2020. július 18., szombat

RÁADÁS: A POPULISTA - A POLITIKAI VARÁZSMESE MORFOLÓGIÁJA

SZILAGYIAKOS.HU
Szerző: SZILÁGYI ÁKOS
2010.



Tartalom 

Ajánlás az olvasónak (7.o.) 

Előhang (16.o.) 

Első fejezet: 
Mese a meséről (18.o.) 

Második fejezet: 
Álom az igazságos megtorlásról (25.o.) 

Harmadik fejezet: 
A Történelem Rögtönítélőszéke (36.o.) 

Negyedik fejezet: 
A populista nem alkuszik (43.o.) 

Ötödik fejezet: 
A bűnös elit (49.o.) 

Hatodik fejezet: 
A Test Papja avagy a Gyógyító Király (59.o.) 

Hetedik fejezet: 
Tiszta kezek avagy a Megtisztított Ország (74.o.) 

Nyolcadik fejezet
Beűzetés a Paradicsomba avagy a szükséges regresszió (91.o.) 

Kilencedik fejezet: 
Az igazság mint a hazugság legfelső foka (102.o.) 

Tizedik fejezet: 
A tettek embere (112.o.) 

Tizenegyedik fejezet: 
A Nagy Félelem (125.o.) 

Tizenkettedik fejezet: 
A Több-Mint-Politikus és a Több-Mint-Párt (135.o.) 

Tizenharmadik fejezet: 
Az ezerarcú populizmus (144.o) 

Tizennegyedik fejezet: 
Leples bitang avagy a Kendőzetlen Igazságról (155.o.) 

Tizenötödik fejezet: 
A legrövidebb út (161.o.) 

Tizenhatodik fejezet: 
A trickster (169.o) 

Tizenhetedik fejezet: 
A populizmus komolysága (177.o.) 

Tizennyolcadik fejezet: 
A Végső Győzelem (187.o.)
 

Tizenkilencedik fejezet: 
Az Utolsó Forradalom (199.o.) 

Huszadik fejezet: 
Fülbemászó populizmus (208.o.) 

Utóhang (220.o.)

KENTAURBESZÉD - LENGYEL LÁSZLÓ: MIÉRT NEHÉZ RENDSZERT VÁLTANI?

NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2020.07.18.



A hetvenéves Szilágyi Ákosnak ajánlom

„A szépfejedelem… az unalom királya: a politikai unalomnak egyedül ő parancsol. Azért jött, arra van elhívatva, hogy a populáris művészet szórakoztató eszközeivel legyőzze az unalmat az államban. Épp ezért a legnagyobb veszély, ami a szépfejedelem hatalmára leselkedik – az unalom. A legnagyobb bűn (nem is bűn, egyenesen hiba!), amit elkövethet, hogy unalmas. Mindent megbocsáthatnak neki, csak ezt nem!” - írta Szilágyi Ákos az Állam és unalomban.


Orbán Viktor unalmas


Orbán Viktor megbocsáthatatlanul unalmas. Egyáltalán nem szórakoztató. Nem érdekes. Unalmas, ahogy hatalmaskodik. Ki lepődik meg, ha bármire fölhatalmazza magát? Unalmas, ahogy lop. Kinek újdonság még, hogy a válság közepén három összefonódó családnak jutnak százmilliárdok? Valamennyi trükkjét ismerjük. Összes szófordulatát kívülről – igen: Soros, Brüsszel, migráns, liberális és megint elölről – tudjuk, tudjuk és tudjuk. Félni tőle – unalmas. Gyűlölni – unott dolog. Szeretni – ásításig. Hazugságon kapni – érdektelen. (Ha egyszer igazságon kapnánk, az lenne meglepő!) Külsője unalmas. Belsője unalmas. Képét leszarták a legyek. Érdekelne-e a véleménye, ha nem lenne hatalmon? Kíváncsi lennél, mit gondol a világról, ha nem uralkodna fölöttünk? 

Putyin és Vučić, Kaczyński és Erdoğan is pokolian unalmasak. Putyin a maga végtelenül elhasznált és brezsnyevizálódott uralmát azzal próbálta érdekessé tenni, hogy a lehető legdurvább szavazási komédiával Oroszország örökös urává tette magát. A szerb Vučić, miután figyelmesen tanulmányozta Milosević és Orbán hatalomtechnikáját, egy korlátlan propagandagépezettel és megosztott ellenzékkel szemben jól látható csalással választást nyert. Kaczyńskinél is unalmasabb bábja, a „térdeplő Duda”, az érdeklődést nemcsak állandó falusi térdre hullásával igyekezett fölkelteni, hanem buzizással és zsidózással, s így győzött egy arasznyival. 

Miért ennyire nehéz rendszert váltani az autokráciából a demokráciába? Miért volt könnyebb leváltani a 89-90-es rendszerváltások rendszerét autokráciákra? Lehet erre egyszerű és kézenfekvő választ adni: nem nekünk, kelet-európaiaknak találták ki a demokráciát. A tekintélyuralmat, legyen az Horthyé vagy Kádáré, Piłsudskié vagy Gomułkáé, Antonescué vagy Ceauşescué, lehet, hogy unjuk, nehezen viseljük, de féljük és tűrjük: ez az otthonunk. A demokráciát, a szabadságot nem unjuk, nem félünk tőle, csak éppen idegen nekünk, migránsok vagyunk. Hazánk az autokrácia. Hazátlanokká leszünk a szabadelvű demokráciában. 

Ha intézményeinket demokratikussá és jogállamivá teszik külső hatalmak vagy tesszük mi magunk, nem találjuk meg benne magunkat. Hiányzik hozzá a demokratikus kultúránk, a jogállami civilizációnk. S mire felnő egy valamirevaló demokráciában szocializálódott, jogain és kötelezettségein nevelkedett nemzedék, apáik megcsonkították és lerombolták a demokratikus intézményeket. Itt kínlódunk hosszútávon az 1820-as évek, a reformkor óta a nyugati típusú rendszerváltással, hol közelítve, hol távolodva tőle. Nagy reményekkel vágtunk bele középtávon, 1989-ben. S végül a legújabb tekintélyuralmi rendszerrel szemben gyürkőzünk immár egy évtizede – eredménytelen...

ENYEDI A FÜLKÉBEN: AZ IRÁNY EGYÉRTELMŰ, AZ AUTOKRÁCIA FELÉ TESZÜNK LÉPÉSEKET

HVG / FÜLKE
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2020.07.18.


A CEU leköszönőfélben lévő rektorhelyettese szerint fontos kimondani, hogy Magyarország bizonyos értelemben nem demokrácia. Igaz, más területeken még az. A rektorhelyettes szerint a CEU-nak azért kellett távoznia, mert elüldözték őket, betolták őket az ellenségek sorába.

„Mivel a Lex CEU értelmében a CEU nem vehet fel új diákokat 2019. január 1-től, az Egyetem kénytelen a mai napon bejelenteni, hogy minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja el 2019 szeptemberében. Döntésünket azért ma hozzuk nyilvánosságra, hogy időben tudjunk hallgatókat toborozni a következő tanévre” – írta 2018 decemberi közleményében az egyetem. Azóta már be is fejeződött a tanév, erről is kérdeztük a CEU leköszönő rektorhelyettesét, Enyedi Zsoltot a Fülkében, a hvg.hu közéleti podcastjában.

Enyedi szerint elüldözték őket. „Betoltak minket az ellenségek sorába” – mondta...

AZ ISKOLAŐRÖKNEK NEM LEHET TESTÉKSZERE ÉS NEM NYILATKOZHATNAK A SAJTÓNAK

INDEX
Szerző: ZSA
2020.07.17.


Megjelent a Magyar Közlönyben a belügyminiszter rendelete, amely részletesen szabályozza, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük az iskolaőröknek, és hogyan végezhetik a munkájukat. Az Országgyűlés július 3-án szavazta meg, hogy egyes iskolákban egyenruhás iskolaőröket fognak alkalmazni, akik közfeladatot ellátó személynek minősülnek, és rendőrségi alkalmazottak lesznek. Az indoklás szerint az

"állam tűrhetetlennek tekinti, hogy a munkáját végző pedagógust bármilyen fenyegetettségnek tegyék ki, ezért iskolaőrt fogunk alkalmazni azokban az iskolákban, ahol rendszeresen vannak fegyelmi problémák, sőt, ahol a tanárral szembeni erőszak verbális vagy akár fizikai erőszak veszélye is fennáll."

Később az is kiderült, szeptembertől 288 köznevelési és 203 szakképzési intézményben lesznek iskolaőrök, köztük olyan iskolákban is, amelyek ezt nem kérték, és nem is fordultak elő náluk erőszakos esetek.

A most megjelent rendelet szerint az iskolaőrnek jelentkezőknél megvizsgálják az egészségügyi és pszichés alkalmasságot, valamint a fizikai állóképesség követelményeinek való megfelelést. Ezeket a vizsgálatokat rendszeresen ismételni fogják, és csak addig dolgozhatnak iskolaőrként, amíg a feltételeknek megfelelnek.

Az iskolaőrök a rendőrségtől formaruhát, szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt kapnak. A rendelet előírja az ápolt, tiszta megjelenést, és azt is, hogy nem viselhetnek semmilyen ékszert vagy testékszert, kivéve a férfiak esetében a karórát és gyűrűt, a nőknél egy pár fülbevalót. Külön pont rendelkezik arról, hogy az iskolaőrök semmilyen körülmények között nem nyilatkozhatnak a sajtónak, nem szerepelhetnek rádió- és tévéműsorokban, „sem saját kezdeményezésre, sem megkeresés alapján”, kivéve a kulturális, tudományos előadások megtartását...

MAGYAR SZÓ A SZÍNPADON ÉS A VÁSZNON 100 ÉVVEL TRIANON UTÁN

24.HU
Szerző:SZIJÁRTÓ RITA
2020.07.18.


Mire érdemes odafigyelnie annak, aki kíváncsi a kortárs határon túli magyar művészetre? Trianon után száz évvel a 24.hu színházi szakemberek, képzőművészek, irodalmárok és filmkritikusok segítségével állította össze aktuális kulturális ajánlóját. Első rész.

228 éves színház, egy másik TASZ és az ekhós szekéren érkező előadás

A Thália Színházban 2012 óta megrendezett Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén évről évre kaphatunk egy vázlatos képet arról, hogy mi foglalkoztatja a határon túli magyar társulatok alkotóit. A legutóbbi, 2019-es fesztiválra nyolc előadást hívtak meg: 6 romániai, egy vajdasági és egy kárpátaljai produkciót. Ez az eloszlás beszédes: magyar nyelvű színházból a környező országokban messze Romániában a legbőségesebb a kínálat – igaz ez mind a játszóhelyekre, mind a fesztiválokra.

Ezek közül is kiemelkedik a Kolozsvári Állami Magyar Színház, mely nem csak az erdélyi, hanem a teljes magyar színháztörténetben is egyedülálló: a maga 1792-es alapításával ez a legrégebb óta működő magyar nyelvű színtársulat. Patinás múltja mellett műsorpolitikája teszi különlegessé: a kétezres évek elején lezajlott népszínház kontra művészszínház vita óta a budapesti művészszínházakhoz hasonló programja van. Ez főleg a település méretei miatt figyelemreméltó: az 1,8 milliós Budapesten jóval könnyebb közönséget találni a nem (pusztán) szórakoztató előadásoknak, mint egy Kolozsvárhoz (ahol 320 ezren élnek) hasonló nagyvárosban. Itt látható az erdélyi magyar színházakban legrégebb óta műsoron lévő előadás is: az Andrei Şerban rendezte Ványa bácsit 2007-ben mutatták be. Az, hogy 13 éve játszanak valamit, önmagában említésre méltó – az erdélyi magyar színházak ugyanis sok szempontból nagyon hasonló helyzetben vannak, mint a magyarországi vidéki játszóhelyek...

A FÉLCÉDULÁS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Pável Melinda
2020.07.18.



...Nem tudom, foglalkoztat-e az unió külön jogászseregletet az orbáni trükkök kezelésére, ha nem, hát az óriási hiba, rég meg kellett volna tenni. Az is lehetséges persze, hogy ez belefér a klub játékszabályaiba, jön kelet felől a nem igazán kedvelt rokon, előszedi a nyereg alatt puhított csodafegyverét és hőzöng, eltűrik tőle, keménykednek kicsit, aztán sorra lenyelik a békákat. Bármelyik családban akad ilyen, más famíliák is vannak, akik tehetetlenek ezzel szemben, mégse akarják kipenderíteni, hiszen mégiscsak a családhoz tartozik, hát teljesítik a kívánságait, de azért reménykednek, hogy ritkán látogatja meg őket. Ez a típus azt se szereti, ha figyelmeztetik, ne viselkedjen botrányosan, ha mégis megtennék, hát megsértődik, tiszteletet követel, és amennyiben nem kapja meg, beleköp a kútba és odapiszkít az ebédlőasztal közepére.

Megint a népével takaródzik, mondván, igazából a választói kényszerítik, persze igazából nagyon is kellene neki az a hitel, hiszen amennyit lehet, majd abból is ellop, de most, ebben a pillanatban az hangzik jól, hogy mi nem is vagyunk rászorulva. Ha teljesülnek az elvárásai, majd a bábszínház megszavaz egy másik össznépi állásfoglalást, ami rákerül egy másik félcédulára. Mi pedig, a választópolgárok már nem is tudjuk követni a saját véleményünk változásait, de nem baj, azért tartjuk azokat a bátor embereket ott a parlamentben, hogy cselekedjenek helyettünk. Valóban ilyenek lennénk? Inkább nem gondolkodunk, mert az fárasztó? Rendben levőnek találjuk, hogy egy bunkó szaladgáljon a világban és a nevünkben tegyen mindenféle ocsmányságot? A magafajtákkal együtt képviselnek bennünket, róluk ítélik meg a magyarokat, mert azt hiszik, nyilván mi is ilyenek vagyunk. Tényleg ezt akarjuk?

Nem csodálkozhatunk, hogy lassan már a homlokunkra ég a bélyeg, lemoshatatlan, eltakarni sem lehet, és ezért csak magunkat hibáztathatjuk. Mert ez nekünk megfelel, mert látszólag a többség lelkesen asszisztál ehhez, nagyon boldogok, mert ennél szebb világot el se tudnak képzelni. Akiknek nem tetszik, azok csöndesen szomorkodnak. Miért nem ordítunk? Miért nem üvöltünk a fájdalomtól?


HA A PÁLMAOLAJ UTÁN A KÓKUSZOLAJ IS KÖZELLENSÉG LESZ, MIT TEGYÜNK AZ ÉLELMISZEREKBE?

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.07.18.


Ha bemész egy élelmiszerboltba, és alaposan megnézed a feldolgozott élelmiszerek összetevőit, akkor hamar látni fogod, hogy az olajok ma már nélkülözhetetlen alkotórészei a termékeknek. A gyártók különösen sokszor használnak pálmaolajat. Amint azt korábban mi is részletesen megírtuk, a pálmaolajjal a fejlett világból nézve egy fontos környezetvédelmi probléma látszik: minél többet fogyasztunk belőle, annál jobban megéri termelni, az viszont gyakran erdőirtással jár a trópusi övezetben.

Erik Meijard, a Kenti Egyetem holland származású adjunktusa a The Conversationben nemrég egy furcsa kettősségre hívta fel a figyelmet. A nyugati országokban a pálmaolaj fogyasztását a tudatos vásárlók igyekeznek elkerülni, a kókuszolaj mint alternatíva viszont egyre divatosabb. Csakhogy a kókuszpálma-ültetvények messze a legtöbb állatfajt sodorják a kihalás szélére, sokkal többet, mint a pálmaolaj földjei (ha a termelt olaj mennyiségének arányában nézzük).

Itt azonban nem érdemes megállni, hiszen a probléma a trópusi övezetben (többnyire gazdaságilag fejletlenebb országokban) termelt, de északon elfogyasztott olajokkal és terményekkel ugyanez. A banán, a cukornád, a kakaó, a kávé, az ananász, a tea és a vanília termesztése többé-kevésbé mindig erdőirtással jár. Könnyen érzi úgy az ember, hogy csapdába került, hiszen nem látszik, hogy lennének megfelelő helyettesítő termékek.

A megoldást máshol vagy máshogyan kell keresni.

A növényi olajok dilemmáját akkor lehet a legjobban megérteni, ha megnézzük, hogy mit, hol és milyen mértékben lehet termeszteni. A világ növényiolaj-kereslete 2050-re az előrejelzések szerint évi 310 millió tonna lesz, és ha ezt kizárólag pálmaolajjal szeretnénk kielégíteni, akkor (évi 10 százalékos fajlagos hozamnövekedéssel kalkulálva) 80 millió hektár (trópusi övezetben lévő) földet kellene megművelni. Ma azonban ennek már a két és félszeresén, azaz 200 millió hektáron termelnek különféle olajnövényeket.

Rögtön látszik a fenti számokból, hogy a pálmaolajnak van egy óriási előnye a többi növénnyel szemben: hektáronként sokkal többet lehet belőle előállítani. A pálmaolaj tehát azért népszerű, mert relatív értelemben a leghatékonyabb megoldás...

ÖT UTÁLATOS ÉS ÖT SZUPER DOLOG BÉCSBEN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Vagia
2020.07.18.


Természetesen egyetlen városról sem lehet objektív listát felállítani, ez a mostani sem próbálkozik meg ezzel. Inkább tekinthető egy érdekes játéknak (amibe egészen nyugodtan kapcsolódjatok be), annál is inkább, mert alapjául a görög Vagia írása szolgál – ami érdekes csavar...

TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: RÖHEJ, AMIT GERŐ ANDRÁS ORBÁNRÓL ÁLLÍT

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2020.07.16.


Az orbáni propaganda egyik eszköze, hogy a rendszert olyan közismert emberek fényezik, dicsérik, mentegetik, akiknek valamiféle liberális múltja van. A hatalom azt reméli, legalábbis megzavarhat vele néhány ellenzéki szavazót – mondta Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki az Orbán-rendszert liberálisnak minősítő Gerő András történész nyilatkozatát értékelte. Szerinte Gerő okos ember, az interjú után nyilván ő is jót nevetett azon, amit Orbánról mondott.

Mások mellett, Gerő András és Fodor Gábor is részét képezik annak a kormány indította propagandamanővernek, amelynek lényege, hogy a látszólag az ellenoldalhoz tartozó emberek olyan fórumokon, ahol egyébként liberálisok és baloldaliak nem szólalhatnak meg, a saját álláspontjukból kiindulva fényezik, dicsérik, mentegetik az Orbán-rendszert – mondta Tamás Gáspár Miklós filozófus. Szerinte ide tartozik Szörényi Levente és Bródy János látogatása is a rendszer egyik leggyalázatosabb képviselőjénél, Demeter Szilárdnál, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójánál, egyben a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztosnál, amely eseményt egy júniusban közzétett fotó is megörökített.

Az Orbán-rendszer közismert kritikusai közzé tartozó TGM szerint a Gerő és Fodor által kifejtett nézetek arról szólnak, hogy nincs itt semmiféle diktatúra, minden rendben van, lényegében csak arról van szó, hogy az emberek folyton újraválasztják Orbánt, mert népszerű a politikája. E közben Gerő András, az egyik legfontosabb orbánista propaganda szervnek, a Schmidt Mária igazgatása alatt működő közalapítványnak a vezető munkatársa, ezért őt mint a rendszer egyik exponensét, képviselőjét kell nézni és hallgatni – tette hozzá...

SZABAD SZEMMEL: AZ ORBÁN-FÉLE POLITIKUSOK MÁR A FELTARTOTT KÖZÉPSŐ UJJUKAT MUTATJÁK AZ EU-NAK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.18.


Frankfurter Rundschau 

Az Európai Parlament első embere megismételte, amit a Néppárt strasbourgi frakcióvezetője üzent Orbán Viktornak, hogy ti. az EU nem pénzkiadó automata. David Sassoli ezzel arra utalt, hogy Magyarország és Lengyelország a brüsszeli támogatások legnagyobb kedvezményezettjei közé tartoznak, mégis azt szeretnék, ha a koronavírus gazdasági következményeinek enyhítését célzó programot nem tennék függővé a jogállamiság betartásától. Úgy fogalmazott, hogy a szervezet értékeken alapul, azokat pedig tessék respektálni. 

Ugyanakkor a csehek és a lengyelek nyilvánosan szóvá tették, hogy jelen állás szerint a nettó befizetők: Németország valamint a „takarékos négyek” további visszatérítést kapnának a közös költségvetésbe befizetendő pénzekből. A cseh miniszterelnök tisztességtelennek minősítette a javaslatot. Lengyel kollégája pedig az fejtegette, hogy nem tudja elfogadni a rabattot, márpedig ebben a kérdésben csak egyhangú döntést lehet hozni. Azt pedig Mateusz Morawiecki önkényesnek tekinti, hogy az újjáépítési csomagot összekapcsolják a jogállammal. 

A tanácskozás tegnap este felfüggesztették, diplomaták úgy nyugtázták az eddigieket, hogy nem futottak zátonyra a 8 órán át tartó egyeztetések, de lehetett volna sokkal rosszabb is. Most arra lehet számítani, hogy az Európai Tanács elnöke a vacsora után kompromisszumos javaslatot terjeszt elő és azt vitatják meg ma délelőtt 11 órától. Charles Michel tegnap külön is leült az este Angela Merkellel, Emmanuel Marconnal, Ursula von der Leyennel, valamint Mark Ruttéval, a négyek szóvivőjével.

Az Orbán-féle politikusok már a feltartott középső ujjukat mutatják az EU-nak, ám ezt nem szabad eltűrni. Ezt az Európai Parlament német alelnöke mondta a lapnak adott videóinterjúban. Katarina Barley, aki kisebbfajta csodának tartaná, ha egyezség jönne létre a mostani brüsszeli csúcson, elengedhetetlennek nevezte, hogy a szervezet ragaszkodjon a jogállamisági feltételhez. Mert ha nem, akkor nem lehet megfékezni a magyar miniszterelnököt, az pedig hosszú távon katasztrófa volna. 

Mint rámutatott, az unió már így is túl sokáig nézte, amint Orbán Viktor 10 éve illiberális rezsimmé változtatja Magyarországot, sajtószabadságról már nemigen lehet beszélni, mert Brüsszelnek nem voltak eszközei. Ám most a Bizottság, a Tanács és az EP is egyetértett abban, hogy pénzügyi szankciókkal kell megállítani a folyamatot. De ha most mégis a demokratikus elvek húznák a rövidebbet, az a lehető legrosszabb fejlemény volna. Az ilyen kormányoknak ugyanis nem szabad átutalni a nyugati adófizetők pénzét. Ugyanakkor ismét emlékeztetett arra, hogy Strasbourgnak jóvá kell hagynia, bármiféle megállapodást is kötnek az állam- és kormányfők. De ő maga, szociáldemokrata politikusként nem szavazna meg olyasmit, ami nem írja elő jogállamisági normák betartását.

A holland kormányfő, azt közölte: súlyos problémát jelenthet Magyarország, mivel az elutasítja, hogy eleget tegyen a demokratikus előírásoknak, a gazdaság talpra állítását szolgáló milliárdokért cserében. Az uniós vezetők mérföldekre vannak attól, hogy dűlőre jussanak a következő hosszú távú költségvetés, valamint az újjáépítési alap ügyében. Bennfentesek szerint az első nap feszes tárgyalásokat hozott, de a jelenlévők inkább a mai napra tartogatják az energiáikat. Illetve a párbeszéd átnyúlhat akár a vasárnapra is, ha netán közel jutnának a célhoz.

Az ír kormányfő szerint komoly akadályt jelent a mostani csúcson, hogy Orbán Viktor keresztbe akar feküdni a jogállami kritériumnak. Martin hangsúlyozta, hogy Európa az értékekről szól, vagyis a szólásszabadságról és az önálló sajtóról. A tévé emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök vétót helyezett kilátásba arra az esetre, ha az anyagi támogatások kérdését összekapcsolják a demokratikus játékszabályok tiszteletben tartásával. Azon kívül ha bármiféle megállapodást is tető alá hoznak a tagállamok vezetői, az csak akkor jön létre, ha azt egészében elfogadják a részvevők.

FAZ 

A német belügyminiszter bízik abban, hogy még a német elnökség alatt előbbre tudnak lépni a menedékpolitika reformja ügyében, és ahhoz meg lehet nyerni a vonakodó magyar és lengyel kormányt is. Horst Seehofer arra alapozza derűlátását, hogy Budapest és Varsó jelezte: hajlandó fontolóra venni a Bizottság szeptemberre várható javaslatát. Hozzáfűzte, hogy figyelembe kell venni ezeknek az országoknak az érdekeit és ebből a szempontból méltatta a rugalmas szolidaritás elvét. Mert ha, mondjuk, 20 állam befogad menekülteket, a többi pedig más formában veszi ki részét a közös erőfeszítésekből, az már nagy lépés volna előre. 

Arra a kérdésre, hogy bizonyos társadalmakat miért oszt meg ennyire a bevándorlás kérdése, a miniszter úgy válaszolt, hogy ha egy fontos kérdést nem oldanak meg, akkor az elmérgesedik az adott országban. De túljutnak a gondon, ha összhangba hozzák az emberséget és a szabályokat. A radikális és szélsőséges álláspontokat úgy lehet a legjobban visszaszorítani, ha rendezzük az adott problémát. Nem pedig úgy, hogy szélsőséges jelszavakat hangoztatva versenybe szállunk velük.

A Human Rights Watch német tagszervezete úgy gondolja, hogy Németország az EU soros elnökeként három ponton szembe tudna szállni Orbán Viktor autoriter törekvéseivel.

- Az eddiginél sokkal határozottabban támogatnia kellene a jelenleg is folyamatban lévő jogállami eljárást, hiszen most az van napirenden, hogy megállapítsák: Magyarországon az alapértékek súlyos megsértésének veszélye forog fenn. Ehhez könnyen össze lehet szedni a négyötödös többséget.

- Meg kell értetni a magyar miniszterelnökkel, hogy következményekkel kell szembenéznie a demokrácia lebontásáért. Ehhez a legelőnyösebb eszköz az anyagi támogatások visszatartása. Olyan mechanizmust kell megalkotni még az idén, amely lehetővé teszi a pénzek folyósításának leállítását, ha kiderül, azokból a jogállam leépítését finanszírozzák, ideértve a civil szervezetek és az önálló sajtó elleni támadásokat.
- Ki kell tenni a Fidesz az Európai Néppártból, mert a tagság ugródeszkául szolgál Orbán hatalmi túlkapásaihoz.

A Polgári Szabadságjogok Társasági Európáért nevű civil szerveződés azt tartaná jónak, ha Merkel egy jogi furfanggal venné ki a vétó lehetőségét Orbán Viktor kezéből, és így gyorsan keresztül lehetne nyomni mind a 2027-ig szóló költségvetés, mind a vírus miatt szükségessé vált gazdasági csomagot. Eszerint a megoldás az volna, hogy átmenetileg ejtik a jogállami feltételt mindkét kérdéskör kapcsán, és amikor megvan az egyezmény mindkettő ügyében, akkor ismét felvetik, hogy az államok csak akkor kaphassanak anyagi támogatást Brüsszeltől, ha eleget tesznek a demokratikus elveknek. 

A civil szervezet jogi vezetője fogatlannak nevezi az Európai Tanács elnökének kompromisszumos javaslatát, mivel az megfordítja a Bizottság eredeti elképzelését és nem a szankciók meghiúsításához, hanem elrendeléséhez írna elő minősített többséget. Miközben nem szabadna engedni, hogy a nyugati adófizetők pénze az autokrácia és a korrupció javára váljon. Ugyanakkor semmi sem gátolja, hogy egymástól külön tárgyalják az anyagi ügyeket, illetve jogállami feltételt. Utóbbi témáját később egyszerű többséggel is fel lehetne vetni. Viszont ily módon az Orbán és társai nem tudnák akadályozni a súlyos helyzetben lévő gazdaságok megsegítését, ugyanakkor számolniuk kellene azzal, hogy lényegesen nagyobb árat kellene fizetniük, amiért közpénzeket nyúlnak le és lábbal tapodnak a polgárjogokon.

Kovács Zoltán után Deutsch Tamás is kikelt az EP liberális csoportjának vezetője ellen, amiért az pár napja, a magyar, a szlovén minszterelnök és a szerb államfő részvételével tartott budapesti konferencia után arra szólította fel az EU-t, hogy az ne finanszírozza az illiberalizmust. A Fidesz strasbourgi képviselője úgy reagált a tévének küldött levélben, hogy az uniónak nem szabad a jogállamot politikai fegyverként lóbálnia, és amit Dacian Ciolos és a Megújítjuk Európát művel, az színtiszta arrogancia. 

Mint írja, nem mintha sok teteje volna a román politikus állásfoglalásának, hiszen az az igen fontos csúcstalálkozó előtt bélyegzett meg két tagállamot. Azon kívül ha Ciolos tényleg aggódik a gazdasági kilábalás miatt, akkor szíveskedjék frakciótársához, a holland kormányfőhöz fordulni. Deutsch emlékeztet arra, hogy vitapartnerének lehet fogalma a nacionalizmusról, hiszen pályáját egykor a Vatra Romaneascában kezdte, az pedig egyenesen ultranacionalista. Viszont nem érti, hogy a nemzetek nem ellenségek, hanem az integráció építőkövei. Az erős Európa erős tagországokat feltételez. Viszont nemzeti identitás nélkül nincs kontinentális identitás. 

Az üzenet úgy folytatódik, hogy Ciolos szándékosan összekeveri a jogállamot az ideológiai vitákkal, illetve az unió pénzügyi érdekeivel. Az EU-t nem arra találták ki, hogy politikai filozófiákat támogasson, illetve büntessen. Az illetékes intézmények és eszközök attól nem lesznek hatékonyabbak, hogy hozzákapcsolják a jogállami vitához. Mert a végén még úgy néz ki, hogy az egész a pénzről szól. Viszont hogy politikai célokra vetik be a demokrácia ügyét, az máris aláásta a bizalmat a tagországok között.

VEREBES ISTVÁN: ILLESZKEDÉS, KÉPMUTATÁS LENGI ÁT AZ EGÉSZ SZÍNHÁZI VILÁGOT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.07.18.


Nem baj, ha elfelejtenek. Olyan szép életpályám volt, és olyan nyugodt életem van, a gyerekeim nagyszerűek… Esküszöm, hogy nincs bennem semmi hiányérzet. Legfeljebb az, hogy mennyi tehetség megy gajra, micsoda középszerűség üli torát. Az újságírásban is ugyanezt érzem…” – ezt nyilatkozta – többek között – Verebes István Jászai-díjas rendező, színész, író a Hírklikknek. Azt is elmondta: a két évvel ezelőtti, színházi világról szóló könyve után, elkészült az új könyv is, de nem tudja, hogy lesz-e, aki ki fogja adni…

Azt nyilatkoztad egyszer, hogy 45 éves korodra lettél érett férfiember. Most, néhány nappal a 72. születésnapod után, mit mondasz magadról?

– Egy eléggé nyugodt, megállapodott, számvetésekkel elbíbelődő, rezignált ember vagyok.

A számvetéseid miről szólnak? A szakmádról? Az országról?

– Elsősorban a szakmámról, mert az elég nagy bajban van. Ami meg az egész országot illeti, nos, abban nem ér meglepetés, legfeljebb annyiban, noha tudtam, hogy mindig lehet rosszabb, azt azonban nem, hogy idáig fogunk eljutni. A színházi érzékem már jelzett a rendszerváltáskor is, hogy a fordulat nem lesz könnyű Ş mégpedig főként az emberi mentalitások miatt.

Mire gondolsz?

– Az ellenőrizetlenségre, a hülyeségekre, az infantilizmusra. Én akkoriban a Magyar Rádióban dolgoztam, és ott találkoztam ezekkel a tulajdonságokkal, pedig korábban a rádió kiváló műhely volt, a kreativitás, a biztonság terepe. Ekkorra azonban minden megváltozott, és én éreztem, hogy innen nekem ki kell menekülnöm, mert az elmebaj elindult ott is. Ezzel együtt, azt sem gondoltam, hogy eljutunk odáig, ahol ma tartunk, vagyis a teljes abszurdumig. Minden nap jön valami szürreális történés. Olyanok, amelyek már nem tudnak még megmosolyogtatni, de felháborítani sem. Inkább csak elmenekít. Nézve a politikai műsorokat, valami elképesztő szkepszis és cinizmus van bennem – amit különben megvetek –, de nem tudom másként kitisztítani azt az időt, ami még hátravan nekem. Én, aki a hetvenes évek közepétől minden újságot megvettem, mert muszáj volt tájékozottnak lennem, és ez a reflexem megmaradt, mára oda jutottam, hogy csak az Élet és Irodalmat veszem. Már csak azért is, mert tudok mindent; tudom, mit kérdeznek, mit válaszolnak… A legutolsó keservem az volt, amikor a Fidelitasnak megláttam azt az apák napi köszöntőjét, amelyhez odaírták: apa csak egy van, és Orbán Viktor képét illesztették mellé...

SZÉTVET AZ IDEG, ÉS NEM TUDUNK MIT CSINÁLNI

INDEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2020.07.17.


Felveri a gaz a népligeti teniszpályát, amelynek működését brutális eszközökkel lehetetlenítette el Tamás László Fidesz-közeli vállalkozó. A szomszédos Taraliget lakópark tulajdonosa évekig küzdött, hogy elüldözze az iskolát és teniszakadémiát, nemrég sikerült is neki. Most droghasználók szállták meg a környéket, a lakóparkban élők pedig nehezen viselik, hogy rendszeresen eldobott fecskendőket, használt óvszereket kell kerülgetniük a játszótér mellett. Egy múlt heti tűzeset után talán jobban odafigyelnek a környékre, a Főkert azt ígéri, visszavágja a bokrokat. Azt azonban továbbra se tudni, mi volt az ingatlanfejlesztő célja.

Hatalmas füsttel égett le egy közel száz négyzetméteres épület múlt kedden a Népligetben, olvasóink még kilométerekkel arrébb is látták a szürke füstfelhőt. Egy héttel később már csak elszenesedett padok, a felismerhetetlenségig égett bútorok maradtak hátra, még a raktár mellett álló magas fák koronája is feketére égett.

AZ EGYKORI TENISZCENTRUM, AHOL EZ TÖRTÉNT, ÉVEK ÓTA GAZDÁTLANUL ÁLL A KISMARTONI ÚT VÉGÉN.

A környéken lakók azt mesélik, várható volt, hogy előbb-utóbb valami baj lesz, az elmúlt hónapokban ugyanis áldatlan állapotok alakultak ki itt, a Népliget Kőbányai út felőli oldalán, a Taraliget lakópark mögött.

„MEGSZÁLLTÁK A DROGOSOK ÉS A PROSTITUÁLTAK A KÖRNYÉKET.”

Ezzel keresték meg az Indexet pár nappal ezelőtt, mi pedig elmentünk megnézni a helyszínt. Több lakóval is beszéltünk, mindnyájan csak névtelenül mertek nyilatkozni, azt mondták, félnek, hogy megtámadják őket, ha felismerik a cikk alapján...

RABOSÍTOTTÁK A KORRUPCIÓT FELTÁRÓ MOMENTUMOS KÉPVISELŐT, UNIÓS GIGATENDERT NYERT A 4IG

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KTALIN
2020.07.17.


Mérce.hu: Rabosították a kispesti momentumos képviselőt a helyi korrupciós ügyek feltárása miatt

Közleményben tudatta a Momentum, hogy kispesti képviselőjüket, a kerület átláthatósági tanácsnokát, Paróczai Anikót rabosították. Paróczai és pártja februárban egy videóban tárta fel, hogy a kispesti vagyonkezelő vezetőjének, Kránitz Krisztiánnak van egy spanyolországi villája, amit nem írt bele a vagyonnyilatkozatába. Paróczai Anikót most kihallgatták és rabosították, mert valaki feljelentette becsületsértés és különleges adatokkal való visszaélés miatt. A Momentum szerint a feljelentő csak maga Kránitz lehetett.

Mfor.hu: Megint uniós gigapénzt nyert a 4iG

A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent tájékoztatás szerint a 4iG Nyrt. nyerte az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. által „Digitális tananyagok fejlesztése, pilot rendszerű bevezetése és tesztelése, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása” tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást, ami EU-s pénzből valósul meg.

Napi.hu: Egy cégben találkozik a 300 milliárdos magyar üzlet és a szlovén korrupciós botrány

Szlovéniában átlagosan fele annyiért vásároltak lélegeztetőgépeket, mint Magyarországon, ott mégis egy miniszterek ellen folyó nyomozást eredményezett a beszerzés. A szomszédos ország botrányáb62an érintett Geneplanet nevű vállalattal a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium is üzletelt.

Portfolio.hu: Egy pillanat alatt 300 milliárd forintot vont ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból

A kormány a keddi közlönyben megjelent határozatával több mint 301 milliárd forintot csoportosított át a Gazdaságvédelmi Alap terhére. Az azonnali határidővel elrendelt átcsoportosításból többek között a Magyar Falu Programba megy 62 milliárd, a nemzeti kukaholdingnak 20 milliárd, a Paks II. Zrt-nek pedig 15 milliárd.

24.hu: A szomszédság harcba szállt a Bessenyei–Rogán-villa transzformátorállomása ellen

A lap június közepén számolt be arról, hogy az Elmű a Bessenyei–Rogán-villa áramellátására külön transzformátorállomást épít a XII. kerületi Felhő utcában. Az építkezés kezdetén szórólapokon azt közölték a környék lakóival, hogy a beruházást a villa tulajdonosának kérésére indították. A környék lakói ezért azt kifogásolják, hogy a luxusvilla áramellátását biztosító transzformátorállomást nem a telken belül, hanem a szomszédos házak elé akarják elhelyezni.

NEMCSAK AZ A BAJ, HA A HÍREK HAZUDNAK, HANEM AZ IS, HA NEM IS LÉTEZNEK

444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2020.07.17.


...A helyi média megrogyásának jórészt pénzügyi okai vannak, de ez valószínűleg nem minden. A hirdetési bevételek csökkenésének első áldozata értelemszerűen a kisebb hirdetőkkel és kisebb pénzekkel dolgozó helyi sajtó, hiszen ez a szféra az, ahonnan a Google és a Facebook elsőként csaklizza el a hirdetőket, hiszen az internetes óriáscégek tényleg sokkal hatékonyabban hirdetnek, mint mondjuk a 22 ezer lakosú amerikai Pottstown helyi lapja vagy a Kalocsai Néplap.

Ezen felül viszont az interneten folyamatosan áradó információözön is megnehezíti a kisebb, helyi lapok dolgát, hiszen a hírolvasásra, mint rituáléra való igényt a CNN, a New York Times vagy a Guardian is kielégíti, sőt, sokak számára még a BuzzFeed is. Az emberek sokáig azt hitték, hogy a pusztuló helyi média szerepét majd átveszik az internetre költöző vagy eleve az interneten induló nagyobb újságok, de már látjuk, hogy ez nem így történt. Magyarországon is felkap ugyan néhány helyi ügyet az országos sajtó, de ez inkább a kivétel, nem a szabály, és olyan, országos szemmel bagatellnek tűnő helyi eseményekről, mint egy körzeti röplabdatorna, a vadaspark új kifutója vagy egy bekötőút felújítása, az országos sajtó biztosan nem fog beszámolni. Azért nem, mert nem éri meg: az országos szerkesztőségek is úgy működnek, hogy lehetőleg minél alacsonyabb költségszint mellett tudják a lehető legnagyobb olvasottságot elérni, ezáltal maximalizálni a reklámbevételeiket.

Mindezek mögött pedig a jelenlegi médiamodell alaptézise húzódik, mégpedig az, hogy az emberek termékként tekintenek a hírekre, sőt olyan termékként, ami az interneten legtöbbször még teljesen ingyen is fogyasztható. A hírszolgáltatás azonban nem termék, hanem - ahogyan a neve is mutatja - szolgáltatás, sőt közszolgáltatás dimenziója is van, ahogyan a világ legtöbb országában fenntartott közmédia-rendszerek közpénz-finanszírozása is mutatja. Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy ha azt akarjuk, hogy a az életünkre nézve releváns hírekkel és érdekes cikkekkel lássanak el bennünket, akkor olvasóként el kell fogadnunk, hogy egy szolgáltatást veszünk igénybe, amiért fizetnünk kell. Egy ilyen átállással talán talán a mai kereskedelmi (és ebből kifolyólag olvasottság- nézettségalapú) médiában egyre inkább eluralkodó minőségi problémák jelentős része is megoldódna, hiszen az emberek jobban meggondolják, mire adnak pénzt, mint azt, hogy mire kattintanak.

A helyi sajtó és a vidéki nyilvánosság drasztikus leépülése Magyarországon is látható, igaz, a vidéki sajtó Magyarországon a trianoni szerződés óta nem volt annyira virágzó, szabad és független, mint az Egyesült Államokban a Google és a Facebook színre lépése előtt. Nem tudni, hogy a rendszerváltás utáni időszak hová vezetett volna, ha a kormányzat nem olvasztja be az összes vidéki lapot a saját emberei által irányított alapítványba, de valószínűleg, a fentebb ismertetett okok miatt a a Fidesz nélkül is haldokolna a magyar vidéki sajtó nagyobb része.

Hogy a független helyi újságok hiánya mit tett a vidéki közélettel, azt bárki láthatja, aki vidékre utazik: még százezres megyei jogú városokban több száz hozzászólásos, kívülállók számára érthetetlen Facebook-kommentfolyamokban vitatkoznak az emberek, a helyi politikusok mutyijai szinte mindig titokban maradnak, kívülállók számára pedig közel lehetetlen független forrásból származó és érthető információkhoz jutnia egy-egy város ügyeit illetően.

A MAGYAR ORVOSTANHALLGATÓK FELE AZT TERVEZI, HOGY KÜLFÖLDRE KÖLTÖZIK

24.HU
Szerző: 24.hu

2020.07.18.


A magyar orvostanhallgatók 50,5 százaléka a bizonytalan megélhetés miatt tervez külföldi munkavállalást – derül ki a Magyar Orvosi Kamara legújabb kutatásából. A MOK négy nagy egyetem több mint 3700 orvoshallgatóját kérdezte arról, hogyan és hol képzelik el a jövőjüket. A felmérésből – többek között – kiderült, hogy bár a medikusok 60 százaléka az egyetem befejezése után szeretne családot, ehhez azonban a jelenlegi orvosbéreket kevésnek tartják.

A hallgatók a paraszolvenciáról és a bérkérdésről is kifejtették a véleményüket: a kitöltők háromnegyede szerint a hálapénz kifejezetten káros az orvos-beteg kapcsolatra nézve, és 92,6 százalékuk maradna Magyarországon, ha a Kormány elfogadná a Kamara bértábla javaslatát – olvasható az erről szóló közleményben...

BEER MIKLÓS IS BEKAPCSOLÓDOTT A ROMAPROGRAMBA, AMELY CSERDIN IS PRÓBÁL SEGÍTENI

HVG / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2020.07.18.


Két körben eddig 67 település került fel az állam felzárkóztató programjának tervezett 300-as listára, épp most került be a programba a héten tragikus hirtelenséggel elhunyt Bogdán László faluja, Cserdi is.

Júliustól hivatalosan is bekerült a Máltai Szeretetszolgálat felügyelte, egy éve indult felzárkóztató programjába Beer Miklós alapítványa. A volt váci püspök tavaly augusztusban vonult nyugállományba, de csak egyházi tisztségéről mondott le, az elesettek támogatásáról egy percre sem. Már októberben megalapította a Szent Ferenc Szegényei Alapítványt, a szervezet folytatta a karitatív tevékenységet. Július elsejétől már hivatalosan is a kormányzati program résztvevői lehetnek a nyugalmazott püspök segítői, egy nógrádi faluban vágnak bele a cseppet sem egyszerű feladatba...

A POLITIKAI CUCCOS

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2020.07.17.


Van egy párt a magyar parlamentben, amelyiknek kétharmados többsége van. (Hogy egyik képviselőjük múlt heti sajnálatos halála miként változtatja az arányokat, arra nem térek ki, mert a lényeget nem befolyásolja, és kegyeleti meggondolások miatt sem.) Ez párt egy vele szövetséges, csatolt fájlként funkcionáló másik párttal arra kapott a legutóbbi választáson felhatalmazást, hogy kormányozzon. Ez a politikai formáció – Fidesz–KDNP – kormányoz is, tevékenységének tartalma legfőképpen egy olyan erős és megbízható vazallusi réteg kiépítése, amelyiknek morális megfontolásai nincsenek, egyetlen céljuk, hogy a közös pénzből – legyen az állami vagy uniós eredetű – minél nagyobbat hasítsanak, és minél nagyobb bukszával távozzanak a hűbérúr pénztárától. A vazallusi rendszer lényegéből adódóan ezt a pénzt a továbbiakban ő osztja majd szét saját alárendeltjeinek, mondjuk úgy, saját vazallusainak. És ez a folyamat megy a társadalom egyre mélyebb rétegeibe, ilyenformán a struktúra egyes eleme egyszerre lesz hűbérúr és vazallus is, mígnem az utolsó körben az alamizsna már nem osztható tovább, ezen a szinten a vazallus már csak vazallus.

Ez a magyar pályázati rendszer lényege. Aki ebből kimarad, aki nem áll be ebbe a környezetbe, mert kifordul a gyomra, vagy mert nem is hívták, azok a társadalom azon tagjai, akik a spártai helótákéhoz hasonló életet éltek, amennyiben nem voltak rabszolgák, de kimaradtak a minden szabad embert megillető jogok egy részéből. Belátom, ez kicsit sarkos, de talán jól érzékelteti a magyar valóságot.

A rendszer lényegéből fakadóan természetesen a végletekig korrupt, hiszen szűk hatalmi és kormányzati réteg személyes kapcsolatain nyugszik, de legalább ennyire erős kötőelem a korrupció. A kettő együtt, mint József Attila írta száz éve, mint korom száll, „s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon. Lelkünkre így ül ez a kor.”...


„A CSENDES TÖBBSÉG SZARIK A BŰNÖKRE” – EXKLUZÍV INTERJÚ A NÁCI TÖMEGGYILKOS FIÁVAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2020.07.15.


Gyerekként a krakkói Wawel folyosóin autókázott, a reneszánsz királyi udvar ugyanis Hitler által kinevezett apja, a nürnbergi perben halálra ítélt Hans Frank főkormányzó rezidenciája volt Lengyelország náci megszállása idején. A 81 éves Niklas Frank élete nem szól másról, mint a vezeklésről: mihez kezdjen a fiú, akinek apja többmillió lengyel és zsidó kiirtásáért felelős? Annyit mindenképp megtehet, hogy ahol csak lehet, beszél róla – a magyar sajtóban a Válasz Online-nak elsőként. Exkluzív interjú Hamburg mellől német bűntudatról, megbocsátásról és arról, lehet-e kritizálnia a lengyel kormányt egy náci háborús bűnös fiának.

Kissé hajlott hátú, de kedélyes német öregúr fogad fekete Mercedesével a schleswig-holsteini falucska, Wilster vasútállomásán – ezzel bő kéthónapos, a koronavírus által elnyújtott vállalkozás közelít a végéhez. Niklas Frank nevével először akkor találkoztam, amikor recenziót írtam egy könyvről, amely részben az apja által elkövetett bűntetteket tárgyalja. Azzal a lendülettel megnéztem jónéhány interjút, amelyben róla beszél. Meg arról, hogyan befolyásolta az életét saját apja felakasztása és az, hogy ez milliók módszeres kiirtása miatt történt Nürnbergben. Nem volt egyszerű, de tanácsára elolvastam az apjáról írt könyvét: egy 300 oldalas vádbeszédet. Ez azonban csak bonyolította a felkészülést. Mégis mit kérdezzek az embertől, aki madárijesztőnek használja apja náci bőrkabátját és okkal hitte biológiai apjának a magyar kormányoldal megmondóinak idolját, Carl Schmittet? Végül leültünk a tüchtig kert sufnijában, ő meg feltette a kezét, hogy nincsenek tabuk...

KOMÁROMI: 260 EMBER HALÁLÁT NEM LEHET SZŐNYEG ALÁ SÖPÖRNI!

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.07.18.


Megdöbbentő hírt hozott nyilvánosságra Karácsony Gergely. A főpolgármestert az országos tiszti főorvos, Müller Cecília arról tájékoztatta, hogy több mint ezer ember kórházi fertőzésként kapta el a koronavírust Magyarországon. Vagyis ezer ember, aki gyógyulni ment a kórházba, éppen ott fertőződött meg. A halálos áldozatok fele, tehát 260 ember, ugyancsak az egészségügyi intézményekben elkapott vírusfertőzés miatt vesztette el az életét. Karácsony szerint, világossá vált, hogy a járvány megfékezése nem az egészségügyi rendszer működése miatt, hanem annak ellenére következett be. A főpolgármester bejelentése után, Komáromi Zoltán azonnal lemondásra szólította fel Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert, mert őt teszi felelőssé a koronavírus-fertőzés kórházi terjedéséért.

A Fidesz csak annyit reagált a Kásler minisztert lemondató tájékoztatójára, hogy a baloldal nem szavazta meg a védekezéshez szükséges jogszabályokat. Mit szól hozzá?

– Nevetségesnek tartom, szégyellhetnék magukat! A kórházi fertőzések száma már a világjárvány előtt évekkel is, esztendők óta, meredeken emelkedik a magyar kórházakban. Évente már több százan nem abban a betegségben halnak meg, ami miatt bekerültek az egészségügyi intézményekbe, hanem kórházi fertőzésekben. Mint magától Müller Cecíliától megtudhattuk: Kásler úr továbbra sem foglalkozik a kórházi fertőzésekkel, ezért lett vírusos ezer gyógykezelésre váró beteg, s közülük sajnos 260 meg is halt. Ennek a szörnyűségnek semmi köze a baloldalhoz, ez kizárólag a miniszter felelőssége. Ahelyett, hogy alkoholos fertőtlenítő alkalmazására kötelezné a kórházakat, hazaküldi a betegeket a kórtermekből. Ez kérem, botrány! Kásler a továbbiakban nem irányíthatja az egészségügyet, elvesztette minden maradék hitelét!
...

OKINAWA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda

2020.07.18.


Orbán Viktor a V4-ekkel összefogva indul csatába Brüsszelben. – Így ismerteti a hadi helyzetet a hátországgal a 888 nevű bigyó, s az egész így egy kupacban olyan érzeteket kelt az emberben, mint amikor Svejk utazott a frontra a fogdavagonban. Ugyanaz a térdcsapkodásba ojtott ógörög tragédia. Mert ugyanis az egész mélységesen röhejes, ugyanakkor egyáltalán nem nevetséges, mint az egész, tíz éve hömbölgő magyar abszurd. A 888 nincs egyedül ezzel a hangnemmel, több száz KESMA orgánum harsogja ugyanezt és ugyanúgy, mást azonban nem tehetnek. Hiszen közkeletűen állunk hadban évtizede már az egész nyüves világgal, amely azért fogott össze ellenünk, hogy keresztény kultúránkat eltapossa, szüzeinket megerőszakolja és elvegye a munkánkat.

A harc hosszú, olykor véres és értelmetlen, kilátásaink pedig a messze jövendőben kudarcra vannak ítélve történelmi, anyagi és filozófiai okokból, s aki ennek ellenére mégis pörög a buzogányával, az minden bizonnyal idióta. Annak ellenére, hogy most hős katonának képzeli magát, nemzetmentő erőnek és buzgalomnak, s ha nem hazudja azt amit épp mond, akkor a maga szempontjából igaza is van. Ezt az igazságot azonban alapos mérlegelés után kiröhögi az ember. Más kérdés, hogy alkalomadtán belepusztul, megmurdel vagy csak esze megy el, de a végkimenetel akkor sem kérdéses. Mert a történelemben, csak úgy, mint a fizikában vannak törvényszerűségek. S ha olykor úgy is tűnhet, ez alól vannak kivételek, végül kiderül: á, dehogy.

A NatGeón megy egy sorozat a Második Világháborúról. Millió részes, de ennek ellenére az összeset láttam már százszor, de tegnap megint csak mutatták az Okinawáról szóló filmet, és most, hogy Orbán indul Brüsszelbe a csatába megint, egészen új megvilágítást kapott az egész. Ha nem szégyellném magam a Magasztos előtt, még azt is mondhatnám, megvilágosodtam, pedig mindannyian tudjuk, hogy ez nincs így, sőt, nem is lehet, ha a Hínajána a meggyőződésünk, bővebben lásd a buddhizmusról szóló bőséges tanokat. De ez itt nem hittanóra, hanem átoktan, ami reménytelen helyzetünket vizsgálja élénken kurvaanyázva a NER-t és annak minden szolgáját. Okinawa és az ottani iszonytató csata minden borzalma ellenére szimbólum, metafora, amely leginkább az emberi hülyeséget példázza...