2020. május 2., szombat

GYURCSÁNY: AKIK SZOMBATON A PARLAMENTBEN ÜLTEK, AZOK MINDENT ELVETTEK, MEGGYALÁZTAK ÉS ELLOPTAK ABBÓL, AMI A RENDSZERVÁLTOZÁS LÉNYEGE VOLT

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra / MTI
2020.05.02.



A Fidesz-KDNP frakció szavazataival fogadott el politikai nyilatkozatot szombaton az Országgyűlés, és ebben bár elismerését fejezi ki a harminc évvel ezelőtt, 1990. május 2-án megalakuló új parlament tagjainak, azt is megjegyzi, hogy az akkor kezdődő „posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző korszakot az új alaptörvény 2012. január elsejei hatályba lépése zárta le”.

Az ellenzéki frakciók egyike sem vett részt az ülésen, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke ugyanakkor Göncz Árpád volt köztársasági elnök mellszobránál mondott beszédet. Közölte: a DK frakciója nem ment el a parlament „ünnepinek hazudott” ülésére, mert árulók és elárultak nem ünnepelhetnek együtt. Márpedig szerinte

"akik szombaton a parlamentben ültek, azok mindent elvettek, meggyaláztak és elloptak abból, ami a rendszerváltozás lényege volt."

Véget vetettek a nyugatos polgári demokráciának, az emberi méltóság tiszteletének, a demokratikus jogállamnak, az ellenőrzött kormányzásnak, a szociális felelősségnek, a világgal és Európával való kooperációnak – sorolta.

"A rendszerváltozás gyilkosai és tolvajai azok, akik leváltották és meggyalázták a harmadik köztársaságot, miközben egy új, illiberálisnak nevezett rendszert építettek fel"

– mondta a volt miniszterelnök, aki szerint a kormánytöbbség a nemzeti közösséghez való tartozást tagadja meg az ellenzéktől, Áder János köztársasági elnök pedig asszisztál ehhez, és ezzel meggyalázza alkotmányos szerepét. Az az államfő, akinek alkotmányos kötelessége a nemzeti egység védelme, szótlan marad, miközben az ország egyik legmagasabb közjogi méltósága több millió honfitársát tagadja ki a közös nemzetből – utalt Kövér László minapi nyilatkozatára.


Akik a pillanatnyi hatalmi többséget behelyettesítik a nemzet fogalmával, azokat „bolsevikoknak hívjuk. Itt bolsevikok állnak a nemzettel szemben” – jelentette ki Gyurcsány, aki szerint az államfő részvétele az ülésen politikai giccsnek is hazug és botrányos.

A DK elnöke arról is beszélt, Göncz Árpád volt az, aki talán a legjobban értette, hogy mire van szüksége a nemzetnek. „Mindenki Árpi bácsija képes volt csendes szóval simogatni, befogadni, lehajolni, magához hívni, megpróbálni felemelni. Amolyan plebejus-polgári elnöke volt az országnak, aki egyelőre követők nélkül maradt” – mondta a pártelnök.


MIÉRT NEM TUD MIT KEZDENI A TUDOMÁNY A KORONAVÍRUSSAL?

QUBIT
Szerző: MIKES E. LAJOS
2020.05.02.


Hát jó napot kívánok, itt ez a világjárvány, néhány hónap leforgása alatt három és félmillió fertőzöttel, több mint kétszázezer halottal, folyamatosan romló életminőséggel, bezártsággal, elveszített állásokkal, fenyegető világgazdasági válsággal. Mennyi időbe telhet elbánni egy aprócska, szemmel nem is látható vírussal? Hol vannak ilyenkor a tudósok, akinek az a dolguk, hogy mindent tudjanak? Miért a töküket vakargatják, miért beszélnek összevissza, és miért nem fedezték még fel az ellenszert?

Maguk a tudósok nyilván tisztában vannak vele, de a közvélemény csak most kezdi felfogni, hogy a tudomány, sőt az egész tudományos gépezet, amiben a tudósok mellett a közhiedelemmel ellentétben komoly szerepet játszik az állam, a gazdasági szereplők, sőt indirekte az egész emberiség a maga önző vagy altruista vágyaival, céljaival és prioritásaival, nem arra van berendezkedve, hogy azonnali válaszokat adjon egy olyan akut problémára, mint egy szempillantás alatt kirobbanó világjárvány.

Ennek egyik oka egész egyszerűen az, hogy lassan forog az agyunk. A Homo sapiens megjelenése után nagyjából 300 000 évbe, de még időszámításunk kezdetétől számítva is 1510 évbe telt, mire kiderítettük, hogy a Föld kering a Nap körül, és mondjuk nem fordítva. 1687 évnek kellett eltelnie, mire valaki kitalálta, hogy miért esik le az alma a fáról, és 1905 év alatt jöttünk rá, hogy a fény állandó sebességgel halad. Igaz, a Kopernikusszal kirobbant tudományos forradalommal felgyorsultak az események, és ma többet tudunk, mint valaha, de arról például még most is csak halvány sejtéseink vannak, hogy miként keletkezett az univerzum, hogyan jött létre az élet, vagy épp hogyan forog a saját agyunk.

A koronavírus terjedésének megállítására nincsenek évszázadaink: ha tegnap állítottuk volna meg, már az is késő lett volna. És bár korábbi vírusokkal és baktériumokkal úgy-ahogy sikerült megküzdenünk, a 2000-es évek elején kirobbant SARS és a 2012-es MERS vírus által okozott fertőzésre máig nincs ellenszer (apropó, baktérium, a penicillinre az 541-es nagy pestisjárvány után még 1387 évet kellett várni). Ami a mostani, kettes számú koronavírust illeti, ebben a pillanatban legalább 100 vakcinán dolgoznak a világ különböző kutatóintézeteiben, Kínától Európán át az USA-ig, folynak a kísérletek egereken, majmokon, beteg embereken, sőt egyes javaslatok szerint folyhatnak majd egészséges embereken is – mégis úgy tűnik, hogy ha csak valami csoda nem történik, az első oltásra is minimum másfél évet kell várni, már ha lesz egyáltalán...

"SZÉPEN VAGYUNK - MORMOLTA ESTI" – KLUBDÉLELŐTT AJÁNLÓ

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KUN ZSUZSA
2020.05.02.


Hat vendég - Kertész Zsuzsa, Gőz László, Géra Eleonóra, Herczegh Zoltán, Tatár Imre, Rédei Ferenc - és sok-sok érdekes történet volt a szombati Klubdélelőttben.

Kosztolányi Dezső 1930 körül Esti Kornél történetébe szőve emlékezett vissza a 20. századi Magyarország legveszedelmesebb járványának tartott, tömegessé váló spanyolnátha idejére. Az emberek a háború végnapjaiban nemcsak a politikai bizonytalanság miatt böngészték a napilapokat, hanem a titokzatos járványról, de leginkább annak sikeres leküzdéséről vártak híreket. Csalódniuk kellett: a sajtó ellentmondásos intézkedésekről, egymást hibáztató politikusokról és városatyákról, tömeges halálesetekről tudósított. Vendégünk volt Géra Eleonóra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Művelődéstörténeti Tanszékének docense, történész.

Gőz László, a Budapest Music Center alapítója, vezetője, jazz-zenész, a Zeneakadémia tanára, idén ő kapta a Fonogram szakmai életműdíjat. A kortárs zenét játszó 180-as Csoport egyik alapító tagja volt, az együttessel 1979-től 1989-ig 400 koncertet adott Európa-szerte. Játszott az Interbrass, a Budapest Big Band, az LGT, és a Jazz+Az zenekarokban... Mint stúdiózenész, száznál is több lemezen működött közre. 1996-ban Jiggs Wighammel, majd 1998-ban Carl Fontanával lépett közösen színpadra.

Tatár Imrét 100. születésnapján köszöntöttük. 1920-ban született, gyerekkorától újságírónak készült, de az akkori diszkriminatív törvények miatt erre sokáig nem volt lehetősége. Autószerelő inasnak állt, majd néhány év múlva világháborús munkaszolgálat és szovjet hadifogság következett. Hazatérve, huszonhét évesen került a Szabad Néphez, 1956-ban az Esti Hírlaphoz, a következő évtizedben a Magyar Hírlaphoz igazolt át. A leghosszabb időt (negyedszázadot) a Magyar Nemzet külpolitikai szerkesztőségében töltötte el, ahonnan – 80 évesen! – a 2000. esztendőben ment nyugdíjba.

Kertész Zsuzsa, Kazinczy-, Radnóti- és Aranytoll- díjas újságíró, legendás televíziós, újságíró, pszichológus 1965. február 15-től a Magyar Rádió bemondója lett, ahol kilenc évet töltött. A Made in Hungary című könnyűzenei verseny közvetítésén figyeltek rá fel a televíziósok, és 1974. április 1-jétől az MTV munkatársa lett. Szerepelt a História, az Életet az éveknek, a Házibarát című műsorokban, és nemzeti esteken is, ahol orosz nyelvtudását is hasznosítani tudta. Montágh Imrével közösen készítették a Beszédművelés című sorozatot. Kertész Zsuzsa az elmúlt évek során beszéd-, és személyiségfejlesztő-, közszereplésre felkészítő csoportos és egyéni tréningeket vezetett, valamint különböző terápiák hasznosításán dolgozik.

Herczeg Zoltán divattervező olyan művész, aki meri vállalni a közélettel kapcsolatos véleményét. Legyen az politika, a hazai életszínvonal, fogyasztói társadalom... Vajon Amerika helyett, ahová többször hívták, miért maradt mégis inkább Magyarországon?

Rédei Ferenc a fotóriporteri szakma egyik legendája, meghatározó újságok fotórovatainak egykori vezetője, generációk példaképe, tanára. Nevét a fotós szakmában mindenki ismeri, az újságokban a képeit sokan követték figyelemmel. Így nem véletlen, hogy a Capa Központ által alapított Fotóriporteri Életműdíjat idén ő kapta.

KÖVÉR – ORBÁN SZELLEMI HÁTTÉREMBEREKÉNT – ELŐRE JELZI A FIDESZ IRÁNYÁT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.05.02.


...Kövérre figyelni kell. Szentpéteri Nagy Richárd szerint, azért is, mert ő a Fidesz megmondóembere, aki olyan kijelentésekre vetemedik, amilyenekre másnak nincs bátorsága. „Az ugyan nem releváns, amit Kövér mond, hiszen ő a partvonalon bekiabáló ember, ugyanakkor fontos, mert olyat mond, amit más nem mer” – szögezte le a politológus, hozzátéve: ezt leginkább persze rosszul mondja, de kristálytisztán jelzi a hozzáállását a legfontosabb kérdésekhez is, olyanokhoz, mint az alkotmány vagy éppen a hatalomelosztás. „Igaz, hogy tehetségtelenül teszi mindezt, de a Fideszben követik őt, aki az ős-Fidesz egyik utolsó megmaradt mohikánja a hatalomban.

Az évek során alakult úgy, hogy ő vált a kemény megmondóemberré a párton belül – ezt persze az ellenzék szerint bunkó módon teszi.

S Kövér az, aki előre jelzi a Fidesz irányát. A kormányzópárt átalakuláson megy át, húzódik egyre jobbra, s a soron következő lépést Kövér előre megfogalmazza. Például azt, hogy mit gondolnak a jogállamról. „Kövér radikálisan fogalmazza meg a Fidesz következő arcát” – összegezte a politológus.

Már számtalan pozíciót betöltött a pártjában és annak köszönhetően, a politikában – volt frakcióvezető, ügyvezető elnök, választmányi elnök, miniszter, pártelnök, ügyvezető köztársasági elnök, s persze házelnök –, s lehetne bármi. „Miközben azonban jó néhány pozícióban lévő ember Orbán kegyéből van ott, ahol, Kövér azért házelnök, mert az akar lenni” ­– mutatott rá Szentpéteri Nagy Richárd.

Persze nem alkalmas köztársasági elnöknek, igaz, az Országgyűlés elnökének sem, hiszen elképesztő mértékben elfogult, s ezt nem képes leplezni, ráadásul nem tud frappánsan bánni az ellenzékkel, akiket mindennek le- és elhord. Teszi mindezt motyogva, hadarva. S akkor még nem is említettük, hogy nem tud reprezentálni sem – jellemezte Kövért a politológus.

Mindenesetre Kövér László eljutott egy olyan pozícióba, ahonnan feljebb már csak akkor tudna kerülni, ha Orbán helyére menne, ami azonban ki van zárva. „Az viszont érdekes lehet, hogy Áder János ciklusának lejárta után, ambicionálja-e majd Kövér az államfői posztot” – mondta. Az új köztársasági elnököt vélhetően még ez a parlament fogja megválasztani: Áder ötéves hivatali ideje 2022 május 10-én jár le, s várhatóan még ő fogja majd kiírni a 2022-es választást (2018-ban április 9-én volt, az új parlamentnek pedig a választást követő harminc napon belül kell megalakulnia).

UNGÁR PÉTER: ANTALLNAK MINDENBEN IGAZA VOLT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: UNGÁR PÉTER
2020.05.02.


Éppen harminc éve, 1990. május 2-án volt az első szabadon választott országgyűlés alakuló ülése. A mai parlamentben egyetlen képviselő van, aki nem élt még akkor: e cikk szerzője, Ungár Péter. Az LMP-s politikus szerint Antall Józsefnek és a harminc évvel ezelőtti MDF-nek minden lényeges kérdésben igaza volt, s az ő ciklusuk volt az egyetlen, amely nem a szárszói sátorban fogant és működött. Noha a politikai viták természetesek arról az időszakról is, az már Ungár szerint sem normális, hogy ma Kövér László szerint nem a nemzet része, aki nem az ő politikai oldalán áll. Hogyan és miért jutottak ide közéleti vitáink? Az első ciklus, a harminc évvel ezelőtti történések mára való kihatását a héten Schiffer András már elkezdte elemezni hasábjainkon, most Ungár Péter válaszol, de várjuk a további érdemi hozzászólásokat is....

Életem első publicisztikája a Heti Válaszban jelent meg 2007-ben. „Keresztény Magyarországot akartam, mert csak annak van értelme”. Ez volt a címe. Bár az írás az Antall József Alapítvány esszépályázatára készült és még a mostani írásaimnál is jobban érezhető rajta jobboldali neveltetésem, ennyi év után is sok mindent igaznak tartok belőle. Ma, az első szabadon választott országgyűlés megalakulásának harmincadik évfordulóján nekem, mint az egyetlen, már a rendszerváltoztatás után született országgyűlési képviselőnek, ki kell mondanom: a rendszerváltoztatás a mi életünket lényegesen könnyebbé tette, mint amilyen szüleink és nagyszüleink élete volt. Hálával és köszönettel tartozunk érte.

A rendszerváltoztatás persze máig politikai vitákkal terhelt. Látszik ez a mai napon is, hiszen az Országgyűlés nem tud együtt ünnepelni. Még az ellenzék sem tud egységesen. Ez nem baj önmagában. Bár sokszor helye van a „mi lett a vitakultúrából” és a „már ünnepelni sem tudunk együtt” típusú polgári panasznak, szerintem most nincs. A rendszerváltoztatás óta történelmi léptékben nézve alig telt el idő. Ha engem fiatalnak tartunk (mármint biológiailag, nem lelkileg), akkor a rendszerváltoztatás emlékét is annak kell tartanunk. Hogy egy szimbolikus esemény kerek évfordulója politikai viták kereszttüzében áll, szintén természetes. Ezekben a vitákban kell minden politikai közösségnek oldalt választania, ezekben a szimbolikus vitákban tudja elmondani, mi végre van a világon. Ahogy Antall József mondta: „ostoba ember az, aki azt hiszi, hogy a múltba nézés a jelen elhanyagolása és a jövőbe tekintés elmulasztása”.

A rendszerváltoztatás fő erénye, hogy békés volt. Kis János ezt így fogalmazta meg: „A pártállami diktatúra egyetlen puskalövés nélkül adta át a helyét az alkotmányos demokráciának. Az új rend alaptörvényeit a régi parlament szavazta meg, a hatályos jogalkotási szabályok szerint. Egy világ süllyedt el, új világ keletkezett.” Ez manapság egyszerűnek és egyértelműnek tűnik, de Kis János szavaiból is látszik, hogy abban az időben senki sem gondolta, hogy az 56-os szabadságharcot véresen megtorló Szovjetunió egy puskalövés nélkül kivonul Magyarországról.

Ismert értelmezés, hogy a rendszerváltoztatás békés jellegéből szükségszerűen következett a történelemi igazságtétel elmaradása, következett belőle, hogy a kommunista nómenklatúra hatalmának jelentős részét megtartja és bár beszorulnak jogállami keretekbe, négy évvel a rendszerváltoztatás után visszatérnek azok, akik az előző rendszer vezetői voltak. Szélsőjobboldali értelmezésben: született egy paktum, amely a rendszerváltoztatás valódi értelmét eladta és átmentette a régi eliteket...

30 ÉVES A RENDSZERVÁLTÓ PAKTUM, 30 ÉVE ÜL ORBÁN A PARLAMENTBEN

INDEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2020.05.02.


Harminc évvel ezelőtt ült össze a rendszerváltó parlament, azóta képviselő Orbán Viktor és még pár ősfideszes, a népi-urbánus harcot félretéve pedig rögtön az első napon megkötötte egymással a paktumot az MDF és az SZDSZ. A kormányozhatóság érdekében hozott megállapodást azóta is kárhoztatják; a mostani kerek évfordulón a kormánytöbbség fogadott el politikai nyilatkozatot.

Kereken harminc éve ül a parlamentben Orbán Viktor, Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos; a rendszerváltó országgyűlésből ők négyen maradtak bent nyolc ciklussal és három évtizeddel később is. A mai országgyűlés az alkalomból politikai nyilatkozatot fogadott el „Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról”, és ez valóban politikai: miközben leszögezik, hogy 1990. május másodikát visszanyert szabadságunk első napjának tekintik, a főhajtások mellett a rendszerváltoztatás továbbvitelének kudarcáról, posztkommunista uralmi törekvésekről, a lecsúszás veszélyéről írtak benne, amit a fideszes többség által elfogadott nyilatkozat szerint csak a 2012-es új Alaptörvény zárt le.

1990 óta az országgyűlés összement, vesztett a politikai súlyából és nagyjából minden más is megváltozott, de a szimbolikus deklarációk, a jelennek szóló múltpolitika most is a rendszerváltást idézi, csak a politikai marketing lett profibb körülötte. Hol vannak ma már az olyan politikai hirdetések, mint az győztes MDF-é 1990-ből, amiben olyan mondatokkal próbáltak a tömegekre hatni, hogy bennük van „Berzsenyi klasszikus erkölcsisége, Kölcsey hazaszeretete, Széchenyi gyakorlatiassága, Petőfi gyújtó lendülete, Kossuth fáradhatatlansága, Deák megfontolt bölcsessége, Teleki Pál önfeláldozása, Bajcsy-Zsilinszky hősiessége, Németh László nemzetnevelő elhivatottsága, Bibó István politikai gondolkodása”?

Az értelmiségi létből hirtelen a politika környékére kerültek kommunikációs esetlensége még a fajsúlyosabb erőknél is megkapó volt, nem beszélve a rendszerváltás folklórját színesítő olyan alakulatokról, mint a királyságpárti Magyar Legitimista Párt, egy siófoki rokkantnyugdíjas Baloldali Revízió Pártja, a Magyar Egészség Párt vagy a Pártonkívüliek Pártja. Krassó Magyar Október Pártja, A Petrasovits Anna féle szocdemek vagy Palotás Vállalkozók Pártja ezekhez képest egész komoly szerveződéseknek tűntek...

SOKKAL VESZÉLYESEBB A RÁKNÁL, HA NEM AKARUNK SZEMBENÉZNI VELE

24.HU
Szerző: BODNÁR JUDIT LOLA
2020.05.02.


A ráknak nem kellene halálos ítéletnek lennie, és még a mi életünkben eljuthatunk odáig, hogy ne is legyen az. De ha ilyen sok a pozitív trend, akkor mégis miért halnak bele még mindig annyian? Erről és sok másról beszélgettünk dr. Peták István rákkutatóval. Interjú:...

...A daganatokat azoknak a géneknek a hibái okozzák, amelyek részt vesznek ezekben a jelátviteli kommunikációs utakban. Ma már azt is tudjuk, hogy ebben a

hatszáz génben hatmillió-féle mutáció jöhet létre, ami nagy szám ugyan, de véges, ami jó hír: véges számú emberi gén van, véges számú daganatot okozó gén, és véges számú mutáció – tehát a kutatóknak mégiscsak van arra reménye, hogy elérjenek mérföldkövekhez.

Megismertük az emberi genomot, aztán megismertük a rákgenomot, a februári Nature-ben megint több olyan cikk jelent meg, amelyek megerősítik, hogy a rák egy genetikai alapú betegség, és kilencvenöt százalékban azt is meg tudjuk mondani, melyik gén hibája okozza. Sőt, már azt is tudjuk, hogy egy daganatos betegben átlagosan három-négy gén hibája van jelen egyszerre. Ez egy óriási kihívás, de vannak olyan génhibák, amik gyakoribbak, mint a többi, ezért ezekre ma már van célzott gyógyszerünk, így viszonylag sok betegnek tudunk már most is segíteni. Folyamatos harc, hogy levadásszuk az összes mutációt. Versenyfutás a betegséggel. De az jó hír, hogy ennek a feltételei adottak.

Optimistának tűnik.

Az is vagyok, többek között azért, mert látom azt a rohamos fejlődést, ami a rákkutatásban zajlik, és abban bízom, hogy még jobban fel tudom gyorsítani ezt a kutatást, hogy minél hamarabb elérjem azt a célt, amit 1995-ben kitűztem: minden beteg kapjon a daganatára egy olyan kezelést, ami a kiindulási okot szünteti meg. Itt még nem tartunk ugyan, de jó úton járunk. Ahhoz, hogy a jelenlegi állapotba eljussunk, az első feltétel az volt, hogy ki tudjuk mutatni ezeket a génhibákat. A következő lépés az volt, hogy legyenek gyógyszerek, ez ügyben óriási fejlődés történt az elmúlt tíz évben, több mint száz célzott gyógyszert fejlesztettek ki, ami tízszeres növekedés a korábbi évtizedekhez képest. Jelenleg százhuszonöt ilyen gyógyszerünk van, de gyakorlatilag havonta jön ki egy új, és még másik ezer tart a klinikai vizsgálatnál. A következő szintű probléma az volt, hogy miként lehet egyszerre sok gént vizsgálni, aztán két évvel ezelőtt jöttünk rá arra, hogy most már olyan sok génre van sokféle gyógyszer, hogy egyre nehezebb eldönteni, melyiket javasoljuk az adott betegnek. További probléma, hogy a több millió mutáció többségéről még nem tudjuk, mi a klinikai jelentősége, mert a sejtekben az osztódás során rengeteg véletlenszerű hiba történik, de ezek közül csak néhány olyan akad, ami a daganat kialakulásért felel, és nekünk ezeket kell tudni megtalálni a rengeteg génhiba közül...

Elég nagy falat.

Nyilván érezni, hogy a megoldás mi lehet: a mesterséges intelligencia, mert ez egy olyan komplexitású informatikai probléma, ami az emberi agynak ugyan probléma, de a számítógépnek nem biztos, hiszen ezek kezelhető számok, véges számok kombinációi. Ezért öt évvel ezelőtt elkezdtünk fejleszteni egy orvosi szoftvert, amiben egy korábbi évek során kidolgozott módszert programoztunk le. Ez segít visszakövetkeztetni, hogy melyik gén melyik mutációja felelős a daganatért, és a gyógyszerek célpontjai milyen kapcsolatban vannak ezzel a génekkel. Jelenleg nem gépi tanulásról beszélünk, hanem szabályalapú rendszerről, amelybe mi programozzuk bele a szabályokat. Most huszonhatezer ilyen szabály van, aminek a segítségével több mint ezerötszáz hatóanyagot tudunk sorrendbe rakni négyszáz daganattípusban.

Nekünk ezt a rendszert felépíteni öt évbe tellett, de most tizenöt ezredmásodperc végigszámolni betegenként, így ezt az elképesztő mennyiségű tudást fel tudjuk használni a betegek személyre szabott kezelésének a kiválasztásához...

EGYETLEN ÉLETERŐS MAGYAR SINCS EGYEDÜL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.05.02.


Orbán Viktor néhány nappal ezelőtt, a parlamentben mélyen a nemzet szemébe nézett, és egy képviselői kérdésre azt válaszolta, hogy legföljebb három hónap elteltével, mindenkinek lesz munkája. Akkor még úgy sejtettük, hogy valamiféle közmunkaszerűség lehet a bejelentés mögött – de a valóság felülírta a várakozásainkat. Orbán pénteken reggel a Kossuth Rádióban közölte: az életerős fiatalokat szívesen látják a hadseregben.

Utóbbihoz fél-, vagy egyéves átképzés is szükséges, de ez nem lehet akadálya annak, hogy akinek van késztetése a katonásdihoz, hadrendbe állhasson. Orbántól soha nem voltak idegenek a katonai kifejezések és megnyilvánulások, fiatalabb éveiben nem minden nosztalgia nélkül emlegette, hogy az ő falujában nem is tartották igazi férfinak, aki nem volt katona. Ez lett később az alapja annak a – széles körben elterjedt – szóbeszédnek, hogy Orbán és a Fidesz visszahozná a sorkatonaságot. S bár lehet, hogy a szíve mélyén ezzel kacérkodik, legjobb tudomásunk szerint, a téma jelenleg nincs napirenden.

Nem úgy a katonaélettel kapcsolatos kifejezések. Amikor a koronavírus rátört Magyarországra, és elsőként a turizmust és a vendéglátást vágta haza, Orbán előbb azt mondta, hogy a turizmusnak kampó, majd nem sokkal később azt, hogy a turizmus tüdőlövést kapott. Nem azt mondta, hogy nehéz helyzetbe került az ágazat, sem azt, hogy komoly gondokkal küzd – Orbán tábornok olvasatában a turizmus tüdőlövést kapott. És védőfelszerelésekért (maszkokért, fertőtlenítőkért) sem kereskedőket bízott meg a beszerzéssel, hanem fürkészeket és portyázókat küldött a négy égtáj irányába...

FEKETE-GYŐR: NEKÜNK KELL BEFEJEZNÜNK A RENDSZERVÁLTÁST

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: FEKETE-GYŐR ANDRÁS
2020.05.02.



A Momentum elnökének publicisztikája a hvg.hu számára a szabadon választott parlament megalakulásának harmincéves évfordulója alkalmából.

Egy éves voltam, amikor a rendszerváltók - nemzetiek és urbánusok, fiatal és idősebb demokraták, keresztény és nem keresztény demokraták, sőt sokan egyáltalán nem demokraták, reformszocialisták, kisgazdák, itthon maradtak és külföldre szakadtak, kitelepítettek, meghurcoltak és elhurcoltak, akik már sokat veszítettek, s akiknek már nem volt veszítenivalójuk - kikövetelték, hogy Magyarország a demokrácia útjára lépjen. Ennek szimbolikus napja a Magyar Köztársaság szabadon választott Országgyűlésének alakuló ülése volt, 1990. május 2-án. Tisztelet azoknak, akik tettek ezért, tisztelet azoknak, akik kockáztattak. Mertek ellent mondani, mertek ellenálni.


Az azóta eltelt három évtized majd’ a teljes életem. Ha úgy tetszik, amíg én megfordultam, felültem és botladozva, de elkezdtem járni, az új Magyarország is erőre kapott. Az eszmélésem, a tudásom ebből a korból ered, a meghatározó vonásaim ekkor alakultak ki. Azzal kecsegtettek, hogy a mi generációnk már nem abba a koporsóba kerül, amiről egy szakállas, hosszúhajú, szépreményű srác a saját fiatalságára utalva, nem sokkal korábban a Nagy Imre mártír miniszterelnök újratemetésen beszélt.

A rendszerváltó parlament díszülésén Varga Béla, a nemzetgyűlés egykori elnöke, aki több évtized amerikai emigráció után tért vissza a felszabadult Magyarországra, a következőt mondta: „mélyen kell beidegződnie a magyar tudatba annak, hogy hibáinkért most egyedül vagyunk és leszünk felelősek. Az emberi szabadság nem körülmény, hanem feladat. A bilincsek lehullásával együtt jár a magunkra, magunk által szabott emberi kötelesség. Nehezebb olykor szabadnak, mint rabnak lenni.” Vannak emberek, akik szinte jósként látták előre a jövőt, de legalábbis a Magyarországra leselkedő veszélyeket. Varga Béla katolikus pap, az amerikai emigráns magyarság egyik vezéralakja ilyen ember volt.

Beleszülettem a szabadságba, mégsem ez lett az életem meghatározó élménye: sokkal inkább az lett annak szisztematikus lebontása. Politikai értelemben a 20. század Magyarországon még nem ért véget. Én arra a pillanatra emlékszem, amikor először jelent meg ugyanazzal a címlappal több tucat újság. Úgy, mint a szüleim által emlegetett „átkosban”. Arra is, amikor először ítéltek el egy hajléktalant pénzbüntetésre, csak azért, mert nem volt hol laknia. És arra is, ahogy végignéztem, ahogyan a családom, a barátaim és ismerőseim által befizetett adókból kastélyokat és palotákat építenek azok, akik az emberek képviseletére esküdtek fel, mégis az ország urainak képzelik magukat. Ez lett a Momentum-generáció alapélménye. És azért dolgozunk, hogy leváltsuk azokat a rendszereket, amelyek Magyarországot a 20. század nagy vesztesévé tették: hogy ne térjen vissza sem Horthy-, sem a Kádár-, sem az Orbán-féle elnyomó és vereségre ítélt politika...


OTTHON, ELLÁTATLANUL – ÁGYFELSZABADÍTÁS CÍMÉN HAZAKÜLDTÉK A KÓRHÁZBÓL, MOST HALÁLFÉLELME VAN A MOZGÁSKORLÁTOZOTT NŐNEK

168 ÓRA
Szerző: TÓTH ANDREA ÉVA
2020.05.01.


A kórházi ágyak „felszabadítása” nyomán hazaküldött emberek, például a krónikus betegek közül sokan kerültek nagyon nehéz helyzetbe. Élnek azonban több ezren az országban, akikről most mindenki elfeledkezett, miközben a járvány alatt folyamatosan romlik az állapotuk, mert nem jutnak hozzá a szükséges egészségügyi kezelésekhez, és a szociális ellátásuk is döcög.

„A vádlim majd akkorára dagadt, mint a combom, repedezik, sebesedik rajta a bőr, a gumiharisnyába és az ortopéd cipőbe már nem fér bele a lábam. Ráadásul a balesetben sérült gerincem is most állt be, és nem jutok semmilyen kezeléshez. Sokszor csak fekszem a lakásba zárva, óriási erőfeszítésembe kerül egyáltalán kikelni az ágyból. A korábban karbantartott, járóképes állapotom szinte a nullára csökkent. Erőltetem magam, mert attól félek, ha ágynak esem, akkor a kialakuló felfekvések és a kezeletlen sebek a halálomat is okozhatják. A járvány miatt az alkalmi munkáimat is elvesztettem, hivatalos segítséget se tudok kérni, mert azért is fizetni kell, amit a rokkantsági ellátásomból nem tudok fedezni. Sőt, annak is örülök, hogy nem lakoltatnak ki, a rezsit is alig tudom állni” – összegzi helyzetét Éva, egy vidéki városban élő, nyirok- és gerincbetegséggel küzdő, súlyosan mozgáskorlátozott asszony.

Egyik orvosa szerint nem alaptalan a halálfélelme. Úgy véli: páciensének mielőbb kórházi kezelésre lenne szüksége, hogy helyrehozzák, de az ágyak elvétele miatt ez most nem lehetséges. Így jobb híján kötszereket, fáslikat, gyógyszereket kap a bajaira. A szakszerű kezelés helyett a napi „gyógyítást” pedig a szomszédasszonya végzi több-kevesebb sikerrel, a telefonon kapott utasítások alapján, hogy Éva legalább a lakáson belül képes legyen ellátni magát.

„A korábbi helyzethez képest most három napot is ülök ébren a kerekes székben, mert nincs, aki naponta ágyba tegyen, segítsen a lefekvésben, felkelésben, fürdésben. Így, napokig a székben, tönkremennek az ereim, a bőröm és az ízületeim. Már tele vagyok sebekkel, és vastagra dagadtak a lábaim a sok üléstől.” Kopognak a mondatok a fővárosi, egyedül élő, mozgássérült Mónika szájából...

KAMIKÁZE MAGYAROK KÜLFÖLDÖN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.05.02.


A mi életünk szerves része a változás” – mondta Schrammel Ivett, amikor leültünk beszélgetni saját határátkelős tapasztalairól és arról, hogy szakemberként hogyan látja a külföldre költözés okozta lelki nehézségeket és persze a vele járó pozitívumokat.

Ivett először több mint tíz éve lett határátkelő, amikor Ausztriába költözött a családjával, nem sokkal később már ott született meg harmadik gyermeke. Az ausztriai időszak csak fél évig tartott, az „igazi” határátkelés hét évvel ezelőtt történt, amikor Gibraltárra költöztek.


„Az ausztriai határátkelés egy hónappal a harmadik lányom születése előtt mai szemmel visszanézve kamikáze akció volt. A férjem váratlanul kapott egy állásajánlatot egy nemzetközi cégtől. A legnagyobb lányom óvodás volt, a középső egy éves és néhány hónapos, a legkisebbet pedig éppen vártuk. Úgy gondoltam, a következő egy-két évben mindenképpen szünetet tartok a pszichológusi munkámban, csak a gyerekekkel foglalkozom, azaz valójában mindegy, hogy ezt az egy-két évet hol töltjük” – mesélte Ivett.

Utólag azért tartja kamikáze-akciónak, mert angolul és franciául beszél, németül viszont nem.

„Már az első hónapok során olyan, előre nem látható nehézségek merültek fel, amik gyakorlatilag lehetetlenné tették számomra a hosszabb kint tartózkodást” – tette hozzá.

A szülés után volt két életmentő műtétje, a férje rengeteget utazott a munkája miatt, bébiszitterek jöttek-mentek, azaz nem volt állandó segítsége – összességében szinte egyedül élt három gyerekkel egy olyan országban, melynek a nyelvét nem beszélte...


ITT OLVASHATÓ

ÉPP AKKOR TŰNTEK EL A MAGYAR MUNKANÉLKÜLISÉGI ADATOK, AMIKOR A LEGFONTOSABBAK LENNÉNEK

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.05.02.



A munkanélküliségi adatok transzparenciája jelentősen romlott a koronavírus-járvány kirobbanása után a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők szerint. Számos, nagyon fontos adat nem elérhető a munkanélküliséggel kapcsolatban, így a kutatók megbecsülni sem tudják, hogy mi vár Magyarországra a következő hónapokban.

Éppen a koronavírus-válság kirobbanása után váltak elérhetetlenné a fontos munkanélküliségi adatok, akkor, amikor a legfontosabb lenne, hogy tisztán lássuk ebben a helyzetet – erről panaszkodnak a Portfolio-nak a hazai kutatási élet szereplői.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hosszú évek óta részletes adatbázist épít a munkanélküliek számáról, az újonnan elbocsátottakról, a csoportos létszámleépítésben érintettekről, és minden hónapban elemzést közöl arról, hogy miként alakult a munkaerő-piaci helyzet. Márciusban azonban minden megváltozott. Az NFSZ csak néhány fő számmal frissítette egyes adatsorait, és csak az állástalanok demográfiai eloszlását lehetett látni. A hónapban 281 ezer állástalan volt, ami azt jelezte, hogy elkezdődött az elbocsátási hullám...


CSERNOBIL-SZINDRÓMA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2020.04.30.


...Csernobil óta 34 év telt el. Magyarországon ez alatt az idő alatt két rendszerváltás zajlott le. Először 1990‑ben több‑kevesebb sikerrel elindultunk egy nyílt társadalom megteremtése felé, majd 2010‑ben visszafordultunk ezen az úton. A politikai‑közéleti médiapiac egyre monopolizáltabbá válik, az orgánumok több mint 80 százaléka közvetlenül vagy közvetve a hatalom irányítása és ellenőrzése alatt áll. Ezekben a médiumokban a tájékoztatás helyét ismét a politikai propaganda vette át, a tények elhallgatása, elferdítése, a valóság hatalmi szempontok szerinti átértelmezése. És a kormánymédia vírusjárvány alatti teljesítményét szemlélve nem lehet nem észrevenni, hogy a politikai propaganda ugyanúgy működik, mint az államszocialista rendszer idején. Ugyanazok a hatalmi reflexek lépnek működésbe Kínában, Oroszországban és Magyarországon is: a veszély elhallgatása vagy bagatellizálása, a hazudozás, a háborús logika, az ellenség‑ és bűnbakkeresés, a paternalista, mindenható, az állampolgárait mindentől megvédő állam imázsának erősítése. Csakhogy a tények egy társadalmi katasztrófa – járvány és gazdasági válság – idején előbb‑utóbb kíméletlenül szembejönnek, és mivel immár nem a jobb megélhetésről, hanem az állampolgárok egzisztenciájáról és életéről van szó, a valóság, hogy a kormány mindezeket alárendeli saját hatalmi érdekeinek, vélhetően most is sokakra fog kijózanítóan hatni.


MEGVÉD VALAKIT EGYÁLTALÁN A KORMÁNY TERVE MÉSZÁROS LŐRINCEN KÍVÜL?

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BANCE
2020.05.02.


Válság ide, válság oda, Mészáros Lőrincnek és üzlettársainak csütörtökön is jó napja volt. Erről legalább három aznapi hír is tanúskodik:

- Az Átlátszó írta meg, hogy a Gazdasági Versenyhivatal oldalán március végén közzétett engedélyezési dokumentum szerint a Mészáros Csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap egyedüli irányítást szerez a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-t tulajdonló Envirotis Holding Zrt. felett.
Nemzetgazdasági érdek lett Tiborcz és Mészáros üzlettársának XI. kerületi lakóparkja – ezt az Index szúrta ki.
- Az MTI-n az is megjelent, hogy a bejelentett vidéki járványügyi lazítások hatására már május 15-én megnyitnak Mészáros Lőrinc balatoni kempingjei.

„Ebben a hírben sajnos semmi furcsa nincsen”

– bár ez a kommentár a fenti három hír bármelyikének vonatkozásában is elhangozhatna, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt véleményezte így a csütörtöki kormányinfón, hogy Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus Global Nyrt. kedden csoportos létszámleépítést jelentett be a Hunguest Hotels szállodáinak a járvány miatt előre hozott felújítása okán...

KENTAURBESZÉD - VÉGEL LÁSZLÓ: VIRTUÁLIS ÉS REÁLIS HAZA

NÉPSZAVA 
Szerző: VÉGEL LÁSZLÓ
2020.05.02.


A vajdasági magyarok az elmúlt fél évszázadban voltak irigyelt kisebbségi polgárok és voltak kisebbségi páriák. Mindamellett, hogy az új politikai elit nem szívesen emlékezik az önigazgatású szocializmus időszakára, ekkor viszonylagos nyugalmat és kelet-közép-európai viszonylatban megbecsülendő kisebbségi jogokat élvezett. A kritikusok szerint Tito marsall rombolta a magyar nemzeti identitást. Ebben a kérdésben tökéletes összhang uralkodik a kisebbségi ideológusok és a horvát, valamint a szerb nacionalisták között. Dobrica Ćosić, a szerb „nemzet atyja” szerint Tito megbocsájthatatlan bűne a szerbek nemzeti elnyomása volt. Tagadhatatlan tény, hogy a jugoszláv szocialista modell idején a vajdasági magyarok életében a nemzeti kérdés nem játszott kitüntetett szerepet. Ha az értelmiség időnként felvetette, a közösségben nem keltett nagyobb visszhangot, nem alakultak ki olyan mozgalmak, mint a koszovói albánoknál. 

A titóizmus és a magyarok
Igaz, hogy a vajdasági magyarok lélekszáma csökkent, de nem olyan mértékben, mint manapság. A magasabb életszínvonalnak köszönhetően a jugoszláviai magyarokban nem ébredezett az „anyaországi nosztalgia”. A mezőgazdaság kiadós támogatásának hála, a főleg fölműveléssel foglalkozó magyarok biztonságérzete napról-napra növekedett. A vajdasági magyar polgár szabadabbnak érezte magát, mint az anyaországi. Kialakult a magyar pártelit, amelyben helyet kaptak kiemelkedő magyar írók és értelmiségiek, akiket a mai magyar „nemzeti oldal” minden vitán felül nemzeti elkötelezettségűnek tart. Fokozatosan létrejött egy módos magyar „szocialista középosztály” is. A jugoszláv útlevél lehetővé tette az anyaországgal való zavartalan kapcsolatokat, a magyar kultúra jelenlétének fontosságát a jugoszláv hatalom nem vonta kétségbe. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy még a 80-as években is vagy 15 magyar könyvkereskedés működött a Vajdaság magyar városaiban, ami azt jelenti, hogy létezett igény a magyar kultúra iránt. Ma 15 gazdasági alapon működő könyvkereskedés elképzelhetetlen. Megnyílt a magyar értelmiségi utánpótlást biztosító újvidéki Magyar Tanszék. Az állam biztosította a magyar intézmények zavartalan működését. A sajtóban gyakran heves viták folytak, amelyek csak néhány tabutémára nem terjedhettek ki. A kiadóházak, a folyóiratok, a kulturális intézmények államilag finanszírozott, stabil gazdasági talajon működtek. Az állam bevezette a környezetnyelv tanulását, aminek köszönhetően gyakorlatilag is lehetővé vált a kétnyelvű közigazgatás. 

Ezeknek a vívmányoknak köszönve, a kisebbségi politikusok az örökölt jogokra hivatkozva - minő paradoxon! – egyre kisebb eséllyel próbálják megőrizni a verbálisan megtagadott titói örökséget. Ez az állapot azt bizonyítja, hogy ha a kisebbségi közösségek államában a demokratikus állapotok nem rosszabbak, sőt, esetleg jobbak, mint az anyaországban, s az életszínvonal terén sem maradnak le, esetleg előtte járnak, akkor a helyi és a nemzeti identitás nem kerül egymással ellentétbe. Kiderül ez a vendégmunkás-történetekből is. Nagy számú magyar is vállalta a németországi munkát; akik azonban otthon építkeztek, sorra visszatértek, a külföldön szerzett tudásukat hasznosítva műhelyeket nyitottak vagy más vállalkozásba kezdtek...

A BUDAPESTIEK TOVÁBBRA SEM MEHETNEK A VIDÉKI NYARALÓIKBA

INDEX
Szerző: EGYED ANNA
2020.05.02.


A védekezés első szakasza lezárult, a második szakaszban szigorú menetrend és szabályok szerint újraindítható az élet Magyarországon - mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a szombati Kormányinfó Pluszban.

A magyarázat szerint a legtöbb megbetegedés Budapesten és Pest megyében található, ezért a szigorú korlátozások ott fennmaradnak, a kevésbé fertőzött vidéken pedig eljött az ideje a szabályok lazításának.

Ebben a cikkben már részletesen beszámoltunk az új rendelkezésekről, de most itt van egy rövid emlékeztető a Kormányinfó Pluszba érkezett kérdések alapján.

Budapesten nem változik semmi

Továbbra is érvényben marad a kijárási korlátozás. A vendéglátó egységek teraszai és kerthelyiségei sem nyithatnak ki, a boltok nyitva tartása sem változik, az élelmiszerboltok és drogériák nyitva lehetnek, a többieknek 3-kor be kell zárnia. Ezen a hétvégén, anyák napja alkalmából a virágüzletek hosszabban lehetnek nyitva.

A budapestiek és Pest megyeiek továbbra sem hagyhatják el a lakóhelyüket

Fővárosiként és Pest megyei lakosként ezután sem utazhat el senki például a vidéki nyaralójába, de vidéki strandra, vendéglátóhelyekre, állatkertbe és kirándulóhelyekre sem, és alapos indokra van szükség a lakhely elhagyásához.

NEM FÉR BELE, HOGY ELUTAZZON VIDÉKRE ÉS OTT FOLYTASSON SZABADIDŐS SÉTÁT, ÉS KIVÁLTKÉPP NEM ALUDHAT OTT.

- hangsúlyozta a kormányszóvivő...

ÚJRAINDUL AZ EGÉSZSÉGÜGY, DE VÍRUSTESZT KELL A NEM SÜRGŐS MŰTÉTEKHEZ

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.05.02.


Újraindul az egészségügyi ellátás, de a koronavírus-átvitel szempontjából magas kockázatot jelentő, de nem sürgős beavatkozások előtt kötelező a betegek tesztelése, és a magas kockázatú beavatkozásokat csak egy negatív PCR-teszt eredmény után lehet elvégezni - derült ki abból a levélből, melyet Kásler Miklós küldött az egészségügyi szolgáltatóknak.

Levélben tájékoztatta az egészségügyi szolgáltatókat Kásler Miklós miniszter arról, hogy szigorú higiénés szabályok és a levélhez mellékelt dokumentumban lefektetett alapelvek betartása mellett május 4-étől újraindulhat
- a háziorvosi és házi gyermekorvosi, a védőnői és a fogászati alapellátás,
- a járóbeteg szakellátás, ideértve a diagnosztikai ellátásokat és fogorvosi szakellátást,
az egynapos ellátások,
- a fekvőbeteg szakellátásból a rehabilitáció és a transzplantációs beavatkozások,

- és a magánellátás.

A miniszter kérte, hogy minden ellátási szinten első ütemben a COVID-19 átvitel szempontjából alacsonyabb kockázatot jelentő, egyben a beteg egészségügyi állapota szempontjából sürgősebb beavatkozásokat végezzék el. Csak ezután, fokozatosan javasolja szélesebb körben az ellátást.

A miniszter azt írta, a részletes eljárásrendeket minden szakmai kollégium közzéteszi majd az Állami Egészségügyi Ellátó Központ honlapján, azonban ennek szombat reggel még nem találtuk nyomát. A leveléhez csatolt mellékletben viszont néhány szabályt rögzített.

Azzal kezdte, alapvető cél az emberek egészségének védelme, a súlyos tünetekkel járó, illetve halálozást okozó megbetegedések számának csökkentése és annak biztosítása, hogy a járvány tetőzése alatt is minden magyar a lehetőség szerinti legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljön.

Kásler részletezte, hogy a különböző ellátásokat milyen feltételekkel lehet igénybe venni. Háziorvoshoz, gyerekorvoshoz, fogorvoshoz és járóbeteg rendelése

kizárólag telefonon előre egyeztetett időpontban lehet menni,

hogy a váróban a lehető legkevesebb ember legyen, a 1,5 méteres távolságot meg kell tartani. A rendelőbe/intézménybe belépés előtt lázat kell mérni, és folyamatos fertőtlenítésre is szükség van. A dolgozóknak szükség szerint védőfelszerelést kell biztosítani, a fogorvosoknak kötelező a védőfelszerelés használata.

Minden esetben előzetes (telefonos vagy e-mailes) konzultációra van szükség, utána képzelhető el csak a személyes orvos-beteg találkozó. Ide - ahogy Kásler már leírta - csak időpontra lehet érkezni, fő szabály szerint óránként 4 beteget vizsgáljon egy orvos, a jogszabályban meghatározott heti 15 órában.

A járóbeteg szakellátásban előírják, hogy a "virtuális vizitet" is pontosan dokumentálni kell, ott adott esetben két körben is beszélhetnek telefonon, mielőtt személyesen bemenne a beteg a rendelésre. Ha valaki nem ér oda az időpontjára, új időpontot kell kérnie. A járóbeteg szakellátásra érkezőnél belépés előtt nem csak lázat mérnek, járványügyi kérdőívet is kitöltetnek vele, valamint kap egy maszkot. Akinél fennáll a fertőzés-gyanú, azt el kell különíteni, az erre kijelölt, úgynevezett pre-triage szakrendelőben ellátva, ahol minden szükséges védőfelszerelés - a komolyabb FFP2 maszkot is ideértve - biztosítva van. (A triage-on osztályozzák, mennyire súlyos a beteg problémája, a sürgősségin eszerint rangsorolják őket.)...

“HA MUNKA VAN, MINDEN VAN” – ÉS EBBE MAGYARORSZÁGON A DOLGOZÓI SZEGÉNYSÉG IS BELEFÉR

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.05.01.


...“Ha munka van, minden van” – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai mostanában többször is. A kijelentés arra utalhat, hogy a kormány szerint a munka megteremti a tisztességes élet feltételeit. A baj ezzel csak az, hogy

Magyarországon az elmúlt évtizedben a munka emberek százezreinek nem volt elég ahhoz, hogy kiemelkedjen a szegénységből.

Ehhez jelentősen hozzájárult a magyar kormány, amely több nagy intézkedésével is a szegényektől a gazdagok felé terelte át az erőforrásokat.

A 2010-es választás előtt a Fidesz egyik választási ígérete az volt, hogy jelentősen növelni fogják a foglalkoztatási rátát. Ebben nagy sikereket értek el. A járvány előtt, 2019 utolsó negyedévében 4,5 millió ember dolgozott az országban. Ez azt jelenti, hogy 2010 utolsó negyedévéhez képest nagyjából 750 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma (ebből 2019-ben 108 ezer ember közmunkában, 120 ezer pedig külföldön dolgozott, de ez még ezekkel együtt is legalább félmillió új munkahely).

A foglalkoztatottság növekedése ugyanakkor még egyáltalán nem jelenti azt, hogy “minden” lenne. Az, hogy valakinek van munkája, önmagában még nem jelenti azt, hogy jól is keres, megbecsülik a munkahelyén, vagy hogy hasznosnak érzi magát attól, amiért pénzt kap. És azt sem jelenti feltétlenül, hogy a pénz, amit megkeres, elég legyen arra, hogy statisztikai értelemben véve se számítson szegénynek.

Az alábbi ábrán látszik, hogy miközben több fontos szegénységi mutató alapján is csökkent a szegénység a teljes népesség körében Magyarországon 2010 és 2018 között, a relatív jövedelmi szegénység nőtt a foglalkoztatottak körében. 2018-ban ennek értéke 8,4 százalék volt, ami azt jelenti, hogy ennyi dolgozó ember élt olyan háztartásban, ahol a háztartás egy fogyasztási egységre eső* – szociális juttatásokkal együtt számított – jövedelme nem érte el a medián jövedelem 60 százalékát, ami 2018-ban havi 55 987 forint volt...

EGY POLITIKAI NYILATKOZAT MARGÓJÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. SZEREDI PÉTER
2020.05.02.


...A FIDESZ-KDNP nyilatkozattervezete úgy tesz, mintha 1944. március 19-e előtt minden rendben lett volna, utána pedig – a személyes helytálláson túl – csak negatív dolgok történtek volna. Pedig már a német megszállás előtt olyan politikai párt birtokolta a hatalmat, amely – valóban szuverén nemzeti döntésként, a náci Németország nyomása nélkül – háborúba vezette Magyarországot a vele jó viszonyt ápolni akaró Szovjetunió ellen. Esztelen háborúba vitte az országot az antifasiszta koalíció, benne a demokratikus Nagy-Britannia és USA ellen.

Az akkori kormány viseli a közvetlen és közvetett felelősséget a második világháború legalább félmillió elpusztult magyarországi áldozatáért és az ország nemzeti javai 40 százalékának elvesztéséért. Ugyanez a hatalmi csoport, szintén náci német nyomás nélkül hozott legalább három olyan, úgynevezett zsidótörvényt, amely gyalázatos eszközökkel súlyosan korlátozta zsidónak minősített honfitársainkat anyagi és személyes szabadságukban, megfosztotta őket javaiktól.

1945-ben szabad, tiszta és demokratikus választásokra került sor Magyarországon. Ezt nemcsak az antifasiszta koalíció mindhárom vezető hatalma (SZU, USA, Nagy-Britannia) ismerte el ilyennek, hanem mindenekelőtt a hazai közvélemény is. Ilyen módon kommentálta ezt a nemzetközi sajtó is. Ilyennek vallotta a nemrég elhunyt Horváth János akkor megválasztott nemzetgyűlési képviselő, aki 1998 és 2014 között a FIDESZ-KDNP képviselőjeként ült a parlamentben.

A porig rombolt ország újjáépítése egy négypárti koalíciós kormány irányításával kezdődött. Az ország minden lakosának áldozatos munkája nyomán, két-három éven belül nagyrészt megszűnt a nélkülözés. Tiszteletet érdemelnek azok a szakpolitikusok, akik a kétpólusú világ kérlelhetetlen logikájú szembenállása közepette sem álmodoztak, hanem az ország lakosságának jobb létezését keresték a hatvanas évek elejétől a nyolcvanas évek közepéig nyugaton is elismert sikerekkel. A korszerű nagyüzemi mezőgazdaság biztosította a lakosság élelmiszer-ellátását. Megtörtént az, amire korábban egyik rendszer sem vállalkozott: a parasztság emancipálása, a többi foglalkozási ágban dolgozókkal való egyenjogúsítása. A magyar eredmények a hatvanas évek végétől elnyerték a nemzetközi megbecsülést, amelyet jól jelez a korabeli szóhasználat: „a legvidámabb barakk”. A Helsinki Záróokmány 1975-ös aláírása után, az ország vezetése egyenrangú feladatként kezelte az államszocialista országokkal való együttműködést és valamennyi nyugati országgal való jó kapcsolatokat. Azt csak a reálpolitikát figyelmen kívül hagyók gondolták és gondolhatják, hogy évszázados előnyöket évtizedek alatt le lehet dolgozni. Azt csak a reálpolitikát figyelmen kívül hagyók gondolhatták, hogy kompország útirányát egy kétpólusú világban olyan egyszerű meghatározni.

Az adott külső és belső történelmi helyzet adta nehézségek közepette, a rendszerváltás továbbvitele során hozott döntésekkel nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak. A változó világ kihívásaira Magyarország nem képes versenyképesen válaszolni, mert a FIDESZ-KDNP 2010-ben kormányra kerülve, letért a demokrácia és a szociális piacgazdaság addigi, közmegegyezésen alapuló útjáról. A miniszterelnök egy kizárólag tőle függő, központosított, informálisan működő rendszert épített ki maga köré. Az állam központi hatalomgyakorlását egy politikai csoport irányítja, amelyben helyet kapnak családtagok, strómanok és lojális kliensek, akik ezt a rendszert az államtól a helyi szintig ténylegesen működtetik. A rendszer egyik jellemzője az elszámoltathatóság szinte teljes hiánya, hiszen az ellenőrzést garantáló fékek és ellensúlyok már nem, vagy csak alig érvényesülnek: 30 évvel a rendszerváltás után, Magyarországon korlátozottan érvényesülnek a szabadságjogok, nem működik a hatalmi ágak elválasztása, nem tiszta és pártatlan a választási rendszer. Az Országgyűlés törvényalkotóból és a végrehajtói hatalom ellenőréből a kormány kritikátlan szavazógépévé vált. A Fidesz jelölte a tisztségre az Alkotmánybíróság összes tagját, akik a legritkább esetben mernek csak szembemenni a kormányzati akarattal.

A FIDESZ-KDNP arra használta hatalmát, hogy korlátozza, vagy egyenesen ellehetetlenítse az ellenzéket, a médiát, a vallási felekezeteket, a tudományos életet, a civil szervezeteket, a bíróságokat és a privát szektort. Törvények sorával csorbította az alapvető szabadságjogokat. Korlátozta a sztrájkjogot, csökkentette a szakszervezeti jogosultságokat, szigorított az egyházalapítás, a népszavazás, valamint a gyülekezési jog gyakorlásának feltételein, meggyengítette az ombudsmani rendszert. Az oktatási, egészségügyi és szociális feladatok elvonása, a pénzügyi feltételek megvonása a települési önkormányzatok autonómiáját csökkentette, egyúttal növelte kiszolgáltatottságukat a kormánytól. A települési önkormányzatok önállósága ma már arra sem terjed ki, hogy saját területükön működtessék a városképet meghatározó építésügyi igazgatást. A központi támogatási, pályáztatási rendszer gyakorlatilag megszüntette a kistelepülések pénzügyi önállóságát, kiszolgáltatta őket. A megyei önkormányzatok feladatai formálisak.

Megszűnt a tanszabadság, hamarosan a nagy többség által elutasított Nemzeti alaptantervet vezetik be. Felszámolták a helyi közösségek beleszólását oktatási kérdésekben is, és 16 éves korra csökkentették a tankötelezettséget. Az egyetemekhez telepített kancellári rendszerrel, a pénzügyi megszorításokkal az egyetemi önállóságot korlátozták. A CEU elüldözése, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek leválasztása, az 1956-os Intézet megszüntetése, a színházak elleni támadások a független, a kormánynak közvetlenül alá nem rendelt intézmények elleni háború részei.

Képmutatás, hogy a FIDESZ-KDNP úgy akarja megünnepelni a demokratikus és jogállami berendezkedés létrehozását az Országgyűlés díszülésén, hogy éppen most fokozta le az Országgyűlést, most kettőzte meg a valódi jogalkotási rendszert – a járványügyi veszélyhelyzetre való hivatkozással. A kormánynak időbeli korlát nélkül adott felhatalmazást lényegében bármely intézkedés meghozatalára, aláásva ezzel a jogbiztonságot. A büntető törvénykönyv szándékosan pontatlan módosításával állandó fenyegetés alatt tartja a kormánytól független újságírókat, az így elhallgatott információk pedig veszélyeztethetik az emberek életét és egészségét.

A járvány elleni védekezéssel össze nem függő ügyekben ugyanakkor működteti az Országgyűlést, de ez csak a lopakodó diktatúra kiépítésének takarását szolgálja. Szomorú, hogy 30 évvel a rendszerváltás után, újra a szabadságjogokért, a jogállamért és a demokráciáért kell küzdeni. Hiszen az a köztársaság, ami most van, csak formájában köztársaság. Valójában egy önkényuralmi rendszer, amit fel kell számolni! A demokratikus rendszerváltás érték. Történelmünk jeles teljesítményei között tarthatjuk számon a harminc évvel ezelőtt megalakult népképviselet országépítő munkáját. A rendszerváltás célját és értelmét adó értékek – a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés – örök értékek. Politikai nyilatkozatok – legyenek bármilyen hangzatosak és ünnepélyesek – nem helyettesíthetik.
ITT OLVASHATÓ

JANISCH ATTILA: SZÉP CSENDBEN, NEM IS OLYAN LASSAN ÉRKEZIK VALAMI, AMI FÉLELMETESEBB, MINT A JÁRVÁNY - VAJON MIT SZÁLL MEG LEGKÖZELEBB A HADSEREG?

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: JANISCH ATTILA
2020.05.02.


Orbán Viktor bejelentette, hogy október-novemberben jön a járvány második hulláma. Még az elsőnek sincs vége, de a magyar miniszterelnök már tudja, és már közhírré is teszi, hogy fél év múlva jön a második. Mondja mindezt távol-keleti sejtésekre hivatkozva, csakis azért, mert fenn kell tartani a vészhelyzetet, a rendeleti kormányzást, a korlátlan idejű teljes felhatalmazást, hisz még aggasztóan messze van a választás, melyet úgy kell majd megnyerniük, hogy megvalósulhasson Orbán nagy terve: az egypártrendszer visszaállítása.

"Csak a Fidesz" – volt már ez a szlogen, de most lesz csak igazán érvényben. Az ellenzék nem a nemzet része – jelentette ki a minap Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke. A direktíva világos: meg kell tisztítani a nemzetet azoktól, akik nem tartoznak bele. És persze, hogy majd ők, majd Orbán Viktor dönti el, hogy ki tartozik, ki tartozhat a nemzet egészébe, pont úgy, ahogy a diktatúrákban teszik ezt a saját hatalmuktól megrészegült, tudatmódosult, tudatvesztett diktátorok.

Mindeközben a kórházak után már az idősotthonok élére (!!!) is katonai vezetők lettek kinevezve. Kíváncsi vagyok,

melyek lesznek a következő polgári intézmények, amelyeket megszállnak Orbán katonái,


erőszakszervezetének végrehajtói. Nem lennék meglepve, ha következőkben az iskolák, majd a nagyobb üzletek, élelmiszer láncok élére masíroznának be a csizmatalpak. És így masírozunk majd szép csendben, nem is olyan lassan – egy láthatatlan vírustól rettegve – a ravaszul kiépülő és egyre láthatóbbá váló katonai erejű hatalomgyakorlás felé. És mindez az EU-n belül, a tűrt kategória politikai kényelmében, majdhogynem zavartalanul.

A koronavírus veszélyes, de ez a szemlélet, ez a gátlástalanság, ez az alattomos politikai irányvonal, amelynek mi, józan gondolkodású, de most sok szempontból is tehetetlenségre kényszerülő magyar állampolgárok a tanúi lehetünk a saját országunkban, az ijesztőbb és veszélyesebb, mint bármilyen vírus, bármilyen járvány.

ÜNNEP UTÁN ÉRETTSÉGI KÉTSÉGEKKEL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.05.02.


Május 4-én elsőként a magyar nyelv és irodalomból érettségiznek a diákok.

A hosszú hétvégét követően hétfőn megkezdődnek az idei érettségi vizsgák, a járványhelyzetre tekintettel csak az írásbeliket tartják meg. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 1144 helyszínen várhatóan mintegy 84,3 ezren vizsgáznak majd, közülük 69,4 ezren végzős középiskolások. Május 4-én elsőként a magyar nyelv és irodalomból érettségiznek a diákok. 

A koronavírus-járvány várható tetőzésének időszakában kezdődő vizsgák megtartását számos érdekképviseleti és szakmai szervezet ellenezte, köztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. A PDSZ továbbra is azt állítja, hogy az idei érettségi nem jogszerű, nem biztonságos, és szakmailag is problémás. A szakszervezethez még csütörtökön is olyan jelzések érkeztek, hogy több helyen nincs érettségi elnök, s a diákok sem kapták meg időben értesítéseiket. Bár Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint mindenhol lesz elegendő felügyelő tanár, a PDSZ emlékeztetett: nemcsak középiskolai, hanem általános iskolai tanárok közül is toboroztak felügyelőket, emellett tanárszakos egyetemisták, kormányhivatali tisztségviselők is szóba kerültek felügyelőként. 

Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos ugyanakkor azt írta az MTI-hez eljuttatott összegzésében: az érettségi vizsgák megszervezése nem sért oktatási jogot, a köznevelési államtitkár által ismertetett feltételek a biztonságos vizsgázást szolgálják...

ÁLLAMI PÉNZBŐL ÉPÜL VAKCINAGYÁR MONGÓLIÁBAN, LOPTÁK A KÖZPÉNZT AZ ÉRDI KÉZILABDÁBÓL - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.05.01.


444: 18,5 milliárdért építünk vakcinagyárat Mongóliában

Csütörtökön 57 millió dolláros, mintegy 18,5 milliárd forintos megállapodást írt alá Magyarország Mongóliával, amelynek értelmében egy magyar vállalat állatvakcina-előállító gyárat és labort épít majd a közép-ázsiai országban, jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter. A beruházást az állami EXIM-bank finanszírozza, vagyis a magyar adófizetők.

Index: Leírta az érdi polgármester, hogy szivattyúzták a közpénzt a kézilabdából

Az októberben polgármesternek választott Csőzik László Facebook-posztjában leírta, hogyan működött a város előző, fideszes vezetése alatt a városi kéziklub. Herdálás, dézsmálás, szivattyú, ezekkel a megállapításokkal kezdte. 2017-ben 275 millió, 2018-ban 359 millió, 2019-ben 388 millió forint önkormányzati támogatás ment a működtető Sport Kft.-nek az érdi adóbevételek terhére. A játékosok havi 1,5-2 millió forintos fizetést kaptak, lakást béreltek nekik, Mészáros Lőrincék sportszergyártó cégének 10 milliót fizettek ki mezekre, de mások is jól jártak.

24.hu: Milliárdokból építhetnek luxust a Mészárosék által üzemeltetett füredi kempingbe

3,2 milliárd forint egyedi támogatást kér a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a fideszes Bóka Istvánvezette Balatonfüred a kemping turisztikai fejlesztésére, hogy „a jelenlegi, a városimázst is romboló állapotokat megszüntesse”. A város tulajdonában lévő, de a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég által üzemeltetett kemping 4,3 milliárdos felújítását két részletben valósítanák meg: mélygarázst és konferenciatermet is szeretnének.

Hvg.hu: 2,5 milliárd forint osztalékot fizet Schmidt Máriáék családi cége

A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-t láthatóan nem érintette meg nagyon a most beütött válság. A igazgatótanács több mint 2,56 milliárd forint osztalék kifizetéséről határozott szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett tájékoztatás szerint.

Portfolio.hu: Több mint 50 százalékos létszámleépítés a Hunguest Hotelsnél

A Hunguest Hotels igazgatósága március 18-án döntött arról, hogy szünetelteti szállodáinak működését a koronavírus járvány miatt, és felújításokba kezd. Most viszont csoportos létszámleépítésről döntött szállodáinak felújítása miatt a cég, amelynek tulajdonosa a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Opus Global Nyrt., aminek árfolyama idén 23 százalékot esett.

ITT OLVASHATÓ

GYEREKMUNKA: A MUNKA SÖTÉT ÉS GYALÁZATOS OLDALA

KLUBRÁDIÓ / LÉG-KONDI
Szerző: FÓRIZS MÁTYÁS
2020.05.02.


Az ENSZ munkaügyi szervezetének adatai szerint világszerte 152 millió 5 és 17 év közötti gyerek kényszerül munkára. Nagy részük éhbérért, ültetvényeken, gyártósorok mellett, bányákban vagy cselédként dolgozik. A gyerekmunka okairól és felszámolásának lehetőségeiről volt szó a Lég-Kondi rendhagyó, május elsejei adásában.

A gyerekmunka a munka sötét és gyalázatos oldala. A kizsákmányolás és a megalázás magasiskolája, amikor a szegénység és a profithajhászás kéz a kézben jár. A Lég-Kondi május elsejei, rendhagyó adásában a nemzetközi és hazai gyerekmunkáról volt szó.

A műsorban megszólalt Gyurkó Szilvia, az UNICEF egykori gyerekjogi igazgatója, Herczog Mária és Bass László társadalomtudósok, illetve személyes tapasztalataikról számolnak be Afrikát és Ázsiát megjárt magyarok. Ezen kívül beszéltünk az ILO-val, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetével is
...

ITT HALLGATHATÓ MEG

TÚLTERHELT, ALULFINANSZÍROZOTT ELLÁTÁS VÁR A KÓRHÁZBÓL HAZAKÜLDÖTTEKRE

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.05.02.


- Sorra jelennek meg az önkormányzatoknál azok a fekvőbetegek, akiket kórházból küldtek haza. Többnyire házi segítségnyújtást kérnek, ami normális időszakban is kötelező szolgáltatás.

- A gondozók egyelőre bírják a terhelést, de hamarosan visszaüthet, hogy a házi segítségnyújtás is egy rosszul szervezett, alulfinanszírozott terület.
- A sokszor pelenkázásra, fürdetésre szoruló idősek ellátása fertőzésszempontból kockázatos, a Nemzeti Népegészségügyi Központ mégis csak április végén tette közzé az erről szóló útmutatóját.
- Közben a településeknek a járvány miatt otthon maradt idősekről is gondoskodniuk kell.

Az önkormányzatok már érzik a nagy kórháziágy-felszabadítás következményeit, legalábbis erről számoltak be nekünk az ország három különböző pontjáról. A budapesti 8. kerülettől két hét alatt tizenketten kértek segítséget a kórházból hazaküldött rokonuk gondozásában. Majdnem mindnyájan fekvőbetegek, öten stroke miatt kerültek kórházba, és van köztük pszichiátriai beteg is.

A Komárom-Esztergom megyei Oroszlányban is több ilyen esetről tudnak, legutóbb éppen egy idős beteg rokona jelentkezett az önkormányzatnál. Negatív koronavírusteszt nélkül bocsátották haza, pedig Laczkovics Irén, a szociális szolgálat vezetőhelyettese szerint így nem lehet biztonsággal vállalni a gondozását. Ráadásul katéterezésre szorul, ami szakápolási feladat, szociális gondozók nem is végezhetik. „Nem tudom, mi lesz a katéterével” - mondta, olyanokról viszont nem tud, akiket „nagyon rossz állapotban hoztak volna haza”...