2020. november 10., kedd

AZ NEM KÉRDÉS, HOGY TRUMPNAK MENNIE KELL, A KÉRDÉS AZ, MILYEN ROMBOLÁST VÉGEZ ADDIG

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.11.10.


Mint amikor megkötözik a Sátánt, Trump úgy tombol, és a hátralevő idejét azzal tölti, hogy amit tud, leromboljon. Azt már kinyilvánította, hogy nem lesz normális átadás-átvétel. Nem lehet tudni, hogy a Biden adminisztráció mit és hogyan tud átvenni. Ilyen talán még nem is volt az amerikai történelemben. Mint egy óvodás gyerek, nem képes tudomásul venni, hogy veszített, és ha mást nem tehet, legalább bosszút áll. Keresi a belső ellenséget, igyekszik meggyengíteni azokat a nemzetbiztonsági pozíciókat, amelyek az ország gerincét tartják. Mindenkiben ellenséget lát, nemcsak gyártja az összeesküvés-elméleteket, hanem el is hiszi azokat.

Egyik napról a másikra menesztette a védelmi minisztert, a hírek szerint a CIA és az FBI igazgatója követheti, mert ezek a szervezetek megmaradtak a törvényes, alkotmányos keretek között, és nem váltak az ő eszközeivé. Arra törekszik, hogy megrendítse a bizalmat a demokratikus intézményekben, aláássa a tekintélyüket, és később különféle konspirációs elméleteket szőhessen köréjük. Ahogy pszichiáter unokatestvére megmondta, törni-zúzni fog az utolsó hónapjaiban, és ez nemcsak a Fehér Ház berendezésére, hanem az adminisztrációra, az államapparátusra, a demokratikus intézményrendszerre is igaz. Akiket ő maga nevezett ki, azokat is összeesküvő ellenségeknek állítja be.

A borzasztó az, hogy az a 70 millió szavazó, aki képes volt erre a szörnyetegre szavazni, mert elhitte azokat a hazugságokat, amelyekkel eddig etették, ebből sem azt látja meg, hogy egy őrült tombol, mert képtelen tudomásul venni, hogy többen szavaztak ellene, mint mellette, és ezért törvényesen leváltották, hanem elhiszi, hogy ez az önzetlen, szerény, szelíd, igazmondó, drága ember valami összeesküvés áldozata. A sajtó normális működése is a csodálatos ember elleni támadás. Minden kritika, bírálat, tényközlés a hazugságaival szemben, az összeesküvők ármánya. A normális ész ellen való minden, amit művel, és a követői is olyanok lesznek, mint akik a bolondok házából jöttek. A rosszat jónak, és a jót rossznak mondják.

Ennek következménye lesz az, hogy Trump minden rombolása és pusztítása egy elmebeteg logikába és összeesküvéselméletbe ágyazódik. Ahogy nincs semmi bizonyítéka egyetlen csalásra sem, úgy nincs az összeesküvéselméletekre sem. Az emberiség ennek révén pusztítja el magát, mert ezekből jön előbb a gyűlölet, aztán a gyilkolás. Joe Biden személyében kapott Amerika és az emberiseg egy szelíd, kedves, toleráns, épeszű embert, aki a realitásokat mondja, aki a világot és Amerikát visszavezetheti a normalitásba. De az interneten élő emberek kiszolgáltatottak az ott terjesztett hazugságoknak, álhíreknek, konteóknak, amire rásegítenek az illiberális államok ás az orosz titkosszolgálat.

A világ fele őrültek manipulációinak befolyása és uralma alatt áll. Amerikában is el lehetett hitetni 70 millió emberrel, hogy egy kevély, gőgös, felfuvalkodott ember, egy notórius hazudozó, tolvaj, adócsaló,immorális bűnöző egy keresztény, szent ember, aki Isten választottja és szolgája. Mindennek alapja, hogy ezeknek az embereknek mindegyike gyűlöl valakit, ezért megmentőjének tartja azt a Szörnyeteget, aki mindenféle gyűlöletnek helyet ad. Nincs olyan ember, aki Trump mellett szavazott, hogy ne gyűlölje a muszlimokat, a feketéket, a melegeket, a zsidókat, a latinókat, a liberálisokat, a demokratákat, a nőket, a férfiakat, a szőkéket, a barnákat, az ázsiaiakat, a kínaiakat, vagy bárkit. Trump ezekre orvosság...

AZ OROSZ RULETT

NÉPSZAVA
Szerző: FRISS RÓBERT
2020.11.10.


Más országokban az olyan zsarnokok, mint Trump úgy lesznek erős emberek, hogy biztonságot ígérnek a veszélyes idegenekkel szemben, ördögnek állítják be a kulturális elitet és elég zűrzavart, illetve közönyt idéznek elő, hogy a végén a lakosság csak nézze, amint országuk átcsúszik az illiberalizmusba. Az elnök is megpróbálkozott vele, de lepattant Amerikáról – írta a Washington Post Donald Trump bukásáról. Ehhez Európából csak annyit fűzhetünk hozzá, hogy a világ liberális-demokrata része döbbenten leste, hogy az amerikai demokrácia immunrendszere elég erős-e, hogy kilökje magából az antitestet. Csodát nem várhatunk az új elnöktől sem, mert a trumpizmus gyökerei nem csak az amerikai társadalom mélyébe nyúlnak, hanem mert ez a mély a kapitalizmus szervi bajait mutatja. Ha a tőke továbbra is abban érdekelt, hogy a neki legkényelmesebb társadalmi berendezkedésben működjön tovább, akkor nem csak arra kell újra ráébrednie, hogy a liberális demokrácia az ő otthona, hanem arra is, hogy nem kokettálhat a tekintélyelvűséggel. Sehol. Talán Amerikában értik ezt: a gazdasági élet szereplői békés hatalomátadást sürgettek a hét végén: „a békés hatalomátadás büszke amerikai hagyományának folytatódnia kell”. Ám ennél több kell: a Covid után, ha lesz vakcina, ha nem, semmi sem lesz már olyan, mint volt. Sem Amerikában, sem máshol. 

Magyarország az utóbbi hetekben alaposan lejáratta magát. Csak a diplomáciai korrektséget és udvariasságot hiányoljuk, nem azt, hogy a kormány nem rohant a bukott hátsótól a nyertes hátsóig. Tudomásul vesszük: olyannyira rabja saját politikai gondolkodásának, hogy távol áll a semleges lojalitástól. Amit viszont Európában tesz az öngyilkosság. A hét végén a kormányfő levelet írt az Unió vezetőinek, amelyben kimondta: megvétózza az EU költségvetését, a Covid-helyreállítást szolgáló közös hitelt, amennyiben átviszik a pénzügyi támogatás jogállami feltételekhez kötését. Amit az Európai Parlament, egy demokratikusan megválasztott testület vert keresztül. (Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő szíves közlése: „Nem felel meg a jogállamiság feltételeinek az Európai Parlament működése”. Miért nem hagyja ott?)
...

KARÁCSONY: AZ ORSZÁG EGYETLEN ESÉLYE A TALPON MARADÁSRA, HA MINÉL ELŐBB MEGÉRKEZIK A 2500 MILLIÁRD AZ EU-TÓL

MAGYAR HANG
Szerző: HUTTER MARIANNA
2020.11.10.


– Amikor a magyar kormány arról beszél, hogy majd vétózza az európai költségvetést, akkor gyakorlatilag válsághelyzetben löki el a segítséget nyújtó kezet. Ez óriási felelőtlenség, arra kérjük a kormányt, segítsék elő, hogy a magyar települések minél előbb hozzá tudjanak jutni az uniós forrásokhoz – erről beszélt keddi sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) ülésének szünetében. Az eseményen részt vett Gémesi György, a MÖSZ elnöke és Jávor Benedek volt EP-képviselő is, aki jelenleg Budapest brüsszeli képviseletét vezeti.

Karácsony Gergely elmondta, Magyarország egyetlen esélye a talpon maradásra, ha minél előbb megérkezik az a bizonyos 2500 milliárd, de nem a kormányhoz, hanem a magyar emberekhez, akikhez az önkormányzatok vannak a legközelebb. Ennek érdekében a főváros aktív városdiplomáciai munkát végez hónapok óta, ennek részleteit Jávor Benedek ismertette. Elmondta, az elmúlt időszakban már számos eredményt értek el. Például azt, hogy unió fenntartható városfejlesztésről szóló programjából 8 százalékot az önkormányzatok kaphassanak meg...

ORBÁNÉK ÁTNYOMTÁK A RENDKÍVÜLI JOGRENDET, MAJD AZONNAL ELŐÁLLTAK EGY ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSSAL

HVG / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2020.11.10.


Alaptörvénybe teszi a kormány, hogy az apa férfi, az anya nő, de a törvénytervezet definiálja a közpénz fogalmát is.


Cikkünk folyamatosan frissül


Az Alaptörvény módosításáról nyújtott be törvénytervezetet a kormány kedd este, a veszélyhelyzeti törvény megszavazása után. A parlament honlapján elérhető tervezet két módosítást is tartalmaz a családfelfogást, gyermeknevelést illetően...

TÍZ HÓNAP INFLÁCIÓS MÉRLEGE

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2020.11.10.


2020. októberében a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,0 százalékra lassult. Az alacsonyabb árdinamikában főként az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk szeptemberinél mérsékeltebb éves áremelkedése, valamint a jármű-üzemanyagok árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet. Egy hónap alatt, szeptemberhez képest, a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek.

Mielőtt bárki örömtüzeket gyújtana, szükséges kiemelnem, hogy az élelmiszerek ára – a csökkenő inflációs tendencia keretében is – 6,5 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 15,7, a párizsié, kolbászé 13,4, a cukoré 11,6, a lisztté 11,0, a munkahelyi étkezésé 9,3 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,1, ezen belül a dohányáruk 9,3 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 2,4 százalékkal többet, a járműüzemanyagokért 5,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni...


MIT RONTOTTAK EL CSEHORSZÁGBAN, HOGY ENNYIRE DRÁMAI A KORONAVÍRUS-HELYZET?

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2020.11.10.


Jelen pillanatban a 10,7 millió lakosú Csehországban tartják számon a 23. legtöbb koronavírus-fertőzöttet, ha pedig egymillió lakosra vetítik az esetszámot, már a hatodik a sorban, megelőzve például az Egyesült Államokat, de Belgiumot leszámítva az összes fejlett és fejlődő európai országot is. A halálozási adatokat tekintve nem ilyen drámai a csehországi COVID-19-helyzet (egymillió lakosra vetített halálozásban Csehország a 25. a világrangsorban), mégis felmerül a kérdés, mi történhetett, hogy az első hullámban tanúsított példás védekezés után ősszel ennyire elszabadult a járvány.

A Conversationben közölt cikkében Olga Löblová, a Cambridge-i Egyetem szociológus kutatója adott – jobbára politikai – magyarázatot.


Bár csaknem három hete érvényesek már a szigorúbb intézkedések (amellett, hogy bezárták az iskolákat, bejárta a világsajtót, hogy még az autóban is maszkot kell hordani), a napi új esetek száma csak lassacskán csökken a november 4-i csúcs után, amikor 24 óra alatt 15727 fertőzést jelentettek be. És bár Csehországban nagyjából kétszer annyi tesztelés jutott egymillió emberre, mint Magyarországon (242 vs. 127 ezer), ezek között még mindig veszélyesen magas, több mint 30 százalék a pozitív eredmények aránya.

Löblová szerint Csehország nem azzal tűnik ki az európai országok közül, hogy ijesztően alakul a koronavírus-járvány második hulláma, hanem azzal, hogy milyen nagy késéssel reagált erre az ország vezetése, különösen ahhoz képest, hogy milyen gyorsan terjedt a vírus. Az ország vezető egészségügyi statisztikusa már szeptember 18-án arról beszélt, hogy miért lenne óriási hiba csak október 1-jén meghozni a szükséges közegészségügyi intézkedéseket a felmerült egy héttel korábbi időpont helyett, azzal érvelve, hogy az egyhetes csúszás több százezer új esethez, tehát több ezer halálesethez járulna hozzá. Ehhez képest a kormány további három egész hetet várt a jelentős járványvédelmi intézkedések kihirdetésével...

A KORMÁNY AZ ALAPTÖRVÉNYBE ÍRNÁ, HOGY „AZ ANYA NŐ, AZ APA FÉRFI”, ÉS KÖZBEN BEBETONOZNÁK AZ ALAPÍTVÁNYOKNAK ÁTJÁTSZOTT VAGYONT

444.HU
Szerző: HORVÁT BENCE
2020.11.10.


Kedden került fel a parlament honlapjára a Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett törvényjavaslat Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról címmel.

A kilencedik módosítás már rögtön az Alaptörvény első paragrafusát átírná, mivel belekerülne, hogy „az anya nő, az apa férfi”. Az általános indoklás szerint arra van szükség, mert „Magyarország Alaptörvénye élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. A minden hagyományos értéket, így a két nem (egy nő és egy férfi) teremtettségét is viszonylagossá tevő „modern” gondolatkészlet azonban növekvő aggodalomra ad okot”.

Emellett az alaptörvénybe írnák bele azt is, hogy a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”, azaz alaptörvényben rögzítenék, hogy a közelmúltban Fidesz-körüli szereplők által létrehozott és vezetett alapítványokkal kapcsolatban csak kétharmados többséggel tehet bármit az országgyűlés.

Ez a beterjesztett indoklás szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mindenkori kormányzattól való függetlenségét erősíti, de azért lehet úgy is olvasni, hogy egy esetleges kormányváltás után nagyon komoly egykor állami tulajdonú vagyonelemek maradhatnának a NER kezében.

Ilyen alapítványra a legismertebb példa a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, ami nemcsak elképesztő vagyont, a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát kapta meg, de mellé nagyon komoly ingatlanportfóliót is. Hasonló struktúrában működik egyre több egyetem is, melyek kuratóriumaiban sorra tűnnek fel NER-közeli szereplők...


UPOR LÁSZLÓ: NEM TARTOK ATTÓL, HOGY AZ SZFE-BLOKÁD KIFULLADNA AZ ONLINE TÉRBEN

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2020.11.10.


A blokádot nem feladjuk, hanem magunkkal visszük – mondták az egyetemfoglalók a kedd délután tartott sajtótájékoztatójukon, amelyen bejelentették: az új járványügyi szigorításoknak eleget téve elhagyják a lassan két és fél hónapja elfoglalt egyetemi épületeket. A közönségben jelen volt Upor László, az SZFE szeptember végén leköszönt megbízott rektora is, akivel a Vas utcai rendezvény után rövid interjút készítettünk. Szerinte lényeges, hogy nem egy aprócska csoport fontoskodásáról, hanem társadalmi ügyről van szó, de az is, hogy a maguk fontosságát ne hangsúlyozzák túl egy brutális világjárvánnyal szemben.


„A blokád addig tart majd, amíg a hatalmi elnyomás meg nem szűnik” – mondták a hallgatók. Ön szerint mennyiben változtat a tiltakozás kilátásain, hogy el kell hagyni az épületeket?

A kilátásokon szerintem nem változtat semmit. Az eszközök változnak. Az elfoglalt épületek fizikai, képzőművészeti megjelenése nyilván egy nagyon erős szimbólum volt, de az előző félévben egy csomó olyan szimbolikus akció és kép keletkezett – elsősorban a hallgatók kreativitásának köszönhetően – ami maradandó részévé vált a közbeszédnek. Szerintem az online térbe átköltözve újabb és akár ugyanilyen erős szimbólumok fogják segíteni az ügyet. Ennek része, amit most láttunk az előbb: a föltartott tenyereken nem a #freeszfe felirat, hanem a vörös kereszt jelent meg. Ez jelzi, hogy nem pusztán egy szimbólumról, hanem egy szemléletről van szó...

A VÍRUS MÁR ESTE NYOLCTÓL GYILKOL

PUPU BLOGJA
Szerző:PuPu
2020.11.10.


Egyre megnyugtatóbb a helyzet, csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van, a kormányfő nem annyira, tudnék neki számára megfelelőbb helyet javasolni...
Mindegy, a végén úgyis győzni fogunk, bátor népünk szembeszáll a vírussal.
A Vezér ma megnyugtatóan marcona volt, aki hallotta az érezhette: amikor a zsebében kotorászik, akkor nem tökmagot számlálgat, hanem torkon ragadja a probléma lémyegét.
Aztán dönt, meg borít, kanyargó gondolatmenetével őrületbe kergeti lojális ellenzékét, majd immáron saját híveit is, akiknek lassan több fantázia kell tettei megnyugtató magyarázatához, mint az örökmozgó feltalálásához.
Mert azt ugye, már mégsem mondhatják éretetlenkedő családtagjaiknak, hogy Anyukám, a Vezér egy szociopata, aki nem törődik semmivel a személyes érdekein és hasznán kívül.
Azt sem, hogy egy általa megálmodott menetrendhez igazodik, a valós menetrend viszont nem hajlandó hozzá igazodni, hanem - valószínűleg Sorossal való konzultáció után - öli az alattvalókat, méghozzá korra, nemre, felekezetre és pártállásra tekintet nélkül.

Így aztán eljutottunk oda, hogy meg kellett hozni egy sor intézkedést, melyeket meg kellett volna hozni már hetekkel, hónapokkal ezelőtt.
El kellett kezdeni a tömeges tesztelést, melyet már el kellett volna kezdeni hetekkel ezelőtt, még a Szent Focimeccseket is zárt kapuk mögé kellett utasítani, mint kellett volna már hónapokkal ezelőtt, és mintha most rákényszerült volna a Vírusölő Szent Viktor, hogy meghozzon néhány értelmes intézkedést is.
Például a középiskolások digitális oiktatásra állnak át, ami nagyon helyes, mindössze az a kérdés, hogy hány tanárnak kellett meghalnia ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, és hány általános iskolai tanárnak kell majd meghalnia ahhoz, hogy az általános iskolák felső tagozataira is vonatkozzon ez az előírás.
Persze az is érdekes kérdés, hogy miért nem volt a járvány első hulláma óta eltelt nem kevés idő elég ahhoz, hogy megteremtsék a digitális oktatás technikai feltételeit, miért templomfelújításra meg újabb stadionokra költik a pénzt a gyermekek digitális eszközeinek beszerzése és internet-költségeik térítése helyett?
Nem tartanám Istentől-embertől elrugaszkodott dolognak, ha az általános iskolák alsó tagozatát egyszerűen bezárnák, egyik szülőt dotálnák, annál is inkább, mert a Vezér a gyerekcsináláshoz kétségkívül ért, de a pedagóguscsináláshoz már nem annyira.
Nem ez az ország lenne, ha a hatalom nem kötné össze a kellemest a hasznossal, bezáratva a kollégiumokat is, azt sugallva ezzel, hogy tudja, a járványt képtelenek lesznek megfékezni, de legalább a csepürágóktól megszabadulhatunk. Az első félévük máris érvénytelen, második meg ne is legyen
A kollégium a diákok otthona, lakása, lakatot rá azonnal, menjen haza, oszt ott lázadozzon - este nyolcig...

EU-BÜDZSÉ: MEGEGYEZTEK 1100 MILLIÁRD EURÓ ELKÖLTÉSÉRŐL

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN
2020.11.10.


Lassan összeáll a pénzügyi csomag: megszületett az előzetes megállapodás az Európai Unió hétéves költségvetéséről.


Megszületett a politikai megállapodás az EU jövőre kezdődő hétéves költségvetéséről az Európai Parlament és a kormányközi EU Tanácsot képviselő soros német elnökség tárgyaló küldöttségei között. A végső megegyezés még hátravan, mivel a büdzsé - a járvány utáni, 750 milliárdos helyreállítási alappal és a jogállami feltételrendszerrel együtt - része annak a mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagnak, amelyre az EU27-ek egyszerre akarják ráütni a pecsétet. A tanácsi jóváhagyásra akár egy-két héten belül sor kerülhet, ha egyetlen tagállam sem emel vétót ellene...

ORBÁN VIKTOR VÉGRE ELSZÁNTA MAGÁT, DE A KÉSLEKEDÉSE SOKBA KERÜLHET MINDENKINEK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.11.10.


Az, hogy még a magyar-izlandi focimeccset se tudta bevárni Orbán Viktor, érzékelteti, mekkora nyomás nehezedett a miniszterelnökre az utóbbi napokban. Ezt persze jórészt önmagának köszönheti, hiszen a körülöttünk lévő országok (köztük a mintának tekintett Ausztria is) már rég meghozták azokat a korlátozó intézkedéseket, melyek nélkül az év végére tragédiák sorozatával kellene számolnunk. Most tehát nem lesznek nézők a sorsdöntő futballmeccsen, ám inkább legyenek üresek a lelátók, mint megtelve a kórházak
.

Orbán Viktor mostanában mindenben az utolsó. A V4 országok közül például utolsó miniszterelnökként gratulált az Egyesült Államok következő elnökének választási győzelme alkalmából, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy a térségben ő ragaszkodott legtovább ahhoz a felfogáshoz, mely szerint komoly megszorítások nélkül is meg lehet fékezni a koronavírus-járványt. Tévedése sokba kerülhet mindannyiunk számára, de most örüljünk annak, hogy a tények és a környezetében lévő emberek végre meggyőzték arról, hogy jól hangzó szólamok ismételgetése helyett végre cselekedni kell.

Még pár napja is hitt abban, hogy a maszkviselés szabályainak hatékonyabb ellenőrzésének, no meg az ingyenes parkolásnak köszönhetően gátat lehet szabni a vírus egyre gyorsabb terjedésének. Nem érzékelte ugyanis, hogy az emberek csakis a központi intézkedések üzenetét fogadják el, vagyis amíg a hagyományos módon folyik az oktatás, amíg be lehet ülni egy vacsorára az éttermekbe, el lehet menni a fürdőkbe, addig nem veszi túl komolyan a veszélyt az érintettek többsége...

NE HIGGYE EL, HOGY FÖLDINDULÁS TÖRTÉNT AMERIKÁBAN – EZÉRT FÉLREVEZETŐ A VÁLASZTÁS EREDMÉNYE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2020.11.10.


T
rump valóságos forradalmat csinált négy éve, most viszont megbukott? Joe Biden jobb jelölt volt, mint Hillary Clinton, ezért nyertek a demokraták? Amerika normalitásra vágyott négy zaklatott év után? Messzemenő következtetéseket vonunk le olyan eredményekből, amelyek valójában semmi ilyesmit nem mutatnak. Rendre néhány államban néhány tízezer voks dönt, miközben az ország nem sokat változott négy év alatt, csak most éppen mást mutat egy bonyolult választási rendszer csalóka optikája.

Egy elnökválasztás eredménye látszólag magától értetődő. Négy éve nyert Donald Trump, vesztett Hillary Clinton. Most megbukott Trump, nyert Joe Biden. Elemzők, kommentátorok, szakértők hada szállítja ilyenkor a jól csengő magyarázatokat: „Amerika nem állt készen egy női elnökre.” „Trump megszólította azokat, akiket mindenki magára hagyott.” „Az emberek normalitásra vágytak, elegük volt a cirkuszból.” „Egy régi vágású, népiesen fogalmazó demokrata jelölt jobban működött, mint az eliteket képviselő Clinton.” „Trump sokáig sikeres volt, de idén félrekezelte a járványt és a faji konfliktusokat.” „A trumpizmus csak egy átmeneti kisiklás.” „A trumpizmus örökre átalakította a republikánus pártot, és tovább él.”

Hosszan sorolhatnánk, mennyi találó, okos megállapítás született a 2016-os és a mostani elnökválasztás eredményéről. Mindegyikben van sok igazság, még az egymásnak ellentmondókban is. Valamit azonban érdemes szem előtt tartani:

az elnökválasztás eredményét egy bonyolult választási rendszer csalóka optikáján keresztül szemléljük, amely felnagyítja az egészen apró és lokális különbségeket, és sokszor eltakarja magát a lényeget. Különösen igaz ez akkor, ha a választást csak néhány tízezer szavazat dönti el egy több mint 320 milliós országban.

A mostani választás annyira szoros volt, hogy a hírügynökségek és a sajtó napokig nem mert győztest hirdetni. Végül két nap feszült várakozás és a részeredmények nagyítóval való nézegetése után mondta ki minden jelentősebb orgánum, hogy Joe Biden nyert, miután Pennsylvaniában, ahol 6,7 millióan szavaztak, 45 ezer vokssal többet kapott. Addigra már a magyar újságolvasók is tisztában voltak vele, hogy az arizonai Maricopa megyében a levélben szavazók trumpistábbak az országos átlagnál, Atlanta kertvárosaiban viszont sokkal többen voksoltak Bidenre, mint négy éve Clintonra. És a választás tényleg az ilyen nüanszokon dőlt el. De ugye nem gondoljuk egészen komolyan, hogy egy olyan hatalmas, etnikailag, kulturálisan és politikailag tagolt országban, mint az Egyesült Államok, érvényes megállapításokat lehet tenni a közhangulatról néhány csatatérállam pár tízezres különbségei alapján?
...

KONCZ ZSUZSA: EURÓPAI MAGYAR VAGYOK – A MŰVÉSZNEK A SZABADSÁG A LEGFONTOSABB

168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.11.10.



Koncz Zsuzsa a magyar rock nagyasszonya. Ő adta ki a legtöbb lemezt, a külföldi korongokkal együtt több mint százat. Övé a legnagyobb közönség, az ő sikere a legstabilabb, évtizedek óta töretlen. Kiadója szerint tudható, hogy minden új albuma gyémántlemez. Vonzereje éppúgy megtölti a 12 ezres befogadóképességű budapesti Sportarénát, mint tetszőleges magyar színház nézőterét, határon innen és határon túl. Az énekesnő, aki a héten veszi át a Budapest díszpolgári címével járó érmet, új lemezéről először a 168 Óra munkatársának nyilatkozott.


A járvány miatt elmaradt a koncert, amit október 24.-re terveztél a Sportarénába, cserébe viszont november második felében új albumod jelenik meg. Nekem már a koncert időpontja is azt üzente: sok mondandód gyűlt össze a négy év alatt, ami legutóbbi lemezed, a Vadvilág kiadása óta eltelt.

Én nagyon szerettem volna az októberi koncertet, mert a tavalyi találkozás mély nyomokat hagyott bennem, annyira felemelő és megható volt a két óra, amit együtt tölthettem a közönséggel. Ezt jó lett volna újraélni és szerintem nem csak nekem. Az új lemez tehát kicsit kárpótlás azoknak, akik eljöttek volna. Meg magamnak is. De nem azért kellett az új album, mert a korábbi elveszítette volna az aktualitását. Sajnos továbbra is „vadvilágban” élünk. A gyűlölködésre kihegyezett közélet sajnos velünk maradt, sőt, a hang egyre durvult az óta.

Az új lemez címe: Szabadnak születtél. Ez pozitív üzenet, de a dal egy kicsit keserű. Vagy inkább dühös?

Inkább dühösnek mondanám. A keserűségben van valami végleges, valami belenyugvó, én pedig semmiképpen sem szeretnék keseregni, de belenyugodni sem. Azt gondoltam, hogy ezeken a dalokon keresztül kiengedhetek magamból feszültségeket, ha van bennem düh azt is szabadjára engedem – talán másoknak is éppen ebben segít...

„FELTŰNŐEN HALLGAT ORBÁN, MEGPRÓBÁL KIBEKKELNI” - A KLUBRÁDIÓ KÜLFÖLDI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.11.10.


A világ populistái, köztük Orbán Viktor, a trumpizmus legnyíltabb hirdetője, elvesztették vezetőjüket. Trump bukása hervasztó lehet számukra, de nem fogja legyőzni őket, a magyar kormányzatnak is mély a hazai beágyazottsága. Orbán most alighanem beássa magát, abban a reményben, hogy hőse 2024-ben visszatér. Közben Bidenben megvan minden, ami Trumpból hiányzik – bölcsesség, tapasztalat, megállapodott személyiség, szakmai tekintély. Vele könnyebb lesz az európaiaknak, mint elődjével. Külföldi lapszemle.


Joe Biden, a megválasztott új amerikai elnök képes lehet arra, hogy helyrehozza az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatokat, illetve a NATO-n belüli viszonyokat, a transzatlanti tengelyt – vélekedik Thomas Mayer, a bécsi Der Standardban közölt kommentárjában. Emlékeztet arra, hogy a Donald Trump előtti időkben az Egyesült Államok hagyományosan szoros kapcsolatokat ápolt az európaiakkal – azzal együtt is, hogy az ezredfordulón Európa súlyos konfliktusba került ifjabb George Bush elnökkel az iraki háború miatt, majd Barack Obama elnök a korábbinál erőteljesebben fordult Ázsia felé, az európaiakat pedig nagyobb mérvű saját felelősségvállalásra ösztökélte.

Azt a bizonyos transzatlanti tengelyt eközben soha nem kérdőjelezték meg, miként Amerika részvételét sem a többoldalú nemzetközi együttműködés szervezeteiben, az Egészségügyi Világszervezettől a Kereskedelmi Világszervezeten át a kultúra, a tudomány és az oktatás területén ténykedő UNESCO-ig.

Minden, ami Trumpból hiányzik

Az osztrák elemző úgy látja: Bidenben megvan minden, ami Trumpból hiányzik – bölcsesség, tapasztalat, megállapodott személyiség, retorikai, valamint szakmai tekintély. Hosszú szenátorkodása és Obama melletti alelnökösködése alatt profi jártasságra tett szert a külpolitikában. Bármennyire is próbálkozhat még Trump a választási eredmények megtorpedózásával, a hatalmon maradással, a nemzet káoszba taszításával, azzal lehet számolni, hogy januárban távoznia kell, és addigra Biden javára fog megváltozni a közhangulat – jósolja Thomas Mayer.

Mint fogalmaz, Trump 2016-tól fakalapáccsal esett neki a transzatlanti tengelynek, és megpróbálta megosztani az európaiakat. Most mindezt ki kell javítani, és új, építő szellemű alapokra kell helyezni.

Bidennel könnyebb lesz az európaiaknak

A Der Standard kommentátora szerint feltűnően hallgat az a kevés számú jobboldali nacionalista kormányfő, Magyarországon, illetve Lengyelországban, aki évek óta Trumpra épített. Ugyanakkor a párizsi és a berlini jelzésekből – amelyek a brit kilépés óta megerősödtek – egyértelmű, hogy Európa sokkal több felelősséget kíván vállalni, és nem feltétlenül vár majd a Nagy Testvérre. Ahhoz, hogy Európa és Amerika új partnerségre lépjen egymással, miközben egyúttal versenytársak is egy többpólusú, klímaváltozás által fenyegetett világban, jó érzékekre és bizalomra van szükség. Joe Bidennel ez könnyebb lesz az európaiaknak, mint Donald Trumppal – zárul a bécsi lap kommentárja.

Megerősítést vártak tőle, most elvesztették

A világ populistái elvesztették vezetőjüket – írja a londoni Financial Times elemzője, Gideon Rachman. Úgy véli, Trump elvesztése hervasztóan hat sok autokratára, de ez önmagában nem fogja legyőzni őket. A távozó amerikai elnököt a populista internacionálé eddigi informális vezetőjének nevezi, akinek a legfontosabb őrtornyai Brazíliában, Lengyelországban és Magyarországon találhatók. Jelentős jobboldali populista pártok léteznek Olaszországban és Németországban is, amelyek ösztönzést és megerősítést vártak Trumptól.

A tiszta populisták mellett – folytatódik Rachman eszmefuttatása – ott vannak azok a kormányok, amelyek számára, stratégiai és ideológiai okokból vegyesen, kellemetlen Trump veresége. Ilyenek Izrael, Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia, India.

Talán Orbán Viktor magyar miniszterelnök a legnyíltabb hirdetője a globális trumpizmusnak – írja a Financial Times szerzője, és megjegyzi: az az eltökéltség, amivel a magyar vezető a 2015-ös európai migrációs válság idején eltorlaszolta a muszlim menekültek útját, kiváltotta az amerikai jobboldal csodálatát, és egy évvel később Trump úgy nyerte meg az elnökválasztást, hogy a migránsokat távol tartó fal megépítésének az ígéretével, valamint a muszlimok beutazási tilalmának a kilátásba helyezésével kampányolt.

Ettől még Orbánnak mély a hazai beágyazottsága

Trump mostani elvesztése önmagában nem jelent vereséget az európai populisták számára, a magyar és a lengyel kormányzatnak mély a hazai beágyazottsága – figyelmeztet Gideon Rachman. A Trumpra leadott szavazatok azt is jelentik, hogy vannak még erős ideológiai szövetségeseik a populistáknak az Egyesült Államokban. Ahogyan az európai liberálisok úgy döntöttek, hogy kibekkelik Trumpot, ugyanúgy a populisták most majd ki akarják bekkelni Bident.

A Financial Times szerzője úgy vélekedik, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök alighanem megpróbál szabadulni a „brit Trump” megbélyegző minősítéstől, az elkövetkező hónapokban igyekszik majd a szekrény mélyére rejteni populista ruhatárát, és elővesz majd néhány liberális öltözéket. De Trump rajongói klubjának kemény magja – az olyan figurák, min Orbán vagy Jair Bolsonaro brazil elnök – alighanem beássa magát, abban a reményben, hogy hőse 2024-ben visszatér.

Nem játszhatja ki a Trump-kártyát, ha jogállamról van szó

Röviden megemlítem még, hogy a londoni kommentátor által megfogalmazott gondolat több más elemzésből is visszaköszön. Így például Paul Taylor a Politico című amerikai portál európai kiadásában szintén arról ír, hogy az európai populisták elveszítették fehér házi vezérszónokukat. Ez a helyzetértékelés is kiemeli, hogy Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński többé nem tudja kijátszani a Trump-kártyát, amikor igyekszik ellenállni az európai intézmények nyomásgyakorlásának, amely az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiapluralizmus és a polgári jogok ügyében nehezedik rá.

ÉDESJÓISTENEM

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.11.10.


Azt hiszem, ideje csomagolni, és elhúzni innen a bánatos francba. Lehetőleg egy távoli szigetre, bár egy távoli bolygó biztonságosabb lenne. Vagy egy távoli galaxis.

Képzeljük el a szituációt: egy ország miniszterelnöke – mely országban tegnap több mint négyezer igazolt új fertőzött lett, bővel száz fölötti a halottak száma, egy csomó ember van nyomorult, kilátástalan helyzetben és senki nem tudja, holnap mire számíthat, mi jut eszébe a kormánynak – kedélyesen csacsog valakivel. Nem tudjuk kivel, a propagandavideóból nem derül ki, nem is érdekes. Valakivel. Hogy mert a kutyák ugye, este nyolc után is szarnának. Ezért az ország miniszterelnöke, aki szóba nem áll, de legalább ívesen tesz a szakszervezetekre, a szociális dolgozókra, az egészségügy nyomorára, a felsőoktatás követeléseire, szolgálatkészen előránt egy cerkát és egy A 4-es lapot. És írja engedelmesen: hány kutya van? Másfél millió? És azok kapjanak felmentést a kijárási tilalom alól? Jó.

És kész, leírta cetlire, eldöntötte, rábólintott, elfogadta. Mert ez az ő feladata. Ez is. A nép fia! A mi miniszterelnökünk! Akinek első az ő népe, aki ott van a gáton, figyel és teszi, amit a nép kér.

Beszarok.

FELADJÁK A HÓNAPOK ÓTA TARTÓ BLOKÁDOT AZ SZFE HALLGATÓI AZ ÚJABB JÁRVÁNYÜGYI SZIGORÍTÁSOK MIATT

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2020.11.10.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói hétfő este megszavazták, hogy feladják a hónapok óta tartó blokádot, értesült a Telex három független egyetemi forrásból. Ezt várhatóan kedden délután 3-kor a Vas utcai épület előtt kifelé is kommunikálják majd sajtótájékoztatójukon.

Értesüléseink szerint a hallgatók úgy érzik, a hétfőn hozott újabb koronavírus-rendeletek miatt elfogyott a mozgásterük, mivel a rendeletek miatt a felsőoktatási intézmények online oktatásra állnak át, a kollégiumokat pedig ki kell üríteni, a gyülekezéseket pedig betiltották. A kollégiumból is elkezdenek kedden kiköltözni. Kedden hajnalban a HÖK Facebook-oldalán az alábbiakat írták:

„Természetesen a hatályba lépő járványügyi szigorítások bennünket is érintenek, ám a sajtóértesülésekkel szemben az ellenállás folytatásának lehetőségeiről bázisdemokratikus fórumunk keretei közt jelenleg is közösen gondolkodunk, mivel követeléseink továbbra sem teljesültek. Köszönjük minden támogatásotokat!”

BIDEN STÁBJA AZT ÍGÉRI, HOGY LELEPLEZIK MAJD A KORRUPT, ILLIBERÁLIS VEZETŐKET

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2020.11.10.


Trump jelszava az volt, hogy "Amerika mindenek előtt (America first)", míg Joe Biden azzal kampányolt, hogy "Amerikának újra vezetnie kell (America must lead again)".


Látszólag hasonló külpolitikai üzenetek ezek, mindkettő arról szól, hogy Amerika legyen a csúcson, a többiek meg mögötte. Mégis, más módszerről szól a két szlogen.

Trump csak nyerni akart, osztozni nem

Trump a bezárkózás politikáját hirdette meg, aminek a lényege, hogy az USA nem avatkozik olyan ügyekbe, amitől nem vár közvetlen hasznot. Így például nem utasítgat rendre elvi alapon önkényeskedő vezetőket, és nem vesz részt olyan nemzetközi szervezetekben, amelyektől nem várhat anyagi előnyöket.

Az egyik leglátványosabb fordulat az amerikai külpolitikába az volt, hogy Trump pénzt akart kérni azoktól az országoktól, ahol amerikai katonák állomásoznak, például Dél-Koreától és Lengyelországtól. Mintha Washingtonnak nem volna érdeke, hogy ott vannak a katonái, és védelmi pénzért vállalná csak a környékbeli ellenség (Észak-Korea, Oroszország) elrettentését. Trump számos kereskedelmi szerződést is felmondott, tárgyalásokat szakított meg, és folyamatosan büntetővámokkal fenyegette az USA olyan hagyományos szövetségeseit, mint például az EU vagy Kanada.

Biden szerint a bezárkózás rosszat tett az USA nagyhatalmi státusának, és azt ígérte, hogy a régi szövetségesekkel barátságosabb lesz, a riválisokkal pedig keményebb, és Amerikára újra számíthatnak a liberális demokráciát hirdető országok, és ismét tarthatnak Washingtontól az önkényeskedők.

Ez a változás a gyakorlatban mit jelenthet majd? Hogy erről fogalmunk legyen, elolvastuk Biden külpolitikai elemzését, amit tavasszal írt a Foreign Affairs című lapba, és aminek rövidített változata a hivatalos külügyi programja a kampányoldalán; meghallgattuk a Brookings Institute szakértőinek hétfői előadásait, amit az Obama-kormány külügyi és védelmi államtitkárai tartottak; illetve elolvastuk a New York Times elemzését, amiben Biden kampányának külpolitikai tanácsadói mondták el, hogy mi várható...

BAJNAI GORDON: AMERIKA MOST ÖSSZEÍRJA A SZÖVETSÉGESEIT

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2020.11.10.


A volt kormányfő szerint Bidennek soha nem látott összetettségű válsággal kell megküzdenie. Villáminterjú.

Ön 2009 decemberében, miniszterelnökként tárgyalt Joe Bidennel a Fehér Házban. Mi volt róla a benyomása?

Annak idején többször beszéltünk, Washingtonban valóban találkoztunk is. Obama alatt alelnökként ő vitte az USA stratégiai külpolitikai projektjeit. Tárgyaltam többek között Hillary ClintonnalBarack ObamávalJohn Kerryvel, de külpolitika terén Joe Biden a legfelkészültebb vezető amerikai politikus, akit ismerek. Gazdasági kérdésekben is kompetens. Nagyon figyel, nagyon személyes és ritka erény, van türelme figyelni a másikra. A csúcspolitikusok zömével ellentétben nem az előre megírt mondatait tolja, hanem, mivel felkészült és átlátja az összefüggéseket, spontán reagál a másik fél felvetéseire. Rutinos, rugalmas tárgyaló, ha látja értelmét, nem sajnálja az időt: a mi egyórásra tervezett találkozónk két és fél óráig tartott, miután a tervezetthez képest új és új témák kerültek terítékre. Barátságos és konstruktív volt, ugyanakkor bizonyos kérdésekben markáns véleményt képviselt...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN A MAGYAR EMBEREKEN TESZTELI AZ OROSZ VAKCINÁT?

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.11.10.


A koronavírus-járványra a vakcina a megoldás, amely már belátható távolságban van - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, mielőtt szigorú járványügyi korlátozásokat vezetett volna be. A hazai kutatók többsége azt hangoztatja, hogy nem az oltóanyag nemzetisége dönti el a hatékonyságát. Viszont a Hírklikknek nyilatkozó Pusztai Erzsébet szerint az orosz vakcina egyelőre csupán kísérleti fázisban van. Ha tehát a magyar egészségügyi szervek az előtt alkalmazzák az orosz oltóanyagot, hogy a nemzetközi hatóságok, illetve az unió egészségügyi szervei elfogadják, akkor legfeljebb az orosz vakcina tesztelései folyamatában vesznek részt.


- Korábban Ön élesen kritizálta, hogy Orbán Viktor nem szigorít, holott már százon felül van a napi áldozatok száma. Mit szól a friss korlátozásokhoz?

- Helyeslem, mert a helyzet indokolja a szigort, de korábban jobb lett volna. Végre az egészségügyi dolgozókat és a pedagógusokat is tesztelik. Természetesen a tesztek sokkal jobbak, mint ahogy azt a miniszterelnökkel valaki elhitette. De még mindig nagyon hiányoznak az országszerte elszórt „tesztpontok”, ahol a legkisebb gyanús tünetet is egy nap alatt ellenőrizhető lenne...


SZABAD SZEMMEL: AZ EURÓPAI POPULISTÁK AZ AMERIKAI VÁLASZTÁS MÁSIK VESZTESEI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.10.


Washington Post


A szerkesztőségi állásfoglalás feltűnőnek tartja, hogy Amerika régi szövetségesei gyorsan gratuláltak Joe Bidennek, az autokraták és populisták már nem annyira. Vagyis a nemzetközi reakcióból le lehet szűrni, hogy merre vannak demokráciák a világban és ki az, akire Washington támaszkodhat. Többek közt a britek, a franciák, a németek, a kanadaiak, a japánok és olaszok igyekeztek segíteni az új elnök elismerésével, mármint hogy az USA elkerülje a válságot, miután Donald Trump változatlanul kétségbe vonja az eredményt.

A másik oldalon van Oroszország és Kína, amely arra hivatkozik, hogy még folyamatban vannak a fellebbezések, ezért a helyzet nem tekinthető véglegesnek. Főleg Putyin igyekezett megkérdőjelezni a választás kimenetelét, miután a CIA szerint próbált segíteni Trumpnak, hogy az megőrizhesse posztját. Aztán vannak olyan országok, amelyek osztják a távozó elnök tekintélyelvű populizmusát, lásd a magyar, a lengyel, a török, a mexikói és a brazil kormányt. Utóbbi három még nem küldte el jókívánságait.

Viszont az jó hír, hogy a jelek szerint Biden gyorsan helyre tudja állítani a jó viszonyt Amerika kulcsfontosságú partnereivel, amelyek azt várják tőle, hogy segítsen megfordítani a nacionalista-populista hullámot. A leendő elnök azt ígéri, hogy egy éven belül csúcsot hív össze a demokrácia ügyében, nos, Magyarország és Lengyelország valószínűleg a megvitatandó témák között szerepel. A politikus nemrégiben mindkettő totalitárius rezsimnek nevezte.

Ha minden jól alakul, a Fehér Ház új lakója lendületet tud adni a liberális demokráciának, éppen akkor, amikor arra annak nagy szüksége van. Vagyis odahaza mozgósítja az érintett intézményeket, nehogy még egyszer egy olyan potenciális autokrata kerülhessen nyeregbe, mint Trump, a világban pedig beveti az amerikai eszközöket a demokratikus mozgalmak támogatására, szövetségeseknél és ellenfeleknél egyaránt.

FT

Trump bukásával a populisták világszerte elvesztették vezérüket – írja a tekintélyes üzleti lap főkommentátora, aki ezek után arra számít, hogy sok autokrata visszafogja magát, de ettől még nem kerül padlóra. Gideon Rachman megjegyzi, hogy jó pár kormány szívesen vette volna, ha az elnök maradhatna, hiszen a populista Internacionálé vezéréről van szó. Az előretolt helyőrségek közé tartozik Brazília, Lengyelország és Magyarország. De a demagóg pártok jelentősek az olaszoknál és a németeknél is, ők szintén a Fehér Ház eddigi urától igyekeztek ihletet és igazolást kapni.

Orbán Viktor alighanem a globalizált trumpizmus leghangosabb hirdetője. Az amerikai jobboldal elismeréssel adózott annak, hogy a magyar kormányfő kipaterolta a muzulmán menekülteket az 5 évvel ezelőtti válság során. Azon kívül a washingtoni adminisztráció aktívan bátorította budapesti és varsói szövetségeseit, hogy forduljanak szembe Brüsszellel, illetve Berlinnel. Az egyre magabiztosabb magyar politikus az idén kijelentette: „Azt hittük, hogy Európa a jövőnk, de már tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője”.

Csakhogy Trump kudarca aláássa Orbánnak azt a törekvését, hogy fontos szereplő legyen a világpolitika színpadán. De ettől még érvényes, hogy a hatalom mind a magyaroknál, mind a lengyeleknél erős alapokra támaszkodik. Azon felül a republikánusokra sokan voksoltak a mostani választáson, így látszik, hogy a hasonszőrű európai irányzatoknak változatlanul jelentős ideológiai szövetségesük van a tengerentúlon.

Ezért most a demagógok megpróbálják kibekkelni Bident. A kemény mag – például Orbán és Bolsonaro – valószínűleg azonban beássa magát. Abban bíznak, hogy amerikai hősük, bármennyire is valószínűtlen, de visszatér 4 év múlva.

FAZ

A vezető német konzervatív lap „Trump barátai” címmel arról ír, hogy a keletközép-európai kormányok nem egyszerűen azonosulnak az elnök ellenségképeivel, az általa terjesztett összeesküvés elméletekkel, valamint a washingtoni retorikával – a politikus támogatása erősebbé tette őket. Ő alatta nem kellett félniük, hogy figyelmeztetés érkezik a Fehér Házból, amiért támadják a jogállamot és a sajtószabadságot. Ily módon nőtt a mozgásterük az EU-val szemben is. Ezért azután a magyar és a lengyel kormány, miközben sokat papol a nemzeti büszkeségről, már-már kínos alázattal pitizett Trump kegyeiért.

Mivel meg akarták tartani jóindulatát, más nem választásuk nem volt, csak az, hogy hangosan beálljanak mögé a kampány során. Minden mást rossz néven vett volna tőlük a politikus. Budapest és Varsó alighanem abból indult ki, hogy egyszerűbb lesz megbékíteni Bident, ha ő kerekedik felül. Egy ésszerű vezető ugyanis a külpolitikában hagyja a csudába a személyes hiúságát, őt a hosszú távú megfontolások és érdekek vezérlik. Ez azonban élesen megvilágítja ezeknek a romboló erőknek a gondolkodásmódját: arra bazíroznak, hogy a másik fél tartja magát ahhoz a szabályegyütteshez, illetve hanghoz, amit ők semmibe vesznek.

Frankfurter Rundschau

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Orbán és a többiek nézhetnek legfőbb támogatójuk, Trump után. De pont emiatt Brüsszelben óvatos derűlátás tapasztalható, mármint hogy véget ér a magyar politikus szárnyalása. Hogy azután megalapozottak-e a remények, az hamarosan elválik.

Mindenesetre Biden győzelme fontos jelzés mindazoknak az EU-ban, akik az alapértékek és a jogállam mellett vannak – közölte Katarina Barley, az Európai Parlament német alelnöke. Mint kifejtette, Trump igyekezett megosztani a 27-eket, amikor szárnyai alá vette a jobboldali-populista kormányokat, Biden ezzel szemben örvendetes egyértelműséggel bírálta a demokráciaellenes magyar és lengyel fejleményeket. Ily módon – állapította meg a szociáldemokrata politikus – Orbán és társai már nem számíthatnak gyámolításra Washingtonból.

Hasonlóan ítélik meg a helyzetet a liberálisok és a zöldek is. Az FDP EP-képviselője, Körner azt emelte ki, hogy ezek a fiókdiktátorok lemondhatnak az amerikai védnökükről, ennélfogva elvesztették a demokratikus látszatot kölcsönző fügefalevelet. Sőt, lehet, hogy fokozódik a rájuk nehezedő nyomás az USA részéről, mármint hogy tartsák tiszteletben a független igazságszolgáltatást, a szabad sajtót és az egyetemi autonómiát.

Hogy miként alakul, az rövidesen megmutatkozik a jogállami mechanizmus körüli vitában. Így ki fog derülni, hogy Orbán levonja-e a megfelelő következtetéseket Trump kudarcából és tartja-e ismét magát a közös szabályokhoz. Ezt azonban nehéz megjósolni. Mindenesetre Körner úgy véli, hogy a magyar vezető blöfföl. Mert ha blokkolná a segélycsomagot, azt a vírus által igen keményen érintett déli országok sosem bocsátanák meg neki.

Guardian

„Ne legyen félreértés: Biden sikere fontos győzelem a világ számára, ezért van mit ünnepelni”. Így foglal állást Cas Mudde, a szélsőségkutató, a Georgia-i Egyetem tanára. Merthogy a megválasztott elnök eddigi teljesítménye igen jelentős általában a demokrácia szemszögéből. A liberális tábor nemzetközi keretekben visszakapja vezetőjét, a NATO-tól és WTO-ig, habár az is tény, hogy alapvetően megrendült az Egyesült Államokba vetett hit.

De hogy a demokratikus politikus lenyomta Trumpot, az végtelen örömmel tölti el a haladó erőket olyan helyeken, mint Brazília, Magyarország, Izrael, India és Ukrajna. Mármint hogy megint olyan elnök lesz az USA-ban, aki törődik az emberi jogok helyzetével. Aki nem olyan nagyköveteket küld hozzájuk, mint pl. Cornstein, hiszen ő védelmébe vette Orbánt.

Persze hogy Biden hazai pozíciója mennyire lesz erős, az a január eleji georgia-i pótválasztástól függ, amely két szenátusi helyről dönt. Ha a demokraták nyernek, akkor a felsőház is az övék lesz, ez pedig azt jelentené, hogy teljes egészében ellenőrzik a Kongresszust.

NZZ

Egy csapásra meleg szél fúj az Atlanti-óceán túlpartja felől: Európa Biden sikerét ünnepli, de még inkább azt, hogy Trump eltűnik a színről. Azaz javulni fog a transz-atlanti viszony, bár az EU már nem számíthat úgy az USA-ra, mint korábban. Mégis van remény, hogy az új elnök alatt javul a viszony Washingtonnal és új esélyt kap a sokoldalú diplomácia, illetve a „nyugati” eszme.

Viszont az európai főáramlattól eltérően a jobboldali-nemzeti magyar, lengyel és szlovén kormánynak nincs oka az örömre. Hiszen immár nem reménykedhetnek Amerika szóbeli pártfogásában, ha szembemennek az EU migrációs politikájával vagy igazolni próbálják, amint éppen kiemelik sarkaiból a hatalmi ágak megosztását. Fontos példaképnek inthetnek búcsút, olyasvalakinek, akivel házalhattak a hazai publikumnál.

Süddeutsche Zeitung

Trump leszerepelt, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy vége a populizmusnak, bár ezek az erők mintaképként és ötletforrásként tekintettek az elnökre. Salvini nemzetközi frontról álmodott, benne az USA első emberével és Boris Johnsonnal. De istenítette az amerikai politikust Le Pen és Orbán is. Aztán tessék: bukik a zászlósfigura. Ám maga Salvini és az AfD vezére is hónapok óta gyengélkedik. A Kiel-i Világgazdasági Intézet szakértője, Christoph Trebesch azonban óva int attól, hogy bárki úgy gondolja: gyorsan eltűnik a populizmus. Merthogy ezek az emberek a túlélés igazi művészei.

Jelenleg ugyan megjárták a koronaválság miatt, mert nem hatnak az olyan témák, mint a migráció, az iszlamizmus, az állammal szembeni kétség. A vírus mindenkit érint, nem lehet előkapni, hogy ezek a pártok a kisembert védik a korrupt hatalmi elittől. De az említett szakember szerint teljesítményük akkor sem éppen meggyőző, a hatalom sáncaiból próbálnak megküzdeni a betegséggel.

Ám hiba volna azt hinni, hogy immár gyorsan bealkonyul nekik. Hiszen például Orbán odahaza szilárdan ül a nyeregben. A ragály nyomán jelentkező gazdasági válság feltüzelheti a haragot a hagyományos pártokkal szemben. Az pedig megint hátszelet jelentene a populisták részére. Ismét hajtogathatnák, hogy felsült az elit, amely szemben áll a néppel.

Politico

Trumpon kívül az európai populisták számítanak az amerikai választás másik vesztesének, hiszen kénytelen távozni a Fehér Házból az illiberálisok vezérszurkolója. Az eddigi elnök feszítővasként használta ideológiai szellemi társait az EU gyengítésére és megosztására. Biden viszont nem fog vörös szőnyeget teríteni az ilyen nacionalista populisták lába elé. Nem jutalmazza az olyanokat, akik a jogállam, a szólásszabadság ügyében kihívják Brüsszelt, és nem bátorítja keményen az unió bedöntését.

Úgyhogy ily módon különösen rossz hír ez Orbán és Kaczynski számára, hiszen a jövőben nem játszhatnak az „amerikai adura”, ha meg akarják erősíteni hazai pozícióikat, vagy éppen ellensúlyozni igyekeznek az európai intézmények nyomását, miután támadják a bíróságok függetlenségét, a média sokszínűségét vagy a polgárjogokat. Éppen ellenkezőleg: a demokrata kormányzat alighanem kerüli majd őket, mint politikai páriákat, még akkor is, ha szoros védelmi kapcsolatokra törekszik Közép-Európával.

Az ilyen rendszerek illiberális-nacionalista gondolkodásmódja, és konzervatív, vidéki bázisa persze nem változik, ám ezek a politikusok valószínűleg kénytelenek lesznek rádöbbenni, hogy Trump erkölcsi pátyolgatása nélkül pragmatikusabb vonalra kényszerülnek, és nem ütközhetnek oly mértékben Brüsszellel és Berlinnel, mint idáig. Persze még mindig építhetnek Putyin támogatására, ha Moszkva ezt hasznosnak véli az EU-val szemben.

Ugyanakkor Washington előreláthatólag olyan diplomatákat küld hozzájuk, akiknek feladata a diplomácia, a pluralizmus, az emberi jogok és a hatalmi ágak szétválasztásának elősegítése lesz. Ettől persze az identitásra, a haragra és a nacionalizmusra támaszkodó politika nem szorul vissza, bár a nacionalizmusnak ab ovo nincs szüksége külföldi szekértolókra. Ezzel együtt Trump dicstelen távozása megfosztja az európai populistákat a politikai oxigéntől, de ettől sajnos, még egyáltalán nem biztos, hogy végük van.

Süddeutsche Zeitung

Szorít az idő, mert a héten meg kellene állapodni a következő hétéves költségvetésről, illetve a gazdasági újjáépítési programról, ha januártól folyósítani akarják a támogatást, csak éppen Magyarország vétóval fenyegetőzik. Márpedig ha nincs egyezség, nem mehet a pénz. A Bizottság máris figyelmeztetett, hogy ha napokon belül nem vergődnek egymással zöldágra az EP és a soros német elnökség képviselői, akkor reménytelen az eredeti határidő.

Ám Magyarország és Lengyelország kézzel-lábbal tiltakozik a jogállami mechanizmus ellen, vagyis hogy a demokratikus normák betartásától függjenek a támogatások. Dühös hangú levelében Orbán azt állítja, hogy ez a megoldás politikai diszkriminációra adna alkalmat. Ő és Kaczynski ott fúrhatják meg a tervet, hogy nem szavazzák meg az elképzelést, miszerint a Bizottság hatalmas kölcsönt vegyen fel a koronaalap céljára. Akkor ugyanis megfeneklik az egész terv.

Uniós diplomaták és strasbourgi törvényhozók azonban kétlik, hogy Budapest és Varsó megkockáztatná a csomag megtorpedózását.

Le Figaro

Egy uniós forrás szerint számítani lehetett arra, hogy Orbán belengeti az európai segélycsomag és a költségvetés megvétózását, ha az EU ragaszkodik a jogállami mechanizmushoz. Nyugodtan megteheti, de a válságot a soros német elnökségnek kezelnie kell, és kétségtelen, hogy engedményre kényszerül a magyar politikussal szemben. Az illetékes megerősítette, hogy a magyar vezető levele már megérkezett Berlinbe, illetve az Európai Tanács, valamint a Bizottság elnökéhez.

CSAK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.11.10.


A KDNP, név szerint Vejkey Imre (jegyezzük meg őt is alaposan) törvénytervezetet nyújtott be, amivel megszüntetné az Egyenlő Bánásmód Hatóságot (EBH), amely egyébként a faji, nemi és egyéb megkülönböztetések ellen nyújt jogvédelmet. Vejkey csinovnyik indoklása szerint az egyenlő bánásmódhoz való jog az alaptörvényből ered, az alapjogokat pedig az ombudsman védi, ezért indokolt az alapvető jogok biztosának hivatalába olvasztani az EBH-t. Kiinduló tételünk az a mélázás, hogy vajh, miért most kezdett fájni Velkey csinovnyiknak ez a hivatal, és miért pont ez.

Olybá tűnhet, hogy csak. Viszont tudjuk jól, hogy semmi sincs indok és érdek, olykor aljas indok és ocsmány érdek nélkül, ilyképp egészen biztos, hogy a járvány közepén, amikor hullunk és vonaglunk, mint a legyek, Vejkey csinovnyik nem az EBH vs alaptörvény dichotómiával kelt és feküdt. Nagy valószínűséggel Vejkey csinovnyiknak régebben mondták, hogy egyszer majd kérünk tőled valamit elvtárs, és ennek most jött el az ideje valami sötét szándék miatt. Magam a buzilobbi támadását, Dúró boci darálását és a férjuram zászlócibálást egyként látom emögött.

Bár lehet egészen más is. Iványi tiszteletes ügye, valami roma megfontolás, akár az SZFE lázadása vagy éppen csak az, hogy ez a hivatal még nem tagozódott a rezsimbe teljesen. Úgy ahogy független volt, és az ilyesmit nem nézi jó szemmel a kedves vezető, miközben a fogdmegjei a jogállamiság miatt hörögnek most már egészen minősíthetetlen hangon. Lásd Kövér pedellust, aki bájosan “baloldali, libsi, komcsi neomarxista moslékkoalícióról” beszélt, amikor az Unióra gondolt, és azért ez már egy szint, ha lefelé is és a legalja. Kövér a hang, ez a Vejkey a szándék.

Egyébként az ombudsmannal takarózni átlátszó hiba, bár a bávatagoknak megteszi. Mi azonban tudjuk, sőt, jól tudjuk, hogy ő is meg lett véve kilóra, a jogok terén olyan ő, mint a GVH a gazdaságban és a médiahatóság az újságírásban, az ügyészség a bűn ellen vagy az Alkotmánybíróság a nem is lévő alkotmányosság védelmében. Erről a tünetről mesél már évtizede az, aki a fékekről és ellensúlyokról mesél, amiről megkérdik, hogy tárcsás vagy dobfékes, az ellensúly meg hány kilós. Úgy nagyjából ennyi a fogalom a társadalomfilozófiáról fröccs és szotyi közben...

TGM: BARÁTOM, ELLENSÉGEMSZŐCS GÉZA HALÁLÁRA

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.11,09
.


Most őszintén.

Ha visszagondolok egykori kolozsvári baráti körünkre, föltűnő, hogy valamennyien az 1944/45 után, az antifasiszta-szocialista újrakezdés, közelebbről a Magyar Népi Szövetség (gyakorlatilag az erdélyi magyar kommunisták) által létrehozott romániai magyar kulturális-fölsőoktatási-akadémiai rendszer vezető figuráinak a gyermekei voltunk. Hármunk apja – akkor és ott – ismert író, irodalmár, szerkesztő, színigazgató. Másik négyünké a Bolyai Egyetem neves professzora. Aztán zeneakadémiai tanár. Operakarmester. Levéltári kutató. A Romániai Írószövetség magyar alelnöke, főszerkesztő. Egyikünk szülei Temesváron egyetemi tanárok. Ez a korábban sose létezett intézményrendszer a háború és a kudarcra ítélt bécsi döntés és a holokauszt következménye volt: itt (Romániában) kell magyar Erdélyt teremteni. Mire fölnőttünk, a posztsztálinista romániai rendszer sovén-fasisztoid fordulatának szorgos munkásai mindent elkövettek annak érdekében, hogy ez a hálózat megszűnjék. A döntő részben a negyvenes évek második felében létrejött erdélyi magyar értelmiség – addig sose ismert (magyar nyelvű) állami iskolarendszerrel és egyetemi-főiskolai rendszerrel, állami könyv- és lapkiadással, színházi, zenei és egyéb intézményekkel, tanár- és orvosképzéssel stb., stb., a korábbi létszám tucatszorosával – válságba, egzisztenciája veszélybe került, etnikai identitása támadottá vált, szellemi tevékenysége tiltás alá esett, az idősebbek védték a könyvtárat, a gimnáziumot, a tagozatot, az állást, a szakkört, a múzeumot, a népművelő szabadegyetemet; mi fiatalabbak pedig eltemettük a rendszert magunkban, s ki így, ki úgy, de szembefordultunk vele.

Félelem, düh, neheztelés, bizalmatlanság, ugyanakkor kései – eltéveszthetetlenül kései – „szellemi” virágzás. Mindent (s még inkább mindent, mint akkor sejtettük) behálózott a rendszer titkosszolgálata: barátaink s nem ritkán jóakaróink készítették rólunk az ügynöki jelentéseket – egyik szerkesztőtársam, ismert kritikus, tehetségemről, érzékenységemről, személyes problémáimról ír (szeretettel és rossz románsággal) az államvédelmi (Securitate) századosnak, szinte mintha naplót írna. Életében nem is tudtam, hogy ilyen sokra becsül, posztumusz spiclijelentéseiből kellett megtudnom – pedig egész életemben ismert, az apám sakkpartnere volt. Lányai gyermekkori barátaim.

Szőcs Géza rosszabbul járt. Apja, akit nagyon szeretett – s aki démonian gonosz ember volt, igazi szörnyeteg, már akkor is nyilvánvaló szélső-szélsőjobboldali nézetekkel, megveszekedett antiszemita is – őróla, a saját fiáról is írt besúgói jelentéseket (ami még a szovjet típusú rendszerek iszonyatos történetében is egyedülálló) – , és Géza, rá nagyon jellemző módon, megbocsátott, mert példátlan mértékben szerető szívű és elnéző ember volt. Apja jellegzetes módszerét (gyalázkodó névtelen levelek) visszájára fordította; egy régi barátnőm elképedésében megmutatta azt a gyönyörű, mintegy negyven lapos szerelmes levelet, amelyet ismeretlen hódolójától kapott. (Megismertem a kézírást.) Mit akarhat elérni a névtelen szerelmes levél írója? Hiszen így – még ha le is veszi lábáról az ideálját – nem érheti el a netáni viszonzás. De évek múlva mégis összekerültek, Isten tudja, hogyan, de nagyon...

ÖSSZEOMLÓBAN AZ ISKOLAI JÁRVÁNYKEZELÉS, PEDIG LENNE MEGOLDÁS TELJES ZÁR NÉLKÜL IS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.11.09.


A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vasárnap arra szólította fel a családokat, ne engedjék iskolába a gyerekeiket, mert a járványügyi védelmük nem biztosított. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn ugyan szigorított a kijárási korlátozáson, bezáratta az egyetemeket és a középiskolákat, de nyitva hagyta az általános iskolákat. Mi változik akkor? Remélhetőleg sok minden. Szeptemberben azt ígérték a szülőknek, hogy megvédik az iskolákat, és a járvány sújtotta intézményekben digitális oktatásra térnek át. A pedagógusok tesztelésével ez megkerülhetetlenné válik.

Hétszázhetven: ennyi 15 éven aluli gyermek fertőződött meg két hete igazoltan koronavírussal – jelentette be Müller Cecília országos tisztifőorvos. Nem kellene ettől sokkot kapnunk, hiszen a lakosság 14,5 százaléka 15 év alatti a Központi Statisztikai Hivatal frissen megjelent 2019-es Demográfiai évkönyve szerint, az új koronavírusosoknak viszont alig négy százalékát teszi ki ez a korosztály. Csakhogy a világban máshol is nyugtalankodnak a szülők, ezért a tudósok sorozatban publikálnak iskolai fertőzési adatokat. Például a németek azt, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliában kétmillió diák közül 853-nál mutatták ki a vírust. Hasonló arányokat találtak Schleswig-Holsteinben, Bajorországban, és Berlinben sem sokkal többet. Egyetlen szépséghibája az összevetésnek, hogy a németeknél a tanév kezdete óta, hazánkban viszont egyetlen hét alatt fertőződött meg ennyi gyerek.

Pedig a tanév ígéretesen indult, a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlásokat dolgozott ki, amelyek nagyrészt illeszkedtek a nemzetközi trendekhez: 1,5 méteres távolságtartást javasoltak, a nagyobbaknál maszkviselést, a szaktantermi rendszer – az iskolán belüli vándorlás – feladását és a buborékelv bevezetését, vagyis azt, hogy a gyerekcsoportok ne keveredjenek egymással. Így egy esetleges fertőzés a buborékon belül marad, elég azt elpattintani és néhány gyereket karanténba zárni. Az elképzelésnek már akkor is volt legalább egy furcsasága, az iskolai zárlatok elrendelését az operatív törzs hatáskörébe rendelte, ami nagyjából olyan, mintha egy tüzérnek tüsszentés után a hadügyminisztertől kellene engedélyt kérni elcsöppenő orra megtörléséhez. A hivatalok pedig értettek a ki nem mondott szóból.

A Koronavírus.gov.hu először szeptember 21-én hozott nyilvánosságra adatokat az iskolai zárlatokról – akkor 177 osztályban rendeltek el digitális oktatást és összesen 15 teljes iskolában volt rendkívüli szünet vagy online tanítás. Most pénteken 78 osztály és 30 teljes iskola volt érintett. A szám dinamikusan nőtt, hol itt a gond? Olvasóink már megszokhatták, hogy a Válasz Online hetente összesíti a hivatalos fertőzési adatokat, eszerint a szeptember 21-ével kezdődő (39.) héten összesen hatezer új fertőzött volt az országban. A vasárnap záruló héten (45.) viszont több mint 30 ezer. A különbség ötszörös, így elvileg az iskolákban is ötszörös számokat kellene látnunk. Vagyis közel 800 osztályban és 75 iskolában kellett volna a zárlat valamilyen formáját alkalmazni, ám hétszáz osztály és 45 teljes iskola „hiányzik a kimutatásból”. Kevesebb osztálynál volt szünet, mint szeptemberben, és csak kétszeresére nőtt az érintett iskolák száma...