2020. augusztus 12., szerda

TÖBB MINT TÍZMILLIÁRDOT FIZET AZ ÁLLAMI MÉDIA A FORMA-1-ÉRT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.08.12. 



Története valószínűleg második legnagyobb összegű szerződését kötötte az állami média a Hungaroring Sport Zrt.-vel. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) valamivel több mint 36 millió dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon közel 10,6 milliárd forintot fizet azért, hogy 2020 és 2022 között közvetíthesse a Forma-1-es futamokat, illetve, hogy biztosítottak legyenek a hazai versenyek közvetítésének részletes gyártási feltételei.

A megállapodás elvileg január elején lépett életbe, de valamiért valószínűleg csak márciusban került be abba dokumentumba, amelyben az MTVA a nagyobb összegű szerződéseit közzéteszi. Azért csak valószínűleg, mert az állami média (némi csúszással elvileg) havonta frissülő szerződéslistája (ami most márciusnál tart) továbbra is kereshetetlen. A most már lassan 160 oldalas, több ezer megállapodást összegző felsorolást két szkennelt dokumentumban hozzák nyilvánosságra (pdf 1, 2), ráadásul időről-időre a szerződések sorrendje is változik ezekben, így teljesen lehetetlen megállapítani, hogy mi került be egyik hónapról a másikra. Mindenesetre a januári (pdf) és februári (pdf) listában mi még nem találtuk nyomát a Hungaroringgel kötött megállapodásnak.

A mostani, 10 milliárd forintot is meghaladó összeg egyébként elég jelentős drágulásnak tűnik a korábbiakhoz képest.
Legutóbb – a 2017 és 2019 közötti időszakra – a közvetítésekért 4,9, a gyártásért 3 milliárd forintot fizetett az MTVA (akkor a két szolgáltatásra még külön szerződtek), tehát most harmadával kerül többe az F1, mint három éve. Ezt részben a forint gyengülése is magyarázza, hiszen ezeket a szerződéseket dollárban kötik, de még úgy is jelentősen nőtt a Forma-1 költsége, ha az árfolyamhatástól eltekintünk. Három éve ugyanis csak 29,5 millió dollárt fizetett az MTVA...

MÉSZÁROS LŐRINCÉK FÉLMILLIÁRDÉRT VETTEK MEDENCÉS NYARALÓNAK LÁTSZÓ GYÜMÖLCSÖST TIHANYBAN

444.HU
Szerzők: HALÁSZ JÚLIA, BOROS JULI
2020.08.12.



Vélhetően nincs még egy olyan nemzeti park a világon, melynek területén annyi luxusnyaralónak látszó gazdasági épület lenne, mint Tihany egyik páratlan panorámát kínáló területén, Óváron. Az egykori halászfalunak tényleg erről a részéről nyílik a legszebb kilátás a Balatonra.

Most Mészáros Lőrinc és felesége is itt, ugyanabban az utcában vettek több mint 500 millió forintért gyümölcsöst, ahol Rogán Cecília és Dzsudzsák Balázs nyaralója található, nem messze a hírhedtté vált építési gödörtől. Első ránézésre azonban úgy tűnik, nem lesz idén túl erős a termés.

A Mészáros házaspár csupán néhány nappal azelőtt, június 30-án írta alá az adásvételi szerződést, hogy megjelent a rendszerszintű tihanyi természetkárosításról szóló cikkünk.

Az építési törvények kijátszhatók, az ellenőrzéseket megnehezítették, így a megfelelően gazdag és befolyásos ingatlantulajok gyakorlatilag azt csinálnak a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó Óvár területén, amit csak akarnak.

A most megvásárolt föld hivatalosan gyümölcsösből, gazdasági épületből és egy pincéből áll. A roppant értékes területért 525 milliót fizettek...


NEM BIZTOS, HOGY A KORMÁNY A VÉGÉN IS NEVETNI FOG

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.08.12.


Sokszor állította már a kormány, hogy nem különbözteti meg hátrányosan azon városok és települések polgárait, akik ellenzéki vagy független vezetőt válaszottak maguknak állampárti helyett. Szinte minden egyes alkalommal bebizonyosodik azonban, hogy ez természetesen óriási hazugság volt. Orbán dönt arról, hogy mely települések kapnak támogatásokat, és melyek nem. Ezt persze letagadja, de ettől még nem válik kevésbé igazzá ez a kijelentés. Elég Budapestet megnézni, amelyet folyamatosan hülyére vesz a kormány, és ott tesz keresztbe nekik, ahol csak tud. De a főváros nyilvánvalóan nem az egyetlen ilyen város, hiszen Vásárhelyen vagy éppen Gödön pontosan ugyanez történt. Ezen településekhez sorolhatjuk mostantól Vácot és Szentendrét is, ahol a kormány jól láthatóan hülyegyerekként játszadozik a támogatások összegével és különösen azok odaítélésével.

Nemrégiben kiderült, hogy a két város vezetése lényegében könyörög azért, hogy a korábban – 2017-ben – megítélt támogatásokat legyen már olyan kedves, és utalja át a kormányzat, hiszen a város történelmi részei elkezdtek széthullani. Ezt lehet, sőt szó szerint kell érteni, ugyanis egyes épületek olyan rossz állapotba kerültek a támogatások hiánya miatt, hogy kénytelenek voltak lezárni azokat. Annak ellenére is, hogy ezen részei a településnek fontos turistamágnesek. De mit érdekli ez a Fideszt? A lényeg, hogy térdre kényszerítse és móresre tanítsa azokat, akik mertek másként szavazni. Nyilván nem arról van szó, hogy ne lenne pénz a költségvetésben arra, hogy ez a pár milliárd forint a megfelelő helyre kerüljön, hanem arról, hogy nincs erre igény a kormány oldalán.

Vannak ugyanis százmilliók, ha nem milliárdok arra, hogy a már meglévő 5 honvédelmi sportközpont mellé felépítsenek még 11-et országszerte. Én már az elképzelést se igazán értem: mi az, hogy honvédelmi sportközpont? Sporttal fogják megvédeni a hont? Itt fogják kiképezni a modern kor Dózsa Györgyeit? A lövészetre és önvédelemre felkészített magyarok innen kikerülve rögtön hadra foghatóak lesznek a migránsokkal szemben a déli határon? Egyszerűen nem értem, hogy mégis milyen elgondolás szerint sikerült ezeket a helyeket létrehozni...

ÖSSZEZÁRNAK A DIKTÁTOROK

NÉPSZAVA
Szerző: RÓNAY TAMÁS
2020.08.12.



Egymást támogatják azok az európai politikai vezetők, akik örökös elnöki címre pályáznak. Önös érdekekből közben olyan döntéseket hoznak, amivel hazájuk, de akár a hagyományos világrend stabilitását fenyegetik.

Winston Churchill egyik sokszor idézett mondása szerint a demokráciánál nincs vesződségesebb politikai rendszer, de nem találtak ki jobbat nála. A brit kormányfő egy másik alkalommal pedig úgy fogalmazott, a demokrácia ellen az a legjobb érv, ha egy politikus öt percet beszél a választóval. Manapság mintha egyre több országban akarnának rácáfolni az egykori brit miniszterelnök mondataira. Bár az egyes vezetők megtartják a választásokat, eleve olyan körülményeket teremtenek, hogy azt még a legnagyobb jóindulattal sem lehet sem szabadnak, sem demokratikusnak nevezni. Közben ezek a vezetők a választókkal sem beszélnek már, mert buborékban élnek, belbiztonsági apparátusuk tartja őket és klientúrájukat a hatalomban, így fittyet hánynak a társadalom igényeire. Tapasztalataik szerint a hatalom brutális eszközeivel el lehet hallgattatni azokat, akik a rezsimet bírálják, a pénzügyi eszközök megvonásával és beépített emberekkel pedig az ellenzéket is meg lehet osztani. 

Európában mind több olyan vezető bukkan fel, aki rafinált eszközökkel építi ki hatalmát, s törekszik arra, hogy mindörökre hazája élén maradjon. Ha úgy vesszük, ebből a szempontból még korrektebb volt Joszip Broz Tito megoldása, akit 1974-ben Jugoszlávia örökös elnökének neveztek ki. Tito nem törekedett arra, hogy a hatalmat felesleges, demokratikusnak álcázott választásokkal legitimálja. Ettől függetlenül a Nyugat benne bízott és a szintén 1974-ben megszületett alkotmány révén olyan jogokat biztosított a nemzeti kisebbségeknek, amelyeket egyes uniós tagországok is megirigyelhetnének...

JÓ REGGELT AMERIKA! - BIDEN KIVÁLASZTOTTA ALELNÖKJELÖLTJÉT - A LUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.08.11.


Megnyílt a lehetőség arra, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak először legyen fekete bőrű nő az elnöke. De ne szaladjunk ennyire előre. Nemzetközi lapszemle.

Ma reggel Kamala Harrisről szólnak a hírek, amelyek értelmezése céljából a Washington Post Dan Balz nevű vezető újságírójának, a Fehér Ház körüli politikai boszorkánykonyhák avatott ismerőjének a véleményét ismertetem, aki elemzést írt lapja internetes oldala számára arról, hogy Joe Biden demokrata párti elnökjelölt Kamala Harris kaliforniai szenátort választotta maga mellé alelnökjelöltnek. A publicista szerint a választás egyszerre történelmi jelentőségű, és ugyanakkor konvencionális. Történelmi jelentőségű annyiban, hogy Harris, egy indiai és egy jamaikai bevándorló gyermeke személyében az Egyesült Államok történetében most először nyílik lehetősége fekete bőrű nőnek, aki ráadásul egyben ázsiai gyökerű amerikainak számít, arra, hogy adott esetben beköltözzék a Fehér Házba. Ez abban az értelemben különösképpen reális eshetőségnek látszik, hogy Biden, ha megnyeri a november harmadikai elnökválasztást, a jövő januári beiktatásakor már 78 esztendős lesz. Hivatalosan persze senki nem mondja ki, de ebből a tényből gyakorlatilag alighanem az következik, hogy négy év múlva Biden már nem indul a második ciklus elnyeréséért. Az 55 éves Harris tehát, ha alelnökként jól muzsikál, akár kézenfekvő elnökjelölt lehet a demokraták számára 2024-ben. Biden ugyanakkor – vélekedik a Washington Post elemzője – a legbiztonságosabb megoldás mellett döntött, amikor Harrisre esett a választása. A demokrata elnökjelölt - mondhatni - egyenes úton jutott el alelnökjelöltjéhez. Biden, aki korábban Barack Obama, az első fekete bőrű amerikai elnök mellett alelnök volt, már tavasszal megígérte, hogy nőt választ maga mellé alelnökjelöltnek. Most tehát egyszerűen állnia kellett a szavát. Ami pedig a nyáron történt, George Floyd meggyilkolása, a rasszista rendőri erőszak miatt kirobbant utcai lázongások sorozata, egyértelművé tette, hogy Bidennek nem csupán nőt, hanem fekete bőrű nőt kell jelölnie. Da Balz arra is felhívja a figyelmet, hogy Harris maga is részt vett a Demokrata Párton belül az elnökjelöltségért folytatott csatározásokban, és bizony kőkeményen támadta is Bident, aki korábban hangoztatott olyan nézeteket, amelyek ellentétesek voltak a gyerekek iskolai buszoztatásának antirasszista megfontolásaival. Vagyis Biden most úgymond megmutatta azt a tulajdonságát, hogy képes felülemelkedni korábbi sérelmeken, és meg tudja hozni azokat a döntéseket, amelyek övéinek érdekét szolgálják.

Orbánnak hamarosan színt kell vallania

Más téma. Ez már tegnap reggel is volt, de makacsul visszatér. A New York Times után most az APA osztrák hírügynökség írja - és ezt a tudósítást átveszi többek közt a Die Presse című bécsi lap -, hogy Magyarország megvétózhatja, ha az Európai Unió szankciókat akarna elrendelni Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel szemben, a vasárnapi elnökválasztás nem tiszta lebonyolítása miatt. A cikk ismerteti Josep Borrellnek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a nyilatkozatát, miszerint a választás nem volt se szabad, se tisztességes. Az unió – mondta a főképviselő a 27 tagállam nevében – mérlegelni fogja, hogy miként alakítsa a továbbiakban Minszkhez való viszonyát, és hogy intézkedéseket hozzon-e a választási manipulációkért, a kormányellenes tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakért, illetve az önkényes őrizetbe vételekért felelős belarusz személyek ellen. Borrell ezen kijelentéséhez fűzi hozzá az osztrák hírügynökség – forrás megjelölése nélkül -, hogy Magyarország blokkolhatja az uniós büntető intézkedéseket. Az ellenzék – derül ki a tudósítás további részéből - nem ismeri el Lukasenka elnök állítólag nyolcvan százalékos győzelmét. Szvjatlana Cihanouszkaja, a legerősebb ellenzéki elnökjelölt, aki időközben Litvániába menekült, saját magát tekinti az elnökválasztás győztesének, és felszólította a kormányt, adja át békésen a hatalmat az ellenzéknek – olvasható az APA hírügynökség jelentését közlő Die Pressében.

Az Index-botrány Svájcban is téma

Végül röviden egy magyarországi vonatkozású írásról: a svájci Neue Zürcher Zeitung „Orbán száz százalékban lojális médiát akar” címmel számol a be az Index körüli fejleményekről, illetve szólaltatja meg Dull Szabolcsot, a hírportál leváltott főszerkesztőjét, aki a sajtószabadság elleni kormányzati támadás áldozatának tekinti magát. A zürichi lap szerint a megmaradt magyarországi független médiában vita folyik arról, hogy nem volt-e túlreagálás a szerkesztőség részéről a tömeges felmondás. Ezt a megmaradt független médiát pedig most a cikk szerint az eljelentéktelenedés veszélye fenyegeti.

HARASZTI MIKLÓS: LUKASENKA RENDSZERE VALÓJÁBAN MÁR MEGBUKOTT

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.08.11.


A belarusz választási csalásokat követő utcai tiltakozás és az azt elfojtó brutalitás ellenére kimondható, hogy a fehérorosz elnök rendszere politikailag megbukott – nyilatkozta a Hírklikknek Haraszti Miklós. Az sem kizárt, hogy mindez Orbánra is visszaüt, mert bár Lukasenka eddig mindig számíthatott Szíjjártóék vétójára az EU lépései ellen, ebből a brutalitásból és a rendszer belső hitelvesztéséből már nehéz lesz kipávatáncolni.

Vasárnap óta nem csitul a népharag Minszkben: fegyveres erőszakkal verik szét a választást követő tüntetéssorozatot, az eseményeket rögzítő külföldi tudósítókat lekapják, eszközeiket összetörik, az internetet korlátozzák – Ön már átélte mindezt 10 éve – véleménye szerint, mi lehet mindennek az eredménye, főként, hogy mindez a világ szeme láttára zajlik?

– Egy ciklikusan ismétlődő színjáték tanúi vagyunk, de most más lesz az eredménye, mint eddig, amint erre Tóka Gábor választási szakértő is rámutatott alapos tanulmányában. Magam is az után lettem az ENSZ belarusz emberi jogi megfigyelője, hogy ugyanez a dráma zajlott le 2010-ben, az akkori elnökválasztáson. Akkor is három-négy elnökjelölt a börtönben végezte, ezreket letartóztattak, nyíltan verték az utcán a teljesen egyértelműen elcsalt választás ellen tiltakozókat. Az ENSZ ekkor hozta létre a jelentéstevői mandátumot, amelyet 2012-től 2018-ig vittem. Az autokrata és poszt-szovjet világ el sem ismerte a mandátumot, de a Nyugat is egyre javulóként igyekezett látni az emberi jogi helyzetet – tévesen. Az oka egyszerű volt, Lukasenka kelet-nyugati pávatánca – amelyhez képest Orbáné tánciskolai kisdiák-próbálkozás. Belarusz egyike az EU hat keleti partnerállamának, akiket szeretnének közelíteni az unióhoz, és geopolitikai okból, abban a reményben, hogy az országot le lehet fejteni a posztszovjet tömbről, az emberi jogi helyzet felértékelésével kedveskedtek Lukasenkának. Holott átlátszóan ciklikus volt a túsz-szedő taktikája, amelynek menetében azután az elnök folyamatosan elengedett politikai foglyokat. De cserébe a dicséretért, a nyugatiak annyi ellentételezést sem kaptak, hogy Lukasenka leállította volna a halálbüntetést az országban, amely Európában egyedül végez ki elítélteket. Az európai öncsalás ellen persze mindig tiltakoztam, a jelentéseim tisztán bizonyították a bürokratikus diktatúra változatlanságát, és arra kértem az Európai Uniót és a nyugati államokat, hogy ne keverjék össze a geopolitikai játékokat az emberi jogi helyzettel, más téren alkudozzanak...

MÉRŐ LÁSZLÓ: ÚGY DÖNTÖTTÜNK, HOGY ELHISSZÜK A TÖRTÉNETET A VÍRUSRÓL

24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2020.08.11.


Még ha csak vaklárma is a magyarországi koronavírus-járvány, akkor is rengeteg haszna van a védekezésnek, állítja Mérő László matematikus, pszichológus. Az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora lapunknak arról is beszélt, hogy Orbán szélkakas, és 2022-ben megbukik, de szó volt a távozó indexesek előtt álló lehetőségekről is.

Ha kitör egy járvány, az látszik a legfontosabb közös érdeknek, hogy minél kevesebb áldozattal, minél hamarabb lecsengjen. Az ember azt gondolná, hogy ez lehetőség a társadalom különféle csoportjai közti együttműködésre. Ehelyett március óta egy percre sem csitult, sőt erősödött a közéleti csatazaj. Ilyen helyzetben is képtelenek vagyunk a kooperációra?

Szerintem nem vagyunk képtelenek, viszont kérdéses volt, mennyire van helyzet. Az árvíz idején mindenki ment gátat építeni. Az árvíz ugyanis jól látható, de a koronavírusról máig nem tudjuk azt sem, hogy mekkora. És végül is nagyon kevés áldozatot szedett nálunk, legalábbis ahhoz képest, hogy milyen rossz volt a híre. Az ország ennek ellenére nagyjából egységesen úgy döntött, elhiszi ezt az egészet. Miközben valójában nem hittük el, hiszen ellentmondásos információkkal bombáztak: reggel még nem volt szabad bezárni az iskolákat, este már be kellett zárni. A szabályok is olyanok voltak, hogy

nem mehetsz ki, kivéve, hogyha dolgod van, – de azt te döntöd el, mikor van dolgod; nem találkozhatsz emberekkel, kivéve, ha már nagyon hiányoznak. Müller Cecília e szempontból telitalálat volt: hol ezt mondta, hol azt, mint egy kedves, szenilis nagymama, és mikor eljutott a nyunyókáig, az maga volt a tökély.


Politika és kommunikáció volt az egész?

Nagyrészt igen, de hát mi nem az? A lényeg, hogy belementünk a játékba ilyen szabályok mellett is. Elmondok egy megtörtént esetet. Egy házaspárról van szó: a férfi hazamegy, és az asszony tudja, hogy egy másik nőnél járt. Találj ki valamit, hogy hol voltál – mondja az asszony –, és majd meglátom, mi legyen. A férfi visszavonul gondolkozni, aztán előáll valami fedősztorival. Most a nő gondolkodik egy kicsit, majd így szól: tudod mit? Úgy döntöttem, elhiszem. Ismerem ezt a párt, azóta is együtt vannak. Mi is úgy döntöttünk: elhisszük, hogy nagy veszély van, ezért a szabályokat nagyjából betartottuk, de csak annyira, amennyire el tudtuk viselni...

SZABAD SZEMMEL: ATTÓL TART AZ EU, ORBÁN BLOKKOLHATJA A DIKTÁTOR LUKASENKO ELLENI SZANKCIÓKAT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.12.



Süddeutsche Zeitung

Norvégiát aggasztja, hogy Európában aláássák a demokratikus és emberi jogokat, ezen belül különösen nyugtalanítónak találja Magyarország és Lengyelország esetét. Ine Eriksen Soreide azelőtt nyilatkozott, hogy ma Berlinben német kollégájával tárgyal. A részletekről szólva kifejtette, hogy Oslónak már 15 országgal sikerült megállapodnia a norvég alapok felhasználásáról, vagyis, hogy az Európai Gazdasági Térség keretében nyújtott pénzeket a civil társadalom erősítésére fordítják. A magyarokkal azonban mindez idáig nem vezetett eredményre a próbálkozás, mert norvég részről megkérdőjelezhetetlen feltétel, hogy az alapot a kormánytól függetlenül kezeljék.

A politikus nem tartja jónak azt sem, hogy az amerikai elnök szűkíteni igyekszik a nemzetközi együttműködést, hiszen pl. a koronaválság megmutatta, mennyire fontosak a szoros államközi kapcsolatok. Ám az EU-n belül is látni, hogy bizonyos országok igyekeznek bezárkózni. A miniszter, aki korábban a védelmi tárcát irányította, kitért arra is, hogy Oroszország katonailag egyre aktívabb az Északi-sarok térségében. Vadászgépeik sokszor támadó alakzatban közelítenek norvég célpontok felé, ezért Oslo örömmel veszi, hogy Trump minden twitterüzenetével ellentétben Amerika – a NATO-szerepvállalás részeként – erősíti fegyveres jelenlétét a régióban.

Az oroszok persze tudják, hogy Norvégia az Észak-Atlanti Szövetség tagja. Mégis egyre agresszívabb a viselkedésük, amit a NATO nem vehet tudomásul. Norvég megítélés szerint Oroszország nem Norvégia, hanem a katonai szervezet számára jelent kihívást.


Neue Zürcher Zeitung


Az Index bedarálása után a jelentéktelenség fenyegeti a maradék független sajtót Magyarországon. Ezzel a benyomással távozott Budapestről a svájci lap tudósítója. Találkozott Dull Szabolccsal, a legnépszerűbb hírportál menesztett főszerkesztőjével, aki megerősítette neki a véleményét, mármint hogy ő a sajtószabadság elleni támadás áldozata lett. Mindenesetre az újságíró jelképpé vált. Korábbi munkatársaival egyetemben egyértelmű számára, hogy politikai okokból állították fel. A szerkesztőséget pedig alaposan megszervezett akcióval robbantották szét. Ám ezzel átlépték a vörös vonalat a média önállósága ügyében – mutat rá Dull.

A beszámoló úgy folytatódik, hogy a független sajtóorgánumok erős politikai és gazdasági nyomás alatt állnak. Az utóbbi években a leginkább kormánykritikus újságokat, portálokat vagy bezárták, vagy hatalombarát üzletemberek felvásárolták. Maradt az RTL, de az német kézben van, illetve egy-két híroldal, csak annak korlátozott a látogatottsága.

Bodoky Tamás, az Átlátszó alapítója úgy véli, hogy Orbán 100 százalékig engedelmes sajtót akar, ami roppant autoriter hozzáállás. Viszont emiatt nem hirdetnek a kritikus médiában olyan cégek, amelyek a hatalomtól függnek. Nehogy bármiféle megtorlás érje őket. Egyébiránt a kormány közvetlen elnyomó intézkedéseket nem tesz. Úgy csinál, mintha a nemszeretem média nem létezne, viszont nagyon is él a háttérben a gazdasági nyomásgyakorlás eszközeivel. Hiszen évente átszámítva 150 és 300 millió svájci frank közti összeget költ reklámra. Az Átlátszó ugyanakkor mindössze 310 ezer frankból működik. Úgy hogy kitalálta az olcsó újságírást, így tud túlélni.

Az Index viszont tömegekhez jutott el, nem ritkán napi kétmillió olvasóval. A tábor egyaránt rokonszenvezett a kormánnyal, valamint az ellenzékkel is. A presszió a hatalom részéről a tavalyi, vesztes önkormányzati választás után erősödött fel, mert a portál részletesen foglalkozott a Borkai-botránnyal. De hogy mi történt az utóbbi hónapokban a háttérben, azt Bodolai László, az Igazgatóság vezetője nem kívánta megosztani a svájci újsággal.

Sokfelől hallani azt a véleményt, hogy a Fidesz nem akarta bedönteni az Indexet, a cél a megfegyelmezés volt. Tehát hogy ne legyen annyira éles hangvétele. Úgy ahogyan az a Népszavával történt, amely működik, de óvakodik az olyan kényes témáktól, mint az Orbán közeli korrupciós ügyek. Cserében a feltételezések szerint anyagi támogatást kap a kormánytól.

Egyértelmű, hogy jelenlegi formájában vége az Indexnek, és hogy a látogatók jelentős részét el fogja veszteni. Már ha sikerül új munkatársakat verbuválni. Bodoky azt mondja, a portál nélkül az ő oknyomozó cikkeik nem jutnak majd el a széles tömegekhez. Így csak azok olvassák azokat, akik eleve nem kérnek a hatalomból.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A vezető német konzervatív lap azt írja a ma 90. születésnapját ünneplő Soros Györgyről, hogy az már rég nem az a spekuláns, aki egykor térdre kényszerítette a brit fontot. és ezzel jó egymilliárd dollárt keresett. „Második életében” politikai tanácsadóként és mecénásként ténykedik. De ettől még épp annyit bírálják, mint amikor az üzletben utazott. Azt persze alighanem örömmel fogadja, hogy az EU immár kész közös adósságba verni magát, azaz azt csinálja, amit Soros már 11 éve felvetett. Ám sok minden más nem az ő szája íze szerint alakul.

2004-ben például. azt mondta: szeretne Magyarországból olyan helyet csinálni, ahonnan már nem akarna kivándorolni. Akkoriban igencsak támogatta a kelet-európai másként gondolkodókat, majd a rendszerváltással megtalálta igazi célját. Létrehozta a Nyílt Társadalom Alapítványt, és az azóta 15 milliárd dollárt osztott szét, nem kis részben magyar földön.

Annak idején segítette az akkor még radikálisan liberális Fideszt, amely mára jobboldali-nemzeti lett. Orbán, az egykori ösztöndíjas, immár az illiberális demokrácia mellett tesz hitet. A CEU-nak távoznia kellett Budapestről. Egykori hazájában Sorost a migránsválság óta ellenségképnek használják. Egy törvény egyenesen azt az elnevezést kapta: Stop, Soros. Orbán gyakran antiszemita hangot üt meg, amikor a pénzemberről beszél.

Ez igencsak fájhat Sorosnak, mert az USA mellett mindmáig hazájának tekinti Magyarországot is. Egyébiránt Kelet-Európában a civil társadalom építése mellé állt, amely idegesíti a Putyin-féle autokratákat. Szerepe azonban Amerikában is vitatott, miközben Bill Gates mellett a legnagyobb adományozók közé tartozik. Csakhogy míg Magyarországon a demokrácia ellenségeivel szemben túlnyomórészt civileket és olyan, gyámolító nélküli kisebbségeket támogat, mint a romák, addig a tengerentúlon pártpolitikai alapokon a demokratákkal vállalt közösséget és időnként igen meredek kijelentésekre ragadtatja magát a republikánusokkal szemben.

Deutsche Welle

Soros György születésnapján a külföldieknek sugárzó német közszolgálati rádió összefoglalja, melyek a leggyakoribb összeesküvés elméletek a befektető ellen. Ideértve, hogy náci kollaboráns volt, spekuláns, és lakosságcserét akar. Továbbá a világot uraló háttérhatalom egyik vezetője. Azaz széleskörű hálózatot tart fenn, olyanokból, akik újságíróknak, civil aktivistáknak, polgárjogi harcosoknak nevezik magukat, valójában azonban Soros-ügynökök. Továbbá az üzletember fontos politikusokat is bábfiguraként mozgat.

A célja az, hogy egész nemzeteket fosszon meg kulturális és nemzeti identitásától, országokat tegyen rabszolgává, adósrabságba kényszerítse őket. Üzleti húzásaival már eddig is milliókat taszított szerencsétlenségbe. Most pedig azon dolgozik, hogy Európa keresztény lakossága helyére muzulmán migránsokat hozzon be. Aki ennek ellenáll, az ellen nemzetközi hazugság- és rágalomhadjáratot indít.

A milliárdos emberbarát a 80-as évek közepe óta milliárdokat fordított a demokrácia és a képzés támogatására, ám ezzel sok ellenséget szerzett magának a világban. Amúgy az összeesküvés elméletekre kár volna sok szót vesztegetni, ám amit a Deutsche Welle idáig felsorolt, azt nem más, mint Orbán Viktor veti Soros szemére. Ráadásul a kormányfő ezzel a nézetével messze nincs egyedül a földrész keleti felén. A pénzember az utóbbi években az egyik leggyűlöltebb figura lett a térségben. Sokszor hatalmon lévő politikusok formálják a róla alkotott ellenségképet. Ám egyikük sem megy olyan messzire, mint Orbán.

A nemzeti konzultáció is foglalkozik vele, ám aki nemmel felel a kérdésekre, amelyekben burkoltan már benne van a válasz, az hazafiatlannak, a nemzet ellenségének számít. A felmérések viszont azt tanúsítják, hogy a mag termékeny talajra hullott: az emberek nagy többsége kifejezetten negatív szereplőnek tartja a befektetőt, aki káros befolyást fejt ki. Sőt, azt is elhiszik róla, ami bizonyítottan hamis és légből kapott. Miközben a mottója úgy hangzik: „Szívesen keresek sok pénzt, hogy azután azt jó célokra fordítsam”.

Orbán, aki maga is Soros-ösztöndíjas volt, szívesen hangoztatja, hogy a befektető által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok nemzeti kormányokat támadnak. A hálózat azonban csupán kitaláció, Magyarországon nemigen van olyan civil szervezet, amely csak az OSF-től kapna anyagi segítséget. A támogatások kedvezményezettjeinek nem kell számot adniuk politikai-ideológiai hovatartozásukról. Szakértők szerint nemigen van alapítvány, amely átláthatóbban működik.

Orbán kedvenc vesszőparipái közé tartozik, hogy Sorosnak feltett vágya kiszorítani Európából a keresztényeket. Ám az állítólagos Soros-tervnek semmi alapja sincs, hiába rukkol ki újabb és újabb részletekkel a magyar vezetés.

Guardian

A belorusz karhatalom brutális fellépése nyomán az EU felül akarja vizsgálni viszonyát a Lukasenko-kormányzattal, de vannak félelmek, hogy Magyarország blokkolná az esetleges szankciókat. Orbán Viktor ugyanis két hónapja arra szólította fel a szervezetet, hogy helyezze hatályon kívül a megtorló intézkedéseket Minszk ellen. Mindenesetre az unió külügyi vezetője, Borrel most kijelentette, hogy az elnyomást és a békés tüntetők letartóztatását be kell fejezni.

A jelek arra utalnak, hogy fenyegetés érte a gyerekeit, az ellenzék jelöltje ezért távozott váratlanul Litvániába. Miközben országszerte már 2. napja folytatódtak az összecsapások az állig felfegyverzett rendőrség és a tüntetők között, Tyihanovszkaja videoüzenetben utalt arra, hogy ultimátumot kapott a családja kapcsán, ezért nem volt más választása, mint elmenni. Úgy fogalmazott: „Isten nem engedte, hogy másokat olyan választás elé állítsanak, mint engem. A gyerekek a legfontosabbak az életben”.

A körülmények azt mutatják, hogy miközben igyekszik szétverni az utóbbi 26 legnagyobb megmozdulásait, Lukasenko egyre nagyobb nyomást gyakorolt az asszonyra. A litván külügyminiszter úgy nyilatkozott a brit lapnak, hogy az ellenzéki jelöltet hét órára őrizetbe vették, miután az panaszt emelt választási csalás miatt. Mindesetre nagyon úgy néz ki, hogy felolvastattak vele egy nyilatkozatot, amelyben arra hívja fel támogatóit, hogy ne demonstráljanak a kormány ellen. Ne veszélyeztessék a saját életüket.

A gyerekeit már a kampány során külföldre küldte, mert fenyegetéseket kapott. Férje, aki közkedvelt blogger, május óta börtönben van. Egy belorusz elemző szerint az asszonyt azért távolították el, mert ha lecsukják vagy vádat emelnek ellene, az csak felszította volna a tiltakozást. Így valószínűleg azt akarták bizonyítani, hogy gyenge, nem alkalmas vezetőnek. Ám annak igazából nem volt más választása, minthogy elmeneküljön.

Később legalább egy ember meghalt, több tucatnyian pedig megsérültek az újabb összecsapásokban. A karhatalom gumilövedéket és hanggránátokat vetett be, az utca a többi közt Molotov-koktéllal és petárdával válaszolt. Emellett barikádokat emelt. Úgy néz ki, hogy a tiltakozások spontán módon szerveződnek, nincs vezetőjük, bár a közösségi médiában a részvevők igyekeznek összehangolni az akciókat.

Financial Times

Magyar származású a legfrissebb amerikai pénzügyi botrány főszereplője. George Karfunkel, aki azóta elhunyt fivérével az 50-es években érkezett az Egyesült Államokba. Most azért került a érdeklődés előterébe, mert a Kodak igazgatósági tagjaként mindössze pár órával azelőtt ajándékozott 116 millió dollár értékű céges részvényt az általa vezetett ortodox zsidó jótékonysági szervezetnek, hogy a kormányzat bejelentette: 765 millió dolláros kölcsönt nyújt a vállalkozásnak a vírusfertőzés ellenszerének gyártására.

Az adomány nagy adócsökkentést tesz lehetővé az üzletember számára, miközben a papírok értéke több mint ezerszeresére ugrott. Azóta az illetékes hatóság már közölte, hogy egyelőre nem folyósítja a hitelt, kongresszusi demokrata képviselők pedig vizsgálatot követelnek. Hiszen a Kodaknak nincs köze a gyógyszergyártáshoz, ráadásul felmerül a bennfentes kereskedés gyanúja. Időközben az óriásvállalat részvényeinek jegyzése visszaesett a korábbi szintre. Karfunkel egyébként rajta volt az entebbei gépen, amelyet palesztin terroristák térítettek el 1976-ban, hogy bosszút álljanak a zsidókon, de megúszta.

ZAUBERGARTEN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.08.12.


Emlékszünk még Hans Castorpra talán, aki meg-, és felérkezett a hegyre, hogy az élet féltett gyermekeként merüljön el a burokban végül is azért, hogy tanulmányozza a világot. Bármilyen ellentmondás is ez. „Sokat tanultam itt a fentiek között kicsapongás és a józan értelem terén. Mindent tudok az életről…” Így kezdi delirálását a hóviharban, hogy aztán visszatérjen a síkföldre minden bölcsességekkel vértezetten. Borkai Zsolt, Orbán féltett gyermeke meg-, és leérkezett a kertjébe, hogy elmeneküljön a világ elől. Ő a kintiek közt tanult sokat a kicsapongásról, hogy józan értelemről is esetleg, az nem egészen bizonyos.

Borkai elszenvedte azt a bukást, amit az összes fideszes elszenved majd, és a sorsa is azt példázza, hogyan képzelik el ezek az életet hatalom híján, ámde minden földi javaktól vértezetten, amit addig összeloptak. Borkai felvette a megbánó, vezeklő szerzetes attitűdjét, aki hajnalban kel csirkéket etetni, elvonultan a világ zajától, mintha már megfelelt volna a bűneiért és megkapta volna a feloldozást, holott egyik sem történt meg. Hans Castorp a nagybácsik jóvoltából és a saját pénzén, míg ellenben Borkai a miénken vonult önkéntes száműzetésbe sokorópátkai birtokán, elfeledve azt az egy kérdést, az miből van.

Mindemellett, hogy egy jachton kurvázott, az másodlagos, de el nem felejthető. Beégett mintegy az ember agyába a lottyadt segge, amit Borkai szavaival a „balliberális média habosított fel”. Borkai – és minden fideszes – azt felejti el, nem az a baj, hogy akkora kanok, hanem, hogy közpénzből azok. Mint ahogyan bizonytalan eredetű a birtokának, ennek a varázskertnek az eredete is, amelynek burkából most bűnbánó szentként nyilatkozza, hogy ő már az olimpiai bajnokságával letett valamit az asztalra, és azt már soha, senki el nem veheti tőle. Egyrészt ki akarja elvenni a nyüves bajnokságát, másrészt pedig mi köze van ennek a kurvákhoz.

Borkainak kár volt megszólalnia, emellett jól tette, hogy megtette, mert elibénk rakta ezeknek az ostobaságát, akik azt hiszik, a kisebb bűnök elfedik a nagyobbakat. S ha már embernek és közembernek megbuktak, mert szaralakok, akkor olimpiai bajnokok lesznek, futballisták, és jólfésült elsőáldozók. Borkai azt hiszi, ha most elvonultan gyomlálgat a birtokán, akkor már csak az számít, száz éve dicsőséget szerzett a szaros lólengésével, és ami a kettő közt – gyomlálgatás és lengedezés a lovon – történt, az nem számít. De, számít, sőt, az számít csak igazán, mert azért gyomlálgathat a kertjében, és nem kéreget az aluljáróban...