2022. január 30., vasárnap

RÁADÁS: NEW YORKTÓL MIAMIIG (VIDEÓ)

ÚTON / VIDEOBLOG
Szerző: ÚTON
2018.



Amerika New Yorktól Miamiig...

PEDOFÍLIA ÉS LÉLEKGYILKOSSÁG ISTEN HÁZÁBAN - AMIT A GYÓNÁS SEM OLDOZHAT FEL

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2022.01.30.


Történelminek nevezhető súlyos egyházi belháborút indíthat el, hogy XVI. Benedek pápa elismerte, hamisan állította, hogy nem vett részt egy tanácskozáson, amelyen magas rangú egyházi vezetők jóváhagyták, hogy egy pedofíliáért elítélt pap egy újabb egyházmegyében tovább gyakorolhassa a hivatást. Ám az, hogy az egyház rendszerszinten eltussolja a szexuális visszaéléseket, egyáltalán nem új keletű. Perintfalvi Rita katolikus teológus-író, a Grazi Egyetem oktatója szerint az abúzus a hazai egyházakban is jelen van, neki 44-en mesélték el történetüket, míg a hivatalos álláspont szerint „alig tíz-egynéhány” gyermekbántalmazási ügyet követtek el a papok.

Újabb, 1900 oldalas szakértői jelentés tárta fel a papok által elkövetett szexuális visszaélések döbbenetes mértékét és az ügyek helytelen kezelésében az egyházi vezetők, köztük Benedek pápa felelősségét. Önt ez meglepte? 

– Egyértelműen nem. A német jelentés, amit egy független, jogászok által vezetett bizottság készített, leg­alább 497 áldozatról és 235 feltételezett elkövetőről ír. A dokumentum szerint az emeritus pápának még München és Freising érsekeként felelőssége volt négy szexuá­lis visszaélés helytelen kezelésében. Két papi elkövetőt korábban a világi bíróság is elítélt, a bűncselekmény egyértelműen beigazolódott. Egy ordináriusi tanácskozáson az egyik pap sorsáról döntöttek, az volt a kérdés, felvegyék-e az egyházmegyébe a gyermekmolesztálót. Benedek pápa először azt állította, nem vett részt a tanácskozáson, majd beismerte, hogy jelen volt. Azzal, hogy lehetővé tette az elkövető számára a további papi szolgálatot, bűnrészessé vált abban, hogy ez a pap újabb gyerekeket bántalmazhatott. Egyébként bevett gyakorlat az egyházon belül, hogy aki elkövet egy bűncselekményt, azt áthelyezik oda, ahol erről a hívek nem tudnak. ..

JAKAB PÉTER: HA A PEDAGÓGUSOK SZTRÁJKJA A JOGERŐS ÍTÉLETIG TÖRVÉNYTELEN, AKKOR MI VAN A MEGVÁDOLT FIDESZES POLITIKUSOKKAL?

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2022.01.30.


Maradjunk annyiban, hogy a pedagógussztrájk törvényes. Egy bíróság sem mondta ki ennek az ellenkezőjét – írta Jakab Péter Jobbik-elnök vasárnapi Facebook-bejegyzésében.

„A fideszes pártkatonák akkor kezdtek el aggódni a tanuláshoz való jogért, amikor a pedagógusok úgy döntöttek, figyelmeztető sztrájkba kezdenek az oktatás megmentéséért, a megfelelő bérezésért, a minőségi munkakörülményekért. A gyermekeinkért” – írta bejegyzésében. Szerinte akkor nem aggódtak, amikor látták, hogy „ezrével hagyják el a pályát a pedagógusok a megalázó bérek és a rossz munkakörülmények miatt”. Vagy „amikor a kötelező oltás miatt még többen döntöttek úgy: vége”. És akkor sem, „amikor a gyerekre omlik a vakolat a lerohasztott tanteremben, vagy amikor kabátban kell ülni az órán, mert nincs pénz fűtésre.”
...

HOLI | PARTIZÁN SESSIONS

PARTIZÁN
Szerző: HOLI
2022.01.30.




0:00 - Roadmovie (Sírok és nevetek) 19:00 - Holiness HOLI teljes fellépése a Péntek Esti Partizán stúdiójában!

PÁRHUZAMOS VALÓSÁGOK – JANUÁRI KRÓNIKA

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2022.01.30.


Az idei év legelső hónapjában legalább féltucatnyi eseménysor, fejlemény harcolhatott egymással a közönség figyelméért. Tegyük fel, hogy akadt olyan médium, amely képes volt e zavarba ejtő gazdagság folyamatos és tárgyszerű nyomon követésére, s tételezzük azt is fel, hogy még mindig akad a magyar állampolgároknak olyan csoportja, amely ezt az áttekinthetetlen közéleti tarkaságot képes volt feldolgozni. Legalább az ő kedvükért próbálunk meg e januári hírzuhatagban valamiféle leltárral rendet rakni.


Még mindig a vírus

Januárban napjaink a járvány mibenléte kapcsán a kétségek, a remények és a belenyugvás végletei között kavarogtak. Egyrészt nagyon is biztatónak tetszett az oltások mind szélesebb körben való elérhetősége, s az is látható volt, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban igényli már a harmadik/negyedik oltást is. Másrészt a hónap közepére az is mind nagyobb tömegekben tudatosodott, hogy a negyedik hullám megszakítások nélkül nőhet át az ötödikbe, amiről sokáig inkább megnyugtató, semmint pánikra okot adó híreket kaphattunk. Az iskolák újbóli kinyitása ugyan számtalan aggodalom forrása lehetett, ám ezzel párhuzamosan az egyre fiatalabb korosztályok is – az oltással – a védettek közé kerülhettek. A többi európai országból ugyanakkor nagyon is ellentmondásos híreket kaptunk, akadt, ahol lazítottak, voltak országok, ahol újra szigorú intézkedéseket hoztak, jónéhány helyen pedig naponta éleződött a feszültség a beoltottak és az oltást elutasítók, valamint a korlátozások ellen tiltakozók között.

Magyarország – pontosabban szólva: a kormánya – azt az utat választotta, hogy az egész járvány-problematikát áttolta a magánszféra világába. Úgy vélte, hogy a járvány ma már elsősorban oltakozás kérdése, annak a feltételei pedig biztosítottak. E cikk keretei között nem végezhetjük el e hozzáállás kritikai elemzését, ehelyütt beérjük a legfontosabb adatok szóba hozatalával:

- december 31-én 150 553 fertőzöttet tartottak nyilván;
- január végén ez a szám: 225 801 volt (hetvenezres többlet);
- december 31-én az újonnan megfertőzöttek hétnapos csúszó átlaga 2726 fő volt;
- a január végi adatok szerint ez a szám: 15 272 (majdnem hatszoros növekedés);
- a napi tesztek száma ugyanebben az idő-összehasonlításban 16 661 és 48 756 volt;
- a járványban elhunytak száma: 39 186 és 41 229.

Azt csak csöndben jegyeznénk meg, hogy a 2143-as többlethalálozás nagyjából megegyezik a 2020-ban beindult járvány első nyolc hónapjában Covidban elhunytak számával. A magunk meglátása szerint a járvány egyáltalán nem csillapodik, sőt, a megbetegedések dinamikája januárban olyan magas volt, mint az eddigi legnagyobb aggodalmak idején. A következményei azonban szelídülnek, ugyanis sem a halálozási dinamika, sem pedig a kórházba kerültek, illetőleg a lélegeztetőgépeken lévők száma nem követte a megbetegedések rapid felfutását. Szerencsére. Vagy a magasnak éppen nem mondható – 65 százalék alatti – beoltottsági aránynak köszönhetően. Összegezve: a járvány ugyan a vezető hírek közül kiszorult, a mindennapi életünkből viszont aligha. Komolyabb szigorításokra nem látni sem szándékot, sem pedig tömeges igényeket; megtanultunk együtt élni a járvánnyal. Azt viszont nem tudhatjuk ma még, hogy ez a kényszerű együttélés majd mivel jár, inkább jó, vagy tragikus következményekkel.

Erről bővebben itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatnak...

"HOL VAGYUNK MI ETTŐL?" SZEMBENÉZÉSRŐL BESZÉLGETTÜNK KARSAI LÁSZLÓVAL A HOLOKAUSZT EMLÉKNAPJÁN

KLUBRÁDIÓ
Riporter: HARDY MIHÁLY
2022.01.27.


Január 27-e a holokauszt nemzetközi emléknapja, az auschwitzi koncentrációs tábor 1945-ös felszabadításának napja. Karsai László történész azt mondta, Magyarországon most is többen, még egyes történészek is „náci hősökről”, „hősies honvédelemről, Budapest védőiről” szeretnek beszélni 1945 januárjából-februárjából. Megemlítette, amikor Willy Brandt német kancellár 1970-ben letérdelt a varsói gettó áldozatainak emlékművénél.

Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor 1945-ös felszabadításának évfordulója, ekkor értek el oda a szovjet csapatok.

Karsai László történész, a 20. századi diktatúrák szakértője az Esti gyorsban elmondta, körülbelül 437 ezer zsidó embert deportáltak a Horthy-Sztójay kormány hatóságai 1944. május 15. és július 9. között, zömük Auschwitzba került. Az egymillió auschwitzi halott közül minden harmadik, körülbelül 330 ezer ember magyar zsidó volt, ilyen értelemben Auschwitz tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek. Noha virtuális, mert az elgázosított és megölt emberek holttestét elégették.

"Magyarország már úttörő volt az antiszemitizmus terén"

Horthy Miklós egyébként, amikor 1942-43-ban egyre keményebben bírálták a németek, hogy nem tűznek sárga csillagot a magyar zsidókra, nem zárják őket gettókba és nem deportálják őket, egyik nagyon határozott hangú levelében kikérte magának ezt a kioktatást, és a többi között arra hívta fel Hitler figyelmét, hogy amikor még a német weimari demokráciában a zsidóknak semmi bajuk nem volt, „Magyarország már úttörő volt az antiszemitizmus terén”, utalt ezzel az 1920-as numerus clausus-törvényre. Ezt követték 1938-tól a zsidótörvények.

Amiről a mai Horthy-apologéták nem szeretnek egy turulszobor-állítás és egy Szabadság téri megszállási emlékmű „odalopása” (hiszen nem avatták fel) beszélni, az a kamenyec-podolszkiji mészárlás, amikor legalább 16-18 ezer magyarországi zsidót deportáltak már németek által megszállt területre, ahol a nácik első olyan tömeggyilkosságában ölték meg őket, ahol az áldozatok száma több volt, mint tízezer. Hangsúlyozta: nem igaz, amit előbbiek állítanak, hogy amikor Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter vagy Horthy megtudta, hogy "nem üdülni vitték" Ukrajnába azokat az embereket, akkor leállították a deportálásokat. Nem, '41-ben a németek akadályozták ezt meg.

Szembenézés (?)

A történész Németországot és Magyarországot hasonlította össze röviden ebből a szempontból. Kiemelte, Willy Brandt kancellár 1970. december 7-én kezdeményezte a holokauszt emléknapját (ezzel megelőzve az ENSZ-t is), a varsói gettó emlékművénél elhelyezte koszorúját, majd – spontán akcióként – térdre borult. Speciel a magyar és a lengyel sajtóban erről nem jelent meg fotó – jegyezte meg a történész. 1985. május 8-án Richard von Weizsäcker köztárasági elnök a felszabadulás napjának nevezte a II. világháború utolsó európai napját.

„Hol vagyunk mi ettől?” – tette fel a kérdést Karsai László. Itt részben sajnos egyes történészek által is ünnepelt „náci hősökről”, „hősies honvédelemről, Budapest védőiről” szeretnek beszélni 1945 januárjából-februárjából – fogalmazott.

ITT HALLGATHATÓ MEG

INKÁBB NEM KELLETT A TESZT, CSAK NE BUKJON LE A KORMÁNY

JELEN
Szerző: TAMÁS ERVIN
2022.01.29.


900 millió forintot kapott volna Magyarország az Európai Uniótól PCR-tesztek vásárlására. A kormány lemondott erről a pénzről, pedig a támogatást kizárólag az EU által el nem ismert vakcinákkal (Sinopharm, Szputnyik) beoltott állampolgárok védettségének ellenőrzésére lehetett volna felhasználni. Azaz, pont azok körében nyújtott volna segítséget, akiknél a leginkább indokolt lett volna.


Nehezen érthető, hogy ha tényleg kaptunk volna az uniótól 900 millió forint vissza nem térítendő támogatást tesztelésre, azt miért utasítottuk vissza. Biztosan volt valami hajszál abban a gesztusban, ami a nagyon érzékeny magyar kormányzat torkán akadt – talán az ajándék tesztekkel csorbát szenvedett volna a nemzeti büszkeség.

A Népszavának adott hivatalos válasz azonban bár nem kertel, de annál inkább süketel: „Kizárólag a 12 éven aluli gyermekek és az EU által el nem ismert oltóanyaggal oltott állampolgárok tesztelésének elősegítését” szolgálta volna a program. Emellett szerintük „az utazási időszak közben véget ért” és van elég harmadik oltás, amivel szabadon lehet utazni.

Ez az indoklás kamu, az illetékesek hosszú-hosszú ideig nem akartak szembenézni azzal, hogy elsősorban politikai előnyt akartak kovácsolni a kapkodó és nem ritkán dilettáns, de mint kiderült, egyeseknek jól jövedelmező keleti szérumbeszerzéssel...

„MÁR A MINIMÁLIS DEMOKRÁCIAFELTÉTELNEK SEM FELEL MEG MAGYARORSZÁG”

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2022.01.26.


Noha Magyarország már rég nem demokrácia, és a választások sem tisztességesek, az Orbán-rendszert választásokon lehet legyőzni – fogalmaz Labanino Rafael. Az elemző szerint az ellenzék már teljesítette a minimumfeltételeket, de a mozgósításon múlhat minden. Ha az ellenzék nyer, még akkor is sokáig tarthat lebontani az orbáni rendszert, fideszes győzelem esetén viszont még a konszolidáció is elképzelhetetlen, véli a politológus.


Melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyeket figyelembe vesznek, amikor azt nézik, hogy mennyire demokratikus berendezkedésű egy ország? Ezek alapján milyen Magyarország értékelése?

Vannak olyan kutatók, akik csak azt nézik, hogy vannak-e bizonyos időközönként választások, és ha vannak, azok mennyire szabadok. Ez alapján végül is lehet azt mondani, hogy Magyarország demokrácia.

De ezen a felfogáson már régen túlhaladt a társadalomtudomány, a hibrid rezsim fogalma sem új. Már a kilencvenes években megindult erről a tudományos vita, hogy minek lehet nevezni ezeket a rendszereket. Például Dél-Amerika kapcsán sokat foglalkoztak ezzel. Ott általában elnöki rendszerek vannak és voltak, illetve most is vannak olyan elnökök, akik delegatívan fogják fel a saját szerepüket. Azaz az elnök – kicsit leegyszerűsítve – úgy gondolkodik, hogy ha már megválasztották, akkor ne szóljon bele senki abba, amit a népért tesz. Ez körülbelül érvényes Orbánékra is, azzal a különbséggel, hogy ott az elnököt közvetlenül választják. Ezek a viták, amiket ma folytatunk, nem újak.

Hiszen tökéletes demokrácia nem létezik, mindenhol vannak problémák. Konfliktusos az érdekegyeztetés, a pártok, az alkotmánybíróság jogértelmezése eltérő lehet, a sajtó függetlensége, a kormány és a bürokrácia viszonya sem tökéletes. Nagyon sokféle konfliktushelyzet adódhat. Azt kell nézni, hogy milyen mechanizmusok rendezik ezeket a konfliktusokat. Mennyire vannak bevonva például az érdekvédelmi szervezetek, a szakmai szervezetek és általában az érintettek a jogalkotásba? Mennyire működik a sajtó politikai befolyástól mentesen? Mennyire működnek függetlenül a bíróságok? Mennyire ellenőrizhető a parlamenti munka, mennyi joga van az ellenzéki pártoknak, számon kérhető-e a kormány?
...

ORBÁN TOVÁBB NYÚL – A TÉVÉVITA TELE VAN KOCKÁZATTAL, A PROPAGANDA NEM

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2022.01.30.


Négy kormányzati ciklussal és három kétharmaddal a háta mögött, egy (előre, nem hátra) menőnek mondott ország miniszterelnökeként az égvilágon semmi oka nem lehetne Orbán Viktornak arra, hogy ismét elsunnyogjon a tévévita elől. Csakhogy a tábora nem várja el tőle (Miniferivel, ugyan már!), és a győzelemhez egyelőre elegendőnek tűnik a propaganda mozgósítása a soha nem látott választási osztogatással. Pedig Magyarország végre tényleg előre mehetne az érveket ütköztető, az ország jövőjéről szóló tévédisputával. „Mert megérdemeljük” – állítja a Szabad a Hang immár 27 ezer aláírással nyomatékosított petíciója. Ha összejön százezer támogató a március 15-i ellenzéki tüntetésig, a Várba viszi követelését a tömeg, miként a márciusi ifjak vitték a „Mit kíván a magyar nemzet” kiáltványt. Orbán és Márki-Zay csörtéjére várni azonban naivitás. Hiszen mennyi esély van a Fidesz igenelésére egy másfél órás drámához, amiben milliók látnák meg először az érem másik oldalát, és megtapasztalnák, hogy szuperál az egyoldalú szlogen kommunikáció (Stop, kérdés!, Stop, Márki-Zay!) vitahelyzetben. Vagy urambocsá' megtudnák (spoilerveszély!), hogy egy felcsúti gázszerelőt tettek Magyarország leggazdagabb emberévé...

A NYOMTASS TE IS! 236. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

NYOMTASS TE IS!
Szerző: https://www.nyomtassteis.hu/
2022.01.


A tartalomból:


A magyar lakosság a második legszegényebb az Európai Unióban
Lehet mesélni a magyar gazdaság fantasztikus teljesítményéről, de a tények sajnos mást mutatnak. Már csak a bolgár háztartások fogyasztanak kevesebbet a magyaroknál!

A fideszesek vizsgák nélkül is elvégezhetik az egyetemet

Az igazságügyi miniszter helyettese, Völner Pál telefonon intézett jogi vizsgát több egyetemen rokonainak, Rogán Antal kabinetfőnöke pedig úgy kapott érdemjegyet, hogy el sem kellett mennie a vizsgára.

Tízmillióért beszélt egy órát
Harmincezer dollárt (közel tízmillió forintot) fizettek egy amerikai szélsőjobboldali hírességnek, Dennis Pragernek, aki egy konferencián a magyar kormányt dicsérte egy órán keresztül, és a nyugati kultúra megmentőjeként tüntette fel Orbán Viktort.

Harminc százalékkal nőtt a burgonya ára
Az élelmiszerek tavalyi brutális árdrágulása nagyon megnehezíti a nyugdíjasok és szegények életét. A csúcstartó a hazai drágulási hullámban a burgonya.

Összegyűltek az aláírások az ellenzéki népszavazáshoz
A karácsonyi ünnepi időszakot is beszámítva 30 nap alatt sikerült összegyűjteni kétszer 235 ezer aláírást, ami bőven elég lenne a népszavazás kiírásához.

Az Orbán-rendszer legfőbb bűnei 4. – A miniszterelnök családjának meggazdagodása
Az állami pályázatokon általában az Orbán család és holdudvara tarol, ennek következtében földek, bányák, bankok, kastélyok, építőipari, energetikai vállalatok tulajdonosai lettek, és még számtalan területen jutottak hatalmas előnyökhöz.

Márki-Zay: Nem magánosítjuk az egészségügyet!
A fideszes vádakkal ellentétben, az ellenzék nem adná magánkézbe a magyar egészségügyet, ha megnyerné a választásokat.

Elviszi az árnövekedés a nyugdíjemelést
Tavaly decemberben egy hónap alatt 8 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára. Az átlagnyugdíj tavaly ilyenkor 150,5 ezer forint volt, ami most 160 ezer forintra változott – ez egyhavi árnövekedésnél is kevesebb, mindössze 6,3 százalék.

Legfrissebb újságunkat itt éred el


Itt tudsz minket támogatni 

BETÉRÉS A DEMOKRÁCIÁBA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: GADÓ GÁBOR
2022.01.28.


Novemberben volt tíz éve, hogy Sólyom László a „Történelemtanárok 21. Országos Konferenciáján” előadása végén az „utolsó szó jogán” azt kérte a jelen lévő pedagógusoktól, hogy „az alkotmányosság eszméjét, az alkotmány fogalmát, a struktúrákat tanítsák”. Az Alkotmánybíróság alapító elnöke szerint a diákokkal mindenekelőtt azt kell megértetni, hogy „mik az alapjogok, s melyek ezek. Hogy milyen egy demokratikus államszervezet, és hogyan kellene működnie normális üzemmódban.” 
(Lásd Sólyom László: Alkotmány és alkotmányos kultúra Magyarországon; https:// tte.hu) „Ne viccelj már! Szép estét!” –  ezekkel a szavakkal viszont már a Magyar Végrehajtói Kamara volt elnöke köszönt el az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárától. A jelenleg „bírói engedélyhez kötött kényszerintézkedés hatálya alatt álló” Schadl György így jelezte dr. Völner Pálnak, hogy a politikus kérése (egy egyetemista rokon másnapi sikeres polgári jogi vizsgájának az elrendezése) a baráti szívességnek abba a kategóriájába tartozik, amelynek teljesítése a kormányzat és a végrehajtói hivatásrend közötti szívélyes kapcsolat jegyében nem okozhat gondot. Történt mindez tavaly nyáron, ahogy azt a vesztegetés és más bűncselekmények miatt eljárás alá vont személyek közötti (lehallgatott) telefonbeszélgetések egyike bizonyítja. (Lásd Miklósi Gábor és Horváth Bence cikksorozatát a 444.hu hírportálon.)

Nem hiszem, hogy meg kellene lepődnünk azon, hogy felelős vezetők időről időre „megtévednek”, és köztörvényes bűncselekmények miatt felelősségre vonják őket. A Schadl–Völner-ügyhöz hasonlók bizonyára nálunk erősebb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országokban is előfordulnak. A hazai viszonyok sajátosságát inkább az eseményekre adott kormányzati válasz fejezi ki...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/4. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/4. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

KUTATÁS BIZONYÍTJA: HA ÍGY VÉGZŐDIK A VEZETÉKNEVED, NAGYOBB ESÉLLYEL TARTOZOL AZ ELITHEZ MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerzők: GÁSPÁR ATTILA, PETŐ RITA
2022.01.30.


A szemünk és a hajunk színét biztosan a szüleinktől örököljük, ahogy legtöbbször a családnevüket is. De mennyire örököljük a társadalomban betöltött szerepünket, sikerességünket? Ez a generációk közti társadalmi mobilitás kutatásának alapkérdése. Napjainkban nagyon sok közéleti vitát folytatunk a növekvő egyenlőtlenségről, illetve a szabadpiac és az azt ellenőrizni hivatott intézmények szerepéről az egyenlőtlenség fenntartásában vagy enyhítésében. Sokan gondolják, hogy az intézmények “helyrebillentésével” igazságosabb társadalmat hozhatunk létre. Ehhez viszont tudnunk kéne, hogy általában mekkora az intézményi változások szerepe a társadalmi rétegződés alakulásában.  A KRTK kutatói ennek mentek utána magyar adatok segítségével.

Magyarország a II. világháborút követően negyven évig egy radikálisan egyenlősítő társadalmi kísérlet résztvevője volt, melyet “kommunizmusnak” vagy “államszocializmusnak” szokás hívni, majd a rendszerváltozást követően a szabadpiaci berendezkedésre tértünk át. Abból, hogy a két, gyökeresen eltérő berendezkedés mennyire formálta át a magyar társadalom rétegződését, következtethetünk arra, hogy egy társadalom úgy általában milyen könnyen változik meg az intézményi átalakítások hatására.

Kapcsolódó tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a magyar társadalom egyes csoportjainak átlagos helyzete hogyan alakult a társadalmi átlaghoz képest 1947 és 2017 között. Egyaránt vizsgáltunk olyan csoportokat, akik az átlagosnál jobb helyzetből indultak, illetve olyanokat, akik az átlagosnál rosszabból.  Főleg az érdekelt minket, hogy mekkora hatást gyakoroltak a XX. század második felének történelmi viharai arra, hogy a magyar társadalom egyes csoportjai milyen “hatékonyan” örökítették át helyzetüket a következő nemzedékre. Ennek sikerét írják le a társadalmi mobilitás mérőszámai.

Ha a társadalom tökéletesen mobil lenne, akkor a magas státuszú családok gyermekei pontosan ugyanakkora eséllyel lennének alacsony- illetve magas státuszú felnőttek, és ugyanez igaz lenne az alacsony státuszú családok gyermekeire is. Ha semmilyen mobilitás nem lenne, akkor a társadalom egy mozdulatlan jégtömb volna, és a magas státuszú családok gyermekei “automatikusan” magas státuszúak lennének, az alacsony státuszú családok gyermekei teljesen biztosan alacsony státuszúak maradnának. A valóságban általában a mobilitás e két véglet között van, és minden csoport a társadalmi átlaghoz közelít egyik nemzedékről a másikra - az átlagosnál rosszabb helyzetben  lévők alulról, az átlagosnál jobb helyzetben lévők felülről. Ez a folyamat egészen addig tart, míg a csoport elveszti megkülönböztetett előnyös vagy hátrányos helyzetét.

A tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy ez a konvergencia mennyire volt gyors a szocializmus illetve a modern kapitalizmus évtizedei alatt, illetve hogy volt-e eltérés a konvergencia ütemében a két rendszer között. A szocializmus a munkásosztály felemelését tűzte zászlajára, ezért 1989 előtt gyorsabb mobilitást vártunk, mint a rendszerváltást követő évtizedekben.

A társadalmi mobilitásnak hatalmas hazai és nemzetközi szakirodalma van. A vizsgálatok legfőbb korlátja, hogy a módszerek nagyon adatigényések, hiszen szülő-gyermek kapcsolatok részletes leírására van hozzájuk szükség (milyen eséllyel lesz értelmiségi egy kétkezi munkás gyerekéből? Mennyit keres valaki a szüleihez képest?). Erre alkalmas adatbázisok csak a legutóbbi évtizedekben jöttek létre. A mi tanulmányunk előnye, hogy ehelyett teljesen nyilvánosan elérhető családnév-gyakoriságra támaszkodik. Vagyis egyes családnév csoportok gyakoriságát vizsgáltuk a társadalomban illetve különböző foglalkozásokban.

Elsősorban három csoporttal foglalkozunk:

  • az első az –y-ra végződő családnevűek csoportja. A közhiedelem ezeket a neveket a nemesi származással azonosítja, ami ebben a formában nem állja meg a helyét. Azt viszont sikerült a 18. század elejéig visszamenőleg megmutatnunk, hogy minél magasabb státuszú társadalmi csoportot vizsgálunk, annál gyakoribb volt körükben az –y-ra végződő családnév. Vagyis ezek a nevek igenis “előkelőbbek” voltak az átlagnál.
  • A második csoport amelyet vizsgálunk az összes olyan családnevet  tartalmazza, amelyik az elmúlt százötven évben a 20 leggyakoribb családnév közé tartozott (például Balogh, Kiss, Kovács, Nagy, Szabó stb.). Ezek jobbára “családnevesült” ragadványnevek, amelyek foglalkozásra, testi tulajdonságra, származásra utalnak, és a közemberek neveiként jöttek létre (Magyarországon éppúgy, mint más európai országokban).
  • Az általunk vizsgált harmadik csoport a roma kisebbséghez köthető családnevek csoportja. Ebbe a csoportba soroltunk minden nevet, amelyet a Családnevek enciklopédiája (Tinta Kiadó, 2010) a roma kisebbséghez köt, illetve azokat a neveket, amelyek társadalmi aránya ezen nevek demográfiai trendjeinek alakulását szorosan követte.

A FŐ GONDOLAT A KÖVETKEZŐ: MINÉL MAGASABB STÁTUSZÚ EGY TÁRSADALMI CSOPORT, ANNÁL NAGYOBB ESÉLLYEL KERÜLNEK BE A TAGJAI AZ ELITHEZ KÖTHETŐ FOGLALKOZÁSOKBA,

vagyis annál többen lesznek közülük például orvosok,  mérnökök, feltalálók, parlamenti képviselők, akadémikusok. Mi azt követjük nyomon, hogyan viszonyul egymáshoz egy csoport aránya az elitben, illetve egy csoport aránya az össznépességhez képest. Ezt hívjuk relatív reprezentációnak. Ha például egy csoport a társadalom 5%-át képviseli, de az elitben 20%-os az aránya, akkor relatív reprezentációja 4 (=20/5), vagyis négyszeresen felülreprezentált az elitben, tehát a csoport magas státuszú. Ha csak 0.5% lenne az aránya az elitben, akkor azt mondanánk, a csoport tízszeresen alulreprezentált (0.5/5=1/10), vagyis alacsony státuszú.

A relatív reprezentációból kiszámolhatjuk azt is, hogy mekkora a csoport előnye vagy hátránya a társadalmi átlaghoz képest egy adott időpontban, szórásegységben kifejezve (feltéve, hogy a státusz haranggörbe szerint oszlik el a társadalomban). Ha egy csoport egy szórásegységnyi előnyt élvez az átlaghoz képest, az azt jelenti, hogy a csoport átlagos tagja az emberek 84%-ánál jobb helyzetben van.  Két szórásegységnyi előnynél már a társadalom 98%-ánál előnyösebb a várható helyzete (illusztráció itt). Ha egy csoport átlagos helyzetű, akkor az előnye 0 szórásegység, vagyis az emberek 50%-a alacsonyabb státuszú nála, 50%-a pedig magasabb. A szórásegységben kifejezett előny illetve hátrány generációk közti együttmozgását hívjuk társadalmi mobilitási rátának...

ITT OLVASHATÓ

JÓ HÍR A DOKUMENTUMFILM SZERELMESEINEK: ONLINE MEGNÉZHETIK A BUDAPESTI NEMZETKÖZI DOKUMENTUMFESZTIVÁL (BIDF) ALKOTÁSAIT

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2022.01.30.


Nem kell búslakodniuk azoknak, akik szerették volna megnézni a január 22. és 30. között megrendezett Budapesti Nemzetközi Dokumentum Fesztiválon bemutatott alkotásokat. A szervezők ugyanis lehetővé tették azok online elérhetőségét.


„Örömmel újságoljuk, hogy a fesztiválfilmeket január 30. reggel 8 órától egészen 13. éjfélig kikölcsönözhetitek online platformunkon” – tette közhírré a Budapesti Nemzetközi Dokumentum Fesztivál (BIDF). A „Bátor filmek” szlogennel megrendezett fesztivál keretében 50 filmet 200 alkalommal vetítettek nem csak Budapesten, hanem országszerte, tíz nagyvárosban is. A fesztivál tegnap az eredményhirdetéssel zárult, de még két hétig az online térben tehát folytatódik. Ha érdekli, hogyan, és milyen feltételekkel lehet megtekinteni az alkotásokat, akkor kattintson ide, ha a filmekről szeretne többet megtudni, akkor ide.)

Mint a Telex megírta: az idén a szakmai díjakat nyolc kategóriában, a különdíjakat négy kategóriában ítélték oda...

PAUL LENDVAI: VLAGYIMIR PUTYIN LEGJOBB BARÁTJA

NÉPSZAVA
Szerző: PAUL LENDVAI
2022.01.30.


Az ijesztő hírek Ukrajnáról érthetővé teszik, hogy az európai média a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor nemzetközi tevékenységével alig foglalkozik. Ez vonatkozik arra a hivatalos közleményre is, hogy Orbán január 12-én egy telefonbeszélgetésben szolidaritását fejezte ki a bajban lévő kazah elnöknek, Kaszim-Zsomart Tokajevnek. Ő volt az egyetlen az EU- és a NATO-államok miniszterelnökei közül, aki az orosz katonai „testvéri” támogatás után a még mindig fenyegetett autokratának segítséget kínált fel. A cseh parlamenti elnök és a cseh külügyminiszter félreérthetetlenül kritizálták Orbán viselkedését.

Ennek ellenére éppen ezért lehet a telefonhívás egy sokat ígérő előjáték a február elsejei moszkvai Putyin-találkozóhoz. Orbán Putyin legszorosabb szövetségese Európában. Ezt illusztrálta az a tény, hogy néhány nappal ezelőtt Lavrov orosz külügyminiszter „Barátságért-renddel", az idegen állampolgároknak adható legmagasabb orosz kitüntetéssel jutalmazta magyar kollégáját, Szijjártó Pétert. Nem csoda, hogy a kitüntetett a magyar-orosz együttműködés minden idők legeredményesebbjének nevezte a múlt évet. Orbán a Balkán-politikában is Moszkva hasznos partnerének bizonyul a nyugati pozíciók aláaknázásánál...

PÁRJÁT RITKÍTJA A MAGYAR POLITIKAI PROPAGANDA INTENZITÁSA

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.01.30.


Idehaza a közösségi médiában mostanra mindenkinek meg kellett barátkoznia azzal, hogy nemigen lehet öt-tíz posztot úgy elolvasni, hogy ne találkozzon politikai hirdetéssel. A hasonló platformok közül Magyarországon a legtöbben még ma is a Facebookot használják, így ez lett a magyar politikusok, pártok kedvenc hirdetési felülete is.

A Facebook Ad Library oldalán 2019 óta nyomon lehet követni, hogy mely szervezetek és mekkora összeget költöttek a közösségi portálon politikai reklámra. A legnépszerűbb közösségi oldal költései mellett ebben már az Instagram-reklámok költségei is láthatóak. Külön előny, hogy nemcsak azt nézik, hogy ki költ, hanem a tematikát is: így az olyan, magukat civilnek láttatni próbáló entitások kiadásai is látszanak, mint a kormánypárti propagandát legnagyobb erővel toló Megafon, amely vezeti a 2019 áprilisa óta vezetett listát. Január végéig 580 milliót költöttek el az összesen 4,4 milliárdosra kimutatott politikai hirdetésekből.

A legtöbbet költő szervezetek között második helyen a Fidesz áll, 507 millióval, őket a kormány követi 500 millióval. Negyedik helyen egy ellenzéki szócső, az ezalenyeg.hu áll – ez sem párt vagy politikus tulajdonában áll, de egy MSZP-s politikushoz köthető.

Összességében az látszik, hogy

a Facebookon elköltött 3,4 milliárd forint 58 százaléka a NER-hez, 34 százaléka az ellenzékhez, 3 százaléka pedig az Európai Bizottsághoz köthető, míg 5 százalék egyéb civil szervezetekhez vagy cégekhez.


A számításhoz a száz legtöbbet költő Facebook-oldal kötődését vizsgáltuk át, ami a teljes költés 87 százalékát adta. Az 5 százaléknyi egyéb kategóriában olyan cégek nevei is feltűnnek, amelyeknek borítékolhatóan semmi köze a magyar politikához – elég itt az IKEA-t kiemelni -, ami arra utal, hogy a mesterséges intelligenciával összeállított riport biztosan tartalmaz szép számmal hibákat is.

De mennyire sok a 3,4 milliárdos politikai hirdetés a legnépszerűbb közösségi oldalon? Mivel ez az érték 2019 áprilisa és 2021 január vége között időszakra vonatkozik, érdemes egy évre átszámítani. Átlagosan évente 1,6 milliárd forint volt a politikai közösségi médiás kampányok költsége, ami a 2020-as 240 milliárdos összes magyarországi reklámkiadás 0,7 százaléka.

A globális technológiai cégeknél, tehát alapvetően a Google-nél és a Facebooknál az IAB Hungary kimutatása szerint összesen 64,8 milliárd forintot költöttek. A Google nem tesz közzé ilyen részletes adatokat, de az látszik, hogy nála egy évben átlagosan 173 milliót költöttek a pártok.

A két fő globális technológiai vállalatnál 1,7 milliárd forintot költenek a magyarországi pártok, politikusok és segédcsapataik, ami e cégek hazai bevételének 3 százalékát teszi ki.

De vajon ez csak nekünk tűnik soknak, vagy teljesen beleillik a nemzetközi trendekbe?
...

ÉS AKKOR KIPLAKÁTOLJÁK, HOGY ÉRKEZIK AZ OLCSÓ SPANYOL SERTÉSHÚS - A HVG HETI GAZDASÁGI ŐSSZEFOGLALÓJA

HVG
Szerző: hvg.hu
2022.01.30.


Az ármaximálás februári bevezetésére készülve már megérkezett a külföldi hús a magyar boltokba; az EU második legkorruptabb állama lettünk; az egész világ figyeli, mi fog történni Oroszország és Ukrajna konfliktusában. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.


Közeledik az árstop időszaka: hét élelmiszernél február 1-jén kell visszatérni a tavaly október 15-i árakhoz. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, és arról is számoltunk egy sort, hogy ez milyen változást fog jelenteni: a csirketermékeknél nem volt jelentős drágulás tavaly október óta, a kristálycukornál, az étolajnál, a lisztnél, no és persze a csirke far-hátnál érzékelhető lesz a csökkenés, a sertéshúsnál pedig akkora a boltok közötti árkülönbség, hogy nehéz előre látni, lesz-e komolyabb árcsökkenés. Egy hatás mindenesetre már most látszik: ugyan az agrárkamara hangsúlyozta, hogy az árstop nem érintheti a termelőket, a boltokban már megjelent az olcsóbb importált sertéshús.

Kijött a rendelet is arról, hogy miként kell hirdetni a boltokban az ármaximálást – helyesírási hibáktól és elütésektől hemzsegve. Az egyébként nem egyedi, hogy a kormány másokkal hirdetteti a saját vélt vagy valós eredményeit, erről is készítettünk egy visszatekintést az elmúlt 12 évre. Az élelmiszerárak csökkenése azért ettől sem áll meg, ezen a héten például a méztermelők panaszolták el, hogy már olyan magas áron kell adniuk a terméküket, ha nem akarnak veszteségesek lenni, amilyen árat a magyarok többsége nem fizet ki...

MAGYARORSZÁG AZ EU MÁSODIK LEGKORRUPTABB ORSZÁGA, EGYRE LEJJEBB CSÚSZUNK A TRANSPARENCY INTERNATIONAL RANGSORÁN

ÁTLÁTSZÓ / ILLIBERÁLIS DEMOKRÁCIA
Szerzők: SZOPKÓ ZITA, SZABÓ KRISZTIÁN
2022.01.27.


Idén 27. alkalommal készítette el a Transparency International (TI) a Korrupció Érzékelési Indexét, amelyből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult. Magyarország továbbra is a legkorruptabb országok közé tartozik az EU-ban, globális szinten Ghánával és Szenegállal értünk el azonos helyezést. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan változott a rangsor az elmúlt évek során, és hogyan alakultak az egyes országok pontszámai. Ezzel egy időben a TI a Fekete Könyv második kötetét is közzétette, amely az elmúlt négy év legsúlyosabb korrupciós eseteit gyűjti össze.


A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) 180 országot rangsorol évről évre korrupciós kitettség alapján. Az index a közszektor korrupcióját méri, a gazdaság, a társadalom, illetve az állami intézményrendszerek alapján. Az országokat 0-100 közötti ponttal rangsorolják, a magasabb pontszám jobb eredményt jelent, tehát azokban az országokban a legalacsonyabb a korrupció, amelyek a legtöbb pontot kapják. A 2021-es rangsort január 25-én publikálták...

OROSZORSZÁG NEM HÓDÍTANI, GYŐZNI AKAR UKRAJNÁBAN

ALAPBLOG
Szerző: KISS JÓZSEF (Lovasember)
2022.01.30.


Oroszország nem akar ukrán területeket elfoglalni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az orosz erők nem támadják meg Ukrajnát – mondta a Holdblognak adott interjújában Rácz András, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, történész, egyetemi oktató, Oroszország szakértő. A helyzet gyorsan változik, de egyelőre úgy tűnik, nagyobb az esélye egy preventív háborúnak, mint a konfliktusok békés rendezésének.


Ön szerint van valóságalapja annak az orosz állításnak, amely szerint 1990-ben, James Baker akkori amerikai külügyminiszter megígérte Michail Gorbacsovnak, az utolsó szovjet elnöknek, ha a két Németország egyesül, és Kelet-Németország beléphet a NATO-ba, a katonai szervezet felhagy a további, keleti irányú katonai bővítéssel?

Az, hogy volt-e ilyen ígéret (ahogy az oroszok állítják) vagy sem (ami azt Egyesült Államok álláspontja) az a hidegháború időszakának egyik legnagyobb rejtélye! Biztos választ erre szerintem sose fogunk kapni. Azt azonban biztosan el lehet mondani, ha volt ilyen ígéret, abban az esetben az akkori szovjet/orosz diplomácia kulcsfontosságú hibát követett el azzal, hogy nem foglaltatta azt írásba. A diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi szerződések klasszikusan olyan műfaj, ahol amit nem írnak le, az nincs. Ha ilyen kijelentés elhangzott, Moszkvának körömszakadtáig ragaszkodnia kellett volna ahhoz, hogy le is írják. Ilyen dokumentumnak azonban semmilyen nyoma nincs...

EZ A NÉGY BIOLÓGIAI TÉNYEZŐ LEHET AZ OKA A HOSSZÚ COVID KIALAKULÁSÁNAK

QUBIT
Szerző: Qubit
2022.01.28.


Továbbra is rengeteg a megválaszolatlan kérdés a hosszú covid szindróma körül, de az egyik legnagyobb rejtély, hogy kik azok, akiknek szervezete hajlamosabb produkálni a betegség fizikai, neurológiai és kognitív tüneteit, köztük a légzési nehézségeket, a krónikus fáradtságot és a tompult tudatállapotot, akár hónapokig is. Egy amerikai kutatócsoport 209 koronavírusos beteg útját követte 2-3 hónapig, és végül négy olyan biológiai tényezőt azonosított, amelyeket ha a koronavírus-fertőzés korai időszakában észleltek, korreláltak a hetekkel később is tartósan meglévő tünetek fokozott kockázatával. Az eredményeket 457 egészséges alanyból álló kontrollcsoporttal vetették össze, és a héten a Cell folyóiratban publikálták.

A Washingtoni Egyetem, a seattle-i Rendszerbiológiai Intézet, a seattle-i Svéd Orvosi Központ és több más kutatóközpont csoportja által azonosított egyik tényező a vírusterhelés indikátora, vagyis a fertőzés korai szakaszában a vérben megtalálható koronavírus-RNS szintje.

A második - és egyben a kutatók szerint legfontosabb - bizonyos autoantitestek jelenléte, vagyis olyan fehérjéké, amelyek a szervezetben lévő egészséges szövetek ellen fordulnak. Ez történik az olyan betegségeknél is, mint a lupusz és a reumás ízületi gyulladás. Sőt az is kiderült, hogy azoknál a betegeknél, ahol magasabb volt az autoantitestek szintje, alacsonyabbnak bizonyult a koronavírus elleni antitestszint, és emiatt magasabb lehet náluk az újrafertőződés kockázata...

BOD PÉTER ÁKOS: A MAGYAR TÁRSADALOM TÖBBSÉGE TÁMOGATJA AZ EURÓPAI VALUTA ÁTVÉTELÉT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.01.30.


„Az ellenzéki szakpolitikusok álláspontja egyértelmű: a jegybank alaprendeltetése a fizetőeszköz értékének védelme, viszont nem kell ingatlanokkal, műtárgyakkal üzletelnie, sem oktatáspolitikai tevékenységet folytatnia” – nyilatkozta lapunknak Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke. Az Egységben Magyarországért gazdasági szakpolitikai kabinetjének vezetője a közös európai valuta átvételéről elmondta, arra Magyarország kötelezettséget vállalt. Bár a belépési kritériumok teljesítésétől nagyon messze kerültünk, de a cél megnevezése nélkül még távolabbi lenne a siker. Ha megvan a politikai szándék, akkor már csak a felelős gazdaságpolitikai munka van hátra, abból bizonyosan nem vonja ki magát a jegybank
.

A fiskális és monetáris politika megújítását, valamint a magyar emberek és Magyarország érdekeinek megfelelően működő Magyar Nemzeti Bankot (MNB) ígérték az ellenzéki összefogás politikusai ellenzéki választási győzelem esetére. Mi ennek a lényege, és miért van rá szükség?

– Aki csak kicsit is kinyitja a szemét, látja az infláció nekilódulását. Azt kevesebben követik – pedig aggasztó adatok jelentek meg róla –, hogy az állami költségvetésnek már a járvány kitörésének évében, majd tavaly is hatalmas volt a hiánya. Két olyan tény, ami miatt bárki kormányoz a választások után, másként és felelősebben kell gazdálkodnia az ország pénzével. Erre utaltak az Egységben Magyarországért pártszövetség politikusai. Ami az MNB-t illeti, a pénzromlást látva, nyilván lehet különféle kritikákat megfogalmazni a monetáris politika teljesítményével szemben, de amiben az ellenzéki szakpolitikusok álláspontja egyértelmű: a jegybank alaprendeltetése a fizetőeszköz értékének védelme, viszont nem kell ingatlanokkal, műtárgyakkal üzletelnie, sem oktatáspolitikai tevékenységet folytatnia...


MÁS ORSZÁG, MÁS HIMNUSZOK

NÉPSZAVA
Szerző: MARKÓ BÉLA
2022.01.29.


Erdélyben csak némi késéssel, a kilencvenes évek második felétől ünnepeljük a magyar kultúra napját. Én is csak akkor tudtam meg, hogy a kultúrának is van ünnepe már 1989-től: január 22-e, Kölcsey Himnuszának születésnapja. Aztán valamivel később a román kultúra is külön napot kapott, furcsa véletlenként szintén ebben a hónapban, a nagy román költő, Mihai Eminescu születésnapján, január 15-én. Mintha télen, amikor úgyis lelassul a világ, inkább ki lehetne szakítani egy teljes napot a háromszázhatvanötből a kultúrára. Bevallom, nem vagyok híve, hogy egy-egy mondvacsinált pirosbetűs nappal próbáljuk letudni azt a figyelmet, amellyel egész évben tartoznánk a kultúrának vagy az anyáknak, a nőknek, a gyermekeknek, a tudománynak, a környezetünknek és általában mindennek, ami nem csak egy napig fontos az életünkben. Eszembe jut ilyenkor, hogy annak idején a szocialista kereskedelem már alig kínált valami ehetőt, viselhetőt, használhatót a vásárlóknak, de még mindig volt energiája a rezsimnek olyan képtelenségeket kitalálni, mint például: „a kockás ingek hete”.

Sok oka van hát, miért idegenkedem a különböző jeles napoktól. Viszont a magyar kultúra napja, bárki is találta ki, jó ötletnek bizonyult. Hiszen az idén százkilencvenkilenc éves Himnusz születésnapjának olyan üzenete van, amin talán tényleg érdemes évről évre elgondolkoznunk. A vers is remekmű, zenéjét is egyik legnagyobb zeneszerzőnk, Erkel Ferenc komponálta, és azáltal, hogy előbb nem hivatalosan, majd hivatalosan is nemzeti himnuszunkká vált, immár sokrétű, de semmiképpen sem csak irodalmi vagy zenei, hanem politikai üzenete is van. A Kölcsey-vers két évszázados története annak a máig tartó reménynek a története is, hogy a politika nem gyűrheti maga alá a kultúrát, viszont a kultúra úrrá lehet a politikán. Ez ma illúziónak tűnik, akárcsak a Kölcsey-műben a patetikus nemzetszeretet, szorongó nemzetféltés és könyörtelen nemzeti önvizsgálat egyidejű kívánalma, ami majd Ady költészetében teljesedik ki. Illúzióként kell-e ennek a kívánalomnak megmaradnia ezután is? 

Tudom, rosszkor kérdezem, mert soha megosztóbb nem volt a magyar politika, és a magyar kultúra is ritkán volt ennyire megviselt, elsősorban az újkeletű „kultúrharc” miatt. Ám Kölcsey korának irodalma is csak utólag látszik egységesnek, a nagy magyarság-verseket egymás mellett olvasva, Csokonai Vitéz Mihálytól Berzsenyi Dánielig. Mert egyébként sok véleménykülönbségtől, sok igazságtalan kritikától volt hangos már akkor is az irodalmi élet, elég csak éppen Kölcsey Berzsenyiről írt lesújtó bírálatát említeni. De Kazinczy Ferenc hiúságáról is sokat lehetne regélni. Mint ahogy vérre menő viták voltak a felvilágosodás, majd a reformkor magyar közéletében is. Csakhogy, eltérően napjainktól, akkoriban mintha konszenzus lett volna a múlttal és a jövővel kapcsolatosan, elismerve a történelmi jót és rosszat, a történelmi érdemet és bűnt egyaránt, és inkább csak az eszközöket látták másként sokan, nem a célokat. Sem a nemzeti nyelv, sem a nemzeti szabadság, sem a nemzeti felemelkedés, sem a már Csokonai által megfogalmazott európaiság – úgy is nevezhetném: nyugati orientáció – kérdésében nem volt igazi nézetkülönbség. Ma pedig? Azt mondhatnám, hogy legalább a himnusz ugyanúgy összeköt minket, mint tíz, húsz, harminc vagy ötven esztendeje. Viszont miközben a napról napra egységesebb nemzet képét sulykolja a külhoni magyarokba a hivatalos propaganda, az az érzésem, hogy a politikában is, a kultúrában is egyre távolabb vagyunk az úgynevezett közös nemzetpolitikától. Pedig éppen himnuszunkban, pontosabban Kölcsey Himnuszában, nemcsak a közismert első strófában, hanem az egész versben minden benne van, amit tudnunk kellene ma is nemzeti vétkekről, vezeklésről, bocsánatról, bukásról, talpra-állásról, reményről, haladásról. És arról a különös bátorságról is, hogy nem egy szokványos indulót, hanem egy remekművet tettünk valaha nemzeti himnusszá, és az utóbbi évtizedekben ráadásul ezt az egyetlen – politikai? – költeményt választottuk a magyar kultúra napjának emblémájává is...

DÖNTSD A TŐKÉT, NE SIRÁNKOZZ

REZEDA VILÁGA
Szerző: rezeda
2022.01.30


Édes volt tegnap és egyben gyomorforgató az a pont, amelyen Kásler minisztériuma – mint a tanárok kvázi munkáltatója – elkezdett vergődni, hogy a hétfői pedagógussztrájkot valahogyan megakadályozza. Voltaképp akkor jött a felhívás az írásra, amikor kiadták közleményüket, amelyben a bíróság ítélete ellenében jogszerűtlennek nevezték a tanerők tervezett demonstrációját arra hivatkozva, hogy a talárosok döntése erről nem jogerős. Azt javasolták a tanerőknek, hogy halasszák el a munkabeszüntetést, és felhívták a figyelmet a jogkövető magatartásra, amitől én lefordultam székről. Most mászok vissza épp.

Nem kell különösebben magyarázni és ragozni, milyen aljasul visszataszító egy, a jogot és elemi szabályokat két lábbal tapodó hatalom felszólítása, hogy vele szemben csak az általa hozott paragrafusok betartásával lehet fellépni, ami összegezve azt jelenti, sehogyan. Orbán törvénymódosítása után a NER-ben a közszférában sztrájkolni szinte lehetetlen, amit az Emmi közleménye is jelez, formailag a sztrájk törvényszerűségéről vagy törvénytelenségéről ugyanis igaza van. Ma kies hazánkban a munkavállaló bizonyos esetekben csak bírósági jóváhagyással szüntetheti be a munkát, ami így a maga nemében röhejes.

Elveszi ugyanis a sztrájk erejét és érdekérvényesítő képességét. Az így kordába szorított sztrájk semmire nem való, és ahogyan a NER-ben látszik, semmire nem is mennek vele. Lesajnáló is vele szemben a hivatalosság, mert tudja, hogy az erő vele van. Viszont Newton törvényei szerint tudjuk az erőkről, hatásokról és ellenhatásokról, hogy bolhafinggal nem lehet tankot eltolni, más szemszögből: a törvénytelenségek ellen nem lehet a törvényeket betartva harcolni. Magyarul tehát olykor szükség van a játékszabályok felrúgására. Azért szükségszerűen, mert azokat a hatalom a saját érdekében hozza, ahogyan az már diktatúrákban szokásban van.

És azt is látjuk, illetve tudjuk, hogy például a rabszolgatörvénnyel Orbán nem a mimagyarokat védte, hanem a névleg gonosznak kikiáltott multikat, ám mégsem borította rá az asztalt senki. Akkor sem. Mondhatnánk, hogy szolganép vagyunk, de ez sem ennyire egyszerű, mert van némi igazság a marxizmus-leninizmus tanításában a forradalmi helyzetről, hogy ugyanis az alul lévők nem tudnak a régi módon élni, a felül lévők pedig a régi módon kormányozni. Nos, ilyesmi nem látszik jönni kies hazánkban. Mint látjuk, Orbán most még nagyon is tud úgy kormányozni, ahogyan eddig is tette, az alattvalók pedig ha fogcsikorgatva is, de a régi, eltaposott módon élnek mégis.

Ezen a ponton újólag ugyanoda jutunk akkor, mint pár napja is, hogy ki milyen veszteségre képes, vagy milyen veszteséget engedhet meg magának a hatalommal vívott háborúban, és a tanárokra egy szót sem szólhatunk. Ugyanis, mint hírlik, a hatalom őket egzisztenciájukban, ergo a létükben fenyegeti, és senki nem kötelezhető a mártíromságra. Ugyanakkor megmutatja a Fidesz mint monolit hatalom – amely eluralja az egész életet és annak minden szegletét – elleni küzdelem voltaképpeni kilátástalanságát is, hogy ugyanis drámai vagy tragikus hősökre van szükség, és egy tanító néninek nem áll jól ez a szerep. De senkinek sem, aki csak békében és viszonylag jól szeretne élni. Viszont ma így nem tud.

Hol akkor a határ, amelyen – mint Rubiconon túljutva – képes kijelenteni a megalázott és megszomorított rabszolga, most már elég, most már minden mindegy, utánam az özönvíz, kard ki kard. Ezt nem tudjuk meg soha, mert nem engedik megtudnunk. Mint ahogyan azt sem, mi történne, mi történhetne, ha a tanársereg magasról téve Emmire, Káslerre, tankerületre vagy megfélemlített igazgatóra, kijelentené, mindenki bekaphatja, az elégséges szolgáltatástól Orbánig mindenki, és így tennének mind a többiek, hogy leállna az élet. Ezt országos sztrájknak nevezik a szakértők, és ez volna a változások ösvénye. Ami azonban annyira szűk, hogy rá sem lehet lépni. Enélkül azonban minden csak lárifári miniszterelnök úr, pedig nem a negédes beszédek idejét éljük.