2020. szeptember 17., csütörtök

ÉLES A HATÁRVONAL A JÁRVÁNY NYERTESEI ÉS VESZTESEI KÖZÖTT, DE A HOME OFFICE ÁLTALÁBAN BEJÖTT A CÉGEKNEK

G7.HU
Szerző: DEBRECZENI ANNA
2020.09.17.


Felszívódó vásárlók, nem fizető ügyfelek, akadozó céges kommunikáció, vagy sikeres átállás a home office-ra és kapacitásproblémák a megnövekedett kereslet miatt – a járvány gazdasági hatásainak felmérésekor nem mindegy, hogy melyik szektorról és mekkora vállalatról beszélünk.


Több száz cégvezető töltötte ki az SAP-val közösen összeállított Digitális COVID Körkép kutatást a nyáron. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan kezelték a járványhelyzet adta kihívást a magyar vállalatok, az egyéni vállalkozóktól a nagyvállalatokig. Előző cikkünkben bemutattuk egyebek mellett az idei árbevétel-várakozásokra, elbocsátásokra adott válaszaikat – ebből kiderült, hogy nagyobb a baj, mint gondoltuk, a cégek 60 százaléka számol csökkenő árbevétellel az idén. Most áttérünk arra, hogyan hatott a járvány a cégek belső működésére, kiemelve a több szektorban széles körben elterjedt otthoni munkavégzést, és kitérünk arra is, milyen megoldásokkal készülnek a vállalatok a jövőre.

Az SAP Qualtrics platformjában készített felmérés nem reprezentatív, a válaszadók csaknem fele IT-cégtől, a szolgáltató szektorból, a kereskedelemből vagy pénzügyi területről érkezett.

Az első cikkben említett csökkenő árbevétel-várakozások nem meglepő fő oka a kereslet csökkenése, 10-ből 6 válaszadó szerint ez okozta a legnagyobb fennakadást, amit a beszerzési nehézségek és a cash-flow problémák követtek...

FESZÜL A RENDSZER: VAN, AHOL MÁR MOST BETELT A „LÉLEGEZTETŐ KAPACITÁS”, ÉS NINCS ELÉG NŐVÉR

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2020.09.17.


A kormányfő állítja, hogy felkészült az egészségügy, de a lapunk birtokába került levél szerint a Korányiban és a Szent Lászlóban annyi a súlyos beteg, hogy a „lélegeztető kapacitása betelt”. A Korányiban már a szakemberek is fogytán.

„Mindenki megnyugodhat: ha elkapja ezt a betegséget, meg fogjuk gyógyítani” – jelentette be Orbán Viktor kormányfő szerdán, azután, hogy előző nap nyolcan haltak bele Magyarországon a koronavírus-fertőzésbe. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy „a járványügyi szakemberek szerint a második hullám valamikor december-január magasságában éri el a tetőpontját, egészen addig folyamatosan védekeznünk kell.” Emiatt – tette hozzá – fenntartják a beutazási korlátozást, kötelezővé teszik a maszkviselést a tömegközlekedési eszközök és a boltok mellett a mozikban, színházakban, egészségügyi intézményekben, ügyfélfogadási irodákban is. Marad a teljes látogatási tilalom a kórházakban és a szociális intézményekben. A szórakozóhelyeknek 23 órakor be kell zárniuk. Tegnap az is kiderült, hogy a tesztek hatósági ára 19500 forint lesz. 

A miniszterelnök elmondása szerint az egészségügyben rendelkezésre állnak a szükséges eszközök és az ezeket működtető személyzet is. Sőt bővíteni is tudják a kapacitásokat. Ennek ellentmond, hogy 24 órával korábban Kásler Miklós humánminiszter és Horváth Ildikó államtitkár arra utasította az Országos Mentőszolgálatot, hogy csak a tünetes páciensek tesztelését végezzék háznál. A fertőzöttek kontaktjaihoz megrendelt mintavételeket lehetőleg a mintavételi államosokon kell elvégezni. Hozzájuk csak akkor mehetnek a mentők, ha marad szabad kapacitásuk. Erre azonban nincs túl sok esély. Naponta már négy-ötezer páciensnek kérnek hatósági PCR-tesztet a háziorvosok mentőktől. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója kedden az InfoRádióban beszélt arról, hogy az egyre növekvő mintavételi igények miatt két-három napra is kitolódhat az az idő, amíg a mentők ki tudnak menni egy koronavírus-gyanús beteget tesztelni. Hozzátette azt is, hogy naponta 80 mentőegység járja a címeket, ahonnan koronavírus gyanús eseteket jelentettek...

KISZIVÁRGOTT AZ ÚJ DUNA-HÍDHOZ KAPCSOLÓDÓ HATÁSTANULMÁNY: AKÁR KÉTEZER FÁT IS KIVÁGHATNAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.09.16.


Az új Duna-híd pesti levezető úthálózatának nyomvonaltervei a lakosság számára eddig ismeretlenek voltak, de most az Átlátszó birtokába került az erről szóló hatástanulmány. A prezentációban 6+1 nyomvonal változatot mutatnak be, négy változat a Határ út mellett vezetne. A tanulmány szerint a II. szakaszon 21 és 79 milliárd forintba kerülhet az új körút kivitelezése, és ha a Határ út alá épített “autópályán” vezetik el a forgalmat, akkor 810-2120 fa kivágása várható. A ferencvárosi és a kispesti lakosok számára problémát jelenthet, hogy az a napi 37 ezer autós, aki eltűnik a belvárosból, náluk fog közlekedni. Az érintett területeken jelentősen megnő a forgalom zaja, a rezgésterhelés, a légszennyezés, miközben jelentősen csökken a zöldfelület.

Az új Duna-híd, amit a sajtóban gyakran Galvani hídként emlegetnek, Dél-Buda és Dél-Pest összekötését teszi majd lehetővé, és a tervek szerint a híd miatt egy új körutat is kialakítanak. A fejlesztést két szakaszra osztották: az első ütemben a Fehérvári úttól a Gubacsi út-Illatos út csomópontig tartó szakasz fog megvalósulni. A tervekről az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt a Budapest Fejlesztési Központ társadalmi párbeszédet indított.

A második szakaszban a Gubacsi út és az Üllői út közötti szakaszt építik meg. Ezt az ütemet a lakosság majd október második felében véleményezheti, a tervek szerint hamarosan megkezdődhetnek a civil szervezetekkel való egyeztetések.

A hatástanulmányokat a lakosok még nem, de az érintett polgármesterek már látták, és állást is foglaltak. A vezetői prezentáció eddig nem volt nyilvános, de most eljutott az Átlátszó szerkesztőségébe...

A BÍRÓSÁGOT MÉG MÉSZÁROS LŐRINC KEDVÉÉRT SEM LEHET LEZÁRNI

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.09.17.


„Nekem Bacsó Péter elhíresült Tanú című filmjének uszodai jelenete jut erről az eszembe: Bástya elvtárs egyedül úszik a medencében, testi épségét testőrök védik és a közemberek be sem léphetnek az egyébként közszolgáltató intézménybe” – mondta megkeresésünkre Magyar György ügyvéd, arra a tegnapi sajtóhírre reagálva, miszerint lezárták az egész Budai Központi Kerületi Bíróságot arra az időre, amíg Mészáros Lőrinc – válópere miatt – az épületben tartózkodott. Mészáros nem részesülhet különleges eljárásban, hiszen „ha jól emlékszem, Mészáros úr azért mondott le felcsúti polgármesterségéről, mert nem akart közszereplő maradni, személyiségének intaktságát hangsúlyozta”.


A 444.hu adott helyszíni tudósítást arról, hogy tegnap megvalósult a bírósági VIP, azaz „amikor egy jog szerint mindenki előtt nyitva álló középületbe sem engedik be az újságírókat, pusztán Mészáros Lőrinc kényelme miatt, ami egészen új szint a nemzeti együttműködés rendszerében”.

A portál azért vonult a bíróság elé, mert szeretett volna kérdéseket feltenni elsősorban arról, hogyan sikerült 11,5 milliárd forintért drágábban eladnia a Mátrai Erőművet az államnak, mint amennyiért megvette. A cikkből kiderül, hogy reggel nem sokkal nyolc előtt, egy egész konvojjal érkezett Mészáros a bírósághoz. Kérdést feltenni neki nem lehetett, mert biztonsági emberek vették körbe, fekete esernyőket nyomva a kamera elé...

ITT OLVASHATÓ






MI IS A GOOGLE, FB, AMAZON STB. CÉLJA AZ EMBERISÉGGEL?

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.09.17.


Mit csinálnak azzal a rengeteg pénzzel az ún tech cégek, amit felhalmoznak, azon túl, hogy valamennyit visszaadnak a részvényeseiknek? Mi a céljuk tehát a tudásukkal (a jövőbeni bevételüket is garantálandó, de nemcsak ezt)? Szokás mondani, hogy ezek a cégek adatokat vesznek és adnak el, azaz a termékük tulajdonképpen a felhasználókról (users) szerzett tudás. Ez részben így is van, de ahogy a mostanában elérhető doku filmben is előfordul (Netflix), a céljuk valójában több: a jövő modellezése, megismerése, befolyásolása és előállítása az emberek milliárdjaitól (és -ról) folyamatosan halmozott tudás alapján. A termékük tehát -- amennyiben egyre sikeresen képezik le a felhasználóik elmetartalmait -- maga az ember. A szóban forgó cégek a mesterséges intelligencia civil alkalmazásának vezérei, akiknél néhány éve már senki sincs nagyobb hatással az emberiség jelenére és jövőjére.

A tech cégek az AI-n (magyarán a rendelkezésükre álló és folyamatosan gyarapodó adattengerből létrejövő algoritmusokon) keresztül a jelent a jövővel kötik össze a tudás és a prognosztizálható tömeges cselekvés szabályozásával. Nem egyszerűen arról van szó, hogy választásokat képesek eldönteni, hanem kvázi isteni, azaz minden-tudásra törekednek. (Ahogy minden jól működő üzleti vállalkozásnak van, nekik ez a stratégiai céljuk, amit meg lehet ismerni az eszközeik, a cselekvésük és a víziójuk egymásra vonatkoztatásából.)...

HIÁBA JAVASOLTÁK SAJÁT SZAKÉRTŐI, AZ ÁLLAM NEM PÖRGETTE FEL IGAZÁN A TESZTELÉST

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.09.17.


...minden jel arra utal, hogy az állam nem pörgette fel érdemben a tesztelést. Bár a központilag kezdeményezett mintavételek száma is nőtt, a protokoll – a szakértők határozott javaslatai ellenére – nem változott, így a cél továbbra sem a megelőzés és a fertőzöttek felderítése, hanem az esetkövetés. Azaz állami részről a tesztek és a fertőzöttek számának emelkedése között az általánosan feltételezettel épp ellentétes ok-okozati összefüggés van:

nem azért van több fertőzött, mert több a teszt, hanem azért van több teszt, mert több a fertőzött.

Az biztos, hogy a mentőszolgálat (akiket ugye a háziorvosok küldenek ki az őket tünetekkel megkereső betegekhez, tehát az esetek lekövetését végzik) a korábbi hetekhez képest sokkal több megkeresést kap. Az OMSZ-nél a hét elején lapunk kérdésére azt írták, hogy

július és augusztus hónapokban országosan napi mintegy 400-500 mintavételezést végeztek el, azonban az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt a mintavételi megrendelések száma, ami akár napi 2500 mintavételezést is jelent.

A munkához jelenleg a mentési kapacitáson felül 80 plusz egységet vontak be, és statikus mintavételi pontokat is működtetnek, illetve a jövőbeli további bővítés lehetőségét is megteremtették.

Ennek ellenére valószínűleg teljesen nem sikerül lefedni az igényeket. Legalábbis több háziorvostól is azt hallottuk, hogy ha nem veszélyeztetett korosztályba tartozó beteg jelentkezik, akkor még tipikus covid-tünetekkel esetén sem feltétlenül küldenek mentőt, mert nem akarják ezzel is terhelni a rendszert. Inkább azt kérik az érintettektől, hogy maradjanak otthon 10 napig, és naponta-kétnaponta adjanak helyzetjelentést magukról.
Magunknak fizetjük a teszteket

Mindenesetre az OMSZ által végzett 2500 mintavétel, ha a nyári szintnél több is, az elmúlt napokra jellemző 8-12 ezer teszthez képest egyáltalán nem sok, és azt jelenti, hogy

jelenleg az összes mintavétel nagyjából negyedét szervezhetik központilag, a mentőszolgálaton keresztül.

A többit– ahogy ezt korábban említettük – kórházakban, egyetemeken vagy magánszolgáltatóknál végzik. Az első két kör esetében nehéz visszafejteni, hogy az elmúlt időszakban hogyan alakultak a számok, de a rendszer szereplőinek elbeszélése alapján sokkal többet ezek az állami intézmények sem tesztelhetnek, mint az OMSZ.

A magánszolgáltatóknál viszont teljesen egyértelműen megugrott az elmúlt hetekben a mintavételek száma. Több szereplő is azt mondta lapunknak, hogy a korábbinál sokkal többen jelentkeznek tesztelésre, és hasonló trendekről számoltak be (a feldolgozást végző) laboros körökben is. Ez egyébként valószínűleg nem független a szeptember elsejétől életbe lépő beutazási szabályoktól, amelyek szerint a külföldről hazatérők csak úgy kerülhetik el a kéthetes karantént, ha produkálnak két negatív tesztet. A mintavételek száma pedig pont szeptember legelején lőtt ki.

Magyarul nagyon úgy tűnik, hogy az állam sikerrel szervezte ki a tesztelés költségeit, és hárította azokat a lakosságra.

Ezeknek a magánszolgáltatóknál végzett teszteket ugyanis nem közfinanszírozásban végzik, sőt – ahogy erről korábban szintén volt már szó -, még az egyetemeken és a kórházakban levett mintákért is sokszor a páciens fizet...

„AKI IDEGENGYŰLÖLŐ, NEM KERESZTÉNY” – BORIS KÁLNOKY MEGDÖBBENTŐ PÁLYAVÁLTÁSÁRÓL ÉS FIDESZESSÉGRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2020.09.16.


Munkahelyváltása szolgáltatta a távozó indexesek első exkluzív sztoriját, új állása pedig hatalmas kormányprojekt: még a mostani Index is csak ellen-CEU-ként ír róla. A 370 milliárd forintnyi induló vagyonnal agyondotált, Orbán Balázs miniszterhelyettes fennhatósága alá tartozó Mathias Corvinus Collegiumról van szó, amelynek médiaiskoláját mostantól Boris Kálnoky vezeti. A jó nevű újságíró évtizedeken át építgetett tudósítói állásokat (Die Presse, Die Welt) hagyott ott az új feladatért. Nem hajlandó minősíteni a Pesti TV-t, megvédi Orbán Viktort és a Fideszt, mégis fáj neki, ha feketeöves Fidesz-rajongónak titulálják. Interjú...


ÖT ÉV TÁVLATÁBÓL A 2015-ÖS MENEKÜLTVÁLSÁG

MÉRCE
Szerző: SZÉL BERNADETT
2020.09.17.


Arra kaptam felkérést a Mércétől, hogy a mából visszatekintve értékeljem a 2015 nyarán és kora őszén történteket és az ellenzék akkori válaszát a kormány menekültellenes gyűlöletkampányára. Mit tehettünk volna másképp annak érdekében, hogy ellentartsunk a kormányzati propagandának?


2015 nyarán érte el Magyarországot az a menekültválság, amely a Globális Dél megszaporodó válságainak (polgárháborúk, éhínség, klímaváltozás), illetve az uniós menekültügyi rendszer hiányosságainak kölcsönhatásából jött létre. A balkáni útvonalon az EU centrumországaiba tartó menedékkérőkkel szemben komoly kormányzati gyűlöletkampány indult útjára, mellyel szemben különböző civil csoportosulások kemény, de ad-hoc munkával próbálták megszervezni az ország különböző pontjain összegyűlt menedékkérők segítését.

Szeptember 4-én a Keleti pályaudvarnál feltorlódott, a hatóságok által magukra hagyott menekültek megindultak Ausztria felé, a kormány pedig végül nem gördített akadályokat az útjuk elé, ahogyan azt a megelőző hetekben tette. Szeptember 15-én életbe lépett a szerb-magyar határ teljes lezárása, amely előbb néhány feszült epizódot eredményezett, hosszú távon pedig szentesítette az embertelen tranzitzónák intézményét. A menekültválság során létrehozott kormánypárti narratíva, amely nem csupán a menedékkérőket, de az őket segítő magyar állampolgárokat is demonizálta, mind a mai napig érezteti hatását.

A Mentés másként sorozatunk célja, hogy öt év távlatából visszatekintsük és értékeljük a 2015-ös eseményeket a menekülteket segítő, kormányzati narratívának ellentartani próbáló szereplők perspektíváján keresztül. A sorozatban informális civil csoportok, jogvédő szervezetek, politikusok és újságírók osztják meg akkori sikereik és kudarcaik mérlegét, kihívásaikat és dilemmáikat, illetve megpróbálnak válaszolni arra a kérdésre, mit lehetett volna másképp csinálni.

Visszatekintve is azt érzem, amit akkor: ezt a nulladik perctől a negatív érzelmekre ható, a félelemre, szorongásra és az idegenekkel szembeni bizalmatlanságra építő kormányzati kampányt esélyünk nem volt racionális síkra terelni. A központi propagandát, aminek azon év októberétől minisztériuma és felelős minisztere is lett, olyan eszközökkel és erőforrásokkal ruházták fel – ideértve a 2015 márciusában hírcsatornává alakított, és 0-24-ben a kormányzati propagandát harsogó M1-et is -, amivel szemben hatékony ellenkampányt szinte lehetetlen volt folytatni.

Emellett az Orbán-kabinet azt az azóta jól bevált megosztó politikai stratégiát alkalmazta, amiben az egyik oldalon volt a felelős, cselekvő, nemzeti érdeket képviselő kormány, a másikon pedig a felelőtlennek, alkalmatlannak, sőt nemzetellenesnek kikiáltott ellenzék. Akármit is mondtunk, mi voltunk a bevándorláspárti erők, akik Sorossal karöltve migránsokat akarunk betelepíteni Magyarországra, és a világ minden pénzét rájuk akarjuk költeni, ők pedig a bevándorlásellenesek, akik megvédik nemhogy Magyarországot, de egész Európát a „migráns hordáktól”. Hiába voltak alapvető különbségek az ellenzéki pártok válaszaiban, mindannyian egy oldalra kerültünk a Fidesz-féle felosztásban – ahogy a közös „kerítésbontó” össze-photoshopolt választási plakáton is...

ROZSDAÖVEZETI PROGRAM: A KORMÁNY CSAK A LEGGAZDAGABBAK LAKHATÁSÁT KÍVÁNJA TÁMOGATNI?

MÉRCE
Szerző: MISETICS BÁLINT
2020.08.16.


A lakáspolitika talán az egyetlen olyan területe a kormányzásnak, amellyel kapcsolatban befolyásos kormánypárti politikusok is nyilvános kritikát fogalmaztak meg az elmúlt időszakban. Matolcsy György jegybank-elnök a napokban megjelent írásában például úgy fogalmazott, hogy a kormány lakáspolitikája „inflációt termel és nem új otthont teremt”. Ebből a szempontból is érdekes fejlemény, hogy a rozsdaövezetek fejlesztését célzó Városi Otthonteremtési Program kapcsán kormánypárti politikusok először beszéltek bérlakásokról és a megfizethetőségről – a program részletei azonban egyelőre ismeretlenek. A program kapcsán a Portfolio rendezett konferenciát, amin a kormányzat képviselői mellett Misetics Bálint szociálpolitikus, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója is felszólalt. Hozzászólását szerkesztett formában közöljük...

UNIÓS REKORDON A MAGYAR DRÁGULÁS

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2020.09.17.


Augusztusban az Európai Unióban a négy százalékos magyar infláció volt a leggyorsabb pénzromlás. A forint gyengül, újra 360 felett az euró
.

Az eurózónában az éves infláció mínusz 0,2 százalékra a teljes Európai Unióban pedig plusz 0,4 százalékra csökkent augusztusban - közölte az uniós statisztikai hivatal az un. harmonizált fogyasztói árindexet. A covid-19 járványnyomában járó gazdasági recesszió szinte mindenütt csökkentette az áremelkedés ütemét, hisz a lakossági fogyasztás, a háztartások jövedelme drasztikusan visszaesett – így nincs mód az árak emelésére. Azonban az infláció rendkívüli mértékben szórt az uniós tagállamok között: egyes tagállamokban már-már aggodalomra okot adó mértékben csökkentek az árak: Cipruson (-2.9 százalék), Görögországban (-1,3 százalék) és Észtországban (-1,3 százalék) volt az éves infláció üteme. A közép-kelet európai országok azonban kifejezetten gyors drágulással szembesülnek: Magyarországon az árak egy év alatt átlagosan négy százalékkal emelkedtek – ezzel per pillanat csúcstartók vagyunk, míg a lengyel infláció 3,7 százalék volt, addig a cseheknél 3,5 százalékkal emelkedtek az árak – mind a három ország független az eurózónától – a részint az önálló és lazító monetáris politika miatt emelkedhettek ezekben az országokban ilyen gyorsan az árak. Ugyanakkor az eurózóna tag Ausztria és Szlovákia is viszonylag magas inflációt mutat az 1,4 százalékos éves drágulással meg is szerezték a 4.-5. helyet – igaz a 1,4 százalék még mindig nem négy százalék. 

A KSH adatai szerint augusztusban némileg eltérő módszertannal számolva a hazai árak emelkedése 3,9 százalékra gyorsult a júliusi 3,8 százalékról. Az élelmiszerek árai havi szinten enyhén csökkentek, 0,3 százalékkal, leginkább a szezonális hatásnak köszönhetően. Éves szinten nézve azonban az élelmiszerek továbbra is átlag felett drágultak, 7,9 százalékkal drágultak. Hó/hó alapon valamelyest olcsóbb lett a járműüzemanyag, illetve a nyári szezonhatásnak köszönhetően a ruházati cikkek is. Ezt azonban ellensúlyozta, hogy szolgáltatások árai havi szinten 0,4 százalékkal nőttek, miután az üdülési szolgáltatások tovább drágultak augusztusban. Éves szinten a szolgáltatások árai 3,5 százalékkal nőttek. A magyar infláció továbbra is az élelmiszerárak gyors emelkedése hajtja az év végéig ezen a téren javulás várható...

A KORMÁNY CÉLJA: HA BUKIK, HOZZÁ KÖZELÁLLÓK KEZÉBEN MARADJANAK JELENTŐS INTÉZMÉNYEK

HÍRKLIKK
Szerző: KlikkTV
2020.09.17.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem egyik jelenleg is oktatójával, Németh Gáborral beszélgettünk a Klikktv-ben. Arra kerestük a választ, hogy vajon mi a célja a kormánynak mindazzal, amit az egyetemmel művel. 2010-ben Orbán Viktor kultúrharcot hirdetett, aminek – most úgy fest – eleget is tesznek. Németh Gábor szerint, a cél ennek a rendszernek a beágyazása, az illiberális demokrácia megvalósítása. Miközben a liberális demokrácia a kontrollált hatalomgyakorlást jelenti. Így például ma már nincs olyan Magyarországon, hogy sajtószabadság, mert a hatalom maga alá gyűrte. Az egyetemi szférában ez azt jelenti és a célja is ez: kicsivel kevesebb mint másfél éven belül, minden egyetemet magánegyetemmé fognak minősíteni. Az állam fogja továbbra is finanszírozni, de a NER-hez közelálló személyek lesznek a vezetői. Ha a ’22-es választásokon megbukik a kormány, akkor a teljes magyar felsőoktatás magánkézben, az ő kezükben marad”, ahogyan a sajtó oldaláról a KESMA-val is ugyanez a helyzet
.

A forgatókönyvíró szak tanára bár látja a nehezített pályát, mégsem kerülik el a figyelmét az előre mutató jelek: „bár jelenleg egyre kevesebb felület van, ami becsatornázatlan maradt a pártállaminak tűnő kommunikációban, több orgánum elvesztette közszolgálati jellegét. Ennek ellenére, látok pozitív jeleket arra, hogy szimpatizál velünk a társadalom. Fontos és meg is hat, hogy naponta bővül a velünk szimpatizáló civil szervezetek és magánemberek listája – és már nem csak Európában. Érzem, hogy nem vagyunk egyedül.”

FALUS FERENC: A KILÁBALÁS ÉVEKBE TELHET

168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.09.17.


Mindenki mondta, mindenki várta, most mégis nagy a döbbenet. A járvány második hulláma a korábbinál meredekebb ívet írva átcsap a fejünk felett. Vártuk-e, és ha vártuk, milyennek látjuk? Miben lanyhultunk el a nyári fegyverszünet szép napjaiban? Maradtak-e a társadalomnak türelmi tartalékai? Falus Ferenc volt országos tiszti főorvost kérdeztü
k.

A kormány, mint mondják, „ura a helyzetnek”, gyorsuló sebességgel követik egymást a stratégiai jelentőségű döntések (határzár, növekvő tesztelési hullám, karantén a külországból érkezőknek). A sokat emlegetett „második hullám” a nyakunkon van, mások szerint most kezdődik. Elég korán.

Augusztus eleje óta látszik, hogy lassan, de biztosan emelkednek az esetszámok. A nyári hónapokban, főleg augusztusban, el is felejtkeztünk a vírusról, tudható volt, hogy ez előbb-utóbb kedvez a járványnak. Lehet népszerű intézkedéseket hozni, a szigorításokat oldani, az embereket a Balatonra invitálni. A politika használta is az emberek természetes vágyát a karanténból való szabadulásra. Most majd a következményekkel kell számolni. A vírus szabadon grasszált, el is kezdett a maga törvényei szerint működni, élni és fertőzni.

Mit kellett volna tenni?


A rendezvényeket augusztusban teljesen le kellett volna állítani. Futballmeccseket közönség előtt nem szabad rendezni, ahogy az európai országokban teszik.

Akkor elmaradt volna, vagy később érkezik a második hullám?

Második hullám mindenképp várható volt, de az nem mindegy, milyen sebességgel terjed. Egy járványnál az a cél – tavasszal megtanultuk –, hogy a járványgörbét minél jobban ellaposítsuk. Azt kell elérni, hogy egy adott pillanatban kevesebb betegünk legyen, mint ahányat az ország egészségügyi rendszere elbír. Ez a legfontosabb. Mást nem nagyon tehetünk...

VILÁGTÜKÖR: KÖZÉP-EURÓPÁBAN TOMBOL MOST A VÍRUS - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.09.17.


Mi az oka annak, hogy a térséget eddig megkímélte a vírus, és miért erősödik most itt a járvány? A külföldi sajtóban politikai okokat is keresnek és találnak.

Ausztria, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia viszonylag könnyen átestek a pandémia első hullámán és iskolapéldái lettek a fertőzés jó kezelésének. Az utóbbi egy-két hétben azonban ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, amelyek a politikára is hatással vannak – írja a Handelsblatt. Földrajzi elhelyezkedésük, s az, hogy ezen országok népei nem igazán érintkeznek egymással, megóvta őket a súlyos fertőzéstől. Most azonban a visszatérő turisták és az iskolakezdés, a szülők munkába járásával együtt rontott a helyzeten. Ugyanakkor egyre több tesztet is végeznek, hazánk például júniustól az 1 millió lakosra jutó tesztek számát megtriplázta, a csehek és a szlovákok megnégyszerezték – írja a Handelsblatt. S hogyan védekeznek? Mivel páneurópai megoldás nem körvonalazódik, közép-európai regionális együttműködés kialakításában érdekeltek. Magyarország például nem sokkal a határzárást követően kivételt tett a visegrádi országok állampolgáraival. Az osztrákok, a csehek és a szlovákok pedig megígérték, bármibe is kerüljön, nem fogják lezárni határaikat. Ugyanakkor egyre szigorúbb ellenőrzéseket vezetnek be egymás közt, például a szlovákok csak negatív teszt birtokában engedik be a cseheket országukba.

A teszt nem olcsó

Orbán Viktor Facebook üzenete a koronavírus járvány aktuális kezeléséről számos portálon hírként jelent meg. Kiemeli a Bloomberg amerikai hírügynökség vagy a Reuters is, hogy december-január környékén tetőzhet a járvány Magyarországon, illetve azt, hogy az ország működőképességét eközben igyekeznek fenntartani. A koronavírus teszt árának mérséklése egyébként – dollárban vagy éppen fontban átszámolva – korántsem tűnik nagy csökkentésnek.

Lesz Trianon-törvény Romániában

A román parlamentben legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt elnöke, Marcel Ciolacu bejelentette, hogy azt szeretnék, ha a törvényhozás mielőbb ismételten megszavazná a Trianon törvényt, amely június 4-ét nemzeti ünneppé nyilvánítaná, és az első világháborút lezáró, Magyarországot területének kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján kitűznék ezentúl a köztereken Románia nemzeti lobogóját – írja az Új Magyar Szó. S ezenfelül jelentős költségvetési támogatást biztosítanának a Trianon történelmi jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia. Klaus Johannis államfő egy nappal korábban megfontolásra visszaküldte a törvényt, amelynek másodszori visszautasítására már nincs lehetősége. Ő arra kérte a parlamentet, hogy szakértők és civilek bevonásával kezdjenek konzultációt a jogszabály módosításáról.

Rubik Ernő még mindig "kockáztat"

New York Times Könyv szekciójában Rubik Ernővel a Skype-on készült hosszú interjút olvashatunk, illetve a héten az amerikai üzletekbe kerülő Cubed című könyvét mutatja be. A cikk alaposan azt járja körbe, mi izgatja még mind mai napig a kocka 76 éves feltalálóját, hogy 46 év után valami újat hozzon még ki belőle. Abból a Rubik kockából, amivel legelső kirakója hónapokon át küszködött. Maga Rubik sem volt biztos abban, hogy kirakható, azonban a matematikusok kiszámolták, 20 számjegyből álló sorozatot lehet kirakni belőle, de mindezek közül csak egy kombináció a nyerő. Egy kínai fiú tartja most a rekordot 3,47 másodperccel 2018 óta, de valószínűleg az új generációt már nem ejti rabul – aggódik Mr. Rubik. 350 milliót adtak el a Rubik-kockából világszerte, s továbbra is keresi a megújulás lehetőségeit.

A valódi hírekért fizetni kell?

A francia AFP hírügynökségnek az egykori indexes, jelenleg a Telex főszerkesztőjével készült interjúból kiderült, Munk Veronika bizakodó a közösségi finanszírozású újságkészítést illetően, merthogy sokan szerinte most ismerték csak fel, érdemes fizetni az információért, s nemcsak a nyomtatott, de az online médiumért is. Eddig már 30 ezer támogatójuk lett. A cikk említést tesz a Klubrádió jogfosztásáról is, akárcsak arról, hogy a 24.hu ellen is intéztek már baljós támadást. Polyák Gábor médiaszakértő szkeptikus a finanszírozás fenntarthatóságát illetően, az Átlátszó főszerkesztője szerint pedig ilymódon csak kis szerkesztőségeket lehet fenntartani. Igaz, hozzátette, nem zárható ki, hogy teljesítményével sokakat meghódít magának.

Mindenki megelégedésére továbbra is együttműködik az RTL Klub és a Telenor – méghozzá exkluzív tartalmat ígérve a MyTv és az RTL+ platformon – írja a cambridge-i központú BroadbandTVNEws portál.

LEHET-E BÉKE AZ ISKOLÁKBAN A GÁZSPRAY, A RENDŐRBOT ÉS A BILINCS ÁRNYÉKÁBAN?

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.09. 17.


Magyarországon a szülők kétharmada még mindig elfogadhatónak tartja a gyerekek testi fenyítését, az iskolákban pedig nem szükségszerű feltétel, hanem luxus, ha egy gyerek jól érzi magát. A kényszerítő eszközök iskolai jelenléte, és a rendészeti módszerek megjelenése a tanítási környezetben valójában az erőszakot eszkalálja. Sokkal inkább azt kellene firtatnunk, hogy a pedagógusok kapnak-e megfelelő eszközöket arra, hogy integráltan oktassanak, erőszakmentesen oldjanak meg konfliktusokat. Gyurkó Szilviával, a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi szakértőjével beszélgettünk.

Az iskolaőri rendszert az emberek 73 százaléka elutasítja, 22 százaléka támogatja, 5 százaléknak pedig nem volt határozott álláspontja derült ki a Závecz Research Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásából, amit a Magyar Liberális Párt megbízásából készítettek a közelmúltban. Meglepő ez az eredmény?

– Miközben örülök ezeknek az arányszámoknak, mégis azt gondolom, hogy ezt a kérdést nehéz országosan mérni, mert nagyon függ adott közösség, település „mikroklímájától”, hogy mennyiben érzik, hogy szükség van egy erős kézre az iskolákban. Magyarországon a szülők kétharmada még mindig elfogadhatónak tartja a gyerekek testi fenyítését, az iskolát pedig – a felelős minisztériumi vezetők nyilatkozatai alapján – olyan helynek kell tekinteni, ahol nem szükségszerű feltétel, hanem luxus, ha egy gyerek jól érzi magát. Ilyen keretfeltételek mellett, az iskolaőrök megjelenése tulajdonképpen kódolva volt a rendszerbe...

QUO VADIS? - A HVG SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓJA

HVG ONLINE
Szerző: KOCSIS GYÖRGYI
2020.09.17.


Ne kerteljünk, 2020 minden bizonnyal annus horribilisként fog bevonulni a történelemkönyvekbe (hacsak nem úgynevezett közepes évként: ami rosszabb, mint az előző, de jobb, mint a következő). A Covid–19 nevű bestia alaposan próbára teszi a világ számos vezetőjének bátorságát, kreativitását, előrelátását. Kevesen hányódnak azonban olyan iránytűvesztetten a jelenkor hullámain, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

A rettenthetetlen bátorságból itt tanácstalanság lett, a kreativitásból káosz, az előrelátásból folyamatos hátrafelé nyilazás – fő tevékenységként a zavarosban halászás maradt.

Itt van mindjárt a hazai járványkezelés, aminek legfrissebb bakugrásairól Magyarország rovatunkban olvashatnak. A miniszterelnök a halottak számában mérné ennek sikerét, azt viszont nem részletezte, hány halottal lenne elégedett. Közben határzárat rendelt el olyan országokkal szemben is, ahol kevésbé meredeken emelkedik a fertőzöttek száma, mint nálunk, és pénzügyi támogatást ad olyan vidékeknek, ahová minden eddiginél több turista ment idén, viszont megtagadja azt az idegenforgalmi bevételeket leginkább nélkülöző fővárostól.

A perverz újraelosztás persze a NER régi hagyománya, aminek fejlesztését Novák Katalin eddigi családügyi államtitkár előléptetése is jelzi. Az újdonsült miniszter ugyanis az egyik fő zászlóvivője annak a fideszes társadalompolitikának, amely

a szegényektől elvesz, hogy adhasson a gazdagoknak.

Utóbbiaknak nyilván például azért, hogy ne okozzon gondot nekik a gyümölcsök és zöldségek idei, a Gazdaság rovatban elemzett két számjegyű árdrágulása, vagy a Fókuszban rovatunkban sorra vett balatoni luxusberuházások finanszírozása. Novák Katalin persze maga is a NER tévelygésének manifesztuma, hiszen mit keres egy (mit egy, már három!) nő a magyar kormányban, amikor Szánthó Miklós, a Fidesz-médiabirodalom és az MNB-finanszírozással működő Alapjogokért Központ vezetője egy militáns kampányvideó kapcsán kinyilatkoztatta, hogy „a politika alapvetően maszkulin, konfliktusközpontú műfaj”?!

Orbán Viktor láthatóan a magyar külpolitika lélekvesztőjének is úgy próbál új irányt keresgélni, hogy az utasoknak ne legyen hányingerük. A fehéroroszországi választási csalás nyílt elítélése helyett mostanság az egyidejűleg német- és oroszellenes lengyel kormány farvizén evez, miközben – Ankara mellett – eddig állítólag a berlini és a moszkvai világítótornyokra kellett függesztenünk a tekintetünket. Igaz, mintha az orosz fővárosban is hunyorogna az irányjelző: Világ rovatunk mutatja be, hogy a NER után Putyin pártja, a JER is kissé összezavarodott, nemcsak a fehérorosz események, hanem a megmérgezett Alekszej Navalnij útmutatása szerint „okosan” szavazó ellenzékiek választási eredményeinek láttán is.

Zsákutca vagy ígéretes irányváltás? Ezt a kérdést boncolgatják továbbá azok az elemzők – köztük a HVG –, akik a globális problémamegoldó szerepre áhítozó Donald Trump által összehozott, minapi közel-keleti megállapodás jelentőségét mérlegelik. Az egyezség keretében több arab állam végre elismeri Izrael létezéshez fűződő jogát, Izrael pedig visszalép további területek annektálásától, így fontos gazdasági együttműködések előtt nyílhat meg az út, bár a palesztinok helyzete még nem világos. A 70 évvel ezelőtt indított „békeprojektet”, az egymással évszázadokig háborúzó európai államok által kezdeményezett integrációt is anno sokan minősítették zsákutcának. A Közel-keleti Unióhoz még nagyon hosszú út vezet – ha vezet –, de az irány arrafelé végre jónak látszik.

MÉSZÁROS LŐRINC GYEREKEINEK CÉGE ÉPÍTHETI FEL AZ ÚJ ISKOLÁT FELCSÚTON 4,5 MILLIÁRD FORINTÉRT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2020.09.16.


A Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. megtervezte, most a Fejér-B.Á.L. Zrt. kivitelezi a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjáépítését. Mindkét cég felcsúti milliárdos gyerekeinek tulajdonában van.


Június végi határidővel, nyílt eljárás keretében kereste a felcsúti Endresz György Általános Iskola kivitelezőjét a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK). Az ekr.gov-ra feltöltött dokumentok szerint július végén hirdettek győztest a közbeszerzésen, de a kivitelezői szerződést még nem írták alá.

A tenderre három cég pályázott: a FK-RASZTER Építő Zrt., az Építő-és épületkarbantartó (Épkar) Zrt., valamint a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. Bár mindhárom cég érvényes ajánlatott adott, a FEJÉR-B.Á.L. lett a befutó a legkedvezőbb árajánlattal.

A felcsúti cég nettó 4.549.161.674 forintért vállalta a munkát, alvállalkozóként bevonva az Építő Munkaerő Kft.-t, valamint az ÉLŐ-ENERGIA Kft.-t.

A Homlok-Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc által tulajdonolt FEJÉR-B.Á.L. Zrt. nem ismeretlen az építőiparban. A láthatóan oktatási intézményekre specializálódott cég korábban több közbeszerzést is elnyert: ők építhettek például hatmilliárdért iskolát Biatorbágyon, a Bács-Kiskun megyei Izsákon és a Pest megyei Dunakeszin 3-3 milliárd forintért a West Hungária Bau Kft.-vel, de a cég Érden is elnyerte több oktatási intézmény kivitelezését. Így a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrumot 6 milliárd forintért építik, az Érdi Szakképzési Centrumot 6 milliárdért ők bővítik ki és a Batthyány Sportiskola rekonstrukcióját 5,4 milliárd forintért végzik el.

Nem csoda, hogy – híven a Mészáros névhez – a Zrt. szekere kiválóan halad. A 2015 júniusában létrehozott FEJÉR-B.Á.L. Zrt. már az alapítás évében nettó 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, majd ezt egy év alatt megháromszorozta. A cég árbevétele 2016-ban nettó 3,2 milliárd forintra, 2017-ben 10 milliárdra, majd 2018-ban 22,8 milliárdra emelkedett. Tavaly 17 milliárdos éves forgalmat bonyolítottak, amiből 1,5 milliárd forint lett az adózott eredményük.

Két éve kiszámoltuk, hogy a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termel:...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL - VON DER LEYEN NEM FOGALMAZOTT ELÉGGÉ VILÁGOSAN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.17.


Frankfurter Rundschau


A baloldali lap úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nem fogalmazott eléggé világosan a jogállam és menekültválság ügyében, sokkal konkrétabbnak kellett volna lennie az EU állapotáról szóló beszédben. Hiszen évek óta tudnivaló, hogy Magyarország és Lengyelország enyhén szólva lazán kezeli a demokratikus feltételek kérdését. Azon felül hónapok óta zajlik a vita, hogy a normaszegéseket megtorolják-e a támogatások megvonásával.

Ám mindezt a Bizottság elnöke egy szóval sem említette. Meglehetősen ködösnek tűnt, amikor azt fejtegette, hogy nem lehet lenyelni a jogállamiság megsértését. Igazából az ellenkezője lett volna újdonság. Vagyis a hír az lett volna, ha bejelenti, mit is gondol az anyagi büntetésről. Kész-e arra, hogy nyíltan szembeszálljon azokkal az országokkal, amelyek arra hivatkoznak, hogy az ilyen szankciók megengedhetetlen beavatkozást jelentenének az életükbe, csak közben nem kívánnak lemondani az EU alapokról? Továbbá miként akarja von der Leyen rávenni az európai Orbánokat, hogy térjenek jobb belátásra?

Hasonlóképpen életlen volt az állásfoglalás a migráció ügyében is. Pedig a közös politika csődöt mondott ezen a területen, zsákutcába jutott. Ám a beszéd nem tartalmazott semmiféle jelzést arra nézve, merre van a kiút. Ha határozottabb lett volna a jogállam, illetve a bevándorlás ügyében, akkor csak előre jelzett volna olyan viszályokat, amelyek amúgy is bekövetkeznek. Viszont akkor egészen jó kis helyzetértékelés lett volna.

Süddeutsche Zeitung

Németország keresztül akarja vinni, hogy anyagi következményekkel járjon, ha valamely tagállam következetesen megsérti a demokratikus szabályokat. Ezt az unió soros elnökségét ellátó Berlin külügyi államminisztere erősítette meg a lapnak. Michael Roth szerint részükről a kérdés nagy-nagy elsőbbséget élvez, mert mindenkinek látnia kell, hogy ha nem sikerül érvényesíteni a jogállami feltételeket, akkor kudarcra van ítélve a hosszú távú költségvetés, illetve a koronavírus miatt elhatározott segélyalap. Ezt azonban senki sem akarja – jegyezte meg.

Az „Ahol az fáj” című jelentés emlékeztet arra, hogy a júliusi EU-csúcstalálkozón a részvevők kimondták: meg kell védeni a közösség pénzügyi érdekeit, illetve tiszteletben kell tartani a jogállami elveket. Márpedig a kettőt együtt kell olvasni és ez áttörés, mert az állam- és kormányfők először döntöttek úgy, hogy a legérzékenyebb pontjukon kell célba venni azokat a kormányokat, amelyek megszegik a közös normákat.

Persze kérdés, mit lehet tenni valójában Magyarország és Lengyelország ellen. Roth úgy ítéli meg, hogy egy-két állam ugyan továbbra is a fenntartásait hangoztatja, de a túlnyomó többség az új mechanizmus mellett van. Ő maga pedig biztos abban, hogy a végén mindenki beadja a derekát, de nem azon az áron, hogy felhígítják a szabályozást. Kedvezőnek nevezi ebből a szempontból, hogy jó pár országban nem lehetségesek közberuházások uniós pénzek nélkül. Márpedig egy ilyen kormányt nagyon is érzékenyen érinti az, ha elmaradnak a brüsszeli szubvenciók.

Mint emlékezetes, az EU helyzetéről tartott tegnapi beszédében von der Leyen kiemelte: a szervezet alapjait meg kell védeni minden csalástól, korrupciótól és érdekütközéstől. Ám sokak szerint a Bizottság vezetője nem volt elég kemény. Katarina Barley, az EP német szociáldemokrata alelnöke fel nem foghatja, hogy az értékelés miért nem foglalkozott azzal, milyen következményekkel jár, ha valahol módszeresen átlépnek a jogállamiságon. Brüsszel a hónap végéig terjeszti elő az első jelentést arról, miként is áll a demokrácia az egyes országokban.

FAZ

A konzervatív lap úgy látja, hogy az előirányzott 1,8 milliárd eurós pénzügyi csomag (hosszútávú büdzsé + újjáépítési alap) egyeztetése során a jogállamiság a legfontosabb vitatéma a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között. Strasbourg megfelelő eszközt akar, hogy vissza tudja téríteni a közös értékek útjára az olyan kormányokat, mint a magyar és a lengyel. Brüsszel ebben szövetséges, ám von der Leyen számára lassan kényessé válik a helyzet, mivel Orbán Viktor vétót helyezett kilátásba arra az esetre, ha a két tervezethez „politikai feltételeket” kapcsolnak (azaz az új rendszer nem smakkol neki – a szerk. megj.) Márpedig ez akár meg is lőheti a Bizottság szép elképzeléseit.

Von der Leyen tegnap rámutatott: nem lehet alku tárgya, az uniós alapokat nem fosztogathatja senki. Ám nem ment elég messzire. Hiszen eredetileg arról volt szó, hogy le lehet állítani a kifizetéseket, ha általános hiányosságok mutatkoznak a jogállam körül. Ám most inkább már arról van szó, hogy egy regisztert alakítanak ki, amelyből kiderül, ki a támogatások végső kedvezményezettje. A megoldástól félhet a cseh miniszterelnök, de feltehetőleg Orbán szélesebb rokonsága is felbukkanna a listán.

Mindazonáltal ezt a módszert mindketten csak nehezebben utasíthatnák el, mint azt a megoldást, hogy a Bizottság már akkor léphetne a szubvenciók ügyében, ha általában veszélyben látja a bírák vagy az ügyészek függetlenségét. Az ügy még nyitott, de csalódott EP-képviselők már tegnap úgy nyilatkoztak, hogy Brüsszel cserbenhagyta őket. 

Die Welt

Az erős Európa képes keresztülvinni az értékeit és az erejét, de semmiképpen sem szabad illiberális államokat finanszíroznia a földrészen és ilyeneket fel sem vehet. Ezt hangsúlyozza közös cikkében a német szabaddemokraták két vezetője. Christian Lindner, a párt elnöke, illetve Sabine Leutheusser-Schnarrenberger, a Friedrich Naumann Alapítvány 2. embere, korábbi igazságügyi miniszter kiemeli, hogy nyíltan kell beszélni Magyarországgal és Lengyelországgal, amibe beletartozik, hogy új mechanizmus keretében osszák el az EU-támogatásokat. Mert aki leépíti a demokráciát és a jogállamot, ahogyan az Orbán Viktor teszi, vagy azon dolgozik, lásd a PiS-t, az nem támogathatja a vazallusait uniós pénzekből.

A cikk kiemeli, hogy világszerte virágzik a populizmus, a nacionalizmus és a tekintélyelvűség. Már alig lehet hallani a liberális demokrácia fölényéről. Ráadásul Kína és Oroszország folyamatosan terjeszti ki befolyását a világban és minden erővel segíti az „antiliberális ellenforradalmat”. De pl. Belaruszban egyéni szankciókkal kell sújtani azokat, akik felelősek az emberi jogok megsértéséért. Beutazási tilalmat kell elrendelni velük szemben és be kell fagyasztani nyugaton lévő bankszámláikat. Azon kívül a Navalnij-ügy miatt azonnal le kell állítani az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését. Ám az EU sokszor kénytelen megelégedni a legkisebb közös nevezővel, mert az egyhangú döntéshozatal elve bénítólag hat.

Reuters

Beavatott források elárulták a hírügynökségnek, hogy a Bizottság jövő héten nyilvánosságra hozandó javaslata a korábbi hírektől eltérően tartalmazza a menedékkérők kötelező átvételének elvét. Vagyis nem lesz könnyű elfogadtatni a reformcsomagot, így alighanem hónapokig tart, amíg megállapodásra jutnak a tagállamok, a Bizottság és az Európai Parlament megbízottai. Németország soros elnökként abban bízik, hogy az idén legalább valamiféle menetrendet sikerül tető alá hozni az egyezmény előkészítésére.

Euractiv

A portál úgy értesült, hogy továbbra is fejfájást okoz a menedékkérők áttelepítése a Bizottság régen várt migrációs terve kapcsán. A csomagot éppen egy hét múlva ismertetik, ám bizonyos államok továbbra is elutasítják a kvótákat. Az illetékes biztos csupán annyit árult el, hogy a javaslatban elsőbbséget élvez a szolidaritás, ami alól nincs kibúvó, de Ylva Johansson részleteket mondott. A déli tagok kézzel fogható hasznot szeretnének a változásokból, azaz a többiek vegyenek át tőlük menekülteket. A V4-ek ezzel szemben valószínűleg továbbra is makacskodnak, ezért kőkemény tárgyalások ígérkeznek. Úgy hírlik, alternatívaként az merült fel, hogy vállaljanak fokozott részt az elutasított kérelmezők hazajuttatásában azok az országok, amelyek nem szeretnének menekülteket befogadni.

Die Zeit

A lap hibának tartja, hogy a német kormány a végén mégiscsak beadta a derekát és most már nem csupán 150 gyereket, hanem több mint 1500 felnőttet is be akar fogadni a leszboszi menekülttáborból. A kommentár szerint az engedékenység azért gond, mert gyengíti Berlin pozícióit az EU-n belül. A német belügyi tárca arra hivatkozik, hogy egyre elviselhetetlenebb lett az ügyben érzékelt nyomás. Ám mint az uniópártok helyettes frakcióvezetője rámutatott: az ország öt év alatt már 1,73 millió menedékkérőt engedett be, de hogy most újabbak követhetik őket, azt sokak úgy értelmezik: szabad az út német földre.

Ily módon azonban nem javul a szerencsétlen emberek helyzete Görögországban, sőt, csak rosszabb lesz – állapította meg Thorsten Frei. Így könnyen lehet egy második, sőt akár harmadik Moria is. A problémát nem Berlinnek, hanem Brüsszelnek kell megoldania. Idáig a német belügyminiszter azzal érvelt, hogy már csak azért is keménynek kell maradni, mert az európai egyeztetéseken meg kell győzni azokat a tagokat, a magyarokat, lengyeleket, cseheket, akik elzárkóznak a reformoktól. Ugyanis ha rajtuk múlik, maradhatna a teljes részvétlenség az EU részéről.

Úgy hogy most Merkel és Seehofer minden bizonnyal fontos stratégiai eszközt engedett ki a kezéből, mert az ellenkező országok immár biztosra vehetik, hogy kellő nyomás láttán a német vezetés a jövőben is megadja magát. És már csak ezért is elvetik a rászorulók átvételét. Azaz akaratlanul is politikai feloldozást kaptak Berlintől. Ugyanakkor nem látni az EU-ban olyan stratégiát, amely eltéríteni ettől a betonkurzustól a kelet-európai szövetségeseket. Seehofer fel akarja keresni a legmakacsabb kormányfőket, ám a csomagjában nincsenek visszautasíthatatlan érvek.

Deutsche Welle

Idáig szalámi taktikát alkalmazott a magyar kormány a nemszeretem sajtóorgánumok megregulázására, lásd az Indexet és a 168 órát, a Klubrádió ellen viszont izomból lépett fel. Azaz nem azt csinálta, mint korábban, hogy hatalombarát üzletemberek segítségével becserkészte a kritikus szerkesztőséget és az új tulajdonosok azután gondoskodtak az új hangvételről. Az ország utolsó független rádiója ellen a hatalom erejét vetette be, persze az indoklás annyira pitiáner, hogy annál pitiánerebb már nem is igen lehetne. Hiszen jóval súlyosabb hiányosságokat mások simán megúsznak, igaz azok közel állnak a Fidesz szívéhez. Arató András azt mondja, a hatóság nyugodtan érvelhetett volna azzal is: nem bírja a képüket.

Mindenesetre az offenzíva folytatódik és Bolgár György szerint most már nem ússzák meg, közeleg a vég. Mert a csatorna láthatólag megfekszi a hatalom gyomrát és egy önkényuralmi egypártrendszer logikája az diktálja, hogy az ilyen kényelmetlen tényezőket vagy be kell darálni, vagy el kell foglalni. A tudósítás ugyanakkor jelzi, hogy az új Index már nemigen emlékeztet régi önmagára. De hát elkövette azt a hibát, hogy a Borkai-botrány kapcsán feltárta a rendszer korrupt gőgjét és morális kétkulacsosságát.

Különben a portál korábbi főszerkesztője, aki miatt a nyáron beindult az egész lavina, ma este sajtódíjat vehet át Potsdamban. Dull Szabolcs és az Index korábbi gárdájának érdemeit Dunja Mijatovics, az Európa Tanács emberi jogi biztosa méltatja. Maga az újságíró úgy nyilatkozott, hogy az egész csapatnak jár az elismerés, de a nemzetközi szolidaritás sokat számít, amikor Magyarországon egyre kevésbé jutnak térhez olyan európai értékek, mint a szólás- és sajtószabadság. 

AFP

Bátor vállalkozásba kezdett az Index több mint 50 korábbi újságírója, amikor belevágott, hogy Telex néven új, független hírportált indítson útnak. Igaz, ehhez kellett az, hogy vagy 30 ezer korábbi olvasójuk anyagilag segítse őket. A pénzre nagy szükség is lesz, hiszen a havi kiadások várhatóan több tízezer eurót tesznek ki. Állami hirdetések viszont a független média számára jóformán nincsenek, a magáncégek is csak elvétve reklámoznak ezeknél az orgánumoknál. Így a szabad média azóta harcol a túlélésért, hogy a Fidesz 10 éve hatalomra került.

Polyák Gábor, a Mérték Média Elemző Központ vezetője úgy foglalja össze tapasztalatait, hogy a hatalom gazdasági és politikai eszközökkel egyik csapást a másik után méri a vele szembenálló rádiókra, tévékre, újságokra, portálokra. Ám a Telex nagy rizikót vállal, mivel az anyagi eszközök korlátozottak. Ezzel szemben Bodoky Tamás lát reményt, ha sokan akárcsak kis összegekkel is, de hajlandóak rendszeres támogatást nyújtani az új site-nak. Ő volt az, aki az Átlátszónál Magyarországon először meghonosította a közösségi finanszírozást. Mikroadományok révén ugyanis nagyobb lehet a torta, amit el lehet osztani a rászoruló szerkesztőségek között.

A beszámoló ugyanakkor megjegyzi, hogy az új Index olvasottsága a korábbinak csaknem a felére zuhant vissza, miután jócskán tompult a kormányellenes él. Ez igazolják a felmérések.

FAZ

Padlóféket nyomott a magyar jegybank, miután immár hatástalan az ultralaza monetáris politika. Hogy a jobboldali-nemzeti kormány beutazási tilalmat rendelt el, az nem jó a gazdaságnak, hiszen az már tavasszal nagy veszteségeket szenvedett el a leállások miatt. A járvány új hulláma pedig szertefoszlatta a korábbi reményeket. Az előrejelzések egytől egyik visszaeséssel számolnak, noha korábban folyamatos volt a növekedés. A Bizottság egyenesen 7 %-os recessziót jósol.

Minderre csak ráerősít, hogy az MNB 0,6 %-ra vitte le az alapkamatot, emiatt nyomás alá került a forint. A központi bank beavatkozik, amiben újdonság, hogy valutaforrásokat is ad a kereskedelmi pénzintézeteknek, ez pedig stabilizálóan hat az árfolyamra. De a Raiffeisen szakértői szerint megint csak alkotó fantáziára lesz szükség, ha újabb megrázkódtatás éri a gazdaságot. Hiszen az MNB lehetőségei már most is korlátozottak. Emiatt a forint jegyzése az év végéig 360-ra gyengülhet az euróhoz képest.

A tőzsdén már nem segít a Nemzeti Bank expanzív politikája, mert túl nagy sokkot váltott ki a ragály. A BUX az év eleje óta elvesztette értékének egynegyedét. De szakértők szerint a mélyponton már túl van, ezért a tanácsadók különösen ajánlják a Richter papírjait. Nem rossz a MOL, az OTP és a Telekom helyzete sem.

Ugyanakkor a fertőzés véget vetett a költségvetési fegyelemnek. Várhatóan lényegesen megugrik az államadósság, amely a válság előtt még 70 % alatt volt, bár az már akkor is magasnak számított a régióban.

Euronews

Trócsányi László külön cikkben erősített rá a hivatalos magyar mantrára, hogy tudniillik sürgős reformra szorul az unió, mert erős nemzetállamok nélkül nincs erős EU. A Fidesz EP-képviselője szerint a vírusválság megmutatta, hogy az európai intézmények küszködnek, ha tényleges, napi gondokat kell megoldaniuk és a szervezet nem úgy működik, ahogyan azt eredetileg tervezték.

Természetesnek tartja, hogy viszály keletkezik a tagországok és az intézmények között, utóbbiak között külön is megemlítve az Európai Bíróságot. Merthogy az EU homályosan körvonalazott normák alapján befolyást akar gyakorolni a nemzeti igazságszolgáltatások munkájára. Márpedig az uniónak kell szolgálnia a tagok érdekeit, nem pedig fordítva. A nemzetek nélkül azonban a földrész elveszti a lelkét. A brüsszeli elit hiába is próbálkozik, a kontinens nem juthat semmire, ha nem vonja be a népek szuverenitását megtestesítő nemzeti parlamenteket. Vagyis a kérdés nem az, hogy több vagy kevesebb Európa kell-e, hanem hogy milyen előnyöket hoz a tagság az emberek számára a mindennapi életben. Azaz meg kell határozni, hogy az EU mely területeken gyakorolhatja jogkörét a tagállamok jóléte érdekében. Ám ezek az illetékességi körök országról országra változnak.

DE AKKOR MIÉRT KELL A HÁTSÓ BEJÁRATON MENEKÜLNI, TISZTESSÉGES ÉS KERESZTÉNY POLITIKUS URAK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG

Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.09.17.


Erkölcsi stikliktől mentes jó reggelt! Egyre nehezebb megtalálni a megfelelő szavakat arra a kirobbanó csodára, amiben élünk, úgyhogy kezdésnek át is adom a szót a kereszténységgel házaló kormány egyik legkenetteljesebb mesélőjének. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az év aranyköpete, a NER felelősséget vállalni semmiért nem hajlandó létfilozófiájának kvintesszenciája hagyta el (Külön) Semjén Zsolt száját, midőn a társadalmilag mérhetetetlen KDNP frakciójának máriapócsi zarándoklatán szólásra emelkedett:

"Az, hogy valakit támadnak, nem azt jelenti, hogy valóban erkölcsi stiklijei vannak, hanem azt jelenti, hogy annyira hatékonyan képviseli a keresztény értékeket, hogy a kereszténység ellenségei ellenségnek tekintik, és ezért támadják. Jézus is azt mondta (…), hogy üldözni fognak titeket. Ez nem azt jelenti persze, hogy a sajtó nem fog támadni mindenféle létező kitalált dologgal (sic!), de Isten előtt tisztességesnek kell maradni egy keresztény politikusnak."

Hát öcsém, nektek aztán bejött ez a tisztesség dolog, szó se róla. Nem is kell ehhez időben visszamenni pusztító fennállásotok legelső igazán nagy tisztesség-főpróbájáig, a 3000 milliárdos manyup bűvészmutatványig. Bőven elég csak arra gondolni, hogy rongyos üzleti ügyekkel ti nem foglalkoztok, akkor sem, amikor egy fél ország nézi élő adásban, amint a Família Kft. derékig belelóg a közpénzes vályúba. Közben a törvénytelenség határát súroló, pofátlan, de legalább szintén közpénzeket érintő rongyrázást a magánéletetek részének tekintitek. Majd mindennek a megkoronázásaként sikerült hivatalosan is az Európai Unió legkorruptabb országát tető alá hozni az elmúlt, örökkévalóságnak tűnő évtizedben.

Mint ahogy az sem gyenge teljesítmény – ha már így a tisztességes keresztény politikusokról szó esett -, hogy a melldöngetve keresztény egyszemélyes államvezetés nemstrómanja, akinek a fél ország a nevére került (és még mindig nem lakott jól), a válóperére is konvojjal érkezik, és nem csak a verőemberei és a sajtóelhárítással megbízott különbejáratú személyzete védelmezi őt az újságíróktól esernyős sorfallal, de beleállnak a milliárdos disznószerelő nyilvánosságtól való megvédésébe a bírósági alkalmazottak is, basszameg. Mert ezek szerint a két lábon járó milliárdos tisztesség és erkölcsi stikliktől mentes keresztény létezés alapvetése is ez. Hogy a köz hátán csilliárdosra hízott mezei gázszerelő olyan nagy emberré nőtte ki magát a tisztesség és a becsület farvizén, hogy amikor ő belép a bíróságra, akkor a média nem teheti be oda a lábát. De még a közelébe se merészkedhet, mert ő nem közszereplő, őt nem szabad zavarni, ő egy egyszerű ember, aki ugyan az átlagnál egy hangyafasznyival szerencsésebb és nagyságrendekkel tehetségesebb, de nincs abban semmi látnivaló, hogy ez a tehetsége 45 év alatt nem bontakozott ki. Bezzeg azután...

SEMJÉN STIKLIJEI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.17.


Úgy általában: Semjén ül hosszú méla lesben, és várja, hogy jőjenek a kereszténység ellenségei, akik, illetve amik (a tuggyukkik, összeesküvések, sorosok és rézfaszú baglyok) támadják a vérbő hívőket mindig is és egyfolytában. Neria maga a pokol a keresztények számára, mint tudjuk. Semjén ontológiailag keresztény vadász, akinek vannak stiklijei. Például helikopterről puffantja le más keresztények házi rénszarvasát, s ha ez szóba kerül, akkor vértanúnak képzeli magát, akit Gyurcsány épp az oroszlánok elé vet. Semjénhez képest Micimackó a tiszta ész bajnoka, és magunk közt szólván csinosabb is.

A KDNP frakciója Máriapócson zarándokolt a napokban, ahol is a párttagok nem Isten, hanem Semjén Zsolt felé fordultak figyelmükkel, szellemükkel, aki erkölcsi útmutatót tartott-adott nekik, egyben felhívva a figyelmet a mindenütt jelen lévő ellenségre is. Szónoklatában (prédikációjában) arra hívta fel Krisztusban testvéreit, ha egy kereszténydemokrata politikusnak vannak stiklijei, akkor az nemcsak a pártjának, de magának az evangelizációnak, az evangéliumnak, a kereszténységnek is árt. De nem tudjuk, mit ért stikli alatt a pártelnök, miniszterelnök-helyettes, ilyképp azt sem tudjuk, ő árt-e a pártjának.

Nekünk mindenképp. Apró kis stikli, hogy Semjén Zsolt, amikor a parlamentben tárgyalták a trafikmutyi 2.0 törvényt, Orbánnal együtt fölzabálták az esdeklő tüntetők csokiját, velük, kéréseikkel nem törődtek, a törvényt megszavazták, szabad utat adva a lopásnak. Ha mindezt szóvá teszi az ember, támadja a keresztényeket, mert Semjén a zarándoklaton megemlítette tettestársainak, “az, hogy valakit támadnak, nem azt jelenti, hogy valóban erkölcsi stiklijei vannak, hanem azt jelenti, hogy annyira hatékonyan képviseli a keresztény értékeket, hogy a kereszténység ellenségei ellenségnek tekintik, és ezért támadják.”

Megtudtuk egyébként, hogy a sajtó mindenféle kitalált dolgokkal molesztálja a szent életűeket. Ilyen volt az is, amikor pár éve hivatalosan a KDNP két politikusa Oroszországban járt, a delegáció azonban öt tagból állt: Semjén Zsolt, Semjénné Menus Erzsébet Gabriella, Harrach Péter, Harrach Péterné Nagy Csilla, Ujvári Sándor. A családi kirándulást közpénzből finanszírozták, amennyiben a konzul pénze, amit a „delegációnak” adott, közpénz. Az, csak elpárolgott efféle jellege. Nem tudjuk, ez stikli-e, vagy csak a kereszténygyilkosok szerint elítélendő cselekedet.

Illetve bizonytalan, hogy szintén a keresztények ellenségei tekintik ellenségnek Borkait és Kaletát, vagy csak a tetteiket ítélik el, azok is stiklik-e, vagy sem, ordenáré immoralitások vagy játszási csupán. Bűnösök-e ők akkor vagy ártatlan bárányok, akiket a kereszténygyűlölők pécéztek ki maguknak és találták ki a róluk szóló históriákat. Nem ártana megvizsgálni Isten előtti jóságukat akképp, ahogyan a Gyalog galoppban állapítódik meg a bűn boszorkány, fa, kacsa kontextusban, s hogy mi lebeg a vízen. Ekkor kiderülhet, hogy kitalált dolog-e a stikli vagy sem. Ilyen egyszerű az eljárás, ősrégi és megbízható...