal semmit a konyhára, az őt nem érdekelte soha. Sőt, a reformok némelyike nem egyszerűen elmaradt, hanem ha például az egészségügyi ellátást tekintjük, annak állapota rosszabb, mint Orbán második hivatalba lépése idején volt. Pedig 2010 – ne feledjük – válság utáni év volt. Nincs távlatos megoldás nyugdíjkérdésben, az oktatás és tudomány ügye egyelőre zavaros, az évtized legnagyobb sikerét Orbánék abban látják, hogy végre megszabadultak a CEU-tól.

Minden elmaradt korszerűsítési program fölemlegetésekor egyetlen ellenérv, hogy csökkent az államadósság. Ennek az összevetésnek ebben az összefüggésben semmi belátható jelentése és értelme nincsen...