2020. február 2., vasárnap

RÁADÁS: HANGOVER / SEMMI ZÚZÁS, NO PARA

444 / JÓ BLOG
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.02.02.


Nehezebben induló hétvégéi délelőttökre kitalált sorozatunk ismét segít, ezúttal a kétezres évek egyik legnépszerűbb alternatív zenekarának, a Hiperkarma tagjainak a válogatásával.

A zenekar február 7-én ünnepli meg egy arénás koncerttel az első, cím nélküli lemezük megjelenésének 20. évfordulóját, ahol egykori zenésztársakon kívül a zenekar barátai is felbukkannak majd a színpadon. És eddigi legnagyobb koncertjével a zenekar Medgyesi Ferencre, a Hiperkarma menedzserére is emlékezik, aki december elején halt meg váratlanul.


A mai összeállítás mellé kaptunk egy rövid leírást Bérczesi Robitól, a Hiperkarma dalszerző-énekesétől:

Nagyon szeretem a hatvanas évek dallamvilágát, vagy az olyan újabb dalokét, ahol ez visszaköszön. Ilyen dalokból áll ez a válogatás, semmi zúzás, no para.”


Ezek pedig az elhangzó dalok: 

Ricky Nelson - Hello Mary Lou
Madness - It Must Be Love
Red Hot Chili Peppers - The Zephyr Song
Richard Ashcroft - A Song For The Lovers
The Church - Under The Milky Way
The Beach Boys - God Only Knows
Elton John - Tiny Dancer
Edward Sharpe & The Magnetic Zeros - Home
Everly Brothers - All I Have To Do Is Dream
The Connells - '74-'75
Tears For Fears - Sowing The Seeds Of Love
Electric Light Orchestra - Xanadu
Simon & Garfunkel - America
Bob Causer And His Orchestra - Why Do I Dream These Dreams
Dolly Parton - Jolene
The Rolling Stones - Out Of Time
The Beatles - Ask Me Why
The Beatles - If I Fell
Blur - The Universal
Coldplay - Don't Panic
Radiohead - Karma Police
Depeche Mode - See You
Másik János & Cseh Tamás - Minden álmomban
Chris Norman & Suzi Quatro - Stumblin' In 1978


Sorozatunknak ez már a sokadik része volt, a korábbiakat itt lehet meghallgatni.

A MAGYARTANÍTÁS KATASZTRÓFÁJA AVAGY A „MÓDOSÍTOTT” NAT

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: ARATÓ LÁSZLÓ
2020.02.02.


2020. január 31-én (!) megjelent a 2020 szeptember elsején (!) bevezetésre kerülő „módosított” Nemzeti alaptanterv. Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk.

Ez a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti és nem alaptanterv. Nem nemzeti, mert olyan anyagmennyiséget tartalmaz, amely az iskolába járó diákok nagy részét eleve kirekeszti a nemzetből, a szakközépiskolák (szakiskolák) diákjait eleve meg sem célozza. Nem alaptanterv, mert nem pusztán kereteket és alapelveket, műveltségterületenként követendő fejlesztési feladatokat tartalmaz, hanem részletekbe menően előírja a tananyagot. Az iskolatípusonként egyetlen kerettanterv számára csupán az óraszámbeosztást és az igen kevés megmaradó választási lehetőség teljes felszámolásának feladatát hagyja meg.

Még mielőtt az ideológiai kérdésekre kitérnék, az ezeknél is súlyosabb problémát exponálom. Irodalomból az új NAT a jó harminc százalékos tanóracsökkentés (7-8-9. évfolyamon heti egy órával lesz kevesebb) mellett jó harminc százalékos tananyagmennyiség-növelést ír elő.

Nem az az elsődleges kérdés, hogy örüljünk-e Agatha Christie-nek, Tonke Dragtnak, George Orwellnek, Bohumil Hrabalnak, Herczeg Ferencnek vagy Wass Albertnek, hanem hogy ennyi anyag mellett marad-e bármi tere a korszerű irodalmi és kommunikációs nevelésnek, a gondolkodni és beszélni tanításnak (Babits), a bevezetőkben megfogalmazott szép elveknek, az „aktív tanulásnak”, a kompetenciafejlesztésnek, differenciálásnak, olvasóvá nevelésnek? Márpedig szemernyi sem marad.

A tanárok nem vehetik figyelembe a diákok érdeklődését, szociokulturális hátterét. Úgy kellene a szövegértés fejlődését és az olvasás örömét biztosítaniuk, hogy egy a diákokat figyelmen kívül hagyó, a valóságtól elvonatkoztató, teljesen korszerűtlen, merev, teljességelvű „nemzeti” műveltségkoncepció köti gúzsba a kezüket. A tanórák legalább 80 százalékát a NAT-ban megadott törzsanyagra kell fordítani, azonban a törzsanyag akkora, hogy valójában 100 vagy annál jóval nagyobb százalékát tölti ki a tanóráknak. A populáris irodalom minimálisan, a kortárs irodalom semennyire sem szerepel a tantervben. Azaz az új NAT egész egyszerűen ellehetetleníti a nem csupán tanári szónoklatként felfogott magyartanítást...

A KIÉHEZTETÉS KULTÚRÁJA - INTERJÚ KLANICZAY GÁBORRAL, A CEU PROFESSZORÁVAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BALASSA TAMÁS
2020.02.02.


A kormánynak el kellene gondolkodnia, hogy ha Magyarország érdekeit kívánja képviselni, akkor miként tud elszámolni az MTA erőszakos átszervezésével, a kultúra autonómiáját szisztematikusan felszámoló törekvésekkel. Ezt mondta lapunknak adott interjújában Klaniczay Gábor történész, a CEU professzora, a Háttal Európának című tanulmánykötet egyik szerzője.

Tulajdonképpen döbbenetes, hogy semmi új nincs a Háttal Európának című tanulmánykötetben. A döbbenetes talán csak a kormány szisztematikus előrehaladása a kultúra rombolásában. 

Nem újat akartunk mondani, hanem rendszerszerűen be akartuk mutatni, hogy mi történt a kultúrával Magyarországon az elmúlt tíz évben. A tanulmányokat olyan szakértők írták, akik közelről látják a területüket érintő intézkedéseket, az átgondolatlan és sokszor túlzó központosítást, a tiltakozó szakmai testületek véleményének a semmibe vételét. Azokat a döntéseket, amelyeknek a céljait és az eredményeit is kifejezetten problematikusnak tartjuk. A változásokat együttesen akartuk láttatni, hogy a teljes képből lehessen következtetéseket levonni. 

A kritikájukért azonnal megkapták: „gyűlölik a hazájukat”. A CEU professzoraként biztosan edzett már, de mégis, hogy érinti ez a kijelentés? 

Rosszul. Kikérem magamnak, hogy a kormány képviselői szerint gyűlöljük a hazánkat, mert a magyar kultúra egésze számára kedvezőtlen változásokat elemezzük és napvilágra hozzuk. Mi nagyon is szeretjük a hazánkat, és aggódunk amiatt, hogy ez a folyamat milyen károkat okoz. A kormánynak el kellene gondolkodnia azon, hogy ha valóban Magyarország érdekeit kívánja képviselni, akkor miként tud elszámolni például az ország egyik legnagyobb presztízsű és hagyományú tudományos intézménye, a Magyar Tudományos Akadémia erőszakos átszervezésével. Azzal, hogy úgy terelték másik irányítás alá az intézményeket, hogy semmibe vették a tekintélyes MTA-közgyűlés 80 százalékának szavazáson kifejezésre juttatott véleményét. Nevetséges, hogy egyik oldalról azt állítják, csupa hazugság, amit az adott területek szakértői feltártak, másfelől olyan hazugsággal állnak a világ elé, hogy a bevándorlás ügye miatt támadjuk a magyar államot. A bevándorlás kérdéséről egy futó említés esett csak a sajtótájékoztatón, olyan kontextusban, hogy ezt a kérdést is nyilván arra használják majd föl, hogy félelmet keltsenek az emberekben, a központi intézkedések jogosságát pedig vitathatatlannak állítsák be...

A HÁBORÚS NARRATÍVÁRÓL

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: másikszempont
2020.02.02.


Paradox helyzet, hogy a nem keresztény, nem hetero néhai ner-tanácsadó szellemi örökségét továbbvivő, az ötös számú szellemi vágóhíd vezette világértelmezést, narratívát mennyire nem nem zavarja az ötletgazda vallása és szexuális beállítottsága. A hívek folyamatos harci készültségben, illetve az ellen félelemben tartása – világosan kettéosztva a két közeget – felülírja ezt a szeplőt az ötletfogantatáson. Egy másik paradoxon, hogy ez viszont – a szintén nem keresztény – Eduard Bernsteintől ismert „a mozgalom a minden, a végcél semmi” megközelítésre hajaz.

A háborús narratíva célja az ellenfél/ellenség/az„ők” civilizációjának, identitásának és akaratának aláásása félretájékoztatással, zavaró, bonyolult információkkal, valamint politikai és társadalmi töréspontok létrehozásával.

Egyáltalán nem magyar, hanem globális jelenségről van szó, sőt! Megtalálható pl. az USA-ban, Oroszországban, Törökországban, Lengyelországban is. Ráadásul úgy tűnik, hogy nem egy átmeneti jelenségről van szó, hanem a szép új, posztfaktuális, alternatív és virtuális tényekkel teli világ része. De maradjunk itthon!

Van a narratívának egy olyan tényezője, amelyet gyakran figyelmen kívül hagyunk, ez pedig az információ gyorsuló mennyisége és sebessége. Az egyes társadalmak, közösségek, intézmények és maguk az emberek is többek között információfeldolgozási egységek. Az információ bonyolultsága miatt viszont minden szinten megvan a hajlam és hajlandóság az egyre egyszerűbb narratívákba, értelmezésekbe való visszavonulásra.

A folyamatos információtömeg okozta értelmezési stressz előbb-utóbb megzavarja és eléri az egyéni befogadóképesség határát. Azok, akik identitásukat elsősorban az állam révén határozzák meg, hajlamosak egy mitikus aranykori nacionalizmushoz visszavonulni, míg azok, akiknek a kulturális és vallási kötelékek a fontosak, a fundamentalizmushoz.

Márpedig narratívára – valamilyen értelmezésére a világ dolgainak – mindenkinek szüksége van. Ezen keresztül jutunk el saját identitásukhoz.

A háborús narratíva egyik jellemzője, hogy támadja az érzést, hogy lehetek egy vagy több csoport, közösség tagja anélkül, hogy azzal valaki másnak gondja legyen. Ehelyett arra késztet, hogy a régi csoportos kötelékek ne maradhassanak rugalmasan és egymást átfedően dinamikusan hektikusan, hanem merevedjenek be egy nagyon élesen különválasztott és nem átjárható „mi” és „ők” kettős halmaz valamelyikébe...

FUCK YOU MAGYARSZKI

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.02.02.


Állítólag ezt üvöltözték azok a migránsok, akik – nem tudni miért – olyan helyen akartak betörni Magyarországra, amely jól meg van világítva, kamerák figyelik az összes mozgást. Ennek ellenére, bátran rohamoztak, mintha csak egy filmforgatás szereplői lennének. Sőt, ezek szerint, meglátva a magyar biztonsági őröket – valaki a Facebookon azt a kérdést tette fel: vajon nem ezek teperték le az MTV épületében Varjú Lászlót? –, még üvöltözni is kezdtek, ráadásul ilyen barátságtalan módon (az angolul nem tudók kedvéért: „basszátok meg magyarok”).

Rendben van, ezek az emberek nyilván valamilyen gyalogos hadseregben szocializálódtak, ahol a támadásnál a katonák Hurrá! kiáltással rohamoznak, de hát idegen országban nyilván stílszerűbb a fuck you üvöltés. De, ha már eleve a lebukással kalkuláltak, miért fordultak vissza? Miért csak az az öt ember hagyta magát elfogni, akik közül az egyik még rühes is volt? És mert az volt, kvázi vegyvédelmi ruhában kellett a bíróság elé állnia, társaival együtt, akiket feltehetően meg is fertőzött.

Amúgy ezzel az egész betöréssel kapcsolatban meglehetősen sok a kérdőjel, számosan vélik úgy, hogy az egész csak egy színjáték, amelynek rendezője a magyar kormány volt. Én nem tudom, hogy tényleg képes-e az Orbán-féle adminisztráció ilyen csalásra, manipulációra, de a körülmények semmiképp nem egyértelműek. Sem az áttörés helye, módja, sem a többség gyáva visszatérése, de hagyjuk is ezeket! Maradjunk a rühnél. Vagyis annál a bőrbetegségnél, amely ugye erős viszketegséget okoz, és – kétségtelenül – gyorsan terjed, fertőz meg másokat is. De, ha így van, akkor ezzel kapcsolatban is akad egynémely aggály. A híradások nem szólnak például arról, hogy vajon mindazokat, akik kapcsolatba kerültek a migránsokkal, a fertőző betegség szabályai szerint látták-e el? Többek között azokat, akik elfogták őket, vagy akik kihallgatták az elkövetőket, egyszóval, akik kapcsolatba kerülhettek velük az akció során, aztán pedig azokat, akik az esetleges továbbfertőzöttekkel léptek kapcsolatba, családtagjaikat, stb…

VIKTOR VIRTUÁLIS VILÁGA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MÁRTON LÁSZLÓ
2020.02.02.



Ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra amit csinálok - ajánlotta vagy tíz éve a Budapestre akkreditált diplomatáknak Orbán Viktor. A miniszterelnök bizonyára úgy vélte, keveset kockázat, ha beismeri, hogy szavai és tettei nem mindig állnak összhangban. A külföldiek nem tudhatták, a magyarok pedig nem emlékeztek arra, hogy a vallomással is felérő mondás eredetijével Rodolfo vezette be mutatványait és így hangzott: "Ne a számat nézzék, hanem a kezeimet, mert csalok". 

A hajdani bűvész cirkuszok porondján, éjjeli mulatókban gyakorolta mesterségét. Nem sejthette, hogy riválisa nagyobb színpadhoz és mérhetetlenül több nézőhöz jut. Rodolfo sikerének titka az volt, hogy az előadás végén, hatalmas tapsot aratva visszaadta az elcsent tárgyakat. Orbán számának még nincs vége, a nézők zsebéből a bűvész zsebébe vándorolt holmi sorsa bizonytalan. 

Az alábbiakban bemutatom hogyan alakult ki Orbán virtuális (néha alternatívnak is nevezett) világa, mit tartalmaz és alkotója mire használja:....

VAN, AKI 35-SZÖR ANNYI EMELÉST KAPOTT, MINT A MINIMÁLNYUGDÍJAS

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2020.02.02.


A napokban kézbesítették az év eleji nyugdíjemelésről szóló leveleket. Két nyugdíjas értesítőjét hasonlítottuk össze, mindketten az átlagnyugdíjnál kevesebbet kapnak. Mint látszik, egyikük havi 5400 forint emelést kapott 2019 elejéhez képest, másikuk csak 3825 forintot. Ebből az idei emelés 4320, illetve 3060 forint, a többi (1080, illetve 765 forint) még a tavalyi, év eleji 2,7 százalékos emelés utólagos korrekciója, hiszen végül a tervezettnél magasabb (3,4 százalékos) lett az infláció.

Az egyik nyugdíjas meg is jegyezte: Felfújják, mintha most kaptunk volna 3,5 százalékot, pedig csak 2,8 százalék az idei nyugdíjemelés, a 0,7 százalék még a tavalyi emelés év végi korrekciója. Ne nézzenek madárnak, én a tavalyival már nem számolok! Az idei is valószínűleg kevesebb lesz, mint kellene, mert még maga Matolcsy György is magasabb, 3,4 százalékos inflációt jelzett 2020-ra. Vagyis megint egy évig használják a pénzünket, és majd csak novemberben kapjuk meg visszamenőleg, ami év elejétől járna – vetítette előre a nyugdíjas.

Aki esetleg nem emlékszik, mi az a táblázatban is szereplő saját jogú korrekció, annak emlékeztetőül: egy 2005-ös törvény (Gyurcsány-éra) alapján járó nyugdíjkiegészítés azoknak, akik a nyugdíjszabályok változása miatt akkoriban rosszabbul jártak a nyugdíjba vonuláskor.

Négy év alatt 120 ezer forint emelést kapott az, akinek egymillió a nyugdíja

Érdekes megnézni azt is, hogy mennyit jelent a százalékos nyugdíjemelés évről évre, hogyan jutalmazza a magasabb nyugdíjúakat, és bünteti azokat, akiknek alacsonyabb a járandóságuk. Akinek például 2016-ban 50 ezer forint volt a nyugdíja, az a következő négy év alatt mindössze 6 ezer forint emelést kapott, akinek 1 millió forint volt négy éve az ellátása (ketten is kaptak már 2016-ban 1 millió forint feletti nyugdíjat), annak hússzor ennyivel, 120 ezer forinttal hízhatott időközben a nyugdíja. Ha minimálnyugdíjra és milliós nyugdíjra nézzük az emeléseket, még rosszabb a helyzet, harmincötszörös az eltérés...

ORVOSOKKAL BESZÉLTÜK ÁT, MIVEL JÁR AZ ÚJ KORONAVÍRUS

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2020.02.01.


Egészségügyi vészhelyzetet hirdettek Amerikában, pénteken Spanyolorszában is megjelent a koronavírus. Magyar fertőzöttről nem tudni, péntek estétől belépés előtt minden közvetlenül Kínából érkező utast megvizsgálnak a Liszt Ferenc-repülőtéren. Egy-két héten belül eldől, hogy ebből világjárvány lesz-e, vagy lassan lecseng a vírus.

Félelmet kelt az új koronavírus, mert nincs ellene oltás és gyógyszer, azonban a korábbi, hasonló vírusokhoz képest a halálozási aránya kisebb. A betegség tünetei nagyon hasonlítanak az influenzáéhoz, vagy más, légúti vírusfertőzéshez: ez is magas lázzal, köhögéssel, torokfájással és orrfolyással jár, leggyakoribb szövődmény pedig a tüdőgyulladás. Azt még nehéz megítélni, hogy a tüdőgyulladás vagy egyéb tünetek mennyivel súlyosabbak, mint "normál" esetben, eddig eltérésől vagy speciális szövődményről nem lehetett hallani.

A vírus okozta járvány tavaly decemberben tört ki - a feltételezések szerint egy vuhani piacról indult, bár a legfrisebb kutatások ennek ellentmondanak -, Kínában péntek éjjelre csaknem tizenkétezer ember fertőződött meg, a halálos áldozatok száma 259. A helyzet gyorsan változik, pár órával korábban tízezer betegről és 231 halottról írtak. A megbetegedés Amerikában és több európai országban is felbukkant, itt azonban behurcolt esetekről van szó.

A hvg.hu-nak nyilatkozó orvosok felhívták a figyelmet arra, hogy a betegség leginkább az idősebb, krónikus betegségben szenvedőket sújtja, az egészséges, fiatalabb generációnál sokkal ritkábban alakulnak ki szövődmények. Meglepő módon a koronavírusokat arányaiban kevés gyerek kapja el, ennek egyelőre nem tudni az okát.

Amennyiben szükség van kórházi kezelésre, a páciensek úgynevezett támogató, tüneti terápiát kapnak: intravénás folyadékpótlást, lázcsillapítót, súlyosabb esetben lélegeztetést, légzéstámogatást.

"Ezzel a beteg saját immunrendszerének próbálnak időt nyerni az orvosok a vírus legyőzéséhez, a vírusok ellen hatékony, az antibiotikumokhoz hasonló, célzott gyógyszeres kezelés ugyanis nem létezik"

- magyarázza a hvg.hu kérdésére Závori László, egy sanghaji magánkórház sürgősségi osztályának orvosa. Más azt mondta, a korábbi koronavírusok (mint a SARS és a MERSCo) idején kipróbált szereket is bevetették már a betegeknél, a hatásosságuk egyelőre nem látszik...

G7 PODCAST: A KORONAVÍRUS A GLOBÁLIS GYÓGYSZERELLÁTÁST IS MEGRENGETI

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.02.01.


Néhány nap alatt a havi forgalom négy-ötszörösére nőtt a kereslet Magyarországon a szájmaszkok és fertőtlenítőszerek iránt – mondta Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója a G7 Podcastban a napokban globális vészhelyzetté vált koronavírusról szóló hírek itthoni hatásáról. Az adást a fenti lejátszás gombra is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban vagy Spotify-on...

Feller szerint a vírus rámutat a világ gyógyszeriparának legnagyobb gyengéjére, ami az, hogy a gyártók jelentős mértékben Kínából importálják az alapanyagot. Ott viszont el kell látni egy másfél milliárd fős hazai piacot, így például a koronavírus elleni vakcina legyártása sem lesz problémamentes. Addig egyébként sem tehetünk mást, mint amit azért tennénk, hogy elkerüljünk egy influenzajárványt, tehát érdemes gyakran kezet mosni, és megpróbálni kerülni az emberekkel zsúfolt tereket. A vírus Kínán kívüli terjedése egyébként sem tűnik gyorsnak, ami világszerte lehetőséget ad a felkészülésre.

A beszélgetésen szóba kerül, hogy szükség van-e patikára minden magyar faluban, tartoznak-e a kórházak a gyógyszerpénzekkel, milyen hatása volt a 2007 és 2010 közötti liberalizációnak, és miért van olyan sok gyógyszerből hiány. Utóbbi nemcsak magyar, hanem világszerte tapasztalható jelenség, itthon legfeljebb az alacsonyabb gyógyszerárak és a betegtájékoztatók magyarra fordítása fokozza a gyógyszerhiányt...

JÖVŐKÉP ÉS PÁRTPROGRAMAJÁNLÓ DOROSZ DÁVID: AZ IDŐ SZORÍTÁSÁBAN CÍMŰ KÖNYVÉHEZ

MÉRCE
Szerző: KŐSZEG FERENC
2020.02.01.


Cipőt a cipőboltból!

Cipőt akarunk vásárolni. A. vásárló listába szedi az ideális cipő legfontosabb jellemzőit – írja le Dorosz Dávid a vásárló egyik típusát –, összeveti a megvásárolható cipők előnyeit és hátrányait, elemzi a cipő értékének és árának a viszonyát, így hozza meg a döntést, melyik cipőt vegye meg. B. vásárló ezzel szemben a cipőüzlet polcán megpillantja azt a cipőt, amelyet George Clooney, az Oscar-díjas sztár-színész hordott az előző nap látott reklámban, s nyomban meg is veszi, mit sem törődve a cipő árával, értékével. Így vagyunk a politikával is, állítja Dorosz Dávid. A legtöbb szavazónak se kedve, se ideje nincs arra, hogy összehasonlítsa a hosszú és unalmas pártprogramkat. Arra a pártra szavaz, amelynek a vezetőit vonzó hősöknek látja, akikkel azonosulni tud. Dorosz komolyan mondja fel a választói magatartás szokványos negatív jellemzőit, vagy úgy tesz, mintha komolyan sorolná fel őket. Valójában a könyve inkább cáfolata, mint megerősítése a választópolgár fenti karikatúrájának.

Budapest lakosai tavaly október 13-án meggyőző többséggel főpolgármesterré választották Karácsony Gergelyt, a Párbeszéd Magyarországért – Dorosz pártja – jelöltjét. Bizonnyal nem azért, mert George Clooney, vagy valaki más, hasonlóan híres sztár vállon veregette, és azt mondta: szavazzatok rá. Még csak azért sem, mintha maga Karácsony lenne olyan vonzó, mint egy filmsztár.

Elsősorban azért szavaztak rá – ezt tudjuk jól -, mert nem akartak Orbán Viktor jelöltjére szavazni.

Ennyi azonban kevés lett volna. Karácsony azért lett az a vonzó hős, akivel a Budapesten szavazók 50,86 százaléka azonosulni tudott, mert azt mondta, bevezeti a Tiborcz-adót, azaz megadóztatja az 500 millió forintnál nagyobb értékű fővárosi ingatlanok tulajdonosait. Meg azt is mondta, eléri, hogy a fővárosi kerületi rendelőintézeteknek saját diagnosztikai berendezésük legyen, és a budapesti betegeknek ne kelljen tízezreket fizetniük egy vizsgálatért, ha nem akarnak fél évet várni a diagnózisra. Valószínű, hogy Karácsony szavazóinak 90 százaléka nem olvasta el a 36 oldalas programot.

De volt program, és a budapestiek a sajtóból, a munkahelyükön, a barátaik révén tudtak néhány fontosabb pontjáról. A fentieken kívül például a Duna mentén húzódó zöld folyosóról, vagy a közlekedési támogatás tervéről – ezért szavaztak Karácsonyra, nem holmi bugyuta marketingfogás hatására. Divatos dolog ostobának tartani a szavazókat, és nyafogni a demokrácia állapota miatt. Pedig a szavazók nem azért nem szavaznak azokra, akikre a jótollú publicisták szerint szavazniuk kellene, mert ostobák, és beugranak a tetszetős vagy éppen uszító jelszavaknak, hanem mert a „jó oldal” politikusai is elvesztik a hitelüket. Egymás ellen harcolnak, ahelyett, hogy a leváltani kívánt kormánnyal szállnának szembe. Némelyikük előnyökre vadászik, mondhatni korrupt, ha nem is annyira, mint a kormány. Mások ostobaságokat beszélnek, ha nem is akkora ostobaságokat, mint a kormány politikusai. S rosszat tesz nekik az is, hogy a „jó oldal” hívei mindenkire fintorognak, minduntalan fanyalognak, és azt hiszik, elvesztenék az okos hírüket, ha valaki mellé istenigazából odaállnának. Karácsony Gergelynek nincsen nagylétszámú pártja. A legfőbb esélye az, ha az ellenzéki közvélemény mellé áll, és bízik benne, hogy le tudja váltani Orbánt, ahogy leváltotta Tarlóst is. ..

A GYŰLÖLET NYÁLTENGERÉN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2020.02.02.


Arcunkon csorog a nyál. Zsebkendőért alig nyúl valaki. Nem számít. Hadd csorogjon! Megszoktuk? Jól is esik? A nyál a miniszterelnök-pártelnök szájából fröcsög. Áttör a mikrofonon, a képernyő üvegfalán. Jut belőle annak is, aki hallja, annak is, aki nem figyeli, annak is, aki, lesi szavait, annak is, aki csak tudomásul veszi, annak is, aki nem is tud róla. Közös a sorsunk. A végrehajtó hatalom legfőbb ura, az országot egy személyben irányító hadúr szavai mindenkit beszennyeznek, akár akarja, akár nem, akár tetszenek az elhangzottak akár nem. Közös a sorsunk, mert itt élünk és emberek vagyunk. Emberek vagyunk, akiknek lennének jogai. Jogai, amelyek abból a tényből erednek, hogy megszülettünk. Jogaink, amelyek nem a hatalom adományai. Természet adta jogok. A hatalomnak csupán annyi lenne a dolga, hogy tiszteletben tartsa, és szükség esetén védelmezze azokat. 

Csak az a fontos, ami nekem fontos
A miniszterelnök-pártelnök, a hatalom mára egyetlen letéteményese a sajátján kívül senki más jogait nem ismeri el, így nem is tiszteli azokat. Miénk az emberi méltóság joga. Az övé a gyűlöletkeltés joga. Szavai fullánkként repülnek célba, elültetve a gyűlölködés magját a szívekben. Emberi méltóság és szeretet, emberi méltóság és szolidaritás, emberi méltóság és kölcsönös tisztelet nem fér össze a gyűlölködéssel. Aki gyűlölködik, az nem barátra, ellenségre lel. Aki ellenségre lel, az félelemben él. Aki félelemben él, az segítségre vár a hatalomtól. Így válik minden világossá: „Mindenki egyért, egy önmagáért". Így válik minden világossá: emberi jogainkat a hatalom büntetlenül sárba taposhatja. 

A gyűlölet nyáltengere ellep mindent, mindenkit. A miniszterelnök-pártelnök gyűlölet-szavai életre kelnek. Az Országgyűlés törvényszövegbe önti. A köztársasági elnök ellenjegyzi. A közlönyben kihirdetik, így kötelező normává válnak. A gyűlölet törvényei törvényessé teszik a gyűlöletet. A gyűlölet törvényei kijelölik ellenségeinket: hajléktalanok, rokkantak, zsidók, cigányok, muszlimok, migránsok, kommunisták, liberálisok, zöldek, ateisták, melegek, transzvesztiták, szegények. Ők azok, akik burkoltan, vagy nyíltan alaptörvényen kívülivé vannak nyilvánítva. Így a hajléktalan kitiltható a közterületről; a cigány gyereknek alig van esélye, hogy jó iskolába járjon; az idegen föld szülöttje nem kap segítséget, ha hozzánk fordul; a kommunista csak akkor comme il faut, ha a kormánypárt politikusa; az azonos neműek nem házasodhatnak; a kommunisták, zöldek, liberálisok nemzetvesztők. 2016. III. 9-én a kormány Magyarország egész területére – a tömeges bevándorlásra tekintettel - válsághelyzetet rendelt el. Ez az állapot azóta és most is fenn áll. Ez az állapot feljogosítja a végrehajtó hatalmat, hogy bírósági engedély nélkül, rendkívüli intézkedéseket foganatosítson. A rendőrség például - írásos utasítás alapján - beléphet lakásunkba és benn is tartózkodhat a lakásban ellenőrzés, megfigyelés, helyszín biztosítás céljából...

A SVÉD BRINGAMÁNIA BRUTÁLIS HÁTTERE

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.02.02.


Magyarországról nézve menőnek tűnnek a skandinávok, akik szép ruhában, sportosan, pirospozsgás arccal menő bringákon járják a tiszta, jó levegőjű nagyvárosaikat. Kicsit közelebbről nézve például Stockholmban azért jóval árnyaltabb a kép.

A svéd fővárosban élő Bandirepublic szerint ugyan rengeteg pozitívuma akad a bringázás támogatásának, de ha kicsit megpiszkáljuk a jelenséget, akkor azért árnyaltabb lesz a kép.

„Stockholmban is rengetegen bicikliznek minden nap a munkába. A jól kialakított kerékpárutakon reggel és délután csúcsforgalom van. A svéd kormány adóvisszatérítéssel támogatja az elektromos rásegítésű bringák vásárlását, virágzik a kétkerekű kultúra, tök jó, hogy már hipszter is lehetsz, ha a megfelelő esztétikával tekersz.

Ennek a fenntartható közlekedési módnak további előnye, hogy ha minden nap kétszer 25 percet cangázol, akkor már a sportolást is kihúzhatod a teendőid listájáról.

Közben látom, hogy Budapesten megy az ideológiai harc. A vesztes kormányoldal próbál mindenhol beleszállni a bringásokba (lásd a hírhedt interjút a főpolgármesterrel vagy a Critical Mass szervezőjével) és sajnos a magyar főváros teljesen gépkocsifüggő.

Számomra elképesztő, hogy a helyi lakosok kvázi ingyen parkolhatnak az utcákon, anno a Nagykörúton a lámpákat úgy állították át, hogy a zöldhullám az autóknak kedvezzen a 4-6-os helyett. A légszennyezés lassan Új-Delhiével vetekszik, tarthatatlan a helyzet.

Itt levonhatnám a következtetést, hogy bezzeg a svédek mennyivel okosabbak és menőbbek, de most inkább árnyalom a képet picit.

Stockholmban a városvezetés hosszú évek óta durván szorítja ki az autózást a városból. Van brutális dugódíj, ami folyamatosan emelkedik és egyre hosszabb periódusban kell fizetni (ezen már korábban kiakadtam).

A parkolási díjakat több, mint a másfélszeresére emelték, amióta itt lakunk (az elmúlt nyolc év…), szisztematikusan csökkentik a parkolóhelyek számát. A régi gépkocsikat kitiltják a belvárosból, minden fronton megy a harc.

Sokszor elgondolkodtam már, hogy egyáltalán kell-e nekünk autó? Én, aki szerintem függő vagyok. Egyrészt imádom az autókat, másrészt azt a szabadságot, amit ad, hogy bármikor bepattanok, és oda megyek, ahová csak akarok. Nekem ez az érzés sokat megér (és sokat is fizetek érte, de még nem adtam fel). (...)

LÁTHATÁR NÉLKÜL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HEGYI IVÁN
2020.01.31.


...a FIFA-tól származó megállapítást, mely szerint Magyarországon több a – besorolása szerint – hivatásos labdarúgó, mint amennyit Belgiumban, sőt Németországban nyilvántartanak. 

Ebből kitetszik: futballt imitálni inkognitóban a legjobb. Ha nem adsz egyetlen forintos labdát sem, és nem kerülsz a köztudatba, felvehetsz bármennyi dohányt a semmiért, az senkit sem zavar. Nem úgy van az, mint harminc esztendővel ezelőtt volt, amikor felháborodott tömeg kiáltozta a Vasas játékosainak a Boavistával szemben 2–0-ra elvesztett UEFA Kupa-mérkőzés után, hogy „dolgozzatok!” Annak idején még akadt tét, mert az angyalföldiek akkori és későbbi válogatott labdarúgók sokaságával – Mészáros Ferenc, Török Péter, Híres Gábor, Komjáti András, Farkas Tibor, Kiss László, Izsó Ignác, Várady Béla – léptek pályára, s három évtizede ez kötelezettséget jelentett akár a portugálokkal vívott párharcban is. A Boavista hajdanán negyedik volt a Sporting–Benfica–Porto-trió mögött, most viszont a középmezőny alján szerénykedik a bajnokságban, de azt hiszem, nem feltétlenül kellene kihívni; s ha a kockás mezes, kisebbik portói csapat mégis találkozna valamelyik magyar résztvevővel, arcizom sem rezdülne az ellenfél diadala láttán.

A semmibe veszett – akárcsak a régi, nagy, világszínvonalú magyar futball – az is, hogy Magyarországon hatmillió dollárért vettek és 2,7 millióért adtak el futballistát. E két szám maga a nihil, s nem pusztán azért, mert deficites az egyenleg. Hanem főként azért, mert ezek az összegek nem tételek a nemzetközi labdarúgásban, az efféle elenyésző forgalom Európa legszélső pereméről, Kelet külsőről árulkodik. Pedig a kincstári részvétel arányaiban feltétlenül jelentős – az MLSZ bevételei 2011 és 2018 között, jórészt állami forrásból, megtízszereződtek –, ellentétben a jegyekből és bérletekből származó szerény forgalommal, amely mindössze három százaléka a klubok árbevételének. A nem pia­ci alapú pénzeső, ha társadalmi üggyé nem is, politikai kérdéssé vált, és kormánypárti körökben „sportbarát környezetet” szokás emlegetni. Ám fennáll a veszély, hogy ez éppen sportellenes miliő, mert a minden feltétel nélkül kapott milliók – sőt milliárdok, százmilliárdok – nem késztetnek semmire, és a magyar futball a legjobb esetben is ugyanott tart, ahol tíz évvel korábban tengett. A válogatott 2009 decemberében ötvennegyedik, 2019 végén ötvenkettedik volt a világranglistán; a Debrecen 2009-ben a BL-ben játszott, míg tavaly az FTC Európa Liga-szereplését ünnepelték úgy némelyek, mintha Schlosser-, Sárosi dr.‑, Albert-, Nyilasi-féle nívón sziporkázott volna a zöld-fehér garnitúra; s egyáltalán, a hazai labdarúgás rendszere nemhogy versenyképes csapatot, de akár csak néhány nemzetközi szintű játékost sem képes előállítani.

Védelmezői közben azzal mentegetőznek: a mai futball egészen más, mint a régi idők focija, amelyet még „négyszögletes labdával” játszottak. Ez persze üres kifogás, hiszen képzeljük el Brazíliát, amint labdarúgó-rajongói azt kérdezik, ugyan ki volt az a Pelé, Garrincha, Rivellino, Tostäo; Itáliát a Mazzolákra, Fach­chettire, Riverára, Rossira (nem Marcóra: Paolóra) legyintőkkel; Németországot a Fritz Waltert, Rahnt, Beckenbauert, Gerd Müllert lesajnálókkal; Angliát a Bankset vagy a két Bobbyt, Moore-t és Charltont passzolókkal. Pénzre „fordítva”: Sándor Károly 1956-ban, majd Berendy Pál 1958-ban az akkori csúcsösszeget kapta volna a huszadik század legjobb klubcsapatától, a BEK első öt évadában szériában győztes Real Madridtól. Egyikük sem lett Puskás Ferenc spanyol fővárosi klubtársa, de az biztos, hogy mindkettő a világszínvonalat képviselte. Megannyi honfitársával együtt. Mert hosszasan lehetne sorolni a „Csikarral” és „Botonddal” egy kategóriában lévő – vagy talán még náluk is különb – magyar spílereket, ha persze nem is a mostani készletből. Sándor és a többiek úgynevezett kalóriapénze 800, győzelmi prémiuma 400 forint volt. Alfredo di Stefano, a dúsgazdag madridi ikon ennyiért nem is edzett volna.

Jelenleg idehaza ellentétes a helyzet: zsozsó van, zsuga nincs.

Ezért hagy hidegen szinte mindenkit a nem létező játék és a létező zseton. Labdarúgás helyett a fájdalom hasít: a magyar futball immár nem csupán a nemzetközi színtéren, de gyakran még itthon sincs a láthatáron.


A HAMU ALATTI KONFLIKTUS BELOBBANTÁSÁHOZ KELLETT A MIGRÁNSSZIKRA

INDEX
Szerző: NYILAS GERGELY
2020.02.01.


Két Srí Lanka-i pék miatt tartottak rendőri készültség mellett népgyűlést a hargitai Ditróban szombaton. Az ötezer fős nagyközségben már a helyi kenyeret is bojkottálják, mert a cég az ázsiai szigetországból hozott vendégmunkást.

A KÉT FÉRFINAK MÁR CSAK A MUNKAHELYE VAN DITRÓBAN, A LAKHELYÜKET MÁR ÁTTETTÉK A SZOMSZÉD FALUBA, MIUTÁN A HÁZ TULAJDONOSÁT MEGFENYEGETTÉK A HELYIEK.

A történethez lehet találni idegengyűlölő és rasszista nyilatkozatokat – bár ezt tagadják sokszor azok is, akik felhozzák problémának, hogy ezeknek a „migránsoknak” „más a bőrük színe”, „mégiscsak feketék” - de sokkal fontosabbak a vállalkozóval szembeni munkavállalói sérelmek. A megkérdezett helyiek többsége szerint nem azért nem talált a cég elég dolgozót helyben a 96 embert foglalkoztató pékségbe, mert nincs elég dolgos kéz, hanem mert sokszor nem fizette ki a túlórákat, nem teljes munkaidőre jelentette be az embereket, így már nem is akarnak dolgozni nála. (Bár ezt némileg cáfolja az a tény, hogy 18 ditrói ott dolgozik és a környező falvakból is majdnem nyolcvanan.) Bár sokan neheztelve beszélnek Köllő Csabáról, a pékség vezetőjéről, más azt emelte ki, hogy 25 gyereknek az ingyenes étkeztetését biztosítja a kultúrházban, karácsonykor segélycsomagokat küld a rászorulóknak, és ha protokollvendég jön Ditróra, akkor magától értetődő, hogy finanszírozza a vendéglátást.

A szombati gyűlésre zsúfolásig megtelt a kultúrház, több mint 400 ember jött el az ötezerből. Bár volt, aki indulatoktól tartott szombaton, sikerült nyugodt mederben tartani a felszólalásokat. Ezek lényege az volt, hogy becsüljék meg a helyi munkaerőt, előbb az ő alkalmazásukért tegyenek meg mindent a helyi vállalkozók, teremtsék meg a feltételeket, hogy ne menjenek el külföldre dolgozni a helyiek. "Nem a két migránsról van szó" - mondták, hanem arról, hogy a helyiek helyett újabb és újabb vendégmunkásokat hoznak. Sokan a pékségben munkavállalóként elszenvedett sérelmekről, ki nem fizetett túlórákról beszéltek, mások ezzel együtt arról, hogy ezért aztán minimálbérrel hoznak ötezer kilométerekről munkavállalókat, akikkel aztán idővel jönnek a családjaik is. "Egyszer csak arra leszünk figyelmesek, hogy a házaink negyedét" mások,"színesbőrűek lakják". A felszólalások többsége azzal zárult, hogy nincs szó rasszizmusról...

PEDIG 30 ÉVE ÉJT NAPPALLÁ TÉVE KECCSÖL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.02.01.



...nem orbánozok, csak van néhány megjegyzésem erről a hepciáskodó, harsány, kilométerkőnek számító pofátlanságról, amit a 400 milliárdos Mészáros Lőrinc földönfutó gazdája – aki újabban a tisztességesen adózó polgárok és az etikai normák (!) védőszentjévé lépett elő – újfent megengedett magának. Amiből az is kiderül: attól, hogy valaki a jogi egyetemet elvégezte, nem lesz jogász. Az alkalmatlanabbjából megélhetési politikus lesz. Ezek között vannak olyanok is, akik miniszterelnöknek mondják magukat. Ezek között is van egy, aki mindenkori politikusi fennállásának negyedik évtizedében ott tart, hogy az esküjüknek megfelelően, az ügyfeleik érdekeit a hatályos jogszabályi keretek között (!!!) képviselő ügyvédek ellen lázít, és mondvacsinált ügyeknek nevezi a hatályos jogszabályi keretek alapján, a saját kormánya be nem tartott ígéretei miatt indított pereket.

Aki ügyvédként az ügyfelét képviseli, akár az állam ellen is, az nem a hazája ellen fordul. Szerintem a hazája ellen az fordul, aki miniszterelnökként színpadiasan azon hüledezik, hogy jogerős bírósági ítéleteteket még neki is végre kell hajtania. Én már azt sem értem, hogy az Origó nevű pártlap egyáltalán hogyan hozhatta nyilvánosságra azoknak az ügyvédi irodáknak a listáját, amelyek a börtönben levő embereket képviselik. De ha már nyilvánosságra hozta, és sikerült az egész ügyvédellenes hazug és veszélyes narratívát a lista második helyén lévő Magyar Györgyre irányítani, senkit nem zavar, hogy az egész úgynevezett börtönbizniszen éppen egy Fidesz-közeli ügyvédi iroda kaszált a legtöbbet? Jó, eltüntették az iroda honlapját, a debreceni önkormányzat – amelyhez a Mohácsi Ügyvédi Iroda évek óta be van kötve, természetesen tagad -, de ez a teátrális felháborodás ennek fényében még inkább undorító. Amúgy egyetértünk: minden fillér, amit elégettek az elmúlt években, amit törvényesen elloptak, agymosásra költöttek, stadionok betonjába öntöttek, a világ távoli sarkaiba talicskáztak, vagy Mészáros és társai zsebeibe tömködtek, az mind a tisztességes adófizetők pénze volt, és soha nem merültek fel a sufnijogászkodó manőverek mögött az erkölcsi-etikai megfontolások. Erről ennyit...

ÉS AKKOR MEGSAJNÁLTUK SZEGÉNY VAGYONTALAN MINISZTERELNÖKÜNKET - A HVG HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.02.02.


Az Egyesült Királyság már nem EU-tag, de a tárgyalások neheze csak most következik; az orvosok mellett a gazdasági elemzők is azt találgatják, mekkora károkat okozhat a koronavírus; közzétették a képviselők vagyonnyilatkozatait. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.


Orbán Viktor konkrétan 0 azaz nulla forint bankszámla-megtakarítást írt be az egy évvel korábbi 965 ezer forint után a vagyonnyilatkozatába. Ez nem jelenti, hogy a miniszterelnöknek ne lenne egy vasa se, mint Havasi Bertalan sajtófőnök utóbb megmagyarázta: csak a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzt kell beírni, "Orbán Viktor esetében ez a megtakarítás jóval alacsonyabb összegű, akárcsak tavaly". A miniszterelnök ingatlanjaiban továbbra sincs változás: a XII. kerületi Cinege utcai és a felcsúti házon kívül nem vett újabbat, és sem autó, sem értékpapír, sem egyéb ingóság sincs továbbra sem a nevén. A feleségével 2002-ben közösen felvett 20 millió forintos hitelből viszont tovább faragott: a tavalyi 3,5 millió helyett már csak 2,199 millió forint van hátra. (A politikusoknak egyébként a velük egy háztartásban élők vagyonnyilatkozatait sem kell nyilvánosságra hozniuk, így nem tudni azt sem, mekkora vagyon van Lévai Anikó nevén.)...

MÉSZÁROSÉK A PUSKÁS STADIONBAN BULIZTAK, A VIZES VB GAZDASÁGI IGAZGATÓJÁT KÖRÖZIK

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATLAIN
2020.01.31.


Magyar Hang: A Puskás Stadionban tartottak születésnapi bulit Mészárosék

Zárt körű mulatságot tartottak a nemrég átadott stadionban a ZÁÉV 70. születésnapja alkalmából. A bulin fellépett Horváth Charlie, bömbölt az AC/DC, de voltak néptáncosok is. A történet pikantériája, hogy Puskás stadion 150 milliárd forintba került, és egyik kivitelezője a ZÁÉV volt. A céget egyébként tavaly év elején vette meg Mészáros Lőrinc.

G7: Világszerte körözik a budapesti vizes vb gazdasági igazgatóját

Balogh Sándor ellen a tavaly november végén és december elején kiadott, Magyarországon érvényes elfogatóparancsok mellett december közepén előbb két európai, majd pár napra rá két nemzetközi elfogatóparancsot is közzétettek. Balogh több céghálót működtetett, amik többszáz millió forint kárt okoztak az államnak, vagyis adót csaltak.

444: Kispest szocialista vezetése megszavazta a tényfeltáró bizottságot, aztán kiherélte, ahogy tudta

Az Antikorrupciós Tényfeltáró és Vizsgálóbizottság felállítására Ferenczi István LMP-s képviselő tett javaslatot, miután a tavalyi önkormányzati választási kampányban nyilvánosságra került egy videó, amelyen Lackner Csaba akkori szocialista képviselő arról beszél, hogyan lopják szét a kerületet a képviselők. A bizottságot ugyan megszavazta a képiselőtestület, de 6 hónap helyett csak 3-ig fog műlködni, és zártak lesznek az ülései.

Egri Ügyek: Listázta a Fidesz Eger lakosságát Nyitrai Zsolt kampányában – Mutatjuk a bizonyítékokat

Fénymásolt ajánlóívek és Kubatov-listák kerültek elő a polgármesteri hivatal egyik szekrényének mélyéről. A listákon 1-től 7-ig osztályozták a lakosokat aszerint, hogy mennyire szeretik a Fideszt, kire szavaztak az előző választáson, és vélhetően kire fognak voksolni a következőn, vagy egyáltalán elmennek-e.

Index: Perel a Hell, vissza kell vonni a Forbes januári számát

A Hell Energy pert indított a Forbes Magyarország ellen azért, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra a tulajdonosaik személyes adataik a magazin évi rendszerességgel jelentkező, 50 leggazdagabb magyart listázó cikkében. A januári lapszámot egy ideiglenes bírósági döntés értelmében a kiadónak vissza kell hívnia, sőt, az újság online felületéről is törölni kell a tulajdonosok nevét.

BÁRÁNDY PÉTER: A HATALOM BŰNEINEK LESZNEK BÜNTETŐJOGI KÖVETKEZMÉNYEI (2.)

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.02.02.


Előzmény:


„Az igazságügyi miniszter, mint jelenség, mint egy gondolkodás hordozója, de mint egy hivatal vezetője is, kifejezésre juttatja a kormánynak a joghoz, joguralomhoz való viszonyát. Egy ilyen személy ne menjen ki a Kossuth tér flaszterjára, és ne beszéljen hülyeségeket ott. Ő nem egy celeb, aki az aktuális kívánságoknak megfelelő butaságokat megengedheti kimondani magának. Aki ilyenbe belemegy, azt nem lehet igazságügyi miniszternek tekinteni” – nyilatkozta a Hírklikknek Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, a vele készült interjú 2. részében. Azt is elmondta, hogy egyszer vége lesz ennek a szörnyű korszaknak, és feltétlenül szükség lesz, hogy a mostani, hatalom által elkövetett bűnöknek büntetőjogi következményei is legyenek.
- Ott fejeztük be az interjú első részét, hogy arról beszélt, a mostani rendszer a megalkuvást honorálja. De ma már tulajdonképpen az intézmények közül egyedül a bíróságok, illetve egyes bírók nem törnek erre a honoráriumra. Elképzelhető, hogy Orbán végül megtalálja a módját, hogy a bíróságokat is a hatalom kiszolgálóivá tegye?

- Persze. A bírói szervezeteknél csak szakmai szinten van alá-fölérendeltség, ezért a legnehezebben igába hajtható állatfajta a bíró. De ki lehet alakítani azt a struktúrát, és társadalmi hangulatot, amellyel a bíró gerincét is meg lehet törni, vagy ha nem ez nem sikerül egy konkrét bíró esetében, akkor el lehet zavarni a helyéről. És akkor a helyén olyan szolga fog működni, aki erre a posztra egyáltalán nem alkalmas, de hűséges a rendszerhez; ilyenek fogják az igazságszolgáltatás helyét betölteni. Bár ezt már nem nevezném igazságszolgáltatásnak. A lengyelek már egy kicsit tovább léptek a bíróság leigázásában, de ott a tiltakozás is erősebb. Nálunk egyelőre hallgatnak az érintettek, de az elsöprő többség a hivatásrend szabályait betartva ítélkezik. Vannak már a korrózióra utaló jelek is, sajnos. Azt azonban tudni kell, hogy hozott anyagból dolgozunk, vagyis a törvények alapján működünk. És mennyire lehet a hozott anyagból jó zakót készíteni? Mennyire viseli magán a jogszabályok halmaza az igazságosságra való törekvést és a stabilitást. Mert, ha ezeket nem viseli magán, akkor még a hivatásrend szabályaihoz akkurátusan ragaszkodó szakember esetében is nehézségekbe ütközik az igazságszolgáltatás funkcionális gyakorlása...

A MAGYAR NARANCS 2020 / 5. SZÁMÁNAK (2020. 01. 30.) LAPAJÁNLÓJA

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: Magyar Narancs
2020.01.30.


Interjú
„Az én politikám a műsorpolitika”
Eszenyi Enikő színész, rendező, a Vígszínház igazgatója

Sokakat felzaklatott, amikor nem ment el december 9-én a szabad színházakért tartott tüntetésre. De mit jelent szolidárisnak lenni? Hogyan reagál átpolitizált valóságunkra a Vígszínház? Mit tesz a független színházakért? Mi a Marton-ügy tanulsága? Egyebek mellett ezekről a témákról beszélgettünk.

VÉLEMÉNY

Nemes Z. MárióA fasírt foglyai
Írói lét a mai Magyarországon

Az utóbbi hetekben számos irodalmár posztolta a Facebookon Térey János Udvari kultúra című 2016-os versét „Vasalt vagy, mégis űzött, / Mint egy közszereplő, mivel ott élsz, / Ahol az irodista az isten, / A sajtó élet vagy halál; / A klientúra kenyérért könyörög, / És cirkuszba zúdul a zöm.

Sándor Judit: Testbeszéd
Kettétört metronóm – a menopauzáról

A korral járó testi, lelki hanyatlásra az elfogadástól a lázadásig számos válasz adható.

A szerk.
Éretlenül

„Lehet, hogy Orbánék lopnak meg leépítik a jogállamot, de kormányozni, azt legalább tudnak.” A második Orbán-kormány hivatalba lépése után a közélet értelmesebb megfigyelői között is évekig tartotta magát ez az alapvető félreértés.
A szerk.
Legyen háború!

Kedden hajnalban „agresszív migránsok szervezett csapata” törte át a kerítést.

POLITIKA

Klímaperek világszerte
A tétlenség ára

Manapság a bíróságokon húzódik a klímaváltozás elleni harc egyik fő frontvonala. Világszerte számos példát látni arra, hogy állampolgárok perelnek szennyező nagyvállalatokat vagy tétlen kormányokat. Magyarországon egyhamar nem számíthatunk hasonlóra.

A városvezetés és egy őrző-védő cég különös kapcsolata Békéscsabán – 2.
Egy barátság vége

A békéscsabai városháza 2014 vége és 2019 eleje között bruttó 120 millió forintos megbízást adott egy tavaly nyáron lebukott viharsarki őrző-védő cégnek, amely központi szereplője volt egy országos adócsaló biztonságiőr-hálózatnak.
Interjú
„Folyamatos lejtmenetben vagyunk”
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója

Magyarország az Európai Unió egyik legkorruptabb államá­nak tekinthető a legfrissebb Korrupció Érzékelési Index szerint. Mit jelent ez, minek tudható be a folyamatos romlás, és milyen esélyei vannak az önkormányzati politikának a jogállamiság javítására?

KULTÚRA

mi a kotta?
Gyerünk, Behemót!

Lemez
Diana Tischenko, Fejérvári Zoltán


Lemez
And You Will Know Us by the Trail of Dead: X: The Godless Void and Other Stories

Lemez
Csaknekedkislány: Kobraszív

Lemez
A zsákutca virtuózai
V’73: Seven Pieces for Keyboards, Bass Guitar and Drums

Keith Emerson (1944–2016) tündöklése a hetvenes évek elején a rocktörténet példátlan – bár nem különösebben eredeti – epizódja volt.
Lemez
Felrúgta a pipába
Szabó Benedek és a Galaxisok: Cím nélküli ötödik lemez

A szerző-előadók azon típusánál, amelybe Szabó Benedek is előszeretettel sorolja magát, lemezről lemezre az a kérdés, hogy mennyire marad izgalmas a produkció a következő szintlépés után.

Lemez
Öregfiúk
Pet Shop Boys: Hotspot

tévéSmaci
Kakukkőr

Tévésorozat
Manhattan bukása
Fülledt utcák

Miután Hollywood az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan lemondott arról, hogy valóban emberi témákat dolgozzon fel, és esetleg a társadalmat feszítő kérdésekre is szánjon néhány pillanatot, mindaz, amit korábban a moziból ismertünk, és azonosítottunk korrajzként, történelmi drámaként, szociorealista filmes kísérletként, napjainkban szinte kizárólag a televíziókban jelenik meg.

Tévésorozat
Soha semmi nem ér véget
Damon Lindelof: Watchmen

A legenda szerint Alan Moore-nak, a Watchmen képregény alkotójának annyira elege lett művei gyatra adaptációiból, hogy gyakorló varázslóként és a feketemágia híveként egyszerűen megátkozta a 2009-es filmváltozatot készítő Zack Snydert.

Könyv
Octavia E. Butler: Átváltozás

Könyv
Ők is boldogan éltek? – A férfi változat

Könyv
Kutasd a nőt!
Simonovics Ildikó: Rotschild Klára

A vörös divatdiktátor – ez az alcíme, az egyik fejezetcíme és a reklámanyagokban is rendre kijátszott szlogenje Simonovics Ildikó divattörténész könyvének, s habár elsőre jóhiszeműen azt gondolhatnánk, hogy e fordulat harsánysága és olcsó közhelyessége csupán a magyarországi könyvmarketing ólomnehéz jelenkoráról tanúskodik, ám a kötet olvasásába belekezdve hamar kiderül: bizony maga a történeti munka ilyen.

poeta.doc
Most múlik hirtelen

Vihar a Térey-ösztöndíj körül
Megosztva

Negyvenöt középgenerációs írónak nyújt jelentős anyagi támogatást a Térey-ösztöndíj. Az ösztöndíjat létrehozó Demeter Szilárd személye és a díjazottak vegyes névsora komoly vitákat generált az irodalmi közegben.

rés a présen
„Talán nem”
Fátyol Kamilla színész, művészeti vezető

Színház
Európa 2.0
Stereo Akt: European Freaks / Üzenjünk Brüsszelnek!

2029-ben Orbán Ráhel aktívan részt vesz a politikai életben. Az iskolákban vegán opció is választható a menzán. Megtörténik az első poliamor esküvő. Európát elözönlik a holland menekültek.

Interjú
„Ácskapocs is kell
Vető János képzőművész

Benne volt a hetvenes-nyolcvanas évek legizgalmasabb hazai művészeti projektjeiben, Hajas Tiborral dolgozott együtt, alapítója a Trabant együttesnek. De dolgozott a lemezgyárban is, olyan zenekarokat fényképezett, mint az LGT, az Omega vagy a Piramis.
Kiállítás
Térdepelés helyett
Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora

Kénytelenek vagyunk leszámolni egy tartós tévhittel: úgy tűnik, mégis sok közünk van a barokkhoz.

ÉLET + MÓD

étel, hordó
Isolabella
chili&vanília
Aquafaba

A vuhani koronavírus-járvány
Kígyóméreg

Egy új, korábban ismeretlen kórokozó fenyeget világjárvánnyal. A Kínából induló betegség vírusa alighanem állatról ugrott át az emberekre.

Ellentmondások és viták a Lyme-kór körül
A kullancscsípés útvesztője

A Lyme-kór akár évekig is lappanghat a szervezetben, az ízületi fájdalmaktól a memóriazavarokig rengeteg tünetet okozva. Nehezen diagnosztizálható, ráadásul a szakértők közt sincs egyetértés a betegség mibenléte és kezelése terén.

Védett házak és krízisotthonok a párkapcsolati erőszak áldozatainak
Titokban menekülni

Léteznek védett menedékházak és krízisotthonok olyan nők vagy férfiak számára, akik menekülni kényszerülnek bántalmazóik elől – gyakran gyermekkel együtt –, de az információhiány miatt sokan nem jutnak megfelelő segítséghez.

A Budapesti Fejlesztési Központ megalakulása
A mosolyok mögött

A fővárost érintő állami beruházások koordinálására létrejön egy új kormányzati intézmény, a Budapesti Fejlesztési Központ. A jelenlegi városvezetés alternatív városházáról beszél, a kormányzat pedig a budapestiek érdekeiről és a klímaváltozás elleni harc fontosságáról.

BLOG

Film
Richard Jewell balladája

Film
Bad Boys – Mindörökké rosszfiúk

Film
1917

ROGÁN NYOLCSZÁZ MILLIÓJA ÉS TRIANON

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.02.02.


Orbán a buggyos gatyájában most Portugáliában nyüzsög, készíti elő a terepet az elkövetkező időszak lopásaihoz. Másképpen nem értelmezhető az a kijelentése, hogy olyan költségvetésre van szüksége az Uniónak, amely a tagállamok számára a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítja. Ez képes beszéde annak az óhajnak, hogy ide a lóvét és kuss, pedig csak Rogánt kellene megmutatni az Unióban, hogy elborzadjanak, mert meglátják, hová kerül a sváb traktorista adója. Például Rogán zsebébe.

A mi Goebbelsünk tavaly nyolcszázmillió forintot tett félre, és volt annyira becsületes, ha ez annak nevezhető, hogy be is írta a vagyonbevallásába. Parasztgyerek, így annyi esze van, hogy ezt a temérdek pénzt valahogyan meg kell majd magyarázni, így hát, jó előre meg is tette. Azt mondja, elváltak a Cilivel, így mindent eladtak, megfeleztek, ezért a nyolcszáz millió. Én ezt értem, viszont, amit most eladtak, azt valamikor meg is kellett venni, és azzal is el kellene számolni valahogyan.

Ennek a Rogánnak még ott a tojáshéj a valagán, a KISZ-ből a Fidelitasba, onnan a Fideszbe vezetett az útja, életében mással nem foglalkozott, mint amit ezek politikának neveznek. Magyarán, nem ganajozta a tehenet, hanem lopta a napot és a közpénzt, így lett annyija, hogy a szülőfaluját szőröstül-bőröstül fölvásárolhatná. Erre gondolt a kedves vezető, amikor arról ábrándozott, hogy az Unió biztosítson neki rugalmasságot a költségvetésben. Polt majd felügyeli a folyamatokat, megvédi őtet az OLAF-tól.

Az Unió gatyáját is ellopják, az meg vakargatja a tökeit – hogy képzavarral antropomorfizáljuk az intézményt –, de szavunk nem lehet. Nekünk a szemünket lopja ki, és mi is egész jól elvagyunk, most épp arra ügyelünk, hogy ne bántsuk meg a fehér, keresztény és hetero öntudatukat, mert még kiesik a maradék egy foguk is. A NAT, ami most napvilágot látott, arra lenne való, hogy ilyen fehér, keresztény és hetero mimagyarokat neveljen, már most szörnyülködik mindenki, hogy mi a szar ez...

MEGHALT ANDORAI PÉTER, A NEMZET SZÍNÉSZE

INDEX / KULTÚR
Szerző: FT
2020.02.01.


Életének 72. évében meghalt Andorai Péter Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze - tudatta a család szombaton az MTI-vel.

Andorai Péter Budapesten született 1948. április 25-én. Eredeti családnevét (Klócza) csak később változtatta Andoraira. Nagyapja vándorszínész, édesapja kőfaragó-szobrász volt. Képzőművésznek készült, de miután bekerült egy amatőr színjátszó csoportba, megváltoztatta elhatározását.

Érettségi után a Színművészeti Főiskolára jelentkezett, ahova - makacsságának és kitartásának köszönhetően - a hatodik próbálkozás után került be. Ebben az időszakban dolgozott raktárosként, két évig statisztaként a Nemzeti Színház stúdiójában, majd segédszínészként Kecskeméten. Friss diplomásként 1976-ban került a Nemzeti Színház társulatához, de pár hónap múlva visszatért Kecskemétre, ahol jobbnál jobb szerepek várták. A budapesti Várszínházba Ruszt József hívta 1978-ban, majd annak megszűnte után a Magyar Filmgyártó Vállalathoz (Mafilm) szerződött.

Tagja volt a József Attila Színház (1983-tól), a Radnóti Miklós Színház (1989-től), a Veszprémi Petőfi Színház (1990-től), a Pécsi Nemzeti Színház (1994-től), a Szegedi Nemzeti Színház (1996-tól) társulatának, majd szabadúszóként dolgozott. 2003-tól ismét színpadra lépett a József Attila Színház több előadásában. Színpadon sikerrel alakította Kis Jánost (Sarkadi: Oszlopos Simeon), Malvoliót (Shakespeare: Vízkereszt), Asztrov doktort (Csehov: Ványa bácsi), III. Richárdot (Shakespeare), Baradlay Kazimírt (Jókai: A kőszívű ember fiai). Tehetségét komédiában is megmutatta, játszott egyebek közt az Othello Gyulaházán című darabban, a Kaviárban, a magyar foci múltjáról szóló Aranycsapatban és az 1993-ban bemutatott Sose halunk meg című film zenés színpadi változatában.

Kamera elé először a Vörös rekviemben állt még főiskolás korában; attól kezdve előfordult, hogy évente több filmben is játszott. Megkeresték külföldi rendezők is, játszott a Zöld madár című német és a Forró ősz című osztrák filmben. Csaknem egy évet töltött az Egyesült Államokban, ahova eredetileg Szabó István Bizalom című, Oscar-díjra is jelölt filmjének bemutatójára érkezett, amelynek főszerepét játszotta.

Amerikai tartózkodása idején műszaki rajzolóként dolgozott és részt vett egy New York-i magániskola színielőadásain. Bár több színházi ügynökség is megkereste, hazajött. Az elmúlt évtizedekben több tucat játékfilm és mintegy félszáz tévéprodukció (Amerikai cigaretta, Mephisto, Egymásra nézve, Redl ezredes, Csók, Anyu, Hajnali háztetők, Eldorádó, A legényanya, Gyerekgyilkosságok, Csinibaba, Witman fiúk, Roncsfilm, A napfény íze, A szivárvány harcosa, A temetetlen halott, a Rokonok, A Nap utcai fiúk) fő- és mellékszereplője volt...