2024. január 28., vasárnap

TGM: NEM KELL AZT KÉPZELNI, HOGY ORBÁN VIKTOR RENDSZERÉBEN ORBÁN VIKTOR HÍVEI BOLDOGAN ÉLNEK

TELEX
Szerző: MOLNÁR RÉKA
2024.01.27.


Tavaly januárban, 74 éves korában halt meg Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró, a Szabad Demokraták Szövetségének egykori országgyűlési képviselője. A Partizán TGM halálának egyéves évfordulójára publikált egy interjút, amelyet még 2020-ban vettek fel vele egy dokumentumfilmhez, ami végül nem készült el. A posztumusz videóban TGM beszél az Orbán-rendszerről, a magyar társadalom boldogtalanságáról és arról is, mitől működik még az a rendszer, amit sokszor főleg azok nem kedvelnek, akik a haszonélvezői.

A megbukott rendszerváltás

„A szabadságszerető emberek számára a rendszerváltás által megteremtett politikai és jogi szisztéma gyengeségére fény derült. Nem tudta megvédeni a magyar népet Orbán Viktor önkényuralmától. Nem volt rá alkalmas.”

– mondta az interjúban TGM, aki szerint mára mindenki látja már, hogy a mostani rendszer milyen. TGM arról beszélt, hogy a mai napig az a helyzet, hogy az ultrakapitalista, autokratikus és diktatórikus rendszerrel szemben egy olyan ellenzék áll, ami többségében szintén ultrakapitalista. Szerinte ez az ellenzék nem áll ki a magas ÁFA vagy az egykulcsos adóval szemben, miközben „nincs olyan baloldal, ami ne volna az ÁFA ellen”.

A filozófus szerint azonban ilyet Magyarországon nem tapasztalunk, mert ezek a tőkének és a felsőközéposztálynak is előnyösek. A kapitalizmushoz pedig úgy állnak az emberek, mint Orbán hatalmához:

„Rengeteg ember, különösen azok, akik nem jártak rosszul, elfogadja a kapitalizmust és használja az előnyeit. De nem szereti.”

Az antikapitalizmus TGM szerint nemcsak, sőt, elsősorban egyáltalán nem a munkásosztályra jellemző, hanem átfogja a társadalmat: „nem jó senkinek egy rendszer, amiben mindenki anyagias. (…) Kapitalizmusban élni nem jó, nem kellemes, csúnya.”

TGM példának azt hozta, hogy ezt jól jelzi a közterületek állapota, ami vacak, mert „ami közös, az már nem ér semmit. Ez egy rossz társadalom, és ezt mindenki tudja”. Szerinte azonban az emberek ettől nem lesznek boldogok, mégis beletörődnek.

A magyar baloldal és a fasizmus

„Ez nem lett egy szép világ, nem lett barátságos. Nem tekintélyt parancsoló, nem vonzó” – összegezte a 2020-ban látható helyzetet TGM. Szerinte a mostani társadalom „nagyon boldogtalan, nagyon gonosz, nagyon romlott társadalom, és mindenki tudja, hogy az. Ez az érdekes dolog”. Ebben a társadalomban pedig nem tévesztik meg az embereket, csak azért hisznek az emberek babonákban, mert „megspórolnak vele egy nagyon kellemetlen gondolatot. Azt, hogy közreműködője, tagja és cinkosa vagyok egy olyan társadalomnak, amit én magam is megvetek” – TGM szerint ettől lesz az ember végül fasiszta...

"AZ ÖNKÉNYURALMI RENDSZERBEN AZ VAN, AMIT ORBÁN AKAR" | HETES STÚDIÓ | 2024.01.27.

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.01.27.



A Hetes Stúdió 2024. január 27-i adásában Szénási Sándor Bolgár Györggyel, Gulyás Balázzsal, a Gulyáságyú Média alapítójával, valamint F. Szabó Emesével, a Magyar Narancs újságírójával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

SZABADSAJTÓ KLUB: ORBÁN A SEMMIÉRT CSINÁLT CSICSKÁT A HAZÁBÓL

HÍRKLIKK / KLIKK TV
Szerző: KLIKK TV
2024.01.26.



Témáink: • Orbán, a svédek és a törökök • Karácsony mielőbbi ellenzéki megállapodást sürget • Mi lesz az EP-választáson? • A Fidesz álcivil hálózata • Ringbe szállnak a megafonosok a pártért és a kormányért

Stumpf András az előző adást kihagyta, az e heti adásban már ismét szerepel. Tóta W. Árpád ezért elmeséli neki, mit „vettünk” az előző „órán”. Gulyás Balázs műsorvezetőt Stumpf és Lampé Ágnes is megdicséri.

HATALMASAT HIBÁZOTT VLAGYIMIR PUTYIN REZSIMJE, A VÁLASZTÁSI CSALÁS FOGASKEREKEI KEZDENEK CSIKOROGNI

NÉPSZAVA
Szerző: KISS ANDREJ
2024.01.28.


Oroszország nagyvárosaiban kígyózó sorok alakultak ki, ezrek várakoztak türelmesen a néhol 25-30 fokos fagyban, hogy aláírásukkal hozzájáruljanak az egyetlen háborúellenes elnökjelölt indulásához.


Sokan gondolják úgy, hogy egy ukrajnai léptékű háború legizgalmasabb történései a modern fegyverzetekhez, azok szigorú hadititokként kezelt bevetéséhez kapcsolódnak. Egy héttel ezelőttig így is tűnt. Katonai szakértők egymásra licitálva mérlegelték, hogy milyen hatással lesznek a háború menetére a nyilvánosan bejelentett, átadásra kerülő új drónok, föld-levegő rakéták, a légtér további lezárását erősítő tüzérségi eszközök, a Patriot PAC-3 és az IRIS-T rendszerek. De ott vannak az ismeretlen modifikációjú F-16-os vadászgépek, valamint azok a szigorú titoktartással bevetett rádióelektronikai fejlesztések, amelyek hatékonyságáról az ezres nagyságrendben kiiktatott orosz drónok tanúskodnak. Csupa lélegzetelállítóan izgalmas, a háború kegyetlen játékszabályain gyökeresen módosítani képes katonai fejlesztés. Amelyeknek köszönhetően az orosz haditengerészet az ukrán kikötők blokádja helyett kiszorult a Fekete-tenger nyugati medencéjéből, az agresszor vadászgépei és légtérellenőrző egységei pedig az ukrajnai frontvonal közelébe is alig merészkednek. Oroszország sok tízezer négyzetkilométer fölött vesztette el a kontrollt. Úgy szorult fokozatosan egyre hátrébb, hogy jelenleg kénytelen az Avgyijivka melletti 5-10 négyzetkilométer dicső elfoglalásával vigasztalódni.

Elképesztően fontosak ezek a részletek, hamarosan mindenképp hasznos lesz kiértékelni a jelentőségüket. Azonban most érdemes eltávolodni a háborús hadszíntértől Moszkva irányába, és megpróbálni értelmezni azt a választási előjátékot, ami hatással lehet a háború menetére és teljesen váratlanul leginkább Oroszország nagyvárosaiban vált izgalmassá.

A jelek arra utalnak, hogy Putyin csapata hatalmasat hibázott. Egyre kellemetlenebbül kezdenek csikorogni a rutinos választási csalás fogaskerekei. Oroszországban március 17-re tűzték ki az elnökválasztást. Minden normális országban jelöltek megmérettetéséről beszélhetnénk, olyan erőpróbáról, amikor politikusok feszülnek egymásnak, programok ütköznek, a választók meg döntenek. Ment is minden, mint a karikacsapás, legfeljebb azt volt értelme találgatni, hogy mennyire lesz elsöprő a győzelme az ötödik ciklusára készülő Vlagyimir Putyinnak. Eddig 11 név szerepel az elnökségre pályázó jelöltek listáján, azonban ne gondoljuk, hogy közülük bárkit komolyan kéne venni. Mindannyian a hatalom jóváhagyásával lehetnek esélytelen szereplői a szappanoperává züllesztett oroszországi választásnak...

MÁR MAGYARORSZÁGON IS TÖBB AZ INFLUENZÁS, MINT A COVIDOS BETEG

QUBIT / TUDOMÁNY
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2024.01.27.


Közel kétszázezren fordultak múlt héten orvoshoz Magyarországon akut légúti fertőzés tüneteivel, köztük 28 ezren influenzaszerű tünetekkel – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) csütörtökön közölt tájékoztatójából. Az úgynevezett sentinel, vagyis őrszemként működő orvosok által beküldött minták alapján a január eleji helyzettel ellentétben már nálunk is több a szezonális influenzás, mint a covidos beteg, ugyanúgy, mint szerte Európában.

Az NNGYK adatai szerint január 15-21. között az influenzateszt pozitivitási aránya a légúti minták között 18,8 százalékos, a covidos megbetegedésekért felelős SARS-CoV-2 vírusé pedig 14,9 százalékos volt. Összességében 261 mintából 49 bizonyult pozitívnak influenzára, 39 SARS-CoV-2-re, 9 légúti óriássejtes vírusra (RSV) és 4 humán metapneumovírusra (hMPV). Az utóbbi két, kevésbé közismert légúti kórokozó elsősorban újszülöttekre, kisgyermekekre és idősekre jelent komolyabb kockázatot...

MARKÓ BÉLA: ARANYLÁZ ERDÉLYBEN - NÉHÁNYSZOR MÁR MEGGYŰLT A BAJA A ROMÁN POLITIKÁNAK AZ ARANNYAL AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN

NÉPSZAVA / KENTAURBESZÉD
Szerző: MARKÓ BÉLA
2024.01.28.


2000 januárjában átszakadt egy máramarosi aranybánya ülepítője, és a Tiszába ömlő cián kipusztította a folyó élővilágának egy részét Magyarországon is. Nem sokkal később pedig az váltotta ki a környezetvédők jogos tiltakozását, hogy a román kormány megegyezett egy kanadai céggel a dél-erdélyi Verespatak aranybányájának újranyitásáról. Ugyancsak ciánnal dolgoztak volna, hogy a kőzetből kivonják az aranyat. Állítólag nincs is más lehetőség kinyerni azt a nagy mennyiségű maradékot, amit az itt működő egykori római aranybányában már nem tudtak hagyományos módszerekkel kitermelni. Több kilométeres földalatti járatok őrzik szinte érintetlenül a majdnem két évezreddel ezelőtt felhagyott aranybánya tárgyi emlékeit is. Elvégre hajdanában Erdély az arany és más nemesfémek lelőhelye volt. Nem beszélve a sóról, amit Parajdtól Tordáig vagy Marosújvárig ma is sokfelé bányásznak itt. Nos, a kanadai cég már neki is látott Verespatakon az előkészületeknek, felvásárolt több ingatlant, és munkát is ígértek a helybelieknek, de a mozgalommá terebélyesedett tiltakozás miatt többszöri nekifutásra sem kapták meg a környezetvédelmi és a művelődési tárca jóváhagyását. A környezetvédelmi minisztérium félt az esetleges ciánszennyezéstől, a kulturális minisztérium pedig a műemlékként nyilvántartott római bányát próbálta megóvni. A kétezres években voltak mindkét tárca élén magyar miniszterek is, és annak idején sokszor próbált meggyőzni engem az államelnök, hogy egyezzünk már bele az aranybányászatba Verespatakon. Közben be is perelte a kanadai cég kártérítésért Romániát. Azt sem tudom, tart-e még a per, vagy mi lett a vége.

Vannak fontos tanulságai a ciános történetnek, de még ezelőtt arról is szót ejtenék, hogy időről időre nemcsak a bányászatban, hanem a politikában is kitör az aranyláz nálunk. Átvitt értelemben persze. De ez is éppúgy halálos lehet, mint a máramarosi vagy verespataki cián. Miközben tetszik az arany a román választóknak. Veszedelmesen tetszik. Még 1990-ben a forrófejű rendszerváltókat, főként a magyarokat próbálta móresre tanítani egy nacionalista koalíció, a Román Nemzeti Egységpártból és a Republikánus Pártból létrejött Szövetség a Románok Egységéért, amelynek román betűszava AUR, vagyis arany. Hogy megmagyarázzam, kikről van szó, elég megemlítenem, hogy annak a szövetségnek volt az elnöke egy időben Kolozsvár hírhedt polgármestere, Gheorghe Funar. Ott voltak a parlamentben, sőt, rövid ideig a kormányban is, aztán eltűnt a süllyesztőben a párt, és Gheorghe Funar sincs már sehol. Nem tűnt el viszont a nacionalizmus. Hol egyik, hol másik pártban bukkant föl. Vagy pedig egy-egy új párt tett szert váratlan népszerűségre a régi demagógiával. Most éppen ismét AUR.nak hívják azt a pártot, amely árnyalatnyi eltéréssel az egykori Funar-féle elnevezést melegítette föl, ezúttal: Szövetség a Románok Egyesüléséért. Vagyis nem csupán az Egységért, hanem az Egyesülésért küzdenek, elsősorban Moldovára utalva ezzel. Mindenképpen sikeresek máris. Legelőször a románok is, a magyarok is akkor kapták fel a fejüket, amikor ennek a pártnak az eljövendő elnöke, egy közismert futballultra, George Simion vezette az úzvölgyi magyar katonatemető elleni hadjáratot 2019-ben. Nem sokkal később be is jegyeztették a pártot, és azóta is egyre nőnek a hagyományos politikától megcsömörlött választók szemében. Egyes közvélemény-kutatások szerint ma már a Szociáldemokrata Párt után az AUR a második, több mint húsz százalékkal...

MÉSZÁROS LŐRINC AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN, TIBORCZ ISTVÁN AZ AGRÁRIPARBAN TERJESZKEDIK - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2024.01.26.


Index: Tiborcz István agrárbizniszbe fogott


A mezőgazdaság, fa- és erdőgazdálkodás területén bővíti befektetési portfólióját a Gránit Alapkezelő Zrt.: a cég által menedzselt Főnix Magántőkealap vásárolta meg az eddig olasz tulajdonban lévő Drawa Kft.-t. Az akvizíció keretében Somogy megyében 5000 hektárt meghaladó földterület (erdők és termőföldek), faipari üzem és raklapgyártó-gépsor, valamint egy vadászkastély lett a Főnixé. A tranzakciót a Gránit Alapkezelő a BDPST Agráripari Holding Zrt.-vel mint szakmai befektetővel közösen valósítja meg – ezzel megalapozva a Tiborcz István miniszterelnöki vő „mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén kialakítandó befektetési portfólióját”.

24.hu: A Belügyminisztériumnak nyilvánosságra kell hoznia az egészségügy átalakításáról szóló, titkosított tanulmányt

A Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi tanácsadó cégtől a Belügyminisztérium (BM) 2020-ban 720 ezer euró plusz áfáért rendelt egy átfogó tanulmányt az egészségügy helyzetéről és átalakításáról, annak tartalma azonban nem nyilvános, mivel a tárca tíz évre titkosította azt. Közérdekű adatra hivatkozva a K-Monitor beperelte a BM-et, kikérve a tanulmányra vonatkozó, BCG-vel kötött szerződést, illetve magát a feltehetőleg több száz oldalra rúgó tanulmányt is. Elsőfokon tavaly novemberben a korrupcióellenes civil szervezet elvesztette a pert, most azonban a másodfokú bíróság az adatok kiadására kötelezte a Belügyminisztériumot.

Mfor: Sokaknak fog fájni, hogy mit vett Mészáros Lőrinc

Tavaly novemberben írta meg a lap, hogy bejegyezték a VM Medical Zrt.-t, amelynek Mészáros Lőrinc a vezérigazgatója. Ez a cég tavaly decemberben lett a FullDent Kft. kisebbségi tulajdonosa, ami a főváros legelitebb kerületében, a XII. kerületben található Királyhágó utcában lévő FullDent fogászati klinikát működteti. A többségi tulajdonos az eddigi kizárólagos tulajdonos, a Dental Holding Zrt. maradt, amely két fogorvoshoz, Majorosi Zoltánhoz és Szilágyi Ivánhoz tartozik.

RTL: Várkonyi Andrea egyre profibb üzletasszony, újabb vezetői posztot kapott

Idén januárban jegyezték be a főtevékenysége szerint ingatlankezeléssel foglalkozó VM Medical Property Invest Zrt.-t, ami a fenti holding, a VM Medical Zrt. és dr. Majorosi Zoltán közös tulajdonában van. A VM Medical Property Invest Zrt.-nek két vezető tisztségviselője van: Mészáros Lőrinc és felesége, Várkonyi Andrea. Mindez logikus is lehet, dr. Várkonyi Andrea ugyanis a Szegedi Orvostudományi Egyetemen végzett, majd belgyógyász rezidensként dolgozott. 2017 óta résztulajdonosként és tisztségviselőként érdekelt az orvosi hivatást választó szülei cégében, ami szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozik.

Szabad Európa: Lakóházat, parkolót, autókereskedést is kiüríttetne Lázár János minisztériuma a Déli Körvasút miatt

Összesen 23 újbudai ingatlanra tart igényt a kormány első körben a Déli Körvasút megépítése miatt (ezekből négy közös tulajdonú a fővárosi önkormányzattal) – derült ki abból a levélből, amelyet az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) küldött a XI. kerületi önkormányzatnak. Ezek jelentős része közterület, de van köztük egy Bartók Béla úti társasház és olyan telkek is, amelyeken parkoló és helyi vállalkozások (például egy autókereskedés vagy egy faaprítékoló üzem) működnek, amelyek érvényes bérleti szerződéssel rendelkeznek. Bár a szerződéseknek 30 napos a felmondási határidejük, a kormány olyan jogszabályi környezetet teremtett magának és a Déli Körvasút megépítésének, hogy akár azonnal ráteheti a kezét az érintett ingatlanokra.

A MIHAZÁNK MONDJA KI, AMIT ORBÁN ÉS A FIDESZ AKAR

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.27.


A Mihazánk a Fidesz nyilas ifjúsági szervezete, amelynek feladata, hogy törje az utat a Fidesz előtt, kimondja azt, amit Orbán nem mond ki, de ugyanazt gondolja, amivel kezdik puhítani, előkészíteni és hozzászoktatni a magyar közvéleményt a terveikhez. A Mihazánk és a Fidesz programja azonos, a különbség a nyíltságban van. Orbán pávatáncolva akar eljutni oda, ahova Toroczkai a maga terrorista módszereivel, de a lényegben nincs különbség. Orbán csak eltakarja, hogy a Fidesz a Mihazánkkal azonos náci, nyilas párt, amelynek azonos az ideológiája, a programja, azonosak a céljai, s azonosak a keleti tömeggyilkos "barátai", csak a közös célhoz használt eszközök nem azonosak. Orbán lépésről lépésre és kódolva szoktatja a magyarokat és az európaiakat a fasizmushoz. A második világháborús tragédiát készül megismételni, amelyhez van egy nyilas terrorista rohambrigádja, amit a Fidesz juttatott be a parlamentbe. Magyarország másodszor készül belépni ugyanabba a folyóba, Csak Hitlert most Putyinnak, Horthyt Orbánnak hívják...

UNGVÁRY KRISZTIÁN: BAYER ZSOLT NYILAS NAGYAPJA TANÍTOTTA BE A HÜVELYI MOTOZÁST A KISKŐRÖSI GETTÓBAN

TELEX
Szerző: SARKADI ZSOLT
2024.01.28.



„Ez a történet Bayer Zsoltról szól, Bayer Zsolt élethazugságairól, de hogy konstruktív legyek, inkább arról, hogy megértsük Bayer Zsoltot” – mondja Ungváry Krisztián történész vasárnap reggel megjelent videójában, ami Bayer Zsolt fideszes publicista anyai nagyapjáról, Gyimes Károlyról szól.

Ungváry levéltári dokumentumokkal alátámasztva vezeti le, hogy Bayer nagyapja már a II. világháború előtt aktív tagja és szervezője volt a nyilas pártnak Kiskőrösön, a holokauszt idején gettóorvosként testüregi motozásra tanította be a kiskőrösi gettó személyzetét, a háború után pedig önként jelentkezett az ÁVH-nál, és besúgónak állt.

Ehhez képest Bayer Zsolt különböző írásaiban inkább idillikus képet fest a nagyapjáról. Elismeri ugyan, hogy gettóorvos volt, de Bayer szerint ebben a minőségében embereket mentett, mégis meghurcolta az ÁVH, végül négy hálás zsidó mentette meg az Andrássy út 60.-ból. Ez a kép azonban nem fedi a valóságot.

Ungváry szerint Bayer családi múltjának feltárására azért van szükség, mert sokat megérthetünk ezzel abból, miért viselkedik ma Bayer Zsolt úgy, ahogy. „Magam is azt gondolom, hogy az embert mégiscsak determinálja a történelmi környezete” – jelenti ki a történész.

Miért is van, az, amit olyan sokszor látunk nála és eszmetársainál, hogy most mi jövünk, és nekünk dolgok járnak, budai ingatlan, ez az, amaz (…). Ez az elementáris belső sértettség magyarázható ezekkel a társadalmi traumákkal, amelyeken ezek a családok tettesként korábban keresztülmentek, és

a lelkiismeretük valahogy nem adott nekik soha feloldozást.

Ungváry szerint a nagypapa életeseményeinek feltárásával Bayer óriási lehetőséget kapott, hogy szembenézzen a múlttal. „Ha szembenéz, talán képes lesz arra is, hogy ezt az állandó sértettségérzését megszüntesse. (…) De ha csak annyit tesz, hogy nem hazudik saját nagyapjáról, hanem hallgat róla, akkor is egy centivel előre tudtunk lépni.”

Bayer nagyapja már 1937-ben a kiskőrösi nyilas párt egyik fő alapítója és legfontosabb szervezője volt, a családot helyben kifejezetten szélsőjobboldalinak tartották. Az após, Solti János is nyilas volt, helyi tudósítások szerint 1944-ben is zöld ingben járt, és Endre László, a magyar holokauszt egyik fő felelősének tartott államtitkár és nyilas kormánybiztos protezsáltja volt.

Bayer Zsolt korábbi írásai szerint Gyimes gettóorvosként embereket mentett. Erre a publicista két levelet hoz fel bizonyítékként. Az egyiket egy gettórendőr írta, aki tehát nem a gettó áldozata volt, hanem a gettót fenntartó szervezet része, és mint ilyen, Ungváry szerint „inkább a vádlottak padjára kellett volna üljön”. A másik levél pedig egy olyan embertől származik, aki személyesen nem volt ott a gettóban, csak másoktól értesült arról, amiről a levelében beszámol.

Ungváry az általa összegyűjtött, Gyimesre nézve terhelő vallomások alapján azt mondja, „tudjuk, hogy ő volt az, aki a hüvelyi motozást betanította ott a helyszínen serénykedő személyzetnek”. A testüregi motozás egyébként a holokauszt történetében hungarikum, Magyarországon kívül sehol máshol nem volt példa arra, hogy minden áldozatot testüregi motozásnak vetettek volna alá. Az eljárás embertelen és rendkívül durva volt, a kesztyűket nem fertőtlenítették, senkivel nem tettek kivételt, és ami Gyimesre nézve a legsúlyosabb, hogy Ungváry szerint „az elkövetők oldaláról a részvétel ebben nem volt kötelező”.

Gyimes emellett nem 5 pengőért vizsgálta meg a gettóba zárt zsidókat, ahogy Bayer korábban állította, egy vallomás szerint előfordult olyan is, hogy 500 pengőt fogadott el segítségnyújtásért, majd nem csinált semmit.

Gyimest azonban a háború után mégis felmentette a népbíróság. Ungváry a videóban arról beszél, ebben közrejátszhatott az is, hogy Gyimes '45 után antifasiszta ellenállói legendákat kreált magáról, és „ezzel próbálta elkábítani a népbíróságot”, emellett a terhelő vallomások egy része hiányzik is az ügyészségi aktából.

A történész felhívja a figyelmet arra is, hogy a Bayer által hivatkozott felmentő bizonyítékok sem azt bizonyítják, hogy Gyimes ne tanított volna be hüvelyi motozást, és nem tett volna más szörnyűségeket, hanem maximum csak annyit, hogy voltak, akikkel emberségesen járt el.

Az '50-es években aztán Gyimes önként jelentkezett besúgónak. Ekkoriban Komlón volt orvos, és itt egy szélhámos beszámolt neki egy összeesküvésről, amiről később egyébként kiderült, hogy egy szó sem igaz belőle. Ezt azonban Gyimes akkor még nem tudta, és sietett is bejelentést tenni a gyanús személyről. És bár Bayer egy korábbi interjújában azt állította, nagyapja neutrális jelentéseket adott, ez az első jelentés nem annyira neutrális, hiszen egy feltételezett összeesküvésről szól, az ilyen vádak miatt akkoriban akasztás járt.

Azonban az állambiztonságnál először szélsőjobboldali múltja miatt nem is hittek Gyimesnek, provokátornak tartották. Később viszont mégis beszervezték...

LAKÓHÁZAT, PARKOLÓT, AUTÓKERESKEDÉST IS KIÜRÍTTETNE LÁZÁR JÁNOS MINISZTÉRIUMA A DÉLI KÖRVASÚT MIATT

SZABAD EURÓPA
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2024.01.25.


Újbuda önkormányzata pontokba szedte, miért ellentétes a hatályos környezetvédelmi engedéllyel, amire az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd készül.


Összesen 23 újbudai ingatlanra tart igényt a kormány első körben a Déli Körvasút megépítése miatt (ezekből négy közös tulajdonú a fővárosi önkormányzattal) – derült ki abból a levélből, amelyet az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) küldött a XI. kerületi önkormányzatnak. Ezek jelentős része közterület, de vannak köztük olyan, a kerület tulajdonában álló telkek is, amelyeken többek között parkoló, helyi vállalkozások (például egy autókereskedés vagy egy faaprítékoló üzem) működnek, amelyek érvényes bérleti szerződéssel rendelkeznek.

Bár a szerződéseknek harmincnapos a felmondási határidejük, a kormány olyan jogszabályi környezetet teremtett magának és a Déli Körvasút megépítésének, hogy akár azonnal ráteheti a kezét az érintett ingatlanokra. Mint korábbi cikkünkben megírtuk ugyanis, tavaly év végén úgy módosították a vasúti törvényt, hogy egyszerűen beleírták: az önkormányzat „tűrni köteles”, hogy az építtető vagy megbízottja saját hatáskörben átvegye a számára szükségesnek ítélt területeket, és felvonuljon rajtuk, elkerítse őket.

Ehhez kapcsolódóan: „Tűrni köteles” – minden jogot kivett a kormány az önkormányzatok kezéből a Déli Körvasút ügyében

Lázár János minisztériuma ennek szellemében írta meg az említett levelet az újbudai önkormányzatnak, amelyben kifejezte igényét az említett ingatlanokra. Ezek között van egyébként a felsorolt helyrajzi számok alapján egy Bartók Béla úti társasház is. „Biztosak vagyunk benne, hogy a társasház csak egy hiba miatt került a felsorolásba, a kormány nem akarja ezt is kiüríttetni. De az, hogy ez így megtörtént, jól jelzi, milyen minőségben folyik az egész építkezés előkészítése” – mondta ezzel kapcsolatban egy kerületi forrásunk.

Azt is megemlítette ugyanakkor, hogy olyan hírek jutottak el hozzájuk: a kormány által most megjelölt ingatlanok csak az első csoportját képezik annak, amit Lázár Jánosék el akarnak venni a kerülettől, később továbbiak követhetik, illetve kisajátításokról is eljutottak hozzájuk hírek, ami elég komoly bizonytalanságot okoz...

A FASISZTA PUTYIN A NÁCIZMUS VÉGLEGES FELSZÁMOLÁSÁT ÍGÉRI

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.01.27.


Vlagyimir Putyin orosz elnök ígéretet tett a „nácizmus végleges felszámolására” az egykori Leningrád körüli náci ostromgyűrű áttörésének 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Szentpéterváron.

„Leningrád ostroma példátlanul kegyetlen és cinikus volt” – mondta az orosz elnök az 1941 és 1944 között 827 napon át tartó blokád áldozatainak állított emlékhely avatásán. Leningrád ostroma alatt több mint egymillió civil halt meg. „Immár nyolc évtizede nem enyhül a fájdalmunk a rettenetes áldozatok, a kerékbe tört életek miatt” – mondta az elnök.

„Mindent megteszünk, hogy véglegesen felszámoljuk a nácizmust” – mondta az orosz diktátor az oldalán Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetővel, akivel együtt irányítja az Ukrajna elleni területszerző háborút, ami a II. világháború óta a legnagyobb háború Európában.
Nácizik a fasiszta

Mindez pár héttel az Ukrajna elleni offenzíva megindításának második évfordulója előtt történt. A támadást az orosz vezetés a szomszédos ország „nácimentesítésének” szándékával indokolta.

Ungváry Krisztián történész egy tavaly májusi előadásában négy kritériumot adott meg a fasizmusnak: totális titkosszolgálat, karizmatikus vezető, saját felsőbbrendűségét hirdető politikai ideológia és élettérelmélet. Szerinte Ukrajnában ezek közül egyet se találni, Oroszországban pedig mind a négyet.

Elmondta, hogy Oroszországban a 2000-es évek eleje óta elképesztő mértékben elterjedt az a típusú fikciós irodalom, ami azzal foglalkozik, hogy mi lett volna, ha a történelem máshogy alakul. Ezekben a regényekben jelentős részében az merül fel, hogy igazából Hitler egy történelmi tévedés áldozata, neki össze kellett volna fognia Sztálinnal a romlott Nyugattal szemben. Molotovnak állítólag volt egy ezzel kapcsolatos elszólása: amikor a német nagykövet a német támadás után jelentkezett nála azzal, hogy Németország kénytelen védekezésből megtámadni a Szovjetuniót, Molotov nagyon csalódottan azt mondta, hogy együtt legyőzhetetlenek lettek volna.

Az orosz propaganda által szisztematikusan, több mint egy évtizede a kulturális élet minden területén zajlik az ideológiai előkészítés, ami a dekadens Nyugattal szemben mutatja Sztálint, a kiváló menedzsert, aki modernizálja az országot, illetve Hitlert, aki egyébként jobb lett volna, ha a szovjetekkel van. Ez kicsit megkérdőjelezi azt, mennyire komoly a fasizmussal való fenyegetés más országokban – mondta Ungváry...

„HITLERNEK ÉS SZTÁLINNAK IS SZOBROT KELLENE ÁLLÍTANI BRÜSSZELBEN, ILLETVE STRASBOURGBAN”

NÉPSZAVA
Szerző: MARTIN JÓZSEF
2024.01.27.


Miért? Hogy mindenki mindennap emlékezzen rá, mi történhet, ha hagyjuk, hogy az EU darabjaira hulljon, ahogyan az a Habsburg Birodalom esetében történt.


„History is what one age finds worthy of note in another.” (Jacob Burckhardt)

Meglepő és túlzásában is találó javaslattal állt elő a volt cseh külügyminiszter, a tavaly elhunyt Karel Schwarzenberg herceg egy kitűnő – bár nem hibátlan – riportkönyvben. Caroline de Gruyter holland újságíró Nem lesz jobb című kötetében (Európa Könyvkiadó, 2023) sok hozzáértő embert szólaltat meg arról, hogy az egykori Habsburg Monarchia és a mai Európai Unió között lehet-e párhuzamot vonni, s a történelem bonyolult valóságában gyökerező szellemi játék jár-e valamilyen tanulsággal az integráció mai állására nézve.

Habsburg-leszármazottak és kutatók, diplomaták és történészek, s persze köznapi emberek mondják el erről olykor egymással homlokegyenest ellentétes véleményüket az igen mozgékony, sok európai városban megforduló és az Unióról két évtizeden át tudósító felkészült újságírónak. Ebbe a sorba illeszkedett az egyik legelőkelőbb és persze leggazdagabb Habsburg-birodalmi család prágai születésű sarja, Schwarzenberg herceg (1937-2023), aki kesernyésen azt találta mondani de Gruyternek, hogy Hitlernek és Sztálinnak szobrot kellene állítani Brüsszelben és Strasbourgban, hogy „mindenki mindennap emlékezzen rá, mi történhet, ha hagyjuk, hogy az EU darabjaira hulljon, ahogy az a Habsburg Birodalom esetében történt”. Az európai integráció ugyanis a volt cseh külügyminiszter – a rendszerváltó Václav Havel elnök bizalmasa – szerint „békeprojekt”, s most tekintsünk el a közbeszédben mértéktelenül elharapózott „projekt” kifejezés nyelvi „méltatásától”; Schwarzenbergnek tökéletesen igaza van, mi több, az ukrajnai háború egyszeriben világossá tette, hogy nem lehet túlbecsülni az integráció történelmi léptékű béketeremtő hatását.

Jószerivel minden figyelemreméltó, amit a Habsburg-világot és az európai integrációt „von Haus aus” ismerő politikus az interjúban mond, akár egyetértünk vele, akár nem.

Szerinte a két világ között hasonlóság van abban, hogy akik bennük éltek és élnek, úgy vélik, „minden rossz irányba halad”, holott azért „minden elég jól működik”, csak időnként reformokra van szükség – így volt ez a Habsburg Birodalomban és így a mai Európában is;

mindkét alakulatnak képessége volt és van arra, hogy a részeket összefogja, ezért nem estek és nem esnek egymás torkának a tagállamok. A XX. század azt bizonyítja, hogy „az európai országoknak szükségük van egy keretre, valamire, ami összekapcsolja őket”. Ami a jelent illeti, Schwarzenberg inkább reformképtelenséget lát – de igaza van-e ebben? Valóban úgy van-e, hogy nincs „vízióval rendelkező politikus”, annál inkább akadnak olyanok, akik nem képesek másra, minthogy „teát sajtoljanak ki egy olyan tasakból, amelyet már háromszor használtak”. Így van-e, vagy egy idős és sok mindenben csalódott politikus borús hangulatát tükrözi ez a vélemény? Ennél határozottabban lehet ellentmondani annak a nagyon markáns felfogásnak, amely szerint egykor a Monarchiában a magyarok sok mindent megvétóztak: „Két kapitány egy hajón, ez lett a Monarchia veszte. Az EU-ban pedig 27 kapitány van.”

Valóban ez okozta a Monarchia bukását? A kötet számos interjúalanya mond ennek ellent, s velük együtt maga a szerző is. A széthullás okainak magyarázata két fő véleményben összegezhető, de egyiknek sincs köze a magyarok „kapitányszerepéhez”. De Gruyter egyfelől pontosan felmondja azt a leckét, amit a vasfüggönyön innen mi is bemagoltunk egy kis marxista öntettel. A Birodalom igában tartotta a kis népeket, amelyeknek egy szép napon elegük lett, fellázadtak, mert nem akartak idegen zsarnokokat maguk fölött. Ezt a széthullás-értelmezést komoly elemzők cáfolják, kifejtvén, hogy a Birodalomnak valójában az első világháború vetett véget. Többen még azt is állítják – ez persze már a kontrafaktuális történetírás lapjaira tartozik –, hogy ha a Monarchia „lovagias módon” elintézi viszályát Szerbiával – ahogyan eredetileg Ferenc József képzelte –, akkor nem esik szét, rákényszerül néhány reformra, és tovább él.

Amit persze a világon senki sem tud bizonyítani. Maradnak tehát a különböző interpretációk a széthullás okairól, amin igazán nem csodálkozhatunk: e cikk mottójául a híres svájci történész gondolatát választottam Carl E. Schorske könyvéből (Fin-de-Siècle Vienna, Random House, 1981). Jacob Burckhardt (1818-1897) éppen arra mutat rá, hogy egy adott korszakból a másik említésre méltónak talál valamit, és ez adja a történelmet magát. És ugyanannak a kornak különböző lenyomatai léteznek: így például az Egyesült Államokban a két világháború között a sok nemzetiség együttélése határozta meg a Monarchia-képet, az ötvenes évektől viszont Ferenc József időszakának kiemelkedő osztrák szellemi-művészeti-tudományos teljesítményeit – Musiltól, Hofmannsthaltól Klimtig és Freudig – találták „feljegyzésre méltónak”. Ha igazat adunk Burckhardt aforizmájának – és csak ezt tehetjük –, akkor még kevésbé csodálkozhatunk azon a sokszínű, egymástól olykor élesen elütő Monarchia-képen, amely a holland riporter túlnyomórészt értő faggatózásai nyomán elénk tárul...

VOLÁNBUSZ: SZTRÁJK MIATT NEM KÖZLEKEDŐ JÁRATOK

VOLÁNBUSZ
Szerző: VOLÁNBUSZ
2024.01.25.


A Volánbusz a 2024. január 28-29-ére meghirdetett munkabeszüntetés időtartama alatt is biztosítja az elégséges szolgáltatásokat az utasok érdekében, a jogszabályban foglaltaknak megfelelően. A sztrájk alatt az alábbi járatok várhatóan nem közlekednek. Amennyiben az érintett autóbusz-vezető nem vesz részt a munkabeszüntetésben és felveszi a munkát, akkor a járat menetrend szerint közlekedik. 




Helyközi közlekedésben az alábbi két napon lehetnek korlátozások:

Helyi közlekedésben az alábbi két napon lehetnek korlátozások:

​Budapest környéki (agglomerációs "kék") buszok korlátozásai:

 

Az utas.hu oldal és applikáció a sztrájkban érintett helyközi járatokat figyelemfelhívó szöveggel jelzi. Javasoljuk, hogy ezen az oldalon tervezze meg helyközi utazását indulás előtt.