2023. január 10., kedd

"SENKINEK LÖVÉSE SINCS", MI LESZ ÍGY AZ ERASMUS-DIÁKOK ÉS AZ EGYETEMI KUTATÁSOK SORSA

HVG
Szerzők: ARATÓ LÁSZLÓ, WINDISCH JUDIT
2023.01.10.


Egyelőre még nincsenek veszélyben, de 2024-től nagy érvágást jelentene a magyar egyetemisták nagy része számára az a brüsszeli döntés, amely az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Az intézkedésben semmi meglepő nincs, és a kormányt sem érte váratlanul, hiszen az Európai Tanács decemberi döntésén alapul, viszont már nem sok idő van, hogy helyrehozzák. Az érintettek addig teljesen tanácstalanok, és első hallásra borzalmasnak nevezték a történteket.


Sürgősen megoldást kellene találnia a magyar kormánynak, ha nem akarja, hogy több ezer, alapítványi fenntartású egyetemen tanuló diák és oktató kimaradjon az Erasmus+ programból. Márciusig kell ugyanis teljesítenie azokat a feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy ismét megnyíljanak az uniós pénzcsapok az intézmények számára.

Hétfő reggel a Népszava szellőztette meg, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Ezekről az alapítványokról írtuk korábban, hogy nem másra szolgálnak, mint arra, hogy a kormány "egyetemi modellváltás" címszó alatt bebetonozza vele a szellemi és kulturális hátországát. 2021-es cikkünkben azt is leírtuk, hogy ezeknek a kuratóriumába jellemzően kormánypárti vagy kormányközeli személyek kerülnek, akik egy esetleges 2022-es kormányváltás után is a helyükön maradtak volna.

A Népszava most azt írta, hogy a döntésről a bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott magyar hatóságokat.

Bár a jelenleg már futó programokat a felfüggesztés nem érinti, a tét nem kicsi: az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint

csak 2020-ban több mint 20 ezren vettek részt valamelyik programban, ehhez pedig majdnem 15 milliárd forint támogatást adott az EU.

Az oktatási csereprogramban a magyar diákok legnépszerűbb célországai között az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Szlovákia, Románia és Görögország szerepelt. A beérkezett pályázatok 80 százalékát egyébként pozitívan bírálták el.

Arról ugyan nincs külön adat, hogy a korábbi kedvezményezettekből hányan tanultak olyan egyetemen, amelyet azóta alapítványi fenntartásba hajszolt a kormány (ilyen magyar intézményből egyébként összesen 21 van), de az biztos, hogy a küldő intézmények között toplistás helyen szerepelt például a Budapesti Corvinus Egyetem, amelyet alapítványivá alakítottak. Az intézmény honlapja szerint 2014 és 2020 között 11 projektre 3,6 millió euró támogatást nyert a Horizont 2020 kutatási keretprogramból. 2020 decemberében pedig története során először konzorciumvezetőként elnyert egy 4 millió eurós összköltségvetésű pályázatot...

IDEJE VOLNA ANNAK, HOGY A MAGYAR ELLENZÉKI PÁRTOK EGYES KÉPVISELŐI VÉGRE ELKEZDJENEK GONDOLKODNI

FACEBOOK
Szerző: SÁNDOR GYÖRGY
2023.01.10.


Szerintem ideje volna annak, hogy a magyar ellenzéki pártok egyes képviselői végre elkezdjenek gondolkodni. Ez az Erasmus-történet a maga összetettségében nagyon is alkalmas volna az elmemunka beindítására.
Az Európai Bizottság döntése nem csak a hallgatókat sújtja a csereprogramok leállításával (Erasmus), hanem az egyetemeket is (Horizont), amelyeket ezáltal sok tízmilliós pályázati lehetőségektől fosztottak meg.
Mindez rossz? Nagyon rossz, egyenesen katasztrofális.
Csakhogy!
Az EU továbbra sem fog tankokkal bevonulni az országba, nem fogja „testvéri segítségnyújtás” címén szétlőni a fővárost, s nem fog a Corvin közben vagy a Széna téren heves és elkeseredett harcokat előidézni.
Az ellenzék a lehető legnagyobb hibát követi el akkor, amikor akarva-akaratlan (de inkább akarva) átveszi a velejéig hazug fideszes narratívát, s most magyarság-versenyben próbál beelőzni: igen, nagyon rossz azoknak az alapítványi egyetemekre beiratkozott diákoknak, akik mostantól nem vehetnek részt az Erasmus csereprogramjában, de talán nem kellett volna hagyni és elfogadni azt, hogy a kizárólagos politikai érdekektől vezérelve átlátszó, korrupt és a tisztességtelenség minden létező formájával kibélelt alapítványi formába izmozzhassa át a kiszemelt egyetemeket a mi bölcs pártunk és kormányunk. Csak halkan mondom: volt példa az ellenállásra, úgy hívták, hogy Freeszfe: oktatók és hallgatók közös, a személyes, a privát egzisztenciális félelmeken a köz érdekében példamutató bátorsággal és elszántsággal túllépő tiltakozás-sorozat, csak éppen a többiek, a gyáván hallgató Rektori Konferenciától az összes többi érintett egyetemig mindannyian eltartott kisujjal, s elegáns távolságtartással, kényelmes fotelből szemlélték az eseményeket, a szolidaritás jeleként pazar elméleti megbeszélést folytatva egy-egy baráti társaság familiáris félhomályában.
Lehet tehát felháborodottan az EB döntését bírálni, a nagy magyar-nemzeti oldal rozzant vádjaira válaszként, mintegy bizonyítandó, hogy az ellenzék is magyar, s a magyar diákok érdekeiért kiáll, nehogy megint és újfent és naponta hatszázszor, hanem érjük el, hogy mostantól naponta csak ötszázkilencvenhétszer üvöltsék ránk leépült, szellem- és intellektus nélküli, ám remekül kifundált repetitív aljasságaikat, hogy ezek nem magyarok, hogy háttérhatalom, hogy dollárbaloldal, hogy idegen szív, idegen érdekek, s lehet önkéntesen, saját erőből vinni a kötelet a kivégzésre, az akasztás úgyis megtörténik, csak éppen vicces lesz, hogy ezek még a kivégző eszközökről is maguk gondoskodtak.
És persze most panaszkodnak az érintett egyetemek, de hiszen van is okuk a panaszra: várhatóan nehezebb idők következnek. És most jönnek a jogvédők, a diákok jogaira kényesek, meg a saját egyetemeik anyagi helyzetéért aggódók, a bátrak, a hősök, akik mernek ellenállni az EB döntésének. Hülye EB!
Csakhogy!
Amikor jól érzékelhetően nehezebb idők következtek, akkor feszes vigyázzállásban várták a nehezebb időket: a totálisan átlátszó, ócska és persze időzített bombaként robbanásveszélyes alapítványosdi végső aláírási ceremóniáihoz maguk készítették oda a székeket, az asztalt, terítővel, virágos vázával és Bíró László József nagyszerű találmányát, a golyóstollakat. Meg sem hallották a legnagyobbak beszédeit, a célt, hogy a tudományt és az oktatást mostantól a „nemzeti” eszme hassa át (hogy micsoda???) az „internacionalista-globalista” eszmeiséggel szemben (hogy micsoda ???), s nem zavart senkit sem közülük az intézményes garanciák hiánya, az átláthatatlanság, a velejéig korrupt rendszer újabb szárba szökkenése, hogy totálisan inkompetens emberek kerülnek az egyetemi alapítványokba, teljhatalommal, közvetlenül bekötve a kormányhoz, az államigazgatáshoz, a fideszes önkormányzatokhoz, a fideszes rokoni, baráti és csókos körökhöz, hogy az egyetemeknek ebbe beleszólásuk sem lehetett, nekik a kuss jutott, cserébe a Karmelitából kinevezettek élethosszig tartó funkcióhoz jutottak, igazi, hamisítatlan politikai komisszárokként, 1-1,5 milliós fizetéskiegészítéssel.
Ámen!
Ez senkit nem zavart. Közben mindenki arról beszélt, hogy ez a rohadt Európai Unió elfordítja a fejét, semmit sem tesz, tizenkét éve lélegeztetőgépen tartja az Orbán-rezsimet, pénzeli a maffiaállamot, meg német autóipar, meg olcsó munkaerő, meg rabszolgapiac, meg így, meg úgy. És Merkel! És ez mind igaz volt, sajnos teljes mértékben. Most meg történni látszik végre valami, igen, fáj, ahogy fáj a köröm alá behatoló tüske, de fáj annak eltávolítása is. Most mindenki a maga bibijét emeli az égnek, s jajkiáltások közepette obégatja: nem, ezt nem lehet, mert ez fáj, de nagyon! És a Fidesszel vállvetve azonnal fegyverbe a közös ellenség, az Európai Bizottság ellenében, ahol ezt a csúnyaságot voltak képesek megtenni. Velünk. Pedig nekünk lenne sok jó ötletünk: igaz, eddig ezekből egy sem jött be, s a tehenek vígan döglenek továbbra is.
S ahogy emlékeim szerint simán és ellenállás nélkül átmehetett az alapítványi forma messziről bűzlő pokoli bugyra, ugyanúgy nem emlékszem arra, hogy például a közoktatásban részt vevő tanárok és diákok tüntetésein, megmozdulásain oly nagyon képviseltették volna magukat az egyetemek, az oktatók és a hallgatók, s az erasmusos jogvédő harcosok. Pedig ott is a diákokról volt szó: oké, nem az Erasmus csereprogramjával külföldre utazókról, hanem „csak” azokról, akiknek jövője épp az általános iskolákban és a gimnáziumokban csesződik el véglegesen, akiket már az általános iskola első osztályában megfosztanak minden lehetőségtől a felzárkózásra, hogy ezzel egy életre esély és sors nélkülivé váljanak, akiket nem a nagy nemzetközi munkaerőpiacokon zajló versenyekre készítenek elő, tudásból, értelemből, korszerű felkészültségből, önálló, autonóm gondolkodásból, vitakészségből, hanem hittanból, erkölcstanból, testnevelésből és lojalitásból, leginkább a hazai cselédpiacot szem előtt tartva.
És akadnak, akik most azzal állnak elő, hogy minden jó lesz, minden szép lesz és példaértékű, mert megvan a megoldás: az alapítványi kuratóriumokból vonják vissza a minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat, polgármestereket, s ezzel minden hófehérré és átlátszóvá bír majd magasztosulni.
Hát egy nagy lófaszt!
Semmi sem magasztosul sehová, inkább még koszosabb, még büdösebb, még alpáribb lesz minden: hiszen ott maradnak azok, akik ezer szállal kötődnek a Fideszhez, nem miniszterek ők, de Lévai Anikó barátnői, a Tiborcz-tulajdonolta bank vezérigazgatói és így tovább, és így tovább, akik nagyon, de piszkosul, de marhára bizonyítani kívánnak, hisz bizonyítaniuk kell, ez a dolguk, ez a kötelességük, ezért kapják az obsitot, az egész még koszhadtabb lesz, de kényelmesen hátradőlhetünk, mert megoldottunk mindent, s nem csak az EU-t, de még magunkat is sikeresen átvertük!
Vivát!
És mi változott? Semmi. A mocsok megmaradt, a rendszer ugyanúgy átláthatatlan, változatlanul nincsenek összeférhetetlenségi szabályok, nincs egyetemi vétójog, nincsenek intézményes garanciák, az alapítványokban továbbra is élethossziglan üldögélhetnek a rendszer- párt- és kormányhű fidesznyikek, sub specie aeternitatis, a politikai idea változatlan, éljen és virágozzék a nemzeti eszméjű oktatás és tudomány, szemben az internacionalista-globalista eszmeiséggel, senkinek nem fáj semmi, ne is fájjon, arra érzékenyek vagyunk, mindenkinek a maga körömalja, egyre nagyobb a gyűlés, a furunkulus, sebaj, sose halunk meg, mit nekem te zordon, és az EB végre szokja meg és tanulja meg, milyen az a hamisítatlan, utánozhatatlan, sokszáz éves Magyar-vándor.

NEM VIZSGÁLHATJA MEG A VODAFONE-ÜGYLETET A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.10.


A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a felvásárlást

A magyar piac második legnagyobb telekommunikációs cégéért fizetett vételár durván 1,7 milliárd euró, ami a magyar privatizációk, illetve visszaállamosítások 32 éves történetében is párját ritkítja. Tehát a vételár erősen prémiumkategóriás, de olyat is ritkán látunk, hogy annyira eladósodott cég, mint a 4iG, ekkora terhet vállal magára.

A 4IG és Antenna Hungária belekeveredett az utóbbi évek legszövevényesebb bűnügyébe

Érintettek egy nagyon kiterjedt csalássorozatban, a Fuzik Zsolt-féle számlagyáros maffiaügyben. De errőlé mindkét cég és Orbán Viktor sajtóbirodalma is mélyen hallgat.

Titkolják, miért került büntetőjogi intézkedés alá az MTVA-sok megfigyelésére szolgáló szoftver szállítója

A Media1 felfedezte, hogy azon cég ellen, amely az MTVA-nak az aktivistást mérő alkalmazást biztosítja, büntetőjogi intézkedést foganatosított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága. A cég jelenleg Balásy Bulcsú, a kormányzati reklámkampányokat 2018 óta sorban elnyerő és kivitelező vállalkozó, Balásy Gyula féltestvérének az érdekeltségében áll.

Habony Árpádhoz került a budapesti kaszinóbiznisz egyharmada

Úgy tűnik, valamiért érdemes előbújnia 2023-ban és komoly NER-befektetőként pozicionálni magát. Mit tudhat?

A Dömper Kft. 3,7 milliárd forintért építhet fölöslegesnek tűnő körforgalmat

Bár egy szakmai forrás szerint lehetett volna olcsóbb megoldást is találni, az állami megrendelő valamiért a lehető legdrágábbat választotta – a magyar közbeszerzésekből már sokszor ismert recept alapján fejeződhet be a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft. beruházása Sopronnál.

“Senkinek lövése sincs”, mi lesz az Erasmus-diákok és az egyetemi kutatások sorsa

Sürgősen megoldást kellene találnia a magyar kormánynak, ha nem akarja, hogy több ezer, alapítványi fenntartású egyetemen tanuló diák és oktató kimaradjon az Erasmus+ programból.

Cáfolja a minisztérium az Európai Bizottságot Erasmus-ügyben, és nem fogadják el a döntést

“Nagyon bízom, hogy az Európai Bizottság valójában nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának a költségét.” (Navracsics)

Nagyon bízunk, hogy az magyar kormány valójában nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni az EU-val esetleg ténylegesen fennálló, a korrupció visszaszorítása érdekében folytatott vitájának a költségét.

Ezt még a Kádár-rendszerben sem tették meg

“Nemcsak az elmúlt 32 évben, de a Kádár-rendszerben sem volt példa arra, hogy a parlament legalább ne tárgyalt volna a költségvetésről.” (Vajda Zoltán)

Idén sem a sporton spórol az Orbán-kormány

Igaz, ez nem lehet túlzottan meglepő azok után, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek idején is előszeretettel osztogatott milliárdokat erre a területre. Sőt, többet adtak, mint például munkahelyek megőrzésére is.

Alkalmatlan fércmunka és rémálom Pintér Sándorék tanárokat mérő új terve

“Ráadásul még csak azzal sem menthető, hogy akik készítették kórosan tudatlanok, ugyanis a javasolt rendszer alig leplezett szándékai szerint is borzasztó: egyértelműen a pedagógusok megfélemlítését, a politikai elvárásoknak nem megfelelő viselkedés büntethetőségét szolgálja.” (Radó Péter)

A hatósági üzemanyagárak tavaly félezermilliárdos kárt okozhattak a hazai olajiparnak

A hatósági árak – alaptörvény-sértő módon – eleve egyik piaci szereplőnek sem biztosítottak nyereséget. Így az importőrök értelemszerűen elálltak a behozataltól. A kiesés pótlását önként magára vállaló Molnak is több százmilliárdos vesztesége keletkezett. A kis kutak pedig bele is rokkantak a helyzetbe.

Így fordult rá Orbán Viktor az ország felfegyverzésére

A magyar beszerzéseket ugyanakkor nem az átláthatóság jellemzi. Ezek részleteit ugyanis a Honvédelmi és Rendészeti Bizottságban is rendszerint csak zárt üléseken mutatják be.

Miféle néplélek?! Orbán hozta létre, amit annak vélünk

“A kezdetektől mindmáig saját tapasztalatait és világlátását fogalmazta nyelvezetté és váltotta politikai gyakorlattá: saját világképét, a volt vagány, focista és idegen környezetbe betörni vágyó szakkollégista társadalmi tapasztalatát és tudását. Nem az ösztönökön vagy valamiféle „néplélekhez” udvarolva ragadta magával hallgatóságát, hanem a tudatokhoz szólt. Önmagát ajánlotta, és fogadtatta el, két évtized kitartó, fordulatokban – sikerekben és bukásokban gazdag – munkájával.” (Petőcz György)

Megúszhatja a börtönt KGBéla

Ügyvédje sem tudja, hol bujkál a kémkedésért elítélt Kovács Béla.

A Szellemdús mindeményedelem és társaik, avagy így támogatta Kásler Miklós a kultúrát

A cím állítólag értelmes magyar kifejezés, olyannyira, hogy 2 millió forintnyi közpénzt utalt ki érte egyedileg a miniszter.

Belefojtották a szót a Debrecenbe tervezett kínai akkugyár szakemberébe is egy lakossági fórumon

“Nagy tapsot kapott az az idős férfi, aki azt kérte, vigyék Felcsútra az akkumulátorüzemet.”

Így hergeli az olvasókat a lakájmédia

„Józsi bácsi holtan feküdt a padlón: migránsok végezhettek a 86 éves nyugdíjassal”.

Ez címe a Ripost egyik cikkének, majd a cikkben az olvasható, a gyilkossággal két helyi lakost gyanúsítanak, akik valószínűleg pénz miatt ölték meg az idős férfit.

Nem az a kérdés, hogy Putyin belerángatja-e Fehéroroszországot a háborúba, hanem az, hogy mennyire

Az ukránok attól tartanak, hogy a háború egyéves évfordulójához közeledve az oroszok újabb támadást indítanak majd az ország fővárosa Kijev ellen. Egy esetleges újabb rohamnak nagyon fontos eleme lehet Fehéroroszország, ahonnan az orosz sereg minden eddiginél jobb pozícióból kezdhetné meg Kijev ostromát.

HABISZTI (CSAK AZÉRT IS)

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.01.09.



Habiszti (Csak azért is)
A BIDF (Budapest International Documentary Festival) Magyar Filmek Versenye kategóriában január 24-én, 25-én és 29-én a Mammut 2 Cinema Cityben vetítik a Habiszti című filmet, melynek nagykövete lehetek. Erről egyszer írtam már, de a filmről, magáról még nem. Most megteszem, mert kedvet szeretnék csinálni másoknak is a megtekintéséhez.
Egy roma fiú, Attila főszereplésével készült a film, ami több üzenet miatt is különleges élmény, és amiben elgondolkodtató vonulatok erősítik egymást.
Különleges, mert képet ad a tehetségről, annak kibontakozási lehetőségeiről a mai Magyarországon. Elgondolkodhatunk, mennyiben igaz, hogy a „tehetség úgy is utat tör magának”, és mennyi benne a külső tényezők pillanatnyi összeállása. Mit jelent a támogató családi közeg, és az intézményrendszer szerepvállalása? Mit ad a tanárok, társak megerősítő szerepe egy életút kezdetén? Mennyi a szerencse és mennyi a személyes akarat, kitartás? Hogyan erősíthet művészi üzenetet a minden nap megtapasztalt érzés?
Különleges, mert képet ad egy tehetséges roma fiatal gondolatairól, eltökéltségéről, céltudatosságáról. Egy olyan fiatalról, aki tiszta lelkülettel képes tükröt tartani a kirekesztő többségi társadalomnak. Szavai, rímei, lendülete, ereje utat tör a viszonyulások kiábrándító rendszerében.
Különleges az a művészi produkció is, amire a fiatalok készülnek a film során, és a végén láthatjuk is. Egy koreográfia a roma holokausztról, melyben a fiú a főszereplő.
A vonulatok pedig összekapcsolódnak. A sikeres felvételi után az elutasítás, a megélt kirekesztés rappelésbe öntött személyes gondolatai, az átélt erőszak, az újra és újra nekifeszülés a próbáknak, hogy bizonyítson, csak azért is menni fog, majd az előadás, a roma holokausztban kiteljesedő félelmetes kiáltás.
Egy elgondolkodtató film a Habiszti, melyben megérezhetjük azt az űrt, amit az elfogadás hiánya ébreszt bennünk. Amit nem veszünk észre a mindennapokban, ám észrevétlen erősödik, nő…amíg hagyjuk. Amíg tudatosan nem küzdünk ellene. Ennek a tudatosságnak a felismeréséhez vezethet el a film.
Habiszti. Csak azért is.
Mert nem lehet feladni.

2023: BRAZÍLIA, 2021: WASHINGTON, 2006: BUDAPEST

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2023.01.09.


Jair Bolsonaro, a legutóbbi választásokon vesztes egykori brazil elnök keményvonalas támogatói vasárnap megrohamozták az ország kongresszusát, elnöki palotáját és legfelsőbb bíróságát. Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, 2021 január 6-án az amerikai Capitolium épületét támadták meg Donald Trump bukott elnök csalódott hívei, 2006-ban pedig Budapesten voltak zavargások, amikor az akkori szocialista kormány ellen tüntetők szétverték a Magyar Televízió – akkor még a Szabadság téren álló – épületét, rendőrökre támadtak, autókat gyújtottak fel. Három évszám, három város – a történet ugyanaz.


Most vasárnap a feldühödött Bolsonaro-hívek áttörték a rendőrségi kordont és behatoltak a törvényhozás épületébe, emellett a közelben fekvő elnöki palotát és a legfelsőbb bíróság épületét is megtámadták. Többen bejutottak a kongresszus épületébe és ablakokat is betörtek.

A tavalyi brazíliai választások előtt nem sokkal, október elején Orbán Viktor is beszállt Bolsonaro kampányába. „Nagyon kevés olyan kiemelkedő vezetőt láttam, mint az önök elnöke, Jair Bolsonaro elnök úr” – írta akkor Orbán a Twitteren Bolsonaroról, a brazil népet pedig Bolsonaro támogatására szólította fel: „Kedves brazil barátaim, önök fontos választásra készülnek! Több mint 30 éve szolgálom hazámat, itt Európában. Sok vezetővel találkoztam, de nagyon kevés olyan kiemelkedő vezetőt láttam, mint az önök elnöke, Bolsonaro elnök úr... Azt kívánom, hogy folytathassa a munkáját, és önök Brazíliában mindannyian élvezhessék ennek áldását. Olyan elnökről beszélünk, aki a progresszív, liberális világuralom mellett is elég bátor volt ahhoz, hogy Brazíliát helyezze mindenek elé és a Jóistent mindannyiunk fölé. Sok sikert kívánok önöknek! Go Bolsonaro!”...

JANUÁR 6-A BRAZÍLIÁBAN: AHOL ELFELEJTIK LEBONTANI A JOGÁLLAMOT, OTT ERŐSZAKKAL REAGÁLNAK AZ ELVESZÍTETT VÁLASZTÁSOKRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.09.


Majdnem napra pontosan akkor, kísértetiesen hasonló szélsőjobboldali támadás történt az elnöki palota és a közintézmények ellen Brazíliában, mint két éve a Capitolium ellen Amerikában. Ez nyilvánvalóan nem véletlen, az illiberális, szélsőjobboldali és fasiszta vezetők nem ismerik el a választási vereségüket, híveik pedig erőszakkal támadnak az alkotmányos intézményekre. Bolsonaro szélsőjobboldali, illiberális, fasiszta elnök (aki értelemszerűen Orbán és rendszere támogatását is élvezte) nem ismerte el egyértelműen a vereségét, hívei pedig lázadni és rombolni kezdtek.

Nem lenne ez másképp Magyarországon sem, ha megtörténhetne, hogy Orbán elveszít egy parlamenti választást. Ez azonban nem történhet meg, mert Orbán időben megdöntötte az alkotmányos rendet, megváltoztatta a választási törvényt, nyitva hagyva kiskapukat szükség esetére, és lehetetlenné tette, hogy őt bármikor demokratikus úton lehessen leváltani. Akik elmulasztották ezt, s nem gondoskodtak előre arról (adminisztratív úton, az egyenlő feltételek felszámolásával, a propaganda agymosásával és különféle trükkökkel), hogy ne lehessen leváltani őket, azok megbukhatnak.

Ebben az esetben pedig nem marad nekik más, mint a “BIG LIE”, a nagy hazugság, hogy ellenfelük “elcsalta”, “ellopta” a választást, amivel megkérdőjelezik a győztes legitimációját, az alkományos és a demokratikus rendet. A magukat “hazafiaknak” képzelő szélsőjobboldali bűnözők a legkülönfélébb összeesküvés-elméletek alapján erőszakos támadást indítanak a demokratikus intézmények ellen, hogy visszaszerezzék a szélsőjobboldali elnök hatalmát. Mivel már másodszor történik meg ugyanez, abból azt képzelik, hogy mindenhol választási csalás történik, ahol nem ők nyernek.

Bolsonaro egy ugyanolyan fasiszta szörnyeteg, mint Trump, Orbán, Erdogan és Putyin, aki már előre bejelentette, ha nem ő nyer, nem fogadja el a választás végeredményét. Nem hirdette a csalást olyan nyíltan és egyértelműen, mint Trump, de hívei értettek abból, amit mondott. Még arra sem volt szükségük, hogy Bolsonaro személyesen küldje őket a közintézmények elleni ostromra, mint Trump esetében, több százan – megdöbbentően hasonló módon – törtek be az elnöki palotába, a legfelsőbb bíróságra és a kongresszusba Brazília fővárosában.

A törvényes rend, a törvényes hatalom visszaverte a támadást, itt is letartóztattak 400 embert, de nem biztos, hogy ez mindig, minden esetben így lesz. Ez attól függ, hogy egy illiberális fasiszta az első ciklusa alatt mennyire rombolja szét, illetve mennyire marad épen az alkotmányos rend, a demokratikus intézményrendszer. Orbán nem adott esélyt a magyaroknak, hogy valaha le lehessen demokratikus úton váltani, ő egy ciklus alatt kivégezte az alkotmányos demokráciát, a jogállamot és a szabad, egyenlő választásokat. Trump és Bolsonaro ezt vétette el. Ennyi a tanulság, a recept.

Magyarországon ugyanez 2006-ban történt meg, amikor Orbán az őszödi beszéd kiforgatásával, tartalmának meghamisításával állította azt, hogy ellenfele “elcsalta” a választást, mert becsapta az embereket. Ezért szított lázadást és támadást az MTV épülete ellen, s próbálta 2006. október 23-án az utcán átvenni a hatalmat a szélsőjobboldali csőcselék segítségével. Kicsit nehezen, de leverte az alkotmányellenes támadást az akkori törvényes hatalom, azonban a politikai instabilitás és félelem miatt nem léptek fel határozottan a puccskísérlet szervezői és végrehajtói ellen.

Orbán a 2006-os puccskísérlete leverése után, a 2010-es választási győzelmét azért nevezte “fülkeforradalomnak”, mert azt a 2006-os puccskísérlet folytatásának tekintette, és azt valósította meg, amit a 2006-os puccs győzelme esetén tett volna: önkényesen eltörölte az Alkotmányt, az alkotmányos rendet, bevezette a NER-t, a demokrácia köntösébe bújtatott diktatúrát. Utána pedig esélyt sem adott arra, hogy még egyszer olyan választások legyenek Magyarországon, amelyet ő elveszíthet...

SPIRÓ GYÖRGY: CSERNOBIL ÓTA MÁSKÉPP LÁTOM A VILÁGOT

KLIKKTV / TÍZ
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2023.01.10.


Spiró György szerint a történelem állandóan ismétli önmagát. A jelenlegi helyzetet olyannak látja, mint amilyen az I. világháború idején volt, technikailag pedig a II. világháborúra emlékezteti. Az író minderről a Klikk TV Tíz című műsorában beszélt Bolgár Györgynek. Hozzátette, mindig volt egy „szent szövetség”, amely felosztotta a háborúk utáni világot.


Spiró György a csernobili katasztrófa óta más szemmel nézi a világot. Amikor az történt, akkor éppen Varsóba tartott – ahogy fogalmazott – „a csernobili felhőben”. A lengyel fővárosban a robbanás után harmadnapra hallhatta a Szabad Európa lengyel adásában, valójában mi történt. Ugyanarról további másfél nappal később számolt be a magyar adás. „Megdöbbentem, hogy a lengyelek előbb jutnak információhoz” – mesélte.

Azon pedig még inkább megdöbbent, hogy az akkori lengyel kormány azonnal hozott intézkedéseket: a gyerekek nem mehettek a játszótérre, egyből kaptak jódot, az ablakokat be kellett csukni. Május elsején pedig, hazatérve azt tapasztalta, hogy bár „ugyanazt az atomfelhőt fújta felénk a megfordult szél, de itthon csak olcsóbb lett a saláta”. Ettől – mondta – annyira megijedt, hogy azt hitte, az a könyv, amin dolgozik, lesz az utolsó alkotása. „Azóta minden művemet úgy írom, hogy ez az utolsó és nem biztos, hogy be tudom fejezni”. Mint felidézte, azóta a veszélyt is jobban érzékeli...

EZ AZ IGAZI BÉRKATASZTRÓFA: AKIT NEM RÚGNAK KI, AZ EGYSZERŰEN ELMENEKÜL AZ ISKOLÁKBÓL

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2023.01.10.


A tavalyi zuhanás után idén is jelentős mértékben visszaesik a legtöbb pedagógus életszínvonala a januári béremelés után. A bérpótlék emelésével a várható inflációt figyelembevéve 6-8%-kal eshet vissza a pedagógusok reálkeresete a tavalyi 5% körüli csökkenés után. Ennél csak azok vannak jobb helyzetben, akiknek az alapbére a garantált bérminimum alá esne, nekik ugyanis nagyobb kompenzációt kell kapniuk a törvény szerint, de csak azért, mert a diplomások nem kereshetnek kevesebbet a szakmunkásoknál. Miután a tanárok alapbérét a 2014-es minimálbér szintjén befagyasztották, így egy kezdő pedagógusnak (gyakornok) épp annyi az alapbére, mint egy 10-20 éve a pályán lévő tanárnak, ami nem más, mint a szakmunkás minimálbér; így nem meglepő, hogy gyakorlatilag nincs mit veszteniük a tiltakozó tanároknak, mert bárhol több pénzt kaphatnak. A bérlemaradás drámai mértékben növeli a pályaelhagyás esélyét az egyébként is elöregedő pedagógustársadalom körében. Fordulatot az EU-források megérkezése hozhat a pedagógusbérekben, ezzel kapcsolatban azonban továbbra is sok a bizonytalanság...

ELJUTOTT ODA A MAGYAR KORMÁNY, HOGY AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉS HÁROMSZOROSAN IS ÜRES SZIMULÁCIÓ

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.01.10.


Valószínűleg senkit nem lepett meg, hogy a kormány jelentősen módosította a 2022 tavaszán elfogadott 2023-as költségvetési tervezetet. Az átírás módja, és egyáltalán, a a mostanra kialakult helyzet viszont tényleg példa nélküli a rendszerváltás utáni magyar történelemben. Vagyis az, hogy

1. az aktuális költségvetés rendeleti úton, az országgyűlés totális nélkülözésével lépjen hatályba;

2. hogy aztán ezek után a parlement elé terjesztett éves költségvetési tervezet megvitatása és megszavazása ugyanabban az évben történjen meg, amire a költségvetés vonatkozik.

Joggal vethető fel, hogy az egyelőre a Magyar Közlönyben megjelent, ömlesztett táblázat formájában létező 2023-as magyar költségvetés január közepi parlamenti megvitatása és szavazásra bocsátása – ami egyelőre egy ígéret, noha Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszteré – így lényegében kommunikációs-politikai gesztussá üresedett.

Ez jelzi azt is, hogy a magyar költségvetésnek milyen szerepet szán a kormányzat. A költségvetés mostanra lényegében irrelevánssá, számonkérhetetlenné és átláthatatlanná vált. Eltűnt útközben az átláthatóság és indoklás szándéka is: a mostani táblázat például nem jelzi az előző év költségvetési adatait, de az előző költségvetési tervezethez képesti eltéréseket sem. A költségvetési tételekből kiolvasható intézkedéseket sem rögzítik sehol, ugyanis nincs törvényi indoklás.

A 2011-ben civil kezdeményezésként létrehozott nonprofit elemző központ, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) felmérése szerint a magyar költségvetés a legátláthatatlanabb az Európai Unióban (EU), de előzik EU-n kívüli, hosszú távon az EU-ba igyekvő országok is.

Az aktuális, 2023-as költségvetési előirányzat tehát háromszorosan is szimuláció:

- egyrészt már az első megszavazásakor minden alapot nélkülöztek a benne lévő célszámok,

- másrészt az év végén elfogadott költségvetés nem ment át lényegében semmilyen külső egyeztetési folyamaton és kormányrendelet léptette hatályba,

- harmadrészt az országgyűlési képviselők úgy fognak róla szavazni, hogy csak elviekben van lehetőség a módosítására.

De az aktuális költségvetési tervezet történetében más figyelemre méltó momentumot is találunk. A tervet az elvileg a magyar költségvetés elfogadásának folyamat felett őrködő testület, a Költségvetési Tanács jóvá hagyta december 27-én. Pontosabban a 3 tagból kettő, Kovács Árpád egyetemi oktató, volt Állami Számvevőszék-elnök, volt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyelőbizottsági tag, és Windisch László jelenlegi Állami Számvevőszék-elnök. Az utóbbi időben a kormánnyal szemben kritikus hangot megütő Matolcsy György jegybankelnök nem írta alá a dokumentumot, arra hivatkozva, hogy nem volt módja lemondani külföldi útját.

De hogyan jutottunk el odáig, hogy a költségvetés ilyen mértékben veszítette el relevanciáját?
...

MIFÉLE NÉPLÉLEK?! ORBÁN HOZTA LÉTRE, AMIT ANNAK VÉLÜNK – VÁLASZ LÁNYI ANDRÁSNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: PETŐCZ GYÖRGY
2023.01.09.


A „néplélek” az ellenzéki gondolkodást bezáró paradigma leggyengébb pontja. Fogalom, amely megbénít és fogva tart – véli Petőcz György. Alábbi cikkében, amelyet reakcióként küldött Lányi András lapunkban megjelent esszéjére, ezzel a látásmóddal igyekszik szakítani, egyúttal leírását adni az orbáni nyelvezet működésének. Noha a mi konzervatívabb nézőpontunkból több ponton is vitatható, kiegészíthető lenne a liberális szerző vendégírása, mindenképpen eredeti gondolatmenet következik.


Lányi András remek esszét írt a Válasz Online-ra Az Orbán korszaknak vége. Vagy nekünk? címmel. Kiváló írás, amelyhez a közös érdeklődés vagy cél ügyében érdemes értékelőn viszonyulni. A közös ügy esetünkben a NER országpusztítása, halálos szorítása, és a kérdés, hogyan lehetne ettől szabadulni.

Lányi szerint Orbán korszakának tulajdonképp vége, mert politikája minden téren csődöt mondott. Az írottak alapján a „korszakot” a jövőkép, dinamizmus és hitelesség hármasával definiálhatnánk. A mostani mélyrepülés ebben az értelemben már nem korszak, hanem tengődés, és a hatalmat csak az ellenzéki alternatíva hiánya élteti. Ez valószínűleg így is van. De valahogy…

ADÓSSÁGHEGYEK VANNAK A VODAFONE-VÁSÁRLÁS 660 MILLIÁRDOS ÜZLETÉNEK HÁTTERÉBEN

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2023.01.10.


A magyar állam részvétele jóval nagyobbnak látszik a Vodafone megvásárlásában, mint ami a hozzá kerülő 49 százalékos tulajdonrészből következne. A vételár erősen prémiumkategóriás, de olyat is ritkán látunk, hogy annyira eladósodott cég, mint a 4iG, ekkora terhet vállal magára.


A tavaly nyáron beharangozott 715 milliárd forintnál valamivel kevesebbért, 660 milliárd forintért veszi meg a 4iG Nyrt. és a magyar állam a Vodafone Magyarország Zrt.-t – derült ki a Jászai Gellért elnökölte távközlési cég és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményeiből. Elemzők egyelőre csak találgatják, mit találtak az átvilágítás során, ami miatt 55 milliárd forinttal csökkent az ár. Ez az „engedmény” azonban eltörpül az állami finanszírozás, a majdani működtetés és a piac átrendeződése körül sorjázó kérdésekhez képest.

A magyar piac második legnagyobb telekommunikációs cégéért fizetett vételár durván 1,7 milliárd euró, ami a magyar privatizációk, illetve visszaállamosítások 32 éves történetében is párját ritkítja.

Olyan ügyletekhez mérhető, mint a Mol-részvények 21,2 százalékának állami visszavásárlása 2011-ben mintegy 500 milliárd forintért (akkori árfolyamon 1,88 milliárd euró) és egy ellenkező irányú üzlet, a Budapest Airport 2005-ös privatzációja, amikor a brit BAA fizetett 1,9 milliárd eurót a ferihegyi repülőtér üzemeltetőjéért – igaz, az akkor még csak 464,5 milliárd forintot jelentett. A brit reptérüzemeltető óriást még le is minősítették, mert túlzott tehervállalásnak értékelték a ferihegyi bevásárlást, más kérdés, hogy az egész ágazatokat célzó nemzeti tulajdonszerzés hevében azóta szintet lépett a kormányzat, és 2021 végén már 4,4 milliárd eurót sem sokallt volna a Budapest Airport visszavásárlásáért...

„MINTHA ATOMBOMBÁT DOBTAK VOLNA A HAZAI FELSŐOKTATÁSRA”

QUBIT
Szerzők: BALÁZS ZSUZSANNA, RADÓ NÓRA
2023.01.10.


Január 9-én, hétfőn robbant a hír, hogy az Európai Bizottság, az unió döntéshozó és végrehajtó szerve felfüggeszti az alapítványi fenntartású magyarországi egyetemek részvételét az Erasmus+ programban. Az Európai Unió ugyanis nem köthet új pénzügyi megállapodást azokkal a 2021 után létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, amelyeket a magyar állam az érintett egyetemek – például a Budapesti Corvinus Egyetem, a Soproni Egyetem, a Debreceni Egyetem, a MOME, a Semmelweis Egyetem és további 16 felsőoktatási intézmény – vagyonának és büdzséjének kezelésére hozott létre új törvények és törvénymódosítások révén.

A döntésről az illetékeseket már decemberben értesítették, de ők olyan mélyen hallgattak a Magyarországra irányuló Erasmus-pénzek befagyasztásáról, hogy maguk a felsőoktatási szereplők is a sajtóból tudták meg: a jogállamisági mechanizmuson megbukott magyar kormány miatt eleshetnek a nemzetközi pályázati lehetőségektől. A bizottság határozata kétélű fegyver: egyszerre szankcionálja a magyar állam túlkapásait megtestesítő felsőoktatási intézményeket és fosztja meg hazai diákok sokaságát attól a lehetőségtől, hogy a korábbi évekhez hasonlóan egy-két félévet külföldi felsőoktatási intézményekben töltsenek (az Erasmus program az elmúlt 25 évben 87 ezer magyar diáknak tette lehetővé, hogy külföldön tanuljon)...

EGY HATVANI MOTEL ELŐSZOBÁJÁBAN ISMERKEDETT EGYMÁSSAL A PESTI ÉS A VIDÉKI OKTATÁSI MOZGALOM

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2023.01.10.


A szombaton befejeződött Miskolc-Budapest távolságon végigmenő tudásmenet legizgalmasabb részei talán nem is a teljesítménytúrának is többszörösen beillő gyaloglás, hanem az egyes szakaszok végállomásain tartott fórumok voltak. Ezek ugyanis kiváló alkalmak voltak arra, hogy kiderüljön: az oktatásban látható elégedetlenség tényleg csak a főváros és a nagyobb vidéki városok elitgimnáziumaira korlátozódik–e, vagy a vidék más városaiban és kistelepülésein sem minden olyan rózsaszín. A tudásmenet negyedik napján Hatvanba látogattunk, hogy megnézzük, hogy találkozik egymással a nagyvárosi és a vidéki mozgalom
.

Horti pogácsa a tanárok Caminóján

A Mérce nullkilométeres, hadra fogható munkatársa (jómagam) segített felvinni Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányi tagjának bőröndjét emeleti szobájának ajtaja elé, mivel a miskolci tanerő szörnyű térdfájdalmai közepette felmenni is alig tudott a hatvani motel lépcsőjén. Szűcs egyike volt azoknak, akik a hétfőtől szombatig Miskolcról Budapestre tartó tudásmenet mind a hat szakaszát végiggyalogolták. Ebből a csütörtöki volt a negyedik szakasz, amelynek végén a teljes táv kétharmadát leküzdve a hevesi városban pihentek meg a másnapi továbbindulás előtt. Bár egy rosszul sikerült lépésnek köszönhetően kétségkívül Szűcs Tamás sántított a leginkább, messze nem volt egyedül fájdalmaival: a szállás recepcióján becsekkolásra váró mintegy tucatnyi gyalogló tanár és szimpatizánsaik ugyancsak savasodással, ízületi fájdalmakkal, kimerültséggel küszködtek. Éhségre ugyanakkor kevésbé panaszkodtak: még mindig akadt bőségesen többek között a horti pogácsából, amelynek kínálásakor azt is sietve hozzátették a menetelők, hogy a szomszédos Hort településen kapták a menetet támogató helyiektől, az egykori kormányzóhoz ellenben semmi köze az eledelnek...

RADÓ PÉTER: AZ OKTATÁSBAN FOLYTATNI KELL AZ ELLENÁLLÁST, A TÁRGYALÁSNAK NINCS TERE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.10.


Vége a türelemnek, a pedagógusok folytatják az ellenállást az oktatásban, a diákok és az ország jövőjéért – véli Radó Péter, a CEU oktatáskutatója. Mint mondja, továbbra is ellen kell állni, mert a BM-ből kiszivárgott javaslat egy eleve pocsék rendszert még pocsékabbá tesz, úgyhogy csak az ellenállás marad. A tárgyalásnak, a konzultációnak most nincs tere. Ha marad ez a rendszer, akkor folytatódik az, ami most is van: a folyamatos lecsúszás, a perifériára szorulás és elszegényedés.


Mit lehet tudni, mire készül a kormány az oktatás ügyében?

Az ezzel kapcsolatos tervekről csak a Belügyminisztériumból kiszivárgott, a Népszavában megjelent cikkből tudható bármi is. Annál többet nem tudok hozzátenni, én is csak abból tájékozódom.

Mi a véleménye arról, ami napvilágot látott?

Hogy szakmailag teljesen nonszensz. Sem a teljesítményértékelési, sem pedig a bérdifferenciálási komponense szakmailag nem megalapozott. Szerintem csak a pedagógusok megfélemlítésére alkalmas, és csupán a kormányzás látszatának fenntartását szolgálja, szakmailag megfontolható értelme nincs.

A teljesítményértékelésről mit gondol?

A belügyminisztériumi javaslat az egyes pedagógusok munkájának adminisztratív ellenőrzésén alapszik. A már most is működő szakmai ellenőrzési rendszerhez képest az egyetlen újdonság az, hogy az intézményvezetőkre lőcsölt „teljesítményértékelés” száz pontos skálán számszerűsített eredményei alapján, a tankerületek ezentúl majd lefelé vagy felfelé eltérhetnek a bértáblában rögzített minimum bérektől. Ez pedig felveti azt a kérdést, egyáltalán mérhető-e a pedagógusok teljesítménye.

Mérhető?

Nem. Az iskola nem összeszerelő üzem, bár a darabszámra vetített teljesítménymérés már ott is megbukott, alkalmazhatatlanná vált, mert az egyes munkás teljesítménye az egész összeszerelő sor teljesítményétől, a gépek hatékonyságától és a logisztikai feltételektől függ. A pedagógusok, orvosok vagy művészek munkájára pedig ez az egyszerű logika soha nem is volt alkalmazható. Az a száz pontos teljesítménymutató, amit a javasolt rendszer előállít, nem objektív és mérhető kritériumokon, hanem – elméletileg – értékelésen (szakértői ítéleten) alapszik. A kiszivárgott javaslat ugyan tartalmaz néhány számszerűsíthető mutatót, amit az értékelést végző figyelembe vehet, mint például a tanulók kompetenciaeredményei, a versenyre felkészített diákok száma, vagy a lemorzsolódás kockázatának kitett tanulóké. Csakhogy azt minden oktatási szakértő tudja, hogy ezek a mutatók használhatatlanok. A versenyeken való részvétel, vagy a pedagógusok által adott osztályzatokon alapuló tanulmányi eredmény változása – amelyen a lemorzsolódás kockázatának kitettek azonosításának teljesen értelmetlen magyar rendszere alapszik – nem objektív mércéi a diákok tanulási teljesítményének.

Szakmailag teljesen nonszensz, méréselméleti szempontból önmagában is súlyosan problematikusak a mostani, egy tanéven belüli „bemeneti” és „kimeneti” mérések eredményei, valamint az egyes pedagógusok teljesítménye közötti kapcsolat rövidre zárása A tanulói kompetenciamérések egész iskolák önértékelését és külső értékelését hivatottak ellátni, de ilyesmi Magyarországon 2011 óta nincs. Sőt, a javaslat szerint az iskolai önértékelési komponens is megszűnne...

NÉMETORSZÁGBAN MÁR NEM A MAGYAR KORMÁNY A FŐ MENEKÜLTELLENES MUMUS - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.01.10.


Svédország tölti be a soros EU-elnökséget, és úgy tűnik, nagyot változott a hozzáállásuk a menekültekhez, ezt teszik szóvá a németek. Újra gondolják a Magyarországról is távozó határőrizeti ügynökség, a Frontex feladatait. Ausztriában is szigorodik a hozzáállás, a szociáldemokraták ebben a kérdésben jobbra tolódnak. Választás jön. Nemzetközi lapszemle.

A hamburgi Die Welt szerint egyre több migráns jelenik meg Európa partjainál, és miközben Németország szerint az EU-n belül igazságosan kellene elosztani az Európába érkező menekülteket, ezt a törekvést éppenséggel az Unió soros elnökségét ez év első felében betöltő Svédország igyekszik gátolni. Azt követően, hogy tavaly viszonylag jól haladtak a tagországok közti egyeztetések, az idei év a fékek behúzásával kezdődik, és ezért most nem a szokásos gyanúsítottak – az olasz posztfasiszta Giorgia Meloni vagy az állandóan ellentmondó magyar Orbán Viktor – viselik a felelősséget, hanem az a Svédország, amely hosszú ideig Európa legliberálisabb menekültpolitikája mellett volt.

Az EUObserver Bernd Paruselnek, a svéd Európa-politikai tanulmányokkal foglalkozó intézet vezető kutatójának a cikkét közli arról, hogy mi lenne a teendője az EU határvédelmi ügynökségének, a Frontexnek a menedékkérőkkel az Unió külső határain. Elfogadhatatlan vezetői magatartása, az irányítás átláthatatlan és elszámoltathatatlan jellege miatt, a Frontex addigi igazgatója, a francia Fabrice Leggeri tavaly áprilisban kénytelen volt lemondani, a helyébe lépő Hans Leijtens holland katonatiszt pedig kemény kihívásokkal néz szembe, írja a portál.

A Frontex nem teheti meg, hogy csak úgy visszaküldje az EU külső határaira növekvő számban érkező migránst, hiszen tiszteletben kell tartani uniós, általános nemzetközi jogi, illetve tagállami előírásokat is. Az ügynökség feladata, hogy segítse a határvédelmet, de közben gondoskodnia kell a migránsok alapvető jogainak a védelméről is. Bernd Parusel emlékeztet arra, hogy a Frontexet az a vád érte, segédkezett a görög-török határon az EU-ba igyekvő menedékkérők visszatoloncolásában. Ez – szögezi le – még egyszer nem történhet meg. Szerinte a Frontex előtt két lehetőség áll: vagy ki kell vonulnia azokból az uniós tagállamokból - vagy legalábbis meg kell szakítania ottani feladatellátását -, ahol felmerül az alapjogok sérelmének a kockázata, vagy pedig éppen ellenkezőleg, hangsúlyossá kell tennie jelenlétét, és a lehető legtöbb erőfeszítést kell tennie a jogsértések megakadályozása, vagy legalábbis azok dokumentálása érdekében.

A Frontex számos bírálója az első opciót javasolja, és az ügynökség ki is vonult Magyarországról, valamint voltak olyan hangok, hogy Görögországból is ki kellene vonulnia. Az EUObserver szerzője azonban jobbnak tartja a második lehetséges megoldást, mert kivonulás esetén az EU nem tud érdemben segíteni a helyzeten, és a privát védelmi cégek alkalmazása nem látszik jobb megoldásnak az alapjogoknak való megfelelés szempontjából. A második opció esetén azonban – hangsúlyozza Parusel – szükség van a folyamatos alapjogi megfigyelésre és jelentéstételre, valamint hiteles panaszmechanizmust kell kialakítani, az incidenseket dokumentálni kell, és az ilyen eseteknek következménye kell, hogy legyen.

A szerző félreértésnek minősíti azt a felfogást, hogy a határvédelem célja a határok átjárhatatlanná tétele, és a menedékkérők csaknem bármi áron történő megállítása.

Egy másik uniós hírportál, az EurActiv szerint azt, hogy Ausztriában december közepe és január eleje közötti időszakban erősen csökkent a menedékkérők száma, Gerhard Karner alsó-ausztriai tartományi belügyminiszter annak tudja be, hogy Szerbia korlátozta az indiai és a tunéziai állampolgárok beutazását, és eltörölte a számukra korábban megadott vízummentességet. Az EurActiv arra is emlékeztet, hogy tavaly november közepén Ausztria egyetértési memorandumot írt alá Szerbiával és Magyarországgal az úgynevezett irreguláris migránsok visszatoloncolásáról. Január 29-én tartományi választásokat tartanak a konzervatívok erősségének tekintett Alsó-Ausztriában, teszi hozzá az írás.

Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a migránsok növekvő számából a jobboldalon nem a mérsékeltebb Néppárt, hanem az erősebben jobboldali Szabadságpárt képes profitálni. A Néppárt ősriválisai, a szociáldemokraták ugyanakkor némi ingadozás után a jelek szerint megtalálták a számukra hasznot hajtó irányvonalat, és az SPÖ jobbra tolódik.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÍGY FORDULT RÁ ORBÁN VIKTOR AZ ORSZÁG FELFEGYVERZÉSÉRE

TELEX
Szerző: DIREKT36 / GALAVITS PATRIK
2023.01.10.


Feszült hangulatban zajlott egy vezetői értekezlet 2010 végén a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai épületében. A csak ritka alkalmakra megnyitott díszes miniszteri tárgyalóban Benkő Tibor akkori vezérkari főnök és néhány munkatársa tartott beszámolót a honvédség állapotáról. A vezérkari főnököt Hende Csaba miniszter körülbelül 30 minisztériumi munkatárs és katonai vezető társaságában hallgatta.


A prezentáció alapja egy több százoldalas dokumentum volt, amely lesújtó képet festett az ország védelmi képességéről. Benkőék a tárgyaló hosszú asztalát körül ülőknek beszéltek arról, hogy csak a használaton kívüli, elértéktelenedett eszközök őrzése havonta 15 millió forintot emészt fel, szó volt a Gripenek repült órái miatt lehetséges üzemképességi problémákról, és az is elhangzott, hogy a magyar honvédség jelen állapotában nem lenne képes megvédeni az országot. A probléma súlyosságát jelezte, hogy Benkő közölte, a számítások szerint a minisztérium húszéves költségvetésének megfelelő összegre lenne szükség, hogy az „elvesztett képességeket” visszaszerezzék.

Akkor még sem pénz nem volt erre, sem a politikai akarat nem létezett ennek a végrehajtására. Az ország vezetése a kilencvenes évek óta arra rendezkedett be, hogy nincs reális veszélye annak, hogy katonai támadás érje az országot. Azzal számoltak, hogy elegendő, ha Magyarország részt vesz a szövetségesek által szervezett külföldi missziókban.

Ehhez képest ma már újra hatalmas összegeket költ a kormány a haderő fejlesztésére a Zrínyi 2026 nevű program keretében. Szerződést kötöttek az amerikai-norvég közös fejlesztésű NASAMS légvédelmi rendszer beszerzésére, újraindították a magyar kézifegyver-fejlesztést, vettek csapatszállító repülőket, helikoptereket, izraeli radarrendszert, és százas nagyságrendben rendeltek német harckocsikat...

TÉNYLEG NEM MEHETSZ KÜLFÖLDRE TANULNI A KORRUPT KORMÁNYOD MIATT? - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.01.10.


Jó reggelt! Azt álmodtam, hogy a hadügyminiszter tízmilliárdos hasznot hozó kaszinóbiznisze varázsütésre a miniszterelnök titkos tanácsadójának nevére került, de aztán megráztam a fejem, és önvizsgálatot tartottam, hogyan juthat ilyen ordító baromság az eszembe.

Ez itt a napindító hírlevél, alant 4 kiemelt cikk: