2017. február 12., vasárnap

TILTOTT PÁRTTÁMOGATÁS: ORBÁN AZT CSINÁLJA, AMIVEL SOROST VÁDOLJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2017.02.11.


A parameter.sk leleplezte, kinek utalta az Orbán-rezsim azt a 220 millió forintot, amelyet egy addig ismeretlen és nem létező Libertate Polgári Társulásnak adott Szlovákiában. Ez a szervezet az adományt megelőzőn nem is létezett, tevékenységet nem végzett, feltehetően arra a célra hozták létre, hogy ezt a pénzt valaki átvegye.

Két hetes találgatás után nyögte ki végre a szlovákiai magyar portálnak Németh Róbert csallóközcsütörtöki alpolgármester, hogy ő a Libertate alapító elnöke. Érdemes a cikkben elolvasni azt az egészen ordináré hazudozást a “magyarság” feltámasztásáról, amit Németh Róbert a pénz kapcsán előad. Valójában az Orbán-rezsim törvénytelen párttámogatásáról van szó. Orbánéktól a pénzt a Fidesz által gründolt szlovákiai magyar MKP kapta a szlovák választásokra.

Az összefüggés világos és egyértelmű: Őry Péter csallóközcsütörtöki polgármester az MKP Országos Tanácsának elnöke, akivel megállapodtak, hogy az MKP 220 millió forintos támogatást kap az Orbán-kormánytól a választásokra. Mivel Szlovákiában a pártok külföldről nem fogadhatnak el anyagi támogatást sem közvetve, sem közvetlenül, Németh alpolgármester nevén létrehoztak egy kamu szevezetet, ahova a választási kampányra szánt támogatást az Orbán-rezsim átutalhatja.

Mindez törvénytelen és közvetlen beavatkozás Szlovákia belügyeibe. Orbán a Soros György alapítványai által támogatott magyar civilszervezeteket vádolja azzal, hogy beavatkoznak a magyarországi politikába, pedig azok nem indulnak választásokon, nem támogatnak pártot, semmiféle politikai tevékenységet nem folytatnak. Orbán az évértékelőjében azt állította, hogy “itt nagytestű ragadozók úszkálnak a vízben, ez itt Soros György határokon átnyúló birodalma”.

Valójában ő a nagytestű ragadozó, aki határokon átnyúlva manipulál, beleszól más országok belügyeibe, és beavatkozik más országokban a választásokba. Ismert, hogy a horvátországi választásokat ottani embereivel Orbán döntötte el, megbuktatva a baloldali jelöltet, aki Orbán rendszerét és menekültekkel kapcsolatos magatartását bírálta. Orbán azt csinálja, amivel Sorost minden alap nélkül vádolja. Soros a szabad, civil társadalmat, az önszerveződő közösségeket, a környezetvédelmet, az emberi jogokat, a jogvédőket segíti...

CSAK KÖZÖS LISTÁVAL LEHET NYERNI

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: Láncos Vera
2017.02.10.



Arról szól a Fidesz politikája, hogy tartósan biztosítsák a kiábrándult, bizonytalan választók nagy arányát, hiszen minél alacsonyabb a választási részvétel, relatíve annál nagyobb többséget képvisel a kormánypárt biztos szavazóinak tábora.


A „mit tesznek majd az ellenzéki pártok a 2018-as országgyűlési választásokon” olyan kérdés, amelyről naponta hallhatunk politikusi nyilatkozatokat, szakértői és sajtóbeszélgetéseket. Együtt vagy külön? Külön, de koordináltan együtt? Kivel lehet, kivel nem lehet összefogni? „Az összefogás már egyszer megbukott.” Muszáj vagy tilos közösen lépni? Egy dolog azonban soha nem kap kellő hangsúlyt, hogy milyen összefüggésben állnak mindezek a ma hatályos országgyűlési választási törvény rendelkezéseivel (2011.évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról).

Kissé sarkítva: az átlag választópolgárt – láthatóan – a politikusok, de a politika magyarázatából élők többsége és a sajtó sem óhajtja abba a helyzetbe hozni, hogy a hatályos normákról pontos ismeretekkel rendelkezzen, hogy ezek alapján tudja megítélni mind a politikusok, mind pedig a véleményformálók üzeneteit, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy képes legyen saját politikai elvárását és majdani választópolgári döntésének következményeit egybevetni, előre felmérni.

Arra vállalkoztam ezért, hogy dióhéjban összefoglaljam a legfontosabb szabályokat (itt és most az 5.§-tól a 17.§-ig), amelyek – a közhiedelemmel ellentétben kőkemény kereteket szabnak az ellenzéki pártok számára politikai stratégiájuk és taktikáik megválasztását illetően, már amennyiben mindegyikük célja valóban az, amit hangoztatnak, hogy 2018-ban le akarják váltani az Orbán-rendszert. (Az ismertetés során a nemzetiségi listaállítás szabályait az egyszerűség kedvéért mellőztem, mert a lényeg megértetését nem befolyásolja.)

Annak ellenére vállalkoztam erre, hogy tudom, jogszabályok ismertetése mindig hálátlan feladat, mert az olvasó már a közepén belefáradhat. Mégis arra kérnék mindenkit, hogy legyen türelme átrágni magát a száraz tényeken, mert ha valóban változást akarunk, el kell érnünk, hogy a közbeszéd ködösítések helyett a valós lehetőségekről szóljon.

Hogy még inkább felkeltsem az érdeklődést, előrebocsátom a konklúziót, amelynek alátámasztására érvként szolgál majd a jogszabályi lehetőségek kifejtése.

1. Szembe kell nézni azzal, hogy 2018-ban az ellenzéki pártoknak csak kétféle lehetőségük adódik: vagy abban működnek együtt, hogy ki tudják kényszeríteni a választási rendszer szabályainak megváltoztatását a valóban általános és egyenlő választójog érvényesülése érdekében, vagy abban, hogy ha elindulnak a választáson, akkor közös listát hoznak létre. A jelenlegi feltételek alapján ugyanis kizárólag közös listával lehet eredményt elérni. Így van csak esély annyi mandátum megszerzésére, amennyi optimális esetben, egy rendszerváltó hangulat hullámán, bevonzva a demokratikus pártokra leadható lehető legtöbb ellenzéki szavazatot, kihasználhatja a jelenlegi, egyébként nem pártatlan szabályozás gyenge pontját (amit a Fidesz magának talált ki). A jelenlegi szabályozás ugyanis töredékszavazatokkal jutalmazza a győztes választókerületi jelöltet is, és ez erőteljesen növeli annak a pártlistának az előnyét, amely a legtöbb szavazatot kapta, és a győztes jelöltek többségét is magában foglalja.

2. Ki kell mondani világosan, hogy önálló pártlistákkal ebben a választási rendszerben nem lehet választási győzelmet elérni, még koordinált együttműködéssel sem, bármit ígér is az a párt, amelyik külön pártlistát állít. Legfeljebb egy kis önálló frakcióhoz lehet jutni. Akik ezt választják, egyben azt is eldöntik, hogy a jelenlegi rezsim kap még négy évet vagy többet.

3. A bevezető mondatomban a közbeszédből idézett kérdésfeltevések jelentős része tehát álkérdés. A valódi kérdések azok, hogy érdemes‑e egyáltalán elindulni a 2018‑as választáson, mert a győzelemre a jelenlegi feltételek mellett nincs esély, vagy ha a válasz „igen, mert van esély”, akkor egyetlen következő kérdésnek van értelme: hogyan lehet ezt az esélyt maximalizálni?

És most nézzük, miért van ez így. (Miután a szabályok rendszert alkotnak, egymásra épülnek, nem kezdhetem a közepén, ezért elnézést kérek, ha sokaknak némely ismeret evidenciának tűnik.):


ÉS MIUTÁN MINDEN HAZAÁRULÓ LIBERÁLIST MUNKATÁBORBA ZÁRTAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2017.02.12.


2037. július 35. szerda

Ez a nap is úgy indult, mint a többi. A párthatározatnak megfelelően reggel felkelt a nap, lassan lecsöpögött a kávé az M&M (Mészáros és Mészáros) gyártmányú kávéfőzőből, amibe kizárólag az M&M márkájú kávé kompatibilis. Igaz, mást nem is lehet kapni. A Keményen Dolgozó Kisember elszürcsölte a pörkölt tevepata és disznószar aromájú nedűt, elöblítette a csészét a vödörben, amibe az esővizet szokta gyűjteni. Ivásra kizárólag az M&M márkájú ásványvizet, illetve a Nemzeti Csapvizet lehet használni, már akinek telik rá. A többieknek – a Nemzeti Összetrtozásintézet és Ellenőrzési Hivatal szakvéleménye alapján – jogukban áll tavasztól őszig esővizet, télen havat gyűjteni az erre a célra rendszeresített, hitelesített gyűjtőedényben, melyet az O&T (Orbán és Tiborc) gyárt és forgalmaz. A hó, valamint esővíz gyűjtés literenként jóval kedvezményesebb, mint a vezetékes víz, a kormány az áfáját is csökkentette 32 százalékra, hogy az alacsonyabb keresetűek is hozzá tudjanak jutni a napi kortyolnivalóhoz.

Szerencsére a mosakodáshoz és mosáshoz nem kell vizet gyűjteni, mióta Schmidt Mária áttanulmányozta a régi dokumentumokat és kimutatta, hogy az ősmagyarok soha nem tisztálkodtak. Erre a kutatásra alapozva a Bogár-Lánczi-Fricz-Bayer nevével fémjelzett Tudományos Akadémia tudományos kísérletekben bebizonyította, hogy azért nem fürödtek az ősmagyarok, mert a bőrükre került víz roncsolja az úgynevezett magyar-DNS-t. Természetesen nem a DNS magyar, hanem annak egy nagyon csavaros szakaszáról bizonyította be a tudomány, hogy kizárólag a magyarok rendelkeznek ilyennel. Mióta ezt a tudományos tényt leközölte az IdőSrácok és a Nyolcorigó, azóta senki nem mosakszik, aki magyar.

Az ország rendelkezésére álló vízkészleteket Magyarország Örökös Kormánya és Szeretve Tisztelt Uralkodója – mindkét funkciót Orbán Viktor tölti be két évtizede – külföldre értékesíti az ország érdekében. A kifolyt vízért befolyt bevételt Örökös Orbán Viktor elteszi a Keményen Dolgozó Kisemberek számára és csak kérni kell, amikor szükség van rá. Eddig ilyesmi nem fordult elő.

Tehát emberünk elkortyolta a reggeli kávéját, majd bekapcsolta a Rogán Számítógép és Helikoptergyár által forgalmazott laptopot és megnézte a Nemzeti Internet legfrissebb híreit. Ez lényegében egy zártláncú videócsatorna, mióta az ország lecsatlakozott a vilghálóról az emberek érdekében, azóta innen lehet tájékozódni. És miután először minden hazaáruló liberálist munkatáborba zártak, majd – a nép nyugalmának érdekében – minden írni-olvasni tudót is átnevelőtáborba gyűjtöttek, nem is lenne értelme az írott sajtónak, ezért rövid, hangalámondásos formában tájékoztatták teljeskörűen a lakosságot.

A Keményen Dolgozó Kisember innen tudta meg, hogy ma nagy nap van. Minden évben országos ünnepséget szervez az özv. Vajna Tímea Örömközpont az abban az évben nyugdíjba vonuló polgárok tiszteletére. Idén 17 nyugdíjbavonulót köszönthet az ország, ennyien érték meg a 103 éves életkort, ami az állami nyugellátásra való jogosultság alapfeltétele...

ARRÓL A GYEREKRŐL

OFOE BLOG
Szerző: Amy Muray/Fordította: Tokaji Ildikó
2017.02.10.



Kedves Szülő!

Tudom. Aggódik. Gyermeke nap mint nap újabb történettel megy haza ARRÓL a gyermekről. Arról, aki mindig verekszik, lökdösődik, csíp, karmol, talán még meg is harap más gyerekeket. Arról, akinek mindig fognia kell a kezemet a folyosón. Arról, akinek saját helye van a szőnyegen és néha a padló helyett a széken ül. Arról, aki éppen akkor mászott fel a kerítésre, amikor rászóltam, hogy ne tegye. Arról, aki dührohamában kiöntötte a társa tejét a földre. Szándékosan. Miközben én néztem. És miután megkértem, hogy takarítsa fel, kiürítette a papírtörölköző adagolót. Szándékosan. Miközben én néztem. Arról, aki a testnevelés órán kimondta a B-betűs szót.

Ön aggódik, hogy AZ a gyerek elvonja gyermeke figyelmét a tanulástól. Fél, hogy túl sok energiámat emészti fel és az ön gyermekére nem jut elég figyelem. Aggódik, hogy egyszer tényleg megsérül valaki. És az a valaki az Ön gyermeke lesz. Fél, hogy az Ön gyermeke is agresszív lesz, ha valamit el akar érni. Aggódik, hogy gyermeke hátrányt szenved, mert nem veszem észre, hogy gondja van a helyes ceruzafogással. Tudom.

AZ a gyerek idén és ebben az osztályban nem az Ön gyereke. Az Ön gyermeke nem tökéletes, de általában betartja a szabályokat. Képes békésen osztozni a játékokon. Nem dobálja a bútorokat. Jelentkezik, ha mondandója van. Akkor dolgozik, amikor dolgozni kell és akkor játszik, amikor játszani kell. Lehet bízni abban, hogy egyenesen a vécére megy és vissza, mindenféle trükk nélkül. Azt gondolja, hogy az F-betűs szó a franc, a K-betűs a kétbalkezes.

Tudom, és én is aggódom.

Tudja, én állandóan aggódom. MINDEGYIKÉRT. Aggódom a gyermeke ceruzafogásáért, egy másik kiejtéséért, annak a kicsinek a félénkségéért, a negyedik mindig üres uzsonnás táskájáért. Félek, hogy Karcsi kabátja nem elég meleg és hogy Kati édesapja kiabált a kislánnyal, amiért fordítva írta a nagy B betűt. Legtöbbször tele vagyok aggódással autóvezetés vagy zuhanyozás közben.

De tudom, hogy Ön ARRÓL a gyerekről akar beszélni. Mert Kati fordított B betűitől nem lesz kék folt gyermeke szeme alatt.

Én is szeretnék ARRÓL a gyerekről beszélni, de annyi minden van, amit nem mondhatok el.

Nem mondhatom el, hogy 18 hónapos korában fogadták örökbe az árvaházból.

Nem mondhatom el, hogy ételallergia gyanú miatt diétán van, ezért ÁLLANDÓAN ÉHES.

Nem mondhatom el, hogy a szülei egy csúnya válás közepén vannak, és a nagymamájánál lakik.

Nem mondhatom el, hogy szerintem a nagymama iszik...

Nem mondhatom el, hogy az asztma gyógyszere izgatottá teszi.

Nem mondhatom el, hogy édesanyja egyedül neveli, ezért nyitástól zárásig itt van az iskolában, 40 percet utazik oda és vissza, ezért kevesebbet alszik, mint a legtöbb felnőtt.

Nem mondhatom el, hogy családon belüli erőszak szemtanúja volt.

Rendben, mondja Ön. megérti, hogy nem adhatok ki családi titkokat. Csak azt szeretné tudni, mit KEZDEK én annak a gyereknek a viselkedésével.

Elmondanám, de nem tehetem...

ORWELL 1984 LEGFONTOSABB IDÉZETEI, AVAGY NÉZZÜK MEG, HOGY MIRE ESZMÉLT RÁ A VILÁG!

IFL BLOG
Szerző: Szarvas Norbert
2017.02.12.


Amerika valamire ráeszmélt! Miután megválasztották a celeb-popularista Donald Trumpot amerikai elnöknek, hirtelen elfogyott az Amazonon az Orwell 1984 című könyv. 1949-ben íródott George Orwell megrázó jóslata a jövőre nézve. A könyv bizonyára kötelező olvasmány lenne egy magára valamit adó társadalomban. Kötelező, mivel most éljük át 1984-et 2017-ben. A világ erőteljesen száguld egy irányba, aminek a vége katasztrófa lesz. 

Azt hiszed, hogy mindent tudsz? Akkor csak egyetlen állítását is próbáld meg cáfolni ezeknek az idézeteknek...

A HÁBORÚ: BÉKE
A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
A TUDATLANSÁG: ERŐ
*
A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy.
*
A Gondolatbűnnek nem következménye a halál. A Gondolatbűn maga a halál.
*
Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökké egy emberi arcon tapos.
*
Nem azért csinál az ember diktatúrát, hogy megoltalmazzon egy forradalmat, hanem azért csinál forradalmat, hogy diktatúrát csinálhasson.
*
A hatalom célja a hatalom.
*
A múlt nemcsak változott, hanem állandóan változott.
*
A párthűség nemgondolkodást jelent. Azt jelenti, hogy nincs szükség gondolkodásra. Párthűség egyenlő: tudattalanság.
*
Aki uralja a múltat – hirdette a Párt jelmondata –, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is.
*
Szinte általános volt, hogy a harminc éven felüliek féltek a saját gyermekeiktől. És okkal…
*
Te egy hiba vagy a mintán, Winston. Egy folt, amelyet ki kell törölnünk.
*
A Párt két célja: meghódítani az egész földet, s egyszer s mindenkorra eltörölni a független gondolkodás lehetőségét. Két nagy probléma van tehát, amelyet a Párt megoldani igyekszik. Az egyik: hogyan lehet megtudni, akaratuk ellenére, hogy mit gondolnak az emberek, a másik: hogyan lehet megölni több száz millió embert néhány másodperc alatt, előzetes figyelmeztetés nélkül...

LEHETSÉGES-E EGYÁLTALÁN MAGYAR NEMZET, ÉS HA VAN, MI A SORSA?

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.02.12.


Orbán csak annak tűnhet újszerűnek, aki nem ismeri a magyar nacionalizmus kétszáz éves érvrendszerét. Röviden tudni kell ehhez, hogy a nyugati nacionalizmusok -- ahol a nemzetek és az államok kiterjedése nagyjából, hanem is mindig egybeesett -- elsősorban modernizációs doktrínák voltak: a szétszabdalt dinasztikus-feudális politikai és társadalomszerkezetet átalakítását fejezték be a modernizációnak és az iparosításnak sokkal jobban megfelelő, közös nyelven, eredettörténeten, kultúrán és nemzeti vízión alapuló, polgárosult közösséggé. Kelet-Európában (a Lajtán innen) ellenben a nacionalizmusok alapvetően függetlenségi ideológiák voltak és maradtak. Ez a különbség alapvetően befolyásolja az itteni nemzetek mai gondolkodását is.

A magyar nacionalizmus függetlenségi ambíciókkal született, a modernizációs komponense csak a legértőbb magyarok, az ún. liberális nacionalizmus képviselői (Széchenyi, Wesselényi, Kossuth, Mocsáry, Eötvös, Ady, Bartók, Márai) szemében vált a függetlenséggel egyenrangú, ha eltérő súllyal és eszközökkel is kezelt témává. A polgárosodás programja leginkább akadozott, a kétszáz éve alatt nem vált nemzeti programmá, és ha szembekerült a függetlenségi paradigmával (a vármegyei nemesség ellenállását kiváltva már a kezdet kezdetén), akkor rendre vereséget szenvedett. Ezért a modernizáció töredezetten, változó társadalmi rétegek és ideológiák képviseletében valósult csak meg, sosem vált olyan erejévé a nacionalizmusnak (a nemzeti gondolkodásnak), mint a függetlenségi eszme.

A függetlenségi beszédmód nyilvánvalóan feltételezi az ellenségeket is, akik korábban Bécs és a nemzetiségek, utána a sorba belépve az antant és a zsidók, Moszkva és a hazai kommunisták lettek, mára kiegészülve Brüsszellel, a migránsokkal, a liberalizmussal és a Soros által pénzelt belső ellenséggel. Kétszáz év magyar nacionalizmusában a külső és a belső ellenségek kart karba öltve jártak, és legtöbbször "összefogtak" egymással a magyar etnikum szuverenitása, az állami függetlenség, adott esetben a nemzet léte ellen. A függetlenségi nacionalizmus mindig is domináns érzület volt, és az is maradt, ahogy Nyugaton a modernizációs nacionalizmus volt és maradt az. A kettő között meg az ég és a föld a hatékonyságban.

Trianon és Auschwitz ugyanígy válaszok a külső és a belső ellenség megelőző "támadására", egyetlen narratíva részei, csakhogy Magyarországon a közösen szélesített zsákutcában szétvertük és azóta sem értjük ezt a (nacionalista) narratívát, hanem építettünk ehelyett kettőt etnicista (kb. magyar-fajvédő és zsidó-modernizációs) alapon, amelyek értelemszerűen megakadályozzák az egyetlen lényegi kérdéssel, a függetlenségi nacionalizmussal való szembenézést. Terméketlen álparadigmák csapnak össze, de ennél is van egy még sokkal súlyosabb felismerés, amellyel adósak vagyunk magunknak: konkrétan, hogy a nemzetünket visszavonhatatlanul hibás ideológiai-érzelmi alapra helyeztük, mert a nemzetté válás egy olyan függetlenségi narratívában valósult meg, amelynek alig kitapintható a modernizációs-reflexív összetevője, következésképp a kétszáz éve során így létrejött nemzet sosem lesz befejezett: modernizációra önmagától képtelen, a függetlenségi beállítottsága miatt ezt másoktól aligha viseli el magán, viszont államnemzetileg -- ez etnikum és az állam egybeesését nézve -- hiányos, azaz örökösen frusztrált, önemésztő marad. A magyar nacionalizmus programja önromboló nemzetet hozott létre és táplál, a "magyar" mint olyan az ebben az országban élő emberek sorsa ellen feszül...

HOL TART AZ EGÉSZSÉGÜGY MAGÁNOSÍTÁSA? A KÉTSZINTŰ RENDSZER KIÉPÜLÉSE KÁROSABB, MINT GONDOLNÁNK

KETTŐS MÉRCE BLOG
Vendégszerző: Nagy Gyöngyi
2017.02.12.



Az egészségüggyel foglalkozó nemzetközi szervezetek egyértelműen jobbnak tartják a közfinanszírozott egészségügyet a magánszolgáltatásokon alapuló rendszereknél. Hogyan lehetséges ez? A magyar ellátásban szerzett tapasztalataink alapján ezt értetlenkedve fogadhatjuk, hiszen mi az, amit mi látunk? Rohadó magyar kórházak, rossz és romló minőség, hosszú várakozási idők, általános elégedetlenség az egyik oldalon – pontosság, kényelem a másikon. Ki az, aki ma Magyarországon nem menekülne a magánegészségügybe?

Először is tisztázzuk, mit értünk magánegészségügy alatt

A fogalmat nehéz definiálni, de egyszerűsítsünk: magánegészségügy az, amit magánpénzből fizetünk. (Ez a cikk a finanszírozás lehetséges köz illetve privát jellegét járja körül, nem pedig az intézmények működtetésének kérdését, ami szintén része a magánegészségügy kontra. közfinanszírozott egészségügy problémakörnek.)
A pénz lehet közvetlenül a betegé – ekkor beszélünk közvetlen lakossági kifizetésekről –, és lehet közvetetten a betegé, egészségpénztári, egészségbiztosítói befizetésként.

A közvetlenül a beteg által fizetett kifizetések is sok formát ölthetnek: lehetnek hozzájárulások- önrészek (pl. gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök esetén); szolgáltatásért kifizetett összegek (pl. magánorvosi rendelőben), és lehet ún. informális kifizetés (informal payment) - ez a hálapénz elegáns elnevezése.

Ki és mennyit költ egészségügyre?

Ha megnézzük a magyar egészségügyi kiadások szerkezetét, és ezt összehasonlítjuk más – környező, illetve EU-, OECD-országok adataival, akkor nem csak azt a sokszor emlegetett következtetést vonhatjuk le, hogy a magyar közkiadások GDP-hez viszonyított aránya nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony. Hanem azt is, hogy eközben a magánkiadások aránya igen magas, az összes kiadás közel egyharmadát teszik ki...

ELLENZÉKI HARCOSOK KLUBJA VIDÉKEN

BERKECZ BALÁZS BLOGJA
Szerző: Berkecz Balázs
2017.02.11.



Folyamatos és ragadós az a blame game, hogy az ellenzék nem csinál semmit. Ez nem igaz, de lagalábbis az Együtt politikusaira biztosan nem, olyannyira, hogy az egyik neves független hetilap "A köztársaság őrzői - Vidéki ellenzéki politikusok top 8+1" című cikkében 4 Együtt-politikust meg is nevezett, akik szerintük is a legnagyobb elánnal küzdenek egy normális Magyarországért. Természetesen az Együttben nem csak négy ilyen tántoríthatatlanul kemény "köztársaság őrző" van, itt a lista az ellenzéki harcosok vidéki klubjának krémjéről.

Bod Tamás, az Együtt gyulai önkormányzati képviselője az elmúlt négy éveben rendesen felkavarta a szelet a Viharsarokban, ahol most különösen a Fidesz nem békés, ugyanis Bod feljelentésére Simonka György személyével összefüggésben költségvetési csalás miatt nyomoznak. Már az is felmerült, hogy SImonkát nem is indítja a Fidesz a 2018-as választásokon. Bod Tamás szerezte meg tavaly azt a levelet is és mutatta meg magyar sajtónak, amelyben 28 békés megyei település polgármestere jelezte Zalai Mihálynak, a Békés Megyei Önkormányzat elnökének, hogy tisztességtelennek tartja a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) döntési mechanizmusát, ráadásul háttéregyeztetésekről és politikai alkukon nyugvó pályázati döntésekről írnak, miközben a kiírások le sem zárultak, hivatalos pályázati bírálat még nem történhetett, sőt nem is minden esetben nyíltak meg az ominózus uniós pályázati források, vagyis nem születhettek jogszerű pályázati döntések. Az ügyben mindketten bejelentést tettünk az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF). Bod Tamás kezdeményezésére Békés megyében működő ellenzéki pártok és civil szervezetek 2016 elején flasmobbal tiltakoztak, mert a gyulai körzet  fideszes országgyűlési képviselőjének a fiát nevezték ki a NAV Békés Megyei Igazgatósága élére. 2015 decemberében Kovács Istvánnal, az Együtt mezőhegyesi politikusával közösen tüntetést szervezett egy békéscsabai földárverés helyszínén, ahol a Mezőhegyesi Ménesbirtok földjeit verték dobra. Utóbb a kormány visszavonta licit eredményélt, és egyben tartotta a nagy múltú gazdaságot. (Bod Tamás 2013-as közéleti szerepvállalása előtt 20 éven keresztül újságíró volt. A politikai életben szerzett tapasztalatairól, de főként a Fidesz karaktergyilkossági kísérleteiről két részben számolt be a Magyar Narancsban.)...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN KÉT DOLOGBAN BÍZHAT

JUSZT LÁSZLÓ BLOGJA
Szerző: Juszt László
2017.02.12.


Sokan mondják, hogy Orbán egészségi állapota aggasztó. Nem vagyok orvos, hogy ezt a megállapítást alátámasszam, vagy cáfoljam, de..., ha nem hazudik, akkor konfabulál. Namármost, egyik eset sem biztató, hiszen egy ország abszolút hatalmú első emberéről van szó. Az országértékelő beszédet nyilván sokan fogják sok szempontból elemezni. Nekem nem célom, de nem tudok elmenni néhány nagyon szembetűnő valótlansága mellett.

Azt mondta, hogy "népszavazással megtiltottuk, hogy valakik idegeneket telepítsenek Magyarországra." A népszavazás érvénytelen volt, tehát nem tudott volna megtiltani - ha kellett volna, de nem is kellett - semmit. Amit meg akart volna tiltani, arról már évek óta létezett törvény Magyarországon, csak "elfelejtették kommunikálni.

Azt mondta, hogy a kerítés-építéssel megvédte Magyarországot és Európát a migránsoktól. Ez a kormány nem megvédte a migránsoktól Európát, hanem lezárt irányvonatokkal szállította őket a keleti határainkról a nyugatira, s "tolta át" őket Ausztriába.

Azt mondta, hogy hét év alatt elértük, hogy 700.000 új munkahely jöjjön létre. Igaz nem tette hozzá, hogy ebből több, mint 500.000 Nyugat-Európában.

Azt mondta, hogy külpolitikai víziója szerint a népek szerte a világban fellázadtak a globalisták és az elit ellen.

És mivel a népek többen vannak (?) szavazatokkal le fogják győzni az elitet. Nos ebben bízom én is. Hogy Magyarországon is a nép le fogja szavazni az elitet! Azt a kormányközeli elitet, amely ma már a magyarországi bankok többségének tulajdonosa (!), amely az energiaszektor kizárólagos tulajdonosa, s amely az elmúlt években olyan mohón vetette rá magát minden vagyonelemre: földre, szállodákra, kastélyokra, trafikokra, nyerőgépekre, nyugdíjalapokra, sportklubokra és mindenre, ami megszállható, egészen le a médiasztárokig.
..

ITT OLVASHATÓ

A HOLNAP ÁRNYÉKA

KÉRI LÁSZLÓ BLOGJA
Szerző: Kéri László
2017.02.12.


"A holnap nem vet árnyékot a mára" - mondotta ezt egy közepes méretű, annál is kisebb jelentőségű, fejlődésében visszamaradó, stagnálásába mindinkább beletörődő európai ország harcias miniszterelnöke minapi - önünneplő - beszédében. Maga a beszéd a mentális leépülés szomorú példájaként leginkább azt mutatta meg, hogy az illető képzelt nemzetközi jelentőségét szeretné az egekbe tupírozni.

Sikerült is neki. Ott, akkor a gondosan kiválogatott, domesztikált közönsége előtt e kísérletével hatalmas sikert aratott.
Először tegyünk úgy, mintha semmit sem tudnánk, s próbáljuk meg a beszédet a lehető legsterilebb módon értelmezni. Mintha csak azt, és csak annyit tudhatnánk, amit az elhangzott mondatok alapján értelmezhetünk.
Aztán meg tegyünk úgy, mintha már a könyökünkön jönne ki a produkció, hiszen a mostani februári beszéd a tizenkilencedik alkalom volt arra, hogy főszereplőnk beírja/beerőszakolja magát az újkori történelembe. Ismerős már az előre kiszámítható színpadiassága, s azt is biztosan tudhatjuk, hogy hálás közönsége mely fordulatoknál válik majd boldogságtól túlcsorduló közösségé.
Legyünk hát először is naivak. Ülünk a tévé előtt, kezdődik a kormányfői évértékelő, letesszük az órák óta olvasott/jegyzetelt Cs. Szabó esszékötetet, s próbálunk erősen a miniszterelnöki mondandóra figyelni. Eleinte csak a keresetlen nyegleség, az üres hetykeség, a gondosan kiszámított poénok, a kimódolt eredetieskedés stílustalansága zavar. Fel sem tűnik a mondandó hiánya. Aztán előjönnek a várva várt siker-mutatók, az előadó ezekben a pillanatokban tán őszintén hiszi is, amit mond, meglehet, tényleg úgy tudja, hogy országa páratlan sikersorozatok hátán hasít előre, maga mögött hagyva minden bamba, az övénél tehetségtelenebb kormányokkal megvert nemzetek hosszú sorát.

A beszéd utolsó harmadában kibontakozó harcias hangvétel ezek után már nem is oly meglepő. A másnapi kommentárok dolgát megkönnyítendően még be is számozza (egytől ötig) az idei év Öt Nagy Támadást kivédendő feladatait. Nemzet és Brüsszel, Jók és Rosszak, angyalok és ördögök szakadatlan küzdelmének újabb epizódjai várnak ránk. (Ekkor már igencsak megbánjuk, hogy e fél órára félretettük Cs. Szabó kötetét.)


Nem mondhatjuk, hogy e fordulat felkészületlenül ért volna minket. Nem, ezt nem állíthatjuk...csak egy kicsit csodálkozunk. Nem kizárt, hogy egy kormányfő történelmileg rosszul ítéli meg a reá váró kihívások természetét. Az elmúlt évszázad hazai tapasztalatai alapján még az sem kizárt, hogy közvetlen politikai környezete sem alkalmas arra, hogy ebbéli tévedéseire rávezesse...

A RIÓI OLIMPIA RÉMKÉPEI FOKOZHATJÁK AZ ALÁÍRÁSI KEDVET A BUDAPESTI JÁTÉKOK ELLEN

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Euronews
2017.02.11. 



Rezeg a léc, hogy sikerül-e összegyűjteni elegendő aláírást a budapesti olimpiáról szóló helyi népszavazás kiírásához, már csak egy hét van hátra. Lendíthetnek-e az aláírási kedven a szétrohadó riói olimpiai létesítményekről készített fotók?

Alig telt el fél év a 2016-os riói játékok óta, és használhatatlanná vált a pálya a híres Maracana Stadionban, a lelátókról székek ezreit dobták szemétre, az úszó számokat befogadó Aquatics Stadium medencéjében csak szivárgó csorgalékvíz rohad, homlokzata cafatokban lóg, elhagyatott számos más pálya és épület is.

Dollármilliárdok, nyersanyag és több ezer munkaórában mérhető emberi erőfeszítés veszett kárba tavaly Rióban, ahogy sokkoló az athéni lepusztult létesítmények látványa, a Szocsiban üresen álló épületek tömege, a Szarajevóban kihasználatlanul meredező romos pályák mementója is.

3000 milliárd forintra becsülhető, hogy mennyibe fog kerülni a budapesti olimpia, a költségek emelkedésével. Ez annyi, amennyit összesen egészségügyre és oktatásra költünk egy évben, miközben például 16 ezer nővér hiányzik a magyar egészségügyből, érvel a Momentum Mozgalom vezetőségi tagja, Orosz Anna, akivel szombaton beszélgettünk:

– Hol tart az aláírásgyűjtés?

– Az utolsó hivatalos összesítés a múlt vasárnapi, akkor volt 110 ezer aláírása a Momentumnak és a többi ellenzéki pártnak együtt (LMP, Együtt és a Párbeszéd is gyűjtenek aláírásokat). Legközelebb csak a jövő pénteken, az utolsó nap tudjuk megmondani, hogy összesen hányan írták alá a kezdeményezést.

– Az aláírási kedvet akarják fokozni azzal, hogy a hajrában nem teszik közzé naponta, hogy hol tartanak?

– Nagyon bizakodóak vagyunk, mert megint sokan jönnek. Úgy tűnik, hogy a végső lendület fokozhatja az aláírási kedvet.

– Rezeg a léc?

– Tudjuk, hogy mindenkinek az aláírása számít. Pár száz aláíráson is múlhat, hogy meglesz-e az elegendő érvényes szignó...


CEGLÉDI: NEM RÉSZE A VILÁGNAK, AMI ORBÁNT NEM ÉRDEKLI


NÉPSZABADSÁG ONLINE
Szerző: Zoltai Ákos
2017.02.11.



...A Fidesz a közvélemény-kutatások alapján valóban nyugodt lehet. Ha tartalmi értelemben nézzük, a kormányzásuk 7 éve nem szól semmiről. A látszólagos rezignáltság dacára azonban van jó pár taposóakna a kabinet környékén, amelyekre könnyű rátévedni. Az oktatás, az egészségügy – amiben tényleg centikre vagyunk a tragédiától -, vagy éppen a metrók ügye ilyen. A kormánypártnak nincs valódi koncepciója arra, hogyan lehetne Magyarország üdvét vagy javát szolgálni, arra viszont bőven, hogy a saját javukat hogyan tudják bebetonozni. Hitalapon, szimbolikus ügyeket használva politizálnak, néha egy-egy cukorkát dobva a nép közé, mint például a nyugdíjasok karácsonyi ajándékát, az Erzsébet utalványt. A Fidesznél emellett létező probléma, hogy mindent Orbán Viktorra varrtak rá. Ami Orbánt nem érdekli, az nem része a kormányzásnak. Amivel Orbán nem szívesen foglalkozik, azt leosztja olyan embereknek, akik lojalitási és nem szakértelmi alapon kerültek a pozíciójukba. Ami viszont Orbánnak fontos – és ez gyakran nem találkozik azzal, ami az ország egészének fontos lenne – ott hihetetlen pénzköltéseket látunk, elképesztő erőforrásokat használnak arra, hogy ezek működjenek. Ennél fogva minél jobban gyengül, kopik, öregszik Orbán, úgy fog gyengülni, kopni és öregedni a Fidesz és az egész uralkodói osztály. Így Orbán hibái végig hullámoznak az egész kormányzáson, és szenvedjük el mi is alul állampolgárként ezeket.

- Mi lesz, ha teljesen "elkopik"?


- Néha azt gondolom, hogy ugyanúgy fog az Orbán-rendszer elmúlni - talán nem baj, ha nem olyan hosszú idő alatt -, mint ahogy a Kádár-rendszer ért véget. Ráöregszik a vezető a saját rendszerére, egyre kevesebb dolgot tud kontrollálni, egyre több a kudarc, egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy egy fenntarthatatlan rendszerről beszélünk. Akkor talán jönnek a fiatalok, a civilek, akiknek nem lehet feltenni azt a kérdést, hogy hol voltál 2006 őszén, mert azt fogják mondani, hogy kémia órán az általános iskolában. De addig még vár ránk pár tartalmatlan évértékelő, összefogós kutyakomédia, a szektás híveken kívül mindenkit eltaszító ellenzéki trutymákolás, illetve egy bezárkózó, orosz befolyási övezetbe sodródó, szegényedő és tudatosan butított ország hétköznapjai. A ma mutatott ellenzéki forma elég kevés esélyt ad 2018-ban a kormányváltásra – és látva, mit műveltek 2014 után, komoly kétségeim vannak, hogy egy újabb pofon kijózanítaná-e őket.


48 SZÁZALÉK ÉS KORMÁNYVÁLTÁS

MENTÁLIS DEFICIT BLOG
Szerző: Szárnyathy Géza
2017.02.10.



A Medián legutóbbi, pártok népszerűségét mérő kutatása meglehetősen érdekes eredményt hozott. Egyrészt rendkívül lehangolót, másrészt meglepőt. Sose volt még ilyen elégedett a lakosság az ország helyzetével és két százalékon áll az egy hónapja még tök ismeretlen Momentum. Ki-ki döntse el, melyik információ melyik kategória.


A sose volt még ilyen jó életérzés azt mutatja, hogy megérte megvenni tévét, rádiót, odaültetni egy rakás droidot és ontani a szart szakmányban. Mert hát ha az összes szennyhíradó nézettségét összeadjuk, akkor mégiscsak eljut meglehetősen széles közönség elé a kormánypropaganda, a családbarát, a fejlődő, a biztonságos a tököm tudja milyen Magyarországról, és mivel a közönség java nem kíváncsi még egy híradóra, kurvára nem akar véleményeket ütköztetni, csak bámulni valami közepesen irritáló szart, amíg melegszik a vacsora, az üzenet végül is célt ér.

És ez meglehetősen lehangoló. Főleg annak fényében, hogy aligha várható ennek lankadása. Sőt az idén és jövőre durvul csak el igazán Habony-Mészáros-Vajna tengely, lesz itt minden, talán még Putyin is lejegyzetel pár jó és hasznosítható ötletet.

Viszont az is látszik, hogy ami az egyik (basszus, nem akarok oldalt írni, mert már régen nincsenek oldalak) szempontból jó, az a másikból kontraproduktív. Tényleg nem tudom technikailag honnan jönnek még kormányszimpatizánsok, talán a kiábrándult jobbikosok pártoltak át, mint mikor egy lángossütő bódét elbontanak és a hontalanná vált csótányok idegesen keresik a menedéket. De az látszik, hogy hol van puffer...

GYURKOVICS TIBOR: ISTEN VÁLASZTOTTJA

COPPELIA BLOG
Szerző: COPPELIA
2017.02.11.



Gyurkovics Tibor: Isten választottja

Akit az Isten rendel,
azt soha ne engedd el,
fogd a kezét, a lábát,
a fenekét, a bokáját –
abba mindig kapaszkodj,
ha lerúg is, ragaszkodj,
nézd a fogán a fények futását,
szemöldökének varázsát,
este hatkor,
hogy milyen nagy ilyenkor,
lesd a körmei ívét,
hogy kikaparják ismét a szemed,
hogy ne lássad az elárultatásod.
Föltündöklő nyakát nézd, ahogy sohase másét,
becsapva és szelíden, ahogy rendeli Isten.

Mindent megér a szobája, a melege, a mohája,
a dunyhája, az ágya, az összerándulása,
a bőre reszketése, a beleegyezése,
a bögye, a bibéje, a pihéje becézve.
Mindent megér, ha Isten elrendeli
egyetlen és szűzi szerelemnek,
akit csak Neked enged… azt soha el ne engedd,
legyen kicsike, mulya, vagy leány elárulva,
akit az Isten enged, az legyen a szerelmed…

EGY ÉRTÉKELÉS NÉLKÜLI ÉV

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2017.02.11.


1981. februárjában sem Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, sem Losonczi Pál államfő, az Elnöki Tanács elnöke, de még maga Lázár György kormányfő sem értékelte az 1980-as esztendőt, pedig izgalmas év volt.

Abban, hogy 1980 mozgalmas volt, nincs semmi meglepő. Mióta az emberek ezt-azt művelnek maguk között – időnként kimondottan egymás kárára – a „mögöttünk hagyott esztendőben” mindig történt valami érdekes vagy egyenes vérlázító esemény. 1939-ben például sok mindent át kellett értékelniük az embereknek. Elsősorban azt, miként fogják 1940-et, illetve az egyes napokat túlélni.

A szocializmus sötét éveiben nem aggattak erőltetett, semmitmondó jelzőket az évekre mindenféle, zavart fejű, önkéntes világmegváltók, illetve rendkívül dühösnek látszani szándékozó próféták. Minek ilyesmikkel másokat hülyíteni, illetve bosszantani?

Az évértékelő beszéd a magamutogatás kellemetlen, gátlástalan formája. Valamiféle önmegvalósítás-pótlékról van szó, amelynek segítségével a kedvezményezett szónokok megjeleníthetik vágyaikat, keserűségeiket, amivel elszórakoztatják rajongótáborukat. Eldicsekedhetnek dicsőséges tetteikkel és lecsaphatnak a nép ellenségeire. Az sem zavarja őket, ha ilyesmik nincsenek, illetve nem ott, ahol ők feltételezik.

Elkapják az előző év grabancát, aztán megpróbálják saját gondolataikat, érzelmeiket belegyömöszölni. Az eredmény ennek megfelelően egy egészen groteszk, bizarr torzszülött lesz, tele bizonytalan jóslatokkal.

Mi ösztönöz egyáltalán valakit arra a galád tettre, hogy évet értékeljen mások kárára és a saját gyönyörűségére? Valószínűleg rendkívüli boldogsággal és sikerélménnyel járhat konferansziét játszani egy mindenben vele egyetértő, előre kiválogatott közönség előtt. Aki valami miatt elkezd évet értékelni, az a későbbiekben kényszeresen megteszi ezt minden évben. Talán ennek segítségével tartja karban az önbizalmát. Felesleges és ostoba rítusról van szó. Ünnepi beszéd a semmi alkalmából.

Minek ez a nagy felhajtás? Aki vissza óhajt emlékezni valamire, és el szeretné mondani a világban történtekről a saját véleményét, az írja meg a visszaemlékezéseit, és ha talál rá kiadót, adassa ki. Akit érdekel, az elolvassa.

Sok minden írható az MSZMP számlájára, de nem tömte tele rendszeresen szeméttel az emberek postaládáját a tőlük elvett pénzből. Kádár János idejében is voltak éves jelentések, pártdirektívák, de nem mutogatták ezeket főműsoridőben. Kádár soha nem ünnepeltette magát zárt körben, megdicsőülten, gondosan körülbarikádozva alattvalókkal és kordonokkal. Május elsején „spontán” megjelent a tömegben és kért valamit az „Önök kérték”-től.

1980-ban értékelés nélkül is rengeteg minden történt. Többek között elkezdődtek a 80-as évek...

ORBÁN VKTOR BESZÉDET MOND: EGY ORSZÁG LEÉRTÉKELÉSE

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: Trombitás Alfréd
2017.02.11.


Tizenkilencedik alkalommal hajszol bennünket abba az őrületbe Orbán Viktor, amit ő évértékelésnek nevezett el. Egy híján húsz éve kényszeríti az újságírókat arra, hogy beszámoljanak a néha hajmeresztő, néha semmitmondó beszédeiről, egy híján húsz éve lihegnek az első sorokban a legnagyobb talpnyalói, tapsolnak átszellemülten a Semjének, Kósák és Feketék, és egy híján húsz éve bolondítja az ellenzékieket azzal, hogy kötelességük nekik is valamit vakkantani arra, amit a kormányzati falkavezér mond. A leghelyesebb az lenne, ha tudomást sem vennénk arról, amit Orbán mond, akár ellenzékben osztja az észt, akár kormányon.

A szokásos februári évértékelők alkalmával válik teljesen egyértelművé, hogy a Fidesz lényegében egy vallási szektához hasonlatos szervezet már évtizedek óta. A szektavezér kiáll a hívei elé, megmutatja nekik a megváltáshoz vezető utat, azok hálásan megtapsolják, mert lelkiekben megerősödve távozhatnak az eseményről. Orbán Viktor valóban szellemi vezető, és nincs is sok különbség közte egy és egy karizmatikus prédikátor között. Soha nem kételkedik a saját igazában, megjelöli az ellenséget, tüzes szónoklatával pedig fenntartja az izgalmi állapotot saját hívei körében. Igen ám, de belegondolt már valaki abba, hogy az elhangzottakat valamikor számon is lehetne kérni a miniszterelnökön?

NEMZETI SZABADSÁGHARC

LENDVAI ILDIKÓ BLOGJA
Szerző: Lendvai Ildikó
2017.02.11.


Zavarban vagyok: nem tudom, e héten melyik nemzeti szabadságharcban kell részt vennem. Egyszerre többe is kaptam behívót.

Csütörtökön a Kormányinfón még azt mondták, most a legfontosabb a Heineken elleni szabadságharc, minden magyarnak össze kell fognia a Heineken-sörök bojkottjában, mert a cég beperelt Romániában egy félig szintén holland, félig azonban székely tulajdonban lévő sörgyárat egy névhasználati vita miatt. Ezzel pedig lábbal tiporta nemzetünk becsületét. Ebben a szabadságharcban még könnyedén vállaltam volna élharcosi szerepet, egyrészt mert nem szeretem a sört, másrészt mert úgy vélem, nemzetkarakterológiai okokból nekünk a legjobban az ilyen szabadságharcok állnak, amelyben nem csinálni, hanem nem csinálni kell valamit.

A passzív ellenállásból is milyen jó kis kiegyezés született. Én is képes vagyok akár minden nap minden órájában tüntetőleg nem inni Heineken sört, ha a haza ezt üzeni. Ha még egyszer ezt üzeni, akkor akár percenként nem iszom.

Mire ezt így részleteiben kiterveltem, kiderült, hogy még a többi szabadságharc sem fejeződött be, és azokban is számítanak rám. A miniszterelnök évértékelő beszédében rámutatott, hogy folytatódik a nemzetek szabadságharca Brüsszel ellen, mert az ottaniak ki akarták cserélni a népeket, ezért irányították ide a menekülteket. Gondolom, minket is el akartak cserélni, csak nem kellettünk senkinek. Ebben a szabadságharcban már több fényes diadal született, úgy mint a Brexit és Trump - mondta biztatólag a kormányfő. Csak azt nem értem, hogy akkor miért kellett az angol lapokban fizetett kormányhirdetésekben marasztalnunk az Unióban a briteket. Tiszta szerencse, hogy nem hallgattak ránk, különben egy győztes csatával kevesebb.

Ez ugye már két szabadságharc: a Heineken és a Brüsszel elleni. De a beszédből kiderült, hogy még tart a harmadik is, Sorossal szemben. Ebbe nem szállok be, mert a miniszterelnök közölte, hogy Soros személyében egy "nagytestű ragadozó úszkál a vízben", én pedig még a kistestű szárazföldi ragadozóktól is óvakodom...

A PÁRBESZÉD HIÁNYA ÖL

ARRA JUTOTTAM BLOG
Szerző: Csonka Balázs
2017.02.12.


Megértem őt. (Ez nem jelenti, hogy elfogadom, amit tett.) Sehol nem talál munkát, az élete ellehetetlenedett – pedig valószínűleg nem csak kiváló szakember, de kiemelkedően lelkiismeretes is.

De egyben sajnos megértem azokat is, akik nem mernek vele együtt dolgozni. A politikai rendszer igazodásra késztet, az egészségügy (vagy bármely egyéb terület) urai viszont kíméletlenül a feudális rendszer fenntartásában érdekeltek. Mindenki más az egzisztenciális rettegés állapotában van.

Minden ember, ami kiáll egy-egy politikailag kényes ügyért, vagy másként gondolkozik a rendszerről, számíthat arra, hogy kirekesztik vagy kívülreked. Az a minimum, hogy elszenvedi a trollok erőszakos, gyalázkodó kommentjeit.

Ez régen nem így volt.

Volt idő, amikor figyeltünk egymás gondolataira, és nemes dolog volt az ellenfelet érvekkel megtisztelni.

Ha néha lennének fórumok ahhoz, hogy a kormány és az ellenzék emberi módon vitázzon nyilvánosság előtt (itt elsősorban tévés beszélgetésekre, vitákra gondolok), ha azt látnánk, hogy a politikailag másképp gondolkozó felek képesek a tisztelet talaján is ütköztetni a véleményüket, ha folyna egyáltalán érdemi szakmai párbeszéd, akkor a plebsz sem ragadtatná magát arra, hogy az, aki egy adott (szakmai) kérdésben másképp gondolkozik, azt kíméletlenül ki kell minden erővel rekeszteni, eszközök közt nem válogatva. (Az ellenzék késznek mutatkozik a vitákra, jobbról is, balról is.)

Sándor Mária mindig tisztességesen és becsületesen fogalmazott. Nem emlékszem olyanra, hogy a kétségbeesés gyalázkodásra ragadtatta volna.

A rendszer legnagyobb bűne talán pont ez: az emberek egymástól való elvadítása és az közjó természetéről való gondolkodás kisajátítása.

A párbeszéd hiánya öl.

SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey Lajos
2017.02.12.



Daily Telegraph

A Bizottság elnöke attól tart, hogy Nagy-Britannia megosztja majd a maradó 27 tagállamot a jövő hónap végén kezdődő kilépési tárgyalások során, mert az egyiknek ezt ígéri, a másiknak azt. Juncker szerint London nagyon ért ehhez és a vége az lesz, hogy a többiek nem tudnak egységesen fellépni. A politikus, aki bejelentette, hogy két év múlva megválik tisztségétől, ugyanakkor kétli, hogy az unió Trump, illetve a Brexit miatt képes lenne zárni a sorait, merthogy a britek minden további nélkül éket tudnak verni a bent maradó államok közé. A jelentés emlékeztet arra, hogy a német kancellár hasonló aggályokat hangoztatott már a múlt ősszel, a Pozsonyban tartott EU-s csúcs után.

Guardian

A londoni University College Kelet-Európa Tanszékének vezetője arra figyelmeztet, hogy a brit kilépés ráér, a szervezetnek inkább azzal a sokkal nyomasztóbb gonddal kellene foglalkoznia, hogy a keleti tagállamokban széttöredezik a demokrácia. Jan Kubik úgy látja, hogy a problémák leginkább Magyarországon, Lengyelországban és Romániában jelentkeznek, mivel itt egyesek megtévesztően egyszerű megoldásokkal kísértik meg a választókat. Mint írja, a régióban három erő igyekszik uralomra jutni: egyrészt a talajt vesztett és időnként korrupt hagyományos politikusok, másrészt az egyre dühösebb közvélemény, végül pedig a magabiztos demagógok. A régió pontosan mutatja az új politika kialakulását, amit nagyban elősegít, hogy az intézmények még nem elég erősek a demokrácia megvédésére, és ami különösen nyugtalanító: mindez az unión belül történik.

Az okokat illetően bizonyosan megáll, hogy Közép-Kelet-Európában sokan vágynak a populisták által kínált biztonságra, a régi nagyság visszaállítására, ami gyakran nacionalista felhangokkal és a vallási felsőbbrendűség érzetével párosul – a korrumpálódott nyugattal szemben. És persze valószínűleg az is szerepet játszik, hogy ügyesek a demagógok, annál is inkább, mert meggyengült a hagyományos baloldal. Így megnyílik az út a jobboldali populisták előtt. Az általuk irányított közfelháborodás azután könnyen legyőzheti az erőtlen intézményeket. Azon kívül a demokrácia fennmaradását célzó kulturális reflexek még nem olyan fejlettek, mint nyugaton, ezért az emberek jelentős részét meg lehet győzni, hogy a jogállamnál fontosabb az a rendszer, amely a nép színtiszta akaratát testesíti meg. A populizmus azért különösen veszedelmes, mert nem szünteti meg a bajokat, viszont azt csepegteti belénk, hogy vannak egyszerű megoldások. És ha egyszer bekaptuk a csalit, akkor utána már nehéz felébreszteni a liberális demokrácia hitét. Továbbá nem könnyű magunkhoz térni az alvajárás-szerű elvakult rajongásból egy olyan, képzelt világ iránt, amiben hatnak az olcsó diagnózisok és az egyszerű receptek...

RAKLAPON INNEN ÉS TÚL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Bartus László
2017.02.11.


Orosz Anna és Hajnal Miklós, a Momentum Mozgalom vezetőségi tagjai 2017. január 24-én interjút adtak az Index-nek. Az interjú végén azt kérdezték tőlük, “mi lenne a 2010 és 2018 közötti időszakkal, illetve a 2010 előtti húsz év elszámoltatásával?” Hajnal Miklós erre azt válaszolta, “mi azért csináljuk ezt az egészet, mert itthon akarunk maradni. Menjen el inkább az, aki már eleget lopott ahhoz, hogy bárhol élhessen a világon. Ezeknek az embereknek nincs itthon helyük”.

Elöljáróban annyit, hogy többségükben nem azok hagyják el az országot, “akik már eleget loptak ahhoz, hogy bárhol élhessenek a világon”, hanem azok, akik nem tudtak se lopni, se megélni. Ahogy nem is azok maradnak, akik még nem loptak ehhez eleget. De leginkább az utolsó szorul magyarázatra. Tudomásom szerint, ha valaki lop, azt törvény elé kell állítani. A független bíróság hoz ítéletet az ügyében. Nem tudok arról, hogy halmazati büntetésként (vagy büntetés helyett), bárkinek el kellene hagynia az országot. Akkor sem, ha lopott.

Ezek a fiatalemberek túl korán jelentik ki azt, kinek van helye az országban, kinek nincs. Ez a gondolkodás inkább Trumpra emlékeztet, nem jogállamot tisztelő demokratákra. Nem tetszik az sem, ahogy egybemossák a 2010 előtti és a 2010 utáni időszakot. Korrupció demokráciában is van. Arra van a rendőrség, hogy kinyomozza. De ez nem azonos azzal a helyzettel, amikor államilag szervezett, rendszerszintű kifosztása zajlik az országnak. A Fidesz törvényekkel támogatott, szisztematikus rablása, és egyesek korrupciós ügyei egy jogállamon belül, nem azonos kategóriák. Aki ezt a kettőt azonosítja, a Fideszt mosdatja...

HA NEM JÖNNEK A MIGRÁNSOK, AKIKET KÖZELRŐL IS GYŰLÖLNI LEHET, LEFEJELJÜK EGYMÁST SIMÁN

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2017.02.11.



Lehet, hogy nem is kell ezzel az egésszel foglalkozni, csak kivárni és keszülni arra, mikor ezek már mind nem élnek. Addig persze mi is félig beledöglünk. Maximum 20 év. Mondjuk, amúgy sem történik semmi. És akkor sem, ha már például nem lesz mit enni és a kórházakban sem lesz orvos. Előbb esünk az utcán egymásnak, mint a vezetőknek – ez egy ma délőtti beszélgetés-foszlány, amelynek egyik főszereplője alulírott, a másik pedig, e sorok írója, alulírott jóbarátja, aki néhány évnyi kalandvágyból külföldön töltött év után jelenleg aktívan szembesül azzal, mivé lett a haza.

Azért citáltam ide ezt a rezignált gondolatsort, mert bár még van mit enni, még akad orvos a kórházakban és a nemzeti mennyezet sem omlott ránk, azért az egymásnak esés már alakul. Válogatott trolloknak előrerágom a falatot: meg lehet nyugodni, nem fogok orbánozni. Nem nagyon, és mint máskor is, főleg nem öncélúan.

Mindössze szeretném elmesélni hogy ma megvilágosodtam, ama hír olvastán, hogy egy felbőszült polgár lefejelt egy, az olimpia megrendezéséről dönteni hivatott népszavazás kiírásáért aláírást gyűjtő LMP-s önkormányzati képviselőt. Mivel ez azonban nem fejezte ki kellőképpen a minden bizonnyal igaz hazafi kérdéssel kapcsolatos álláspontját, ugyanazzal a lendülettel meg-ha-rap-ta a helyszínre kiérkező rendőrök egyikét.

A megvilágosodásom arra vonatkozik, hogy végre értelmet nyert számomra a foggal-körömmel harcolni szóösszetétel. A lázadás évéről ne is beszéljünk. Úgy látom, az is kitört, nem csak beszélnek róla. Egyelőre egyik megbízhatóan barnanyelvű propagandacsatorna sem erősítette meg, hogy az első körben artikulálatlan hörgéseket produkáló, úgy értem üvöltöző elmeroggyant (feljogosítva érzem magam arra, hogy orvosi szakvélemény hiányában is ilyen típusú diagnózist kiállíthassak az agresszív, bántalmazó emberszerűek vonatkozásában) migráns lett volna, aki azért jött ide, hogy elvegye a munkánkat és a kultúránkat, illetőleg megerőszakolja hajadonjainkat, asszonyainkat.

Az alternatív információk megjelenéséig állapítsuk meg örömködve: olyan volt már, hogy kognitívan disszonált polgártársak felrúgtak aláírásgyűjtő standokat. Olyan is volt már, hogy rendőrök azért igazoltattak aktivistákat, mert szerintük azoknak nem volt engedélyük aláírást gyűjteni. Igaz, hogy nem is kell engedély, de ki nem szarja le. Ha már semmiképpen nem lehet normális országban élni, ez talán még mindig jobb, mint szippantóskocsival, fogalmatlan biztonsági őrökkel, vagy maroknyi rendőrrel szemben állva megpróbálni állampolgári jogokat gyakorolni.

Majd amikor az a sok Európából kiábrándult svéd, holland és német állampolgár idecsődül – ahogyan arról tegnap volt szerencsénk értesülni a félistentől -, remélem az első az lesz, hogy bemutatjuk nekik ezt a hamisítatlan magyar virtust. De a hülyeséget félretéve: anélkül, hogy különösebben orbánoznom kellene, az nem szorul magyarázatra, hogy a háborús pszichózis évek óta tartó sulykolása minden elképzelhető felületen, nem maradhatott következmények nélkül: csapataink harcban állnak, a hadállásokat elfoglaltuk, hadat viselünk és csaták jönnek számolatlanul, amiket meg kell nyernünk. Mindenki azért támad minket, mert sikeresek, különlegesek, és irigylésre méltóak vagyunk. Lófaszt.

Ellenben. A magát polgárinak, fiatalnak és demokratának nevező oldal évtizedes munkát fektetett a fentihez hasonló akcióknak megágyazó fanatizálásba és gyűlöletkeltésbe. A korrupción kívül ez a legfőbb politikájuk. A keresztény árokásó kormányzás lényege az, hogy amit korábban kicsiben toltak ellenzékben, azt most egy egész országgal művelik: megosztani, lebutítani, csatasorba állítani. Folyamatosan, minden nap, lankadatlanul mosni az agyakat. Ennek a dühöngő kreténnek a megnyilvánulása nem egy elszigetelt eset, egy bocsánatos és kivételes érzelmi kirohanás. Ha nincsenek migránsok, akiket közelről is utálni lehet, lefejeljük egymást...

"NEM MAGYARORSZÁG HIÁNYZOTT, HANEM AZ EMBERI KAPCSOLATOK"

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.02.12.


Ezen a héten mindhárom ajánlott poszttal Európában maradunk, ezen belül viszont járunk majd Németországban, hogy kiderüljön, vegetálás és vegetálás között is van különbség. Aztán a svájci foci kapcsán kicsit elkalandozunk más irányokba is, hogy végül megtudjuk, miért is jó Nantes-ban élni...

A Frankfurti mesék blogon van egy interjúsorozat ott élő magyarokkal. A legutóbbi interjúalany, Zsolt egyben a helyi magyar rendezvények, csoportok lelke és motorja, célja, hogy az ott élő magyarokat összehozza.

„Budapestről költöztem Németországba 2012 júliusában, Frankfurt környékén 2013. január óta élek. Otthon munkanélküli lettem, nem volt veszítenivalóm.

Központi fűtés -és csőhálózatszerelő, gázvezeték és készülékszerelő mester, felelős műszaki vezető, szakoktató vagyok. A szakmámban dolgozom perpillanat mint egyszerű csőszerelő.

A szabadidőmben barátnőzöm, siklóernyőzöm, internetes rádióban műsort vezetek (Balance rádió), próbálom programokkal színesíteni a frankfurti magyarok életét, a Facebookon adminkodom, ha egy jó könyv kerül a kezembe, akkor egy szuszra elolvasom, YouTube-on dokumentumfilmeket nézek. (…)

Sokszor bosszantó a német tutyimutyiság, a logikátlan cselekvések. A német precízséget én még nem tapasztaltam. (…)

A legnagyobb különbség a magyarországi és a németországi életem között a nyugalom. Itt is és otthon is csak vegetálok, de itt nyugalommal teszem. Egyszer Rómában valaki azt mondta, hogy cirkusz és kenyér kell a népnek. Azt hiszem ez itt jelenleg megvalósult. Arra gondolok, amikor ezt a hasonlatot használom, hogy itt Németországban hagyják az embert ÉLNI.

Én csak a saját életemmel tudok példával szolgálni, de mint egy egyedülálló ember fent tudok tartani egy albérletet, mellette egy új autót, és mindezek mellett még el is tudok utazni akár egzotikusabb helyekre is.

Szóval egy más fajta életvitelt nevezek én ilyen formában CIRKUSZNAK, mint amit például Magyarországon meg tudnék tenni. Otthon ezt nem tudtam megvalósítani, ámbár az életvitelem ugyanilyen volt, mint itt...

MIÉRT FONTOS A BALOLDALIAKNAK AZ EGYENLŐSÉG? - KRITIKAI ALAPOZÓ

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: KAPELNER ZSOLT
2017.02.11.


A baloldal számára az egyik legfontosabb probléma a társadalmi egyenlőtlenség. A világot elképesztő egyenlőtlenségek uralják. A világ összvagyonának fele a leggazdagabb 1% birtokában van. Más felmérések szerint a helyzet még rosszabb, a leggazdagabb 8 ember vagyona akkoraösszesen, mint a világ szegényebbik felének együttvéve. Magyarországon is egyre növekszik a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek között; a leggazdagabbak jövedelme az elmúlt másfél évtizedben négyszeresére nőtt, miközben egyre többen élnek mélyszegénységben. De miért olyan fontos mindez, miért tartják a baloldaliak lényegesnek az egyenlőtlenségek felszámolását?

Elvégre gondolhatnánk, hogy a probléma nem az egyenlőtlenség, hanem a szegénység. Az a baj, hogy rengeteg embernek nélkülöznie kell, nem az, hogy másoknak eközben sokkal több jut. Az egyenlőtlenségnek persze vannak problémás következményei: számos kutatás szerint az egyenlőtlenebb társadalmakban az emberek kevésbé egészségesek, az egyenlőtlenség árt a gazdasági stabilitásnak és növekedésnek, illetve a demokráciának is, hiszen a gazdagok aránytalanul nagy politikai befolyásra tudnak szert tenni a szegényekkel szemben.

Sok baloldali gondolja továbbá úgy, hogy a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek társadalmi igazságtalanságok jelei. Egy amerikai nagyvállalat vezérigazgatója nem azért keres 354-szer annyit, mint egy átlagos alkalmazottja, mert ennyivel több illetné meg – például mert 354-szer több e-mailt tud elküldeni egy nap, 354-szer összetettebb feladatokat lát el (már csak azért sem, mert egy japán vállalatvezető csak 67-szer annyit keres; japán vállalatokat vezetni könnyebb, vagy mi?).

Az, hogy ekkora különbségek léteznek az emberek jövedelme és vagyona közt, azt mutatja, hogy a társadalomban a javak nincsenek igazságos módon elosztva: teljesen véletlenszerű, esetlegesen körülményeken múlik, hogy kihez mennyi pénz kerül. Puszta véletlen kérdése, hogy ki születik egy gazdag New York-i befektető családjába, és ki mélyszegénységbe egy leszakadó magyarországi faluba.

Míg az elsőnek lehetősége van a legjobb egyetemekre járni, szülei kapcsolatai, társadalmi tőkéjerévén bebocsájtást nyerni a legfelsőbb körökbe, addig a másodiknak bármennyire keményen is dolgozik, mérhetetlenül kisebb az esélye arra, hogy elérje az első életszínvonalát. Ez a különbség igazságtalan, hiszen önhibáján kívül hátrányos helyzetbe utalja őt milliárd társával egyetemben, míg másoknak meg nem érdemelt kiváltságokat, előnyöket juttat...