2021. május 18., kedd

„JÖN AZ ÁLLAM FEHÉR LOVON, ÉS MEGMENTI AZ ÉLETKÉPTELEN NŐKET” – INTERJÚ NÓGRÁDI NOÁVAL

VIDÉKI CSAJOK BLOG
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2021.05.17.


Szalmabábbal vitatkozik a kormány, semmi köze nincs a nők megvédését célzó Isztambuli Egyezménynek a kitalált genderideológiához — mondta Nógrádi Noá az Átlátszónak. Az áldozatsegítéssel és nőjogokkal foglalkozó szervezetekben aktív szakértő szerint árt az áldozatok védelmének az a megközelítés, amit az egyezménytől visszavonuló Orbán-kormány alkalmaz. Szerinte az áldozatok kérnek ugyan segítséget, a magyar államtól viszont nem kapnak.

A napokban több cikk is megjelenik az Átlátszón arról, hogy a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló úgynevezett Isztambuli Egyezmény szénája rosszul áll a közép-európai térségben. A nemzetközi újságírói együttműködésben készült cikksorozat azt veszi sorra, hogy a háttérben milyen erők szítják az egyezmény elleni tüzet. Az Átlátszó újságírója maga is részt vett az együttműködésben, és háttérinterjút készített a terület szakértőjével, Nógrádi Noával.

Úgy érezzük, hogy az interjú önállóan is érdekes lehet olvasóink számára, ezért interjúalanyunk engedélyével most szerkesztett formában közöljük...

MEGVÉDHETI EURÓPA A FÜGGETLEN MÉDIÁT MAGYARORSZÁGON - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.05.18.


Budapest csupán 2510 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tart igényt a helyreállítási alapból, a hitelkeretre nem. A Bloomberg ezt úgy értékeli, hogy Magyarország engedett az EU nyomásának. A Politicóban megjelent véleménycikk szerint Ursula von der Leyennek nem egy újabb halva született jogalkotási projekttel kellene foglalkoznia, hanem kötelezettségszegési eljárást kell indítania a független média védelmében annak biztosítására.


Magyarország engedett az EU nyomásának az ellentmondásos megítélésű egyetemi alapítványok uniós finanszírozási tervét illetően – írja a Bloomberg amerikai pénzügyi hírügynökség. Arról a pénzről van szó, amit az EU a világjárvány miatti gazdasági visszaesés következményeinek a felszámolása érdekében folyósít a tagállamoknak, részben vissza nem térítendő támogatás, részben igen kedvező kamatozású hitel formájában. A keretösszeg mindösszesen 750 milliárd euró. Orbán Viktor kormánya a Magyarországnak járó 5800 milliárd forintból 1190 milliárdot „az egyetemek megújítása” címszó alatt igényelt volna Brüsszeltől. Tegnap közzétették az Európai Bizottság nyomására módosított tervet, amely ezt a tételt már nem tartalmazza. Budapest csupán 2510 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tart igényt – a hitelkeretre nem.

Magyarázatként a Bloomberg emlékeztet arra, hogy az Országgyűlés a múlt hónapban jelentős mennyiségű állami vagyont juttatott olyan kvázi magánjellegű alapítványoknak, amelyek többsége állami egyetemek fenntartását veszi át. Ezen alapítványok irányító testületét a miniszterelnök szövetségesei ellenőrzik, megbízatásuk élethosszig is szólhat, és saját tisztségbeli utódaikat is megnevezhetik. Ellenzéki pártok a lépést a közpénzek felhasználásával való visszaélésnek minősítették, egy tucat európai parlamenti képviselő pedig felszólította az EU-t, hogy korrupciós aggályok miatt állítsa le a támogatást. A felzúdulás nyomán Gulyás Gergely kabinetminiszter közölte: a kormány zömében uniós források nélkül fogja finanszírozni az egyetemeket, részben azért, hogy csírájában elfojtsa a Brüsszellel való esetleges konfliktust.

Mint a hírügynökség írja, Magyarország az alapítványoknak eredetileg szánt uniós pénz töredékét a módosított terv értelmében is alapítványi célra fordíthatja, ugyanis 281 milliárd forintot irányozna elő úgymond a „magasan képzett, versenyképes munkaerő” megteremtésére, és ennek a pénznek egy részét az egyetemeknek szánják. A módosított magyar felhasználási terv legnagyobb tételét – a teljes összeg több mint egyharmadát – az egészségügyi ellátás fejlesztésére fordítanák. A második legnagyobb összegű célkitűzés pedig a fenntartható zöld mobilitás előmozdítása. De – teszi hozzá a Bloomberg – még ezt a módosított tervet is jóvá kell hagynia Brüsszelnek, mielőtt megkezdódhetne a pénz folyósítása.

Az EU mégis beavatkozhat a magyar és a lengyel kormányok sajtószabadságot korlátozó tevékenységébe

Hogyan védheti meg Európa a független médiát Magyarországon és Lengyelországban? Ez a címe annak a véleménycikknek, amely ma hajnalban került fel a Politico című amerikai portál európai kiadásának a weboldalára. Az írás két társszerzője Adam Bodnar lengyel ombudsman és John Morijn, aki Hollandia Emberi Jogi Intézetének a biztosa.

A szerzők kiemelik, hogy a sajtószabadság a szabad és tisztességes választások előfeltétele, és hogy az Európai Unió megfontolás tárgyává tette a fellépést a lengyel és a magyar kormány sajtószabadságot korlátozó magatartása ellen. Megállapítják, hogy ebben a két országban a kormányzó pártok agresszív módon rátették a kezüket az állami csatornákra, és felvásárolnak magánmédia-csatornákat. A vélemények sokszínűsége csaknem teljesen eltűnt, a kevés megmaradt független médiaintézmény jövője hajszálon függ. Varsó és Budapest elsajátította a kiadók és műsorszórók egyszerű, hatékony ellenőrzésének a receptjét: finanszírozd a barátaidat és hallgattasd el az ellenfeleidet.

Mindeközben az Európai Unió keveset segít. Volt ugyan néhány próbálkozása az elmúlt években – így a 2016-ban tett jogállamisági ajánlás lengyel vonatkozásban – de ezek sorra elhaltak.

A Politicóban megjelent véleménycikk kitér arra, hogy az Európai Bizottság új elgondolása 2022-re: a médiaszabadságról szóló törvény. A javasolt uniós jogi norma megerősítené az EU azon képességét, hogy szankcionálja az országokat, ha megsértik a médiaszabadságot. Valószínűtlen azonban, hogy bármire is mennének ezzel a tagállamok beleegyezését igénylő javaslattal, hiszen azt kérik, hogy „a pulyka szavazzon a karácsonyra”: a kezdeményezés egyértelműen Lengyelországot és Magyarországot célozná – írja Adam Bodnar és John Morijn.

A lengyel ombudsman és a holland emberi jogi szakértő azonban lát más lehetőséget is. Arra hívják fel a figyelmet, hogy az EU alapító szerződései előírják a tagállamoknak: a helyi, az országos, illetve az európai parlamenti választások során biztosítaniuk kell, hogy azok szabadok és tisztességesek legyenek. Márpedig ez olyan norma, aminek nem lehet megfelelni független média nélkül. Ez a körülmény nem csupán lehetővé, hanem egyenesen kötelezővé teszi a brüsszeli Bizottság számára, hogy fellépjen, ha a médialehetőségek annyira beszűkültek, ami már lehetetlenné teszi a szavazók számára a tájékozottság birtokában történő választást.

Ursula von der Leyennek nem egy újabb magasztos, de halva született jogalkotási projekttel kellene foglalkoznia, hanem kötelezettségszegési eljárást kell indítania a független média védelmében annak biztosítására, hogy a magyarok és a lengyelek megőrizhessék a szabad és tisztességes választáshoz fűződő jogukat – írja Bodnar és Morijn. Szerintük ha ez nem történik meg rövidesen, akkor az Európai Parlamentnek kell sürgetnie a Bizottságot. Elvégre magának az Európai Parlamentnek a jövőbeli összetétele és legitimációja is a szabad és tisztességes választásoktól függ.

KIS MAGYAR VÉTÓTÖRTÉNET: ORBÁN SOSEM VOLT REST DIKTÁTOR BARÁTAINAK SEGÉDKEZNI

NÉPSZAVA
Szerző: RÓNAY TAMÁS
2021.05.18.


A magyar vétófenyegetéseknek és vétóknak már régi hagyományai vannak. Az utóbbi években Kína, Oroszország és Törökország mellett foglalt állást Budapest az Unióval szemben.


Orbán Viktor kormányfő utóbbi időkben alkalmazott stratégiájának alapeleme volt, hogy vétóval, vagy vétófenyegetéssel emelte a tétet. Sajátos tárgyalási stratégiájának ez az eszköze. A cél az volt, hogy ezáltal kényszerítse kompromisszumra az Európai Uniót. Tavaly Lengyelországgal együtt fenyegetőzött az Orbán kormány a következő hétéves költségvetés, valamint a 750 milliárd eurós helyreállítási alap elfogadásának megvétózásával, mivel a kifizetéseket jogállamisági normák teljesítéséhez akarták kötni. 

A vétó persze nem magyar találmány. 2008 decemberében például Szlovénia blokkolta a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal a két állam közötti határvita miatt. Észak-Macedónia ugyan nem uniós tagállam, de két EU-s tagország, Görögország, majd Bulgária állt a Szkopjéval való uniós csatlakozási tárgyalások útjába. 2008-ban Hollandia vétója miatt hiúsult meg a korábban már parafált stabilizációs és társulási egyezmény aláírása Szerbiával. 2020 szeptemberében Ciprus ellenállása miatt nem tudott szankciókról dönteni az uniós külügyminiszterek tanácsa a belarusz vezetés ellen. A szigetország ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy Törökországra is vessenek ki szankciókat. Itália is élt már a tiltakozás e formájával, 2017-ben, amikor az EU-s külügyminiszteri tanácsülésen megakadályozta az embercsempészet ellen indított, Sophia nevű földközi-tengeri művelet mandátumának meghosszabbítását...

KÜSZÖBÖN AZ ÖSSZES VÍRUSVARIÁNS ELLEN HATÁSOS VAKCINA

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2021.05.18.


Az angliai Duke Human Vaccine Institute kutatói a Nature-ben még május 10-én megjelent tanulmányukban számoltak be arról, hogy egy olyan újfajta vakcinát fejlesztettek, amely az állatkísérletes fázisban a beoltott alanyokat egyszerre több SARS-CoV-2 variáns, a 2002-es SARS-CoV-1 és egyéb, közeli rokon koronavírusok ellen is megvédte, amelyek köreiből akár a jövő járványai is kikerülhetnek.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatója szerint a publikációban ismertetett pán-koronavírus vakcinatechnológia a koronavírusok végső legyőzésének lehetőségével kecsegtet. A kutató saját Facebook-oldalán elemzi az angliai eredményeket.

Gyenge pont

„A SARS koronavírus járványt követően, egy, a fertőzésből felgyógyult páciens vérében olyan speciális antitesteket találtak a tudósok, melyek nem csupán a SARS vírust voltak képesek megkötni (neutralizálni), hanem más, rokon koronavírusokat is. Ez a megfigyelés vezetett el a jelenlegi fejlesztéshez és mutatta meg, hogy a pán-koronavírus vakcinafejlesztéseknek lehet létjogosultsága” – írja Kemenesi...

ELŐBB A DK-T KELL LEGYŐZNI, CSAK AZTÁN A FIDESZT? MOMENTUM–ÚJ VILÁG ELŐVÁLASZTÁSI VITA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.05.17.


A főváros legjobbosabb választókerületében három éve a DK-s Bauer Tamás alig maradt el a fideszes Gulyás Gergelytől, de végül mégiscsak a Fideszé lett az egyéni mandátum. Az ellenzék idén előválasztáson igyekszik kiválasztani a jelöltet, s itt éppenséggel valódi verseny várható. A Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt színeiben indul Visi Piroska, akinek a karakterét mintha csak a budai hegyvidékre szabták volna. A momentumos Hajnal Miklós viszont létező párt ismert arca, kampányfőnöke, aki egy ideig a XII. kerületi önkormányzatban is tevékeny volt. A Válasz Online egy asztalhoz ültette a feleket, hogy megvitassák, melyikük lenne jobb kihívója a jövőre itt induló fideszes Fürjes Balázsnak, de jóval többet is megtudhattunk. Hajnaltól például azt, hogy nemzetpolitikai kérdésekben a Fidesz ellenzékének önkritikát kell gyakorolnia, Visitől pedig konkrét példát is hallhattunk arra, Orbán Viktor mennyire nem bízik az általa épített rendszerben. A végén mégis a fideszes jelölt lesz jövőre a nevető harmadik a Kétfarkú Kutya Pártnak köszönhetően? Vita...

A MAGÁNALAPÍTVÁNYOK HASZNA: EGYETEMEKRE SZÁNT EU-S PÉNZT NEM KAPNAK, KÖNNYÍTETT ADÓZÁST VISZONT IGEN

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2021.05.18.


Hétfőn végképp láthatóvá vált a kormány nyilvánosságra hozott helyreállítási terve alapján, hogy a sok helyütt az egyetemek számára anyagi haszont várva végigvitt modellváltás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Mindeközben a kormány jövő évi adócsomagja előbb kedvez a vagyonkezelőknek, mint a magánszemélyeknek.


A kormány hivatalos társadalmi egyeztetési oldalán először április 14-én jelent meg egy, a helyreállítási alap felhasználásáról szóló, a 9 nagyobb célterületet megkülönbeztető anyag, ebben az szerepelt, hogy az egyetemek megújítására 1191 milliárd forintot szán a kormány.

Mint arról a Mérce is beszámolt korábban, a modellváltás mellett korteskedő kancellárok érve gyakran az volt az alapítványosítás mellett, hogy ha most nem „hajolnak le a pénzért”, az egyetemek kimaradnak a „nagy EU-s pénzosztásból”, a dolgozóknak beígért kétszer tizenöt százalékos béremelésből, valamint a közbeszerzési folyamatok egyszerűsödéséből.

Nem sokkal később aztán kiderült, hogy a Bizottság helyreállítási munkacsoportja egy munkavacsorán közölte a kormánnyal: az alapítványokba kiszervezett egyetemek számára nem fognak tudni pénzt adni. Ezt követően Gulyás Gergely április 24-én jelentette be nyilvánosan, hogy a kormány nem kér a helyreállítási hitelből, csak vissza nem térítendő támogatásokat vesz igénybe, a felsőoktatás fejlesztését pedig megoldják saját költségvetésből.

A múlt héten szerdán azt Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár közölte, hogy a kormány már le is adta helyreállítási terv új, csökkentett, „hitelmentes” verzióját, amelyről azonban még annyi társadalmi egyeztetés sem történt, mint a teljes összeget lefedő, korábbi változatról...

A FIDESZ FIATALOS ÉLETÉRZÉSE - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MOST

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.05.18.


Jó reggelt! Meleg ma sem lesz, de esni sem fog annyit.

4 legfontosabb cikkünk most

- Nagy-Britanniában derül ki, okoz-e újabb hullámot az indiai variáns

- Angol nyelven, egy nemzetközi sajtótájékoztatón jelentené be Karácsony, hogy mégsem épül meg a Fudan Egyetem

- Az MNB nekiment az inflációnak, és egy kicsit a kormánynak is

- Majd ha megunják, hazamennek – az új izraeli konfliktus kilátásai

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

BOD PÉTER ÁKOS: KARÁCSONY ALKALMAS, A PROGRAMJA PEDIG FIGYELEMRE MÉLTÓ

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.05.18.


„A népfront egy lejáratott, szerencsétlen szó, de az tény, hogy Karácsony Gergely egy tág támogatói kört szólított meg, és láthatóan az egymással nem mindenben egyetértő, de a jelöltet respektáló embereket állított maga mögé” – reagált Bod Péter Ákos, a Karácsony által meghirdetett 99 Mozgalom egyik alapító tagja, akinek tetszik az üzenet, az, hogy a szétszabdalt, egymásra uszított, rossz lelkiállapotban lévő országban is lehetséges a kulturált párbeszéd és vita. Bod Péter Ákos – öt további alapító társával közösen – egyben a V21 tagja is, ami miatt óhatatlanul felmerül a kérdés, vajon most akkor Karácsony mögé álltak-e az évek óta együtt dolgozó, korábban különböző színű kormányok tagjaként tevékenykedett szakemberek. „Ez nem V21-ügy, pusztán azok, akik csatlakoztak Karácsony mozgalmához alkalmasnak találják őt a miniszterelnökségre és támogathatónak ítélik a programját” – mondta.

Andor László, Balázs Péter, Bod Péter Ákos, Bozóki András, Hegyesiné Orsós Éva és Pusztai Erzsébet – mint tegnap kiderült – betűrendbe szedve –, a V21 ezen hat tagja alapítóként csatlakozott Karácsony Gergely új mozgalmához. Vajon ez azt jelenti, hogy a V21 – amelynek máig nagy presztízsű és bizonyos körökben egytől-egyig befolyásos tagjai jobb- és baloldali kormányokban vállaltak szerepeket – beállt Karácsony mögé? Jelenti-e ezt, hogy egyfajta népfrontot hirdetett a főpolgármester, a most már az ellenzéki előválasztáson deklaráltan induló miniszterelnök-jelölt? - kérdeztük Bod Péter Ákost, aki a 2017-es alapítása óta aktív tagja a V21-nek, s most az elsők között csatlakozott a 99 Mozgalomhoz is.

A népfront egy lejáratott, szerencsétlen kifejezés, de az tény, hogy Karácsony egy tág támogatói kört szólított meg, és láthatóan az egymással nem mindenben egyetértő, de a jelöltet respektáló embereket állított maga mögé a nagyon jó kezdeményezésével” – szögezte le az Antall-kormány korábbi ipari minisztere, majd a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki 2006-ban Orbán Viktor miniszterelnök-jelöltje volt. A közgazdász – aki ma is oktat és sorra jelennek meg könyvei – hozzáfűzte: „az üzenete az, hogy a szétszabdalt, egymásra uszított, rossz lelkiállapotban lévő országban is lehetséges a kulturált párbeszéd és vita”...

SZABAD SZEMMEL: A 750 MILLIÁRD EURÓS ÉGI MANNA MÁGNESKÉNT VONZZA A NEPOTISTA KORMÁNYOKAT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.05.18.


Mivel azonban nagy szükség van a pénzre, félő, hogy gyorsítják a kifizetéseket, de az ellenőrzés rovására.


Le Figaro 

A 750 milliárd eurós égi manna mágnesként vonzza a nepotista kormányokat, így főleg az Orbán-kabinetet, de igencsak érdekli az olasz maffiát is. Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője azt mondja, a magyar miniszterelnök barátai, üzletfelei és családtagjai alaposan megszedik magukat az uniós támogatáson. Bár a segélycsomagot Budapest idáig nem ratifikálta, mert erős fenntartásai vannak az ahhoz kapcsolódó jogállami feltételekkel kapcsolatban. A német törvényhozó egyébként tucatnyi társával együtt jó három hete a Bizottsághoz intézett levélben hívta fel a figyelmet a magyarországi korrupció veszélyeire.

Ugyanakkor, mivel nagy szükség van a pénzre, félő, hogy gyorsítják a kifizetéseket, de az ellenőrzés rovására. Majd meglátjuk, mi lesz Dombrovski alelnök ígéretéből, miszerint keményen a tagországok körmére néznek a felhasználás során. Ezzel szemben a Delors Intézet egyik elemzője azt mondja, hogy a kormányok a szükséghelyzetben várhatóan lazítanak a számonkérés szigorán, ami növeli a csalás eshetőségét.

Hasonló véleményen van az Európai Számvevőszék elnöke is, aki a tévedéseket és a rossz finanszírozás kockázatát is megemlíti. A testület az idén éppen ezért a jelentések legalább egynegyedében a gazdaságélénkítő programra kívánja összpontosítani. Mindenesetre a számítások szerint évente 179-990 milliárd euró tűnik el kézen-közön az európai alapokból. A Transparency International legutóbb korrupciós indexében az EU-n belül Magyarország, Románia és Bulgária az éllovas.

A civil szervezet egyik szakértője szerint hasztalan hirdet zéró toleranciát a Bizottság a közpénzek lenyúlása ellen, hibádzik a politikai akarat, hogy érvényt szerezzen törekvésének. Emellett az eszközei is korlátozottak. De a meglévő fegyvereket sem veti be a kellő mértékben. Az új jogállami mechanizmus segíthet, feltéve, hogy nem áldozzák fel a politikai kompromisszumért, ami ahhoz szükséges, hogy működjön az unió.

Süddeutsche Zeitung 

Egyre inkább látszik, hogy téved a Bizottság és jó néhány tagállam is, amikor azt hiszi, hogy a kemény határvédelem visszaszorítja az illegális migrációt. Ezt a kérdés egyik szakértője, a berlini Stratégiai Kezdeményezés nevű elemző intézet igazgatója mondta. Knaus, aki annak idején felvetette, hogy a bevándorlási hullámot a Törökországgal kötendő egyezmény segítségével kellene lefékezni, hozzátette, hogy a feltételezés, hogy ne mondja: mítosz, csak akkor áll meg, ha az EU elfogadja, hogy cserében állandósulnak a jogsértések Európa külső határain.

Arra is figyelmeztetett, hogy a jog mindennapos megszegése aláássa a menedékjogot és szétveri a jogállamot az unión belül. A kérdés úgy került elő, hogy egyre inkább látszik: a Frontex, a közös határvédelmi ügynökség képtelen teljesíteni a tőle elvárt feladatot és csak asszisztál a fennálló állapotokhoz. Hiába adnak neki évi 460 millió eurót. Csupán arra jó, hogy Brüsszel lefedje magát vele, ám valójában sok haszna nincsen.

Jogvédők már régóta kifogásolják, hogy a külső határokon bevett gyakorlat az azonnali kitoloncolás, ezért a migránsok nem élhetnek a jogukkal, hogy menedéket kérhet(né)nek. És mindezt a Frontex emberei csak nézik, pedig ha ilyesmit tapasztalnak, ki kellene vonulniuk az adott térségből. De ehhez még Magyarországon is 5 év, illetve az Európai Bíróság ítélete kellett.

A Bizottság keze erősen megvan kötve, de az is látszik, hogy nincs meg a politikai akarat a tagállamok részéről tapasztalt jogszegések megtorlására. Ugyanakkor a Frontex ügyében a menekülteket segítő szervezetek is megosztottak. Egyfelől látják mit művel. Mégsem oszlatnák fel, csupán 180 fokkal átállítanák a működését, hogy az európai értékeket képviselje, dokumentálja, ha a nemzeti hatóságok áthágják a törvényt és bűncselekményeket követnek el a határokon a migránsok ellen, továbbá szavatolja azok jogait.

Bloomberg 

A Goldman Sachs egyik elemzője igen fontos fejleménynek tartja, hogy a jelek szerint hosszú-hosszú idő után kamatemelésre készül az MNB, miután értékelte a legutóbbi inflációs adatokat. Az amerikai pénzintézet szerint a jegybank a jövő hónapban negyed százalékkal, utána pedig további 15 bázisponttal viszi feljebb az alapkamatot. A Citigroup ennél határozottabb beavatkozással kalkulál: úgy véli, hogy most négy ütemben 0,15-0,15 százalékkal megy fel az érték és így szeptemberre eléri az 1,2 százalékot.

A hírügynökség hozzáteszi, hogy nagy valószínűséggel Magyarország lesz az első uniós tag, amely az idén a kamatnövelés mellett dönt a felgyorsult infláció miatt. Abból lehet erre következtetni, amit Virág Barnabás alelnök mondott, hogy ti. már a következő júniustól szigorúbb monetáris politikával kívánják ellensúlyozni a magasabb árakat. Vagyis a jelek szerint a jegybank feladja kiváró álláspontját. A bejelentés hatására a forint azonnal erősödni kezdett.

Die Presse 

Az Osztrák Szabadságpárt frakcióvezetője azzal vádolta meg a kancellárt, hogy az a párt volt elnökének, Strachénak a nyomdokain halad, csak éppen őt nem csalták lépre, senki sem állított csapdát neki. Nem úgy, ahogy az a híres-hírhedt Ibizagate során történt. Azaz Kurz csak saját magának tehet szemrehányást a történtekért. Kickl, aki az FPÖ fő ideológusának számít, hozzátette, hogy a miniszterelnök nem tudott minden nyomot eltüntetni, ezért most vádemelés vár rá.

Amikor az ellenzéki politikus odáig jutott, hogy a kormányfő a hatalom megszállottja, hiú, ugyanakkor hihetetlenül arrogáns, viszont Ceausescu módjára osztogatja a köztisztségeket, a törvényhozás néppárti elnöke rendre intette. Majd ismét, amikor a szónok azt állította, hogy az osztrák sajtó egy része a hatalom rendelésére írja cikkeit.

A kijelentések abban az igen kemény parlamenti vitában hangoztak el, amelyet azért tartottak, mivel a pénzügyminiszter heteken át megtagadta, hogy kiadja a kért bizonyítékokat az állami holding vezetőjének kinevezése kapcsán. Ez volt az az ügy, amelynek során Kurz nagy valószínűséggel hamisan vallott a meghallgatáskor, ezért most vádemelés készül ellene.

FT 

A heves háborúskodás miatt bedőlt az izraeli miniszterelnök mesterterve, hogy az öbölmenti arab országokkal kötött-kötendő megállapodásokkal szépen elterelje a figyelmet az országban élő palesztinok sorsáról és így kikerüljön a válság a világpolitika látóköréből. Kiderült, hogy a kérdés igazságos rendezése nélkül nincs előrelépés.

Netanjahu már megalkudott az Emirátusokkal és Bahreinnel, és éppen Szaúd-Arábiát igyekezett becserkészni. Már-már úgy nézett ki, hogy meg tudja őrizni a békét, illetve képes kitörni a nemzetközi elszigeteltségből, a palesztin kérdés pedig eltűnt a szalagcímekből, ráadásul a tömeges oltások nagyot lendítettek az ország tekintélyén, amikor beütött a krach.

Pedig már csak az ellene indított korrupciós pert kellett volna valahogy kibekkelnie. Ám összeomlott a reménye, hogy külső támogatás nélkül a palesztinok feladják az ellenállást és akkor Izrael diktálhatja a feltételeket.

Ám most már aligha valószínű a további diplomáciai áttörés, a világ sorra ítéli el az izraeli katonai fellépést, a civilek, köztük sok gyerek halálát. Most már az is felmerült, hogy ebből polgárháború lesz. Úgy hogy Netanjahu stratégiája csak fokozta az országra leselkedő veszélyt.

De hát a politikus mindenáron ragaszkodik a hatalomhoz, ezért körüludvarolta a szélsőjobbot, amely folytatni kívánja az arab területek bekebelezését. Pont ez váltotta ki a mostani viszályt. Ha a miniszterelnök hivatalban tud maradni és kivédi az ellene folyó pert, akkor az azt bizonyítja, hogy változatlanul nagy taktikus. Ám az erőszak igencsak aláásta saját állítását, miszerint ő egy államférfi. Megpróbált kijutni a válságból, de kiderült, hogy az általa választott út: zsákutca.

HASTAG AZ ESŐRŐL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.05.18.


Drága, eggyetlen miniszterúr elnökúr, jóltevőnk. Aszt kéri a fécbukkon, mongyuk el véleményünket az esőről mi, hastagok. Bisztosan elgépelte eggyetlen jóltevőnk, asztán vastagot akart volna írni, hogy mi hasonlóan molettek vagy inkább eröss csontozatúak mongyuk el gondolatainkat az égi áldássról a jóisten seggedelmével eggyetlen jóltevőnk. Május van, amikor a népi bölcsesség szerint aranyat ér az égi áldás miniszterúr elnökúr, hogy nyőjjenek a vetések, gabnák, zőccségek, meg a gyömölcsös. Hogy nyőjjön a nemzeti zőccség, mer láttam ugyanitt a fécbukkon Varga miniszterasszony urat, hogy spárgát pucót, ami lobogóval vót általkötve, tehát hajrá magyareső, hajrá magyarok.

De drága, eggyetlen miniszterúr elnökúr, ahogyan közzé teszi a felhívását, hogy mongyuk el a véleményünket az esőről, mi hastagok, hát, megy ott a képen fedetlen fővel a szakadó magyaresőben. Ejnye miniszterúr elnökúr, hát nem vigyáz a drága egésségére, ahogy ott fedetlen fővel dolgozik érettünk az esőben, hát mér nem hív a békemenetből valaki esernyős asszonyokat, akik ott szokták védeni az esernyőjükkel a komunistáktó a demokráciját, a keresztényesset, hogy mostan kardozás helyett tarcsák a drága feje fölé asztat az esernyőt, mermég fölfázik nekünk a magyaresőben. Mer drága miniszterúr elnökúr mégse gabna vagy zőccség, hogy nyőjön ez esőtől és gyarapoggyék.

Legszivessebben magam sietnék rohannák oda, hogy esernyőt tarcsak érettünk gondoktól terhes drága feje fölé, de messze van miniszterúr elnökúr, úgyhogy legalább a hátitáskáját tegye a fejire vagy egy acskót, amibe a reggelije vót csomagóva. És aszt előbb szorgosan megenni mind, a szalonnát, kalbászt, rá egy kis házi kisüstit, mer kell az energija az érettünk való dolgozáshoz. Aztán az acskó a fejre. Másfelőlmeg, ha belegondolok, hogy a Gyurcsányira esik az eső, szakad rá, minda zég, és ronggyá ázik a Gyurcsányi meg mind az összes komenyista, sorosbérenc, brüsszelita talpnyaló, idegenszívű zsoldos, akkor derül az én öreg szívem és mosolyog.

És kérem az Urat, hogy öncse rájuk mind az összes vizét a dézsájábú, mossa el űket a föld színérű mind. De maga drága, eggyetlen miniszterúr elnökúr az acskót ne feledje. Mindeközben, ahogyan itt filozófálgatok, bugyog föl a kanális, mer nem bírgya enyeni a sok vizet. Ömlik ki belölle szarral elegyest, hömbölög a víz és bucskáznak a habok a gátakon, lukakon. Mer, drága miniszterúr elnökúr, a mi sorosista polgármesterünk nem csinyátassa meg az utat, aszongyahogy nincsen rája pénz, hát hova teszi a sok pénzet, biztos a saját zsebibe, ugye. Ehagyta a városunkat a jóisten amióta nem keresztényi polgármesterünk van, szép városunkat megüli a romlás azóta erössen...

"MI EZT EL AKARTUK TUSSOLNI, MERT FÉLTÜNK A KÖVETKEZMÉNYEKTŐL" – A BORKAI-SZTORI EDDIG ISMERETLEN RÉSZLETEI – 2. RÉSZ

HVG360
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2021.05.18.


Három évvel ezelőtt egy férfiakból és nőkből álló társaság egy horvát kisváros kikötőjéből kihajózott az Adriára. Másfél évvel később egy egész ország azokról a nyilvánosságra került szexfelvételekről beszélt, amiket a társaságból valaki titokban készített a hajón. A szexbotrányba az ügy egyik főszereplője, az akkor még Győr polgármestereként tündöklő Borkai Zsolt belebukott, de megsínylette a kalandot a buli többi résztvevője, közvetve pedig a Fidesz–KDNP is. És ha ez még nem lenne elég, az érintett férfiakat tízmillió forintra húzták le alvilági figurák. De hogyan kerültek a lányok a hajóra és mi történt azon a bizonyos estén? Hónapokkal a buli után kik és hogyan húztak hasznot a felvételekből? Milyen ukázt adott ki Orbán Viktor Kubatov Gábor pártigazgatónak és mi történt azután, hogy a szexképek nyilvánosságra kerültek? A hvg360 – az eddig megszerzett információk és dokumentumok, köztük a zsarolási ügyben tett tanúvallomások alapján – cikksorozatban tárja fel a 2019-es önkormányzati választás kampányát meghatározó botrány eddig ismeretlen részleteit is. 2. rész...