TÖBB MINT KURZUSFILM, A MAGYAR KÖZÉLET ÚJ MÉRFÖLDKÖVE AZ ELKÚRTUK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.10.26.

Csak a TAO-támogatásból épített stadionhoz vagy az ajándékozásokkal összerakott médiabirodalomhoz fogható innováció, ahogy megszületett az újkori magyar filmtörténet első „kampánymozija”. Az idézőjel kell, hiszen a hivatalos besorolás szerint az Elkúrtuk független művészfilm. Önmagában ez utóbbi tény többet mond 2021. magyar közéletéről, mint bármilyen publicisztika.

A körülöttem állók furcsa pillantásokat vetettek rám a mozgólépcsőn és a villamoson. Éppen csak véget ért az Elkúrtuk című film pénteki sajtóvetítése. A furcsa pillantásokra rászolgáltam: a legváratlanabb pillanatokban röhögőgörcsök törtek rám még akkor is. Majd kényszeresen üzeneteket kezdtem írni ismerősöknek, hogy dobjanak el mindent, ezt látniuk kell. Az élmény kicsit ülepedett, és rájöttem, hogy a spontán reakció nem annyira a bizarr fikciós jelenetek (tetőpont: a mezítláb menekülő főszereplőt Dobrev Klára pribékjei üldözik az Országház melléklépcsőjén) vagy a főgonoszok röhejesen didaktikus mondatai („Ha ezt a nagygyűlést megtartják, a Demszkyt is elveszítjük!”) miatt bukott ki belőlem. Hanem az érzés miatt, hogy sok filmet láttam már életemben, de ilyet soha.

A Gyurcsány-moziról napok óta érdekes mellékszálakon megy a vita: jól játssza-e Gubás Gabi Dobrev Klárát? Lángoltak-e annyira a kocsik a tévészékház előtt, ahogy a vásznon látjuk? Tesz-e feljelentést a mediános Hann Endre, a filmbeli „Endre”, amiért kollaboráns gengszternek ábrázolják? Közben a lényegről kevesebb szó esik. Jelesül arról, hogy az Elkúrtuk minden értelemben új minőség, más szóval határátlépés. A magyar (köz)élet új mérföldköve. Olyasmi, mint TAO-pénzből stadiont építeni egy 1800 lelkes településre, vagy mint „felajánlásokkal” és cégajándékozásokkal összeterelni 500+ sajtóterméket egyetlen hatalmas médiabirodalomba. És persze új minőség a filmkészítésben is, bár ezt a problémát alaposan körbelőtték már különböző cikkekben...

ITT OLVASHATÓ

A TÁRSADALOM OTT ÜL AZ ISKOLAPADBAN, KÉRDÉS, HOGY MIT KEZDÜNK VELE

MÉRCE
Szerző: RIEDER ANNA RÓZA
2021.10.26.

A társadalom nem az iskolán kívül létezik.

Az iskolában nemcsak az európai országok fővárosait vagy a szorzótáblát tanuljuk meg, hanem azt is, hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz, hogyan működünk közösségben. Az iskolában nyerhet értelmet számunkra a szolidaritás fogalma, ahogy itt szembesülhetünk a szolidaritás hiányával is. Itt tanulunk meg szabályokat, szerepeket és még annyi minden mást is.

Az iskolába magunkkal hozzuk, amit a világról tudunk: azt, amit otthon hallottunk, amit az utcán láttunk. Magunkkal hozzuk nem csupán az iskolatáskánkat (a tesótól megörökölt, szakadtat – vagy a vadiújat, a Frozen 2 rajzfilmfiguráival); de a szavakat (mink vagy ab ovo); a normákat (a buszmegállóban szabad hangosan zenét hallgatni – vagy a hangversenyen csendben kell maradni); a küzdelmeket (segíteni kell otthon, hogy legyen mivel fűteni, vagy: tudom, hogy elfáradtál az úszóedzésen, de muszáj elmenned külön angolra is);a jövőképet (nyolc általános vagy doktori); a lehetőségeket (albérlet egy életen át, vagy saját lakás a fővárosban).

Nagy csomag ez, amellyel az iskola nem mindig tud mit kezdeni.

Paulo Freire brazil felnőttoktató nagy hatású, Az elnyomottak pedagógiája című könyvében az iskola bankkoncepcióját kritizálja: eszerint a tanár letétbe helyezi a tanulónál a tudást, amelyet birtokol – a tanuló pedig csupán tárolja, rendszerezi, visszaadja azt. Freire szerint az oktatásból pont a valódi felfedezés, a kritikus gondolkodás, az összefüggések keresése, a problémamegoldás, a párbeszéd hiányzik. Munkájában Freire külön figyelmet fordít arra, hogyan öröklődik a bankszemlélet által az elnyomás: felteszi a kérdést, hogy mi történik azokkal, akikhez az iskola nem a saját nyelvükön szól, akiknek a mindennapi valóságát, előzetes tudását az iskola semmibe veszi.

Szerinte az iskola gyakran olyan témákat fejt ki, amelyek „a diákság számára idegenek, s melyekről tapasztalataik sincsenek”. A tudás ajándéknak minősül, amelyet „azok adományoznak, akik annak birtokában lévőnek tartják magukat, azoknak, akiket tudatlanoknak tartanak”. Freire szerint ez a megközelítés eltagadja a tudás valódi jellegét: eltagadja, hogy a tudás a felfedezés útján születik.

Megállapítása szerint

„az elnyomottak nem „marginalizálódnak”, nem élnek a társadalmon „kívül”. Mindig is „belül” voltak, belül azon a struktúrán, mely őket „másokért létezővé” tette. A megoldás nem az, hogy „integráljuk” őket az elnyomás rendszerébe, hanem az, hogy átalakítjuk a rendszert úgy, hogy az elnyomottak „önmagukért létezővé válhassanak.”

Freire szerint ez a folyamat az öntudatra ébredés, melynek során az elnyomottak felismerik, hogy a társadalomban elfoglalt pozíciójuk politikai és gazdasági tényezők által meghatározott. Ezáltal ráébrednek, hogy nem kell elfogadniuk az iskola által náluk letétbe helyezett valóságképet, hanem ők is saját valóságuk alakítói lehetnek...

ITT OLVASHATÓ

SOKAN VETNEK SZEMET A NYUGDÍJASOK LAKÁSÁRA? - SZOLGÁLTATÓBÓL SOK VAN, ENGEDÉLYEZETT VISZONT EGY SEM

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2021.10.26.

Sok nyugdíjas szeretné kiegészíteni havi járandóságát. Ehhez egyre többen ajánlanak segítséget. A gond azonban, mint azt az Azénpénzem.hu érdeklődésére a jegybanknál nyomatékosították, hogy a lakásért életjáradék konstrukcióra jelenleg senkinek sincs engedélye.

Több olvasónk is jelezte, hogy belendültek azok a szolgáltatók, amelyekhez azok az idősek fordulhatnak, akik lakással rendelkeznek, de a megélhetés gondot okoz számukra. Sokan, emlékezve azokra az időkre, amikor több neves pénzügyi intézmény is jelen volt ezen a piacon, bíznak ebben a lehetőségben. Időközben azonban az összes ilyen vállalkozás eltűnt a piacról. A jelenlegi helyzet pedig igen ellentmondásos.

Mint ugyanis az Azénpénzem.hu megkeresésére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelezte: „a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 448. § (1) szerint az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység” engedélykötelessé vált. Engedélye pedig most egyetlen szereplőnek sincs, és ilyen eljárás sincs folyamatban...

ITT OLVASHATÓ

TÚL AZ ELKÚRÁSON – 2006 ŐSZE ÉS A KÖZTÁRSASÁG HALÁLA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HONT ANDRÁS
2021.10.25.

Az Áldozatok 2006 premierjén megjelentek alappal feltételezhették, hogy az alkotók nem propagandaterméket készítenek, hanem a számukra más-más okból, de egyaránt nagyon fontos eseményeket akarják földolgozni. Vagy emléket állítani nekik. Ez sajnos nem dőlt el teljesen, illetve inkább az utóbbi irányba, az emlékállítás pedig egy film esetében mindig problematikus. Nem nagyon feladata ugyanis egy filmnek, hogy mementóként szolgáljon. Hont András kritikája az Áldozatok 2006 című dokumentumfilmről.

Van két erős narratíva. Az egyik szerint a kommunisták és a liberálisok (ezt bizonyos szubkultúrákban máshogy is szokták nevezni) elcsalták a 2006-os választást, és amikor erre fény derült, a jogos felháborodás keltette tiltakozásokat a kormány vérbe fojtotta. Ám az igazságot és az öntudatra ébredt népet többé már nem lehetett megállítani, és 2010-ben megbukott az elnyomó kormány, a magyarság pedig visszaszerezte önrendelkezését. A bukott baloldal és különféle nemzetközi szereplők, akiknek nem tetszik, hogy nem érdekeik szerint történnek a dolgok az országban, azonban nem hajlandóak ebbe belenyugodni, ezért Soros-szervezetek aknamunkájával és a média manipulációjával igyekeznek újra megkaparintani a hatalmat, hogy ismét 2006-os állapotokat vezessenek be...

ITT OLVASHATÓ

GOSZTONYI GÁBOR: A PEDAGÓGUSOK BÉRÉNEK EMELÉSE MELLETT, A PÁLYA PRESZTÍZSÉT IS NÖVELNI KELL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.26.

Isten malmai is lassan őrölnek, hát még a kormányé, pontosabban az oktatási államtitkárságé. Főleg, ha a megkezdett sztrájktárgyalásokról van szó közte és a szakszervezetek között. Hogyan állnak a tárgyalások? Szó szerint állnak – kaptuk meg kérdésünkre a választ Gosztonyi Gábortól, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökétől. Időhúzás folyik, pedig a béremelés szükséges ugyan, de még az is kevés. A pedagóguspálya presztízsét szintén emelni kell, és ebben már az is sokat számíthat, ha a kormány – összekacsintva a pedagógusellenesekkel – nem uszítaná a pedagógusok ellen a társadalmat, hanem belátná, hogy az oktatás valóban befektetés a jövőbe.

Mint arról a Hírklikk is beszámolt, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) október 5-én jelentette be: tavaly tavasszal létrehozott közös sztrájkbizottságukat felélesztik az oktatás problémáinak megoldása érdekében, és négy pontos követelést tártak a kormány elé. A sztrájkbizottsági tárgyalások viszonylag hamar meg is kezdődtek, október 13-án már a tárgyalóasztal körül ültek. Igaz, azzal az „aprócska” hibával, hogy a minisztérium helyettes államtitkára, Kisfaludy László és munkatársai felhatalmazás nélkül érkeztek, ráadásul az egyeztetésen a megbízólevélben csak a PDSZ szerepelt tárgyalófélként, a PSZ-t meg sem említették.

Gosztonyi Gábor azt mondja, azóta, hogy 12 nappal ezelőtt eljöttek az első sztrájkbizottsági tárgyalásról, nem történt semmi. Az államtitkárságról nem küldték el sem az emlékeztetőt, sem a szakszervezetek által vitatott eredeti megbízólevelet, sem az új megbízólevelet. Azóta sem tudják, hogy a PSZ hogyan venne részt a tárgyaláson. Azokat a „házi feladatokat”, amelyeket az első „tárgyaláson” a szakszervezetek kaptak, a PSZ és a PDSZ már teljesítette, vagyis elküldtek egy levelet az államtitkárságra, amelyben jogszabályokra hivatkozva megírták, önmagukban az Emmi képviselői valószínűleg nem illetékesek. Illetve azt is kérték, Kisfaludy helyettes államtitkár mutassa be a megbízását, azt, hogy kinek a nevében dönthet. Ugyanis a sztrájkkövetelések béremelésről szóló része biztosan nem az Emmi hatásköre, mert költségvetési vonzata van. A sztrájkbizottságnak pedig az a lényege, hogy megállapodásra felhatalmazott felek tárgyaljanak egymással. Így volt ez korábban, amikor 2013. január 22-én megszületett a megállapodás, amelyet a kormány nevében Balog Zoltán akkori miniszter írt alá...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: A FRANCIA SZÉLSŐJOBB VEZÉREI TÓDULNAK ORBÁN VIKTORHOZ - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.26.

Ezt diktálják érdekeik. Lapszemle.

Le Monde

A lap azt írja Le Pen mai budapesti látogatása előtt, hogy a francia szélsőjobb vezérei tódulnak Orbán Viktorhoz, mert ezt diktálják érdekeik a jövő évi választás előtt. A Nemzeti Gyűlés elnök asszonya a Karmelita Kolostorban keresi fel a nacionalista házigazdát, utána sajtótájékoztatót tartanak. Az utóbbi években egy sor szélsőjobboldali nagyság zarándokolt el Budapestre, nekik vagy a fantasztikus kilátást nyújtó erkélyt kínálták fenn a Várban, vagy elvitték őket a határkerítéshez. Ebben a játékban a mai vendég szinte későn érkezik.

De már régóta várt a lehetőségre. Munkatársa igyekeztek időpontot kicsikarni a magyar miniszterelnök hivatal munkatársaiból, miután kiderült, hogy Orbán a múlt hónap közepén fogadja mind Zemmourt, aki Le Pen kihívója lehet a francia szélsőjobbon Marcon ellenfeleként, de a pártelnököt még az unokahúga is beelőzte a magyar vezetőnél. Hírek szerint az RN vezére még azt is megtette, hogy küldönc útján próbálta rávenni a magyar felet: töröljék Zemmourt a fogadandó politikusok listájáról. Csak éppen hasztalan.

A két választás egy időben lesz és mivel a magyar ellenzék ott liheg a Fidesz nyakán, Orbán ezer örömmel lát vendégül minden nyugati vezetőt, aki igazolja apokaliptikus vízióját. Márpedig az előző két francia látogató osztja elméletét a nagy lakosságcseréről, valamint az LMBT-közösség és a kisebbségek kijáró csoportjainak zsarnokságáról.

Egy jobboldali francia szakértő szerint ideológiájában mind Zemmour, mind Marion Maréchal igen közel áll a magyar állásponthoz. Ezzel szemben Le Pen azt hangoztatta a mai út előtt, hogy politikai kérdéseket fognak megvitatni. Óvakodik attól, hogy a bevándorlókkal kapcsolatos összeesküvés elméletet kiejtse a száján.

Ő azon van, hogy összehozza Európában a nacionalista pártok szövetségét Strasbourgban, de nem sok sikerrel, noha megbízottja legutóbb két hete próbált lendületet adni a tervnek, amikor találkozott a Fidesz több képviselőjével. Pedig az RN évek óta támogatja az illiberális magyar politikát, aminek része az igazságszolgáltatás, a sajtó és a civil szféra függetlenségének leépítése. De a nemi kisebbségekkel, illetve a migránsokkal szembeni kemény fellépés szintén olyan elem, ami elbűvöli az európai szélsőjobbot, így az továbbra is udvarol Orbánnak.

A magyar kormányzati propagandában Franciaország különleges helyet foglal el a sok muzulmán bevándorló miatt. Így ugyanis az országot úgy lehet feltüntetni, hogy ott a lakosságot kiszoríthatják a jövevények. A nyugati, multikulti társadalmak félelme alaptényező a hivatalos magyar kommunikációban.

Krekó Péter azt mondja, a magyar miniszterelnök retorikája messze túlmegy azon, amit a nyugati szélsőjobbos pártok megengedhetnek maguknak. A politikus abban bízik, hogy az ilyen erők győznek az olaszoknál és a franciáknál, amire amúgy kevés az esély -, és akkor megvalósulhat álma, hogy az EU szuverén államok közössége legyen, ahol a Bizottság és az EP nem szólhat bele a tagok dolgaiba.

Ugyanakkor paradox módon Orbán jó viszonyt tart fenn Macronnal, aki több kérdésben is számít rá. Krekó szerint a magyar vezető elég jó néven venné, ha a francia elnök is felkeresné, de az igazság az, hogy egyre jobban elszigetelődik, főleg a homofób törvény miatt.

The Times

Marine Le Pen úgy igyekszik javítani elnökválasztási esélyein, hogy új, bevándorlásellenes szövetséget próbál tető alá hozni a nacionalista Orbán Viktorral. Azt is felveti neki ma, hogy az érintett pártoknak közös frakciót kellene létesíteniük az Európai Parlamentben. A Nemzeti Gyűlés elnök asszonyát éppen egy hónapja felpaprikázta, hogy a magyar politikus fogadta Zemmourt, aki lehet, hogy radikális színekben indul a francia államfőválasztáson, de a Budapesten tartott demográfiai csúcs alkalmából Le Pen unokahúga számára is megnyílt a miniszterelnöki dolgozószoba ajtaja.

Zemmour és Maréchal egyetértenek abban Orbánnal, hogy nemzetközi összeesküvés zajlik, mégpedig azzal a céllal, hogy nem fehér migránsokkal váltsák fel az őslakos európaiakat. Le Pen ehhez képest általában puhítja álláspontját a bevándorlás és az iszlám ügyében. De a magyar utazás most éppen arra kínál neki alkalmat, hogy bekeményítsen mind a migráció, mind az EU kapcsán, mert várhatóan kinyilvánítja támogatását Magyarország, illetve Lengyelország iránt, miután mindkettőre büntetés vár, amiért semmibe vesznek több alapvető demokratikus szabályt.

Múlt pénteken elugrott Brüsszelbe és ott Morawieckivel egyeztetett. Utána azzal vádolta az uniót, hogy az boszorkányüldözést folytat a varsói kormány ellen, zsarolja azt. Kijelentette: a magyarokkal és a lengyelekkel együtt védik a népek jogát, hogy saját belátásuk szerint alakítsák dolgaikat és ne kelljen feladniuk identitásukat. Ugyanakkor a belső megosztottság miatt nem sok reménye van arra, hogy közös szövetségbe tömörítse a földrész nacionalista-jobboldali pártjait, amelyek célja, hogy az EU nemzetállamok laza szövetsége legyen.

Zemmour azonban elszipkázta Le Pen jobboldali szavazóit, miközben Le Pen a kevésbé szélsőséges megnyilatkozásokkal a fő áramlathoz tartozó jobboldaliakat igyekszik megnyerni. Ugyanakkor Orbán, aki már jobbra tolódott, korábbi nyilatkozatától eltérően immár szívesen összeáll vele, mert nyugaton egyedül a franciáknál nem szorultak vissza a nacionalisták.

Christian Science Monitor

A magyar kormányfő azzal büszkélkedik, hogy egy illiberális demokrácia élén áll, de most teljesen szokatlan kihívója akadt, mert Márki-Zay Péter mélyen vallásos, egy kisváros polgármestere, és akár még nyerhet is. Persze nem lesz könnyű ujjgyakorlat az ellenzék számára leszedni a politikust, de elemzők szerint most jobbak az esélyek rá, mint az eltelt jó 10 évben bármikor.

László Róbert, a Political Capitaltől azt fejtegeti, hogy a dologban azért van egy nagy csavar, mert a hirtelen támadt ellenfél konzervatív. Aligha lehetne távolabb a belvárosi liberálisok és értelmiség politikai ízlésétől. De nem mondja azt, hogy mindenkinek úgy kell gondolkodnia, mint neki, vagyis ebben az értelemben liberálisnak lehet tekinteni.

Márki-Zay maga azt vallja, hogy az alapkérdés az: hová akar Magyarország tartozni? A nyugati, kereszténységen alapuló kultúrához? Benn kíván-e maradni az EU-ban? Lojális tagja szeretne-e lenni a NATO-nak? Vagy jobb neki, ha lator állam, és olyanokkal üzletel a nemzeti érdekekkel szembemenve, mint a kommunista Kína, Putyin és az iszlamisták?

Fő céljának a korrupció kiirtását tekinti, mert az már olyan szintre jutott, hogy felülír minden más érdeket. László Róbert úgy fogalmaz, hogy a lakosság jó részének már végképp elege van az urambátyám-rendszerből és legalább politikai következményeket szeretne látni.

Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója szerint a liberális, illetve baloldali szavazók többsége rájött, hogy a szélsőjobbos politikát leginkább olyasvalaki tudja megbuktatni, aki kulturálisan közel van Orbánhoz, de nem szennyezte be a korrupció. De abban is bízik, hogy a miniszterelnök jelölt hajlandó lesz kompromisszumokra. Továbbá hogy mivel hívő katolikus, a Fidesz nem tudja túllicitálni az értékekre hivatkozva.

Maga a politikus nagy csodálója Churchillnek, Gandhinak, Mandelának, Reagannek és Obamának, de sokra tartja Johnson programját is, mert az a szegénység és a faji igazságtalanság felszámolására összpontosított. Azt hirdeti továbbá, hogy nem szabad gyűlöletkampányt folytatni a migránsok ellen, mert az gátolja beilleszkedésüket. Mert be kell engedni a jelentkezőket, csak meg kell válogatni, hogy kit.

Bloomberg

A hírügynökség úgy foglalja össze a napjainkban kibontakozó magyar gazdaságpolitikát, hogy Orbán Viktor 180 fokos fordulatot hajt végre és vad költekezésbe kezd a választás előtt. Azaz feladta az adósságcsökkentés jó 10 éves irányvonalát, jövő áprilisig átszámítva 7,4 milliárd dollárt akar elkölteni. Arra hivatkozik, hogy a kassza megnyitása nagy lökést ad majd a gazdasági megújulásnak. Az ellenfelek ezzel szemben úgy értékelik, hogy szavazatokat igyekszik vásárolni, ám még egy-két szövetségese is arra figyelmeztet: azért itt bőven vannak kockázatok.

De hát a felmérések igen szoros versenyt jeleznek tavaszra az urnáknál. Viszont az ösztönzést az is szükségessé teszi, hogy a jogállami vita miatt egyelőre nem jönnek a pénzek Brüsszelből. A Budapest Airport megvételére amúgy 5,2 milliárd dollárt szán a hatalom. Nagy Márton, a miniszterelnök tanácsadója szerint az előirányzott kiadások a következő fél évben a GDP 16 %-át teszik ki, viszont ez már Matolcsy Györgynek is sok. Ő amellett kardoskodik, hogy a költségvetés hiányát le kell vinni a tervezett 5-ról 3 %-ra.

A befektetők úgy reagáltak, hogy szabadulni kezdtek a forinttól, így annak árfolyama hathónapos mélypontra zuhant. Ugyanakkor a cseh Babis kudarca arra utal, hogy a választás előtti pénzügyi manna nem okvetlenül a siker záloga. Márki-Zay Péter óvja a szavazópolgárokat attól, hogy gazdaságilag túl sokat reméljenek, ha ő győz, mert biztos abban, hogy a Fidesz teljesen üresen adja majd át pénzes ládikát.

FT

A vezércikk szerint a török elnök meghátrált és a 10 kiutasított nagykövetnek mégsem kell elhagynia országot, ám a kár már megvan, ami kihat az érintett szövetségesekhez fűződő kapcsolatokra, ugyanakkor megingott a befektetők bizalma. A diplomaták bűne az volt, hogy felszólítottak egy négy éve börtönben tartott üzletember és aktivista szabadon engedésére.

A kompromisszum örvendetes, de egykönnyen nem lehet helyreállítani a török gazdasági vezetés hitelét. Az incidens jól mutatja, hogy az ankarai politika milyen riasztó mértékben függ egy mind tekintélyelvűbb, ugyanakkor bogaras tekintélyelvű vezető szeszélyeitől. Egyesek azt hozzák fel Erdogan mentségére, hogy a kirohanással azokról a súlyos következményekről igyekezett csupán elterelni a figyelmet, amiket sajátos gazdasági irányvonala okozott. Emellett lehet, hogy próbálta felnyomni a saját támogatottságát, mivel meglehetősen rosszul áll a felmérések tanúsága szerint.

Alig másfél év múlva választások várnak rá, és mint a másik erős ember, Orbán Viktor esetében, vele szemben is egyesült ellenzék sorakozott fel. Az eset várhatóan növeli az árkot közte és a NATO-partnerek között, ugyanakkor még közelebb nyomja Putyinhoz.

A beruházók bizalmát ugyanakkor csak még jobban aláásta, hogy a jelek szerint bólogató jánosok veszik körül a politikust, miközben az utat tévesztett. A gazdaság kilátásai cseppet sem jók és nem túl bíztató a folyó fizetési mérleg hatalmas hiánya, valamint a török bankok rövidtávú eladósodottsága sem. A turisták a járvány után még nem tértek vissza, és az ország mind több gázimportra szorul, miközben az energiaárak emelkednek.

Az USÁ-nak és Európának továbbra is sürgetnie kell a szóban forgó vállalkozó elengedését, valamint a jogállam betartását. Minél inkább eltávolodik utóbbitól az államfő, annál mélyebben viszi be országát egy gazdasági és politikai fekete lyukba.

Der Standard

Illúziók és az elriasztás között mozog az EU menedékpolitikája, minden próbálkozás ellenére nem lehet számítani közös stratégia kialakítására. Ehelyett egyre több ország szegi meg a nemzetközi, illetve uniós jogot. A migránsszámok megugrottak, most már Belarusz felől is jönnek határsértők. Augusztusban a földrészen 40 %-kal több menedékkérelmet nyújtottak be, mint egy évvel korábban.

Ugyanakkor egyre több hír érkezik arról, hogy a hatóságok jogellenesen lépnek fel a külső határokon. A magyaroknál, horvátoknál, görögöknél, sőt most már a lengyeleknél is bevett gyakorlat, hogy a zöld határon át érkezőket simán visszatoloncolják. Nem folytatják le az ilyenkor előírt eljárást, pedig ez törvénysértő.

Gerald Knaus, a Törökországgal kötött menekültügyi egyezmény szellemi atyja úgy ítéli meg, hogy sok kormány arra a következtetésre jutott: csak úgy tartóztathatja fel a hullámot, ha tesz a jogszabályokra. Az embereket ennélfogva brutalitással és elrettentéssel kívánja távol tartani. Pedig lehetne ellenőrizni a folyamatot, ha volna hozzá megfelelő partner. Pl. ha Tunéziába küldenék vissza a nemkívánatos menedékkérőket, mert ott tiszteletben tartanák az emberi jogaikat. Ugyanakkor a példa sokakat elriasztana attól, hogy útra keljenek, mert látják, hogy nem juthatnak be Európába.

Hozzáteszi, hogy a Bizottság a kör négyszögesítésével próbálkozik, amikor közös politikát szeretne kialakítani. Inkább az az út járható, hogy az arra hajlandó államok álljanak össze, mert a helyzet csak egyre rosszabb lesz. Ha így megy tovább, két év múlva ki lehet dobni a Genfi Konvenciót.

Közben az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex egyre abszurdabb szerepet tölt be. Magyarországról és Horvátországról már kivonult a jogsértések miatt, a lengyel-belorusz határon pedig nem kívánatos, noha Varsóban van a szervezet központja.

ITT OLVASHATÓ

NÉMETH SZILÁRD HÁZHOZ MENT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.26.

Németh Szilárd kilátogatott egy film forgatására. Hogy miért, azon majd mélázunk pöttyet, de most in medias res vagyunk, és a nyájas közönség elé tárjuk a sztorit, ami úgy megdobogtatta lankadozó szívünket. Szóval tehát, mint olvassuk a lapokban Molnár Áron színész szíves közlése nyomán, „Találkoztam ma egy forgatáson Németh Szilárddal, a Fidesz alelnökével. Jó napot – kezdtem egy kézfogás után, Molnár Áron vagyok, Gvadányi Józsefet játszom ebben a filmben. Milyen érzés magába szívnia egy kis kultúrát?” – Molnár szerint erre Németh visszakérdezett, hogy miért, nem úgy nézek ki, mint akiben van? Mire Molnár közölte, hogy nem.

Most mondjuk azt, hogy Molnár Áron for president? Akár mondhatnánk is, de attól őneki jobb nem lenne, ahogyan nekünk sem. Tehát csak a nem létező kalapunkat emeljük meg előtte, miközben színésztársaira gondolunk, akik némi apróért eljátsszák azt is, hogy Németh Szilárd egyáltalán érdemes a figyelemre, mi több, partnernek tekintik a NER-be simulva, amiért némi zsebpénzt és mindenféle díjakat zsebelnek be. Molnár Áron azért tetszik nekünk, mert biztosan tudatában van annak, ha így lájtosan lebunkózza a pacalszakácsot, annak következményei lehetnek. Molnár Áron nem forradalmár, hanem egy karakán ember, amiért megrázzuk a kezét.

Ám miután reményeim szerin alaposan kiröhögtük magunkat a jeleneten, amely bizonyította azt az olvasói véleményt, miszerint Németh Szilárdot azért tartja a gazda, hogy Kósa lehessen kihez képest okos, feltesszük azt a két kérdést, ami miatt nekiláttunk püfölni a billentyűzetet. Elsőként, és ami a lényegesebb, hogy mi az anyám valagát keresett a pacalszakács egy film forgatásán, milyen megfontolásokból látogatott oda ki. A válasz erre az lehet, hogy ez egy huszáros film, vannak benne lovak és magyar vitézek, ilyképp Németh a rezsi védése óta elvesztett identitását kereste, amit leginkább a kondér mellett vél megtalálni, de a gazda ilyen katonásnak szeretné látni...

ITT OLVASHATÓ