2021. november 13., szombat

NOAM CHOMSKY: "ORBÁN MAGYARORSZÁGA VEZETŐ SZEREPET VIHETETT VOLNA TRUMP REAKCIÓS SZÖVETSÉGÉBEN"

MAGYAR NARANCS
Szerző: KÖVES GÁBOR
2021.11.13.


Az Egyesült Államokban sosem ért véget a polgárháború, az Európai Unió továbbra is a lehetőségei alatt teljesít, Orbán rendszerének pedig csak mi, magyarok vethetünk véget, külső segítségre haszontalan várakozni. A 92 éves aktivista tudóst telefonon, otthonában értük el.


Magyar Narancs: Joe Biden több mint kilenc hónapja van hivatalban. Az új vezetés hogy látja Kelet-Európa illiberális demokráciáit?

Noam Chomsky: A republikánusok például imádják az illiberális demokráciát. Az Egyesült Államokat is ilyenné szeretnék változtatni. Ezért látogat Tucker Carlson és több más népszerű szélsőjobbos alak Magyarországra. Hogy megvallják Orbánnak, mennyire szeretik és támogatják. Ha visszatekint Trump geopolitikai programjára, amit persze nem ő, hanem a kormányzata készített, az elképzelés az volt, hogy Washingtont egyfajta nemzetközi reakciós központtá tegyék. Összehozzák a legreakciósabb államok szövetségét. Természetes tagja e társaságnak a protofasiszta Trump-klón, Bolsonaro és a szekuláris demokráciát leépítő indiai Modi.

"Orbán Magyarországa vezető szerepet vihetett volna ebben a szövetségben."


Idetartoztak volna a Közel-Keletről az Ábrahám Egyezmény aláírói, az Egyesült Arab Emírségek és a jobbszélre tolódott Izrael, amely a technológiát, az erőt szolgáltatja. Szaúd-Arábia technikai értelemben nem csatlakozott, de gyakorlatilag igen. Bahreint Szaúd-Arábia kényszerítette a csatlakozásra, Marokkóra értékes foszfátmonopóliuma miatt volt szükség. Egyiptomnak nem kellett csatlakoznia, e nélkül is itt a helye, történelme legkeményebb diktatúráját éli éppen. Ezek és más, a hatalom közelében lévő, európai szélsőjobboldali csoportok alkották volna a Trump-kormányzat által megálmodott szövetséget, amelybe Magyarország tökéletesen beleillik...


„ERDÉLY NAGY ÜTEMBEN FEJLŐDIK, SOKKAL NAGYOBB ÜTEMBEN, MINT MI" - NYÁRY KRISZTIÁN ÉS NYÁRY LUCA AZ ERDÉLYI KÖRÚTJÁRÓL MESÉLT

HVG
Szerző: CSATLÓS HANNA
2021.11.13.


„Sok akadály van, de leküzdöd” – mondja Erdély pozitív atmoszférájáról Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész és lánya, Nyáry Luca író azután, hogy a Spektrum új sorozatában bejárták a szomszédos vidéket. Beszéltek arról, hogy mitől virágzik a start-up kultúra Erdélyben, mitől jó hely Kolozsvár, hogyan kell kezelni a medveparát, és mit rejt a vadregényes táj a Drakula-mítoszon és Wass Alberten túl. Nyáry Krisztián a készülő, új könyvének szerzőiről is elárult néhány részletet.


hvg.hu: Az Erdély – A székelykapun túl című sorozat nyári forgatása során keresztül-kasul utazták Erdélyt; azt olvastam, hogy összesen 11 ezer kilométert tettek meg autóval. Hogy állt össze az útiterv?

Nyáry Krisztián: Ez egy harmincnapos forgatás volt, de két hónap alatt vettük fel az epizódokat, tehát több részletben jártuk be Erdélyt. Pontos számokat nem tudok, de valóban irgalmatlanul sokat autóztunk, majdnem minden nap Sopron-Nyíregyháza távokat tettünk meg. Általában el szokták felejteni, hogy Erdély milyen nagy, igaz, sokszor az sem mindenki számára egyértelmű, hogy mit nevezünk Erdélynek.

hvg.hu: Mire gondol?

Ny. K.: Magyarországon egy kevéssé tájékozott ember, ha eszébe jut Erdély, általában Székelyföldre gondol. Pedig Székelyföld Erdélynek csak körülbelül a harmadrészét teszi ki, egy két és fél megyényi területről van szó. Erdélynél is nagyobb azonban az a terület, amelyet az egykori Királyi Magyarországtól elcsatoltak: ez nagyobb, mint a mai Magyarország, és nem csak Erdélyből áll. Ott van még a Partium, amely teljesen más földrajzú és kultúrájú vidék, vagy a Bánát Magyarország, Szerbia és Románia határán. Ennek a központja, Temesvár egyáltalán nem erdélyi város a kultúráját tekintve, jobban hasonlít Triesztre, mint Kolozsvárra...

A MAGYAR DEMOKRÁCIA UTOLSÓ REMÉNYE: KÓSA LAJOS

MAGYAR JETI
Szerző: Magyar Jeti
2021.11.13.



Oszama bin Ladenék elleni harcra való, mégis magyar újságírókkal és a kormány ellenfeleivel szemben vetik be. Ez a Pegasus, ami Kósa Lajos szerint „egyszerű szoftver”. A politikus óriási szolgálatot tett a nyilvánosságnak azzal, hogy elismerte, amit előtte senki más.
#magyarjeti

BERNEK PÉTER SZERINT TURI NEM MONDOTT IGAZAT

NÉPSZAVA
Szerző: KOROM MILÁN
2021.11.13.


A már visszavonult úszó túltette magát a Kőbánya SC-ben ért sérelmeken, most azonban úgy érezte, néhai édesapja védelmében meg kell szólalnia.

Egyre több sportoló töri meg a csendet, és beszél arról, milyen volt Turi György csapatában úszni. Ezúttal a rövid pályás világ- és Európa-bajnok, ifjúsági olimpiai bajnok Bernek Péter és édesanyja, Bernekné Asztalos Enikő adott exkluzív interjút a Népszavának...

SPORTOLÓAGY

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.11.13.


Egy sportolóagyú sportújságíró „nagyinterjút” készített az úszóedzővel, akiről sok úszó mondta el a történeteit. Amik mind arról szóltak, hogy az illető egy erőszakos, embertelen, gyerekverő alak. A sportolóagyú sportújságíró úgy gondolta, majd ő most igazságot szolgáltat, elmondatja az illető úszóedzővel a saját verzióját. Mit tesz isten, ebből a „nagyinterjúból” az derül ki, hogy ez az úszóedző milyen nagyszerű ember. Az illetőt a „nagyinterjú” megjelenésének másnapján az úszószövetség minden tisztségéből felmenteni készült. Ezután a portál sportolóagyú szerkesztője nagy nehezen talált egy magához hasonló hülyét, aki kiállt a vérnősző úszóedző mellett – talán nem tudja a sportolóagyú szerkesztő, hogy bármiféle hülyét bármire bármikor lehet találni, ám ezen hülyék megnyilvánulásaitól függetlenül a valóság nem változik. De a portál valószínűleg nem nyugszik bele abba, hogy az illető úszóedző egy pitiáner hatalmi tébolyult, egy perverz, gyáva alak, aki kizárólag gyerekeken meri kiélni a beteges ösztöneit.

Előkerestem egy sokéves jegyzetemet, ez akkor íródott, amikor Kiss Lászlóról még nem derültek ki az aljasságai, aztán mégegyet és mégegyet, ideteszem őket, utána még beszélgetünk:...

MIRŐL ÉNEKEL A NYÚL?

NÉPSZAVA
Szerző: MÁRTON LÁSZLÓ (MONTPELLIER)
2021.11.13.


"Időnk csapása, hogy bolond vezet vakot" (Shakespeare: Lear király) 

Lengyel László cikkéhez (Fut a nyúl a mezőn és énekel, Szép Szó, 2021. 10. 30.) fűznék néhány megjegyzést, de előbb két titkot bízok még az olvasóra. Az első: megalakulásának napja óta tagja vagyok a Demokratikus Koalíciónak. A második: amikor öt évvel ezelőtt elhagytam Magyarországot, elhatároztam, hogy a politikai gondolkodásról nem mondok le, elmondom véleményemet, ha szükségesnek tartom, de nem a pálya széléről kiabálok. 

Lengyel László jó tulajdonságait – éleslátását, hatalmas műveltségét, stílusát – tekintve a legkülönb politikai elemzők között tartom számon. Tolla azonban gyakran sebesebben forog, mint az esze, ezért előfordul, hogy alulmúlja magát. Például a "Fut a nyúl a mezőn és énekel" elemzésében. A példabeszédből egyértelműen kitűnik, kik vadásznak rá, de kevésbé világos, hogy ki a nyúl és menekülése közben mit énekel. Bár a hasonlat nem szerencsés, nyilvánvaló, hogy Lengyel László az ellenzék győzelmét és az Orbán-rendszer bukását kívánja. De hogyan? Cikkének első részében kijelenti: Márki-Zay Péter választási előnye, hogy nem Gyurcsány. Ez ugyan alapvető igazság, de a győzelemhez kevés. Olyan, bizonyára kéretlen tanácsokkal látja el, amelyek – szerinte – elősegítik győzelmét. "Az ellenzéki pártok és vezetőik fölött áll (…) a választóktól közvetlenül kapta megbízását." Ez egyrészt nem igaz, másrészt ha igaz lenne, Márky-Zay vereségét biztosítaná. Az előválasztókat elsősorban az ellenzéki pártok mozgósították, a lebonyolításhoz szükséges infrastruktúrát is ők szolgáltatták. Ha Márki-Zay nem az első sorban, de közöttük áll, ha a legkisebb gyanút éleszti, hogy fölöttük és nem velük kíván kormányozni (nem teszi!), régen rossz. Az ellenzéki pártok egyikét sem vezetik félistenek, tetszés szerinti mennyiségben lehet hibát találni, de közös céljukat, a parlamenti demokrácia helyreállítását nélkülük elérni lehetetlen. Illetve lehet, Erdogannak, Putyinnak, ahogy annak idején Salazarnak is sikerült díszletként használniuk, de a miniszterelnök-jelölt és a vele szövetkező pártok egyértelművé tették, hogy az ő Magyarországuk útja nem Keletre tart...

OKTATÁSPOLITIKAI FORRÓ KRUMPLIK: MI LEGYEN AZ EGYHÁZI ISKOLÁKKAL?

PORTFOLIO
Szerző: RADÓ PÉTER
2021.11.09.


Az európai oktatási rendszerek nagy többségében a közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonban lévő iskolák hálózata a domináns, a nonprofit vagy üzleti szervezetek, egyházak és magánszemélyek tulajdonában lévő magániskolák amolyan kiegészítő, kínálatbővítő szerepet játszanak. Ez volt a helyzet Magyarországon is, de ez az előző évtized első felében megváltozott, ami 

felvet egy csomó megoldásra váró problémát.

2010 óta a magyar állam a folyamatos szereptévesztés állapotában van. A kormány közügyeket kreál olyan magánügyekből, mint amilyen a vallás, a gyerekvállalás, a nemi és nemzeti identitás vagy a lakóhely megválasztása, ugyanakkor magánügyekké degradál olyan közügyeket, mint például az egészségügyi ellátás, az oktatás, vagy a szegénység problémája. Ebbe a mintázatba illeszkedik a közoktatás erős kormányzati rásegítéssel zajló részleges privatizációja is, az iskolák nagy számának átadása a különböző egyházak számára. Az egyházak közszolgáltatási szerepének erősítése az oktatásban kezdődött, majd később elindult a szociális, gyermekvédelmi és más közszolgáltatásokban is.

Az egyházi iskolahálózat expanziójával kapcsolatban az első kérdés az, hogy hol húzódik az a határ, amely mellett a magániskolák aránya már az egész közoktatási rendszer teljesítményére hatást gyakorol. Különböző megfontolások alapján korábban ezt a határt körülbelül 10 százalékos aránynál húztam meg. Az ezredforduló óta három európai országban zajlott olyan jelentős mértékű oktatási privatizációs folyamat, melynek hatására a magániskolákban tanulók aránya átlépte ezt a küszöböt, és a különböző értékelések mindhárom országban számos negatív mellékhatást tártak fel. Látnunk kell azt is, hogy míg Svédországban és az Egyesült Királyságban a privatizáció melletti érvek alapvetően az oktatás eredményességével összefüggő – többnyire nem kellően megalapozott – megfontolásokon alapultak, Magyarországon az egyházi oktatási expanzió erőteljes kormányzati támogatása kizárólag politikai-ideológiai – tehát nem oktatáspolitikai – célokat szolgált...

ÉN SOK MINDENTŐL FÉLEK, HA A JÖVŐRE GONDOLOK - EGYTŐL AZONBAN NEM. HOGY A KISKORÚ GYERMEKEKET NEMÁTALAKÍTÓ KEZELÉSEKKEL AKARJA BÁRKI MAGYARORSZÁGON ÁTVÁLTOZTATNI. EZ NINCS A LISTÁMON...

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.11.10.


Én sok mindentől félek, ha a jövőre gondolok.

Félek attól, hogy tovább nyílik a társadalmi olló, és még több ember szegényedik el.

Félek attól, hogy a leszakadó térségekben a feketezónában felépített túlélési stratégiák a bűnözést általánossá teszik.

Félek attól, hogy az oktatási szegregáció újabb és újabb gyerekeket zár be a tudatlanságba és nyomorúságba.

Félek attól, hogy pár év múlva nem lesz elég pedagógus.

Félek az egészségügy összeomlásától, attól, hogy betegek leszünk, betegek lesznek körülöttem, és sem a Coviddal, sem más betegséggel nem tudják ellátni a gyógyítást az egészségügyi dolgozók.

Félek attól, hogy az árokásás addig folytatódik, míg mindannyian gyűlölködve belezuhanunk.

Félek attól, hogy a korrupció állandósul, és nem fogjuk tudni visszaállítani az átláthatóságot.
Sok mindentől félek. Egytől azonban nem. Hogy a kiskorú gyermekeket nemátalakító kezelésekkel akarja bárki Magyarországon átváltoztatni. Ez nincs a listámon…

PÁRHUZAMOS ALKOTMÁNY

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: ANTAL ATTILA
2021.11.13.


Az Orbán-rendszerben rejlő gyűlöletpolitikával és fasisztoid tendenciákkal nem lehet kiegyezni, ugyanakkor az Orbán által befolyásolt társadalmi csoportokkal viszont kötelességünk megpróbálni egy országban élni.


Az előválasztás befejeztével végre érdemben foglalkozhat az ellenzék azzal, hogy milyen stratégiát kell alkalmazni az Orbán-rendszer alkotmányos struktúrájával kapcsolatban. Ugyanis az ellenzéki csatározások alatt a helyzet számottevően romlott: Orbán „többszintes mélygarázst” épített a mélyállam alá. Orbán korábban politikai ellenfeleit „tagadta ki” a nemzetből, most pedig arra rendezkedik be, hogy kétharmadát elveszítve, vagy rosszabb esetben ellenzékben is ő legyen az ura az alkotmánynak. Vajon megakadályozható az ebben rejlő polgárháborús veszély? 

Sajnos, nagyon gyakran úgy érzem, hogy a hazai politikai közösség annyira megosztott alkotmányos és ideológiai elvek, a világról való gondolkodást, de pusztán a valóság értelmezését illetően is, hogy ha ezeket egy alkotmányba akarnánk beleszorítani, akkor az felrobbanna a sok ellentmondástól. Persze, joggal állíthatjuk, hogy éppen ilyen helyzetekre találták ki az alkotmányos demokráciát, amely rögzíti az emberi együttélésre, az állam és polgára közötti alapvető viszonyokra vonatkozó normákat. A helyzet azonban az, hogy éppen az 1989-es alkotmányosság bukása mutatta meg azt, hogy egy alkotmánynak nem csak közjogi, hanem politikai identitása is kell, hogy legyen, hiszen az teremti meg azokat a társadalmi kötőerőket, amelyből az elfogadottság, a legitimáció fakad. Ezt jól látta meg a Fidesz, és kiépített egy olyan alkotmányos rendszert, amely mind közjogi, mind politikai szempontból az Orbán-rendszerre van méretezve. A kétharmad folyamatos birtokában az alaptörvény-módosításokkal végezték el az utómunkálatokat és amíg korábban a lendületes politikai kormányzáshoz bizonyos szempontból szükség volt a kétharmadra, addig ma már Orbán elkezdett berendezkedni a „kétharmad utániságra”: ebben a keretben kezelhető a felsőoktatás alapítványosítása, a gazdasági hátország megerősítése és a közjogi pozíciók bebetonozása egy esetleges kormányváltás esetére. Orbán alkalmassá tette a rendszerét a túlélésre, akár a kétharmad, akár a kormányzás formális elvesztése esetére. 

Az ellenzéki politika térfél dinamizálódása maga után vonta, hogy újból kiéleződtek azok a viták, amelyek arra vonatkoznak, hogy mit lehet kezdeni az Orbán-rendszer alkotmányával. A vita egyik oldalán megfogalmazódott a „feles többséggel való alkotmányozás” gondolata, amely abból indul ki, hogy az Orbán-rendszer alaptörvénye közjogilag érvénytelen. A másik („túlfeszült lényeglátó”) oldalon pedig megjelent az az érvelés, hogy az Orbán-rendszer politikai leváltása nem érintheti a korábbi rendszer legalitását, az új kormányt is köti a 2010 utáni jogrendszer és az ebből fakadó jogállami kritériumok, s emiatt minden „jogtörés” sokkal nagyobb problémát jelentene, mint bármi, amit az Orbán-rendszer okozott...

EGYHÁZI TÉRNYERÉS A SZOCIÁLIS ÁGAZATBAN

SzocOkos Blog
Szerző: SzocOkos
2021.11.11.


Elöljáróban: ez a cikk NEM az egyházi fenntartású intézményben dolgozó kollégákról és kliensekről szól, nem intézményi, személyi felelősséget akar megnevezni. A téma egy olyan jelenség, ami velünk van régóta az ellátórendszerben, de az elmúlt 10 évben különösen felerősödött és meglehetősen sok dilemmát vet fel. Ezekről a dilemmákról nyíltan nem beszélünk, így válaszaink, megoldásaink sem lehetnek.


A cikk a Szociális Munka Napja 2021 szakmai konferencia kerekasztal-beszélgetéséhez gyűjtött gondolatokra épül.

Alapvetés

A modern, polgári demokratikus államokban a szociális problémák megoldása alapvetően állami feladat, s a politikai-ideológiai berendezkedéstől függően az állam kisebb-nagyobb mértékben, de meghatározó szerepet is vállal ebben. A megvalósításban azonban az állam nem feltétlen kizárólagos módon van jelen, bevonhat illetve beengedhet nem állami szereplőket: civil szervezeteket, egyházakat, nonprofit vagy akár for profit szereplőket is. A magyar társadalomban a szociális intézményrendszerek kialakulásában az egyházaknak valóban komoly érdemei vannak, különösen a két világháború között volt nagy jelentősége – ugyanakkor az egy jelenlegitől teljesen más társadalmi közegben zajlott, jóval magasabb volt az egyházak társadalmi beágyazottsága. Az államszocializmus idején ez gyakorlatilag megszűnt és kizárólagosan az állam látott el ilyen feladatokat. A rendszerváltás után is az állami intézményrendszer adta az ellátórendszer gerincét, ugyanakkor megjelentek az államon kívüli szereplők is. A meghatározó alapot ugyanakkor továbbra is az állam adta, pl. az 1993-as szociális törvény szerint a nem állami szereplők belépésének és finanszírozásának feltétele az önkormányzatokkal való szoros együttműködés (pl. feladatellátási szerződés megkötése).

A hazai ellátórendszer fejlődése alapján mindenképpen ki lehet jelenteni, hogy önmagában a nem állami részvétel a szociális szektorban pozitívan értékelendő. Az egyházi jelenlét e tekintetben nem gond, mert színesíti és bővíti a rendszert. A korábbi alkotmány és az Alaptörvény is alapjaiban megfelelően közeget teremt ehhez, ugyanis rögzíti, hogy az állam és a vallási közösségek különváltan működnek, de az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek (VII. cikk). A 2010 után kezdődő időszakban ugyanakkor egy olyan ellátórendszeri eltolódás és olyan speciális szabályozási helyzet lépett fel, amelyben az egyházi fenntartók minden más szereplővel szemben jutnak előnyökhöz...

...Szolgáltatói szektor átalakulása

A 2010-től indulóan a kormányzat tudatos, több lépcsőben megvalósuló stratégiája arra épül, hogy a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az egyházak egyre nagyobb szerepet és teret kapjanak. Ez azonban nagy részben nem új kapacitások létrehozásával valósultak meg, a már állami fenntartásban és tulajdonban lévő szolgáltatásokat, intézményeket adnak át.

Első lépésben a 2012-ben hozott döntés alapján a települési, megyei önkormányzatok által fenntartott gyermekvédelmi intézményeket valamint az idős bentlakásos, fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybetegek otthonait állami kezelésbe vette. Már 2015-ben napvilágot láttak a tervek és számok erről, az akkor hírek szerint nagyságrendileg 100 intézmény, 200 telephely került volna át az egyházakhoz majdnem 15 ezer dolgozóval és 35 ezer ellátottal. A 1046/2017. (II. 3.) Korm. határozatban két lépcsőben 8 837 majd 21 563 férőhely átadásáról született döntés.

2020-2021-ben, bár elméletileg a kormányzat figyelmét a járványhelyzet köti le, a folyamat felgyorsulni látszik: törvényi és kormányhatározati formában történtek jelentős mértékű tulajdon-átruházások történtek. Két év alatt 120 intézményi ingatlan, több cégben meglévő állami tulajdonrész került egyházi tulajdonba és a korábban állami kézben lévő hiteles lakásállomány is egyházi fenntartású lakásügynökségbe szerveződött át, ez 4620 ingatlan tulajdonjogát jelentette. Az utolsó ilyen döntés a folyamatban lévő T/17437. számú törvényjavaslat, amiben újabb, későbbi kormányhatározatban definiált ingatlan-átadásokról szóló javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek.

2020. májusi nyilatkozat alapján az alapszolgáltatási szegmensben az összes intézmény 44 százalékát egyházak működtetik, a szociális szakellátás körében pedig 25 százalékos ez az arány. A gyermekvédelmi szakellátásban 2010-ben 7 százalékos volt az egyházi szerepvállalás, 2021-re 60 százalékos aránnyá nőtt, de aktuálisan már 70% körüli számok is elhangzottak. És akkor most idézet következik - kommentár nélkül: „Az egyházügyi törvény szigorításával, a történelmi és bevett egyházak „helyzetbe hozásával” robbanásszerű volt az emelkedés 2012 és 2018 között minden vizsgált szolgáltatási területen. Mi sem jelzi ezt jobban, mint az, hogy 2018-ra például a házi segítségnyújtás körében a kapacitások 40%-át, míg az étkeztetésben 20%-át egyházi fenntartású szolgáltatók jegyzik úgy, hogy 10 évvel korábban azok szinte elenyésző létszámban voltak megtalálhatóak.” (Katona G, 2021)...

A LEGNAGYOBB ELMÉK AZON DOLGOZNAK, HOGY TÖBBET KATTINTSUNK REKLÁMOKRA, DE ENNEK NEM KELL ÍGY LENNIE

G7.HU
Szerző: HOBOT PÉTER
2021.11.13.


A techóriások a legtöbb figyelmet arra fordítják, hogy a felhasználók minél több időt töltsenek a platformjaikon és hirdetéseket kattintsanak, mivel ez termel profitot. De a náluk felhalmozódott adatvagyont a társadalom szolgálatába is állíthatjuk. Ebben a podcastban azt járjuk körül, hogy milyen kutatások folynak Magyarországon, amelyek egy tudatosabb, és közösségileg hasznosabb digitális környezet lehetőségeit feszegetik.

A műsorban megszólaló kutatók: Borza Endre, Hajdu Gáspár, Nagy Ágoston és Minkó Mihály.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Rengeteg adat gyülemlik fel a techóriásoknál, ami a felhasználóik viselkedését írja le, de ezzel bizonyos esetekben visszaélnek a vállalatok. Sokan abban látják a megoldást, hogy valamilyen módon korlátozni kéne ezek felhasználását, ám az ilyen típusú adatokat rengeteg társadalmi kérdés megválaszolására is lehetne használni...

KÖZTÉVÉ | OLIGARCHIA ANIMÁCIÓS-SOROZAT 4. RÉSZ

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.11.13.



Empatikus, objektív tájékoztatás az MTVA értekezletén a 2019-es európai parlamenti választások előtt. Bárcsak ilyen kedves útmutatást kapna minden médiában dolgozó! Sőt, tovább megyek, mindenki az ég egy adta világon, hogy tudjuk már végre, mi, merre, hány méter. Hajrá, köztévé! Turai Balázs animációja idézi meg a 2019-ben kiszivárgott hangfelvételt, melyen az MTVA vezető szerkesztője, Bende Balázs ad utasítást kollégáinak a közelgő választásokkal kapcsolatban. Animáció: Turai Balázs Zene: Benjamin Efrati Hang: Bende Balázs vezető szerkesztő az MTVA értekezletén 2019. március 25-én, Szabad Európa

REJTÉLYES TÖRTÉNETEIM: ELBERT JÁNOS HALÁLA – II. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: ODZE GYÖRGY
2021.11.12.


Az első részben megírtam: Elbert János, a neves magyar irodalomtörténész és egyetemi tanár 1983. március 9-én Siófoknál a Balaton sekély vízébe fulladt. Az ellentmondásos esetet a hatóságok nem vizsgálták, egyszerűen balesetnek minősítették.

Pedig politikai gyilkosság történt.

1983-ban indiai külszolgálatban voltam, a történet pedig, különös módon ott, Delhiben folytatódott. Megismerkedtem egy szovjet diplomatával – akkoriban még létezett a Szovjetunió –, akinek munkácsi születésű magyar felesége volt, így lettünk jóban, összejártunk, gyakran vendégeskedtek nálunk. A sokadik találkozó után elmondtam neki az Elbert-ügyet, ami akkor foglalkoztatott, ő pedig érdekes dolgokat mesélt.

– Amikor megválasztják a szovjet párt vezetőjét, a KGB minden alkalommal „körülnéz” a környezetében, nem találnak-e valakit, aki esetleg kellemetlen, kompromittáló lehet számára a későbbiekben. Ha esetleg felmerül ilyen személy, nem sokat teketóriáznak, hanem balesetnek álcázva ügyesen megszabadulnak tőle. Miután Andropov 1982. novemberében lett pártfőnök, könnyen lehet, hogy – többek között – Elbertet valamiért gyanúsnak tartották. Lehetséges volt ez annál is könnyebben, mert Andropov 1956-ban budapesti nagykövet volt és köztudottan szerepe volt az ellenforradalomnak nevezett megmozdulás leverésében, és Nagy Imre eltávolításában.

Tehát Andropov és Elbert...

SZABAD SZEMMEL: MÁRKI-ZAY PÉTER ÜZENT PEKINGNEK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.13.


Mindent górcső alá venne: az infrastruktúra fejlesztésére adott kínai hitelektől és a Fudan Egyetem budapesti campusának tervétől kezdve, a kínai oltóanyag használatáig, illetve előkészületben lévő gyártásáig.


South China Morning Post

Márki-Zay Péter azt üzente a Hongkongban megjelenő lapon keresztül Pekingnek, hogy teljes egészében felül kívánja vizsgálni a szoros kapcsolatokat, amelyeket Orbán Viktor alakított ki Kínával. A politikus, aki véget akar vetni a miniszterelnök által kialakított hatalomkoncentrációnak, mindent górcső alá venne a bilaterális együttműködésben: az infrastruktúra fejlesztésére adott kínai hitelektől és a Fudan Egyetem budapesti campusának tervétől kezdve, a kínai oltóanyag használatáig, illetve előkészületben lévő gyártásáig.

Azt ígéri továbbá, hogy mindenképpen véget vet a gyakorlatnak, mármint hogy Magyarország sorra megvétózza az EU elítélő határozatait az emberi jogok kínai megsértése és más törvénytelenségek kapcsán. Azt mondja, ő jobban igazodik az európai normákhoz, mint Orbán.

Különösen nyomja a begyét, a korrupció, minden ilyen esetet ki akar deríteni. Ennek megfelelően újra kívánja tárgyalni a Budapest-Belgrád vasútvonal már folyamatban lévő felújítását, független intézmények bevonásával. Szerinte közpénzeket nyúlnak le, amikor felülárazták a beruházást. Továbbá akkor is igencsak megnyomták a ceruzát, amikor a hitelkamatokról döntöttek, ám az ellentétes a nemzeti érdekekkel.

Ráadásul az csak a kínaiaknak jó, hogy a pálya elkerüli a nagyobb lakott településeket, a végén azonban a magyar adófizetők állják a cechet. Úgy látja: Kína minden eredménye ellenére sem jó az, ha elűzik az ország legjobb egyetemét, a CEU-t, amely ingyenes volt a magyar diákok számára, majd nagy pénzeket nyomnak bele a kommunista Kína egyik elitképzőjének magyarországi lerakatába.

Márki-Zay megismételte, hogy szükségesnek tartja az együttműködést Pekinggel, de csakis a kölcsönös előnyök alapján.

Economist

A lap azt mérlegeli, hogy képes lesz-e elűzni Márki-Zay Péter Orbán Viktort, aki számára váratlanul borúsra fordultak a kilátások, pedig az év elején még úgy látszott, hogy simán megőrzi a kétharmadot a jövő évi választáson. Most először azonban a vereség lehetősége is benne van a Fidesz számára a pakliban.

Persze a párt fel fogja sorakoztatni teljes fegyverzetét a vetélytárs legyűrésére. Orbán máris nagy családi adóvisszatérítést jelentett be, emelni kívánja a minimálbért, a nyugdíjasok különjuttatást kapnak. Emellett igyekszik majd személyében támadni a kihívót, ahogy azt Dobrev Klárával is tette, amikor még azt hitte, hogy ő lesz az ellenfél.

Márki-Zay és szövetségesei azonban tisztában vannak vele, hogy a miniszterelnöki tisztség megszerzése csupán a kiindulópont lesz, meg kell változtatni az egész hatalmi szerkezetet. De még az is lehet, hogy felbomlik az ellenzéki egység. Ám bármennyire is elképzelhetetlennek látszott a győzelem egy évvel ezelőtt, most nagyon is reális a siker reménye. Ez pedig bíztató mindenki számára, aki meg akarja gátolni, hogy Magyarország még jobban belecsússzon a tekintélyelvűségbe.


Bloomberg

A Bizottság elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, mármint hogy az döntse el, összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel az Európai Bíróság csaknem egy éve hozott ítélete, miszerint sérti az uniós jogot a magyar menedékgyakorlat több eleme is. Ezt az igazságügyi biztos közölte budapesti látogatása végén. Reynders kiemelte: egyetlen tagállam sem vonhatja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét.

De nem ez volt az egyetlen vitás kérdés a tárgyalások során, amelyek megerősítették, hogy bomlik le a jogállam. Brüsszel azt is el kívánja érni, hogy a magyar fél módosítja az ún. gyermekvédelmi törvényt, mivel az a nemi orientáció alapján diszkriminál.

A hírügynökség egy illetékest idéz, aki megerősítette, hogy az EU napokon belül beindítja a jogállami mechanizmus első szakaszát, vagyis levélben kér felvilágosítást Magyarországtól és Lengyelországtól, éspedig arról, miként óhajtják megakadályozni a visszaéléseket a gazdasági segélycsomag felhasználása során. A Bizottság jelenleg a jogállami aggályok miatt visszatartja a milliárdokat.

Bloomberg

Lassan elfogy az Európai Bizottság türelme Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, mivel azok folyamatosan semmibe veszik a jogállami normákat. Ezért az EU végrehajtó testülete azt javasolja, hogy az unió legfelsőbb bírósága szabjon ki pénzbüntetést a Fidesz-kormányra, amiért az az EUB döntése ellenére sem változtatott gyakorlatán és törvénytelenül menedékkérőket vesz őrizetbe, illetve rövid úton visszazsuppolja azokat Szerbiába.

FAZ

Más országok számára vonzónak tűnhet, hogy a magyar kormány befagyasztotta a benzin árát, ám a történelmi tapasztalatok óvatosságra intenek. Közgazdászok eleve nem szeretik, mert nem változtat azon, hogy nincs elég üzemanyag. A következmény az lehet, hogy még kevesebb áll belőle rendelkezésre és káosz alakul ki a kutakon. Sőt, feketepiac jöhet létre, ha egyesek megpróbálják kijátszani a maximumárat. De még az is előfordulhat, hogy a tilalom feloldása után az érintett cégek egyszerre érvényesítik az elhalasztott áremeléseket, így nagyot löknek az infláción.

Egy német szakértő azt mondja: az efféle kényszerintézkedések lenyomják a kínálatot, vagyis rontanak az ellátáson, ugyanakkor lendületet adnak az illegális kereskedelemnek. Példa rá az olajtermelő Venezuela, ahol 3 éve ugyanezt a megoldást alkalmazták, ám az lett belőle, hogy gondok támadtak mind a kitermelésben, mind az ellátásban.

ÜZENET A FIDESZ KORMÁNYNAK. MINDEN ÁRÁT RÖGZÍTSÉTEK BARMOK!

BANDITAPOLITIKA BLOG
Szerző: Bandita
2021.11.12.


Rögzítse minden termék, szolgáltatás, szállítás, termelés árát a kormány!

Nehogy már adót kelljen csökkenteni neki, fizesse meg más az árát a stadionoknak, a túlárazott közbeszerzés során meggazdagodott strómanok kokainos hajókázását az ereszcsatornán lógva.

Eddig is a más farkával verte a kormány a saját alkalmatlansága során kialakult áremelkedés lakosságon lecsapódott hatását, hát akkor most se legyen másképp.

Miért kell csak a benzin árát befagyasztani?

Az adóját nem lehet csökkenteni, mert akkor kevesebb lesz az ellopni való?

A kenyér árát hogy hogy nem lehet befagyasztani?

A csirke farhát ára miért is emelkedik?

A liszt, a cukor, a zöldség, a mosópor, a gyógyszer, a csattogós lepke meg a többi miért is lesz egyre drágább?

Mert sokkal több az aki tankol, mint aki eszik, vagy beteg, vagy fűt, esetleg éhezik, fázik, nincs munkája?

Ez így nem fasza.

Tetves kormánya az országnak ismét bebizonyította mennyire alkalmatlan, embertelen, cinikus, aljas, mocskos szarházi banda a kétharmados alaptörvény minden hazugságával együtt.

Ismét nem az embereken akarnak segíteni, nem velük törődnek, csak a saját hasznukat lesve másokkal fizettetik meg a gazdasági balfaszságukat.

Teljesen felesleges ezen kormányzati intézkedések elemzése.

Ezek lopnak, és ami még rosszabb, a bajban is csak lopnak.

Mindegy kitől, legyen az rokkant, autós, önkormányzat, melós, nyugger.

Hogy most emelkedik a minimálbér, meg jön a tizenharmadik havi nyugdíj?

A matek szerint ezzel is az utolsó utáni helyen van a józan

ész, ennek többszöröse landolt magánrepcsin meccsre menet, vejkó zsebben, analfabéta gázszerelő zsenijében, alkotmányos költség formájában haveri zsebben.

Az ellenzék meg ne legyen már puding, egyenesítse már ki a lapátot a karmelitás fekélyen.

BANDITA.

RÁADÁS: KOVÁCS ANDRÁS PÉTER | ÉLETED FILMJE TELJES EST

YOUTUBE
Szerző: KAP
2021.11.08.



Kovács András Péter | Életed filmje teljes est.

FALUS FERENC: MILYEN EGÉSZSÉGÜGYET SZERETNÉK? - SZUBJEKTÍV VÁZLAT

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: FALUS FERENC
2021.11.12.


Az utóbbi időben, főleg amióta nyugdíjas is vagyok, gyakran gondolok arra, nekem is szükségem lesz az egészségügyre mint betegnek. A Fővárosi ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) korábbi vezetője mondta annak idején, hogy akit ő a fővárosban nem ismert, az nem is volt. Ma, aki a fővárosban dolgozik, már őt nem ismeri. Egyszerre lettünk nyugdíjasok. Nemcsak a paraszolvencia szűnt meg, hanem az ismeretségalapú ellátás is. Főleg azért, mert a középosztály egyre szélesebb rétege már csak (majdnem csak) a magánellátást veszi igénybe.

Kincses Gyula kezdeményezésére, szervezésében és szerkesztésében 2017-ben alapvetés készült, amit akkor az összes ellenzéki párt vezetői elláttak kézjegyükkel (kincsesgyula.hu).

Ezek az elvek ma is érvényesek, számomra most is meghatározóak.

Az alábbi írásban néhány személyes gondolatomat rögzítem azt remélve, hogy barátaim és kollégaim esetleg hozzászólnak, kritizálják, elmondják a véleményüket...


ELŐBB-UTÓBB MINDENKI A KONYHÁBAN KÖT KI – A NŐK HELYE A NER-BEN

MÉRCE
Szerző: BAKÓ JÚLIA
2021.11.13.


... a feminista kritikák szerint a nukleáris családmodell, amelyben a nők látják el a láthatatlan munkák túlnyomó részét – egyenlőtlen, aránytalanul terheli le a nőket, és eszköz arra, hogy a nőket kiszolgáltatott és alárendelt helyzetben tartsa.

A nukleáris család modellje persze a hibái ellenére sem fog egyhamar eltűnni, és – a kormány állításaival ellentétben – a feminista mozgalomban sincs egységes álláspont arról, hogy egyáltalán el kell-e tűnnie. Az viszont egyértelműen látszik, hogy ez a családmodell a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, és a nők társadalmi elnyomását szolgálja. Ezért megújításra szorul.

A családokon belüli munkamegosztás és hatalmi viszonyok kiegyenlítése persze hosszú folyamat, amelyben sok, társadalmilag rögzült viselkedésmódot kell felülírni. Nőjogi és feminista szervezetek és aktivisták viszont állítják, hogy lehet és kell is haladnunk egy olyan családmodell felé, amelyben a láthatatlan munkák egyenlően oszlanak meg férfiak és nők között, ahol ezek a munkák nem női munkaként értelmeződnek, ahol a férfi nem „besegít” a házimunkába, hanem egyenlő társ annak elvégzésében. Az államnak pedig kommunikációs szinten és jóléti szolgáltatásokkal is elő kell ezt segítenie.

A jelenlegi Fidesz-kommunikáció viszont ahelyett, hogy szembenézne a családon belüli egyenlőtlenségekkel, és az enyhítésükre tenne kísérletet, tovább mélyíti azokat.

Mikor Novák Katalin azt mondja, hogy a nők olyan erősnek születtek, hogy mások terheit is elbírják, vagy Schmidt Mária virtuóznak nevez minden magyar nőt, akik „egyszerre teljes értékű anyák, feleségek és munkaerők”, akkor a női sors természetes velejárójaként állítják be azt, hogy a nők a családokon belül lényegesen többet dolgoznak. Így, bár ezek a szavak dicsérően hangozhatnak, valójában a családokon belüli egyenlőtlen, a nőket kizsákmányoló munkamegosztást eszményítik...

EPERJES KÁROLY: „A HÍDEMBER UTÁN MEGÜZENTÉK, HOGY ILYEN FIDESZES G...KET NEM AKARNAK A VÁSZNON LÁTNI”

TELEX
Szerző: ROVÓ ATTILA
2021.11.13.


„Én senkire nem dobok követ, aki ott bent aláírt, vagy aláíratott. Az álljon meg az Isten előtt, aki önként, dalolva aláírt vagy aláíratott”


– többször is elhangzó, az ÁVH-val, szocialista állammal való együttműködésre utaló kulcsmondat ez Veiszer Alinda Eperjes Károllyal készült interjújában. (A teljes, több mint egyórás felvételt ezen a linken tudja megnézni egy jelképes támogatásért cserében.)

Eperjes a Magyar Passió című új filmjéről, és ezzel összefüggésben a családi keresztény hatásokról és a megbocsátás fontosságáról beszélt hosszan, arról, hogy két pap nagybátyját is elvitték az ötvenes években, közülük az egyik disszidált is. Elmesélte, hogy a filmben több jelenet is a családjával történt meg, például az, amikor egy illegális Trianon-megemlékezést az ÁVH-sok vízágyúval próbálnak szétverni, de az emberek nem tágítanak, rendületlenül állnak a virágból meglepetésként a papnak kirakott Nagy-Magyarország mellett.

A színész-rendező által többször is említett kulcsmondat az elhurcolt pap nagybátyjától származik, és a műsorvezetővel arra jutnak a beszélgetés egy pontján, hogy ez az egész film központi mondanivalója: aki kényszer hatása alatt cselekedett, annak meg kell bocsátani. Sőt, még annak is meg lehet, aki önként tette a dolgokat, de később bocsánatot kért, ha „van töredelem”...


STRATÉGIAI LÁTOGATÁS A SZIMBÓLUMOK ÉS A PR JEGYÉBEN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.11.13.


Törökországnak fontos szerepe van Orbán stratégiájában. Illiberális szövetségesét egyfajta alternatívaként akarja felmutatni: van még, ahol komolyan veszik. A törökökkel való barátkozás láthatóan annak a tervnek a része, hogy a migrációnak nagyon fontos szerepet szánnak a választási kampányban – mondta Szent-Iványi István. Az Új Világ Néppárt külpolitikusa szerint ahogy Lukasenko, úgy Orbán is megtanulta a törököktől, hogy a török stratégia sikeres, az Európai Unió igenis zsarolható a migránsokon keresztül. Ráadásul, miközben Orbán teli szájjal szidalmazza az Európai Uniót, az egyik fontos külpolitikai eszköze, hogy az unió nevében nyilatkozik. Mint uniós tag, ígér fűt-fát, azonnali tagságot, támogatást a balkáni országoknak, és ezzel gyakorlatilag a saját ázsióját növeli, mert úgy tünteti föl magát, mint aki ezt majd el tudja intézni. És, valószínűleg vannak olyan komoly közös üzleti érdekek is, amelyek ugyan nem nyilvánosak, de erősítik az érdekközösséget.


Orbán menekülési útvonala az Európai Unióból Törökország?

– Én nem feltétlenül ezt mondanám, de az nyilvánvaló, hogy Törökországnak fontos szerepe van a stratégiájában. Egyrészt ez egy illiberális ország, ami ilyenkor szövetségesnek számít, egyfajta alternatívaként akarja felmutatni. Neki szüksége van arra, hogy azt tudja bizonyítani, vannak partnerei, akik komolyan veszik. Nagyon régen volt már, hogy európai vezetők meghívták volna őt bárhova. Neki nagyon jól jön ez az ankarai látogatás. Szimbolikus ügyekkel foglalkozik, ezt mutatja az 50 török határőr küldése Magyarországra. Ez láthatóan beleilleszkedik abba a tervbe, hogy a migrációnak fontos szerepe legyen a választási kampányban. Ehhez nagyon kiváló statiszták a törökök, mert segítenek nekünk. Itt vannak, szükség van rájuk, mert sokan akarnak bejönni. Szerintem erről van szó...


TITKOLÓZIK A VADÁSZKIÁLLÍTÁSOS CÉG, VÁRKONYI ANDREA BEKERÜLT A TV2 IGAZGATÓSÁGÁBA - HETI LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.11.12.


Magyar Narancs: Lemondanak az Alföldvíz Zrt.-ben lévő tulajdonukról a kényszerhelyzetbe hozott települések


Rendkívül rövid határidővel kell választ adnia 136 dél-alföldi önkormányzatnak arra, hogy térítésmentesen lemond-e a tulajdonát képező víziközművagyonról az állam javára. A politikailag motivált rezsicsökkentés miatt a költségek nem térültek meg, a megsarcolt önkormányzatok pedig nem tudnak pótlólagos forrást biztosítani az ország egyik legnagyobb közműves cégébe, az Alföldvíz Zrt.-be.


444: Előzetes letartóztatásba került egy volt miniszter EU-s pénzek hűtlen kezelése miatt

Horvátországban az Európai Ügyészség által vezetett nyomozásban, hűtlen kezelés vádjával előzetes letartóztatásba helyezték Gabrijela Zalacot, a regionális fejlesztési és európai uniós források felhasználásáért felelős volt minisztert, Tomislav Petricet, az EU programokkal és projektekkel kapcsolatos szerződésekért felelős központi hivatal (SAFU) igazgatóját és két másik embert is.

Mfor.hu: Várkonyi Andrea beült a TV2 igazgatóságába


A TV2 közleménye szerint dr. Czira Szabolcs már nem tagja az igazgatóságnak, a helyét november másodikától dr. Várkonyi Andrea vette át. Mészáros Lőrinc felesége az elmúlt egy évben egyre nagyobb figyelmet fordít a vállalkozói tevékenységének felpörgetésére. Az egész tavaly év végén indult a Whitedog Media Kft. megalapításával, majd idén nyáron egy oktatás területén tevékenykedő friss alapítvány kuratóriumi tagja lett, augusztus végén pedig meglett az első közös cége is Mészáros Lőrinccel.

24.hu: NAIH: A polgármestereket tájékoztatni kell a települési fertőzöttségi adatokról

“A Hatóság álláspontja szerint a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni” – közölte csütörtök délután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). Mint írták, a hatósághoz érkezett bejelentésekre és a tárgyban megjelent sajtóhírekre tekintettel szükségesnek tartják a települési fertőzöttségi adatokra vonatkozó, korábbi vizsgálataiban tett állásfoglalásaira ismét felhívni az adatkezelők és a nyilvánosság figyelmét.

Hvg.hu: Titkolja a vadászkiállításos cég, milyen hatástanulmányokra fizetett tízmilliókat

Csaknem százmilliós összegű megbízásokról semmit nem hajlandó elárulni az Egy a Természettel Nonprofit Kft., a vadászati kiállítást szervező állami cég. Célpiacok felmérése, haszonelemzés, attitűdfelmérés és egyéb, körül sem írt kutatások vannak a listán. Előbb fals jogi indokkal húzták az időt a lap közadatigénylésére, aztán megtagadták a dokumentumok kiadását, mondván: azok döntéselőkészítő anyagok. Célpiacok felmérése, haszonelemzés, attitűdfelmérés és egyéb, körül sem írt kutatások vannak a célok között.

DEMETER, A KULTÚRÁN KÍVÜLI EMBER

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.11.13.


Demeter Szilárd szereti a magyar kultúrát. Ez – mivel annak korlátlan pénzügyi ura – megnyugtató, de kiábrándító is egyben. A magyar kultúrát a magyar ember – nem fideszi, hanem anyai és apai ágon – nem szereti, hanem ő maga a magyar kultúra. Benne él, az a lélegzete neki, a szíve dobbanása, azzal és abban születik és hal meg. A magyar kultúra a magunkfajta magyar embernek a házfalakról csorgó vöröslő fájdalom, a piros, rakás falucska és a Krúdynál gőzölgő velőscsont. Ilyképp, ha Demeter szereti a magyar kultúrát, akkor azt kizárólag olyan szemmel teheti, mint ahogyan mi szeretjük a franciát, oroszt vagy akármilyet, érdeklődve hajolunk föléje, mint annak idején Szerb Antal, akit és a hozzá hasonlókat viszont Demeter nem szeret. De erről majd később.

Sokan vannak ezzel úgy, hogy minek egy ilyen alakkal foglalkozni, van ennél nagyobb bajunk is, hogy mit lop el Demeter gazdája, ki ellen uszít, vagy épp, hogy miért konyul le a saját fülünk. És mégis szólni kell, mert amíg a gazda anyagi javainkat, jogainkat, hitünket és gyermekeinket sajátítja ki, ezt a Demetert azért ültette a nyakunkra a magas hivatalban, hogy – mint fentebb vázoltam – a lélegzetünket jelentő kultúránkat verje szét és alakítsa át a saját szája íze szerint, amiben az a baj, hogy nincsen semmiféle íz a szájában. Demeter feladata a rá bízott temérdek pénzzel az, hogy megnevelje az elhajló és nem kellően alázatos magyar írókat, kijelentve, hogy amit az asztalra tesznek, szar. De, hogy mit várna például az amúgy évente Nobel várományos Nádastól vagy épp Krasznahorkaitól, azt elmondani nem tudja.

Ehelyett annyit mekeg, hogy a magyar írók tegyenek már le valamit az asztalra. Neki tetszőt. Nos, ezen a ponton tényleg csak utalás szintjén, mert a két ember formátumban össze nem mérhető, feldereng egy pillanatra Aczél György alakja, majd tovaúszván sokkal kiábrándítóbb közegben találjuk magunkat máris. Mégpedig Zsdanov alakja dereng át a ködön, és felszólítása egyben, hogy írók, alkossatok remekműveket. Demeter, amikor ilyen felszólításokkal él, miszerint az írók tegyenek már le valamit az asztalra eszerint zsdanovi szellemben, azt tételezteti vélem, hogy bár szereti a magyar kultúrát, de Füst Milánt sem ismeri, aki bőségesen mesélt nekünk az alkotás-írás lélektanáról, amikor a kivételes helyzet, a tökéletes pillanat, és az egész szervezet együttes harmóniája, ha úgy tetszik, a véletlen hozza el a művet.

Mindezzel együtt és emiatt sajnálatosan az látszik, hogy az a magyar művészet, amely önerőből ért el elismerést külföldön is a példákat nem sorolva, Demeter szemében, mivel egyrészt nem ért hozzá, másrészt, mert pártkatona, semmit sem ér. De nem tud követendő példát vagy mintát felmutatni, mert azok az írók, akik világnézetileg neki és Orbánnak megfelelnek, egyszerűen értékelhetetlenek, nincsen jobboldali remekmű most sem, a baloldali kultúrterror alól felszabadulva sem, és nem azért, mert esetleg nincsen elkötelezett tehetség, hanem azért nincs tehetség, mert a szerző elkötelezett. Ha értjük az ellentmondást. Mivel remekmű csak szabadságból születhet, a NER pedig nem szereti a szabadságot, máris látjuk Demeter korlátoltságának okait...